Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-02 / 14. szám
6 Winnipeg, Man. 1976. ápr. 2. ORVOSI TANÁCSADÓ Hogyan előzzük meg a feriőző szembetegségeket' Minden korosztály, akár a legfiatalabb, akár a legidősebb egyaránt iki van téve a fertőző szem-betegségiek1 veszélyének. A nem és a faj néni játszik szintén jelentős szerepet e téren, de nagyoni nagy kórokozó szerepe van az általános higiéniai viszonyoknak, magyarán szó.va a tisztaságnak. Az alacsonyabb higiéniai viszonyok között több és veszélyesebb szembetegséggel találkozhatunk, amelyek vakságot is előidézhetnek. Itt példaképpen hozom fel például a szem gonornhoeás, kankós gyulladását, a gennyes szemgyulladásokat, a tuberkulo tikus szemgyulladásokat és a tirachómát, amely egyes elmaradott néprétegeknél csak ember megvakulását hagyják maguk után. A fertőző szembetegségek elterjedésére hatással vannak nemcsak a higiéniai viszonyok, de az éghajlat és a szociális vagyis anyagi visszonyok is. A melegebb éghajlatú területeken gyakrabbak a fertőző betegségek és ez alól a törvényszerűség elől nem képez kivételt a szemfertőzések sem. A tropikus és szubti’opikus viszonyok között jobban tudnak a fertőzést okozó kórokozók szaporodni, mint a mi viszonyaink között, vagy a még. hidegebb éghajlat alatt. Ezzel magyarázhatjuk meg azt a jelenséget, hogy az egyenlítő felé állandóan sűrűbben lehet találkozni az éppen most tárgyalt betegségekkel is. Ei betegségek jelentősége azonban nem elhanyagolható a mi viszonyaink között sem és mivel a látás az egyik legfontosabb és pótolhatatlan érzékszervünk, érdemes a szem-betegeknek megüLömböztetett figyelmet szentelni. A szem fertőzőbetegsége t az összekötő szemtáskába bejutott fertőző kórokozók okozzák. Ide soroljuk a baktériumokon), mikrobáikon kívül, az. egyes parazitákat, penészeket és vírusokat is. Ezek a szemjgolyó egyes részeibe bejuthatnak a vérárammal, vagy a nyirokárammal is 'a má-r előbb fertőzött gócokból, j bárhol is lennének szervezetühlkbiein. Ezek az úgynevezett másodlagos szemfertőzések, mint például a tuberkulózis, vagy a kankó esetében. A kórokozóknak a szemtáskában való elszaporodása kötőhártya, vagy szemhéjgyulladást okoz. Könnyebb esetekben a szem csak meigiesipásodik. Ez azt jelenti, hogy a szem sarkaiban bőrfaggyú jelenik meg. Súlyosabb esetekben az összeszáradt geníny összeragasztja a szempillákat és később bekövetkezik a genny szemből való kiömlése. A kötőhártya nagyon vérbő, megpirosiodiik és megduzzad. Némely fertőző betegségeknél, mint például a trachománál a kötőhártyán megduzzadnak a nyirokcsomók. Vírusos fertőzéseknél a fül körüli és a nyaki nyirokcsomók is megduzzadnak. A fertőző szembetegségek emberről emberre terjednek, főképpen tisztátalan kezekkel, de ruhaneművel és más tárgyakkal is. Ezért a betegség elterjedését a legbiztonságosabban a személyi tisztaság tüzetes betartásával akadályozhatjuk meg! A 'beteg szemhez és kömyékáhez nem szabad hozzányúlni és kezelését szemcse ppekkel, szemfürdőkkel és szemkesnőcscsel csupán cseppentő, bedörzsölőpálcika segítségével csináljuk. A sízem kimosását bórvizzel, vagy kamillateával úgy végezhetjük célszerűen, ha felülről öntve, alaposan kiöblítjük a szemet kéz hozzáérintése nélkül. A letörlésre használt tiszta