Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-21 / 21. szám

LAJOSSY SÁNDOR: Remember Hungary, 56. TŐKE LÁSZLÓ: Az 1956-03 Magyar Szabad­ságharcról végre egy nagy mü megjelent angol nyelven, a Re­member Uiungäry, 1956! Kiadta az United Anonymus Fund, Cleveland, Ohio, USA. Patronál ói között két köziemért név található: Tollas Tibor és dr. Pogány András. Több mint száz képpel’, 387 album alakú nagy oldalakon kéiszült fekete bőrkötésben és védőbori té'kkal. Jellegzetes Kosénth-cimer fém­jelzi, hogy a klasszikus Rákó­czi- és Kossuth dicső szabad­ságiharcaink újabb világraszóló fejezetéről tájékoztatja az an­golul beszélő olvasót. Petőfi Sándor és a Magyar Csendőr szobrai mindjárt az el­ső oldalakon talán legjobban érzékeltetik a magyarság nem­zeti életét. Petőfit minden ol­vasott ember ismeri, míg a Ma­gyar Csendőr világmárka. A nagy müvet nem- olvai-hat­­t’aim el, de a magyar szövegű felhívások örömmel töltöttek el ismét és tökéletesen visszaidéz­ték az 56-os. eseményeket: Úgy tűnt, mintha az ismert falra­gaszokat olvastam volna az; Ül­lői út sarkán ... Az első: “Nem alkuszunk, nem parolázunk!” felhívás a Fegyveres Forradalmi Bizottság aláírásával a magyar írók és mülvész kiáltványa című fon­tokból : 1. Az ÁVH azonnal szüntesse be a tüzelést. 2. Teljes amnesztiát a harco­lóknak és a letartóztatottak­nak. 3. A szovjet csapatok vo­nuljanak vissza állomáshelyeik­re. 4. A rend fenntartását a ma­gyar néphadsereg biztosítsa. 5. Nagy Imre azonnal alakít­son nemzeti egységkormányt. Aljon az uj kormány a nemzeti mozgalom élére. 6. Minden üzemben válasz­szák mejg. a munkástanácsokat. (Majd később a Nemzeti 'For­radalmi Bizottmány Corvin Pa­rancsnokság; felhívása látható a nemzeti összefogásról1.: — állag varok.! Szabad nem­zet, szabad ország akarunk len­ni’! Nagy Imre kormányát kö­veteljük!! Több pártrendszert! Szabad választást az ENSZ fel­ügyelete mellett! Ne higyjetek a Kádár-féle kommunista báb­kormánynak! Tiszteletet és megbecsülést a szabadságharcokban elesett hő­söknek.! Harcoljatok az újjá­szervezett ÁVH (az R-csoport) ellen! Halál a forradalom ellen­ségeire! Halál a szovjet csapa­tokra! A nép nem felejt, szá­mon tartja a provokátorokét! Sztrájkoljatok a végtő győze­lemig ! A két felhívás között Ma­gyarország boldog tiz napja zaj lőtt le. Ezután az összeállított képek bemutatják a forradalom min­den fontos eseményét. Látha­tóik a világhíres Pesti Srácok, ahogy benzines üvegekkel ke­zükben egymásután robbantják fel az orosz tankokat és egy közülük hősi halált halt az ut­ca kövezetén __ A harcoló if­júság, majd minden rendű-ran­gú és korú ember fegyvert fog. Megjelenik Mindezenty József hercegprímás markáns profilja a katonák: között, akiit sok ár­tatlanul elitéit politikai fogoly­­lyat együtt kiszabadítottak fog­ságából. .. A politika porondján Nagy Imre és Maiéter Pál alak­ja emelkedik Mi toronymagasan és megvalósul az álom: a Füg­getlen és Semleges Magyaror­szág! Van egy kis időm, hogy az anigpl szövegben is megizMjem az eseinények kicsorduló Örö­mét! Felejthetetlenül szép so­rok adják tudtára a világinak, hogy kis nép lerázta nyakáról az orosz