Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-11-21 / 38. szám

PARLAMENTBEN TÁRGYALJAK A POSTÁS-SZTRÁJK KÉRDÉST Az összes politikai foglyok szabadon bocsájtását követeli a U.S. a Világ-Parlamentben EGYESÜLT NEMZETEK — Daniét Patrick! Moynihan, az Egyesült Államok követe az el­múlt szerdán javaslatot tett a világ parlament Social Bizott­ság ülésén a politikai foglyok szabadlábra helyezésiére, a világ bármely részén. ! Az amerikai követ javastatá­­j ban főleg a Dél Afrikában és I Ohile-ben fogva tartott politikai ; foglyok szabadlábra helyezését j sürgette, d'e ezt az Egyesült ! Nemzetek összes tagállamaira, 1 (köztük a Szovjetre nemkülön­­! ben Magyarországra is) érvé­­| nyesitette. Nincsen remény a tárgyalások újra felvételére Ellenzi a titkos szavazási a sztrájk vezetősége - Legalább 1200 sztrájkoló belső munkál végző postás állt munkába — A kormány vonakodik a beavatkozásiéi - Karácsonyi küldemények sorsa bizonytalan— Hogyan épült a szocializmus a Sárközijén! OTTAWA, Ont. — A parla­ment hétfői ülésén foglalkoz­tak az immár 28 napja tartó, és az ország gazdasági életét megbénító postás-sztrájkkal. ügy a kormány, mint a szak­­sáenvezet kiküldöttei nem mu­tattak semmi hajlandóságot a hiábavaló tárgyalások újra fel­vételére. | Hon. Bryce Mackasey pos- i j taügyi miniszter ismertette a je lenlegi tényállást. Megemlítette hogy a minisztérium költségve­tése nem engedi meg a szak­­szervezet magas béremelési kö­vetelését. A kormány megbí­zottak $1.70 órabér emelést a­­jánlottak 30 hónapi szerződés­sel. A szakszervezeti vezetők viszont $2.73 órabér emelést kö vetetnek a jelenlegi $4.56-os ó­­rabéren felül 27 hónapi szerző­déssel. , Csütörtöki jelentések szer int a | szakszervezeti vezetők nem haj landók elfogadni a titkos- sza­vazást követelő s dolgozni aka­ró postások a kormány indítvá­nyának elfogadása, vagy elveté se tárgyában. Eddig a becslések szerint 1,200 sztrájkoló kezdett munkát. Trudeau miniszterelnök kije­­! Terítette, hogy a kormány -még 1 nem kényszeríti a sztrájkoló­­! kát a munka felvételére. Quebec tartomány veszi ál Olimpic Stadium építését és a ráfizetéseket Quebec City. — (Solicitor Ge­neral Fernand Lalonde a tarto­mányi parlament ülésén be jelen tette, hogy az Olimpic, fő Stá­dium további építésének költ­ségeit s az eddigi mintegy $600 millió dollár ráfizetést átveszi, mig az uszoda és az olimpic fa­lu építését Montreal váro-sa vál i lalja. Az olimpic játékok rendezé- I sének költségvetése eddig $740 millió dollár volt, ami azonban Mr. Lalonde szierint 1 billió dollárra emelkedett. A várható bevétel mintegy $400 millió dől Jár lehet és igy a deficit eddig $600 millió dollár. Lapzártakor érkezett hírek szerint az építkezéshez szüksé­ges anyagokat szállító teher­autó vezetők sztrájkba léptek s ezzel ismét hátravetődik az épít -ke-z-és. Kunszahó Ferenc, a “Sárköz” nevű szociográfiai mü szerző­je, kihallgatja Sárpilis egyes lakóit a “Tegnapi dolgo-k”-ról. A sárpilisiek eleinte vonakod­nak és a végén csak akikor hajlandók kijelentéseket .tenni i-ti a szoc iológus elvtái s a ne-1 vüket elhallgatja ... Akkor már valamivel nyíltabban be­szélnek, holott mindig óvato­san kitérnek a legkényesebb kérdések elől. 5*: ... Megszólal egy másik szemtanú, Sárpilis tekintélyes polgára, kinek minden őse -mód­beli ember volt itt, éppen ezért gazdaként fogjuk emlegetni. ... A Nemzeti Bizottság, ná­lunk úgy januáiban, vagy feb­ruárban alakult, negyvenötben, pontosan akkor, mikor a járás­tól harmadszar is kijöttek, hogy most már aztán meg kell alakítani. — Hát azt lehet, mondták az öregek, de minek? Ml lesz az értelme? Mert csak hogy a járás két szép szeméért csináljuk és ott üldögéljünk benne, annak a kerek világon semmi teteje! Hát front a fa­siszták elleni! — mondták. Meg keil tisztítani a hivatalokat, a községi vezetést