Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-11-28 / 39. szám

Dr. KARDOS TALBOT BÉLA: A középeurópai etnik származásúak közéleti befolyása A szabadvilág magyarsága és szervezeteik még nem eléggé ismerték fel közéleti erejük le­hetőségeit. A személyi ellenté­teken kivül gyaki an hangulatok és üres tiltakozások játszották a vezérszólamokat konkrét ja­vaslatok, realitások és más kö­zépeurópai származásnak szer­vezeteivel való összefogás he­lyett. Pedig nemcsak az európai bevándoroltaktól lakott válasz­tókerületek szenátorai és képvi­selői, polgármesterei és bírái tudják, toogy megválasztásuk gyakran ezek szavazataitól függ. Ismeri e befolyás lehető­ségeit a washingtoni State De­partment is. A helyettes külügyminiszter a kózépeurópai bevándoroltakról Eddig Rogers, ezentúl pedig Kissinger külügyminiszter mel­lett a második helyet Kenneth Rush foglalja éli. A helyettes külügyminiszter nemrég elő­adást tartott a marylandi Anna­­políaban lévő Tengerészeti Aka­démia Európa-komferenciáján “Az Egyesült Államok keleteu­rópai politikájáéról. Mindjárt a bevezetésben ezt mondotta: “Ebben az országban termé­szetes kapcsolatok fűznek ben­nünket a 1I2>0 milliónyi lakosság hoz, amely a Szovjetuniótól nyugatra fekvő országokban la­kik, .Lengyelországban és Cseh­szlovákiában északon, Magyar­­országon és Romániában a kö­zépen, Jugoszláviában, Bulgá­riában és Albániában délen. Töibb mint 13 millió amerikai vezeti vissza származását ezek­re az országokra. A Egyesült Államokban több lengyel származású polgár él, mint Lengyelországot kivéve bármely más országban. Több cseh és szlovák származású la­kó él itt, mint Csehszlovákiát kivéve a föld bármely más ál­lamában.'Csaknem annyi etni­kailag magyar származású ál­lampolgárunk van az Egyesült Államokban, mint amennyi Bu­dapest lakósssága. A kultúráiis kapcsolatokkal felérnek törté­nelmi kapcsolataink is ezekkel az országokkal”. Rush helyettes külügyminisz­ter ezután áttekintést nyújtott arról, hogy az amerikai külpo-' Jitikának az első világ bátorától fogva milyen befolyása volt az európai ügyekre. Kiemelte, hogy az önrendelkezési jogot továbbra is követelni kell a meg valósítás reális módjaival és hozzáteszi: “Ezért természe-­tes, hogy üdvözölni fogjuk e­­zeknek a nemzeteknek vissza­tértét a velünk való szélesebb kapcsolatok útjára.” Az Európa-konferenciák ügye. A kölcsönös liaderőcsökken­­ért első csalódás ne keserítse el annyira a magyarságot, ho-y tiltakozásul lemond minden: to­vábbi akcióról. Az amerikai magyarság az utóbbi években felkészületlen volt erre a konfe­renciára. Sőt ellenséges érze­lemmel fogadta. A Magyar Kö­zös Külügyi Bizottság még 1971-ben is olyan határozatot hozott, hogy “ne tartsanak Eu­­rópakonferenciát, amig a ma­gyarság önt endelkezési joggal nem rendelkezik.” Ez olyan naiv határozat volt, mintha Ap­­ponyi 1919-20-iban azt javasol­ta volna, hogy “Ne tartsanak békekonferenciát”. Az üyen nemzetközi ügyek nem a ma­gyarságtól, még csak nem is az amerikai kormányoktól függe­nek. 1971-ben már az európai kormányok többsége