Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-11-07 / 36. szám
Winnipeg, IMan. 1975. nov. 7. EZ KANADA RUTH GORDON i taiwában, Winnipegen, Edmon-, Information Canada, Ottawa. A ] tonban, Vancouverben, vagy csekkek a Receiver General of I rendelni lehet erről a címről: Canada-ra kell kiállítani. MILE TIBOR, London. ATÖMSZEßELEM ONTARIO MAGYAR HANGJÁT HALLGASSA! Az ONTARIól MAGYAROK legkedveltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát: Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óla ideje és adásaink napja, a> tél: müsoridényne való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat minden szombaton este 10.00-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán. HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT. Rádró Stúdión-; felelős vezetője és műsor-szerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa, MÁRFI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136 Hallgassa Ontario Magyar Hangját HIRDETÉSEK I Hungarian Radio 1 »BM««I:3i®3fc0äBaiä5ä ós ÜZENETEK FELVÉTELE: Pb.: 362-5136. Ontario Magyar Hangja Márfi M. Lóránt gazdaságban, illetőleg az állattenyésztésben dolgoztak egész életükben és kalóriafelvételük a napi kétezer kalória körül mozog, ami egyáltalán nem alkalmas a felesleges zsírréteg kialakítására. A kövérség ugyan is az egyik legnagyobb ellensége a bosszú és egészséges életnek. A kefirnek is van azonban egészségvédelmi szerepe, mint arról a legújabb dietetikus kutatások is tanúskodnak. A kefir egy egész régi tejtermék, amely azonlban világszerte csak manapság indult hóditó útjára. A kefir szó a török “kaif” szóból származik és annyit jelent: kellemes érzés, élvezet. A kefir forralt és erjesztett tejleggyakrabban tehéntej, de lehet kecske-, vagy juhtej is. Az erjedést a tejbe kevert kefirszemcsék idézik .elő. Ezek ugyanis erjesztő baktériumokat tartalmaznak. Az erjedési folyamat húsz fok körüli hőmérsékletnél megy végihez. E mellett kellemes illatú, sürü, tejszerü, habos folyadék keletkezik. A kész kefir fehérjét, zsírsavat és 0.7% alkoholt tartalmaz és szénsavat. Az erjedés tartalmával fokozódik a fehérje emészthetősége és ugyanakkor a kesein (fehérje) pelyhek finomságba is. A kefir készítésére a legjobb a fölözött tej, mivel a sziros tej erjedéséhez kellemetlen vajas erejedés is társul. A száraz kefirszemcséket úgy készítjük elő, hogy először hideg vízben áztatjuk. Néhány óra leforgása alatt erősen megduzzadnak, eredeti nagyságuk háromszorosára és karfialrózsákhoz hasonlítanak. A megduzzadt kefirszemcsé kiből az erjesztő baktériumok (Baeilus kefiri Hannberg, Baeilus caucasicus, Baeilus estherificans) 'átkerülnek a tejbe, amelyben tej- és alkoholerjedést idéznek elő. A kefirnek töibb fajtáját ismerjük, mégpedig főleg az egy-, két- és háromnapos kefirt. Minden egyes fajtának más és más egészségvédő hatása van. Az egynapos nagyon jó a széki ekedés ellen, a háromnapos pedig a hasmenéssel járó vastagbélgyulladásnál áldásos. A kefirkúra jól alkalmazható a tuberkulózisnál és a rothadásos béldiszpepsziánál. Hatása azzal magyarázható, hogy irányban változtatja meg a bél baktériumflóráját. Mindezekért tehát nagyobb becsületet érdemelne meg a kefir