és rátermett embereket kell állítani a fala élére-! — Mire a mi öregjeink De itt nincsenek fasiszták, egy se volt. Néhány legény akasz­tott a mellére nyilas jelvénye­ket, de azok ellen nem firont kell, hanem értő szót adni- ne­kik. Hivatal itt egyetlen van, a Községháza, abból a jegyző elmenekült. A képviselőtestü­letben pedig csakis tisztességes, becsületes emberek vannak, — igaz, a főbíró kormánypárti volt, de annak úgy kellett len­ni; egyszóval még mindig* nem Látjuk a Nemzeti Bizottság él­teimét. Erre a járás megmérgesedett és azt mondta, hogy buta fa­­janikók vagyunk, nincs! velünk miié menni, — pedig ők vol­tak a buta fajankók, mert a kicsi Pilisnek is azt fújták, a­­mit nagyobb, vagy vegyes múl­tú községeten-ek, — és éppen ezért velük nem volt mire -mem ni ... De mondom, a Bizott­ság mégis megalakult, -az-éi.-t is, hogy a felsőbbség nehogy kirúg jón reánk, meg azért is, mert jöttek a pártoskodások és ak­kor már Pilisi is táborokba osz­lott. volt mit egyeztetni a Nem­zeti Bizottságiban. Mert eleinte kisgazdapári volt itt minden, — de aztán Veres Péter, meg Er­dei Ferenc megjárta a környé­ket és akkor Pilisen is lettek panaszt pártiak jócskán. Szoc­, dein, meg kommunista -nem volt. Eleinte egyetlenegy kom­munista volt csak nálunk. — Hanem nemsokára jött a ren­delet, a földosztó, — és a-k-ko. Pilisen is volt már mit csinál­ni végre. Mert már kezdtük magunkat szégyellni a Járás előtt, nogy ők annyi levelet ír­nak, olyan lázasan jönnek-men­­nek, mink meg: semmi . . . Jött a földosztás. Ugyan ná­lunk az sem volt nagy problé­ma, mert majdnem minden föld vagy paraszti tulajdon volt, — vagy T er ézíámim-birt okként, i kis-haszonbérlebben állt, s a di- I jakat már évtizedek óta a Bank , szedte. Személyenként tehát ! | mi nem kerültünk szembe se el- j menekülttel, sem itthonmara- 1 dottal, se földesunral, sem inté- ' zővel, vagy' ispánnal. Majdnem i csak az történt, hogy -kinek mennyi bérlete v-o-lt, azt meg- j kapta, illetve a néhány nincs- ' télén család az Orbópusztai u- i adatomból részelt, mindenki öt hóidat, de kiskorú (gyerme­kenként még eg,y-egy holdat. \ És- igen, a néhány holdas gaz­dák is kaptak földkiegészitést, — ha elfogadták. De ezek már nemigen fogadták el. Azt mond­ták, eddig, is megéltek a maguk szegénységében,, ezután is meg fognak! . . . Nem akartak a má­séba beleülni, kérem, ez volt az igazság. A rendelet kiküldése után két héttel jönnek megint a Járás­tól és azt mondják: Na, hogyan kezdünk a földosztáshoz? Az­tán, mikor megmondtuk, hegy a dolog már rendben van, csak a birtokleveleket várjuk, akkor megint mérgesek 'lettek. Elen­­ői-iztek mindent ától-cettig, hogy rendben folyt-é le a dolog, — de hibát egy kumunát se találtak. Hát mit tehettek? Mérgeskedtek . . . De valóiban, hiába nevetséges ez most, az öregek elbeszéléséből, meg a magam ifjúi tapasztalataiból egyaránt csak az jön ki, hogy ez a Járás, ez mindig mérges­­kedett nálunk: nem találta jó­(Folytatás az 5 oldalon i Katasztrofális áradások, földomlások Vancouver szigetén és New Brunswick tartományban Cionizmus elleni arab javaslatot logadotl el a UN többségei PORT ALICE, B. C. — Van­couver sziget északi résizén, de főleg Port Alice uj településű városkát, amelyet a heteken- át tartó esőzés után következő sáros föld-csusizamlás csaknem teljesen megsemmisített és- az 1,800 lakosság nagyrészét' autó buszokon, és hajókon kiürítet­tek a hatóságok és azokat Port Haidyba szállítottak. A tartományi kormány útépí­tő osztagai lázasan javítják az elmosott utakat és a megron­gált hidakat. Az elmúlt pénte­ken mintegiy 300 személyt szál­lítottak Port Hardyból Port A- lice-ba, tekintettel arra, hogy az esőzés egy-két napra szüne­teit. Azonban a köz'ség mögöt­ti hegyről óriási tömegű sáros­­föld csői s zámlástól tartanak a hatóságok. Vancouver sziget északi ré­szén a villamos áram szolgálta­tás megszűnt miután 75 mi­­liméter csapadék esett az viz és sár által szenvedő területen a B. C. Hydro jelentése szerint napokig fog eltartani míg a s-uj tott körzetben a transmission vezetékeket kijavítják. Ezeken a területeken világítás és fűtés nélkül szenvedett az ottmaradt lakók. 