zsebkendőt, ruhadarabot, kötszert, vagy égessük el, vagy kifőzés előtt vasaljuk át forró vasalóval! íratlan törvényként fogadjuk el a gyakori- kézmosást szappannal, fertőtlenítőszerre]. Mindig) frissen vasalt új törülközőt használjon a beteg és e törülközőt ne használja kívüle senki! A család minden tagja fokozottabb mértékben ügyeljen sze rnélyi híigienájára és legyen minden családtagnak saját ágya, saját törülközője. Szigorúan tilos a családtagok közötti ruha és fehérnemű csere. Minden családtag csak a saját poharát, edényeit és evőeszközét és fogmosópoharát használhatja. A beteg szemet sohasem szabad melegen borongatni, lekötni, mivel a meleg meggyorsítja a kórokozók elszaporodását és a betegséget ezzel súlyosbítja. Az első kóros tüneteknél azonnal fel kell keresni az orvost, aki megfelelő tanácsokkal és gyógyszerekkel lát el bennünket. A fertőtlenítő szemeseppek közül megemlítem a targesint, az Ophthalmo-Septonexet, argentum nitrátot, a szemkenőcsök közül az Ophthalmo-Sulfathiasolt, az Ophthalmo-Framycoint, Albidolt, stb. Néha jó hatása van a kamillateás, bőrvizes és Opthalos fürdőknek. Egyes súlyosabb esetekben általános antibiotikumos kezelést kell alkalmazni megfelelő hoszszú időn át. A kezelést úgy és addig kell alkalmazni, ameddig azt kezelőorvosunk -jónak látja, hogy ezzel megakadályozzuk a betegség felesleges kiú-julását és az esetleges súlyosabb szövődményeket, vagyis komplikációkat. Érdemes szemeink egész ségével komolyan és lelkiismeretesen törődnünk, hisz a világon annyi szépet és jót láthatunk! MUDr. Juhász István. ÁGOSTON EDE: ELVESZETT PERCEK A HUMOR SARKÁBÓL — Tudod, hogy kik a legszerencsétlenebbek a világon? —- Kik? — Az amerikai gyárosok. — S miért? — Valami újdonság gyártásához fognak, ezt a következő héten föltalálják az oroszok s a rákövetkező héten a japánok már féláron kezdik eladni. * * * — Moszkvai hírek szerint, ha egy főelvtársat újabban nem látni, akkor a divatossá vált betegségben szenved, amelynek kórokozója az eltűnési viszketeg. Feleségemhez ... Magányos sétáim nem jutnak el hozzád. Fájdalmas egyedül felmérni az utcát nehézkes járással, néha megpihenve ... Felhőkarcolóján is Téged keresve. Egyszer itt tűnsz elém hangod jelzésével, máskor integető karod lengésével tudomásul adod Te is fájdalmadat ... és én szomorúan küldöm válaszomat. Hiába szeretném, nem engednek hozzád. Szivem szerint nem más, mint emberi gonoszság! Munkád nem zavarná csendes jelenlétem, legfeljebb megnyugvást adna ez érzésem. Elvesztett órákból, ha csokrot köthetnék s ezt, a válás napján velünk eltemetnék ... mint az együtt töltött boldog percek számát, kevésnek tűnne. Mert nem mehettem hozzád! 1976. január 21. Oakland, California. MEGHÍVÓ Délmagyarország Felszabadító Tanácsa <976. évi közgyűlésére DéJmagyarorsizág Felszabadító Tanácsa 1976 május 2.