a konfe­rencia megtartása mellett dön­tött. Európában és főleg. Közép­­kelet-Európában abnormális a helyzet 25 évvel az u.n. ‘ béke­­szerződések” után, amelyeket éppen az aláírók szegtek meg a szovjet csapatok további ott­­tartásával. (Megszegték a yal­tai egyezményt is, amely sza­bad, demokratikus választáso­kat követelt. A magyar nép vol­taképpen már gyakorolta az “önrendelkezési jogot”, amikor 1956-ban minden párt, beleért­ve Nagy Imre pártját isi egyön­tetűen a magyar nép nevében nemzetközi garancia mellett az ország semlegesítését kéite. De az amerikai magyarság szerve­zetei erről is megfeledkeztek. Csupán a STUDIES POR A NEW CENTRAL EUROPE mun katársai élesztették fel ezt a kérdést és két évi szívós' mun­kával elérték, hogy ma már minden számottevő magyar szervezet s a lengyelek, csehek, szlovákok, stb. is a szabad vi­lágban követeli a sízovjet csapa­tok teljes kivonásán kivül az ország semlegesítését is. Az Északamerikai Magyar Szerve­zetek Koordinációs Bizottsága ezen kívül minden baráti kor­mányhoz. eljuttatott dokumen­tációs memorandumában köve­telte a moszkvai nyilatkozatban Nixon elnök által is. hangozta­tott “függetlenség”, “be-nem-a­­vatkozás”, “szuverénitás” érvé­nyesítését a középeurópai né­pek esetéiben, valamint az álta­lános, emberi és kisebbségi jo­gok megadását. Ezekre a javas­latokra kedvező válaszok étkez­lek a baráti kormányoktól. Hogy az első fázisban, igy a most szépe. 18.-án megindult európai biztonsági konferenciá­nak a tárgysorozatára nem ke­rült be minden kívánságunk, azon csodálkozunk nem lehet. Lelkiismeretlenség volnla azon­ban most dühös tiltakozással lelépni a porondról a tovább­­küzdési .helyett. Magyarország ‘megfigyelői” szerepe ügyében megtörténtek és meg is fognak történni a szükséges lépések. De kellenek közép és hosszabb tejáram terveit is, mint a sem­legesítés, technikai és kuitúrá­­lis együttműködés, emberi és kisebbségi jogok éirvényesitésé­­nek módjai. Ezekről a fenni ein htett folyóirat új kettős száma fog reális javaslatokat tenni. Ezeket lengyel, szlovák, cseh, iiorvát, ukrán és természetesen magyar és amerikai szakértők dolgozták ki ési közük a nyilvá­nossággal, hogy az eddigi mu­lasztásokat pótoljuk. Együttműködés más középeurópai népekkel Az amerikai magyarok kö­zül még sokan nem látják, hogy Nyugat-Európában is a nagy fordulatot az hozta létre, hogy a németek, franciák, angolok, belgák, hollandok eltemették évszázados ellentéteiket és csa­tacár djaikat. Számukra a leg­megdöbbentőbb,. hogy ha Ame­rikai, vagy európai lapokban, a vezércikkek ‘Európát”, “euró­pai' közösséget”, “Európai pia­cot”, stb. emlegetnek, ez alatt már csak Nyugat-Eu. ópát ér­tok. Mintha már leírták és áten­gedték volna Moszkvának a du­nai országokot, Lengyelorszá­got, akárcsak a balti államokat. Ha ez ellen a tévfelfogás ellen sikeresen akarunk küzdeni, azt csak a többi középeurópai nép barátságos yezetőinek együtt­működésével érhetjük el, ami megfelel a német-francia kibé­külésnek. Ezért vállaltam nemrég a leg­­nagydbbszámu és irántunk leg­barátságosabb lengyelek által kezdeményezett LengyeHMa­­gyar Világszövetség (Polish- Hungarian World .Federation and Affiliates) szervezet főtit­kárságát. Elnöke, , Dr. Karol Ripa, volt chicagói konzul már a cári uralom, majd a bolsevi­knek alatt szibériai börtönt szén védett, ahonnan Kínán és Japá­non át került .haza, majd Ame­rikába. Köztiszteletben áll a szabadvilág lengyeléi között és akitivitása minden támogatást megérdemel. Már e rövid idő Spanyoihonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Kereskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások Ízesítésére. Ara csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. alatt, az utóbbi hetekben csat­lakozott a szervezethez, Andr ew F- Falkiewicz, aki a Fehér .Ház­ban az elnöki sajtóosztály he­lyettes vezetője. Belépett J. M. Niemczyk, a republikánus párt Heritage osztályának igazgató­ja; Mennen Williams, volt mi­­chigani kormányzó, jelenleg sző vetségi biró; Paul Simon. Illi­nois állam volt kormányzója, ma egyetemi tanár: két újabb kongresszusi képviselő, Ray Madden (Indiana) és Chappel (Florida); Nyolc lengyel szár­mazású képviselő, több szená­tor lesz a barátunk. Számos ka-, tolikus és protestáns legma­gasabb rangú egyházi vezető az Egyesült Államok é s Kanada minden részéből. John Coty, bí­boros chicagói érseket Alfred Abramovicz tájékoztatja állan­dóan a Világszövetség, működé­séről. A londoni lengyel-magyar osztály iMindszenty bíboros-ér­sek úr fogadásán a Lengyel Hy­­zon lévő emlékművet, amelyet az 1956 évi magyar hősök tisz­teletére helyeztek el, lengyel­­magyar zászlókkal díszítette fel. Előtte a bíboros úr gyönyö­rű beszédben emlékezett meg. a lengyel és magyar hősökről és imádkozott hazájuk felszaba­dulásáért. Müncheniben a Lengyel-Ma­gyar Világszövetség osztályá­nak vezetését Tadeusz Ncwa­­kowski, hires lengyel iró vál­lalta, természetesen Tollas Ti­borral és más középeurópai ve­zetőkkel karöltve. Ausztráliá­ban Szorkovszky Elemér, a Vi­lágszövetség igazgatósági tagja hatalmas gyűlést .szervezett Sidneyben a magyarok, lengye­lek és más középeurópai szár­mazásúak részvételével. A Lengyel-Magyar Világszö­vetséggel, mint affiliációkkal szoros kapcsolatban állnak az esztek, litvánok, lettek, horvá­­tok, szlovákok egyházi és vi­lági vezetői is. Ezek segítségé­vel nemcsak külpolitikai, de belföldi, etnik problémák meg­oldásában is az, amerikai és ka­nadai magyarság befolyásos szövetségesekre tehet szert. Edmonton nyerte meg a Grey kupát CALGARY, Alta. — Novem­ber 23.-án folyt le a Grey Cup mérkőzés Ca.lgaryhan, a mont­­reáli Aló,nettes s az edmontoni Eskimos között, amit erős küz­delem után, hatalmas szélben s hidegben, az edmontoni Eski­mos csapat nyert meg 9:8 a­­rányban. — HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK.. . HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! Toboroz a "kommunista" párt (Folytatás az első oldalról) láthatja! Mutatom a papírt. Né­zi, nézi, nagyon megnyugszik, még nevet is, és azt mondja: magának a járási kommunista pártszervezethez kell menni. Csak eltátottam a szám, rázott a hideg! Hogy nekem a kommunis­tákhoz? ! De fogom a papirt, a­­zon bizony az állt! Otthon meg se néztem rendesen, csak any­­nyit, hogy Járási ... Huhu, mondom, — hát nem lehetne ezt itt valahogyan eligazítani, a szoilgabiróságon?! Minek men jek én olyan messzire?! De az aktaevő már bele is bújt a pa­pírjaiba, és azt mondja: nem bizony, kérem, ezt csak ott le­het eligazítani, és engem ne tes­sék feltartani! ... Na, mondom magamban, dehogy tartalak én fel, mikor legalább száz kiló vagy! .. . Kerülgettem egy da­rabig a kommunista házat, de aztán csak benyitottam, mert birizgálta az oldalam, hogy a büntetést ki kell fizetni, mert ha nem fizeti az ember, akkor késedelmi kamat fejében még le is reteszelik, vagy két hétre, ar­ra meg semmi kedvem se volt, fát vágni a (rendőrök kényelmé­re, mikor olyan istenien bőg­tek a szarvasok Gemen ven! .. . Csak áz nem fért a fejembe, hogy miért a kommunistáknak kall fizetni a büntetést? ... kapuban állt egy ember, olyan oroszos ködvágó sipkában, és azt mondja: földszint három. Mondom: élelmet nem kell vin­ni? És dohányozni lehet-e? Hát csak nézett rám, én meg gyor­san besuttyiantam mellette. A földszint háromban o.tt ir egy ember, nyikorgós széken, nekem is ad egy rozogát — és ülünk. Csak ülünk, ő néz en­gem, én meg a padlót. Nem volt valami híresen felsikálva, mon­dom magamban, a végén még velem fehérítik ... Egyszer csak megszólal az illető: nem is­mersz meg? Mondom: dehogy­nem ismerem, csak azt nem tu­dom, szábad-e. (Megismertem én rögtön, együtt gyúrtuk a ha­vat Ukrajnában, ö volt a golyó­­szórós, én meg a rakaszos, de so kát beleheltünk egymás pofá­jába, mikor láttuk, hogy a fagy már fehéríti a másik orrát! Azt mondja: Ne hülyéskedj, miért magázoly Mondom: én bün.te­­tőjáratban vagyok, itt ez az. izé. Azt mondja: tudom, dobd el. Isten engem attul őrizzen meg, mondom, hogy aztán elhúzzák a nótámat! Azt mondja: de­hogy húzzák el a nótádat, hát igy ismeisz te minket, kommu­nistákat? Hát, mondom, maga is az? Vagyis, hogy te?! Az: mondja: nem nézted ki belő­jem1? Mondom, én a kerek vi­lágon semmit se néztem ki be­lőled azon kivül hogy lefogytál, í mióta nem láttalak. Hja, azt i mondja, sok a szervezés. Az más, mondom. És megint .hall­gattunk . . . Aztán igy kezdi me­gint: mikor véletlenül megtud­tam, hogy neked volt ez a kis izéd ... Szarvas, mondom. Har­­madlfü szarvas. Bika. Nevetett: honnan tudod, hogy harmad­­fü?! A fogárul, mondom. A ló­nak te is tudod, nem? De, tu­dom, azt mondja. Hát, látod, a szarvasnak is úgy, csak nem a zápfogárul nézed le, .hanem o metszőfogárul. Értem, azt mondja, szóval, mikor megtud­tam, mindjárt azt mondtam, ez az én katonapajtásom, szegény gyerek, baloldali érzelmű — ezt nem lehet megbüntetni! ... Na, ugye, hogy nem! — mondtam. — Tudtam én azt! De csak nézett rám, és igy folytatja: nem lehet megbüntet­ni, mert ennek köztünk a helye! ... Micsoda!?! Felugrottam. Hol az a pénztár?! Hatvan) fo­rint? Azelőtt harminc pengő veit! .. . De felállt, odajött hozzám, .visszaültetett a székire, és csak mondta, mondta .. . tudta mon­dani. — Egyszóval, igy léptem be a kommunistákhoz, ha ép­pen tudni szeretné! Meg léptek igy be mások is: egyiknek adó­hátraléka volt, a másik ipart űzött engedély nélkül, a har­madiknak nézeteltérése támad a kocsmában ... szóval igy. szóval igy. Elég az hozzá, hogy vagy négy év múlva, mikor a katonapajtásommal együtt vol­tunk agitátoiriskolíán, azt kér­jem tőle: Te koma, mondd már meg, de igaz lelkedre, nem di­rekt lestetek ti bennünket, pilisi proletárokat, mikor csinálunk valami svindlit, hogy akkor be tudok terelni bennünket az a­­kolba? Csak nevetett, és azt mond ta: valahogy ott is el kellett kezdeni az osztályharcot ... (Folytatjuk) Winnipr-, Man. 1975. nov. 28. r ú A Széchenyi Társaság nyugtázása Kootenay Valley-ből: A Kanadai Magyar Újság ha­sábjain befejeztük a Magyar­ságtudományi Tanszék Alapít­ványába 1975 április 30-ig be­folyt adományok nyugtázását. A jelenlegi és a következő szá­mokban folytatjuk az október 31-ig befizetett adományokkal. Az egyes körzetek végösszegé­nek egyezniük kell a körzeti el­nököknek megküldött 20. szá­mú kampány-riport adataival. Vancouver-böl: Abercomibie W. T. $20 ; Ba­­binszky Imre $15; Coffin B. E. $2;Demiány E. Z. $30; Dennin­­ger Károly $10; Dudás József $15; Eőry Katalin. $10; Graham házaspár $10; Jászai Ferenc $10; Jilling házaspár $20; Ma­gyar Énekkar $50; Magyar Tár­saskör $15; )MHBK, Vancouver $45; Móricz Blanka $150; Pál Sándor $10; v. Pálffy-Muhoray Z. $70; Szerepi Lajos $20; Tóth János $10; Zoltay Endre $45; Makranczi Imre $10; Április 30-ig nyugtázva $9,271.20. Okt. 31-ig összesen: $9838.29. Victoriából: Albucz Gusztáv $50; Benkő Géza $50; Mrs. Elek .S. $10; Farkas György Sr. $50; Farkas György Jr. $50; Goeilé Ferenc $5; Gozdán Fenenc $10; Island Dry-Wall Ltd. $50; Jankovich Géza $20; Juhász Rezső $20; Kárpáti Gyula $10; Kazai Sán­dor $50; Mrs. Orbán Klára $10; Pagonyi J. $50; Piros János $40; Spandl Imre $30; Szol­­nyánszky Tamás $10; Tabi An­tal $20; Április 30-ig nyugt. $620. Okt. 31-ig összesen: $1,205. Nagy László $100; Görög A. Károly $200; Ápr. 30-ig nyug­tázva $1,404. Okc. 31-ig összesen: $i,7G-r. Okanagan Valley-ből: Almáéi Géza $10; Balásch Ist­ván $2; Mais. O. Baltion $_; Bréti Gergely $100; Czuczor Jenő $50; Daradics István $10; Dobi Imre $100; Fenyvesi Lajos $50; Fodor Ambrus $10; Ger. j András $40; Gnolyó János $10; Illés György $50; Jene'ii P. Já­nos $100; Kapin Miklós $20; Károly Mihály $10; Kató Antal $10; Mrs. A. Katona $5; Kép< s József $5; Matiz József $5; M.­­balik Péter $20; Mrs. Nagy Er­zsébet $7; Nyuli F. Sándor $5; Petrovansky Lajos $5; Susztek Antal $100; Ükös János1 $5; Áp­rilis 30-ig nyugtázva $3,979. Oki. 31-ig összesen: $4,710. Edmontonból: Szöts Pál $20; Dr. Botár Oli­vér $200; Berze Lajos $50; Dr. Bíró Béla $50; Botár András $15; Botár L. Árpád $150; Bo­tár Olivér Jr. 15; Brindza János $10; Bújna György $20; Cse­resnyés Kálmán $20; Disznós Imre $80; Dusika Alajos $30; Faluvégi Péter $15; Dr. Fekete László $10; Fodor Gyula Jr. $40; Halasiné, Rozália. 83; Har­sányt János $10; Kovács And­­rásné $15; Dr. Kovács János $10-0; Dr. Leskó György $30; Lieber István $100; Lie ben F. & Koch A. $200; Magor Vadász Társaság $40; Maray János $10; Nagy Károly $15; Németh István $120; Noel Péter $20; Pá­dár Simon $50; Simon. József $30; Simon Jewellery $15; Sza­bó S. Árpád $10,; Szathmáry Ernő $20; Dr. Székely Jenő $100; Torony Sándor $5; Ujvá­­rosy István $25; Vára-llay István $50; Zacskó T. Rudolf $100; G - zella Konzervatórium $10; Dá­vid Miklós $10; Április 30-ig nyugtázva $4,064. Okt. 31-ig összesen: $5,777. Lethbridge-ből: Öregkanadások Klubja $30; 1975. ápr. 30-ig nyugtázva $1,997. 1975. okt. 31-ig összesen $2,027. Következő .számunkban foly­tatjuk a Regina-Kipling, Saska­toon, Winnipeg, Co-urtland- Delhi, Hamilton és Ottawa kör­zetek nyugtázásával. Az adományokat csekken, vagy utalványon kérjük az a­­lábbi címre küldeni: HUNGARIAN STUDIES 710-52 Ave. SW., Calgary, Alta. T2V OB5. MAJTHÉNYI GYÖRGY ARANYMÁLINKó ni velük mindent, hogy alaposan megjegyezzék. Mert a fő az alaposság ... Ha neki ilyen tanulói volnának! — sóhajtotta, .és .kitért a szociális viszonyokra, a szülök szerepére, a tót anya­nyelvű gyerekekkel való vesződségére. Választékosán és köny­­nyen beszélt. 'Oltó elhallgatta volna akármeddig, de iájuk csön­gettek. Amikor elváltak, Oltó megvásárolta a tankönyveket, ir­kákat, Írószereket, majd egy doboz levélpapírt is kért. A mér­­nöknénieik akartai vinni, hiszen elfogyasztották az utolsó ivet is. De aztán gondolkodóba esett: nem fogja-e túlságos gyöngéd­ségnek minősíteni ezt a figyelmet? ... (Kicsit maga elé nezett s vállat vont. Eh, mit! Higyjen, amit akarj Rosszat nem tesz ezzel s meg nem róhatja senki ... De ahogy oda gondolt, éppen abban a helyzetben látta az asszonyt, amint leszállt az ágyról. Ez, volt lelkében az utolsó képe róla. Könnyű pir futott az arcára, mintha rejtett szándékosság bujkálna a gondolatai mögött. El akart siklani fiöllöjtte. — Női levélpapír ez? — kérdezte fontoskodó arccal, és válogatni kezdett. Vett egy nagyi borítékot is, amelybe az indexe belefért, aztán megnézett néhány kirakatot, hosszan eltűnődött egyik­­másik holmin, amire szüksége' volna, a télükabátja gondját for­gatta: csináltasson-e, vagy Pesten vegyen készet? — de nem vett már semmit. Később, mint valami idegen, beült a kávéház­ba, levélpapírt kért s egy pohár szilvóriumot, aztán írni kezdett a barátjának. Ez is először történt vele, hogy kávéházban irt levelet. Uj érzés volt, szinte kéjelgett benne. Ki-kinézett az ab­lakon s .ha egy-egy ismerőst látott, minden ok nélkül mosoly­gott. Olyasféle érzése volt, mint amikor hitó,ban ült: meglegyin­­tette az előkelőség szele. Kankát látta, a pallért, majd Jeránek, a fűszeres, sietett át a téren a postára, aztán egy tyetka ballagott el, hátán kas­kával, amiben bizonyosan túró, vaj, tojás volt. Furgyik Gyuri' aki mérnöknek készült, újságot olvasott haladtában, Kuszi, cuk­rász és tűzoltóparancsnok egy személyben, ihadarúszva magya­rázott valamit egy parasztnak. Néha egy-egy szekér zörgött el az úttesten, vagy tehenet, egy falka birkát hajtottak. Nyo­mukban lassan ülepedett le a por. __ 68 —. ő maga sei tehet tulajdonképpen a dologról, a mese vitte őt to­vább .. . és; 'hát mindig egynek érezte magát vele .. . Tehet-e arról, (hogy most még; nem kérheti meg a kezét s ha kérné s. adnák, mivel nincsen még állása. .. A lelkében már mióta a fe­leségének érzi, és az ösztönei a mese hangadatában elragadták... Megértené-e, vagy azt mondaná megint: takarodj? Ezeket a gondolatokat mindüntalan le kellett önteni egy­­egy pohár borral,, hogy elaludjanak, mert különbéin — érezte — ríva fakadt volna és talán, szétkiáltotta volna a fájdalmát. így azonban derekasan tartotta magát, nevetett, ha nevetni kellett, férfiasán fújta a1 füstöt, és amig azt dicsérték benne, hogy mi­lyen pompás: cimbora llesz belőle, ő maga is azon igyekezett, hogy ez igy legyen, és a kezdődő mámor mögé rejtőzve, elfe­lejtse1, hogy ez csak kétségbeesett menekülés önmaga elől, ko­misz, alávaló becsapás ... Flórika már Halmos mellett ült, Knyazoviczky a szalon­kavadászat magasabbrendüségét fejtegette Burkának, Meszes, Spilka és; Guszti bácsi valami pikáns adomán csámcsogtak a sarokban, Oltó az asszonyok közelébe húzódott és elszivárgó figyelemmel hallgatta őket. — Nem, Paulával nem varratok többé, — jelentette ki határozottan az ügytvédné. És Csőri kérdésére magyarázni kezd­te, a helyzetet. — Nézd, fiam, ezt a ruhát. Úgy lóg rajtam, aká - ha slafroik volna. Mutatom neki s mondom, hogy nem igy be­széltük meg és nézze meg a Köiiber Évikét, azon hogy áll a ru­ha ... És tudod, hogy mit felelt a szemteílen? Hja, lra a nagysá­gos assizouy olyan slank volna, mint az Éviké kisasszony . . . Arra könnyű ruhát szabni'. ... Delhiit micsoda beszéd ez? Me.t kicsit teltebb vagyok? Elvégre Évike még leány, nekem meg már gimnazista fiam van, lehetek egy kicsit teltebb, nem igaz? — mondta méltatlankodva s majd lefolyt a székiről. — Teljesen Igazad van, édesem, — bólogatott Csiri, —­­itt merni érdemes ruhát varratni senkivel ... örökös hecc s még meg, is szólják az embert... — Miért? Fecsegett talán előtted a Paula valamit? — Nem, nem: azért mondom ... hiszen én nem is dolgoz­tatok vele . . . Tudod, Losoncon, Artnspaehné-val . . . Pest mégis messze van, nagyon költséges, de Losonc csak egy ugrás, és Armpachné. Pesten tanult ki, elsőrendű szabónő .. . — 65 -JUBILEUMI ÉV * 5 0 1 ALEX. A. KELEN LIMITED I KELEN TRAVEL SERVICE I 1467 Mansfield Street, Montreal, Que. — Tel.: 842-S548. KÉRJE AZ IKKA ÚJ KARÁCSONYI | ÁRJEGYZÉKEI! i 16 oldalon kitűnő összeállitásu csomagok, nászajándék, baby- ^ csomagok, műszaki cikkek, minden alkalomra ajándék. Gépko­csi, gáztűzhely és gázpalack, Select-csemege csomagok. Rende­lések már most feladhatók ‘Csak ünnep előtt” megjegyzéssel. U .......................... 1 TUZEX LEI CQMTURIST ROMÁN CSOMAGOK __ GYÓGYSZERKÜLDÉSEK Hiteles fordítások, Nyilatkozatok, Magyarországi válóperek. Gyors, előzékeny kiszolgálás. Minden levélre aznap válaszolunk.^^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents