Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-12-19 / 42. szám

Ha minkéi is elfúj a sots zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja SOCIAL (HÉDIT PART GYŐZÖTT BRITISH COLUMBIÁBAN Vonat-autóbusz összeütközés: 9 hatolt TORONTO Ont. — Az elmúlt pénteken borzalmas szerencsét lenség töréfnt a St. Clair Ave. E.‘ és: a Midland Ave. előtt, amikor a GO Transit személyvonat elr ütötte a vasúti síneken elakadt TTC autóbuszt. Az autóbusz motorja eddig is­meretlen okból pontosan a va­súti sinen akadt meg, amikor a mintegy 70 m érföldes órán­­kinti sebességgel rohanó sze­mélyvonat elütötte a zsúfolt autóbuszt. A borzalmas erejű összeütkö­zésnek 9 halottja és 20 sebe­sültje van, köztük több válsá­gos állapotban került kórházba. PROHÁSZKA OTTOKÁR: MA6YAR KARÁCSONY (1919) (Akik ma 20-30 évesek, ke­veset, vagy “népidehnokratikus’ torzításban tudnak arról, mi­lyen bukást jelent nemzetünk életében 1919. Még kevesebbet a megalázó, országoson kitás­­hoz vezető előzményekről. Pro­­hászka Ottokár 1919 Karácso­nyára irt, a figyelmeztetően “lránytü”c. kötetbe foglalt so­rai ezekre is rámutatnak.) ‘ Érezzük az idegen szellem macskakarmos belénkcsimpasz I» :c v .át, érezzük a lelki fert<ü zés gyulladásos helyeit, ahol a méreg már beette magát cson­tig és velőig. Érezzük a nemze­ti öntudat elgyengülését, lany­hulásait, a belénk nevelt a­­pathiát, a zsidó szellem félszá­­zados hódoltságát. Érezzük a közszellem hideg érzéseit s de­pression, amik úgy járnak ben­nünk, mint a jégverem fuval­­mai a májusi kertben és úgy szürönköznek fel torkunkig, mint nyirok a nedves falon. Lehet, hogy sokan, akik az evangéliumot nem értik, a sze­­retetet máskép értelmezik, ők olyan szeretetet gondolnak, a mely magát elveszti, mikor ma­­sok önzésének, tolakodásának és szertelenségeinek prédájává lesz. ők oly szeretetre gondol nak, mely Magyarország kcldu , népét jászolhoz köti, ott szsgé­­nyes abrakon tartja s azután robotmunkájába befogja. Ők a szeretetet cukrosnak, az evan­géliumot málnaszörpnek gon­­'».á.jááT Igaz: az evangélium sze­reket és béke. De olyan szere tét, amely tüzet hozott a földre s a tűz mellé kardot és korbá­csot a petyhüdt, blazirt erkölcs­telenség, árulás ellen. Tüzet a bűn bozótjára, a nemzet lelkét megmászó patkány- egziszten­ciák és üzelmeik ellen. A szeretet nem arra való, hogy elpaklizza az igazságot, szegre akassza az elveket és ö­­rök álomba ringassa a keresz­tény nemzetet.” — Tömeges letartóztatások Horvátországban LE MONDE, 1975. nov. 1. — Tudomásunkra jutott, hogy kb. egy hónapja a jugoszláv po­litikai rendőrség nagyszámú politikai letartóztatást hajtott végire Horvátországban, főleg Zágrábban. Csupán a horvát fő­városban több:, mint száz sze­mélyt fosztottak meg szabadsá­gától. 1971 óta ez a legnagyobb letartóztatási bullám, melynek áldozatai mind horvátok, egye­temisták, értelmiségiek, mun­kások, papok, sőt ügyvédek, és újságírók is. A letartóztatottak között sze repel egy igen népszerű egyéni­ség, Lav Znidarcsics ügyvéd, katolikus vezéregyéniség, ki nz ! 1972-73-as horvát politikai pe­rek - vádlottainak védőügyvédje is volt. Három további horvát ügy­véd is a rendőrség foglya: Da­­finka Vecserma, Kladen Grub­­sics és Mile Vukosav , kik szin­tén a politikai foglyok ügyvé­dei voltak az utóbbi evek fo­lyamán. Veoserina asszony, a jugo­szláv KP tagja volt, de 1972- ben kizárták, mert oly erélye­sen védte 1971 novemberében a zágrábi diákokat. A letartóz­tatott újságírók között találha­­(Folytatás a 4. oLalon) Fényképezés Jugoszláviában: 7 évi bőrűin ('Frankfurter Allgemeine Zei­tung) — Az újvidéki büntető törvényszék 1975. november 6.-án megdöbbentő ítéletet ho­zott: a főleg magyarok áltól lakott Vajdaság fővárosában Tóth László nevű amerikai ál­lampolgárt sújtott e büntetés, melynek következtében az a­­merikai-jugoszláv kapcsolatok megromlottak. A 43-évrs Tóth mérnök szülővárosában, Ver­­bászon egy cukorgyárat fény­képezett le, s ezért a “bünc-e­­lekményért” ítélték el az idén nyáron, mikor évek múltán, elő­ször látogatta meg szülőföldjét. Az amerikai követséget még csak nem is értesítették a bűn­ügyi eljárásról, sem az ügy meglehetősen homályos v. ló i hátteréről. Az esemény ugyan nem túl­ságosan meglepő, mert a j go szláv hatóságok minden Jugo­­zláviában született egyént ha zai állampolgárnak tekint:n;:k és kezelnek, hacsak nem nye't hivatalos “elboqsájtást” a jn goszláv állampolgárság kői elé kéből. Ilyen személyek ellen büntető eljárások is foganato­síthatók. Árgus — P rizs Dave Barrett NDP vezér is veszteti Bill Bennett Social Credit pártja 37 képviselővel alakit kormányt — Az 55 üléses parlamentbe 16 New Demokrata, a iiberáiis és konzervaliv párt jelöltjei közül csak a pártvezéreket válaszlották meg — VICTORIA, B. C. — Decem­ber 11.-én tartományi választás volt British Columbiában, ame­lyen Dave Bennett miniszterel­nök New Democrata párt a ve­reséget szenvedett, ugyannyira hogy maga a pártvezér is a vesz tesek listáján szerepelt. Bili Bennet, a Social Credit párt-vezére 37 képviselővel g ő zött a választáson és igy nagy többséggel fog kormányt alakí­tani, az 55 üléses parlament tá­mogatásával. A választás hivatalos eredmé­nyét december 23.-án fogják kő zölni, mikor Dave Bennett vesz­tes miniszterelnök kerületé­nek szavazó céduláit ujraol­­vassák és felül vizsgálják. Itt u­­gyanis a 38 éves George Kers­­ter Social Credit párti jelölt csak 167 szavazattöbbséggel ke rüit az élre. Mr. Kerster 17,990 szavazatot kapott s Mr. Barrett javára 17,823 szavazat ke-Budapest bosszúsan tekint Erdély leié... szakára lakásáni tartotta, holott ki volt fizetve szállodaszobája, — s emiatt a román hatóságok 6000 lei pénzbírságra ítélték. Egy hónapja Budapesten járt a román kultúrfelelős KB-titkár Dumitru Popesou, s tőle a ma­gyar hatóságok erélyesen kér­ték az erdélyi magyarokkal va­ló személyes érintkezési lehető­ségek szabadabbá tételét. Po­­pescu állítólag tett bizonyos és párt vezetői felé | ígéreteket erre nézve, de azoikat nem volt hajlandó írásban rög­(Frankfurter Allgemeine Zei­tünk) — A Budapesten tartóz­kodó külföldiek egyre inkább úgy látják, hogy 'Magyarország ezentúl erélyesebben fog; fellép­ni a Romániában élő 1 