étlapunkon, ha nem is tekinthető saját magában mindenható életelixirnek! MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. Ne várja fel hívásún kát— küldje be előfizetését hon fit ars ni ielöbb! (Canadian Scene) — Toronto’s Hospital for Sick Children az ország egyik legismertebb és , legelismertebb intézménye, a- j melyben a gyermekek egészsé- j g,e gondjaival foglalkoznak. A fertőző betegségek osztályveze- j tője dr. Crawford Angiin, a kő- | vetkezőket mondotta: “Megíe- j lelő védőoltások állnak rendel- ! kezesünkre vörheny, mumps és j sok más olyan betegség .eillen is, amelyek gyakran támadják meg a gyermekeket. Szinte meg lepő, bogy a 7 éves koron aluli gyermekek 60 .százaléka mégsem kapja meg. a szükséges védőoltásokat. Ez a magyarázata! annak, hogy gyakori a diftéria, ! a bárányhimlő, szamárköhögés. [ Mindenkinek tudnia kellene, J hogy a védőoltások bármelyik j orvosnál, kórházban rendelke- ! zésre állnak, mégpedig teljesen I ingyenesem A legtöbb gond azokkal a! gyermekekkel van, akik még I nem járnak iskolába. Az isko- j Iák ugyanis már megfelelő or- i vasi felügyelet alatt vannak.. Dr. Angiin azon a véleményen van, hogy minden szülőhöz el kellene juttatni a védőoltások szükségességével kapcsolatos figyelmeztetéseket, a nemzeti- j ségi szülőkhöz lehetőleg saját nyelvükön, hogy nie lehessen semmi félreértés. * * % Open College, Rycrgon a CJRT-FM rádión ad egyetemi1 diplomával járó kurzus okát. A ; rádiót Torontóban és 50 mér- ; földes körzetben lehet hallani. ! Kellemesebb és olcsóbb tanulá- 1 si módszert el sem lehet képzel- | ni. .Mindenki részt vehet ezeken. Nincsenek előképzettségi I követelmények a délután adott és estenkint megismételt kurzusokra. A tanulók megkapják a könyveket és instruktort is rendelnek melléjük kurzuson- ; kint 90 dollárért. További tájé- i koztatás ezen a elmen: Open College, Ryerson, 297 Victoria Street, Toronto, M5B Telh (416) 595-5273. * * * PySanka (húsvéti tojás) az albertai Elks és Kinsmen Park nevezetessége. Az építmény bronzból készült aranyozott és fehér tojásai 524 különböző formában készültek. 12,000 ! munkaórával. 2,208 háromszögletű, 3,512 lapos alakzatot, 6,978 csáváit 177 összekötő erősitőt tartalmaznak. A “héj” alumíniumból van, 2,000 fontot nyom, az egész építmény súlya 30,000 font, az alapé 27,000. 25.7 ft. hosszú, 18.3 széles, legmagasabb pontja >31 láb magas. Ronald Resell professzor vezetése alatt készült a Vegreville kereskedelmi kamara ajándéka-MAJTHÉNYI GYÖRGY ARANYMÁLINKÓ jaj, eszembe se jut már, milyen drága cirógatásokkal halmozott ti, de én csak sírtam, síitám, annátl jobban, minél kedvesebbeket mondott . .. Borogatásokat rakott rám, kenegette a testemet, ölbe vett, mint a kisgyereket, (bebugyolált, teát itatott velem, és néha hajnalig- beszélgetett velem ... Én meg föl-alá’ jártam és mindig azt vártam, hogy a szivem megszakadjon . .. mert már nem tudtam elviselni a sok és sokféle fájdalmat .. . Itt fájt, ott fájt, mindenütt fájt s ha a ikezem kinyújtottam, remegett minden ujjam, minit a cimlbalomverő a cigány kezében. Megesett, hogy hetekig nem tudtam az egyik lábamat kinyújlani . . . 'Szanatóriumban is voltam, Pesten. Amikor eljöttem onnan, azt hittem, no, most enyém a világ, egészséges vagyok újra. De alig jöttem haza,, beállt az ősz s vele az eső, és kezdődött minden elölről. .Oltó elgondolkozva nézte az asszonyt, és maga se tudta, hogyan történt: részvétet kezdett érezni iránta. Tegnap, tegnapelőtt még is'szonyodott volna tőle, moist — magára nézve is váratlanul —- azt mondta: — ügy hullottam, az is gyógyulás néha, ha az ember tlmonidlja azt a sok mindent, ami eddig kimondatlanul élt benne. — Lehet. De én csak azért mondom el magának ezeket, mert azt akarom, hogy megismerjen, hiszen egy fedél alatt fogunk élni egy darabig, úgy-e? Oltó fölnézett az asszonyra milyen természetesen mondta ezt, milyen egyszerűen. Vagy ez is csak valami fogás volt, mint amelyen akár Baranón, akár Véghalomban beszélt Dúsnéval. Maga is elcsodálkozott ezen. Valami mást várt az itteni helyzettől! s önmagától is, és most úgy beszélt, ahogy a dokto- i ékkai, a patikusékkail és más, társaságbeli, semleges emberrel ' eszélni szokott. Azt mondta — Hát igazán azt hiszi a nagyságos asszony, hogy megférünk majd egymással? Nem dob ki? Összekormoztam a lakását, az első vacsorán beboroztam és mindenféle ostobaságokat fecsegtem Vugrics úrnak, délben keltem fed, és még azt se mondtam a gyerekeknek, hogy bokmakk. Dúsné fölnevetett. — No, ugyan)! Neki is más programja volt mára, de elmosta az eső. Első nap úgyse lehet valami • érdemlegeset végezni, tudja ő azt tapasztalásból. Akklimatizá■lódni kell. Legalább is ő úgy van vele, hogy első nap sose érzi — 42 — magát jól sehiol Ezért úgy gondolta, hogy megmutatja majd a tanár úrnak a falut, a majort, a gazdaságot ... És ami a lakás összekormozását illeti, meg a többi “sötét bűnt”, hát ne vegye annyira a szivére őket ... Kellemesn, folyamatosan beszélt, minden ideges tünet nélkül. Nem tördelte a kezét s a hangja se változott olyan feltűnően, mint máskor. /Milyen másnak látta még csak tegnap is a nagybátyjánál, aztán a kocsiban és itt a vacsoránál! (Hányféle arca van az érnlceruek és hányféle hangja? — tűnődött közben)«Oltó, és önmagára próbált gondolni: kivel hogyan beszél, ki hogyan hat aeá? De mivel szöget ütött a fejébe az a mondat, hogy az asszony első nap sehol senx érzi jól magát, belekapcsolódott éa azt fejtegette, hogy sok mindenféle közrejátszik abban hogy miért érezzük magiunkat valahol jól, vagy roszszuii Nála persze az anyagi körülmények nagy súllyal esnek a latba. (Mert ha ő például Pestire utazik, minden garast a fogához keli vernie. Aztán a vizsgái gondok is befolyásolják. De ha valaki gondtalanul utazhatik egyik helyrő a másikra, akkor megeshetik, hogy egészen apró dolgok in'ditják el hangulatát. Részletesen kifejtette mondanivalóját, színes példákat ciozott fel, tájképeket állított be, hangulatokat idézett fel. Kitereszkedett a lélek érzékenységé: e, irodalmi idézeteket kevert besizédébe, valóságos előadást tartott. Az asszony meg hallgatta, egyre fokozódó érdeklődéssel, a tekintete szinte elválaszthatatlanul rákapcsolódott Oltóra, gesztikuláló kezét, maga meg kissé enoregöi. nyedt, két ajka szétnyílt, és arcán a kislány (boldog ámulata tükröződött. Valami sajátságos, soha n§m érzett jóérzés ömlött át rajta, mintha Oltó szavai egészen más síkba emelték volna, túl a hétköznapokon, a megszokott ismétlődéseken, túl a gondokon, a betegségeivel s az önmagával való örökös gyötrődéseiken. Könnyű izgalom futotta át, frisseség, mintha oxigéndús levegőt szívott volna magába, az area kiszínesedett, a melle meghullánizott és mély sóhaj fakadt föl belőle. 'Olyan állapotban volt, amelyről később azt szokták mondani az emberek, hogy szerettek volna, ha örökké eltart. De ő e percekben nem tudott ily ért vágyról, állt benne az idő. A múlt elmerül, a jövő nem káp ázott eléje, csak a jelen jóságát érezte, és ezt nem kívánta fokozni semmivel, IMég a kezét se akarózott kinyújtani1. A középkor alkimistái és a modern tudomány képviselői egyaránt szorgalmasan keresik j a hosszú és az egészséges élet | titkát, ha van ilyen valójában. | Némelyek arra esküdtek, hogy j a hosszú élet titka abban van, j hogy egész életen keresztül | rengeteg fokhagymát, vagy agyniát ettek rendszeresen, ! mások pedig az alkohol és nikotinmentesis élet csodájára esküdtek volna fel. Vannak eléggé sokan, akik egy valódi életosszabbitó csodaszert, életeliirt a tejben és. tejtermékekben láttak. Egyesek szerint e ' sodaszer nem más mint a kefir, amelynek egészségvédő és dietetikai jelentőségét a legújabb orvostudomány is alátámasztja számos megfigyelésével, kísérletével Nagyon helytelen nézet az, amely az élet titkát, a matuzsálemi kor elérésének csodálatos receptjét csupán egy bizonyos étel, vagy italféleséghez köti, vagy ahhoz, hogy ettől, i vagy attól a dologtól: egy egész ! életen át megtartóz,tátijuk ma- i giunkat. Ma már tudjuk, hogy a ' hosszú, szép és valóban egész- | séges élet valódi titka komp- j lex tényezőktől függ és nem ehet ezt túl sablonosán egy- ! egy szimpla tényezővel meg- | magyarázni. Tudjuk, hogy a hosszú élet eléréséhez szükségesek az öröklött tulajdonságokon kívül a klimatikus viszonyok összetételei, a racionális étrend, amely megőrzi az em-ORVOSI TANÁCSADÓ A kafir valóban csodálatos éfelelixirl bért az elhízástól, de ugyan ak- i kor biztosítja a szervezet szá- i hiára a kellő kalória és vitamin I valamint ásványi szükséglete, két. Ezért az a táplálkozás a I helyes, amely változékony, sok ; fris zöldséget, gyümölcsöt, állati fehérjét és ásványi anyagot I tartalmaz és amely kihagyja a I szervezet számára kártékony anyagokat, mint például a csípős fűszerek, nikotin, alkohol, nagymennyiségű szénhidrát és állati zsiradék. Az élet megrövidítéséhez vezet továbbá a túlzott gyógyszerfogyasztás, akár fájdalomcsillapítókról, ideg,csillapítókról, vagy idegserkentőkről is legyen szó. Ha megkérdezik a százéveseket, vagy az ennél is idősebb embereket, hogy miért éltek meg ily szép kort erőiben és egészségben, igen eltérő válaszokat adnak. Az e, gyik azt mondja, hogy azCrt. mert egész életében csak tejjel, barnakenyérrel táplálkozott, a másik azt mondja, hogy egész : | életében dohányzott. borozga, j tot, a harmadik ennek éppen az ellenkezőjét lódítja. Az iga• zat megvallva, nem tudja egy , ] öreg sem valójában, hogy miért ■ | is élte meg a matuzsálemi kort. ■ i Mi tudjuk, hogy ehhez egy el j gész sor tényező kell, mint a■ I hogyan ezt fennt említettem • | Tudjuk, hogy vannak a világl nak egyes .magaslati, hegység: tájai, amelyeken a lakosság ■ nagyrésze eléri a csábos száz- éves kort. Mindez helyes ken tipikus, hogy jó levegő van- és. az illető egyének a mező lNl»i»»~l»n«*~*Wr~l^a«1 Ti»,»»" ként az R.C.MP. 100 éves évfordulója alkalmából. * * * Segélyen élő ottawai asszonyoknak is megkezdődött az iskolaév. A hároméves akció ke- - rétében húsz asszonynak utal- \ nak ki segélyt, aki ez alatt is- < kólába jár, hogy szakmát ta- ] nuljon. Olyan asszonyok segi- . tése a cél, akik egyedül élnek . és tartják el gyermeküket, vagy i gyermekeiket. Az asszonyok . megkapják a családi pótlékot és ■ a tanulással járó' minden, elkép- , zelhető kiadásukat is fedezik, még azzal a személlyel járó költ , ségeket is, akik a gyermekeikre ; vigyáznak, amig ők tanulnak. Az ottawai asszonyok semmi > előnyt nem veszítenek .el, járnak nekik teljes egészében a különböző orvosi, fogorvosi biztosítások az idő alatt is, amikor az iskolába jórpak. A föderális kormány hasonló akciójával ■, szemben, ez az ottawai vállal- I kozás lényegesen előnyösebb. A résztvevők jelentős része az előtt semmiféle képesítéssel sem .rendelkezett. Nem .egynek . közülük olyan tananyagot is . tanulni kell, amit a középiskolában megtanulhattak volna, de arra nem volt módjuk, lehetőségük. * * * A Norma and Gladys nevű ! újfundlandi halászhajó a közel- | múltban indult el St. John’s- j ból világkörüli útjára azzal a | feladattal, hogy propagandát ! csináljon a tengeri törvényekkel kapcsolatos kanadai álláspont mellett. Kiállítást lehet megtekinteni rajta, amelyből j kitűnik Ujíundland .halászainak 1 története és az, hogy mit kell tenni a halászok javát szolgáló halgazdálkodásra./Boston, New York, Kingston (Jamaika) Los Angeles, San Francisco, a japáni Okinawa, majd ki az Indiai óceánra — az útirány, onnan tovább a Szuezi Csatorna felé. hogy kiállítását megtekinthessék a Földközi tengeri országokban is. 1945-ben az újfundlandi Trinity-ben építették helyi hajóiéiból. Kapitánya, Allan Tucker két lánya után nevezték el. 93.3 láb hosszú. 23.3 láb szé- j les. és 133 tonnás. * ¥ 4= KÖNYVEKRŐL: Canada-1975. 12 dollár 5ü-et uagyonis megér a Kanadáról szóló 350 oldalas könyv. Minden évben az iparügyi minisztérium | adja ki. Érdemes oda tenni a polcra a táblai könyveink közé, mert értékes tájékoztatásokat találhatunk benne az országról. Kaphatók az Informa- j tion Canada könyvüzletekiben Montreálban, Torontóiban, Ot-Azok akik a cim után ítélve 'alami izgalmas, tragikus törénetet várnak már ne is olvasók tovább, mert az atomszereerntől nem fognak felrobbanni l szerelmesek Azoknak viszont, Lkik a második mondatig is kiartanak mellettem előre eliirulom, hogy én magam közel oltani a felrobbanáshoz, pedig ippen akkor nem is voltam sze■elmes. Eme vigasztalás után alán elnézi az olvasó, hogy az itomszerelemtől nem robbanlak fel a mai fiatalok, hiszen a ■égi “halálos szerelemtől” sem íaltak meg az akkoriak. Tulajdonképpen ez sem volt nás, mint egy egyszerű halálos szerettem — csakhát atom korszak módra. Mint. említettem, hí is csak közel voltam a felotobanáshoz s ha ettől meg is nenekültem az eredményét már íem bírtam kikerülni. Egy viági omlott össze bennem — a .öbbi hét világ romijai fölött — imikor Anikóban is csalódnom tellett, s ő lesz az oka, ha az hetiben több nőnek nem hiszek, nint esetleg csak ,niég tizenkettőnek. Még .londoni éveink elején együtt dolgoztam az apjával. Valahonnan a Tisza felső szakaszának vidékéről valók vol;ak s mindnyájan azt az én nagyar nyelvemet beszélték, a-" neiyet belőlem már kiirtott az skola. Nemcsak nyelvüket, haléin szokásaikat, erkölcseiket s magukkal hozták. Valahogyan magától értetődőnek látszott, hogy abból a csalidból különösebb szigorú nevelési módszer nélkül is csak rendes Any kerülhet ki. — Azért még innak a családnak is büszkesége volt Anikó. Iskoláiban, majd később munkahelyén és laráti körökben mindenki pélíépnek állította — rendszerint mások elé. Ritka kemény, egyenes jellemű hajadonná serlült, londoni nevelkedése ebeiére is:. Na hiszen — szó 'közben az ilvasó nagyapánk szavával --rvönnyü olyan várat megvédelmezni, amelyet nem ostromollak! Még. nem árulta el az iró, Hogy nem volt-e az a bizonyos Anikó holmi repedt sarkú, ferie csipejü s a félszeme rongygyal kitömve?! Ezt a várat' ne ostromolták volna? ? ? ... hiszen már egy temetőre való fiú akart öngyilkossá lenni miatta s csak a lon:lonj zsúfolt viszonyok tartották vissza őket' is — mint a többieket a nősüléstől. Igaza volt, mint mikor a böjti szelek borzolják a fiatal vetést. Delrékig érő fekete hajának hullámain csakúgy csónakáztak le s. fel az elmerülést kisértő fértfiszemek. Ennek dacára nem volt kihívó szépség. Arcában volt valami a Raffaello madonnáinak természetes szende bájából. Akkora keiek fekete szemei voltak, mint az espressói kávéscsészék, de azokba beletekintve azt mélyfekete szint hiába is keresnénk. Ritka az olyan szép fekete szem, mely nem szúrós, hanem mell,eg, barátságos tekintetű s,'ha ehez még csatlakoznak olyan hosszé szempillák, mint egy vadonatú, niy.rágseprü, akikor a férfi már eleve elveszett, aki beletekint Volt is Anikónak olyan udvara, mint ősszel a Holdnak Ahol csak megjelent csapatostól, tódultak utána a fiúk, s bár a kollektiv rajongókból is tizenkettő egy tucat, az önérzetesebbek, a legkomoilyabbak hamar félre álltak. Az anyja többször korhol, a a jelenlétemben is. — Itt vagy, vén szamár, huszonkétéves létedre, vőlegénj nélkül! Én már tizenhat éves boromban asszony voltam! Egyszer feléjük jáitambar benyitottam hozzájuk. Anikc egy széken ülve szipogva töröl gette a tányérokat, az anyja z! Iáit hajjal dohogva mosta í többit. — Látom rosszkor jöttem .. nagy mukában vannak. Az anyja sietett válaszaim. — Dehogyis, rosszkor jött Éppen a legjobbkor. Magánál jobb a szótehetség,ge . . . beszél jen azzal a buta fejével enne! a lánynak! Ha már, a szüléinél nem hisz legalább lássa, hogy ■ az idegenek is nekünk adnak i igazat. — Miről van szó? — Hát hallja nem is, tudom , | hogyan kezdjem. Ez a hóbortos lány egészen elangolosodott. • Eddig hiába kérleltem, hogy l me'nijen férjhez addig, míg van ; ' kiben válogatni, most meg egy ostoba házasságba akar bele- i ugrani. Te váltig hajtogattad, ; ' hogy nem mássz férjhez —- szólt a lányához — most meg . egyszerre megváltoztattad a i [ nézetedet?! —- Én nem azt mondtam, j ; í hogy nem megyek férjhez, ha; [ nem csak azt, hogy ahoz tne- gyek, akit én is szeletek. , j- — Na és erre kellett vár• | nőd? ! Így csinálsz te" partit? i | Időszerűit az apád lehetne, nem ■ i is beszélve arról, hogy csak karmol az irodában, . ! — Mit számit mindez, ha egy ! szer szeretem!! i | — Szeretem, szeretem ... te : csak ezt tudod mondani. De mit , kezdjek én veled, ha itt maradsz ■ negyvenéves fejjel, öt gyerekkel 1 özvegyen a nyakamra? — Na látja! Anyu már ki is .! számította, hogy öt gyerekem ■ i lesz. — Lesz is! Ha meg néni lesz i J hát annál inkább hozzá se menj. Bátortalanul szóltam közbe: : j — Eddig az volt a haj, hogy -1 nem akar férjhez menni, most : meg az a baj, hogy akar?- j — A baj az, hogy nem úgy- alkarok férjhez menni, ahogyan I azt anyáméit elképzelték. Én i í mindig' mondtam, hogy nem va; ' gyök a Villon kövér Margója. ;■ j Én nem unom a férfiak .eszét.- i Ellenkezőleg, engem a butasá. 1 g.uk untat. Tehetek én árról, i hogy azt A szellemi fokot, amit- én igényiek csak középkorban : érik el a férfiak?! Akkor is- csak kevesen! Életem egyik legdiplomotiku- sabb válaszán gondolkoztam. — Nem kérdezem, hogy a jo: vendőbeli hány éves, még csak- tanácsot sem akarok adni. Tu- dók azonban egy szabályt, hogy- mi a helyes korkiilömbség férfi , és. nő között, s ha ezzel segit- 5 ■ Íretek szívesen elmondom.- \ — Jobb, ha nem mondja el- szólt Anikó. — Ha az a szabály 1 engem igazol, akkor anyu nem : fogadja el, ha meg nem engem • igazol, akkor miért hallgassam- én meg?- I Két hónap múlt el, és semmit : i s,e hallottam Anikóról. Egyszer munkavégzés előtt a 1 portás íeltelefonálti hozzám, i j hogy e,gy szép fiatal nő vár rám, . i jövök-e ötkor, vagy maradok t j túlórázni? Az vesse rám az első v I követ, aki egy ilyen telefon uí , tán még túlórázott volna. A kari púban Anikó várt iám. Kedveí sen csicseregve megindult a- Kings Road irányába, mondván,- hogy a Viktória állomásról uta- zik vidékre, sok ideje van még i az indulásig, gondolta, hogy út- I baejti munkahelyemet.- j — Maga megígérte nekem, í hogy elmondja a szabályát, i ' hogy mi a helyes korkiülönbség- férfi és nő között. 5 i — Nem esküszöm meg rá, í hogy ez egy aranyszabály, de a j legtöbb esetben beválik. Egyr szerű az egész. A férfi életko:. iának a feléhez hozzá kell adni- 7 évet. Tehát egy húsz éves férfihez (10 plusz 7) tizenhét- éves nő való. Egy harminc évesr hez pedig (15 plusz 7) huszon- két éves nő való. Negyven éven- felül 9 évet kell a férfi életko- rának feléhez hozzáadni. 1 Anikó oda volt a boldog,ság^ tói a kapott információ miatt. i Különösen, mikor még hozzá is- tettem, hogy a korkülönbség y sem a legfontosabb, Iranern s csak az egyik alapvető fontosságú tényezője a házasságnak. n Jó három hónap múlva egyó szer összfutottam vele az ut- cán. Büszkén mutatta jegygyü- rüjét s közölte, hogy szülei hea leegyeztek a házasságába. j — Akkor hát csak volt vala. mi haszna, hogy elmondtam magának azt a hires szabályt? ! 1 —Hát haszna, az volt, de a : :! én esetemre nem érvényes. Az k én vőlegényem öregebb. De — !- különben is — az, régen volt k fontos, hogy ki hányéveshez kj (Folytatás a 7. oldalon)
