Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-21 / 21. szám
6 Winnipeg, Man. 197>6. május 21. KÁDAS IMRE: A nap hőereje — az új energiaforrás Nemcsak az Egyesült Államokban, ihaneim világszerte foglalkoznak fizikusok azzal, (hogy uj energia álljon rendelkezésre ott, ahol a föld mélyéből kitermelt kőszén és olaj, valamint földgáz, nem elég arra, hogy minden igényt kielégítsen. Motorizált világunkban általános a panasz a szennyeződés elilen, ami mindig nagyobb méreteket ölt. A fűtőanyag mindig hagy maga után légnemű szeny nyet' legyen az akár olaj, vagy akármilyen más anyag. A szén- Éütés Amerikában ma már ritkaság, lakói lázak ban, az olaj vette át helyét, de az utóbbi évtizedekben mindig több és tej üb a földgáz használata. Ez utóbbi anyag már sokkal kevesebb égésterméket hagy maga után. ) A legutóbbi évek eseményei olyan helyzetet teremtettek, hogy az európai állaim ok szinte egyik napról a másikra ki voltjak téve annaik a veszélynek, hogy gyáraik és az otthonok fűtőanyag nélkül maradnak. Igyekeztek tehát azon, hogy tárgyalások útján szükségleteikre . biztosítsák az olajban gazdag keleti államokból a szükséges mennyiségű olajat. Amerika az un. olajkrízist átélte minden zökkenő nélkül. Hogy azonban váratlan meglepetéseik zavart ne okozzanak, az utóbbi években kutatások indultak meg, hogy uj erőforrások gyarapítsák az energia készleteket. Atomerőre berendezett ipartelep még kevés van, mert annak előállítása még nagyon költséges. Vannak kis érietek a tengerdagál-y hullámainak hajtóerővé alakítására. Meg vannak úgy az Egyesült Államokban, mint Kanadában a hatalmas vízerőműveik, melyek áramszolgáltatást végeznek. A szél hajtottak, Dorozsima hires volt szélmalmairól és ha “nem füjt a szél nem forgott a dorozsmai szélmalom ...” A valóság, az hogy Hollandiában1, Dániában bizony van szél elég az Északi-tenger felől s a dánoknál 3000 szélmalom ereje termel villanyáramot. A NAP HŐEREJE. A nap hőhatása olyan nagy, hogy az százezerszer több erőt adhat, mint a világ összes villamos erőmüve együttvéve. Röviden ismerjük meg tehát, hogy ez a képzeletbeli erő miként áll elő. A nap bőerejének kisugárzása olyan Irata'más erőforrás hogy az sokszorosan felülmúl minden energia szükségletet. Eddig is igényibe vett az ember a nap erejét, azt mondhatnánk már a kőfcorszakban s utána, amikor már gabonát is nemesített s azt elvetette s feltekintett az égboltozatra, ahonnan az áldott napsugár melege sugárzott vetésére s a száriba szökött mag kalászt hozott, hatvan- annyit is. Ennyi áldás láttán az ősegyiptomii magyar a napot isteni jóságnak tekintette. Ahogy előbb említettem, a szennyeződés és az állandóan növekvő energia használat, továbbá a fűtőanyag drágulása a nap hőerejére terelte a figyelmet, az érdeklődést nemcsak nagyipari államoikban, hanem olyanokban is, ahol az álami élet csak ujablban alakult ki. A nap nem más, mint hathatósan felfokozott gáztömb anyaga. Belsejében folytonos olvasztási folyamatok állnak elő, melyek hidrogén magokat áJlitnak össze és hélium magokat formálnak. A hélium (könnyű szagtalan gáz) kevesebb, mint a hidrogén, úgyhogy bizonyos tömeg abból mindig energiává alakul át. Ez az energia (nap hőereje) sugárzik ki a nap felszínéről' s annak rendkívül kis töredékét fogja fel a mi földünk. Ennek a sugárzásnak átlagos feszültsége csak földünk légkörére. 