Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-09 / 2. szám
1 T KENDŐZETLEN TQRIÉNÍTIRÁS A második világháborút úgy állították be az amerikai nép előtt, mintha az “szénit háború’’ lett volna, melynek végén a feltétel nélküli megadás a tartó® békét biztosította volna. Eisenhower “európai keresztes háborúként’’ emlegette ... A háborút Amerika meg is nyerte, Németországot leverték, az; atombomba pedig véget vetett Japán ellenállásának. — “Oly sok erőlködés, milliók áldozatvállalása és az Igaz ügy győzelme ellenére — irta maga Churchill — moist mégisem tudtuk elérni sem a békét, sem a biztonságot, sőt súlyosabb veszélyek fenyegetnek, mint a háború idején.” Milyen hiba csúszott hát bee a számításba? Erről ir legújabb könyvében Benjamin Colby “It was; a famous victory” (Ez aztán szép kis győzelem volt) cim alatt. A new-yorki kiadó igy mutatta be a müvet “Ez a könyv régvárt kérdéseket tett végre fel.” “Csalás és propaganda a Németország eilni háborúban” — hangzik a könyv alcíme. Benjamin Colby, az Associated Press és a New York Times volt munkatársa, megállapítja “A háború népszerűségének alátámasztásához két dolog volt szükséges: az Oroszország iránti bizalom és a Németország iránti gyűlölet. E célból hatalmas .propagandagépezetet indítottak me,g„ hogy O- rcszország bűneit megszépítsék, szándékait leplezzék, gaztetteit tisztára mossák, míg ugyanakkor Németországot szán dékosan a legsötétebb színekben mutatták 'be.” Min delihez a hollymoodi film gyárak megteremtették a kellő légkört, Henry Wallace alelnök a “szovjet nép demokráciáját” ünnepelte, s az amerikai Írók “Háborús bizottsága” ádáz gyűlölettől csepegő, Németország ellen lázitó könyvekkel árasztotta el a könyvesboltokat. Ezek élén állt Rex Stout író, bűnügyi könyvek szerzője (ÜEtoicisevelt is csak ilyen könyveket olvasott), aki kiadta a jelszót: “Gyűlölnünk kell, vagy elbukunk.” Benjamin Colby két tényt bizonyít be könyvében: Az első ez: 'A III. birodalom Amerikára nézve nem jelentett semmi veszélyt. Ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy: “Roosevelt elnök az amerikai népét szándékosan vezette a háború felé, sorozatos ellenséges intézkedések foiganatositá sával, mely intézkedések mindegyike önmagában is haüicselekmény volt Németország ellen, 'kár azokat a béke megóvását szolgáló lépéseknek mutatták be. Előbb 50 hadihajót adott át Angliának, majd kiadta a Lend Lease Act-ot, elrendelte, hogy amerikai hajók kísérjék az angol csatahajókat, — 1941-ben módosította a semlegiessogi-torvenyt, miután az amerisai kotta a világ bármely részébe szállíthatott bármiféle hadianyagot, s így valójában csupa háborús intézkedést hozott Németország ellen, ami végülis oda vezetett, hogy a hivatalos hadüzenet csak a már fennálló tények elismerése lett.’ Ezek az intézkedések csak. úgy kerülhettek megvalósításra, hogy megelőzőleg az elnök maga is bekapcsolódott a propagandába. Roosevelt kijelentette ugyanis, hogy Hitler magát Amerikát is meg akarja támadni Anglia meghódítása irtán, — majd óriási hazugság következett: 'Roosevelt látomás szerüleg leírta, hogyan fogják náci repülők bombázni az amerikai városokat, leigázni a délamerikai országokat, a beszivárgott és kulcsállásokat elfoglaló nácik hogyan teszik lehetővé Amerikában a hatalom átvételét, hogyan “fojtják” meg a világ összes “demokráciáit”; hogyan fogják Amerikát és Kanadát leigázni, st'b. Ilyen szörnyűséges jóslatokkal táplálta az elnök számtalan, hamisan gyártott beszédében az amerikai nép félelmét a rettenetes veszély miatt, mely állandóan fenyegeti a világot. A háború után hatalmas