igát, szabadon és tra­díciójának megfelelő módon a­­kar élni. Hittel teli Ibizaíkiodás csendül ki minden sóiból. így még nem írtak történelmet nap­jainkban! Ezekből a napokból emléke­zetes maradt a ránk erőszakolt bálvány, Sztálin szobrának le­döntése és meghuncolása Buda­pest utcáin, a kommunista ter­mékek és káderiapoik elégetése a nagy nyilvánosság előtt, az ávósok szétverése és példás megbüntetése a nemzet keserű­ségéből fakadt közakarat által. S virágos sírban,tok a köztere­ken mindenütt. Egyiken-mási­­kon ilyen és hasonló írást ol­vashatunk: “Nem hiába haltak meg!” — Ég, tűzben nemese­dik Budapest és egycsapásra az ©gész ország, megmozdul. A kommunista “uralom” összeom lik. A parasztok pedig életüket is kockáztatva élelmet hoznak Budapest népének,! Micsoda megrendítő és örömteljes lát­vány mindez! Korai örvendezés újabb fel­hívása a házak falán: “Meg­nyertük a forradalmat, fegy­verrel a kezében nyerjük meg a békét is1!” Ezt követve az újsá­gok is új hangon szólalnak meg. Ezek közül a Hétfői Hír­lap, Igazság, Független-ég. Szabad Dunántúl. Északma­­gyarország, Egyetemi Ifjúság, Stb., lett szócsöve a magyar nép akaratának. Nyomában a politikai szervezkedés, a Szabad Pártok megalakítása indul meg. Magyar lett újra a Rádió! És a szovjet csapatok kivonultak Budapestről .. . Sajnos csak Budapestről, hogy egy adott parancsra majd körülzárják. Úgy is történik, mert Nyugat nem állt ki mel­lettünk, magára hagyta a ma­gyarságot. Moszkva most már szabadon cselekedhetett. Néhány kép az ideges kapko­dásból. Nagy Imre miniszterei - nők bejelenti az orosz haderő megmozdulását, illetve új erő­sítések érkezését. A Parlamen­terek Soroksárra indulnak, tár­­| gyailhi az oroszokkal . . . (November 4. Hajnali 4 órakor 1 megindult az orosz haderő egy európai világváros ellen, Euró . pa legősibb népének lelhenger­­lésére. Megtörtént ismét velünk a nagy tragédia. Magúnkra maradván, a kivívott Független és. Semleges Magyarország el­veszett, ha nem is végleg, de hosszú időre! Az utolsó képek: A menekül­tek nagy tömege Nyugat felé áramlik, kft ahogy tud, vonattal, gépkocsin, vagy gyalogosan ... Budapesten pedig fogynak a harcosok. Akik nem haltak hő­si halált, vagy fogságba nem estek, bujdosni kénytelenek, hogy életüket mentsék. Ugyan­akkor a szabad magyar határt őrtornyokkal és vérebékkel is­mét lezárja a vasfüggöny .. . S az 56-os Szabadságharcunk, nagyon találó szimbólumával, a menekülő szép Ifjú képével zá­rul a nagy mü!! És már 20 esztendő repült el fejünk felett azóta . . . Világ­nyelven ismerheti meg a nagy­világ a megrázó eseményeket! A kis magyarság, halált megve­tő bátorságát és szabadság:-ze­­retetét ... Nagy hiányt pótolt be ez a gondosan szerkesztett és kiépekkel illusztrált hatalmas angol nyelvű könyv. AZ ezeré­ves történelmünk jelentősebb századait is meg kellene szólal­tatni legalább angol nyelven, hogy megismerjenek bennün­ket. Számos kezdeményezés van már az emigrációban, de egy­séges öslszefogás' nélkül nem töltheti be szerepét. Már pedig áldozatvállalás nélkül nem re­mélhetünk eredményt. Több­ször irtaim erről a múlhatatlan szükségességről, s most is csak