1.36 kilóvatt m2- ként. Távolság a naptól 93 millió mérföld (149.67 miliő lám.) Ezt a becslést napszilárdságnak nevezzük. A nap hőerejét elnyeli, szétszórja és visszaveri a föld légköre, atmoszférája. Ez punt szétterjedt sugárzás éri el a földet, amely több irányból jön, vagy ragyogó sugárzásként köz vetlen a naptól. Nagyon tiszta időiben az atmoszféra a nap sugárzása 90%-át küldi át. Az igy transzmisszión,ált sugárzást ragyogó sugárzásnak nevezzük. Nagyon felhős időben földünk légiköre a napi sugárzásnak oiég 10%-át sem 'küldi át. Ezek az átküldött sugárzások az un. szétterjedt sugárzások. A nap hőhatása, ha földünkre jut, ak-1 kor feszültségének maximuma 1.2 KW .mi2-iként, vagy 1.3 HP négyzet járdomként. A nap hő- I erejének fele látható fény, kb. csaknem a másik fele vöiösentrúli sugárzás (infrared) /és kis százalékban violántiúli sugárzás. A nap hőereje átalakítható vegyi energiává bizonyos vegyi eljárással. A nap bőségének sugárzását minden huMámhoszezon át lelhet alakítani hőforrás energiává fekete felület használatával, ulgyhogy az elnyeli a sugárzó energiát. A nap hőerejét vizmelegütésre is lehet használni úlgy, ahogy azt mindennapi módon tesszük azzal a különbséggel, hogy sima felületű lemezhez, mint hőségfelvevőlhöz csövet erősítünk s a meleg viz a víztartályból (tank) eljut a csővezetékibe felmelegitve. A napenergiával valib vízmelegítést általában használják1 Ausztráliában, Japánban és Izraelben. Floridáiban és más amerikai államban is használják, ahol az áraimfo'gyíffeztás nagyon költséges. Házak fűtésére gyűjtött I naphőerőhöz nagy felületi lemezeket használnak s ezeket a házak tetejére erősítik s a megfelelő módon felfogott hőségi a ház belsejébe jut amit a a tároló egységek végeznek. A gyiij tött hőenergia levegőt, vizet melegít úgy is, hogy azt kavicsos rétegben, vagy tartályban tárolják. A nap hőerejét továbbá viz pároltatására is használják, értve alatta a tenger sógvizét. Az ókori ember ezt a módszert már ismerte. Ma már pl1, az Egyesült Államokban tengervizéből évente 2 milliió tonna párolt sót termelnek napi-energiával. Ez az energia tovább arra ás kiváló erő, hogy a sós vizet ivóvízzé alakítja át lepárolással. Spanyolország — Görögország —- Ausztráliában' és Latin Amerikában már vannak pártoltató üzemek, gyujtópontos erőgyüjtöhiöiz homorú visszatükrözőt használnak, | vagy gyűjtőlencsét, hogy azzal összevonják a napiból a kisugárzásokat, ami által növelik annak feszültségét 2 — 10,000- szeresre is. (Folytatjuk) KÖNYVESPOLC Finta Imre új könyve: The Golden Age “MAGYAR VÉGZET, 1944. oki. 15.' cim alatt jelenőik meg a közeljövőben Aggteleky Béla szkv. altábornagy közel két évtizeden át tartó történelemkutató vitalevelezésének anyaga arról, hogy miért a vesztes oldalon fejeztük be a második világháborút. A könyvnek tartalma bizonyít, meggyőz és irányt mutat a jövőre. A könyvnek ára vászonkötésben 16.— dollár, vagy annak megfelelő más valuta. Megrendelhető közvetlenül Balogh József kiadónál, Postfach, CH-6005 Luzern, a a vételárnak csekken vagy money orderen való megküldésével. Hely de régiről, nagyon régről ismerem Fiinta Imrét. Szeged, Tiszaport, a Városi Színház otf láttam először, mint fiatal tehetséges, táncos natúrhúst, aki stílusosan a “Kadétt szerelem” cimü zenés operettben mutatkozott be a szinlház közönségének. Aztán mikor zengett az ég, katona volt, tiiszt, majd mindenki társa a szenvedésben, mert neki is el kellett jönni hazulról. Mégj jó, hogy ilyen Finta Imrék kerültek közénk, mert örökös mékázásukfcal felvillanyozták a szomorú társakat. Nekem valahogy az az érzésem, hogy Finta Imre lényegében akármit csinál, akárhol van, mindig csak kaieagtató, mókázó színész, a szórakoztatás igazi mestere. Itt, Kanadában tulajdonosa volt a Moulin Rouge-nak, ez a parádés étterem arról volt hires, hogy nem volt olyan' nevezetes ember, aki Torontót jártában meg ne látogatta volna. Finta Imre szeretetted látta vendégül a nagy külföldi hírességeket, megnevettette, elszórakoztatta őket; vele kapcsolatban' mindig; eszeimbe jut Ze rkovijeznak a nagy nóta és dalszerzőnek ez a verse: “Tanulj meg fiacskám csak komédiázni, tanulj meg .kacagni sírni ha kell, Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni, mert minden, minden csak komédia ...” Finta Imre jelenleg, illetve már évekióta az öregotthonok élelmezési igazgatója. Ebben a minőségiében is uj könyvében az öregekről, s igyekszik' megmutatni nekik azt az utat, ameiyet ha követnek, meglhoszszablbithatják az életüket. Köíiy véből megismerjük, az idős emberek örömét, bánatát, szórakozásait, betegségét, sőt még a dilétás kezelésekről is megemlékezik. Könyvének utolsó oldalai pontokba szedi a hosszú élet titkát, amelyet 'ina megfogadnak az öregek, legalább' 10' évvel meghosszabbíthatják az életüket. A könyvhöz a Rolland Mit'dhener, Canada volt főkormányzólja irt bevezetőt. A könyv .megrendelhető a' szerzőnél: Pinta Imre, 532 Gdengerry Ave., Toronta, M5M 1G3. * * * Mindig kedvesen1 és szeretettel fogok visszagondolni Los Angedesre, a Hilton Hotel-beli szerzői-estémre. Hallottam, hogy sok széthúzás, gyűlölködés rágja, fogyasztja az ottani magyarokat, minthogy pedig a nagy távolságok miatt én nem igen járogattam senkihez, személyes tapasztalatom nincsen ezekről1 az ádáz gyűlölködések rőd. Csak hallottam róluk, s milyen más haliam, vagy látni. A szerzőit estémen ott volt egy kemény markú, markáns arcú, nyilván katona ember, a neve Zala András Pál'. Szép piros fedelű könyvet adott át nekem, ezzel a dedikációval: Irodalmi estjének megemlékezésére, mély baráti szeretettel Zala András PáL Mikor pedig hazajöttem elkezdtem olvasgatni a verseit. Ajhogy 'belenéztem a könyvébe, rögtön megütött az egyik vers alatt a dátum, 1956 február, Gárdos és sok vers alatt szerepel ez a helyiség, név, hogy Gárdos. Milyen közel van a szivemhez. Onnan való a feleségem, ott hiúztam meg magam hónapokon át belső száműzetésben. Ismerem a falút, ismerem a népet és nagyon megszerettem őket, és sok versét keltezi Szegedről. Fiatalságom legszebb városából a daliás idők emlékezésével forgattam át a lapokat. Egyik versét ízelítőül ide írom: Egy pillanat Karcsú volt, szőke és mosolygott, mint (a legüdébb hajnalok >— Szeme tengerszin mélyéből kiragyogtak a csillagok. Fehér ruhája, mint a sejtés, villanó köde lebegett, szél futott végig a nyomában és összesúgtak a falevelek. Karcsú volt, szőke és mosolygot, mint a legüdébb hajnalok, szeme tengerszin mélyéből kiragyogtak a csillagok ... »Je sjc Metzger Ferdinánd remete ciőszót irt a könyvhöz, idézek belőle egy két mondatot: “A versek gyújtók, léleikhe markolók. Megérzik rajtuk, 'hogy a költő ikatona volt. Elsodort világunkban jólesik a költő üde forrásánál időzni”. Ezt éreztem én is, amikor átolvastam verseit, és meleg kézfogással, szeretettel küldöm felé a szivemet. Székely Molnár Imre. * * * Aki a könyvét meg akarja rendelni, írjon erre a címre: iMr. András Pál Zala, 302 Arizona Ave. Apt. 207 •Santa Monika, Calif. 