mennyiségben zsákmányolt német hivatalos iratok közül egyetlen egyben sem lehetett találni a legcsekélyebb utalást sem arra nézve, hogy Hitler meg akarta támadni Amerikát. Sőt még arról sincs szó sehol, hogy ilyen gondolat valaha is felmerült volna a fejében. Sőt még Angliát sem akarta elfogj lalni, hiszen kétszer is felajánlotta az angoloknak a békét: először Lengyelország leverése után, s másodszor a francia összeomlás után. Igaz, hogy Hitler óriási ambíciókkal rendelkezett, de arira sosem gondolt, hogy átkel a La Mancheon, vagy méginkább az Atlanti Óceánon. Colby azonban egy második tényt is bizonyít: a .terrorbombázásokat bem Németország, hanem Anglia kezdte meg. E tárgyban igy ir: “Ezt a mesét még most is hallani gyakran, pedig már az angol hivatalos emlékiratok is bebizonyították az ellenkezőjét, s igy hazugság, az, hogy a civil lakosság bombázását a németek kezdték el a Loindon ellen végrehajtott “blitzkrieg” támadásaival, 1940 szeptemberében. A valóság ezzel szemben az, hogy az angolok London bombázása előtt mégy hónappal elkezdték a német városok elleni légitámadásokat. Churchill azimte kipróvokálta a német bombázásokat London edlen, mikor elrendelte a Luftwaffé.nak angol katonai repülőterek elten folytatott sikeres támadásai után, hogy az angol légierők Berlin ellen, hajtsanak végre éjjeli bombázásokat. Ezzel1 ugyanis azt akarta elérni, hogy a németek megtorlásként London ellen vessék 'be légierejüket — angol- katonai -célpontok helyett. Tíz Berlin elleni támadás után adták ki a parancsot a Luftwaffénak, ho;gy az angol fővárost bombázza, aminek következtében az angol katonai célpontok teberme-ntesültek. — Churchill így elérte célját; Londonra hárította át a bombázásokat. így indult tehát meg a “Blitz”. Benjamin Colby a következő tanulságot vonta le a pusztító második világháborúból, melynek -egyedüli komoly vesztese Európa voltv: “Az orosz veszély olyan gyermek, kinek apja nem más volt, mint Franklin Delano Roosevelt.” — Az oroszok ugyanis óriási méretű, szinte korlátlan segélyt kaptak Amerikától, — az elnök javaslatára és pressziójára. Az oroszoknak juttatott segélyek már a forradalom első időszakában megindultak Trocki akkoriban New Yorkban élt, menekültként s amerikai útlevelet kapott, .hogy hazamehess-en Oroszországba, — Wi son elnök segítségével. Wilson a Kongresszus előtt kijelentette: “igen boldiOíg, hogy az orosz forradalom oly csodálats dolgok végrehajtását fogja lehetővé tenni... ” ÁRGUS — Párizs. Honnan való a "Kanada" név (A Canadian Scene kiadásában megjelent (paperb.ck $2.9>5) Glimpses of Canada c. kötetből átvéve.) Számos elmélettel próbáltok megmagyarázni a Kanada név eredetét, de azt kevesen kétlik, hogy indián szó. Amikor Jaques Cartier 1534-ben ^elíia- | józott a (jelenlegi quebecjj Stadácona-hcz, ott hallotta, hogy a bennszülöttek a települést “kanatá”-nak nevezték. Egyes húron nyelvjárásokban a szó települést, községet jelent. A mohawk indiánok nyelvén viszont “helység” a jelentése. Cartier térképén a Kanada név a Saguenay River és a mostani Quebec City közti területet jelölte. Ami ettől északra esett “Hochelaga” volt, délre pedig megtartották a terület “Saguenay’’ indián nevét. Mercator, a 16. századi térképész Uj Franciaországnak nevezte el a St. Lawrence melléki területet, holland és angol térképészek viszont kiterjesztették és az újvilágban levő egész francia gyarmatra alkalmazták ezt. Miután az angolok 1713-ban Acadia francia gyarmatot, a Kanada nevet az egész St. Lawrence kolóniára használták, nemcsak egyes részére. Az Ábrahám-sikján 1759-ben aratott győzelem után, az angolok is Quebecnek kezdték nevezni a St. Lawrence melléki francia területeket. így maradt ez 1791-ig, amíg az angol parlament elfogadta a Canada Act-ot. Ez a törvény Upper Canadá-nak nevezte a mostani Ontario területét és Lower Canadának azt, amit ma Quebecként ismerünk. Ettől az időtől kezdve egyszerűen csak Canada gyűjtőnévvel illették mindkét területet és ezt mindaddig nem változtatták meg (még a Londonban 1840-ben elfogadott Act of Union keretében sem), amig Province of Canada lett a hivatalos elnevezés, Upper Canada - Canada West, Lower Canada pedig Canada East lett. így maradt ez jó sokáig. Egészen az 1867-ben létrehozott konföderációig, amikor Canadának nevezték a csatlakozott négy tartományt Nova Scotiát, New Brunswick-ot, Quebeeet és Ontaríot. 1870-ben Manitoba, 1871-ben British vColumbia, 1873-ban Prince Edward Island, 1905-ben Saskatchewan és Alberta préri tartomány csatlakozott a konföderációhoz. New Foundiand csatlakozására pedig 1949-ben került sor. így lett Canada a neve annak a területnek, amely a 49. szélességi kör és az Északi Sark között terül el. — A MAI SZOVJET TÁRSADALOM (France Catholique — 1975 október 17.) — Ándnej Szaharov, a szovjet atombomba megteremtője, a következő nyilatkozatot tette, mikor az idei Nóbel-békedij elnyeréséről értesült: “.Remélem, hogy ez a Nóbel-dij hasznára válik majd országunk minden politikai foglyának s meig,erősiti az emberi jogokért folytatott harcot, mely ben én is részt veszek.” Figyelmet érdemel az a tény, hogy Szaharov a múltban a a rendszer kivételezett alakja volt, 35 éves korában már a Szovjet Tudományos Akadémia tagjává választották, háromszor volt a Szovjet Munka hőse és Szolzsenyicin távozása óta őt tekintették a szovjet ellenzék vezetőjének. Szaharov a következő cikkben jellemzi a mai szovjet helyzetet : * * A szovjet társadalom alapja ma is az államkapitalizniis, vagyis olyan monopólium, mely a párt és a kormány korlátlan hatalma alá helyezi a gazdaságot, a művelődést, az ideológiát s minden alapvető anyagi és szellemi eszközt. Válság esetén ez a rendszer terroruralmat eredményez, békésebb időkben pedig nehézkes bürokráciát, fásultságot, lusta-Új háborús eszközök (Folytatás az első oldalról) tosabbá válnak a kizsákmányolt-kizsákmányoló, gyarmatositottogyarmatositó, szegény és gazdag viszonyából előállt feszültségek. Ideges kor ez, ahol a rohamos fogyasztással előálft haszon már nem1 tudja pótolni az eltékozolt nyersanyagokat, mert ezek is 'rohamosan kimerülőben vannak! S most elő áll a paradox helyzet: a “szegények” egyre inkább tudatára ébrednek, hogy még kimeritetlen természeti kincsek birtokosai! de ezek megszerzőért a “gazdagok”, azaz az iparilag fejlettek egymás közt marakodnak ... Mindez igazolja Kina politikája jelenlegi főfelelősének Kissinger,hez intézett pohárköszöntője e szavai: “A détente (enyhülés) illúzió . . .” De mert az új rablóhadjáratnak, amelyre az ember rövidesen kényszerül, csak akkor Magyar Hanglemezek 8-TRACK.ES ÉS CASSETTJ TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb vá as;tékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezJ.rj gyzíkünket Szappanos Record Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (21ü) 531-5524. van értelme, ha ember és anyag a lehető legcsekélyebb mértékben pusztul, más. olyan fegyverekre van szükség, amely e föltételnek megfelel. — A- és H- bombák bevetése mindenütt felbecsülhetetlen károkat, nem pótolhatókat olkoznak. Ez hát kizáuja azokat a fegyvertárból. Olyasmit kell föltalálni, ami a termelés és fogyasztás kellékeit: embert és anyagot nem söpör