5jC 5jí SMNT JOHN, N. B. — Az el­­múlt csütörtökön éjjel a tarto­mányi főváros történetéiv • kord tömegű eső esett, amely­nek során, hatalmas áradások történtek különösen a tartomá­nyi főváros keleti részén. Becs­lések szerint az anyagikár $500 ezer és $750,000 között van. Több mint 100 lakóházat ü­­ritettek ki, azonkívül több üzle­tet öntött el a szennyes áradat. Péntek délig 15.8 centiméter eső e-sett nem egészen 36 óra alatt. Az autóbusz szolgálat na­­nagy részét bezártak, mig az ala pokon át .szünetelt, az iskolák csony területen levő autó-árusi­­tók autóinak nagyrésze viz alá került. EGYESÜLT NEMZETEK, NY — A világparlament mu.lt hétfői ülésén,az arab államok által be­nyújtott javaslatot fogadta el a ! többség s nagy felháborodást váltott ki a nyugati államok- J ban és köztük Kanadában és, az I Egyesült Államokban. Az arab javaslat kiemelte, bogy a cionista mozgalom faji j és nem vallási mozgalom, mely í létében vszélyezteti a palesti­­j nai mozgalmat, melynek célja | visszaállítani az ősrégi Palesti­­nát. j A szavazás eredménye sze­rint az Israel elleni javaslatot I 7|2 ország kiküldöttje fogadta el, köztük a Szovjet Unió, Magyar ország és a többi szovjet befő- II lyás alatt álló ország, mig 35 megbízott, köztük Kanada és az Egyesült Államok, valamint a nyugati tömbbe tartozó or­szágok ellene szavaztak. Ugyan akkor 3'2 -ország megbízottja tartózkodott a szavazástól. (OTTAWA, Ont. — A kana­dai parlament szerdai rendkivü­­li Átlósén elitélték a UN-ben el­­fuglmott arab javaslatot, mely faji és megkülönböztetést tá­mogató volta miatt nagy kárt okozott a világibékét megtartani hivatott szervezetnek, A javas­latot Diefenbaker volt konzer­vatív miniszterelnök terjesztet­te a parlament elé, melyet egy­­hangulagj -fogadtak el a képvi­selők.) Hóvihar lepte meg Quebec tartomány egy részéi EZ KANADA RUTH GORDON (Canadian Scene) — A nem­zetiségi csoportok tagjai, akik már régen szerették volna, l a anyanyelvükön irt újságokat, könyveket kaphatnak, nagy örömmel üdvözölték a Nation .1 Library szervezésében létrejött Multilingual Biblioservice-t. A- mint vezetője, Mrs. Tiiu Jaan­­soo-iBoudreau mondja: “elkép­zelhetetlenül nagy volt ennek a kezdeményezésnek a sikere, pompás volt a fogadtatása. Mos tanáig 8,000-nél több könyv ment szét országszerte a könyv­tárakba (tár Quebecbe és Alber tába még nem) mentek köny­vek Y.ukonba és az Északnyu­gati Területekre is. Ez még mindig kevesebb, mint egyne­gyede az igénylésnek. amely 30,000 kötet volt. A tiztagiu sze­mélyzet távolról sem tudott ele­MONTREAL, — Az idei téli ! szezon első hó vihara az e-lmult pénteken vonult végig Quebec tartományban és az időjárást jelző hivatal jelentése szerint Montreal területén 13 centimé­teres hó esett. Quebec City-ben körülbelül Ugyanennyi esett, míg a tarto­mány északabbra fekvő körzet­­; ben. valamivel több hó esett. A jelentés közölte, hogy a tartományban fagypont körül volt a hőmérséklet, a tartomány rnüútai síkosak, de járhatók. Az autó-busz járat késedelem nélkül bolyolitja le a forgalmat a városok között ég magában a városokban is. Az International Airporton. kevés késéssé! indul­tak a repülőgépek. get tenni az igényléssel járó munkának. Külföldi országok követségei, köztük a szovjet kormány, valamint a 'kanadai németek szövetsége is ajándé­kozott könyveket, ezáltal lehe­tőség nyitott aira, ih-ogy a 100,000 dolláros pénzalapból többet vásároljanak. Persze van gond is. Nehéz pl. ukrán Írógé­pet szerezni, a könyvek külföld­ről nagyon (lassan érkeznek. Je­lenleg 33,000 kötet áll rendelke­zésre. * * * A Holland-America Line 350 személyes Prinsendam nevű ha­jója az idén fut ki először Van­couverből 8 napos túrára, a­­melyre 75-130 dollár közötti öisszegért lehet elmenni. A je­lenleg Alaszkába járó hajók iránt nagy az érdeklődés, me t gyönyörű, a norvég fjordokhoz hasonló partokat láthatnak az utasok és benyomást szerezhet­nek Alert Bay-ben az indián művészetről. A “package” túrákra vonat­kozólag részletes felvilágosítást nyújt a Canada Travel Digest. A 63 oldalas könyvecske figyel­me mindenre kiterjed. Felsorol­ja az utazásra számításba jö­hető eszközöket és minden el­képzelhető túra lehetőségre fel­hívja a figyelmet. A könyvecs­két a Canadian Government Of­fice of Tourism adja ki. * * * II 1 Mégegyszer a british-columbiai Immigiafion Services Society"-ről ALYN EDWARDS (Canadian Scene) — A Greater Vancouver Immigrant Services Society lét ehozása a zoknak a polgároknak köszön­hető, akik szivükön viselték a bevándorlók sorsát. Azért hoz­ták létre ezt a szervezetet — 1971-ben — mert szükségesnek tartották, hogy a hivatalokon, hivatalos eljárásokon felül, sze­mélyes kapcsolatba kerülhesse­nek a bevándorlók olyan kana daiakkal, aki törődnek a sor sukkal. A kis szervezet 1975-re nagy­­gyá nőtt, Vancouverben tágas Dódája van, ahol az égvilág or minden módon segítséget ad t hozzá fordulóknak. Eljött a: ideje a terjeszkedésnek té. A kö vetkező városokban nyílnál irodák: Victoria, Nanaimo Prince Rupert, Williams Lake J Prinice George, Wuesnel éí Kamloops. A társulat elnöke — kezdet tői fogva a mai napig — Mr Wade Stoneman, nyugdija® é­­pitkezési vállalkozó volt. Amim , mondja: munkájukban az a lé­nyeg, hogy bevándoroltaknak s (Folytatás a 8. oldalén Reménykedő magyarokhoz küldöm ál a légen ... A sztrájkoktól szenvedőkkel a jó Isten légyen! (Gyóni után Nemes) Az edmontoni iskolákban, e­zen az őszön immár második éve, angol-ukrán kétnyelvűség­gel kísérleteznek. Természetes ez, hiszen arrafelé nagyon sok az ukrán származású. A kis­gyermekek számára rendszesi­­tett program s eke re, vagy siker­telensége tekintetében majd há­rom év után. mondják /ki az u­­tolsó szót, akkor döntenek fenntartása, esetleg kiterjeszté­se ügyéhen. if' A “Manitoba Opera Associa­tion" négy év alatt 2 ezerről 2 » ezerre, 28 ezer dollá.ról 260,C00 dollárra emelte: az előadások lá­togatottságát, illetve költségve­tését. Amint Arnold Edinbo­­rough a Financial Pdst-ban ír­ja; “Winnipegen mindig nagy érdeklődés volt az éneklés iránt,, ami érthető, mert renge­teg ott a niemzetiségekJhez tar­tozó. Amikor, 1930-ban, dolgoz­ni kezdett ott a CBC, csakha­mar megalakult a Winnipeg! Szimfonikus Zenekar. A tartó­✓ mány centennáriuma okot és módot adott hangversenyterem építésére. 1969-ben már opera­előadásokról kezdtek beszélni. Két esztendős előkészítő munka után, 1972 januárjában, ki i - hozták Verdi Trubadúrja kon­cert változatát, mégpedig) na­gyon nagy sikerrel. Mindenki saját szemével lát­hatta, hogy a wiiüuipegi k mennyire szeretik az operát, mikor — nem is olyan régen olyan fényes sikere volt a R - giolettonak. Meg is érdemelte a sikert, mert kitűnő előadás volt. U.S. postán keresztül küldjük az IKKÁ rendeléseket Tekintettel a kanadai posta- ; még a karácsonyi ünnepek e­­sok immár 5.-ik hete tartó j lőtt megkaphassák az ajándék­sztrájkjára. lapunk Kereskedel- ! nak va^ segélynek szánt ren­. r, i,1 r - ^ I deléseket. Figyeljük meg a tá­rni Osztálya, az Egyesült Álla- , „ r y. „ ". . ., 7 punk 8-ik oldalán levő hirdete­mok postahivatalán keresztül sünkb,en közö,t ,KKA keze|ési küldi el az IKKA megrendeld- költségeket, melyeket a szánt seket, hogy otthoni szeretteink ! küldeményhez hozzá, kell adni. Ha minkéi is elfúi a sors zivatarja. Nem lesz az Istennek soka több manvaria

Next

/
Thumbnails
Contents