90401 U.S.A. Az Arany Ember — Jókai szerelme ilrta: Székely Molnár Imre. Az ország, népe az olvasók 1 a rádlió és a televízió ünnepli : Jólkai Mór születésének1 150. év( fordulóját. Minden héten jele- . nik meg valami apróság az uj- , Ságokban .a nagy íróról. Miikor . én Budapesten voltam még azt . is megírták, hogy milyenfajta , rózsákat szeretett, hogy gon- . dozta a virágokat, szüretkor pedig segített a puttonyba rak- r ni a szőllőt. A Disztér 10. szám alatt lakik : Feszty Masa, az unokája, aki '• csöndes magányában önmegadással morzsolgatja napjait. : Úgy láttam egyetlen örömét a S cicákban leli, babusgatja őket 1 és nem szeret interjút adni az 1 újságíróknak. J Régi barátság visz el hozzá. Én még abból az időbői ismerem Masát, amiikor még, mint J gyönyörű leányzó után éhesen megfordult a fénfiíszeim. Magam is a hódolói közé tartoztam és ‘ örökké bánom, hölgy nem vettem el feleségül. Igaz nem biz- i tos, hogy hozzám jött volna? J Nem faggatom kérdésekkel, ! mert akkor talán elzárkózna, I vagy kitér válaszokat adna. El- > lebben barátnője Erzsiké sok- > kai közlékenyebb, hozzá meg f az a rokonitásom, hogy Erdélyi i Ö is. Ez pedig többet jelent a 1 barátságinál. Erzsiké társibérlet < ben lakik Masával, szeretik egy 1 mást. Erzsiké a jó barátnő jo- : gán ismeri Masa életét hiszen 1 évtizedes barátság köti össze i őket. Erzsiké karjai között halt i meg Feszty Árpádné, Masa é- i diesanyja. Aki kora megítélése 1 szerint a legnagyobb dámája : volt az országnak. — Mikor édesanyám férjhez- | ment édesapámhoz — kezdi a beszélgetést Masa — inig yen telket kapott az államtól a i Kmetty és a Bajza utca sarkán. Ez volt a bizonyos hires Epreskert, a Müvésztelep. Benczúr, Stróbl is itt kezdtek építkezni az ingyenes telken. Itt állt a Festő iskola nagy részlege, ahonnét a művészeik kikerültek. A Feszty Háziban lakott j Jokai Mór is, idejártak el hozzá látogatóiba a nagy Írók, mint! Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Herezeg Ferenc, Ambrus Zoltán, de minek soroljam, mindenki eljött Jókai Mórhoz, aki valamit számított az irodalmi és a társadalmi életben. Masa úgy emlékszik, hogy Jókai koránkelő erniber volt. Máa* reggel 8-kor el kezdett dob gozni, pontosan délben megebédelt. Utánna ledőlt egy kicsit pihenni, de már kettőtől ! négyig újra dolgozott. Mikor j befejezte a napi penzumot el- [ ment a klubjába szórakozni,! este pontosan 9 órakor lefe- j küdt. Akárki vendég volt nála Jókai asztalt bontott. Ezen a programján senki kedvéért nem változtatott. Most egy nagyon érdekes s eddig nem említett epizódját' mondja el Jókainak. Ez a törté-1 net, vagy mondjuk meg mindjárt szerelem majdnem végzetessé vált Jókai Mór életében, na de átadom a szót Masának: — A tiisztaéletü iró embernek egyetlen kalandja volt az életében. A szabadságharcban elesett egy honvédtiszt barátja, I akinek volt egy gyönyörűsége- j sen szép leánya. Jókai ott volt, amikor a barátja haldokolt s megkérte, hogy 'gondoskodjon egyetlen gyermekéről. Jókai gondoskodott is az árváról, közben beleszeretett s akikor irta leghíresebb regényét az Arany Embert. Nagy vihar támadt ebből a szerelemből a Jókai házba®,. A feleség Laborfaívy Róza féltékeny természetű nő volt, ezt az is indokolttá tette, mert pár évvel idősebb, volt a nagy írónál. Laborfalvy Róza megtalálta a szerelmes leveleket. EJ lebet képzelni, bogy milyen patáliát. rendezett s ezek a hangos veszekedések napmint-nap megismétlődtek a féltékenység! bosszú s az ujrameg újra megismétlődő patáliák, annyira megviselték Jókai életét, hogy öngyilkos akart lenni. A sorozatos családi botrányok akkor csendesedtek le, amikor a gyönyörű teremtés meghalt. Tüdőbaij vitte el 18 éves korában. Feszty’é'k úgy rendezték Jókai életét, hogy minden hét péntek délutánján bárki eljöhetett hozzá látogatóban. Ez volt az öregűr fogadónapja. Masa visszaemlékezése szerint minden szegénynek adott valamit, hol protekciós levelet, hol pénzt, kinek mire volt szüksége. Egy ilyen péntek délután állított be hozzá Nagy Bella, — akit később feleségül vett — s 5 koronát kért tőle, hogy cipőt vegyen 'magának. Hogy miről beszélgettek még az öregurral, azt nem tudni, de párnap múlva megint jelentkezett valamilyen ürüggyel. A kisinas Jancsinak feltűnt, hogy a leány milyen gyakran keresi fel a nagy mesemondót. Panaszolta is, anyáninak, 'hogy ez a leány milyen sokszor jön el látogatóba, minden .pénteken itt van s egyre további marad az öreg méltóságos urnái. Anyám ösiszeszidta a kis inast, hogy mással törődjön és, ne azzal, hogy kik járnak Jókaihoz. — Rossz vége lesz ennek — mondta a kiis inas ■— majd megtetszik látni. *— Egy pár hónap múlva Jókai vacsora köziben azt mondta az édesapámnak; hallod-e Te Aipád, én felfedeztem egy óriási tehetséget gyertek ki velem az óibudai színházba és nézzétek meg. Apáméte el is mentek elvitték magúikkal Bródy Sándort és Herczeg Ferencet és megnézték Bellát az akkor futó darabban. Édesanyám megállapította, hogy nagyon szép, kellemes az orgánuma de abszolút tehetségtelein. Ez volt Bródy Sándor és Herczeg Ferencnek is a véleménye. S amikor hazamentek, anyám elkezdett sirni és azt mondta, hogy most már elhiszi, hogy a kis Jancsi inasnak igaza volt. Nagyon szerelmes és elvakultnak kell lenni annak aki tehetségesnek látja ezt a leányt. Feszty Masától megtudtam, hogy Szegeden már restaurálják a háború alatt csaknem teljesen tőinkre ment Fesztykjöirképet. Mint ismeretes a festménynek rengeteg hibája van, egy harmad része teljesen elpusztult, de a többit, az egészét restaurálni kell. 10 művészember munkálkodik rajta s ha elkészülnek vele Pusztaszeren fogják feállitani a Nemzeti Parkban. Idegyiijtik össze a honfoglaláskor! emlékeket. Külön épületben helyezik el a magyarok bejövetelét. Idekerül minden dokumentációs könyv, Írás, ami azzal a korral foglalkozik. Itt helyezik el Munkácsy 'Mihály honfoglalás vázlatait és a Városligetből idekerül Ligeti Miklós Anonymus szobra is. Trogimáyer Ottó, a Szegedi Múzeum igazgatója, Móra Ferenc örököse, ezen a helyen fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy maradandót alkosson. Pusztaszeren felépítenek egy kis Árpádkorabeli magyar falut, idekerülnek le a XII. századbeli klastrom alapkövei. Az építkezéseket előreláthatólag 8-10 év múlva fejezik be s ha minden elkészül, Pusztaszer idegenforgalmi szempontból is nevezetes helyévé válik az országnak. — Gondoljon a hindukra. Kata sötét szemei hipnotikusan Vilmára néznek. Az aszszony zavarba jön, nyugtalanná válik. Kata szép kezeit telítve, papírral fogja meg a lábast, úgy veszi le a tűzről a felmelegitett vacsorát. Az asztal közepére újságpapírt tesz s az ételhordó tetejéről levett kis pléhtányért Vilma elé teszi. Kedvesen kínálja Vilmát s evés közben is fecfseg,. Fegyelmezetlen, — gondolja Vilma, — de másszerüsége lenyűgöző. — Mi lesz velem, — rabiban ki Vilmából' a panasz.