Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-09 / 2. szám
4 Winnipeg, Man. 1976. január 9. VÁLASZÚM ALL ROMANIA Franfurter Allgemeine — 1975. okt. 16. — Miikor tiz évvel ezelőtt Ceausescu átvette a Irataimat Romániában, a közhangulat lelkesedéssel, reménynyel és bizakodással fogadta a hírt, a helyzet javulását várták tőle és egyetértés uralkodott a nép és az állam vezetősége között. Ez a kedvező légkör 1968— ban, érte el csúcspontját, Csehszi'ováikia szovjet megszállása idején. Ma viszont a helyzet megváltozott és Ceausescuról már sehol sem lehet hallani kedvező véleményt. A nemzeti önállóságot célzó politikát ugyan ma sem vitatják, de egyesek már e téren is úgy vélekednek, hogy ha Románia szarosabban együttmüködne a többi “szocialista” országgal, a gazdasági viszonyok ettől csak javulhatnának. A .helyzet ekkora romlása korántsem volt elkerülhetetlen. Az érthető, hogy Ceausescu kényes helyzete megkövetelte, hogy az elet minden területén szigorú ellenőrzést gyakoroljon s a jelenlegi román rendszerein belül a Szovjetunió ma aligha tudna lábat vetni. A merev közigiazgatás nagyjából ma is biztosítja a közéleti szervek minimális működését. Az sem volt könnyű feladat, hogy az elmaradt parasztlakósságot nagyipari foglalkoztatásba vezessék át. A hatalom bürokratikus mindienbatósiágia és megkövesedése azonban jóival túllépte azt a mértéket, ami egy kommunista ország vezetőinek szükséges, hogy uralkodó helyzetüket meg tarthassák. A merev bürokratizmuson belül a hatalmat közvetlenül és teljesen a legmagasabb csúcsról gyakorolják. A csúcs alatt még az alantasabb szerveknek sincs önállóságuk. A legmagasabb fórumoknál viszont a rokonsági és baráti kötelékek számítanak. Ceausescu államfő körül ott kering a körhinta: Emil tBcrbu, a belügyek és hadsereg felelőse, Stefan Andrej a külügy, Giheorghei Pana és Ilié Verdeti, a gazdasági ügyek illetve az igazgatás vezetői. Hol ez, hol az a kedvenc . .. Ceausescu szempontjából! ez a rendszer kitünően bevált, mert a pártiigiazgatáson belül minden ellenállást kizár ... Valódi ellenzék a román kommunista rendszeren belül jóformán soha sem volt tapasztalható s a legutolsó, időközbe nyugdíjazott egyén, ki ellenszegült Csausescunák, a volt miniszterelnök, (Maurer volt. A román politikai élet igy tehát nem egyéb, mint bizánci stílusú udvari protokoll. Agyonlianigsulyozzák tehát a ceremóniákat és az aláki dolgokat s lényeg kárára, s ez jellemzi a román külpolitikát is,. Folytonos utazgatásak, látogatások, hosszúra nyújtott zárónyilatkozatok követik egymást mindenfelé, méjgi a sanmarinói városkapitánnyal is folynak tárgyalások minden meghatározott cél és ok nélkül, csak azért, hogy a románok mindenütt “ott legyenek” ... KétségteOen, ihogy mindennek végső oka a román “önállóság” kimutatása és bizonyig'atása ... A Ceausescu-féle elhibázott gazdasági rendszer viszont még a külpolitikára is kihatással van. A ikóroiSi devizahiány arra veziet, hogy Románia segélyk.áltásokat intéz a nyugati országok felé: vegyetek román árut, legyen könnyebb az együttműködés. Ezek azonban politikai jellegű kívánalmak. Románia nem sok rokonszenvet váltott ki eddigi szerte a világon belső intézményei miatt. Másrészt talán Románia a Nyugat számára érdekesnek tetsző “Kullancs” a szovjet bőrén, de valójában Nyugatnak nincs rá szüksége. Ugyanakkor Románia antipátiát váltott ‘ki maga iránt Nyugaton a gazdasági szükségből és politikai bizonytalanságból hozott új kényszerintézkedésekkel. Szinte már paranoiásnak tűnik a külföldiek szekirozása az érkezésikor, az ellenőrzésekkel, azzal hogy a a ,'akossság úgyszólván nem érintkezhet külföldiekkel, csalk a legközvetlenebb r okonok fogadhatnak szállásolásra idegeneket, a külföldieket sújtó kényszerpénzváltással, a kihágásoknál joggal, vagy jogtalanul beszedett uzsoraváltságidijakkal a a külföldön végrehajtott nagymérvű román ipari és műszaki kémkedésekkel, mivel a kémkedés olcsóbb, mint külföldi gyártási engedélyek megvásárlása: minden a sok-sok padkázás Románia ellem hat ki. Ha erre nézve panaszt hallanak a hivatalos közegek, azt felelik, hogy “magasabb szemszögből” kell tekinteni a dolgokat. De magasabb szinten is csak tartózkodással lehet kisérni a román fejleményeket. A román ipari termékek a külföldi piacokon gyakorlatilag) értékesíthetetlenek, s a mezőgazdaság már nem tud többet nyújtani, hacsak Ceausescu nem kívánja igazán kiéheztetni népét. Románia tehát zsákutcába jutott s igy a közigazgatás borzasztó merevsége miatt .nem tekintő hosszú távon komoly munkatársnak, gazdasági tárgyalófélnek. IViAj 1 ribN y I üt OKGY Pedig könnyű volna tiz újjon felsorolj azokat az intézkedéseket, melyek ezen a helyzeten javíthatnának: Az évi beruházások egyharmad résszel történő csökkentéssé, a befektetések átcsoportosítása a mezőgazdaság ési a fogyasztási és exportcikkek kedvezményezésére, a nehézipar és a külkereskedelem decentralizálása, az esz leien ül túlméretezett tervek elejtése, a termelőkedv elősegítése a mezőgazdaságban, úgy kollektiv, mint egyéni télen, a magánttuunelés segélyezése a belső és külső piac ellátására, a küJold felé folyó eladósodás csökkentése, a merev tervrendszer könnyítése, az árrendszer észszerű áta.akitása, egy bizonyos kisméretű infláció eltűrése s a lakosság érdeklődésének felkeltése a gaz dasági kérdések iránt. Ha mindent összhangba kívánnának hozni Romániában, ehhez mélyreható reformok volnának szükségesek. Kérdéses azonban, Ceausescu rászánja-e erre magát. Hiszen makacsul kitart kényiszerrendszeire mellett s hiányzik belőle a széles látókör. A Bruton túl pedig ott vár türelmesen a nagy orosz szomszéd ... Árgus — Párizs CLEVELANDI KÖRSÉTA A Kanadai postás-sztrájk margójára: ... h,a életemet újra Kezdhetném, Kanadában jelentkeznék postásnak. v. Nagy Lajos. (Béri Balogh Ádám barátom eljött Columbusból, csupa kivánesiságlból, hogy vég.g nézze az amerikai Debrecen: (Cleveland) magyarjainak Szenti stván-napi felvonulását. A kolbász készítményéiről rnesszeföldön hires Kardos Ernő üzlete előtt foglaltunk figyelő - állást már csak a .hasznosság szempontjából.! is, mert ‘karnyújtásnyi távolságban volt tőlünk Boros Mike cafetériája, ahol kávét ugyan nem, de jó hideg sört mértek azoknak, ak-knek a torkuk kiszáradt, az augusztus,végi melegben. Estére hajló időben úgy hétóra tájban ért elérik a felvonulók eleje. Négy délceg) lovasrendőr zászlóikkal. Lovaik, Béri Balogh Adám barátom megállapítása szerint, soha nem láttak magyar zabot. Hallisztéi etetik őket mondotta, azért lóg úgy a fejük, mint a szárazra vetett csukáé. Nem ülnének ezek a sheirifek úgy a nyeregbe, mint egy rugós fotölybe, csak adnának alájuk jóvérű magyar rendőr lovat ... A lovasokat tisztes távolságban “nyakig hasas” ve-Veszélyes idők - veszélyes emberek (Folytatás az első oldalról) “keresték” Müllert — valahol Nyugaton ... így vált 1967-ben köztudomásúvá, .hogy a hírhedt náci fejvadász, Wiesenthal .Simonnak olyan értesülése van, amiszer int Müller Délamerikától Kairóba telepedett át s ott találkozott e|gy volt magasállású német nácival. Ezt követőleg 1967. nov. 6.-án a müncheni rendőrség két izraeli állampolgárt tartóztatott le, mert erőszakos betöréssel behatoltak Müller Zsófia, a REST APÓ v. főnöke felesége lakásába. (Próbálná ezt valaki más Tel-Avivban megtenni!) Egyébkén 1965 júniusában Biruxellesben az “Ellenállók Nemzetközi .Szövetsége” elnökét, Búbért Halain-t különös módon a panamai "BOHEMIA” c. folyóirat olvasójának levele tudatja, találkozott iMüllerrel Panamában. — Erre ismét elszabadult a pokol. Lázbajött minden eicchner fejvadász egész Délamerrkában, míg 1967. nov. 11.-én, nyomozásuk nevetségbe nem fulladt, Senor Keit í letartóztatásakor — Müllerrel való hasonlósága miatt. Ezidőben Müller már régen alulról szagolta az ibolyát ... Marad a kérdés, ki adhatta a téves tájékoztatásokat közvetve, vagy közvetlen Wiesenthalnak és Halain-nak akiket a csehszlovák titkosszolgálat jól ismert. — Talán a prágai “történészek”, akik szorosan együttműködnek Wiesenthallal? Az S.T.B. ügynökei, akik a BOHEMIA c. folyóirat mögött húzódnak meg? — Különös véletlen, vagy elgondolkoztató kapcsolat folytán cserélték ki 1966-ban Alfred Frenzel csehszlovák ügynököt, aki 1960. okt. 28.-án történt letartóztatásáig a bonni parlament honvédelmi (!) parlamenti bizottság tagjaként működött, e,gy Moszkvában fogva tartott Ny. német újságíró ellenében. Frenzel, Halain “ellenállók Nemzetközi Sző vétségének'” német tagozatát vezette már régóta! (Jó lenne már egyszer a ‘magyar’ ellenállók és kutyulók múltját közele bbről megvizsgálni . ..) (Folytatjuk) METER RENDSZER levelezési tanfolyamoí ajánl a Correspondence Branch 409-1181 Portage Ave, Winnipeg, Manitoba R3G OT3 Kérjük hívja ezt a számot 786-0291, vagy 800-202-8848 szabad kapcsolást, vagy írjon a tanfolyam leírásáért A TANFOLYAM — $2.C0 teránok követték zászlóval és vállra vetett musitáiy óikkal. Ren go pocakjuk bizonysága volt annak, hogy íremvetik ,me© a paprikás szalonnát és a paprikás csülkét sem makarónival, de NO KEDDIVEL fogyasztják, ivó vette őket eg|y fúvós zenemű- ... de ihogy mit játszottak azt még a “ Világhíres” newyorki karmester, aki Bernstein névre hallgat, sem tudta volna megmondani. Újra tisztes, távolság), (.hogy minél hosszabbnak lássék a felvonulás) idősebb nénike egymagjaban, lécre szögezett plakát nagyságú Mindiszenty képet vitt. riixueien eszembe jutott, hogy amikor mártír prímásunk itt járt Clevelandban egymást tapadták magyarjaink, hogy hozzá dörzsölödhesseneik. Ma egy idős asszony Kának van bátorsága, hogy végig vigye a megkínzott képmását, a clevelandi Buckeye Roadlon. Jöttek, kis kis cserkészeink, a magyar jövő reménységei felemelt fővel, Düszke katonás tartással. Nem úgy mint az a öt mákszem magyar úr, akik egy 'csoportba oandukoltak leszegett fejjel, mintha a jeggyürüjüket keresnék, amit elejtettek. Hyppie hajú kispapok, vagy talán ininistránsok hozták a .Szent Korona kicsinyített mámt. Vidáman kacarasztak! Tetszett nekik a vásáros sokadaiom. Mert, hogy vásáros .sokádaiomnak tűnt fel az egész felvonulás., a menet végén akrobata mutatványokat végző egykerekű bicikliken ide-oda száguldozó gyerekhad ricsajozása bizonyította. Önkéntelenül is felvetődött a nézőkben a krédés... 'hol maradtaik a különböző Lovag-rendek, Akadémiások. Az Egyesült és nem egyesült magyar egyletek? Hol maradtak a magyar Egyházak lelkészei? .. . Az MHBK, a Csendőrök, Vitézek? . .. Cleveland százezernyi magyarjából csak mutatónak jut első Szent Királyunk emlékünnepére? ... Egy tágas udvaron ért végjét a felvonulás, ahol a szónoki emelvényen az Amerikai és Magyar zászlók között középen az izraeliek kék, fehér csikós Mögen Dóvidos zászlóját lengette- a nyáresti szellő. Utóbbi a Buckeyen lakó magyarok városi tanácsosának tiszteletére helyezték az emelvényre ... mondja még valaki, .hogy a magyarok faseista ANTISZEMITÁK? ... ’Sten uccse nem igy vót ez valaha, mesélte elkeseredett szájízzel jó öreg Mustos bácsi a 118.-utcából. Mikor kiszolgáltam a iStandbeli időmet a szombathelyi huszár-oknál, 1909-ben ARANYMALINKo a könyveimíbe. A p.eoános félretette a pipát, nem szíttá véoig. Megint eldőlt s a iabara húzta a .takarót. Sanyi figyelte az öreget, h&m jó színben volt. Ilyen bágyadnak meg s^se látta. Hátha szólna Guszti bácsinak, hogy csak úgy látogatasformáu nézze meg?, — Kempelen már régen nem volt itt, — monuta az öreg váratlanul. Nem tudom, mi ütött belé. Oltót megütötte a név. A szive remegni kezdett s egyszerre úgy érezte, mintha cérnaszálon lógna csak, IMit feleljen? Mit felelhet? — En se tudok róluk semmit, — izzadta ki nehezen a választ, — úgy el van ott temetve az em}ner, hogy ellophatnák tőle az egész világot s nemtudna meg semmit, — tette hozzá bátrabban, és mereven nézett az ajtóra, a Háromkirályok felkrétázott nevére. Nézte, nézte, az újjai reszketni kezdtek, kifeszitette a testét, mintha valami szél eié ahana, és várt valamit. Ekkor kocoghattak az ajtón. — Lehet! — kiáltotta erősen.. Parasztember nyomakodott be. — Pochválen Jézus Krisztus! — Náveki. Ámen, — fogadta a plébános a dicsértessóket — Mi járatban vagy? — Kislánykank született, azt jöttem bejelenteni. ■-—- Hajaj! — sóhajtott a plébános, és kissé m. .gmozdult Aztán, mintha most jutott volna az eszébe: A káplán úrhoz mej, moj szin. — Vótam, de be van zárva a szobába. — Persze, persze, hiszen hittanóra van ... Hajaj! — Majd beírom én, Marci bácsi, csak pihenjen ... Ési a felszabadulás örömével jegyezte be az adatokat. Vidovichnak csak a keresztelő idejét kellett megállapítani, A paraszt el se ment s már jött Juszt! kisasszony, hogy a nyulat hepácolta .s amikor iSanyi megjön a vizsgáról, akkor tálalja be az ünnepi ebédre. — Miféle nyulat? — kérdezte Vidovich. — Hát Sanyi nem mondta el? Dúsné küldött egyet ... Szép, nagy nyúl, a bőre is ép, megér két hatost. , tO — Nahát! — tette magát az öreg. — Hát ilyet lássanak. Nyulat hoz s mlég, csak nem is szói! Peaig itt oryan ritka a nyúl, nogylua nem hoznak, nem is tudnám, hogy van-e a világon. Még mosolygott is, de aztán lehunyta a szemét. Fáradt volt. Oltó' magára hagyta, aztán átment a doktorokhoz, de csak az asszonnyal tűnőit beszélni, Guszti bácsi a deielőtti látogatásait végezte. Járt, kelt, mint az Orbán lelke, minden boitüia Lenézett, hátba Málinkó vásárol véletlenül bent s ha ismerőssel. találkozott, szinte várta, hogy Málinkóról fog beszelni. De senki nem hozta szóba Kémpelenéket. Délután tanulni akart, de sehogyse tudott kellő figyelemmel belemélyedni az olvasottakba. (Mindig csak Máiinkó körül forogtak a gondolatai. Bizonyosan látták a Dúsné kocsiját s talán ot is. Hátha mégis csak el kellene menni hozzájuk? Most már szinigaz, hogy bűnösnek tartja magát, különben irt volna s ha már nem is ir, hát meglátogatná őket ... Másoknak ns íeitünheti'k a dolog s ha már Marci bácsi is szóvá tette, hogy Kempeien elmaradt tőle ... Nem, nem, ha igy áll a dolog, akkor bizonyosan megharagudtak, és ő- nem ment hozzájuk. Megint beleveszett a tépelődésbe. Túlságosan közel vo.t Málinkóhoz, és ez a közelség, nyugtalanította. Csak egy utcaközön kellett volna átmennie 7 és ott lett volna náluk. Az esze tiltotta, a fantáziája csábította. A múlt képei kisérő színekben vetültek eléje. Idegesen tett-vett a szobácskájábán, próbálta másra terelni a figyelmét, ki akart kerülni a hatalmuk alól. Egyszerre Dúsné alakija állott előtte. — ő az oka mindennek! — gondolta haragosan. — Ha el nem szakit innen, ha minden úgy maradt volna, mint azelőtt volt, sose kerültem volna olyan helyzetbe ... Most erősen hitte, hogy csakugyan ez az igazság. Ha akkor nem marad olyan sokáig egyedül Málinkóval, ha estére, szokás szerint, Véglhalomba ment volna, nem történt volna semmi. De az, hogy akkor két hétig nem látta már Malinkét .. . Igen, sí ezt mind Dúsnénak köszönheti. Nem, nem is megy többé vissiza hozzá. Leteszi a vizsgát s ittmarad. Újra Knyazoviczky Palikát fogja tanítani, és minden rendben lesz. Jövő ősszel meg úgyis Pestre kell már mennie egy évre, hát nem sok értelme van annak, hogy Dúsnénál maradjon addig is. — 111 — gyűltem ide Amerikába. Nehezen ment, mert rezervi&ta voltam oszt a Balkánon is bolonaoztak a rácok hát elszöktem. Mivel, hogy sokan voltak itt Clevelanaon Vasmegyeiek hát idejöttem. Akkor látták volna miszterek hányán masíroztunk István királykor? Nem itt a Bákájon (igy mondta- ... .errefelé szőlők meg farmák voltak. Az akkori magyarok tehenet tartottak és disznókat Hizlaltak. Vasárnap szóit a harmonika daloltunk, mert hát volt szőllő, ahol meg« szőilő van ott bor is akad, mem voltunk jó kedv hiányába és ha néhanapján a tótok csufondároskodtak és szidták a magyarokat vo.it olyan verekedés, hogy egy hétig a hospitálokban tótul jajgattak ... Leimen tűnik, a “dántán —ba (ibielváros) az öíreg templomba, ahol Kossuth apánk is imádkozott valaha. Együtt voltak - reformátusok, kálomisták, pápisták még a szanálás rusznyák papok is. népeikkel együtt . . . máma? .. . Láthati'k . . . csali lézengenék magyarok. Mivelhogy- aiz öreget már háromszor leütötték Forbes master fekete angyalai, hazakisértük. Lassan ballagtunk a kilencvenen túljutott Mustos rmiSiZterrel, aki mint egy á.omuajáró visszaszáüt a múltba, amikor lóháton tette meg regimentjével, Szombathelytől Sandokig (Galícia) az utat, ahol a császármanőveren megverték a fehérparolis prágai cselákokat, bogy utánna eldefellirozzanák I. Ferenc Jóska császár király előtt. Nagy ember volt az a Ferenc Jóska! Hófehér .szaikállával úgy ülte meg lovát, hogy akármelyik magyar huszár sem különben. Oszt annyi volt körülötte a generális, mint a csirkéik a ko tilos körül. Hát még a tengernyi katona. Honvédek, közöseik, bosnyákok, landverek, osászá r v adásizok, hu s z á r ság, uragonérek meg ulánusök, szekerészek, dögészek (egészségügyeiket hívták így), mindmind valamennyien Ferenc Jóson katonái. Elhihetik miszterek még a Nap is elcsiudálkozott az égen, amikor meglátott bennünket annyi csudasokan voltunk . . . Ezenközbe haza értünk az cireg lakásához. Béri Balogh euszaiadt a Baskind storba vett «az öregnek egy doboz szivart meg egy üveg Szürkebarátot... szívja és fogyassza el egészség,gél ez a sok időket megért s jó irossszakat látott öreg magyart, aki Ferenc Jósica lson^rc— rén Sandáknál megiregulázta a féhérparolis csielákokat és Washington országában a nyelv öltögető tótokat, akiket már akkor is Pittsbourghból bőszitettek a cseh zsoldban áló vezetőik. Vettünk egy angol újságot és szállásunkra tértünk. Én vacsorát készitettem inig Béri Balogh barátom az újságot kezdte olvasni . . . “Talisman 'resigns as top vauik aide!” ... megtudtuk, hogy ez a Talismán nevezetű magasabbrendü miszter, Valiiknak a Clevelandiak kongressmenjéneik 13.-évig volt adminisztrátora. Most otthagyta forrón szeretett Vauik gazdáját, mert zsírosabb jövedelmet ígérő állást talált. “Washington office for the Council of Jewish Federations and Wi elf are Funds” ... Érdekes ... valamikor igensok évekkel előtte Magyarországon is volt egy ilyenforma közöstörzsből származó adminisztrátor. Ott. Fortunátusnak Vauikét meg Talismannalk írják azok, akik a két nemes úr életrajzával foglalkoznak. Nem zörög a levél, ha a szél nem fújja ... mondták valamikor az én kicsinké hazámban, szép Magyarországban ... most már elhiszem, amit a Buckeye környékén suttogtak az emberek, hogy Vanik miért szállt csülökre a szovjet zsidók kivándorlásáért (mellesleg, akiknek eszük ágában sincsen Izraelbe a ikubicokba paradicsomot gyomlálni, amikor a Szovjetben valamennyien zsiros állás-óikat töltenek be) U.S.A., vagy Kanadában igen, de nem Izraelben. P'inbas Saphir Jeruzsálemben arról panaszkodik, hogy 48,000 izraelita hagyta oda az “ígéret földjét”! Márpedig, ha Finhas mondja az L,az lehet hiszen ő chairman of the Jewish Agency-nél. * * * Temetésre hívtak bennünket ... meghalt Kálmán Teri néni a volt Viegscheidri magyar menekült tábor (Ausztria) Kálmán mamája. Egyedül jött el a vörös vihar elöl. Férjét és szép szőkehaju fiát otthagyta, .mint pártszolgiálatosokat Budapest védelmére. Mindketten hősihalált haltak. Drága Kálmán mama! Azóta bizonyára találkoztál szeretetteiddel odafent a csillagporos Hadalkútján meg mondtad nekik, hogy minden aljas rágalom dacára HŐBÖIv ŐK, akik életüket adták Duna gyöngyének védelmébe. Egyébként clevelandi City- Hallban “NAGY A ZSIVAJ .jAxvMA ! ... Egyik rendőrünk szolgálatközben mivel, hogy a motorkerékpárlopással alaposan gyanúsítható fekete gubanc nem állt meg motorkerékpárjával fegyverét használta. A rendőr védekezésében előadta, hogy nem akarta a kilencvenes tempóban robogó gyanúsítottat agyonlőni, csak figyelmeztetpi voit szándéíkána. Sajnos a rendőr gépkocsija is futott, a fekete suhanc is robogott, a golyó minden szándéKosság ellenére célba talált és halál lett a vége. Nosza felhördült a fekete nepsu-i, még maga a fekete polgármester Helyettes Forbes mester is le gyilkdsozta .saját rendőreit! .Szomorú és a fehérbőrű clevelandiak: mélységesen szégyelhetik magukat, hogy szónéikül eltűrték és tűrik, hogy úgy a bírósági épületben, mint a város,házán, egy vérszomjas bosszút lihegő fekete asszony mégha a megölt édesanyja is, ölkiét rázza a szemeiniket lesütve hallgató fehérrendőrók felé (sóik ezren láthatták a Tv.-in, mert a TV.-riporterek szinte csemegéznek ilyen esetekben. Elfelejtik, hogy Idi Amin az Afrikai Napkirály az UN-ben hordta le a sárga földig (hazájukat, Izraelt.) Még nagyon jól eiméxezhetünk a nem oly régen történt gyilkosságokra, am.iKor a fekete terror három áldozata, három fehérrendőr feküdt ravatalon. HaUgjatott a nagy Fobes, hallgattak a feketék és hallgattak szokásuk szerint a fehérek is! Egyéüliként itt most folyik a nagy erőpróba a fekete és fehér* társadalom között. A magukat demokratáknak kinevezett politikumok furulya helyett, félkilós szivarral a szájukban hamelni módra csalják magukután Cleveland népét (a feketéket nem kel csalni, mennek azok maguktól is), hogy egy éjsötét arcbőrü gentlemant ültessenek Perk, a fehér- polgármester helyére. Penk nepubhkánusi é s Pinkey arc bőr színének dacára Periknek is vannak fekete támogatói. Hirtelen egyik ismerősöm a John Carol1 University mellett lakó Lőwioger Samu jutott eszembe. Samu barátom a körzet republikánus chainnenje, felesége, neje ugyanott a demokraták nő. csoportjának a törzsfőnöke. Akik Samut közelebbről ismeri már nyíltan hirdetik, hogy Idi Amin bősz fenyegetése következtében Samu, republikánusra adja voksát! Nem mind arany ami fényiJx . .. mondogatja, amikor senkisem hallja elvbarátai közül... Idi bőr© is fényesen fekete, mint Pinkey-, a vér nem váliik vízzé, az alma nem esik messze fájától és Samu torzongva gondol egy ,clevelandi fekete Napkirályra! * * * Születésnapi emlékebéd.e voltunk hivatalosak a Westoldali önképző Körbe. Ádám mester szűke bb pártriájába. Ádám nem azonos ama bibliai Éva almáin élősködő ŐS Ádámmal. A mi Ádámunk az Önképző Kör elnöke, aki vigyáz a rendre főleg; a kör konyhájára, ahol Rózsavölgyiné a gondnok kedves oldalbordája Takácsmamával olyan ételeket recosentenek, hogy még a tányért is kinyaltuk, mintha kétlábú mosómedvék lennénk. Pető Balázs, akit az Un gvári csend őr iskolában “Füttyös” Petőnek hívtak, állítása .szerint, minden féle-fajta madarat magához tud csalni füttyével a kör ÖNKÉNTES pincére háromszor is repetába tányérunkra a finom marhapörköltet. Igaz a hamadiik adagpt Béri Balogh barátom mrigával vitte Columbusba, hegy megmutassa talán vendéglősének, hogyha jót akar főzni gyors forsponton utazzon Cleveilandba ott Rózsavö’tgyiné konyháján megtanulhatja. Viszontlátásra Ádám mester. A szüreti bálotokon találkozunk ! Cleveland, 1975. október havában.