-án vasárnap d.u. 1|2 4 óraikor a Cleveland West-side-i (Nyugati-oldali) magyar evangélikus egyház (West 98 St. ési Denison Ave. sarkán) kistermében rendezi mie-g 1976. évi beszámoló és tisztújító közgyűlését. Az 1941-es események 35. évfordulóján, az inimáj- akút jugoszláviai válság ötödik esztendejében szeretettéül hívjuk és várjuk tagjainkat és barátainkat a közgyűlésre. AZ ÍRÓ HATVANADIK SZÜLETÉSNAPJÁT TIZEDIK KÖNYVÉVEL ÜNNEPLI! Az emigrációs irodalom eseménye TŰZ T AM AS HOVA TŰNTEK A SZITAKÖTŐK! cimü könyve Ára (kötve, borítólápnál, 33 fényképpel, posta költséggel elgyütt): 12 dollár. Az új könyv változatos tartalmából kiemelkedik a kiváló esztéta, Kernen» Géfin 'László terjedelmes tanulmánya Tűz Tamás költészetéről, valamint a költő fényképekkel illusztrált önéletrajza. A 336 oldalas) könyv középső résziét az eddig még- ki nem adott régi és legújabb versek foglalják- el. A fényképek bemutatják Tűz Tamás szüleit, szülőházát, működésének állomásait (Győr. Torontó. Calgary, Kalifornia, Róma, stb.) Az önéletrajz közvetlen hangú visszaemlékezés, a gyermen- es iijuKor, az iskola, a papi és Író: pályakezdés mindenörömére és bánatára. 12 dollár megküldésével megrendelhető: Tűz Tamás, One Dormington Drive, Scarboro, Ont. M1G 3M9 Tűz Tamás köteteiből kapható még: Válogatott versek ................................. .. 8 do’lár Harmincnapos nászút (elbeszélések) ....... 6 dollár Angyal mondd ki csak félig (cikk és versek) 7 dollár A négy könyv kedvezményes áron összesen 2)5 dollár A közgyűlés napirendje: 1) Dr. Lelbach Antal elnöki megnyitója. 2) Titeli József főtitkár jelentése. 3) Ifj. Zolniay Mátyás- pénztári jelentése. 4) Homonnay Elemér: A délszláv államválság ötödik esztendeje. 5) Hozzászólások, javaslatok határozatok. 6) A felmentvény megadása s az új tisztikar megválasztása. 7) Elnöki zárószó. A DFT ezúton is kéri tagjait évi tagdijuk ($5.00) befizetésére. A közgyűlésen megjelenni nem tudó tagjainkat kérjük, hogy főtitkárunk címén pár soros írással jelentkezzenek, ide küldjék esetleges javasltaikat, tagdíjaikat (Council for Liberation of Southern Hungary címre kiállított csekkel, vagy Money Orderrel). 1976 március. Dr. Lelbach Antal elnök Grandjean József főtitkár. 11722 Hamlen, Cleveland, Ohio 44120. (USA.) Az "East ot Man" sikere San Franciscóban KÖZBESZÓLÁS Az előadó kissé felemeli hangját . .. beszédének csúcspontjához érkezik. — S uraim és hölgyeim, az aM enged, ha nincs igaza, az bölcs az én szememben: aki azonban akkor is enged, amikor igaza van, az ... — Nős! — hangzik fel a hallgatóság köreiből. A Sheraton. Pálace különtermében március 7.-én este nagyszámú amerikai és magyar közönség tapsolt Gábor Áron nagy szerű könyvének sajtóbemutatóján. Ft. Hites Kristóf, a Magyar Ház elnöke, angolul köszöntötte a sanfrainciscoi tudományost világ és a sajtó képviselőit. Hangsúlyozta, hogy a Nyugat föladási hisztériája ellen Szolzsenyiein “Gulag sziget csoport” és Gábor Áron, “East of Man” kötete a leghatásosabb fegyver. Ha a közvélemény nem érti meg figyelmeztetésüket, a politika képtelen a kommunista világuralmi vágy feltartóztatására. Utána dir. Stefan T. Posr sony, a Hoover Intézet keleteurópai szakértője, ismertette az East of Man politikai üzenetét. Gábor Áron remekműve' olyan méretekben elemzi a kommunizmus lélektanát és a szovjet ember viszonyát a vörös diktatúrához, amilyenre nincs példa a világirodalomban!. Az East of Man filozófiai jelzései nélkül lehetetlen, felmérni a Szovjetunió erejét és gyengeségét. Dr. Gordon Miller orvos, ismert irodaimii kritikus, az East of Man világirodalmi rangját és súlyát elemezte. Gábor Áron könyve azért kiemelkedő alkotás, mert emberi síkon méri fel a szovjet rendszert és