Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-21 / 21. szám
KÁDAS IMRE: ki ismeretlen hefitá« nyelve (Folytatás!) A hétiták építő tevékenysége nagy házaik építésében mutatkozott meg. A királyi palota előterét nagy, fedett csarnokká képezték ki, oszlopokkal, hozzá toronnyal. Az előtér bejáratához az egyip tömi safitnikszekhez hasonló emberfejü oroszlánokat helyeztek, mintegy jelképesen őrizve a királyi palotát. A hiétiták népe mesterei voltak a városépítésnek olyan helyeken is, ahol alkalmas kikötőre találtak, mint Troy nevű városuknál a mai Dardanellák közelében. Ez volt a krétai Knossuis után a pompás “Hatodik Város” kb. Kr.e. 1500-han, amikor birodalmuk a Halys folyóig terjedt. -Itt állott Khatte nevű városuk a keleti határnál erősen kiépített várrendszerrel. A város uralkodó fejedelme tekintélyes számú palotákat, templomokat építtetett s a város körül védőfalakat. A környéki dombok hasonló fekvésnek a Róma körüliekhez s az egészet tornyokkal ellátott' védőgyürü veszi körül. Itt a közelben a mai Bq)hiaz-Kői helység áll. Feltevések .szerint a hétiták birodalma 250 évig állott fenn. Ezt az időt becslésnek lehet csak tekinteni, mert a magyar nyelvű hétita nép a megadott Kr. 1450-es dátum előtt már sokkal régebb idő óta élt ott, csak nem állami -szervezetben, hanem törzsi közös égőkben, hasonlóan a szumirok életéhez. Az állammá szervezés olyan koriban vált szükségessé, amikor fenyegető hatalmi megmoz dulásök indultak el a keleten hatalommá fejlődött asszurok irányából. A hétiták hamar megismerték a ló hasznosságát. Jó érzékkel láttak hozzá a ló tmegiszeliditéséhez. Hamar rájöttek árra, hogy az erős patás állat használata honvédelmüket nagyban erősíteni fogja. Önbizalmukat erősítette az a tudat, hogy rajtuk kívül más nép a ló erejét, használhatóságát mé|g nem ismeri. Tehát évekig kitartó munkákkal hatalmas sereget szerveztek és már harckocsikkal, Az ókor legelső lovasseregcit a hétiták csatasorba tudták állítani már ezelőtt háromezerötszáz évvel. Harcos seregük annál inkább növekedett, minél több katonaló állt rendeikezére. A nagy próbamérkőzés az egyiptomiakkal kezdődött, amikor a hétita lovas seregtestek gyors, győzelmet arattak a meglepett egyiptomiakon, azonban az országukat nem hódították meg. Ez a lerölianó lovas- Iharcmodor az egyiptomiak számára teljesen új dolog volt, tehát csatavesztésüket, gyalogos seregeikkel szemben, a lovasrohamok okozták. Az egyiptomi fáraókat a háború tanulsága arra késztette, hogy az ország északi határvidékeit védőmüvek építésével erősitsék meg. Lovassereg támadása ellen egyetlen biztonság nem lehetett más, miint magas védőfalak építése. A kövekben gazdag Egyiptom miniden lehej tő munkaerőt a védőmüvekhez ! szükséges kövek kitermelésére használt fel. A Níluson hajók hordták az építkezés anyagát, a kőtörmelékeket. A fáraó a Deltában élő népét és a Jákob utódainak ott lakó férfi munkaerőit a falak rakásához szükséges téglatermelésre (használta. Itt a földmunka volt a fontos, amikor nagy sáncokat kellett ásni és a téglák kiégetéséhez szükséges földet feldolgozni és a megfelelő módon szárítva az égetőnek odahordani. A nagy mozgósítás az ország minden munkabíró lakosát érintette és ez természetes is volt, .amikor a jólétiben élőket kellett megvédelimezni háborúk ellen megfelelő óvintézkedésekkel. Van egy téves feltevés arról, hogy Jákob ivadékait a fáraók rabszolgamunkára fogták be. Téves ez a felfokás már csak azért is, mert a Biblia szerint azok az izraeliták, akik ott éltek nem akarták elhajgyni az országot. Mózesnek meg is mondták, hogy: “hagyjál nekünk békét, hadd szolgáljunk az egyiptomiaknak, mert jobb volt ott szolgálnunk .. . (|Mőz. II. 14, 11-12.) Az elvándorlásra nem vágytak, mert az egyiptomi élet csak jólétet jelentett MEGÉRKEZETT DÉL-AUSZTRÁLIÁBÓL: VISSZATEKINTÉS, DEZSÉRY ANDRÁS ÍRÁSAI 190 oldal, fűzött őszinte és igazságszagú, színes képekben emigráns emlékeinket idézi. Kapható: PANNÓNIA BOOKS, P.O. BOX 1017, Postal Stn. “B", TORONTO, Ont., Canada, M5T 2T8. számukra. A másik elképzelés azt tartja, hogy- a Jákólb fiait piramisok építésére használták volna. Ez sem helytálló, mert a piramisok régebben, a Kr.e. 3000 körüli években épültek, a- i mikor izraeli nép még, sehol | sem- volt, legalább is, valahol luesszé 'élhettek elődeik az iráni fensiktól keletre eső sík vidéken, valamerre. Kb. Kr.e. 2000 körül jelentkeztek az első nomád asszírok a szumer népek közelében. Azután következett az asszírok hatalomra jutása, sok száz év múlva lés. csak azután kezdte meg Ábrahám a kánaáni letelepedést. A piramisok már ákkor ezer éve fennállottak, ha nem régebben. A piramisok építésének idején csak két nemzet élte virágzó életét: a magyar nyelvű szumer s az egyiptomi, a Régi Kelet térségében az u.n. Termékeny Félhold nagy kiterjedésű országaiban. : A hétiták számára rendkívül | nagyjelentőségű volt a vasbányák feltárása és a vasérc olvasztás megkezdése és az egész termelésnek teljes kidolgozása: a vasanyag olvasztása, a nyersvas megmunkálása és a szükségleti tárgyak ikészitése. Minidez nem történhetett úgy egyik napról a másikra. Kétségtelen, hogy találékonyságuk és jó érzékük elvezette őket a gyakorlati módok alkalmazására. A lóidomitás mellett gyorsan rájöttek arra, hogy a lo nemcsak elhúzza a ledöntött 'fatörzset, hanem ha befogják jármű , elő, azokat is elhúzza, sőt mi | több, elvágtat vele. Ezeket a látva kezdték hozzá a kétkerekű harckocsik gyártásához. Az asszírok elleni háborújukban az új lovas harcmodor alkalmazásával tudták megvédeni hazájukat. Mint ahogyan a múlt század végén a gépfegyver feltalálása után az európai államok egymással versengve szerezték meg az új gépi fegyver gyártásának jogát, úlgy volt az ókorban is a nagy tülekedés a harckocsik előállításával a Régi Kelet országaiban is. A lovak •megszerzése, megvétele mellett a vasanyag beszerzése szükségessé vált Asszíria és Egyiptom hadseregei számára. Tanácsos volt a szükségleteket békés utón megszerezni. Erről tanúskodik az egyik megtalált agyagtábla, amelynek felirata szerint a hétiták királya, II. Ramsen egyiptomi fáraó kérésére eigy szállítmány öntött vasat küldött, ugyanakíkor vaskardot is ajándékul az uralkodónak (Kr.e. 1300). A vas felfedezésének (hire hamar elterjedt az égei-tengeri világban is. Az, itt termelt javakat már uj értékekért vitték cserébe a krétai hajók Troy kikötőjébe. Vasat kértek a gabona, gyapjú és bőr szállítmányok ért. A hétitákmak minderre nagy szükségük volt, mert a lovak szerszámait, a nyergeket a felszerszámozáshoz való szíjakat csak (tőiből készíthették. Az anyagbeszerzés tehát nagy lendületet vett. A múlt század vége óta több Ízben végeztek ásatásokat az ókori hétiták földjén, a mai Törökország területén. A munka elindítója a német Scbliemann volt s utána Sir Arthur Evans angol régész végzett jelentős felfedezést eredményező kutatást. A hétiták műemlékei egymásután kerültek felszínre a föld alól. Minél mélyebbre ástak annál töhb ókori cseréptábla került elő, a Khatte fejedelem állami levéltárából, amiket Kr.e. 1300 körül Véstek agyagba. Megtalálták a cserép anyagára irt királyi leveleket, amiket Egyiptomból, Babilont- és Asziriából küldtek ide és viszont innen oda a Közel Kelet akkori nagyhatalmainak urai. Természetes, hogy az új fegyverek (hire hamar elterjedt. Az egyiptomi haderő új egységei már vashegyü nyilaival, min| denkor számottevő erőt jelen' tett. Asszíria sietett nyomdokaiba lépni és (becsvágyó uralkodói hatalmuk tudatában merész terveket agyaltak ki a nyugati államok felé, hogy azokat meghódítsák A célja nem volt más, mint a vashányákkal biró hétita nép leigázása, országuk meghódítása. így a Khatte fejedelmek országa hóditó erőik Idélponjaivá lettek. Nem váratott soká magára az asszírok támadása s annak kimenetele már kétségtelenül a túlerejű támadók javára győzelmet jelentett. Ezek az események meggyön gitették a hétiták erejét. Ha nem is pusztították ki őket teljesen az állami életüknek vége lett. Az életben maradottak elvándoroltak a Kauikázus felé, ',“«3r ““ ^sci-tenger irányában találtak módott arra, hogy éle tűket menthessék. Akik pedig hazájukban erdőkben elrejtőzve maradtak meg, megtartották népiségüket, nyelvüket még századokig,. Míg ott éltek környezetükben • folyónak, hegynek, tónak, erdőnek és- lakóhelyeiknek maguk adtak nevet. Kutatásomban az ókorból maradt nevek sokaságát találtam meg. A kővetkezőkben felsorolt nevek legtöbbje magyar személynév, vagy helységnév a Kárpát-medencében is: Ardó, Bácsa, Bállá, Csatak,' Csorna, Dada, Kénes, Göröngy, Horány, Házak, Karácsa, Káta, Kálló, Kosár, Macska, Maros, Magúra, Máramaros, Nimrud, Pér, Palló, Silván, iSzáraz, Szeben, iSzöke, Tálas, Tas, Teker, Viz, Har itfolyó, Oltu-folyó. Mind magyar nevek egytől egyig. Nem török nevek, de magyarok, mert azokat azok adták, akik ott áltek az ókorban hosszú századokon át; az “ismeretlen hétiták”. KÁDAS IMRE. BEKÜLDTE MÁR A SAJTÓALAPRA SZÁNT ÖNKÉNTES ADOMÁNYÁT? Rendszeres havi killúrelőatíások Montrealban, a léli hónapokban A Montreali Magyar Szerve: zetek Szövetsége, az 1975-76-os 7 ! esztendő téli szezonjában, no' vemibertől májusig, minden hónap első szombatján, összesen lilét kulturális előadást rendezett, amelyen mindig szép számú közönség jelent meg. Az e, Iőadások anyaga hol tragikus, I hol vidám volt, de mindig ta( nuiságos és nemzeti öntudatra nevelő. A rendezés fáradtságos, áldozatos munkáját dr. SZATMÄRY Lóránt és SIMON Endre látta el. EGYED Attila elnök vezetése alatt. A vetített (diapozitív) képes, műsorok | művészi és szakszerű összeállításáért ÁRJKAY Lászlónak jár köszönet. MOLNÁR Jenő szobrászművész az ősi iszittya-ihiún-magyar művészet mai modem alkalma zásáról, SIMON Endre és dr. VERMES Miklós a sumirokról ' és a sumij. kultúráról tartott ií gén érdekes előadást. Vetített í képes előadásokban láttuk Tria non soha el nem felejthető magyar tragédiáját, Körösi Csorna Sándor megrázó történetét, Nagydóbirony szomorú pusztulását, a Csodaszarvas regéjét, Gábor Diákot és a Tenkes kapitányát. Vetitettképek kíséretében, zenei betétekkel hallhattuk me'g Ártkay László előadását az Ősi Magyar Népzenéről. Évadzáró előadásunk, Komputer és Rendszer-tudományok ciánén szintén Árkay László állította Össze és adta elő. Röviden bemutatta és érthetően megmagyarázta a szép számú (hallgatóságnak a komputer működését, hasznos és káros voltát, amik a hibás programozásiból eredhetnek. Ez utóbbiakat az előadó néhány, hangos derültséget keltő példával illusztrálta. Ismertette azt a tényt is, hogy az UNO (ENiSz) évi 2 millió és 200 ezer dollárt ad, nem kölcsön, hanem AJÁNDÉK1BA a jelenlegi magyar kormánynak azért, mert évente több ezer, nem magyar, de afrikai és ázsiai fiatalembert képez ki Budapesten komputer és rendszer-szakértőnek. — nyíri tiborné Sándor julia GYEREKKEL mellett egyedül volt, mert azok elkülönültek tőle. Az anyja fiatal és szép volt, s örökké regényeket bujt. Éjjelente anyjához, kéredzkedett, de az szigorúan rászólt, ne zavarja. Vilma .sokáig, feküdt az ablak felé fordított •szemmel, inig elaludt. Tüztől remegett s néha, ha a román cselédlány mag!a mellé vette, — kiment hozzá a konyhába, — hozzábujt © az mesélt neki; a drákulujrél szólt a mese. Szép mesét akarok — mondogatta anyjának s az míg egyetlen (kislányát fésülte, .minduntalan a kis gyerekről mesélt aki a havasok melletti faluban élt. “IA gyerek egyedül volt otthon s a farkas betörte az ajtót, rárontott. A gyermek felállt az ágyban, kis inge hosszan omlott végig raljta. A farkas fogai közé vette az inget s letépte róla. A gyermeki zokogva mondta: ne bántsd kicsiny ingemet, mamám csinálta.” Mündig megkérdezte, az nem erre volt. Az anyja távolba, multbonéző szemekkel felelte: nem, szép Erdélyország meszsze van. — Ha szép, miért bántja ott farkas a gyerekeket, — kérdezte. u — Most már jobban vannak a házak megépítve, — felelte az anyja. Kérdezősködiésére megtudta, az ő vidékükön csak nyúllak és hasonló apró állatkák vannak. Anyja a havasok melletti faluban született, dajkájától tanulta a faikasmesét. Később városiba került, de nem tanult mást. Vilma már maga olvasott, mikor másféle meséket isimert meg s ördögtől és farkastól. való szorongása felengedett. Vilma míg a gyerekeket vacsoráztatják, visszagondol gyermekkorára. A sovány, szőkehaju, kékszemü kislányt látja, akit állandóan szorongó érzések kínoztak. fiait ágyba fekteti. — Mesélj — kéri Pista. ,S az asszony — akinek nincs jó férje s nem tudja, mikor hull fejére véletlenül leesett téglafcép, a nélkülözés, — arra gondol, hogy kim élheti kisfiát a szorongástól. —• A bárányok röggel felkeltek ... — Min aludtak, — kérdi Pista. — Szép sárga szalmán. , — Mije volt téve a szalma? — 90 — — Nagy faházlban, deszkapadlóra. — A bárányok elindultak a mezőre. Elől ment a kos. — A kos az mi? •— Az apa. — Dolgozik. — Szokat kell dolgozni? — Igém ... a kos után mentek, a bárányok. — Miért nem megyünk mi isz apám után.? — Jobb, ha egyedül tudsz menni, kisfiam, te nem bárány, hanem nagy fin vagy. A gyerek mosolyog ő nagy fin. — Kiértek a mezőre, leheveredtek a zöld fűre, pihenni. A mező közepén patak van. Mikor a nap már magasan volt, a juhász, odatereld a nyájat ... — Alszik, — súgja Gizel. Felgyújtják a villanyt. Öcsiké két ujját szájában tartva cuppog, de szemei le vannak csukva. Pistike nyitott, mosolygó szájjal alszik. — Elmegyek Katához, — mondja az asszony. — Ma Imre jön, — mondja a lány s szemei örömöt sugároznak. Vilma arra gondol, utolsó pénze kapupénzre fog elmenni, ha csak éjszaka jön haza. Könnyelműség ez? — kérdi magától. Nem, mert ha vele beszél, megnyugszik s megéri. (Ha belül1 nincs zavar, a külső zavart könnyebben elbírja az ember. A két nő hallgat. A másnapi gond rájuk fekszik s frissességüket ellankosztija. — Szervusz, — Vilma az ajtó felé indul. Az ajtón kopognak. — Szabad, — mondja s félreáll, hogy az ajtó kinyílhasson. Zömök, kerekképü, rózsasziiuaiicu szőke fiatalember lép be. — Imre, — mutatja be Gizel, — akit a rokonaimnál ismertem meg. Az asszony ránéz a fiú telt, jóindulatú arcára és önkéntelenül mosolyog. — Szervusztok! — mondja és elmegy. Ervin után Imre, — .gondolja, míg a lépcsőkön lemegy. Mi lesz evvel a lánnyal. Gizel nagyon ideges. Kis arca sokszor — 91 -Magyar győzelmek az olimpiákon (1896-1956) Az újkori olimpiai játékokon résztvelt magyar versenyzők oiimpiai helyezése Bekülde: NEMESKÉRI LÁSZLÓ (Folytatás) ANTWERPEN, 1920. PÁRIZS, 1924. Nem vettünk részt! AMSZTERDAM, 1928. = l. Keresztes 'Lajos = 1. Kocsis Antal = 1. Magyarország (Garay J. Gly'kais Gy., Gombos E. dr., Petsdhauier A., Rády J., Tersztyánszky ö.) — 1. Terstyánszky Ödön = 2. PeLoiiauer Attila = 5. Gombos Sándor dr. = 2. Szepes Béla 65.25 m. .= 2. Papp László — 2. Bárány István 59.8 mp. = 2. Magyarország (Baiita I., Halasy O., ivády S., Keserű A., Keserű F. Vértesy J.) = 4. Kárpáti Károly = 4. Magyarország (Wannie A., Tarródy G., Wannie R., Bárány I.) 9:57.0 p. = 4. Magyarország' (Hámos M., Mennye y A., Hertpilch R.-né, Kaei A., Kövessy M., Pályi M., Rudas I., Szeiiler N.-né, Szölősi 1. Tóth J.) 256j50 pont. = 5.. Zoliiban Ödön — 5. Magyarország (Kálniczky G., Filer Gy., Rády J., Rozgonyi Gy. dr., TerstyánsZky ö., Tóth Péter dr.) — 6. Szalay Imre — g. Badó Rajmond — 6. Daily Marigát. — i. Énekes István — i. Magyarország (Gerevich A., Glykais Gy., Kabos E., Nagy E., Petschauer A., Pillér Gy.) = i. Piiűler György — 3. Kakos Endre — 5, Petschauer Attila — x. Pelle István 28.80 pont — i. Peile István 57.20 pont — i. Magyarország (Bródy Gy., Halasy O., Ivády S., Keserű A. Keserű F., Németh J. Sárkány \ M., Vértesy J.) — 2. Zombori Ödön — 2. Káiipátii Károly — 2. Péüe István 134.92 pont t = 2. Magyarország (Boros P., Hegedűs J., Pelle I., Péter M.) 101 p. — 3. Tunyogi József — 3. HradétZky-iSóos Zoltán — 3. Bogátihy Erna = 3. Magyarország. (Wannie A., Szabados L., Székely A., Bárány I.) 9:31.4 p. — 4. Magyarország (Boros P., Hegedűs J., Pelle I., Péter M.) = 4. Pelle István 't= 4. PéteiMikjós 11.5 mp. — 5. Donogán István 47.07 m. = 5. PeJLe István 51.80 pont — 5. Boros Péter 11.6 mp. — 6. Madarász Endre 46j52 m. — 6. Peile István 51.40 pont — 3. Rotter Emilia, Szállás, László = 4. Orgonista Olga, Szalay Sándor. (Folytatjuk) 4 Winnipeg, Man. 1976. május 21. = 1. di'. Posta Sándor = 3. Garay János = 4. Scbenker Zoltán = 1. Halasy Gyula 98 pont = 2. Somfay Elemér 16 pont = 2, Keresztes Lajos = 2. Magyarország (Berti L. Garay J. Posta S. dr., Ráday J., Schenker Z., Széchy L., Uhlyarik J. Tersnyánszky Ö.) = 3. Badó Raymond — 3. Magyarország (Berti L., Posta S. dr., Liclhteneckert I., Schenker Z., Terstyánszky Ö.) = 3. Baltira Károly 1:17.8 p. = 4. Magyarország, (Rózsahegyi G., Mus'kát L., Kurunczy L., Gerő F.) 41.9 mp. = 5. Gáspár Jenő 188 cm. = 5. Magyarország (Bnrta I., Fazekas T., Homonnay L., Keserű A., Keserű F., Wenk J.) = 6. dr. Varga Béla = 5. Szenid'ey B., Morich E. ifj. = 6. Tary Gizella = 6. Magyarország (Szomjas G., Szomjas L., Takács E., Velez R.) = 6. Magyarország (Halasy Gy., Limmitizer S., Szomjas G., Szom jas L.) 320 pont. Kard egyéni Agyaiggalaimb lövés Pentatlon Birkózás könnyüis. Kardcsapat Birkózás nehézs. Tőrcsapat 100 m. hátuszás 4x100 m. váltófutás Magasugrás Vízilabda \ Birkózás kisinehézs. Kétpár evezős Tőrvívás, női Oéilövés fucósszarvasra 100 m. Agyaggálámib lövés csapat Binkózá kömnyüs. öklövivás légsuiy Kard csapat Kard egyéni Gerelyvetés Birkózás középsuly 100 m. gyorsuszás Vízilabda Birkózás pehelys. 4x200 igyorsváltó Torna ossz. csapat női csapat Birkózás légsuiy Tőrcsapat Birkózás nagyiközéps Birkózás nehézsúly Tőrvívás női LOS ANGELES, 1932. Ökölvívás légsuiy Kard csapat Kard egyéni Torna rnüszab. gyak. Torna lólengés Vizilábda Birkózás légsuiy Birkózás könnyüsuly Torna ossz. egyéni Tonna rnüszab. csapái Birkózás nagyközép.-. Oélövés kisöbUüpusik. Tőrvívás női 4x200 m. Uiszóváltó Torna ossz. csapat ' Torna akrobatauigras Torna függeszekedés Diskosz Torna nyújtó Torna függeszkedés Diszkosz Torna lóugrás Műkorcsolya páros Műkorcsolya páros