-— (Mikor először látta meg a férjét, idegen nővel, akkor kellett volna megpofozni. — Ej, aki el akar menni, elmegy. Poffal nem lehet semmit elérni. Durvaságra durván felelnek. — Hát legyen, finom. iS ha bármennyit is fog Dénes keresni, maguknak csak morzsa jut. Ahol kötelesiséget teljesítenek, ott számolják a pénzt. Ahova örömért megyünk ott szórjuk a pénzt. Vilma összeszcu'itott fogakkal néz maga elé. Teli gyomrát mintha a torkában erezné. A szoba fülledt levegője orrlyukait betömi. Testét ernyedtség bénítja, de fegyelmezi magát s azt mondja: — Én soha nem éjszakáztam. Egész nap talpon 'bárok lenn. — Az ember uralkodjon a szervezetén. Vilma nem akar ellentmondani. Hogy mindenki úgy oszthatja he, ahogy szervezete bírja. Szeretné megkérdezni, miért cseíéli fel a nappalt éjjé, s az éjjelt niappallá. Az órára néz. Éjfél van. (Nem akarja az időt hiábavalóan eltölteni. — Dolgozzunk, — mondja. Kata Írásokat vesz elő. Azután diktál: “Kedves Asszonyom! Legutóbbi látogatásakor 'megígértein Jiogy értesítem, ha lesznek újabb megérzéseim. Kérem, mielőbb keressen fel, lehetőleg úgy, hogy előbb bejelentse látogatását, hogy minél több időt rezerválhassak a beszélgetéshez.” Vilma kezében gyorsan jár a toll. Diktálás közben Kata átmenet nélkül beszél. Holnap Máriához elmegyek. Három napja nem láttam. • Jaj, van itt egy levél egy hónap óta, arra kell válaszolni. Bécsibe akar menni, szerencsét próbálni, Sshjwairtz Katalin. Otthagyni a vidéki várost, a biztos fizetést, hogy a nagyvárost megismerje s kultúrát szerezzen. írjuk: ‘ ‘Kedves Kisasszony! Nem ajánlom ebben a zavaros időben, rossz gazdasági viszonyok között, a imás helyen, főleg, nagy városban, uj exisztenciát kezdeni. Olvasson könyveket, annak nevelő hatása van. Októberre nagy változást, jót érzek.” — Éppen őrá várnak, Schwartz Katalinra, otthagyni a biztosat a nagyvárosért. Oda erősek kellenek, a kis, romantika után kívánkozó nők tudja, hogy hová jutnak? — Tudóm, — bólint Vilma s ír. Közben arra gondol, hogy akiben felébred a kívánság, a más lehetősége után, lehet az elnyomásból üs- Ibaj, épp úgy, akár ha elindul azután. » — Máriából mindent próbáltam csinálni. Először feleséggé akartam v értetni, aztán mikor az nem sikerült, énekesnővé taníttatni. Kata hangja szomorú. — Nem fejlődésképes, nem, nem ... Milyen jó volt hozzám, mikor beteg voltam ... A kutya ... Vilma nem felel. Katának nem is fontos, hogy feleljenek neki. Közben elkészül egy-egy levél. Vilma gyakran néz az ablakra, várja a derengést. Elnyűtt, s a fizikai fáradságában mint az áldozat a gyilkosa előtt megvillanó tőiben, a halál biztonságával érzi a másnapot. — Kata, nincs ma ébédrevaló pénzem;. Mondja, mikor ad Dénes pénzt? A jósnő apró zsebnaptárt vesz elő. Nézi a számok* alatt 'a neveket, gondolkozik, Vilma szeméibe néz, percekig, mielőtt felel: — Holnap hazaimegy Dénes. Visz pénzt. Vilma akarja hinni, úgy lesz. Idegei zsibbattá válnak, mig keze a betűket rójja. Kata a leveleket számolja. Tizenöt, tizenhat ... busz ... — 95 — Az 1956-os szabadság i a re l eg megrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vagy újsáf rusitónál, vagy közvetlen a KM'J Kereskedelmi Osztályánál. 210 Sherbrook St. Winn'pig Man. — 94 — nyíri tiborné Sándor julia gyerekkel Ne várja jelhívásunkat— i küldje be előfizetését honfitárs mielőbb!