le a számítások táblájáról ... Már nem egyszer hátborzongva lapoztam azokba a technikai szakszemlékbe, amiket vöm hazahoz tanulmányozni. Sokszor nem is tudom eldönteni, vájjon az úgynevezett science-fiction ábráival és szövegével állunk-e szemben avagy másféle lázálom szülöttjeivel? Lehet, kölcsönhatás esete forog fenn. vA science-fiction, a James Bond, Mission impossible és hasonló filmek .szerzőinek elképzelései Ösztönzik a mű szaziki tervező töprengéseit — és fordítva; emez a .másinak ad újabb meg újabb ötleteket. — Mivel e téren Mosonyi Ákos bajtárs a szakember, az alábbiakban ő foglalkozik a témával. Boston, 1975. nov. 15. Pécsi Kornéni dr. (Folytatjuk) ságot és középszerűséget termel ki magából. A gazdasági élet minden időkban a katonai céloknak van alávetve. Ez igen kellemetlen a belföld számára és veszélyes az egész világra nézve. A munkabéreket mesterségesen tartják igen alacsony színvonalon s igy az állam óriási pénzforrásokkal rendelkezik, melyek javarészét a hatalmas katonai apparátus emészti fel. A rendszer alapvető tulajdonsága a titkolódzás és a totalitarizmus, ami a külpolitikában fontos következményeket von maga után. A szovjet kormány mindig zárt ajtók mögött hozza döntéseit és mérhetetlen összegeket ad ki a' világ minden. táján bevallott és bevallhatatlan célok szolgálatában, hatalmi terjeszkedés végett, anélkül, hogy bármiféle elszámolást nyújtana a kiadásokról. Az állampénztár rengeteget áldioiz a kivételezett rétegek jólétének biztosítására, — ezeket Milován Gyilasz ‘uj osztálynak’ nevezte. A szovjet kisemberek naphosszat hangoztatják, hogy övéké az ország, ők azonban jól tudják, hogy az igazi urak azok, akiket reggel ési este páncélozott autók szállítanak ideinek és a íkatonaá1 vezetőség, ily Az a tény, hogy a pártvezések zs a katonai vezetőség ily hihetetlen pénzek fölött rendelkezik, vészes kihatással van az ország művészeti, kulturális és tudományos életére. Nem véletlen az, .hogy az utóbb.i évtizedekben csaknem minden nagy felfedezés és találmány a kvantumi-teória, az antibiotikumok, a tranzisztor, az informatika, a mezőgazdaság forradalma, stb. — a külföldi országokban látott napvilágot. A szovjet csak imitt-amott ért el katonai jellegű sikereket, igy pld. az űrhajózás terén, — de ez csak kivétel, és annak köszönhető, hogy gigantikus erőiíeszitések történnek a haditechnika terén. A katonai kiadások nagysága óriási terhet ró a szovjet állam,gazdaságra és a szovjét nép érdeke azt kívánná, hogy békés célokra fordítsák ezt a sokmillió rubelt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Szovjetunió túlfegyverezettsége következtében az egész világon növekszik a fegyverkezés. A szovjet hadászati rendszer azonban csak hatalmas politikai reformok végrehajtásával változhatna meg. A nemzetközi sajtó sokat foglalkozik mostanában a.z inflációval, a kőolajválsággal és a munkanélküliséggel. Pedig a nyugati világ még nincs egészen sarokba szorítva. Még ha a nyugatiak életszínvonalukat (Folytatás a 8. oldalon) Winnipeg, Man. 1976. január 9. LAJOSSY SÁNDOR: 5 KUDARCAIM Vagy: amikor minden máskép sikerült?) Amikor törökországi utániról betettem lábam a lakásba, Bwendtné Petres iZsuzsa a “Keresztuton” című nagysikerű regény írójának levele várt rám. Londonba jön és találkozást javasol. E találkozás reményében azon nyomban válaszoltam, aztán reménykedtem, hogy az egyik londoni öszszejövetelre eljön, ahova meghivtam. Érthetetlennek tűnt fel előttem elmaradása és az ünnepély után mindjárt telefonáltam hotelébe, de kis híján majd lecsaptam a kagylót, mikor megtudtam, hogy egész napos túrára ment. Nem sejthettem akkor még, hogy 'Ewendtné levelem a posta jóvoltából késve kapta csak kézhez. Amikor európai útjáról visszatért? Baljóslatú érzelmekkel kezdtem meg dr. Nádas János, a Magyar Találkozó elnökének Angliába érkezése előkészítését a Mindszenty Ház vezetőségével. Biztonságból János levelét is átadtam, hogy felvegyék a kapcsolatot vele. Jánost pedig arra kértem, hogy sürgősen forduljon a vezetőségeihez. Eközben érkezett hozzám Sasváry Lola, a matróna korban élő Írónő levele Knowleból értesit, hogy Londonba jön dr. Nádas János fogadására. Sietve közöltem vele minden tudnivalót. Ezután ahogy teltek a napok, egyre nagyobb érdeklődéssel néztem az események elé. Levelet vártam Amerikából és meghívót a Mindszenty Háztól János előadására. Helyette eszpresz-levél jött az Írónőtől és kért, hogy távirozzam meg, melyik nap érkezzen? A guta MAJThÉNYl G .ÖRGr ARANYMALINKó nyossággal állt beléje: Itt mindennek vége, Málinkót erre az életre elveszítette. Föirántotta a szemét, mintha rossz álomból akarna menekülni, de ez nem segített rajta. A fájdalom, amelyet a buzgó tanulás ideije alatt elnyomott magában, újra foltámadt tenne, és úgy érezte, hogy hiábavaló volt minden erőfeszítése. Megint azoknak a kietleni, sivár, szenvedése® délutánoknak a fojtogatása jön, a rumos lázadás a letipró gonoszság ellen, a menekülés kábulatokba, káprázatokba, és végig, a nyomorult falun, lompos kutyák hangjai közt Deiteibaumlhoz ... Fölugrott, (hogy kimegy a folyosóra, nem birt tovább is egyhelyben maradim, és rátaposott a ficsúr lábára. Az fájdalmasan nyögött fel. — Pardon, — mondta Oltó. — Azért vigyázhatott volna. — Hiszen bocsánatot kértem! — és fölnyársaló tekintettel meredt rá. Igazán olyan kedvében volt, hogy az oroszlánnak is .nekiment volna. A ficsúr dörmögött valamit, aztán a zsebkendőjével tisztogatni kezdte a cipőjét. Oltó száján gúnyos mosoly rándult meg s maga se tudta, hogy miért, de tele volt gyűlölködő érzésekkel a ficsúr ellen, jóllehet, a mai napon látta másodszor életében. Holdvilágtalan éjszaka volt, csak a hó szürkült ki a szürkeségből. Az összeszűkülő hegyek fala köziött a vonat nagy dobogást csapott, gőze erőlködve sistergett. Az éjszaka, mint végtelen vonal futott mellette, és csak a bakter(házak, vagy az állomások világossága szakította meg hébe-hóba. Idegesen füstölt, múlt és jövő, bizonyosság és bizonytalanság egyetlen nyugtalanító érzésben támadt rá, nem gondolt határozottan se Malinkéra, se Dúsnéra, se á vizsgára, és mégis csak rájuk gondolt. Néha megtörölte a megpáráló ablakot, meredten figyelt kifelé, és szerette voiina szétfújni, eltüntetni a sötétséget, mintha csak ez takarná el a jövőjét. Sokáig álldogált a folyosón. Losonc után benézett a fülkéjébe: a ficsúr helye üres volt. Mikor szállt ki, hogy észre se vette? Beült a helyére, és kissé megnyugodva szunditani kezdett. A vonat össze- vissza zötyögtette, kifárasztotta. Nem tudott elaludni. Minduntalan fölriadt. Türelmetlenkedni kezdett, — 113 — kerülgetet, de elküldtem a táviratot. így virradt rám a bizonytalan nap, amikor semmit nem tudtam dr. Nádas János érkezéséről és a Mindszenty Házban megrendezett előadásáról. Emberileg csak annyi volt biztos előttem, hogy az írónő és kísérője vár rám öt óra körül a Mindszenty Ház előtt. Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy a fogadás sikeréhez a házban lakó Horváthiné Aszszony házisütemény tudományát is igénybe vettem. Ezekután aránylag megnyugodva utaztam Londonba vendégeim elé. A Mindszenty Ház előtt Szabó' Mihály háznaggyal együtt trázsáltunk, hogy az érkezőket fogadjuk. Megtudtam, hogy előadás nem lesz, ha tehát <h. Nádas János eljön, mi vagyunk a hallgatósága. Azonban nemcsak János, hanem az írónő' és kísérője sem érkeztek meg. Amikor hazajöttem, legszívesebben ágyba bújtam volna azonnal, hogy kiadós álomba temessem el a nap izgalmait. (Magam se tudom miért, de fent maradtam, és hogy agyonüssem1 az időt, kedvetlenül ültem vacsorához. És ekkor megszólalt a csengő. Dr. Nádas János és nővére állt előttem. Egy szempillantás alatt meg változott borús hangulatom. Mesébe illő percek következtek és az a néhány óra, amit együtt tölthettünk, oly gyqrsan elrepült, mintha igaz se lett volna! (Folytaiás a 8. oldalon) ■a hi m m iMi m is m m mm m n ÖTVEN ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN I ALEX. fi. KELEM LIMITED * ■ KELEN TRAVEL SERVICE J 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. IIIT Ä 7 Á FordulÍ°n bizalommal irodánkhoz. UlrAtflj« Utazások a világ minden részébe. II 1» m Föképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat I II fi A * Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax II IS M ■ alapból levonható. ft T||7C¥. Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. £| I UíLCAi Föképviselet. | 1,^1" küldés Romániába. Igen gyors elintézés! Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. Msgyaror- BH Iszági válóperek. A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi p ügyeit! ^ aztán nem is készülhettem olyan jól el ... Beteg voltam. Aztán lecsillapodott. A vizsgák kilátásairól beszélgettek, kollégákról egyetemi dolgokról, Pista föliápászkcdott nagyke- L érv esen, tett-vett, minitha öltözködne, félig ruhátlanul lázadott, kiszólt a reggeliért, dudorászoct, aztán megint visszafeküdi az ágyba. Oltó meg csakugyan végigíheveredett a diványon, megint említette, hogy beteg volt s nem tudott tanulni, meg, togy rettentő elhagyatott vidék az ott, a hegyek között, semmi kedve visszamenni, sokkal jobb a nagybátyjánál Aztán elcsendesedett, .magára .húzott egy takarót, a fáradság mind jobban erőt vett iajta és elaludt. Késő délután ébredt föl. Ijedten nézett körüli. Pista helyett csak egy cédulát talált, hogy ekkor s ekkor ebben a kávéháziján. Megmosdott, kicsit rendbetette magát s fölkereste Pástot a kávéházban. Onnan moziba mentek, majd egy kis vendéglőbe vacsorázni. Ott több kolléga csatlakozott hozzájuk. Oltónak jókedve támadt. Friss volt, pihent. Bort hozatott. — Koccints, Pista, az egészégemre, holnap nagykorú leszek! — mondta hirtelen. — Mi a fene. Hát Isten éltessen, öregem! ... No ilyet se pipáltam még, hogy valaki a születésnapján szigorlatozzon. Ittak. Majd komoly dolgokról! kezdtek beszélgetni, apró vitatkozások keletkeztek, aztán valaki egy viccet eresztett meg, és lassanként ábba a hangulatba kerültek, amelyben nem igen figyelik az idő múlását. Oltó nagyokat nevetett, hozatta a bort és szorgalmasan ivott. Éjféltájt kávéházba mentek , át. Ekkoi már csak hárman voltak, egy Sznopkó nevű felvidéki fiúval Az nem jól érezte magát a kávéházban, és valami lebújt aján* lőtt, aihol ig,en jó bort mérnek. Olyan “bableves-csárda” volt ez a körúton, ahol reggelig nyitva tartották. — Tee, holnap szigorlat! — figyelmeztette Pista. — Nem bánom én! Semmit se bánok én! — szavalta Oltó mámorosán. — Úgy éltem eddig, mint valami remete . .. Nem bánom, És holnap .. lesz ... a születésnapom ... Lányok is telepedtek az asztalukhoz s Oltónak ez nagyon tetszett) — Cicák, gyertem ide .. . Occ ... Oc'c .. . Cic ..., Kis maccskák, macskulicák ... Nektek csak tejet fizetek, és azt úgy kell a nyelvetekkel felhiörpplni. — 116 —