azt mondhatom, hogy idegen nyelveken adjunk ki minél több arra érdemes könyvet! Létünk és jövendőnk függhet tőle. Igen, nagyszerű színrelépés a Remember Hungary, 1956! Várjuk a folytatást! SOMINIOI KÉPESLAP RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK EMLÉKÉNEK, A TANÍTVÁNY HÁLÁJÁVAL. — (Sorrendben bárom úton le­het eljutni Nápolyból. A kisvo­­naton, ami a Nápoly nagyállo­­másiról indul és Caste.lamare di Stabiae-ig rohanása közben be­mutatja Herculanumot, Ponti­éit és Pompeit. Majd beszalad a Lattári-i hegy gyomrába és mindaddig csak néha-néha búk kan elő, míg el nem éri Sor­rento elővárosát, Métát. A másik útialkalmatosság; az autóbusz. A kis,vonattól abban különbözik, hogy sohasem megy az alagút ban, hanem ,ha szép idő van, a táj varázslatát nyújtja az utasnak Sorrentó.g is. — Legszebb azonban a ha­jóút. A reggeli hajó Caprit é­­’ rinitve, andalgó ringassa! ve..e„ a táj varázsos színei, formái és ‘ sejtelmei között 'Sorrentoba. És a több, mint kétórás hajóút a végtelen időtlenségét lelkűnkbe lopja. Mindenesetre elvarázsolt lélekkel sízáliunlk M a hajóból s nem tudunk mit kezdeni az élettel. Minden olyan, mintha a teremtés Édenében volnánk, a­­hol ingyen vehetjük a javakat. Nem is csoda, történelmi rendkívül mozgalmas. Egyfor­mán birtokolni akarták az et­ruszkok, a slzanniták, a ró­maiak, a görögök, szaracénok. gótok, longobardok, az anizsuk, az aragóniak, Salernó és Ná­poly is. Pedig sem bányája, se forrása, sem pedig más olyan java sincsi, amivel az egymást váltó hatalmasságok előnyös helyzethez juthattak volna. — Még hadászatilag sem jelentő . A Lattári-i hegyeik) egy lapo­sa, amit egyik oldalról dús er­dők határolnak, a másik oldal pedig arra a tengerre néz, a­­melydk Paprit, Nápolyt és tá­volabb Procidát és Isc’hiát tük­rözi és, a Vezuvot olyan közel hozza, hogy a való teljesen va­lószerűtlennek látszik, igazi va rázslat . Hajdan Alimuri, Méta, Piano. S. Anneilo osztozott ezen a sí­kon, ma már azonban mind egybeolvadt Sorrentóval. Si­mán, szépen, osztozkodás s ve szekedés nélkül. Nem is csoda azután az, hogy a nagy köz­igazgatási békét az állandóan egyenletesen özönlő milliárdok csak megerősítik. Alázato an sáfárkodik a nép a világ kíván­csiságával. Tudja már, hogy milliók és milliók akarnak az életiben legalább elgyzer bele­kóstolná. az örök varázslatába. Hát a zaiyartalan pillanat, vagy óía segítse a vándort célba ér­ni. Engem első látásra az lepett meg, hogy templomai majdnem észrevehetetlenek. (Nem mintha nem volna belőlük elegendő, — sőt sok is van, kezdve a ró­maiaktól él' a püsnökséig, székes templomáig,— hanem úgy si­mulnak a táj zöldjébe, az ég kékjébe, a nap aranyába és a tenger lilába is áthajtó szín­árnyalataiba, miuitlha létezésük a sízinek ritmusának volna ré­sze, ahol a rítus nem szó, vagy ének, hanem örvendező, játé­kod gondolat. Ezért a csendesen imádkozok arcán ugyanezt a mosolyt lát­tam, amit a hajó utasaién lát­táim Capri partjaitól egészen a iSoi rentói partig. Sosem fogyott le, sőt a szemek szelíd villaná­sa mélyem tükrözte a lélek bé­kéjét, azt a békét, ami az élet legtöbb célja. És iSorrentóban nincs, hét­köznap. Az