az orosz embert következetesen elválaszt ja a kommunista ideológiától. Az East of Man feltétlenül antikommunista tmü, emberi síkon mégis úgy érzékelteti az orosz embert, hogy méltán illik rá a Toronto Star kritikája: Szolzsenyicin Gulágja a szovjet rendszer vádirata, Gábor Áron East of Man-je, az orosz ember drámai vallomása. A két mü szervesen egészíti ki egymást, hogy hasonló összecseingésre alig akad példa a világirodalomban. Dr. Teller Ede, atomfizikus, a sajtókonfereheia fővédnöke, betegsége miatt nem jelenhetett meg, de a következő levéllel üdvözölte az East of Man megjelenését : “Az East of Man” világból ha lálloa veszedelem leselkedik az emberiségre. Szolzsenyiein, akit a szenvedés. és a hit tett nagy Íróvá, figyelmeztet, Gábor Áron pedig, a magyar irodalom legszebb (hagyományaival, a világnak azt a sötét részét vetíti elénk, amelyről 'legtöbben beszélni sem szeretnek, holott csak az oinnanjövő üzenetek, ismeretek menthetik meg szabadságiunkat a kommunizmus lélektant! hatása és a Nyugat tudatlansága ellen. A veszély tudatosítása végett kell küzdenünk, hiszen célunk egyetlen, és közös: életben kéül maradnunk. Az Egyesült Államok ereijét meggondolatlan emberek most azzal gyengítik, hogy az atomreaktorok veszélyességéről terjesztenek1 rémhíreket, __pedig; a legnagyobb veszély, az energiakrizis akkor következik be, ha júliusban megszavazzák az atom-peticiót, s ezzel az atomenergia békés felhasználása elé állítanak sorompót. Gábor Áronnal és magyar társaink kai .megmenekültünk a Kreml uralma alól, mégis hajótöröttek vagyunk, s még most sem értünk partot. Áldott jó vendég látóinkkal együtt, újból annak az orkánnak áldozatává lehetünk, amelyben régi otthonunkat elvesztettük. De kell és tudunk segiteni, hogy ez a végzetes esemény ne következzék be. Ebben a harcban az “East of IMianf’ kitűnő segítség ési ha az amerikai embernek van 'bátorsága elolvasni, megértheti, mitől függ emberi méítóságunk és szabadságiunk!” Világhírű tudósunk üzenetét állva ünnepelte a közönség, majd Gábor Áron ismertette a hosszú ési nehéz utat, amig “Az ember keletre kötetéből East of Man lett. Az újságírók kérdéseire válaszolva kiji- wntiette. hogy az idegháborüi még nem nyerte meg a Szovjet ás az amerikai ember történelmi reflexét még nem tette komolyan próbára a sors. Az is történelmi kérdőjel, hogy a különböző hátterű kommunista rendszerek mikor, hogyan utasítják vissza az orosz; hegemóniát és milyen szovjet rabságban tartott népek politikai formákra tépne szét a kényszerközösségét. Az interpereter nehéz szerepét Csicsery Zsigmond nagyszerűen látta el. A kitünően sikerült amerikaimagyar eszmecser^ megrendezéséért a sainfranciscoi Magyar Ház lelkes vezetőségét illeti dicséret. Bebizonyosodott, hogy emigrációs irodalmunk jelzéseit csak angol nyelven ési világiroí dalmi szinten fogadja el az amerikai közvélemény. Az est érdekességéhez tartozik, hogy tizenkét hónappal ezelőtt, a Magyar Ház és a Szent István Egyesület kezdeményezésére, Sa.ni Fraincisocból indult el az akció, hogy ötvenhatos szabadságharcunk 20. évfordulóján legerősebb szellemi fegyverünket, az East of iMan-t vessük be a bolsevizmus ellen,. Gábor Áron a sanfrawciscoi televízió képernyőjén is megjelent és a “detente“-ről folytatott érdekes