Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-12 / 28. szám

A Széchenyi Társaság nyugtázása A Magyarságtudományi Tan­szék Alapítványába 1973 au- ( gusztus 1 ést 1975 április 30! között az alábbi adományok ér­keztek: (a zár jelben lévő ösz­­szeg a teljes megajánlást jelen­ti): Edmonton, Albertéból: Dr. Bella Imire $30; Bierze A. $50; üBiróné, Éva $2(1; Dr. Biró M. 1H. Béla $50; Borításaié, M. $20; Botárné, Gabriele $55; Dr. Botár Olivér $100 (500); Bújna G. 15; Csizikné, Piroska $20; Dr. Csorba Róbert $15; Diimit­­i1o<v Ferenc $50; Disznós Imre $20; DuSika Alajos $70; Eisen­bart József $50; Falu végi Pé­ter $15; Fekö Niok $10; Fodor Gyula $30 (7Ú); Frey József $25; Dr. Gál E. István $50 (250); Gálfy J. $60; Gamma Engineering Ltd. $200; Góczán Géza $15; N.N, $1001; Hajnal J. $15 (60); N.N. $25; Oautka Miklós: $70; Hawrelak W., Mayor $100; H. & F. Drywall Ltd. $100; Dr. Jajc^ay F. $25; Juhász Irén $60; Kennel R. F. $10; Koch Antal $100; Kolom­pár S. $2; Dr. Kovács János $100 (500); Kozma Béla $15; Dr. Leskó L. György $70; Lie­ber Ő. Frank $100; Márkus Já­nos $20; Dr. (Mátrai Géza $50; Miókiné, Anna $15; Moliiár G. Káirtoíly $20; Mráz J. L. $15; Murguly László $30; Nagy né, Carole $50; Noel Péter $105; Padár Simon $100; Pallagi Ist­ván $50; Pataky Tibor $10; Primrosie-né, Kelen $50; Porosa Mihály $100; Rosta Miklós $40; Dr. Solt György $15; Strausz Ottó $30; Süveg János $20 (110); Szabó S. Árpád $6; Szathmáry Ernő $10; Dr. Szé­kely Jenő $50 (250); SzHSz & HiMíBK $50; Szojka K. Lóránd $100 (500); iSzöts Pál $20 (60); Dr. Takáts László $50; id. Tóth József $15; Tóth K. $5; Ujvá­­rosy István $30 (100); Fr. Záclhfalvy István Dr. $50; Zacs­kó T. Rudlolf $100; Zám-né, E. $20; Zoltai S. C. $45; MoLean Bill $2(1; The Mayor’s! Office $10. Edmonton összesen $4,064. Lethbridge, Albertából: Angyal Mihály $40; Bak S. $5; Baliázsné, Helen $5; Ballá^ né, Mária $5; Baranyi L. $25 (100); Barát László $5; Bet­lehem A. $5; Berzéné, Mária $2; Bodzsár József $5; Borosné, Barbara $100; Baun András $25; Brugós J. $5; Buday Gusz­táv $10; , Dobay István $100; Fazekasi I. $10; Forrayi G. $10; Fülöp József $10; Füry-né, Julia $10; Gál Gyula $5; Gál Miklós $10'; Györkö-né, I. $5; Hangó­né, Anna $10; Hegedes Kálmán $20; Hornhoz er József $5; Hor­váth Antal $25; Holrvátih F. R. $10, Ivanics István $5; Jánszki Pál $20; Józsámé, A. $2; Kampf­­müller János $2; Kapitány F. $15; Kerék Nándor $30; Kish Péter Jr. $5; Kocsis A. S. $10; Koidsiis: A. $50; Konrád Ferenc $25 (100); Kormos K. $5; Ko­­vácjh-né, Mária $30; Kovács E. $10; Kovács J. $10; Kovács S. $5; Lengyelhé, E. $2; Lessen S. $2; Liba Lajos $5; Logán-né, Éva $5; Madarászné, Eliza­beth $5; Madarász József $15; Majorovics Mátyás $5; Márkus­­né, S. $2; Miska János $10; Molnáraié, E. $7; Monoky Pál $10; Nagy P. $5; Némethné, A. $5; Németh József $10>; Olajos János $5; Old Timer’ Club $388; Pallotay András $5; Peta Frank Sr. $25; Peta Franklin $20; Petrik István $1; Polacsik J. $3; Polcer J. $2; Rabi József $10; Ráczné, E. $5; Rátkai József $10; (Sánta G. $20; Seillerné, E. $10; Sikora A. $2; iSimon A. $5; Sörös József $5; Spiszár Ferenc $2; Stefancsik Mihály $25; Sá­gé P. $5; Sütő J. $10-; Szabados Mihály $20; Szabóné, A. $5; Szabó József $10; Szabó Károly $15; Szabóné, M. $10; Szabó Pé tér $20; Szántási Katalin $500; N.N. $10; Teli Vilmos $20; Var­ga István $10; Vasné, Barbara $20; Vigh J. $10; Vighné, Ju­lia $10. Lethbridge, összesen: $1,997. Regina, Saskatchewanból: Arthur A. Kató $2; Bencsik James $10; Bráth E. $10; Cseh Lajos $50 (100); Csordás Lász­ló $100 (300); Daradics György 50 (100): Gedő Lajos $25; Grif­fin, Bake & Co. $100; Hajdú László $15; Kereszteshné, Te­réz $25; Kere.sztesh W. $10; Magyar Kultúr Ház $615; Nagy János $10; Papp Vilmos $100 (150); Rácz T. $10; Szojka K. Lóránd $200 (500); Trebuss Pál $100'; Fr. Vezér Mihály $65 (100). Regina összesen $1,497. \ Saskatoon-ból Fr. Bisztyó József $150; .Haj­nal Z. $45; Huszár T. Emil ,$80; Kondoros! Sándor $50 (150); Miskolczi Sándor $10; Molnár Gyula $100; .Szalai Sándor $15; Tóth Ernő $10. Saskatoon ösz­­szesen $460. A Winnipeg, Manitobából: Nt. Aday-Kereszt ur y Lajos $10; Bagossy iMagda $100; Ba­kló L. $50; Batik Ferencné $2; Besiencizyné, Karolin $5; Dr. Borsa József $10; Burszán Dé­nes $5; Dr. Dabas Rezső $10 (Ausztráliai befizetéssel $120); Domoktísi Sándor $60; Dömök János $5; Dr. Harsányi István $50; Horváthné, Mária $5; Iro­dalmi Kör $186 (386); Józsa Imre $5; die Kenyeres. János $20; Kocsis Ferencné $25; Dr. Kocsis F. Lóránt 650; Dr. Ko­vács István $20; Dr. Kövér Já­nos $20i; Nt. László Kálmán $40 Miicskó Vilmos $5; Naphegyi lmr,e $10; v. Nemes; Gusztáv $150; Papp M. $5; Dr. Przibis­lawislky László $460 (660); Riesz József $5; Róka Emil $5; Rózsa S. $5; Sándor László $2; Szabó Mihály $5; Dr. Szönyi István $100; Fr. Végváry Vazul $25; Wenzel Károly $10; Mrs,. E. Tooth $1. Winnipegen össze­sen: $2,066. * * A felsorolt összegek csak az 1975 április 30-ig .beküldött a­­dományokat tüntetik fel! Folytatjuk a Courtland, Delhi, Hamilton, Dondon és Oshawa körzetekből érkezett adományokkal. Támogatóinkat, valamint mindazokat, akik a magyar jö­vőt a szivükön viselik, kérjük, hogy adományaikat mindenkor clseikjken, vagy utalványon szí­veskedjenek beküldeni, az a­­lábbi cimzés szerint: Hungarian Studies (vagy Széchenyi Society Inc.) 710-52 Avenue SW. Calgary, Alta., Canada T2V OB5 Winnipeg, Man. VASZARY GABOR: 7 HÖLGYEIM ÉS URAIM! ('Egyre szomorúbb napjaink­ban nagyon ránkfér egy kis vi­gasztaló derű. Sárguló lapok­ban találtam a magyar Ihpmor kiváló mesterének fenti cilmü tréfáját. Jó mulatást kívánva a k. Olvasónak, átadom. M.L.) Jelenleg úgynevezett 'törté­nelmi időket élünk. Ezek a tör­ténelmi idők két részből állnak: háborúból és békéből. A kettő között az a különbség, Ihogy a háborúban megölik az embe­reket, a békében nem ihagyják élni. — Ma mindennek megvál­tozott az értelme és úgyszólván az élet lényegévé vált, hogy ne értsiük meg egymást. Tegnap még átkozták Rruscsevet, ma már aggódnak érte. Egy kül­földi kommunista vezér meg akarta látogatni Azt mondták, nem lehet: gyengélkedik; — De Legalább a sírját mutassák meg! Európa keleti részén azt mondják, az élet legiazebb része az, amit az ember eszméletlen tölti Ha alszik. A való életben pedig az a szép, amit az ember elfelejt belőle. Aludni és felej­teni, ez a boldogság. — Gyer­mekkorunkban gyakran hall­juk: El ne felejtsd! — Később már azt mondják nekünk: Fe­ledd el! Jóval később' már nem figyelmeztetnek minket semmi­re és mégis mindent elfelej­tünk .. . Tudjuk, vannak olyan öreg emberek, akiket már csa . etetnek, itatnak, kikefélnek r , kitesznek a napra sütkérező . Mégsem tudnak belenyugodni ajbba, hogy romlik az emlékez - tűk és folyton jajgatnak: ,Máz elfelejtem kedvenq iróm név« t is, csak arra emlékszem, hogy erdélyi születésű és csupa van a nevében. — Hát Benede Elek. — Nem! megvan! Móricz Zsigimond ... De azért van olyan öregem • bér, aki bevallja, hogy kihat / az agya és orvosi segítséget r<. - mél, ami nincs. Panaszkodik a . orvosnak: Doktor úr kérem, se­gítsen rajtam, &6 éves vagyon és futok nők után ... — tej éves és fut a nők után?! — Igen, de mindig, elfelejtem, hogy miért? Amerikáról mindig úgy tud­tam, hogy iát a jólétben me • öregedni sem lehet; ez az örö.: ifjúság birodalma. Most, ihogy járom a kontinenst, úgy látói.., hogy az élet lényegében itt r az, ami odaát. A 70 éves elért fénykoráét: a feje ezüst, a foga arany, a lába ólom, a többi ócskavas. * * * Azért járom a világot, bog , megismerjem az emigráció ^ magyarságot é|Si napi életér^, könyvet írjak. Amerikában an. - nyi a magyar, hogy üiziletajtc.. láttam az ilyen táblát): Besze­lünk angolul is. — Pénz nincs, inkább hitei. Azt mondják itt, akiheík nines adóssága, nem lelhet rendez er . bér és nem kap erkölcsi biz - nyitványt. Olyan ,a ihitel, mi,i. a szerelem. A kezdet nagyon y . de utólag valahogy olyan fo. dulatot vesz, amilyet soh’s hitt volna az emlber. Mién; vá „ el? Kérdezték egyszer egy eg. szerű gazdától valahol. ’ — Hát kérem, az úgy vei , hogy az asszony nem felelt m.g a valóságnak. Ha egy amerikai magyar vesz valamit, azon gondolkoz,.. hogy fogja iezt kifizetni? Az eu­rópai magyar azon gondolko­zik, ki fogja ezt helyette kii zetni? Egy amerikai magyar dics - kedett nekem azzal, hogy 10 éve 10 centtel a zsebében jö.x ide s ma már 50 ezer dollár a dóssága van! — Senkisem sze I retni kifizetni az adósságát, «. e ! legkevésbbé a magyar. Maga .. ! is megjártam, amikor egy -bar.. - ti kölcsönöm tucatnyi levéllel sürgettem. Honfitársamtól vt re a következő választ kaptam “Nemzeti átka a magyar na. hogy egymást örökösen ma: ja. Magyar ember sokat aü a külszínre és csak azt szór a meg, aki nincs jelen. Egyált Ián többet törődik a mások ba jával, mint a sajátjával. Ez n_­­j lünk a felebaiáti -szeretet. I Németországban honfitársi körökben rávettek valami “b fektetés” félére. Azt állitóttá-, hogy hasfájás nélkül milliomo s leszek. (Megjegyzem, ez v, lt mindig gyenge oldalam.) Ká részletezni, elvesztettem m n dent. Kölnyörü-letes lelkek a - kor tanácsolták, nézzem meg a horoszkópomat!, hogy erőt ni - j ritsek belőle és megnyugodjam. Az én horoszkópomban ez áll : “Az eddigi szép napoknak v - ge ...” Tekintve veszteségeim ezt horoszkóp nélkül is tudhat 1 tarn volna. I i iéii^IH* »hi dff71 i Magyar Hanglemezek 8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb válasz­tékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Kecora Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (216) 561-5524. Semleges ország­ból... semleges lerülelre (Folytatás a 2. oldalról) újjá k-özó veszi. Néha anélkül . teszi, hogy tudna róla,s meg is szorítja. Fáj is- meg nem is. Olykor lenéz, gügyög hozzám, üreg se -kérdezi, hogy miért si- i ok. Lszre se veszi, hogy átka­rolom, csak néz ki az ablakon, delre vágyik. Nem akar pütti pannát enni, -pedig nem mara­dék hús-kockából csinálnám. Friss húst vennék, s a krumplit is frissen