millió 800 ezer főnyi magyar kisebb­ség ügyében. Most először le­het értesülést szerezni hivata­los magyar lépésekről és köz­benjárásokról. melyeket a ma­gyarok a szomszédos ország kormány tettek. Eddig csak utalásokat lehe­tett hallani e tárgyban, most azonban már nyíltan, bár nem merev formában nyilatkoznak a magyar hivatalos személyisé­gek a külföldiek előtt az erdé­lyi kérdésről. E változás oka az, hogy a romániai politikai és gazdasági helyzet az ott élő magyarság számára nagy mér­teikben megromlott, sőt magyar felfogás szerint elviselhetetlen­né vált. Az utóbbi két eszten­dőben bevezetett román kény­szerintézkedések pedig még e­­rősebben korlátozták a magya:­­rornán amugyis kismértékű sze­mélyi érintkezési lehetőségeket. Különösképpen nehezményezik Budapesten, hogy tilos ujabiban Romániában szállást adni ide­geneknek, hacsak marii vérro­­konok, ami persze legelső sor­ban a magyarok ellen irányul. Példaképpen említik, annak a kolozsvári lakosnak esetét, aki magyar rokonát egy együtt el­töltött családi vacsora után é -ziteni. A hivatalos magyar kormány igyekszik úgy eljárni, hogy ne keltse azt a benyomást, mintha a szomszédos ország belügyei­­be akarnak beleavatkozni. Ehe­lyett “felajánlja” segítségét kul túrális téren és az oktatásnál. Igen szívesen segítene Buda­pest Erdélyben magyarnyelvű szakközépiskolák felállításá­ban. Ez ugyanis a románosi­­tás egyik legszembetűnőbb esz­köze! Kádár tudja, hogy népszerű­sége nagyon megnövekedne, ha az erdélyi magyarság kérdését komolyan felvetné, ezzel azon­ban a magyarság nemzeti érzé­seit keltené egyben fel, melyek talán más, nem kívánatos irány ban is kihatnának. Egyelőre te­hát óvatosan kezelik ezt a kér­dést, csak azt nem lehet tudni, meddig 'lehet még a helyzetet tartani, ha Romániában továb­bi rosszabbodás következik be. (Folytatás az 5 oldalon K£S£)S8ÍSKSSE«5£! Megbukott a munkáskormány Ausztráliában CANBERRA, Ausztrália. — A múlt hónapban Sir John Kerr fakormányzó az alkotmány kö­rüli viták során megfosztotta állásától Gough Whitlam mi­niszterelnököt, az ausztráliai munkáspárt elnökét s igy or­szágos választást rendeltek el. A választáson Malcolm Fraser konzervatív koalíciós vezér lett a győztes, aki megkezdte a kor­mány összeállítását. Moszkva tervei egyre inkább nyugtalanítják a Balkánt rült az urnákba. Ezért ujraol­­vasást rendelt el a választási elnök. A tartományi liberális és kon­zervatív .párt is gyengén szere­pelt a tartományban, — csak a két pártvezért választották be a tartományi parlamentbe. (Die Welt, 1975. okt. 16.-i számából): — Románia és Jugoszlávia egy esetleges szovjet támadásra ké­szíti elő véderőit. — Ha a hel­sinkiben lezajlott konferencia eredményei! valóban olyan lé­nyegesek lettek volna, akkor ml az oka annak, hogy sok euró­pai ország most a régvárt “bé­ke” küszöbén oly lázas erővel igyekszik felszerelni hadsere­gtét? A nyugateurópai és az a­­merikai kormányok előtt már rég nem titok, hogy Románia és Jugoszlávia közös erővel, és meggyorsított ütemben póbál létrehozni egy új: vadászbombá­zó repülőgépet. A gép arámylag olcsó lenne és: a motort hozzá Nagyhritannia szállítaná. A re­pülőgép főleg védelmi célok: a m * vél - « Ez év januárjában titkos ro­mán küldöttség érkezett Svájc­ba, mivel a román kormány könnyű rakétát kíván vásárol­ni egy esetleges támadó ellen­fél gépesített gyalogsága és páncélosai ellen. — ÁRGUS — CARL GUSTAV STRÖHM: RIADÓ ÁLLAPOT BLLGRADBAN DIE WELT — 1975 október 18. — A jugoszláv kommunista liga központi hetilapja, a “Kom munist” nemrég közölt vezér­cikkében kijelentette, hogy sem mi különbség sincs az 1948-ban Sztálin pártján álló és Titc-d lenes egyének és a mai ‘újkon­formisták’ között, kik ma Jugo szláviét szovjetbarát utakra kí­vánják terelni. Majd a belgrád hivatalos pártlap megállapítot­ta, hogy a szovjetbarát koinmu nisták ‘hazaárulók’ és Jugo­szlávia önállósága és független sége ellen dolgoznak. A “nemzet ellenes” árulás kitétel azt bizonyítja, hogy Belgrád a kominfornrista erők nek nagy jelentőséget tulajdo­nit s ezt megerősíti az a tény is, hogy a jugoszláv .pártvez?tő­ség belbiztonsági kérdésekkel foglalkozó irodája az összes ju­goszláv pártszervekhez korira - tot intézett, melyben sürgeti a “szovjet beszivárgást elősegítő lékek és hézagok” mielőbbi be­­tapasztását. A belgrádi lap vezércikké nek azonban a legfontosab , ki­tétele az volt, hogy a mai szov­jetbarát egyedek semmivel sem jobbak az 1948-as Sztálin-hi veknél. Ebből ugyanis arra kel következtetni, hogy a jugoszlá vök a mai szovjet rendszert sem tekintik különbnek a szt dini ta rendszernél. Meglepő jelenségek ezek, hi­szen az utóbbi évek folyam; - s.zámos kísérlet történt arra, hogy Jugoszlávia ismét közeled jék a Szovjetunióhoz. Ha ma a helyzet megváltozott, a,iv ak az ! az oka. hosy a belgrádi v .zető ség jóval többet tudott meg a szovjet tervekről, mint ameny­­nyit bevall. A jugoszláv börtö­nökben ugyanis tucatszámra, sőt százszámra ülnek komin­­form-hivek. Bukarestből, a ro­mán fővárosiból pedig hirtelen eltűnt Vlado Dapcsevics volt ju­goszláv tiszt, Tito közismert ellenfele, kit ma talán már a jugoszláv rendőrség faggat .. . A jugoszláv vezetők sok tit­kos adatnak is kerültek birtc kábVi a szovjetbarát mozgalmat háttérből irányitó emberelőé., akik természetesen az cjo;z KGB-ben, vagy a kémszolgálat­ban ülnek. Nemsokára új perek nyílnak meg a jugoszláviai szovjet barát kommunisták ellen, de'ezek. se rán aligha kerül nyilvánosjág­­ra sok újabb részlet a hely­zetről, mivel a pártzsargon ért hetetlen, homályos kifejezések­be fog burkoiázni. A valóság azonban az, hogy a jugoszláv államvezetőség ma már konio - lyan fél a szovjet befolyástól é -, egy esetleges szovjetbarát ál­lamcsínytől. A Kreml számára ugyanis a Balkán egyre nagyobb jele.hő­séggel rendelkezik, főleg ;!z olaszországi és portugáliai fej­lődés következtében. A szovjet vezetőség szemmel látható'ag arra vár, hogy a 83-éves Tit » távozása után a rendszer me - változik s utána talán, a jugo­szláv belpolitikában is érvénye­sülhet a szovjet beavatkozás Egy ilyen ,beavatkozás per ze nem feltétlen páncélosok ár­nyékában folyna le, sokkal in - (Folytatás az 5. oladlon)

Next

/
Thumbnails
Contents