vitát a televízió munkatársával;. — Garibaldi, az olasz szabadsághős ifjúsága GYEREKKEL Közel Szardínia északi partjához, csaknem egyvonaiban Rómával, van egy kicsiny sziget: Caprera. Ezen a kicsiny szigeten hált meg ötven évvel azelőtt Olaszország nagy fia, a bálványozott népvezér ési világhírű szabadsághős: Giuseppe (olv. Dzsuzeppe=József) Garibaldi. Az ő neve ragyog legfényesebben az olasz szabadsághősök között, mert övé az oroszlánrész abban, hogy a részekre szaggatott, apró államokra tépett ölasz földből egységjes ország, az idegen uralkodóházak zsarnoksága alatt nyögő olasz népből szabad nemzet lett. Nagy fia halálának ötvenedik évfordulóját Olaszország méltó módon ünnepelte meg, amikor emlékünnepélyekből szövődő G'ARRIBALDI-ÉVET rendezett. De Garibaldihoz közünk van nekünk, magyaroknak is. Az ő táborában, a vörösinges garibalisták között sokszáz magyar küzdött és áldozott vért, életet az olasz szabadságért. Magyar katonák, akik a világosi fegyverletétel idején elbujdostak az országból, ott álltak mellette legvakmerőbb vállalkozási idején. S volt idő, midőn az elnyomott magyar nemzet abban reménykedett, hogy az olasz szaság)harc tüze átcsap hozzánk is, amikor majd Kossuth, Garibaldi és Türr együtt jönnek be a magyar légiók élén. olasz és francia haderőktől támogatva, hogy fölszabadítsák a magyart az osztrák iga alól. Nevüket már összefűzte a népdalokban a nemzet reménykedése. A remény nem valósult meg. De ez nem Garibaldin múlott, ö tettrekész barátja volt minden, elnyomott nemzetnek. Élénk öszszekötetésben állótt a magyar emigránsok, bujdosók vezéreivel, de a közösen 'kidolgozott tervek megvalósítására nem nyílt kedvező alkalom. Garibaldi élete kalandos, regényes élet volt. Hatalmasan lobogó tetterővel, nyugtalan vérű, rajongó lelkű embernek született. A zsarnokság ellen való küzdelmet tekintette élete legfőbb feladatának. A sors adott neki teret a cselekvésre két világrészben is. Garibaldi' 1807 július 4.-én született Nizzában. Apja, Domokos, hajóskapitány volt. Anyját Raimundi Rózának hívták. Öt gyermekük között József volt a második. Anyja papnak szánta a szőke, kékszemü gyermeket. Ő azonban tengerész akart lenni, mint a bátyja. Még későbbi éveiben is emlegette, hogy milyen lenyűgöző, csodálatos hatást gyakorolt rá gyermekkorában a végtelen ten ger fönséges nyugalmával é.s, borzalmas viharaival. A tanulás nem nagyon Ízlett neki. Inkább a tengerparton s a kikötőben kószált, bámulta a hajókat, meg barátkozott a tengerészekkel. Jól megtermett, életerős fiúcska volt s korán jelét adta bá(Folytatás a 7 old I ,rYt Magyarországi magyar ÜGYVÉD D1RÁCSMÁNYBÉLA a buda-e't' ügyvédi Kama-- v-lt tagja. Manitobái gyakor ó ügyvéd, közjegyző, új címe: 203-504 Main St, Winnip--' Man R3C 1A7 -■ Telefon- 947-1513. Az ajtón balk kopogás, meigrezzen, kiszól: — Szabad. György jön be. Vilma, mintha messziről érkezne, olyan fáradságot érez. György kezébe veszi az asszony1 kezét, a-íszeniébe néz. — Vilmácska, hogy vagy? Vilma mosolyog. A férfi frisis-, erős. Az egészség árad belőle, mint nyári hajnalban a harmat. — Mi újság, György? A férfi nemet int. Pillanatokig hallgatnak, aztán György megszólal. — Nem' jönnél sétálni? Jó idő van.-— Átöltözöm. A férfi megfordul, fiatal és szép, de nem csintalan. Vagy megérzi, alz asszonyban, nagy sértődöttséget okozna, ha a tekintetével megzavarná. Vilmának kétszeresen fájna az egyszobába kényiszerültség. György nem fordul meg. Mereven áll, előtte a gyermek, azzal játszik. Az utcán hallgatva mennek. Az asszony a férfi nyakáig ér, karjaik, .mikor lépnek, közel érmek. Az asszonyban, örömet áraszt a lépés ritmusa, a felé irányított szemek, a férfiből kisugárzó életérzés!. A tekintete tovább siklik a háztetőkre, a magas házak fölött az égre, ami olyan, mint hamvasszürke selyemszallag. Az élet most lassú lüktetésbe csendesült benne. A rövid tél délután derekán vannak. Ostendes mellékutcákon mennek végig. .Néha, mikor karjuk közel ér, a férfi ariréb húzódik. Mindkettőjükre vigyázni akar. — György, már van célja is a sétánknak, valami eszembe jutott. — Mi az? — Majd meglátod. A városi külső részén járnak. A férfi kíváncsian várja az ut végét. Temetőhöz érnek1. Az asszony retiküljéből kivesz egy papírt, elolvassa, aztán; befordul a temetőkapun. A férfi csodálkozó arccal követi. Nem szól, nem kérdez, tudja, mindjárt tudni fog. A temető legtávolabbil részén apró fakereszt előtt áll meg az asszony. A fehér fakereszten frissen festett vastag fekete Ire tűk: Máté Miklós, élt húsz évet. — 39 — NYÍRI TIBORNÉ SÁNDOR JULIA a háztartás egyik '..aprói a másikba fonódó végnélküli csinjátbimját. Vilma a saját falusi házukban nőtt, a háziasság tulajdonságával lett, de lánykori rendszeretete a megváltozott körülmények között lefokozódoitt. Itt az egyetlen stzobábon, más mint ahol tágas a hely ... Lánykorában egyedül aludt a szobájában. Mikor az ágyába bujt, a papucsa szövetétől is megtörölte a lábát. Most mosolyog, ha Gizel rászól;: — tedd helyére a kenyeret. Hisz most sem tudja megállni, ha a gyerek a cipőkrémet az: asztalra; teszi, le ne vegye. De ez már más, mint a leány túlzott pedantériája, akis az asztalon elhúzódó teritőt siet megigazítani. — Siessünk, — mondja Gizel, — jó lesz mielőbb túl, lenni. A gyerekeket átöltöztetik. Milyen piszkos tud lenni fél nap alatt a Iris ruhájuk. Megkeresik óvatlan pillanatban, kályhában a hamut, vagy ha az forró, a mellé állított szenesládát. — Csak nem maradsz ebben a ruhában, — szpl rá Gizel. Vilma engedelmesen átöltözik. Egy odavetett ruhadarab hever az ágyon. Gizel észreveszi: — Azt emléknek hagyod? — Ne zsörtölődj; mert vénkisasszonynak foglak nevezni: Gizel nevet. Huszonnégy éves, de jóval fiatalabbikak látszik. Középtermetű barátnőjénél valamivet alacsonyabb. Alakja aranyosi, ha az utcán jár, háta mögül előbukkanó férfiak arcába néznek, mikor már lábaiban gyönyörködtek. Vilma könnyű pongyolájában a kályha mellé ül, kezében a Biblia. Gizel a körmeit manikűrözi. A kisebbik fiúcska, elaludt. Pistike önállóan játszik, kockákat rakosgat. Az összetartozás melegsége simogatja őket. Vilma szétnyitja a Bibliát, olvas. “Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.” Becsukja a könyvet, felnéz, pupillái kitágulnak, mikor beszél: \ — Mi ez, hisz nemcsak a szelídek folytatódnak, a szen. ved'élyesek is. Vagy emezek indulataikkal bíbelődnek is; kevesebbet látnak? A meglátásra gondolt volna ő? Mert azt is -az ember természete határozza meg. A könnyekig, megindult. Bő pongyolájában szánalmas, összehullva ül. — 38 —