utcák zsúfoltak. A nép hullámzik, jön, megy, né­zelődik, figyel, tesz-vesiz, vásá­rol. óh nem bazári, magazini árút, mert azt Nápolyban, Londonban, vagy Berlinben job bat lehet venni, hanem azokat az apró tárgyakat, amelyeket játékos művészettel és fáradha­tatlan vidámsággal alkot a vá­ros,, s amelyek csak Sorrentót tükrözik. Végigsétálni az alig két mé­ter széles utcácskákon és néz­ni a születő apró műremekeket, majdnem annyit jelent, mint az örökkévalóság terét beren­dezni a végtelent díszíteni. Megvallom, Sorrentóban ez a legizgalmasabb. A művész, akár fiatal, akár gyerek, vagy idős, olyan természetes könnyedség­gel kezeli az ecsetet és, a vé­sőt, mintha árra akarna ráven­ni, hogy mii is ezt csináljuk. — Ezt Maga is tudja csinál ni, — mondta az egyik gyer­kőc. — Itt csak ezt lőhet csi­nálni. Mindenki ezt csinálja. — Nincs m’áa Tényleg nincs más? De vannak kertek, ahová csak egy-egy apró nyilason le­het bekandikálni és csak egy pillanatra, séta közben. De éz a pillanat évszázadok szilárddá gát láttatja és érzékelteti. S loamar visszasétál képzeletünk azon az úton, amelyen ez előt­tünk jártak az örökbe értek és annak örülnek, ha mi i.e tanul­gatjuk az utat. Volt nap, amikor csak azért sétáltam órákon át, hogy egy­­egy pillanatra be-bekukkdntsak a kertbe. Be is mehettem vol­na, de ne,m tettem. így volt ez jól. Képzeletem lázasan rakta össze a századok szőttesét, és úgy éreztem, a szőttesen lépde­lek. Madár trillázott fölöttem. — Mókus is szügdécselt és virág­illat ölelgetett. »Azután azok, akik a sorrentói tenger vizét lubickolásra is használják, azt mesélik lelken­dezve, hogy egészen különleges vúz, más mint a többi. Még; Cap­ri, meg Ischia tengere sem mér­hető hozzá. Aki ráhagyja ma­gát a selymes, mély vizre, nincs annak kitéve, hogy a hul­lámok szeszélye a mélyre so­dorja, vagy hogy a viz hatásá­ra ébredő állmait összetörje. A viz a nap elé viszi az ábrán­dos lelket é& ők ketten párat­lan finomsággal és> varázsló kedvvel mindent megadnak, a­­mire valaha is vágyott és álmo­dott. Én is kipróbáltam ezt a va­rázslatot és bizony mondom, ezentúl mindenkor megismét­lem, amikor erre visz útam. Annál is inkább, mert csak le keü szállni a sorrentói part meredek sziklájáról és belépni a vízbe teljes megadással s az­tán minden megy magától. A tenger simogat, ringat és sejtelmeseni suttog, majd lassan eltűnik a való minden határa. Ninic tegnap, nincs holnap, jö­vő é,si jelén. Ezek mind eltűn­nek lelkünk tükréről. Csak a pillanat végnélküli csapó ligása. (Folytatás a 7. oldalon) A BIBLIÁBÓL Bizonnyal tudja meg Izráel­­nek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, aki ti megfeszítette­tek. — Ezeket pedig mikor hal­latták. szivükben megkeseredé­­nek és mondának Péternek: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? — Péter pedig mondá nékik: Térjetek meg 'és keresz­­telkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatára; és ve­­szitiek a Szent Lélek ajándékát. (Ap. csel. 2:36-38.) Winnipeg, Man. 1976. május 2.1. £ A lm ont reál i magyarság április 10.-i gyászmisén búcsúz­tatta az emigráció/magyarság nagy halottját, jDÁLNOKI VERESS LAJOS (vezérezredest, a 'Magyar Szabadság­­harcos Világszövetség örökös tiszteletbeli elnökét. — Amerikai világlapok méltóképpen búcsúztatták Dálnoki Veress Lajost Dáltooki Veress Lajos vezér­­ezredest, a Magyar Szabadság­­harcos Világszövetség örökös tiszteletbeli elnökét nemcsak a szabad világ magyarnyelvű saj­tója búcsúztatta személyének, munkásságának és történelmi jelentőségének kijáró tisztelet­tel. Ugyanezt tette az Egyesült Államok ih áront közismert vi­láglapja is: a NEW YORK TI­MES (1976 április 7.), a WA­SHINGTON POST (1^76 ápri­lis 13.) és a WASHINGTON STAR (1976 április 12.) vonat­kozó számai is. For further Information, contact your local Cancer Unit, CANADIAN CANCER SOCIETY j GYEREKKEL beszéd köziben, mégvonaglik. Ervint elküldte, miután már nap­­í ól-napra kevesebbszer engedte magát megcsókolni. A bolondos játék fogyott, míg végül' 3;gy napon azt mondta neki, ne jöjjön mert hazautazik. így múlt el a játék, amiben felolvadni, asszonnyá válni nem tudott. Most a pamilaigra ülnek egymás mellé. Két kéz egymás leié .Indul tétován. Vájjon elég erősek lesznek, megmaradni egy­más mellett, vagy a játék újra felében marad. Vilma attól fél, hogy barátnője elsorvad a fél odaadás­ban, a fel nem olvadásiban. A tavaszi estét>en párok mennek e'l mellette. Nincs sem­mi furcsa abban, hogy csak a párokát látja meg. De csak álamban benne a magánossága miatti fájás. A gond másnap az, ami szorongást okoz benne. Imént, miikor fiai mellett vissza­emlékezett gyermekkori félelmére, .rájött, a másnap az most neki, auná! akkor az ördög és a fairtoas volt. A kiegyensúlyozottság az, ami bármely körülmények kö­zött magabiztosságot ad. Vilmában az értelem még olyan, mint távoli harangszó. Megibántottsága csak a saját értékelésében oldódhat fel. Ma még nem tudja ezt önmagának megfogalmazni, azért esik jó! neki a jósnő bátorítása. Az ismerős előszobában az öreg Csekőn kívül senk sinks. Miikor az előszobaajtót bezárja, Kata kiszól: — Ki az? •— Porné — feleli. — Jöjjön be, — hívja. Vilma bemegy hozzá. Leül a Ids asztali mellé, amin két­oldalt úgy vannak a papírok rakva, hogy közepén, mint egy nyitott kapu, rés van. Félkar a%, fér oda. Vilma odakönyököl s* a sok ceruza köziül, ami ott hever, egyet felvesz. A ceruzát ujjal között forgatja. Az asztal papírral van befedve, amin a látogatók kusza vonalakat huzgáinak. Egy helyen: női fej, olyan aikár egy operettszinésznő. Vilma a ceruzát ujjai közé fogja és a fiaii nevét firkálja. — Az anyám haragszik majd, ha Mss papír kell, — .mond­ja Kata és az ágyra néz, ahol az öregasszony fekszik. Nagy dunyhája alól -csak kis madárfeje, az ezüstlő hajjal, látszik. — 92 — NYÍRI TIBORNÉ SÁNDOR JULIA — Nagysága, mi lesz a pénzzel, nem jött az ur, ami­korra Ígérte. A kis, szikár öregasszony fekete szemei szúrósak; álián őibircsók ugrál, inig beszél. — Néni, mondtam már, rosszul van az uram egy ba­rátjánál fekszik, nem akar a gyermekekkel egy szobában lenni, nehogy a hülést elkapják. Holnap hozza a pénzt. — Jó, de holnap estig fizessen, mert kiteszem — mondja és bemegy. Vilma megereszti a vízvezetéket s a teli kanoséval visz­­szaindul. Pistike cseresznyésszája mosolygós, míg a folyosón vé­gig megy. Örül annak, hogy már gyakrabban kijöhet a szobából. ÖC'-íikét a karjára vette Oizel, s az ablakhoz vitte, mi­alatt Vilma a nagyobbal künn volt. Sírt, ő is szeretett volna kimenni. — Hogyne, még kettő is a szoknyám mellett totyogjon, miig egy kis vízért megyek. Vilma hangja kirobbanó. Aztán ránéz a két gyerekre s meleg Liuiám fut át a szivén. — Szegénykéim, hogy vágynak a pár méternyi folyosóra — mondja s a gyermekkora jut eszébe. Helyem az volt, s a tágas falusi udvart látja képzeletében. — Szólt az öregasszony ?? — Igen. Holnap estére Ígértem. Dénes ugyan máira ígér­te, de én örülnék, ha holnapra lenne. — A fűszeres i® kérdezte, miikor fizetek. Azt mondtam, ne féljen takaros ember, hozok pénzt már hamarosan. — Takaros ember, — nevet 'kesernyésen az asszony az éneklő hangon idézett szavakon. — Te, én nem tudnék ilyesmit mondaná. iG'izel nevet. Ez, a jókedv most erőltetett, de már meg­szokásból is tud így beszélni. Odahaza az anyja, mindenféle jelzőikkel illette lányait. — Csinosom, takarosam, szokta nekik mondani. Az anya, mondta a lányoknak, a lányok neki, végül szavajárásokká lett. Vilmáéfc nem mondták, jelzőiket egymás­nak, szárazon és röviden nevükről nevezték őket. Ritka pillana­ta volt anyjának, mikor neve mellé kicsinyítő ragot mondott. Vilmának sivár és kietlen gyerekkora volt. Három fivére — 89 — I 50 éve a magyarság szolgálatában! g Az Ottawai Minisztérium Ilir«­­| talos leirata cégünk főnökéhez: | “Presented to ALEX. A. KELEN In apreciation of his many contributions to Canada, „ 1 in a life dedicated to service to the people of M I Canada. ” || 1 Kérjük kedves Honfitársainkat, ügyfeleinket, hogy ä ■ továbbra is forduljanak hozzánk és támogassák ga cégünket. I VOYAGE KELEN TRAVEL I ALEX. A. KELEN LIMITED H " Telefon: 312-9548 1467 Mansfield Street. £ Montreal, Que. H Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Kéreskedeimi Osztályunknál. Levesek, mártások Ízesítésére. Ára csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya j 210 Sherhrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. j Believeit. Cancer can be beaten. A New York Times, mint a magyar ellenállj egyik vezér­alakjairól emlékezik meg róla; a Washingtoni Post, mint ma­gyar államférfiről és hadsereg­­tábornokról is, áki 1944 tava­szán egyedül mozgósította a keletmagyarországi honvéderő­ket, hogy szembenézzen a meg­szálló német erőkkel. A Wa­shington Star úgy emlékezik meg Dálnoki Veress, Lajosról, mint aki mind a nácik, mind a kommunisták ellen harcolt és mindkét totalitáriánus rendszer halálra is ítélte. A két washingtoni újság be­számol arról is, hogy Dálnoki Veres Lajos volt Horthy kor­mányzó választottja, mint “homo regius”, ha küMlemség a Kormányzót tisztének betöl­tésében erőszakkal megakadá­lyozná. Mindhárom újság külön kiemelte, hogy Dálnoki Veress Lajosnak nagy szerepe volt a Magyar Szabadságharcos Világ szövetség megszervezésében és felvirágoztatásában, melynek 12 éven keresztül világszövet­ségi elnöke volt. —1 r-| <—I I—I 1—I É—> 1—■ r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents