Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-11-21 / 38. szám

6 Winnipeg, Man. 1975. nov. 21. ORVOSI TANÁCSADÓ Miért szédülnek a gyerekek! A szédülés a felnőtteknél a leggyakoribb kórtünetek közé tartozik. A gyermekeknél szín­ién előfordulhat. Bizonyos ne­hézséget okozhat e tünet felis­merése a kisigyerm eke k n él, a­­kik e tünetet, vagy egyáltalán, \ agy csak nagyon bizonytala­­uil tudják körülírni, meghatá- i ózni. A térben való tájékozó­dásunkat az egyensúlyérzet i.svestibularis), látás érzet és itüMjnbjö’ző szervezésekből szár­mazó adatközlések földolgozá­sa biztosítja. Ha ezek az érzés- i eakciók nincsenek összhang­ban, a szervezet psyches vész­­leakciója szédülésben nyilvánul -eg. Ha a természetes labyrimth­­inger (az egyensúlyozás szer­­. éré ható inger), azaz a gyor­sulás (helyzetváltoztatás verti­kális, horizontális, » vagy más irányban) meghaladja az élet­­tani határt, mint például a kör­hintán, háborgó tengeren, re­pülőgépen, gyorsjáratú motor­­kerékpáron, vagy autón, a szé­dülés egy különös válfaja lép lel, amelyet mozgáslb elégség­nek nevezünk, vagyis kinetózis­­nak. Szédülés keletkezik akkor, ha a kórosan működő idegrend­szer a helyes helyzetváltoztatá­si ingereket hely teli nül értékeli. Az ilyen téves információfeldol­gozás az illúzióik csopbltjába tartozik. Néha a központi ideg­rendszer, bizonyis lelkibetegsé­geknél, pszichózisoknál minden fajta külső inger nélkül szédü­lés! ér zetet produkál. Ezt a szé­­uülésf ormát a képzelődések, haíllucinációk közé számítjuk, amelyek eléggé gyakoriak pél­dául az epilepsziánál (morbus sac,érnél, népiesen, de helytele­nül a szívbajnál). Praktikusan sokkal fontosabb azonban tud­ni, hogy a szédülés a leggyak- i abban úgy jelentkezik, mint a legkülönfélébb betegségek e­­gyik kóros tünete. Az újszülötteknél és a cse­csemőknél eléggé gyakori a szé­dülés a különféle látási zava­roknál, szembetegségeknél. mint például az úgynevezett nystagmusnál, amely nem e­­gyébb, mint az emiberi akaraton kívüli szemgoilyóremeg'és hori­KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 zontális, vagy vertikális irány­ban, amelyet például utazásnál, a vizsgálandó személy körbe­forgatásánál lehet észlelni. Ez is bizonyítja, hogy a szernbe­­j tegségek összefüggnek a vesti- I Iái is szervvel és a látási zava­­j rok szézdüléshez vezethetnek. | A ileghétköznapibb hallásvizs­­' gálát az úgynevezett audiomet- I riai kivizsgálás. A szédülés utá- I ni kutatásnál fontos a pontos j ideggyógyászati kiviz.-gálás, a­­! melyet a legjo'bban és legtöké­­] letesebben a kórházi osztályok­­j ban lehet elvégezni. ] A szédülés nagyon gyakran j kiséri a különféle fülbetegsége­­| két, mint a középfül és a bél­fül gyulladásait, balesetekkel j történő károsodásait, a halló­­! ideg gyulladásait, a különféle ! agyi daganatokat. Gyakran lép fel e kóros tünet a károsodott újszülötteknél, vagy csecsemők i nél a nehéz szülés után, agyvér­­! zések következtében, ami gyak­­! ran epilepsziához vezet. Gyak­ran jár szédüléssel az agygyul­ladás, vagy az agyhártyagyu]­­, ladás utáni állapot, a nikotin­­| mérgezés, alkoiholmérgezés, az egyensúlyérzékelő szervek (ves­­! tiibuláris appaiátu® és a laby- i run thus) különféle ipari mér­­j gekkel való károsítása. Eléggé j gyakori az ilyen szédülést oko- i zó károsodásban, a sztreutomi­­! eines kezelés, ha túl huzamos ! ideig folytatjuk. A súlyosabb szédüléseknél fel keli menteni ! az iskolás gyerekeket a testne- i veléstől, főképpen a nehezebb, balesetveszélyesebb gyakorla­toktól. Ugyanez vonatkozik az 1 óvódás korú gyerekekre is! Elő­­j vigyázatossággal sok balesetet i lehet igy megelőzni. Néha szé- 1 dülést okozhat az úgynevezett iskola ‘betegség, amelynek pszi­­! chés alapja van és az iskolába induló kisdiáik nagy idegfeszült­ségével magyarázható. Itt a szé­dülésen kívül hányinger, há­nyás, étvágytalanság, fej és gyomorfájás is jelentkezhet. Egy rövid várakozási idő múl­va, enyhe nyugtat ók használa­ta mellett, az ilyen szédülés a többi kisérő tünettel megszű­nik! Némely hormonális betegség is járhat súlyos szédüléssel, mint például a pajzsmirigy csökkentett működésénél (hy­­potihyreosis), az óriásnövésnél (macrosomda familiáris), a menstruációs zavaróiknál. Néha szédülést okoz az autókipuffo­­gó gáz, a sok gyógyszerszedés, a naps zárás és a látási zava­rok, amelyek szemüveggel való kezelése teljes gyógyuláshoz MAJTHÉNYI GYÖRGY * S Sanyi elbődült is a szeméhez kapott. Málinkó lökött rajta gyet, és felhábonodását, iszonyát, kétségbeesését szerette volna e csak annyit tudott kinyögni: Te őrült, te . . . takarodj innen. . . S a fogyi összefcocódott. Oltó a szekrényhez támaszkodott, zsekbendővel nyonio­­;atta a szemét, és nehezen ocsúdott magára. Mintha valami Liélyeéiges mély kútba hullott volna, ahonnan nem látni a na­­iot se. Hát ez a mese vége? Miegrázkódott, hogy a szenny le­maradjon róla, nyomogatta fájó szemét, hogy másít is élezzen, mint szégyent és bűntudatot. Szeretett volna leborulni Málin­­ó elé és bocsánatot kérni, de arrafelé e© mert fordulni ... Nem tudta,, hogy mennyi idő múlt el, amióta egyhelyt lit. Az ablakra bámult. A sötétség visszanézett rá s úgy tet­­zett, mintha be akarna jönni a szobába. Fázni kezdett, mintha hideg azi ujjam át belopódzott volna a testébe s ez a hideg gy vonal a sötétséggel. Megborzongott. Egy darabig meg s© mert moccanni. De aztán mind el­­iiselhetetlenebb lett a (benne szétánadó hideg s a lába is meg­­emegett . .. Messziről egy kutya csaholását hallotta, aztán meg ajtócsapkodás hallatszott a lakásból. Ekkor azt gondolta, ,ogy ötvenig fog számolni; ha addig nem történik valami, ami megváltja, fölszabadítja ebből a helyzetből, kimegy. De bele se ogott a számolásba. Úgy érezte, bogy a saját erejéből már kép­eién bármire is, a segítség,nek valami földöntúli hatalomtól kell ö-ninie ... És ha nem jön, akkor minden elveszett. — Gyerekek! — hallatszott Kempelenné hangja. Oltó hirtelen a másik ajtóhoz ugrott és kisurrant előle , folyosóra. — Megágyaztam, lehet aludni menni, — hallotta az asz­­zony hangját s az ajtó, amint belépett az ebédlőbe, megnyikor­­,ott. — Hát Sanyi hol van? Az ajtóhoz, nyomta a fülét. * — Kiment . . . cigarettázni, — felelte Málinkó. — Hát veled mi van? Olyan sápadt vagy, fiacskám. — Fázom . . . Elfáradtam ... — Látod, megmondtam én, hogy lesz még bötje annak i nagy vigasságnak .... De most gyere, kis madárkám, feküdj e. majd kipihened magadat. Még fülelt egy darabig, aztán a tornácra ment és rágyuj­­— 58 — Az egész unalommal) kezdő­* dött! Édesapám kezdte nagyon unni a szép, szabad, független legényélettel együtt a koeama­­kosztot, a laza gombokat, a íél­­levasalt élű nadrágjait, és a kis­sé gyűrött inggallérokat és nyakkendőket is. Talán az erős fajfenntartási ösztön is üzte­­hajtotta, mindenesetre úgy a harmincas! éveinek az árnyéko­sabb felében hirtelen elhatá­rozta, hagy a házaséletre adja magát. Elhatározását tett kö­vette. Ki kér sett magának a tö­megből egy hozzá illő s kedve szerint való hajad ont (későbbi édesanyámat) és nagy hirtelen oda fajult a dolog, hogy mar­osak a nagy hajrang és ásó­kapa vái’asztotta el őket egy­mástól. ILLÉS LAJOS (USA) FAL ÉS A HID Fal voltunk: izom, csont, koponya-téglák, fákiyaszellem, győzhetetlen hit, rabló századok elé feszülő gát, vagy fuldoklót mentő emberhús-ladik. Ijesztő, de' dicső szerep volt vigyázni Kelet és Nyugat áradásait. Kioltott nyelvünkről lekoptak az imák, szánk szélén féielem s irigy ránc a kéreg. Elfogytunk s már emberségünk sincs talán, mert, akár mint szerzetes, akár mint utcalány, bóditott, próbált bennünket az élet, részegítő bor volt s egyben gyilkos méreg. Bóditott, próbált bennünket az élet, küzdöttünk, mert küzdelem nyutjotta csak kezét s mint viharban kavargó polyva, széledt hősi múlt, álom-jövő, koloncra vert nép. Nem átok ez. Csupán szomorú tény; állhatnak elénk kisértő nemzedékek, izmainkat széttépték esztelen tusák, idegen bübáj, elnéző butatság, mézmosolyok, helytállásról gajdoló mesék. Morgásunk szánalmas, nem rémit, csak untat, koldustarisznyás, vacogó sorsunkat bosszúsan nézi már az emberiség. Fal voltunk: mérce, választó vonal; igazulni szebben ki tudott nálunk? Kit ölelt végzetesebben lét és enyészet, küldetésében messzebbre ki tévedt, ki az a szellem, kit magunkban csodálunk? Becsapott, megvert, önvérébe békült nép még úgy nem Örült félreismert célnak s nem tömjénezte úgy tévedéseit, mint Nyugatot Kelettel összekapcsoló hid szerepére termett rokontalan népünk.. Eszmélünk. Leckénk ezer szörnyű próba, farag, int. jelöl történelmi utat s oly tétován lépünk, már szinte félve, mint aki éretlen fölkent szerepére s erőért elavult cókmókjában kutat. S mégsem állhatunk sorsunk elől félre, szolgálnunk kell s nem cifra semmivel. Vállunkon, ha pillér, vasjövő pihen, hid, mely háborúkon, izgága népeken testvéri szívként győztesen átivel. (Magyar Nők) Ennek a “nagy hirtelen”-nek lett a bevezető mozdulata a ve­­: lencei tükör s további következ­­: menye pedig jó magam! (Min­­j den. tükör nélkül.) Ne picsák mi gyerekek (még I mindig a fenti “nagy hirtelen” további és sorozatos,1 következ­ményei, de a rokonság és jóba­rátok is, a látogatókkal együtt, nem győztük eleget csodálni a velencei tükröt! Ez édesapám nászajándéka volt — más egye­bekkel együtt — édesanyám részére. Nemcsak földig érő nagy tükör volt (ez még hagy­jál! lett volna), de tükör-üveg cirádákkal volt körülteremtve sűrűn s jósjzivveJ, úgy ötven j centiméter szélességben. I Hát nem mondom, volt mit nézni rajta! Eelül a falat be­tonnal kellett kezelni, ahogy a három nagy tartóvasat beépí­tették, alul két ács-kapocs (fé­nyes vörösrézből) tartotta még a tükröt, “für alle Faelle”, hogy unalmában el ne váljék a fák j tói esi arcára ne dőljön. Pedig 1 lett volna miért váljon! Müller Táti, az egyik nagy húsgyár hízott disznókat átvevő utazója másfél mázsára becsülte a sú­lyát, pedig ő csuda módon tu­dott “látra és szemre” saiocol­­ni! A tükör aztán sokáig fény­űző nyugalomban tartózkodott a szalon egyik falán teljes bé­kességben. Mindnyájan nagyon büszkék voltunk rá, bár nem igen 'nézegettük magunkat ben­ne, mert nézegetési célokra ott ! Voltak a szekrények, zömmel I tükörajtókkal és a fürdőszobá- I ban is volt egy terjedelmest tü­­| kői' azok számára, akiknek a I többi tükör nem volt elegendő, ! vagy rokonszenves. A vélencei tükör felavatása I után úgy 12-14 esztendővel é­­desapám egyszer váratlanul és szokatlan időben jött be az iro­dából, kezében egy nehéz fej­léccel vemhesi levelet szoron­­| gatva: j — Mariska! Mariska! Gyere i csak, nézd meg ezt a levelet!’ Ahogy édesanyám odaért a gyerekszobából és elolvsata az Írást, kisült, hogy attól a cég­től jött, amelytől a tükröt vásá­rolta édesapám Bécsben. Az állt a levélben, hogy a cég elszörnyedve vette észre — könyvei átvizsgálása soián, - — j miszerint a tükör ára eddig még nem nyert rendezést, va­gyis durván szólva: eddig egy huncut vasat sem fizetett érte senki. Főleg pedig a szüleim nem! Édesapámat udvariasan, de határozottan felszólították, hogy a tükör árát — annak hi­vatalos kamataival együtt — a legrövidebb idő leforgása alatt juttassa el a céghez, sitb. stb. Mig édesanyám a levelet ta- i nulmáinyozta, édesapám hajú- j sízának láthatóan rezgeti a he­gye. Ez — sürü és nem egy- I szer fájdalmas megfigyelésem szerint — nála az erős indulat, vagy nagyfokú érdeklődés jele volt. Ha velem kapcsolatban tá­madtak ilyen rezgései, akkor a következő lépése mindig a sa­rok felé történt, ahol a sétabot­jait tartotta felhalmozva. Pipa­­szár nem volt a házban, mert szivarozott. Ha jól emlékszem, két esetben — a vadászpuská­ját kapta le a falról, de addig­ra én már tigrisként kivetettem magam a nyitott ablakon és nincsen az a légies gazella, a­­mely úgy tudott volna rohanni cikkben és cakkbam az első sű­rűig, mint ahogy azt én csele­kedtem. Rossz rágondOlni, mi történt volna, ha hideg télen jött volna rá ez a nagyobb ba­­júsz-gerjedelemi, amikor a dupla ablakok csukva voltak! Édesanyámat azonban egé­szen más fából faragták, aki — még velem szemben is —- min - dig képes volt megőrizni embe­ri és női mlétóságát jó kedélyé­vel együtt. Most is csak elmo­solyodott s a levéllel a kezében meg édesapámmal és velem a sarkában átment a szalonba, térdre hullott a nagy vitrin­szekrény előtt. Ennek aluli volt vagy három “siublót”-fiókja is. Nagy nehezen bár, de kivon­szolta a legalsó fiókot: dugig meg Volt tömve piros madzag­gal szépen átkötött csomagok­kal sí a kötegek tetején ugyan­csak pirossal írott évszám volt. Pillanatok alatt kiemelte onnan a kérdéses esztendő csomóját, (már amikor a tükör vevődött) s gyorsan kibontva, kihúzott belőle egy hasonló nehézfejléc­­cel (kék szinü, stilizációkkal dúsan rakott) kicirkalmazott, teljesen azonos levélpapírt, mely a cégnek a tükörrel kap­csolatos számláját képviselte s, nenne a cég a teljes árának át­vételét köszönettel elismeri és nyugtázza. Ékes germán nyel­ven persze, de teljesen érthe­tően és világosan. Még pecsét is volt ratja — talán a szinva­­kok kedvéért? — Ne csüggedj, Kálmán, rí­mig velem van dolgod, — mond ta édesanyám, — itt a cég nyugtája, megírhatod nekik a véleményedet. De ez már tény­leg a szemtelenség csimborasz­­szója, tizennégy esztendő eltel­te után! ... Édesapám nem szólt semmit, de azonnal beszüntette a ba­­júszrezgést ési a szemében kez­dett valami fiatalos, de annál huncutabb fény éledni. Gyorsan elhagyta a lakást és behúzódott az irodájába. Nem tagadom, irt a céginek! Azt irta, hlogy ő biztos abhan, hogy azt a pár száz fői intőt igen is és azonnal kifizette, mert stohasem szokott nász­ajándékot hitelbe vásárolni. Vi­szont valószínű, hogy a nyug­tát azonnal elhajította, mert az is szokása, hogy nyugtákat nem-igen őriz meg. Udvariasan kérte a céget, hogy jobban néz­zenek utána ennek a dolognak. Aztán (befogatott és bement a városba a dir. Kiffer főorvos­hoz, akitől vizsgálatot kért, mert hogy szívrohamot kapott! (Hogy őszinte legyek, való­ban komoly szívbaja volt, az is vitte el pár év múlva! Bár a kezdeményezés az édesapámat terhelte ebben-is, mert naponta elszívott kezdetbein, vagy 30 v darab Regalia Mediát, később Tírabueot, még később pedig az irdatlan büdös Fortorieora tért át, mondván, hogy a finom szi­varok már ne melegítik ki. Ezt mindannyian nagy sajnálattal vettük tudomásul a Partarico szivarok szaga miatt, az inas és a kocsis meg az izük miatt. Mert ők is azt szívták, — fő­leg az én közvetítésemmel lova­gi szolgálataik fejében!) iSzivrohamáról tiszti főorvosi bizonyítványt is szerzett. Már ez is szokatlan volt, pedig mind ez csak a kezdet. Más rendkívü­li jelenségek is tapasztalhatók voltak nála. kezdett érdeklődni a Ritz és Vadászkait nevű szál­lodák duplaágyas .szobáinak az ára iránt, a jobb pesti kiskocs­mák menükártyáit és bor-lap­jait tanulmányozta s az éjjeli lokálok címeire meg egy csa­­varoseszü pesti ügyvédre is va­dászatot rendezett! (Magyar Nők) Gyermeklsizlonság az autóban ARANYMALINKÓ tott. Az önvádtól vad gondolatok burjánzottak az agyában. Reszketve jáit föl-alá, de még, a lépése hangját is elnyomta. A sötétség ellenségesen vette körül. Félt. Mit tegyen? Hová meneküljön? Hiszen itt van benne, kimoshatatlanul, az, ami „elől menekülni) akarna? ... Te őrült ... takarodj! ... Csak­ugyan őrült volt, részeg, mi történt vele? Hiszen úgy szereti azt a leányt, mint valami szentet, hát hogy eshetett meg ez vele? . . . Mese volt az egész, mese, és aztán ott volt a karjában érezte a meleg kis madártestét, megctsókolta ... Reszketett, de a veríték kiütött a homlokán amíg vé­giggondolta újra az eg,ész jelenetet. — Vége . . .■ vége mindennek — gondolta aztán. — Az bizonyos, hogy soha többé szóba nem áll velem. Ls maga elé próbálta idézni IMiálinkó ax-cát, tekintetét, arányhaját, de a sötétség helekcntár kodott a képzelete mun­kájába, A kis kerek arcocska megnyúlt, a kék szeme elsötétült s az aranyhaj puha íszálai feketén csillogtak meg. Parfőmös jó­szág; ütődött az orrába, rózsaszín íbálóinghől kandikált ki egy bársonyos női mell, és mintha a fák közül áramlott volna feléje a hang: Ködben, tévelygések között forduljon bizalommal a eensztochovai Szüzhöz . . . Szinte hátranyaklott, ahogy Dúsaiéra ösniert. — Szent Szűz! — fohászkodott összekulcsolt kézzel, — segíts nug, vezérelj ki ebből a hínárból!-— Sanyi, Sanyi! Gyere már be, még megfázol, — jött utána Kempelenné. — Be akarom már zárni az ajtókat . . . s feküdj le te is. — Igen, — felelte Oltó engedelmesen, és ment befelé. A lámpa alatt az asszony ránézett.- Nekimenteni a sötétben az ajtónak, — kezdte a hazu­dó zást Oltó. Kempelenné megvizsgálta. — No, semmi. Reggelre elmúlik . . . Hideg borogatást rá. De reggel el ne sz’őkj ám, küldeni akarok valamit Tamás bá­csinak. A szobájába ment. Előbb csak leült, majd leiheveredett az ágyra. Ruhástul. Valami nagy üresség ásított benne, mintha az élete gyökereit vágták volna el. Zagyva gondolatokkal bibe­— 59 — (Special to Canadian Scene from the Department of Consu­mer and Corporation Affairs.) „Az elmúlt néhány esztendő­ben egyre inkább használato­sak azok a kisgyermekek szá­mára alkalmas ülések, amelye­ket általában “babysitting unit” nah neveznek és ameulyek baj esetén viszonylagos (biztonsá­got nyújtanak a kicsinyeknek. Lépésiek történtek ennek to­vábbi tökéletesítéséire, azzal a céllal, hogy hivatásának még az eddiginél is jobban megfelel­­jeui. A Hazai do us Products Act, 1972-es törvényben történtek először lépések a federális kor­mány részéről — ülések és be­­kötőövek elrendelésévé!! — a kisgyermekek autóbizton&ága tekintetében. Az úgynevezett “hook over” típusokat, amelyet a felnőttek ülésére akaszthat­nak, altkor megtiltották. Meg­vonták a gyárosok forgalma zá si jogát. A következő esztendőben, a minisztérium felügyelete alatt folytatott további kimértetek so­rán kiderült, hogy egyik ilyen fajta gyermekszék biztonságo­sabb, mint a másik. Kiderült továbbá az is, hogy — bizonyos módositásokkal — bármelyiket biztonságosabbá lehet tenni. E- zebre a tapasztalatokra alapult aztán az 1974 november 1.-én életbe léptetett uj kormányien­­delet. Ez. — egyebek között e­­löirta, — hogy az üléseken fel kell tüntetni, hogy azok xnegfe­­lelnek-é a kormány által meg­adott biztonsági előírásoknak. 1975 október 31.-én újabb rendelkezések lépnek majd é­­letbe, a kocsiba szerelhető gyermek-ülések és bekötő-övek re vonatkozólag. Ezek a rendel­kezések isi az ezen a téren kö­vetkezetesen végre hajtott kí­sérletezések eredményei. Aki gyermekének kocsi-ülést vásárol, győződjék meg arról, hogy azon megtalálható-é a hi­vatkozás a 'biztonságot célzó kormányintézkedésekre. Ha ez megtalálható és a szülő megvá­sárolja az ülést, akkor gondot kell viselnie arra, hogy aiuia.i felszerelésében szigorúan tart­sa magát a gyár előírásához. Érdemes észben tartani, hogy az 1974-ben jóváhagyott kjeve­(Folytatás a 7. oldalon) ONTARIO MAGYAR HANGMT HALLGASSA! Az ONTARIÓI’ MAGYAROK legkedveltebb tar almas Magyar Rádióműsorát: Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óra ideje és adásaink napja, a tél' műsor­­idényre való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től. egy órás szórakoztató műsorunkat mnd.n szombaton este 10.00-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán. HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT. Rádió Stúdiónk, felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta köz­kedvelt kanadai munkatársa, MÁRTI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136 Hallgassa Ontario Magyar Hangját HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE: Ph.: 362-5136. Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja Márfi M. Lóránt 0 a vezet. A modern életben egyie több káros és mérgező anyag játszhat szerepet az általános mérgezéseknél, a szennyezett levegőn, vizen, tápszereken ke­resztül és okozhat szédülést. Ezek mielőbbi felfedése és ki­iktatása a gyermek környezeté­ből azonnal a szédülés elmúlá­sához vezetnek. Szerencsére a szédülés eléggé ritka panasza a gyerekeknek, de megjelenésé­re a legnagyobb komolysággal kell válaszolnunk és a kis be­teget azonnal aprólékos füllgyó­­gyászati, szemészeti, ideg és gyermekgyógyászati kivizsgá­lásnak vetjük alá,, hogy mielőbb megállapítsuk a szédülést ki­váltó betegséget. Csakis így al­kalmazhatjuk a megfelelő oko­zati kezelést, ami biztosítja a szédülés leküzdését és a gyetek egészségének teljes visszaállítá­sát. MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. Dr. Rimanóczy László (Ausztrália) A velencei tükör

Next

/
Thumbnails
Contents