Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-12-26 / 43. szám
4 Winnipeg, Man. 1975. del. 26. LAJOSSY SÁNDOR: MEGHALT A NAGYASSZONY! Mrg. Hammond: Betlehem a világ reménysége! Kicsi sáros levélke! Hogy törhetted magad, Ihoigy idejében megérkezzél. Reggel vagy a déli postával dobtak be? Mindegy. Este mikor felbontottalak, fekete tartalmad halálhír volt: Meghalt a Nagyasszony!,.. . Eltemették, Knowle-ban csendben, majdcsak senki sem tudta. Én sem. Részietek? Autó gázolta el kis kutyájával együtt. Micsoda hasonlóság van élete és, halála között?! Az egész éiete áldozatvállalás volt, és a modern élet áldozata lett. Gazdag élete krónikáját egy ilyen szűk kis méltatás keretében nehéz ismertetni. Hogy mégis megpróbálom összefoglalni (az “Ismertek minket?’” költői antológiában olvasható életrajza és gyarló emlékezetemre támaszkodom), kötelességből teszem. Szegeden született 1894 június 18.-án bárói (grófi) családból? Annak ellenére (vagy éppen azért), hogy jó családból származott, korán megismerte az élet nehézségeit, de mert Vak Bottyánt vallbtta ősének, férfias jellemmel kiverekedte magának érvényesülését. Már ifjú feleség, két leánygyermek anyja, amikor szini-növendék, majd felkapott színésznő, közismert énekes és az akkori új filmekben Thália szerepéig viszi, hogy élete zenitjén újból kezdjen mindent. Mint ahogy többször férjezett (törvényszéki biróné, magasrangu katona-Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vagy újság rusitónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál, 210 Sherbrook St. Winn peg Man Sasváry Lola. tiszt neje, olasz származású főorvos boldog élettársa), volt trafikius, egy jómenetelü csárda, a “Bagoüyvár” tulajdonosa és gazdag-asszony. Talán ez utóbbi időben ő volt az a szellemes grófnő, akiről példálózott előttem. Történt, hogy egy újságíró interjúra várt, s kendőben és csizmában az állatok közt találta. Ő cselédlánynak adta ki magát és besietett a kastélyba, hogy értesítse a grófnőt .. . Röviddel később a grófnő kegyeskedett fogadni az újságírót, aki elképedve ismerte fel a méltóságos grófnőben a cselédlányt! Lehet, hogy semmi több mint egy anekdota, mégis annyira jellemző az életére. Soha nem jött zavarba, mindig megtalálta a helyét. Most mégis halálra gázolta egy autó. Talán éppen kis kutyáját akarta megmenteni? Folytassam tovább? Befejezhetem azzal, hogy (haldokló or■vosférje kívánságára Angliába jött közvetlen a második világháború előtt, hegy újból elölről kezdje életét. Ápolónő, majd súlyosan megsebesülve egy uugyancsak erősen megrokkant angol katonatisztnek, F. C. Hammondnak lesz élethossziglan felesége. :S ami magyar vonatkozásban még fontosabb, hogy az Angliába vetődött menekült magyarok segíteni kész patronánsa lesz 1945 és 1956 után. Az emberfeletti munkája közben arra is van ideje, hogy az otthon már jó tollú írónő az exilben is írjon. Sasváry Lola ir verseket, novellákat, színdarabokat és 'Krisztus-életrajzot. Könyvalakban kiadott munhetem, mclyoiiot laönyvtáramuan őrzök. Tekintve, hogy egyetlen munkájában sem sorolja fel müveit, igy az én jegyzékem sajnálatosan kevés. Az “Aranyvirág” Farkastvölgyi nép legenda folytatásokban jelent meg odahaza és pályadijat nyert mü, melyet a Magyar- Turán-Sumir Történelmi Társaság adta ki újból Belgiumban. “Nomorfalu” történelmi nagyregénye is Belgiumban jelent meg. Az “Ecce Homo” ismét v. Kovács Györgyöt dicséri, hogy napvilágot látott. Ez utóbbi angol nyelven is megjelent. Ezzel öregbítette az angolok körében is jó megalapózott hírnevét. Magam részéről “A Kereszt árnyékában” cimü kis novellás kötetét adtam ki könyvalakban, és mint íródeákja töibfo cikkemben “Aki rab volt egy életen át”, “Megbántottam a Nagyasszonyt” és “Az új Ecce Homo”-ban. mutattam be őt az olvasóknak. Boldog volnék, ha a Magyar Turán-Sumir-Szemlében, a Magyar Családban és egyéb újságokban megjelent novelláit összegyüjthetném egy szer egy csokorba» ^ ^ ^ Sasváry Lola munkáinak egy része elkallódhat. Ki tudja mi lesz velük? Mint ahogy múzeá- His értékű otthonának gyűjteményeit is szétíhordják majd és a családtagok miatt nem lehet megtartani azokat. Az azonban bizonyos, hogy otthon és az emigrációban jó nevet harcolt ki magának, és a semmi más, az “Ecce Homo” biztosítja nevét az irodalomban, Pedig sok szépet alkotott és keményveretü írások mind! S ha valaha összeállítják majd az emigráns magyar irodalmat, őt nem lehet kihagyni abból. Hiányos volna nélküle. Búcsúzzunk el) Sasváry Lolától “A halál küszöbén” cimü versével, mely talán legjobban egyéniségéből fakadt, és mindnyájunk számára útmutató lehet: (Folytatás az eiso oldairM; mint 3 méter széles. A jászol helye közelében latható az a természetes szikla, amelyikből a grottót kivágták. A grottó végén folyosó vezet a ferencesrendiek tö|bb földalatti kápolnájához. Ezek: a Szent József-, az Ártatlanok-, kremuniai Szent Eusebius-, iSzent Paula-, és Szent Eustochius kápolnái. Szent Jeromos kápolnájáról azt hiszik, hogy régen cella volt ... Ezeket elhagyva, a Szent Katalin plébánia templomba lépünk, áhol a ferencesrendiek lát/ják el ma is a szolgálatot. A templom előtti öreg kolostor folyosót 1948-49-ben Barluzzi A. építész restaurálta. A kolostor folyosó alatt fekszenek Szent Jeromos kolostorának a falai. Eddig Betléhem rövid leírása. Hivatalosnak is mondható, mert a legtöbb ismertetésben olvasható mindez. Rám és a ma élő kereszténységre nézve csak most kezdődik el az a csodálatos látomás, mely a Bazilika szentélyében, az úgynevezett ••Karácsony” elnevezésű nagy kápolnában tárul elénk. A különböző felekezetek oltáránál fejeződik ki az ökumenikus egysége, alhol a karácsonyi nagy szertartások idején a többször felzúgó betlehemi harangok mellett zavartalanul bemutatják istentiszteletüket a világ keresztényei. Nehéz szavakkal kifejezni a görögkeletiek oltárában őrzött Kis bölcső szimbolikus jelentőségét! Ez a megfoghatatlan isteni titok a világ (Reménysége ma is. ‘‘Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk Soha nem láttalak, nem találkoztunjk, de még telefonon sem beszéltünk, s igy a hangok erején át sem ismertük egymást. Mégis lelki-testvérek lettünk a drága magyar betű titkain keresztül. A FÉNY ÉS ÁRNYÉK oiimü Könyvem 1951 évi kiadása sodort lélekben felém. Köszönő leveled, mint a tűzhányó lávája ágy öntötte az őszinte magyarságod hangját, amely már az akkori magaiskorodnál is csodálatba ejtett. Büszke voltam minden soraidra és boldog a leirt gyöngybetüid tökéletes vonásaira. írásaim megjelenése óta ily értékes leveleket eddig senkitől -'em kaptam. A levélváltások mindenévben kétszer hasonló értékben megismétlődtek. A sorokon keresztül családaink minden tagját megismertük. és az uralom az ő vállán llészen, és Inivják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örokkévalóság. atyjának, békesség fejedelmének! Uralnia növeaedésenek és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje es megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. “Esaiás 9:6-7. A Gyermek megszületett, elvégezte az Istentől' rendeltetett emberiség megváltását, és áll Betlehem sziklaszilárdan (hirdet ve napjainkban is az egyetlen és részrehajlás nélküli igaz Szereteted mely megbolydult, világunkban csalhatatlan remény séggel tölthet el minden keresztényt. Isten szereti ezt a világot, szeret bennünket! De nem volna teljes Betlehem mondanivalója hozzánk, ha befejezésül el nem látogatnánk Betlehemiből Beth-,Saihur-on és egy szép síkon, a Boáz mezején át a “Pásztorok mezejére”, aiioi egy kis barlangban angyal jelenti meg a pásztoroknak a mennyei örömhírt: Az Isten Fia megszületett! — Mindez dombormű ábrázolásiban látható. Majd megnézhetjük a Pásztoroktemplomát, az újonnan emelt remekbe épült iSzentélyt, melyet a Szentföld őrzői emeltek Kanada segítségével. — Mit érezhet itt az ember mindezek láttán? Mindenesetre azt, hogy aki hisz az isteni kinyilatkoztatásokban, az nincs egyedül. Ha valahol megtapasztalhatja Isten jelenlétét, itt majdnem tapintihatóan átérzi, hogy az emmausi-utitárs, Jézus Krisztus ott áll mellette! Kedves Béla Bátyám! A legutolsó hosszú leveledből engedd meg, hogy egy pársort idézhessek. Ezek a szavak részben [búcsúszavak, részben végrendeletként szólnak felém: — “Érzem és tudom, hogy e soraim az utolsók lesznek. Több levelet Barátom már nem fogok irni. Tehát már most búcsúzom tőled. Isten áldjon! Magyarságod maradjon meg (továbbra is. Hangod ereje az — Isten — Család — Haza, szolgálatában} soha ne szűnjön meg, mert ez az egyetlen éltetőerő az emigrációban, még akkor is, ha személyed egyedül marad ez istentelenek világában!” — Köszönöm az intelmeidet. Isten adjon neked örök nyugodalmat s ha már e földi életben személyesen nem is láttuk egymást, talán ... talán, egyszer idefenn találkozni fogunk! dr. Ágoston Ede. Icái közül csak azokat közöl-Oh ne felejtsem el kiáltani A Te neved abban a pillanatban, , 'Mikor érzem, hogy halálom közeleg, S a halál küszöbére leroskadtam. Oh láthassalak és hívhassalak Bármely kinok közt szakad ki lelkem. Kin káprázatja ne vakítson el. Rád nézzek, Téged várva rendületlen ... Úgy hüljön és meredjen meg az ajkam A Te neved mondva, mosolyogva. A Te arcod csillagfényébe nézve, Úgy hunyjam ie szemem a szent álomba. Láthassa minden, hogy akit szerettél, Halálba is a Te neveddel ment el. S a halál ünnepén úgy diszitettem Magam neveddel, mint egy érdemrenddel. S Téged mártír szerelmem ékesítsen, Mint virág az oltárt, a halálkinom. Amint első szavam anyámat hívta, A legutolsó szavam Téged hívjon — MAJTHÉNYI GYÖRGY — Talán egy kis alkohol ... szesz ... Oltó elpirult. Előadja a rumos üveget? Elárulja magát? De a kis, iszrgorú ember ciyan nyugtalanul nyomogatta a kezét, bogy végre is elszánta magát. Habozva mondta: — Legfeljebb egy kis lumom van, ha azzal segíthetek. És magyarázatul hozzátette: A fogamra kellett ... — Ha nincs ló, szamár is jó, tartja a közmondás, •— mosolygott a plébános. Aztán megnedvesitette rummal a zsebkendőjét és sziszegve tartotta a sebem — Erős dolog ez, kutyaerős! De igy jó. Leült s elmondta, hogy ez az ő kis sebesülése tulajdonképpen büntetésből történt. A nagyságos asszony ugyan általános engedélyt adott, neki, de ő csak dugványvesszőket kért, meg magokat, ám amikor a kertben egy egész sor saxifragát látott, nem állhatta meg, és kiásott egy polántát. — Túlzott lelkiösmeretesség, — s Oltó mosolyogni próbált. — Nem, nem, — ellenkezett a plébános, és magyarázni kezdte, hogy akárhogy veszi is a dolgot, a saxifragához még sem volt joga, az eltulajdonítás volt, lopás, szóval bűn. De aztán nem ragaszkodott ahhoz, hogy túlságosan elrészletezze ezt a témát, inkább' a kertészetről beszélt tovább, virágokról, fákról, kerti növényekről és főleg a munkáról. Hogy a munka milyen tökéletes orvosság, mindén lelki baj ellen! Ha akármiféle baj, bánat éri, ha nyugtalanságok támadnak benne, csak veszi az ásót, a gereblyét. No bizony, volna neki búsulnivaiója elég:. Ha csak azt veszd, hogy hét esztendeje könyörög a püspök úrnak: helyezzék el máshova, és szeretne elmenni innen, hiszen azok egyformák mindenütt. Jók is, roszszak is. Egyiken lehet segíteni, a másikon nem ... Hanem a kert! Ha olyan kertje lehetne, amelyet a szél szabadon jár által s a nap minden időben ér! De itt csak megduplázódik a szenvedése, ha azt látja, mint sínylődnek azok a szegény virágok ... És látott-e Oltó úr magot kicsirázni? Nem? Kár. Ha látná azokat a gytöinge hajtásokat, milyen ápolásra van szükségük, amíg megerősödnek. Jobban kell vigyázni rájuk, mint akármelyik gyerekre, óvni a hidegtől, a férgektől, a betegségektől ... ó, ha megtenné, hogy velem jönna a kertbe ... Vagy unalmas ez ARANYMÁL1NKÓ a sok fecsegés:? De azt már bocsássa meg neki, hiszen itt falun oiy kevés a tanult ember, hogy ő már szinte csak a virágaival', a fáival beszélget s ha nagynéha összeakad, valakivel, azt hiszi, az is olyan türelemmel hallgatja meg az ő locsogását, mint a fák. Volt valami megható a hangjában, és Oltó, noha eddig nem nagyon törődött a kertészettel, szivesen hallgatta. A plébános még néhány csöppet loccsantott a rumból a zsebkendőjére, sziszegett egy kissé, aztán megköszönte. — Tegye; csak el az üveget, hátha még egyszer szüksége lesz rá, — mondta aztán. Oltó kényszeredetten engedelmeskedett. Szerette volna a föld szinéről is eltüntetni az üveget. — Mit fog ez gondolni rólam? — S amint a szekrényhez közeledett, észrevette az ablakpárkányra sorakoztatott három üres üveget. A vér az arcába szökött. —- No, szépen nézek ki! Ugyan ki állította oda őket? ... És ezekre is ráfogjam, hogy mind a fogamra kellett... S amikor Hlavay plébános magával invitálta, gyorsan fvöilkata a kabátját s örült, hogy kimehet a szobából. A kert fölött csodálatos élességgel feszült meg a kék égbolt, csak itt-ott úszott rajta egy-két felhőrongy s fehérségük még. kékebbé tette az eget. A kertben pompáztak az őszi színek s egy-egy fa lombsátora szinte felragyogott a napsütésben. A lejtősen emelkedő kert végében, a legmagasabb ponton, nyárfák, égerek és füzek tarka csoportja zárta be a kilátást. Oltó megáUt, és nagy sóhajtás nyomott el magában, mintha most látta volna először ezt a kertet, vagy a szeme csak most nyilt volna ki ennek a sok szépségnek a befogadására. — Málinkó! — zokogott fel benne az elnyomott fájdalom, és úgy érezte, hogy ennek a szépséges hervadásnak is csak úgy volna értelme, ha Málinkó is láthatná. A plébános pár lépéssel) előbbrement s a kertben gereblyéző egyik parasztlegényre kiáltott: — Ondrej! Hozd csak el a holmimat, ott van a körtefa alatt! A legény fújt egyet az orrán, aztán meglódult. Hánytavetette a kezét, csupa igyekezet látszott a mozdulataiból, mégis időibe került, amíg a körtefáig jutott. A plébános elmosoyolyodott s a szigorú arcvonások most úgy rendeződtek el az —• 95 — KARÁCSONYI ÜDVÖZLETEK Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és nagy boldog Újévet kíván gyermek rovatunk olvasóinak, vagy felolvasóinak Dal ma Néni és Guszti Bácsi. * * * \ # Kedves Guszti! Nem tudom, mikor írtam karácsonyi üdvözletei olyan nehéz szívvel, mint ezt a mostanit, ismerve a helyzetet, hogy talán ez az utolsó, amit Neked ,mint a félévszázados múltra visszatekintő KANADAI MAGYAR ÚJSÁG szerkesztőjének irhatok. Annál inkább is nehéz ez, mert a kicsi VIRRASZTÓ is csak most dőlt ki a sorsból. Tudom jól, hogy itt e földön minden múlandó. Mégis nehéz elképzelni, hogy ez a nagyszerű magyar lap esetleg nem fog minden héten bekopogtatni az olvasóknál. Pedig még sohasem volt erre olyan nagy szükség, mint éppen most, amikor a legsötétebb, legdermesztőbb a magyar éjszaka. Éppen ezért szentül hiszem és remélem, hogy “csoda” történik és a lap változatlanul tovább fogja hirdetni a magyarság elhivatottságát, létjogosult ságát, élniakarását, szellemilelki nagyságát, gazdagságát, rendíthetetlen hitét a feltámadásban itt, a nagy idegenségben az elfáradt, hitüket, reményüket vesztett magyaroknak ... Ezzel a szent hittel és remény kedéssel kívánok Neked, a szerkesztőség tagjainak, a lap munkatársainak, áldozatos támogatóinak és olvasóinak kegyelem teljes karácsonyi ünnepeket és Isten áldásában gazdag, szebb, boldogabb magyar Ujesztendőt. v. Erdélyi István a VIRRASZTÓ Kedves Gusztikám, ezt az alkalmat ragadom meg hogy sok szeretettel kellemes karácsonyi ünnepeket kívánjak úgy Neked, mint kedves Hozzád tartozóidnak. Szeretettel ölel: Dr. Nádas János. * * * A KISJÉZUS KEGYELMÉVEL ÁLDOTT ÜNNEPEKET KIVAN MAGYAR TESTVÉREINEK Csery C.M. dr., Marits L., Mosonyi Á., Pécsi K. dr., és Takáts M. ing. I sf: A közelgő ünnepek alkalmával, boldog karácsonyi ünnepeket és szerencés, nyugodt, békés újévet kívánok. Kérem a Mindenható Istent, hogy adjon egészséget és kitartást Mindannyiójuknak, hogy még számtalan évig, — úgy mint eddig, — a magyarság érdekét és jövőjét becsülettel képviseljék és megvédjék. Tisztelettel: Varga L. István * * * A legboldogabb karácsonyt és újévet kíván minden igaz magyarnak, egy öreg magyar testvérük Mrs. Mary Zsadányi. * * * E helyen mondunk köszönetét mi is a hozzánk érkezeit ünnepi jókívánságokért és sz.vből kívánunk Istentől áldott karácsonyt és egy boldogabb úje_ztendőt mindenkinek, — kérve olvasóink, munkatársaink pár.fogását az új esztendőben is. ÁLDOTT KARÁCSONYT! BOLDOG UJESZTENDŐT! a K.M.U. * * * volt szerkesztője. * * * Kedves Szerkesztő úr! Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok sok szívélyes köszöntéssel, tisztelő hive Montreal, Que. Baráth Tibor 5f= * J): Kedves jó Guszti Bátyám! Szívből kívánok nagyon boldog ünnepeket, szeretettel Bandi. — (Prof. Dr. med. Szirmai Endre Stuttgart, N. - or szí g. * * * Kedves Guszti Bácsi! Boldog ünnepeket és jó munkát kívánunk a nemes Nemes családnak és K.M.U minden jeles tagjának. Szeretette! Miska Jánosék. * * * A beszüntetett, személyenkén ti karácsonyi kártyák kiküldése helyett, ezúton óhajtunk rokonainknak, barátainknak és jó ismerőseinknek ÁLDOTT KARÁCSONYT boldog és mindenekben gazdag UJ ESZTENDŐT kívánni a jó Istentől. — Legőszintébben: Mr. és Mrs. Gy. Koronghy, Calgary, Alta. * * * Kedves Guszti! Kérem, tolmácsold karácspnyi és újévi jókívánságaimat a Kanadai Magyar Újság minden munkatársának és olvasóinak. Szeretettel, Dr. Hámory Várnagy Dalma a Gyermek Rovat szerkesztője. * * * Békés karácsonyt és megérdemelten boldog, szerencsés újévet kívánok Guszti Bátyámnak, a munkatársaknak és az olvasóknak! A jó Isten áldása kisérje továbbra is minden tervét, munkáját! Tisztelő szeretettel köszönti, Flórián Tibor New Milford, Conn. * * * Drága Gusztikám! Kellemes ünnepeket, boldog újesztendőt kívánunk. Áldjon továbbra is az Isten. Mégegyszer minden jót, ölelünk: Imre és Teri. (Székely-Molnár) * * * Szeretném a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmával a lehető legjobb, szívből jövő jó kivánataim^t kifejezni úgyszin tén legjobbakat kivinni a következő esztendőre. Sok üdvözlettel, Sárvári Éva. Kedves Főszerkesztő Uram! Áldott Cserkész Testvérem! Drága Családod minden tagjaival együtt a legnagyobb szeretettel és hűséggel köszöntlek. A magyar bölcs Marcus Aurelius császár úgy mondta: “Az Emberek egymásért születtek”. Áldom a pillanatot, melyben a Jóisten azt a gondolatot adta Neked, hogy Népünkért szószólója legyél kitűnő újságodon át. Boldog alkotó lettél — történelmi ember! Ezt, mi sosem felejtjük el. És most a Karácsony szent ihletével olyan boldogság lemérni a súlyod az Összmagyarság előtt. Hűséged, lángoló szereteted soha el nem apadó ember és ifjúság szereteted. Ez a a mi mérlegünk Feléd. Szerető cserkészed az URBAN: v. Gara Imre. sfc iJ: Kívánok Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Uj Évet erőben és egészségiben, hogy tovább is folytathassák gyönyörű áldozatos munkájukat nyelvünk megőrzéséért. Tisztelettel Tőkés Erzsébet. v * * Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! Igaz hogy nem bírok már olvasni, csak 10-20 percig, aztán minden ködös, de ezt az egy előfizetést, (igaz hogy már utófizetés) még elküldöm, had legyen 50 év, 1926-ban küldtem az elsőt, 1976-iki lesz az 50-ik, lehet, hogy az utolsó is. A feleségem még jobban lát, hát ő szokott olvasni hangossan. Többször átolvastam az egész lapot aznap, vagy másnap, amikor kaptuk, az már megszűnt. Istenünk áldását a munkájára és Kellemes Ünnepeket kívánva, vagyok tisztelője Podomi Pál, Pipestone, Man. * * * Gusztikám! Most már itt vannak a karácsonyi ünnepek és e lapon szeretnék Mindnyájatoknak Kellemes Karácsonyi ünnepeket és az Ujesztendőre jó egészséget, mert ennek* varázsa még a sztrájkotokat is legyőzi, Isten adjon drága Barátom az újévben erőt, egészséget, úgy neked mint munkatársa dnak és nem utolsó sorban a távoli barátaidnak. Kézcsókomat kérlek a hölgyeknek átadni. Feleségem szeretettel üdvözöl, én pedig a régi barátsággal ölellek: Ede. (Dr. Ágoston Ede) 1975. december 15. Lelki-testvér az emigrációban dr. SZENTKIRÁLYI BÉLA emlékére.