sütném apró kockák­ba. Kapna hozzá céklát is, pe­dig tudja, hogy fiatal asszony vagyok, még nem törtem be teljesen, rideg a konyhához va­ló viszonyom. — Most ismét rámnéz. Nyűik a -szája. Mondani fog valamit. ... miért — mondja. | Mit miért? — kérdezem visz- 1 sza csukott szemmel. Miért sirsz? — ismétli meg a kérdést, s most nem néz ki az ablakon, látom a szemén, hogy most nincs délen házat építeni, itt van velem, s kér­dez. * * * * * Végre válaszolt. Ez volt az első szava a hosszas -sírás után. ! Ideje volt, hogy válaszoljon,' nem szeretek én erőszakoskod­ni a kérdésekkel Annyit vála­szolt csak: -mit miért. Ez is va­lami. Erre már lehet épiteni, s nem úgy mint az imént, amikor a kántor azt mondta, hegy mé­giscsak jó lenne, ha 'betonoz­nám az alapiot, mert a döngölt föld idővel süllyed. Éppen ezért kellene cementet is vinni, csak bizony gondosan kell csomagol­ni, hogy a nedvesség meg ne keményítse az úton. Ki tudja hány hétig gurul egy vasúti te­hervagon, s ki tudja hol tennék mellékvágányra Hegyei, Cseh­országban. Mert arrafelé külde­­ném, úgy alighanem olcsóbb lenne a fuvar. Egyébként pedig nincs igaza a kántornak, a domboldalon tartana döngölt föld iis., ott nincs feltörő ned­vesség. * Jk * Hogy miért sírok? ... hisz nem sárok. Bedugtam a fejemet az ölébe, mert megint csak ült és délre nézett. Lehet, hogy szipogtam, talán kicsordult egy könnyem, de- nem sírtam, ő vi­szont, akinek száraz a szeme ... ő bizony sir . .. igen .■. . min­dig sir, amikor délnek néz ... és akkor vigaszra szorul .. . ak­kor az ölébe tolakszom .. . ta­lán főzök is valami jót .. . van egy jó fűszeres ételi. Hogy is volt az ... a falujában, ahol együtt voltunk látogatóban .. . az az erős csípős étel . .. ahol úszott a köd a falu felett ... szép volt. Nyugatnak szállt a nap, keletnek a köd. A dombo­kon dús szaftoslevelű délszaki fák . .. akácfaillat ... a svéd természetrajzkönyvben acacia, délszaki fa, nem gyümölcster­mő sűrűn előfordul Középeuró­­pában. Dús tolakodó-szagú fló­ra. Talán ezért lobiban oly ha­mar? Ez után az, illat után for­dul arra délre? A kántor telke szép helyen volt. Vendégszerető emberek voltak . .. s fullasztó volt a me­leg ... de ha svéd szigetelő­anyaglenne a házban talán nem is lenne olyan meleg . .. talán . . . öregen ... s a domboldalon hűvösebb volt, mipt lenn a fa­luban ... talán öregen lehet­ne. Nem szeretek én makiacskod­­m. Ha nem válaszolt hát nem válaszol. Szipogjon csak ,Lékén tovább. Időnként .sírnia kell, s leginkább akkor, amikor kinézek az ablakon. Talán ez a normális állapota. Akor él igazán, amikor nedves a szeme. Pedig a ház az övé is lenne ... neki is fedelet adna ... talán nem is a dombon lennie . •. bár onnan látni a hazatérő tehén­­csőr diát is ... amint egy-egy tehén néha megáll ... néhány foltos tehén vakaródzik a fák törzsén, 'bambán, idétlenül, i­­dőtlenűl ... látni a vizet is ... a nádasokat, a Wrangel kas­télyt . .. s nyáron a nap azért világit ... süt melegen is oly­kor ... talán lehetne halászni akár az apja ... öregen ... hát ige-n, egy kis ház (Skoklos-teren . .. talán öregen ott lehetne .. . * * * Délnek néz . .. délnek ... de lassa fordul már a tekintete. Kitartás ... egy kis ideig még sírnom kell1. Jól azonban saj­nos sosem tudtam sirni ... de most még remegek is ... resz­ketek ... hogy felejtse a de­let .. . ^ H5 Mi bajod van? — kérdem, mert reszketett, mint egy félő falevél. Nekem? — kérdi csodálkoz­­. va, mint akinek semmi- baja nincs és- Soha nie-m is volt. r Neked. Igen neked! .Costa-Ricát, a múltkor emli­­; tetted Costa-Ricát ... | Costa-Ricát? — mit akarhat costaricával — gondoltam, de | nem adott időt gondolkozni. Ige-n. -Costa-Ricát. -Hány la­­! kosa van? j Háát ... úúgy ... olyan ... i néhány millió — mondtam kin­­j lódva, mert egyszer azt talál­tam neki mondani, hogy föld­rajzból jó jegyem volt — né­hány millió biztos megvan . .. talán több is ... Nem, -talán valamivel keve­sebb ... Köztársaság? Azt hiszem — mondtam, pe­dig sejtelmem se volt róla — úgy cseng a neve. Cseng? Nem cseng. Hangzik. Miért kérded?-Majd oda megyünk. Oda? Oda ... Minek, mivégett? Megöregedni, semleges terü­letre. ZSUZSA IRTA: NAGY ENDRE Hiába gyújtották föl a csalá­di tűzhely sarkában a hazafias lelkesedés mécsét, hiába -beszél­gettek megilletődött hangon-a kis családi asztal körül, ihogy ami történt, e nagy időknek szent kötelessége volt; kitérni előle hitványság, de teljesíteni köznapi, magától értedődő do­log. De amikor első eset betop­pantam a kaszárnyából a köz­­legényi “komisz”-ban, egyszer­re veszélybe került ez az ünne­pi hangulat. Hiszen a -blúz még -csak meg­járta volna. Egyik tapasztalt bajtársam megnyugtatott, hogy száz fokira hevített vízben, a rozsdaszinü zsúfoltok kifőnek, vagy legrosszabb esetben a ki­sebbséget alkotó kék alapszín összeolvad vele. De a nadrággal már igazán baj volt. A nadrág a bélésen levő kincstári bélyeg­ző szerint a múlt század nyolc­vanas éveiben készült hajtó honvéd számára. Tehát a szabó úgy szabta, hogy a szára a csiz­mába türesisék. A bakancsig terjedő deficitet egy színes zseb kendővel takartam el. A fele­ségem, amikor meglátott, elké­pedve csapta össze a kezét: — Jézus Mária! Hogy néz maga ki? Komoly hangon megmagya­ráztam neki: — Édes lelkem, a parádés “extra” csak annak való, aki a kávéház számára akar katonás­kodni. Kényes extra ruhában nem lehet igazi buzgalommal a lövészárokba belefeküdni, a harmatos gyöpre rátérdelni és a fröccsenő sárba keményen belétiporogni. A jó katona a harctéren nem félti az éle-tét és ehhez úgy kell trenírozni ma­gát, Ihogy a gyakorlótéren ne féltse a ruháját. Valószínűnek tartom, hogy a feleségem belénvusrodott ebbe a magyarázatba. De csakhamar újabb lelki) rázkodtatási érte. Vacsora után lementünk egy kicsit sétálni és a kapuban ta­láltuk a szobalányunkat, a Zsu­zsit. Kimenőt kiét ma estére, de nem kapta meg; úgy segített hát magán, ahogy tudott. Ott állott mellette a földije, aki káp­lán a vártüzéreknél. Feleségem szigorúan nézett rá, én azonban a szabályzat utasítása szerint jobbkezemet kinyújtott ujjak­kal a sapkám ellenzőjére illesz­tettem és fejemet katonásan fe­léje vetettem. — Mit csinál? — kérdezte a feleségem. — Tisztelgek a fölebbvalóm­nak! — feleltem én nyugodt hangon. Ettől kezdve nagyon hűvös lett a hangulat. Én magyaráz­­gatni próbáltam: — Hja, ez igy van, édes lel­kem! Lelhet, hogy én jobb iró vagyok, mint ő, de viszont ő jobb katona, mint én. A karja edzettebb és nem remeg, ami­­ko,r a puskát alátámasztja. Most pedig fontosabb a legdur­vább muszkát találni el a raj­vonalban, mint a legfinomabb nüanszot a kifejezésekben, E- lég ideig urizáltunk ezzel a kis tarentumunlkikial. Majd eljön megint a mi időnk — talán, ValóiszinüJieig ez a magyará­zat megint in e,©nyugtatta a fo. leiségéniét, de azért a sétától szemmelláthatólag elment a kedve és azt indítványozta, hogy menjünk haza. Azóta hiá­ba hivtani kávéházba, emberek közé, inkább otthon maradt. Látszott, hogy röstelli a rango­mat. Egyszer ki isi fakadt kese­rűen : — Mégis csak borzasztó, hegy az egész hadseregben nincs egy ember s-em, aki ma­gának szalutálna! Elhatároztam, hogy ezen az állapoton segíteni fogok. Elvég­re, ha a nő hiú a férfijára, azt olyan respektálandó erénynek kell elfogadni, mintha a férfi rátartó, hogy ne tartsák anyám asszony katonájának. Egy va­sárnapi ebéd után azt mondtam neki: — Kérd kölcsönbe a iZsuzsi kimenőruháját és húzd magad­ra. Tán illeni is fog rád. — Minek az? — Nagyon egyszerű. Ha én nem tudok neked való tiszti rangot kapni, hát szállj le te szerény közlegényi nívóra. 'Meglásd, igy is jól fogunk mu­latni. Fia nem is a Gerbeaudnál, hát a vursliban. Fölragyogott a szeme: tet­szett neki a dolog. Hamarosan 1 elkészült az átöltözködéssel, magam is alig. ismertem rá. A dereka rossz miderrel lehetet­len karcsúira Lefűzve, a haja ki­­vuklizva, mint a drót, az arcá­ra két piros folt föstve, — sza­vamra olyan helyre szobalány lett belőle, hogy akár egy sza­­kaszvezető is elvállalhatta vol­na. Az egyik kezében a zseb­kendőjét szorongatta, a másik­kal a kezemet himbálta, igy 'mentünk végig az utcákon a liget felé. Eleinte elfogódott volt; azt ; hitte, minden szem bennünket j bámul, mindenki fölismer ben­­■ nünket. De a tömérdek utcán ! rengeteg nép hömpölygőit; min | denki a maga örömével foglal­­! kozott, velünk bizony senki sem I törődött. Néha egy-egy árván maradt bakának a tekintete megakadt a feleségemen, de az is csakhamar kifogástalan. íbaj­­j társi szolidaritással hagyott bé­kén bennünket. Jöttek a legkü­lönfélébb fegyvernemek, gyalo­gosok, huszárok, tüzérek, íré­nek ; aztán jöttek nemzetiszinü pántlikás “snbá”-k, akiket még csak nemrég soroztak he és még nem vehették föl az uni­formist; jöttek a “poros fü­­lü”-ek, akik még csak azután fognak a sorozó-bizottság elé állani. A feleségem elégülten mustrálgatta őket. Igazán mond hatom, nem voltam a legutolsó köztük. Künn a bódék világá­ban tökéletesen belkerültünk az áradatba. — Zsuzsi, csinálunk iegy tú­rát? — kérdeztem egy ringli­­spü előtt. A feleségem húzódott, de én hátbavágtam katonás gyöngéd­séggel Erre aztán beültünk egy libegő alkotmányba, amely Zeppelin-léghajót ábrázolt élet­­hiven. Am int nekilendült a ke­rék, persze visított, ahogy tőle tellett. De ez Iá nem ritt ottan; valamennyi hölgy, mind visított — miár csak az illendőség ked­véért is A ringtlispilen visítani épp úgy a nőiesség jele, mint ha az előkelő hölgyek szivaroznak. Egy szőkehaju szobalány, aki Lakájával a mi léghajónkban ült, jóindulattal biztatta a fele­ségemet: — Sose féljen, nagysád, semmi baja se lelhet tőle. Mikor kiszálltunk, a szőkeha­­ju is hozzánk csatlakozott. — Nagysád is a “Zöldvadász­ba megy? Ott van most a leg­jobb banda. Bemutatkozás se kellett, szé­pen egy sorban haladtunk. A fe­leségem eleinte elfogódott volt, de lassanként neki is megoldó­dott a nyelve. A szőkehaju a nagyságákat szidta és a felesé­gem segített neki. Észrevétle­nül belemelegedett a diskurzus­ba, látszott rajta, hogy átérzi minden szavát és amikor észre­vette, hogy figyelem, mentege­tőzve súgta a fülembe: — A agyon intelligens ... Ma­napság ritkaság ilyen intelligens szobalányt találni! A nagy deszkaalkotmányban már állt a bál1 javában. Előbb leültünk eigy korsó sörre, aztán magunk is: beálltunk a támcioiók közé. A szőkehaju is, kiki a ma­ga párjával. Megforgattam a feleségemet amúgy istenigazá­­fcan és ő boldog, szemrehányás­sal mondta: — Tudja-e, hogy maga most táncol velem először? Jókedvűen feleltem neki: — Most legalább láthatod, hogy mire jó a világháború! Réztrombiták recsegése, szi­varfüst, sörgőz,, lábak dobogása sűrű atmoszférává keveredet össze; a feleségem lihegve mondta: — Jaj de jó volt ... De most már hagyjuk abba. Elég volt mára! — Hát nem.bánom, menjünk, de előbb fizesd Iá a söreinket. Nem mondhatod, megdolgoz ■ tam érte! Amint dukál, alányult a szok­nyája zsebébe,, kivette a keszke­nőjét; annak a csücskébe volt sóhajtott is, amikor fizetett: — Ezek a férfiak, mennyi pénzbe kerülnek! KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL KAPHATÓ KÖNYVEK: Angoi nyelvtan és Beszélgetések .................... $ 2.00 Ágoston Ede: Fény és árnyék (versek, elbeszélések) ............................ $ 3.50 Berczy József: Európa felszabadítása .............. $ 3.00 Galgóczy János: A Sumir kérdés .................. $ 8.2U Gundel Károiy: Hungarian Cookery (magyar receptek, angolul) ...................$ 3.70 Juhász József: idegen partok között (elbeszélések) ...................... ..... $ 5.00 Lajossy Sándor: Lidiké (regény) ...................... $ 2.00 Medical, nuclear and Literary index .................$ 3.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) $ 6.00 Miska János: Legjobb elbeszélések angolból $ 3.00 ” Egy bögre tej (elbeszélések) ... $ 4.00 Muzsi Jenő: öt könnycsepp (versek, elbeszélések) .............................. $ 2.60 Nagy István; A fenségtől a hallja kendig (elbeszélés) ............................................. $ 3.00 Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története .................................. .............. $ 6.00 A. N. Nyerges: Poems of Endre Ady.................. $10.00 Paula Néni Szakácskönyve (amerikai mértékkel) $6.50 Ravasz László: Uj Szövetség (vászonkötésben) $ 5.00 Rába Margit: A rettenet évei (regény) . ... $ 3.00 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története . . $ 5.00 Sárvári Éva: Kígyóit a fény, (regény) .... $ 4.00 Somogyi: Szumirok és magyarok ............ $ 8.20 Székely-Molnár Imre: Az Apostol és a Paradicsommadár ... $ 6.00 Szirmai Endre: Mindenütt és Sehol (versek) . . $ 2.00 Szirmai E.: Medical, Nuclear and Literary Index I.N.E. London, Bromley, München a. Stuttgart, 1974. Ára kan. dollárban $ 3.00 Hol van a nyár? ...................... $ 3.00 Szeretlek Hazám (versek) . $ 3.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) $ 5.50 ” A nő a pokolban is ur ” $ 5.50 ” ” ö ” $ 5.50 julianna C. Tóth: Sing out Go (Hungarian Folk Songs) ........................$ 1-50 Rendelését küldje (darabonként) 30 cent szállítás és csomago­lási költség hozzáadásával Money Order-ban. Magán-csekkekhez 15 cent “bank exchange”-t kell számítani. K. M. II. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street. Winnipeg, Manitoba. R3C 236 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents