Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-12 / 28. szám

Winnipeg, Man. 1976. s®ept. 12. Lajossy Sándor: ROHANÓ ni ük Miért, hova rohansz mérföldes szárnyakkal, mintha sürgős volna itt hagyni mindent, azokat, akik az életükkel szeretnek? Rohanó nyár állj meg, időzz közöttünk hosszan s növeld örömünk, gazdagítsd emlékeink, szeres bennünket, tarts örökké drága kincs! .AJOSSY SÁNDOR: Gyönyörű hét itthon! Hozzászólás a felvidéki helyzet-jelentéshez Ne nevessen, ki senki. Min­denki volt életében már egy­ezerre kai és kalász ... Úgy „artam én is, ikogy csak egy iáadós takarítást akartain vé­gezni és amikor kezembe kerül­jek Jim-Homnak nevezett múlt emlékei, küvköir fűikbe vonzot­­ak. Eb ben a kálószeru 'vala­miben” csákliianiatr tapasztalt ..al'ász lettem. Kezdetben az emigrációban miröpült közel húsz esztendő képeslapjaival: itt van egy semmitmondó uiegisárgult levélke, amit Imre atya küldött Guatamalábóí. Bi­tte oldalán sárkányszem tolli­­ajzban foglalt kerelszt áll, mely ,_,oI fénysugarak áradnak szét a világ minden tája felé ... Ugye milyen aktuális, Mi emberek, ma is ezt az isteni fényt szom­­junozzuk. Aztán egy jóbarát pirosmas­­íűs cicáskepe, úgy sandit rám aagy ördög szemeivel, hogy majdnem félek tőle. Az örökké nyugtalan és boldogságba vá­­-yó Eddie küldte. Krisztus-ké^ek között pedig , an egy, amelyik Öasváry Lola csodálatosan szépen -megrajzolt usce 'Homo-jába való, mert ott jajdíjil fel az örökenrber “hol ml tani ezeket a csillag szeme­det?” . . . Urunk szüntelen raj­­iun)k levő és vesénkbe látó éles tekintete ez. Megnyugtat és nyugtalanít egyszerre! Templomos képek ragadnak el ezután az emlékezés útijain. Rómát, az örök-várost k ka­tolikus egyliáz nagy pápája, XXIÍI. János pápa összekulcsolt ijeziü imádkozó képe hozza e­­tém. A töblbi részlet, melynek már magam is résztvevője va­gyok, csak annyiban érdemel említést, hogy a keresztény ás pogány Rómát mutatja he . . . Más templomok között Köln, az emberiség egyik legklasszi­kusabb kiaiedrálisa. Magyar vo­natkozásban, a nagy magy ar könyvkiadó dr. Ft. Fenyvessy „ ere,mos és Mihály Mérő Ferenc ot világrészre kiterjedt mun- Kásságát jelenti. Ök nagyon so­mit tettek az emigráns magyar­­tág érdekében. New York, Cleveland és OBécs történelmi nevezetességű nagy templomai rnenlett emigráns magyar gócpontok, amely kö­­,ml .most csak dr. Nádas János áltál létrehozott Magyar Talál­kozók, a nagyvilágban iszétszór­­tan~élő elit-,magyarságot fogja össze. Azokat, akik bárnulyen kicsi legyen is, megteszik a tő­lük, telhetőt, 'hogy édes ha­zánk, Magyarország felszaba­duljon az orosz járom alól és egyesüljön egyszer elszakított területeivel! . .. Bál- megcsodálhatjuk a világ­híres Sydney-i nagy hidat és pompás látképét, enigiein mégis a hazai képek kötnek le: A pa­tinás királyi vár a koronázó templommal és az Esztergom kiemelkedő primás dómja is nagy magyar büszkeség! Legje­lentősebb képviselője Mind­­szent y József hercegprímás úr, akit a magyarságon kívül az egész világ ismer és nagyra be­csül. Korunk Kossuth Lajosa ő, aki éppen úigy mártir leült, mint Kossuth apánk volt. ‘ S itt .szerénykledik első regé­nyem ültetője, a Kecskeméti Nagytemplom közismert képe is, melynek érces harangjáról azt mondja a nóta, hogy . .. “kihallatszifk a pusztára ...’ A vegyes képek között iátha­­tiuinlto indián ‘táborozást, egy iga­zi Mikulás bácsit Hajas István gyermekeket szórakoztató ké­pében, húsvéti bárányos képet,’ mely esküvőről szól s Rozsos Miklós, a minden jó magyar ügy patronálója jelenti be há­zasságát, és eigy kosár pirosto­jásos levelezőlap, mely Emil bá­tyám utolsó sorait őrzi, mielőtt elragadta a halál Mi minden található itt! A Vatikánt őrző sziines testőiigár­­dától a kalapos szamárig és1 egy bekötött fejű ismerős, arabus, aki viszont én vagyok fürdés után dr. Iván! Zoltán otthoná­ban,. New York-ban ... És még­is,- legszebbek nekem a parkok, sétányok, erdőrészletek, folyók, tengerpartok és a hires fehér­hajó Niagara vízesés színe Mó­rádé képei emberekkel gond­talanul játszó gyerek-icsioportok kai! Sok volna mind felsorolni. Ezek őrzik világjárásom és sze­retetem Isten kedves teremt­ményei iránit. Befejezésül egyéni kedvtelé­seim gyűjteményéről szólok. Ezek meghívók, müvészlapok, családi- és baráti képek, ér­mék, díszek, szohorfijgiumáík, új­ság, s magazinkivágások és még sok kicsiség. Ezek közöt); őrzőim kis papírzacskóban iSzü­­lőföldem földjét, mely mindig eszembe juttatja emibersorsoin. így töltöttem el két ragyogó hetet, talán legszebb szabadsá­gom itthon, abban az értelem­ben, hogy egész egyedül voltam és elbeszélgettem a múltammal. Ez az ©migrációs közelmúltam .rendezése aktuális volt már rég-Boldog vagyok, hogy ön­magam jobban megismerhet­tem! Mély nregilletődéssel, végte-! ten szomorúsággal olvastam felvidéki testvérünk) -meigjrendi- í tő beszámolóját (Ld. a KMU 25. számát.) Az, ‘egészből egyet­len örvendetes tény tűnik ki: az, hogy a kettős járom ellené­re is létezik még felvidéki ma- ' gyarság! Hogy meddig, az per- j sze más: kérdés. Mert amilyen biztató az emlberállomány, o- • lyan sötét a jelene és kilátásta- j lan a jövője. Mégis hinni és re- ' mélni kell1, h-oigy az isteni gond- i viselés egyszer megszánja so- j kát szenvedett népünket és nem hagyja elveszni. Nagy szó, hogy az üldözések, j a könyörtelen beolvasztás el- 1 lenére, a Felvidék lö’sszlakossá- i gának mintegy ötödé, száni-sze­­rint egymillió, még ma is ma­gyar. De pusztulnak-vesznek, vesznek, mert alig van tenipl-o­­mulk, iskolájuk. Micsoda áldás lenne már az is, ha a mostani rabtartók által kifogásolt egy­kori magyar kisebbségi kultúr­politika szellemié érvényesül­hetne! Ez esetben aggodalomra nem igen volna ok. De hol van ettől a nagyvonalú -egyenlőség,­­tő7, testvéri bánásmódtól a “de­mokratikus” csehek magyar; r­­tása? Csak a Bodrogközben, a­­hol napjainkban ötvenezerre tehető az őslakos magyarok száma, az utóbbi (három évti­zed folyamán harminc, magyar iskola szűnt meg. Az egész Fel­vidékre alkalmazva ezt az a- [ rányit, máris többszáz iskolában elnémult a magyar szó. Pedig Reményik szerint is ehhez má­gia az Isten ád vitathatatlan jo­got, “Ne hagyjátok a temp­lomot s az iskoláti”, hallatszik ‘ további figyelmeztetése. De ho­gyan, kérdezheti joggal az a­­gyonsanyargatott felvidéki ma gyár. Hiszen hatvan tót mellett csupán kettő (!) magyar papot szenteltek tavaly. Borzalmas j valóság! Annyi bizonyos, hogy ilyen körülmények között sokat árt a magyarságának az a szeren­csétlen egyházi intézkedés, a­­mely megfosztotta szertár tá­­saiit az egyöntetű latin nyelv­től. Most —- a mesterséges ma­gyar paphiány következtéiben — a templomok százaiban tót­­nyielvü misét kénytelenek hall­gatni a magyar ajkú hívek is. Ha a tót plébános latinul mon­daná, legalább semleges ma­radna a helyzet. A latinnal semmiesetie sem lehetne sízlá­­vositami, die annál inkább a “goszpodin pomiüujal”. — Tud­ják a csehek is, hogy mily ki­Sumer siraió-ének kr. e. 2,150 körűi Házunkból kiűzték minda az embereket Ellenségek közé hurcolták őkett, Ó jaj! palotáját elhagyta Sumer királya, Fészkét szétdült madárhoz hasonlít, Idegenhez, ki hazáját nem látja már soha. Már csak duva nő a folyók partjain, S az utcára senkisem mer kimenni, Romhalmazok között félve bujdokol, Ahol tanyázik halál és gond. Ám, ha Anu és Enlil e sorsot szánták, Változtatni azon ki tudhatna már? Ó Sumer, félelem hazája lettél, Ahol kétségbeesve él az ember. Elment a jó király s a sumerek hazája, Panasz és siralom lakása! Hatalmas istenek, szánjátok népetek! Női orvosok Kanadában - nagy haladás MARCUS VAN STEEN váló magyarellenes izgató a tót papság. Igaza van H. Setcn- Watsonnafc. “A kát. papok tót tömegiek fölötti óriási 'befolyá­sát használták a csehek és ma­gyarok ellen egyformán irányu­ló, erőszakos nacionalizmus fel­keltésére”. A 'csehek sorsán siránkozó széplellkek tájékoztatására kí­vánatos felidézni a szívesen tit­kolt) tényeket. Az egyik vezető osztrák napilap szerint “az 1946-os szabadválasztáskor, fő­ként a csehek szavazata foly­tán, a kommunisták 38%-kai átvehették a hatalmat. Akkori­ban ez keleteurópai rekordnak számított, annál is inkább mi- [ vei szovjet csapatok sem tar­tózkodtak a te jel-mézzel folyó országban. A háború pusztítá­saitól megkímélve, a nyugati győztesek által minden elkép- j zelhető jóval ellátva, a Mar- I shall-t'erv áldásait élvezve,' Csehszlovákia csábitó jövő elé | nézett.” — iMit érdemel az a ' nép, amelyik ilyen tobzódó jó­lét és szabadság ellenére is a kommunista rendszer mellett foglalt állást? Sajnos, maguk­kal rántották a társutas tóto­kat és a teljesein ártatlan ma­gyarokat is. Már a két háború között is sokat hallottunk a csehek val­ló, stalanságáról. A magyarok- 1 kai és tótokkal ellentétben, | hiányzik belőlük a vallásos lel- J kiület. Most miután jelentős ré- j szűk -—- választás eredménye­ként — a kommunsti pártot juttatta uralomra, szabad fo­lyást engednek Isten- és egy­házellenes meggyőződésüknek. A “Statesman’s Year-book” legújabb, 1974-75. évi kötele szerint a csehek 11 millió ka­tolikust mutattak ki 1973-ban. Továbbá: 45 ezer felvidéki iu- | therámus mellett a Reformed , Church of Slovakia tagjai 150 I ezerre becsülték. A kát. egy- ! házról összehasonlító részlete- 1 két is közölnek: 10,473 templo-1 műkből (1948) mindössze 32 0 , volt nyitva 1973-ban. Vagyis 25 j esztendő alatt egyih armadára apasztották le a kommunisták. Ugyanakkor a kát. papság épp ! a felére csökkent; amiig 1948- ban 7040, addig 1973-ban mar­osak 3532 voM a számuk. Per­sze, — amint a felvidéki helv­­zetje'lentésből is látjuk— ez az üldözés a magyar papságot sokkal fokozottab mértékben érinti. Ide vezettek a párizs-kőirnyé­­ki békeparancsok! Egy jobb kor reményéiben üzenem a költővel: (Canadian Scene) —1883 (ban egy 26 éves asszony, Augusta Stowe volt az első, aki orvosi egyetemet végzett. Nyolc évti­zeddel később került sor arra, hogy egy asszony, Bette Ste­phenson kerüljön a Kanadai Orvosi Kamara elnöki székébe, miután — ezt megelőzőleg — helyet kapott a Kamara kor­mányzó testületében. Sikere világosan mutatja, hogy immá­ron elérkezett az idő, 'mikor a női orvosoktól nem tagadják meg az elismerést. Ebből helytelen lenne persze arra következtetni, hogy elég női orvos van az országban. A 48 éves asszony, aki Torontó­ban a Women’s College Hospi­tal élén áll és R. F. IM. Hill a neve, nagyon sajnálatosnak tartja, hogy kevés asszony vá­lasztja az orvosi hivatást. A- mint dr. Hill mondja: női or­vosoknak pedig nincs nehézsé­gük, ha a kanadai orvosi fakul­tásokon tanerőként akarnak el­­hjelyezkeni. Távolról sem lelhe­tett ezt mondani 1911-ben, ak­kor, amikor a Women’s College Hospital-t megalapították. Ab­ban az időben az volt a szerepe, hogy speciális kiképzést nyújt­son, mivel nőknek, asszonyok­nak akkor még nem volt lehe­tőségük, hogy más intézetben specializálják magukat. A kór­ház azóta országos hírnevet szerzett magának. Mi sem mu­tatja ezt jobban, mint az, hogy férfiak csak úgy törik magú­kat1, hogy a íkórlház orvosi gár­dájába kerüljenek. Dr. Stephenson egyébként nem azért került az Orvosi Ka­mara elnöki székébe, mert asz­­szony, hanem azért, mert az abortusszal kapcsolatban hatá­rozott álláspontja van. Szaba­don és keményen bírálta Otto Lang-ot, az igazságügyi minisz­tert. Azzal vádolta, hogy saját erkölcsi felfogását rá akarja mindenkire erőszakolni. Ebből nem szabad arra következtetni, hogy dr. Stephenson az abor­tusz minden további nélküli el­fogadásának ég alkalmazásá­nak a hive. Az a véleménye, hogy ez a kérdés a nő és orva­­sa ügye, amibe politikusoknak és ügyvédeknek nem szabad lenne beavatkozni. “Nehéz me­rev törvényeikkel szabályozni az abortuszt, mivel mindegyik eset külön méltánylást érdemel.” Dr. Stephenson gyakran ke­rül heves vita 'középpontjába. Néhány évvel ezelőtt, amikor még tilos, volt fogamzásgátló szereket és arra vonatkozó ta­nácsokat adni, Torontóban kii­­nikát nyitott, hogy segítse a hozzá forduló asszonyokat. Dr. Stephenson, mint a Ka­nadai Orvosi Kamara elnöke úgy véli, hogy ő, .saját szemé­lyében is segitett abban, hogy a kanadaiak elfogadják a női or­vosokat. Már a férfiak is meg­értik, hogy az asszonyok vég­eredményben ugyancsak a hi­vatásnak a művelői. Az elisme­rés gyorsabban jött, mint az a tempó, amit a női orvosok ere­detileg vártaik ebben a' vonatko­zásban. Diószeghy Tibor; CSALÓDÁS A“Ryerson jelentés" az élelemtermelés előmozdítását szorgalmazza Védd meg «arszti földedet, Azt a pár négyzetméternyi földet ... De azt aztán foggal, tiz körömmel, Démoni dühvei és őrült örömmel — AHOGY UEHET ... Pár szó csak, ami kettőnkből maradt, tűző nap helyett megtört sugarak, pislogó mécsek vágyaink egén. S a múlt tükrébe visszanézve, minden a gyökérig kiégve, s tort ülünk némán: Te meg én ...— 10 milliárd dolláros alaptőkével rendelkezhetne. Ennek' a fel­adata volna a termelés megfé­rő megszervezése. Külföldi tő­kebefektetés nagy haszonnal járhatna nem isi beszélve arról, hogy megfelelő mennyiségű é­­lelmisizer/t eredményezne a kül­földi országoknak. A tanárok becslése szerint az igy létrehozott üzem sorozat évente 40 milliárd dollár érté­kű élelmiszert hozhatna forga­lomba. * i — D. R. — I 1 Lajossy Sándor: ! ki élet mit érne! Milyen szegény volna minden széles e világon, | otthon, gyermek, munka nélkül koldulhatnánk folyton. 3. 4 Milyen bölcsen rendezte el sorsunkat az Isten, hogy soha senkii önmagában I boldog ne lehessen! Koernerék indián gyűjteménye az új vancouveri múzeumba SHEILA McCOOK. (Canadian Scene) — Cllaude < Levi-Straiuss, hires francia antropológus mondotta; “Véle­ményem szerint az északnyu­gati indáitok művészete sem­mivel sem marad el az ókori görög és egyiptomi művészeti sikoltásoktól. Az indián művészeit e szé­pen említett alkotásai új, állan­dó otthont kapták B.C.-ben, Vancouverben. Az University of British Columbia Museum' of telt b ro po lögy-ban kapott ta­nyát, vagy 10,000 iki-sebb-na­­gyobb alkotás, köztük a leg­szebb és leghíresebb kollekció, a kwakiiutl csoport munkáit. További 10,000 darab kiállítási anyag látható az úgynevezett nemzetközi gyűjteményben, a­­mielynél jellemzőbb ési teljesebb csak egy van Kanadában, a Royal Ontario Museuinban. A nemrég ajándékozott Koerner gyűjtemény további 340* darab­bal gazdagította az eddigi anya­got. A múzeumot 1947-ben dr. Harry Hawthorn és felesége kezdeményezte. Az asszony lett az egyetemi múzeum első ku­rátora. A házaspár lázas mun­kával folytatta a további gyűj­tést. Az asszony most az etimo­lógiai anyag kurátora. . 1940-’b!en már rengeteg szép indián anyag jutott külföldit, európai országokba, az Egye­sült Államokba, de jutott a,z a­­nyaigbói persze az ottawai nem­zeti múzeumnak is. Az úgyne­vezett kwáikiutj kollekció jelen­tősege tulajdonképpen anker emislnedett ki, amikor Mungo Martin, a törzs főnöke — 1950- ben — az egyetemre ment, hoz­záfogott a már meglevő anyag kijavításához és újak aiulotásá­­hoz. Egy nagy ajándék, dr. Walter Koerner, csehszlovákiai ma­gyar nagyiparos ajándéka dön­tötte el az új múzeum meg­alapítása ügyét. A tulajdonában levő gyűjteménynek ugyanis az egész kontinensen nem volt paiija. Nem egyet kclzülük az Egyesült Államokban, Angsá­ban-, Németországban ési más európai országokban vásárolt és 'hozott. (haza Kanadába. Kísérletet tett arra is, bogy a Szovjetunióban gyűjteményt vásároljon, de ez a kísérlete nem sikerült főképen azért, mert egy éiesszemü orosz arisz­tokrata megakadályozta. Más anyag K,mából, Japán­ból, Koreából, Tibetiből, Afriká­ból, Közös- és Dél Amerikából került a múzeumba és jött a­(Cauadian Scene) — A Ryer­­som Polyteclmical Institute két professzora arra a következte­tésre jutott, hogy óriási mér­tékben meg keli1 növelni a ka­nadai élelemtermelést. Nemcsak, azért, hogy segíthessük a világ élelem ellátását, Ihanem azért is, mert ez új szerepet terem­tene gazdasági életünknek. A 38 oldalas New Role for the Canadian Economy in the Age of World Food Shortage című tanulmányban Eckhardt professzor és George Korey professzor, aki az intézet elnöki teendőit Is ellátja, felvázolja az élelem termelés fokozásának kontúrjait. A tanároki vélemé­nye szerint minden mennyiségű élelmiszerre akadna vevő és Kanada rendelkezik a szüksé­ges lehetőségekkel a termelés hallatlan méretű fokozására. Fogyasztásra kész termékek e­­lőállitására kell törekednünk. APRÓHIRDETÉSE Egy szándban ft&tlis fa fVH, hírem aAmbah $3.0« SZIGORÚAN BUJRE FIZETEND® nyaig még Délkelet Ázsiából is. van egy arány lag kiejsi eszkimó gyűjtemény is a kiállításban. Arthur Erikdson, híres kana­dai építész, a .Simon Fraser University tervezője és a japá­­ni Expo1 kanadai pavilonjának llé ti elhozó ja —: tervezte a mú­zeumot is. Középpontjában van a Nagy Csarnok faragott er­­kély-részekikel, 40 lábas abla­kokkal. Itt lehetőség van még arra is, hogy óriási totem osz­lopokat kiállítsanak, mégpedig úgy, hogy természetes fény es­sen rájuk. Canadian, Govern­ment of Tourism Photo-Story. ■.^““11 I ii"*1 "ái iir~”r'" ii iiI r"»n„n»i—'m*n**mm**ä\iT~** Ezt a kanadai ipar a. megren­delők előirásai szerint el tudná I látni. A termelést persze hosszú j lejáratú gazdasági egyezmé­nyekre lehetne alapozni. Ez által bőven lenne az országban is ennivaló. Olyan 'bőven, hogy I ebben a vonatkozásban meg­­! szűnne az áremelkedés. A ta­nulmány szerzői az élelemter­melést tartják a legalkalma­sabbnak arra, hogy az ország legfontosabb gazdasági tevé­kenységévé legyen. A tanulmány szerzői meg vannak győződve arról, hogy a jövőben egyre nagyobb gondot okoz majd ipari exportunk fenn tartása, a termelt iparcikkek külföldi országokban való elhe­­! lyezése. Az ;uj helyzetben Kana- I dának csak két választása lesz. I “Vagy az, hogy nyersanyag ex- 1 portra rendezkedik be, bár a­­zokat sokkal drágáb'bian adja. . . vagy pedig az, hogy óriási élel­miszer termelésre és gyártásra í rendezkedik be. Enneki a máso­­{• dik útnak a helyességéhez alig- i ha férhet vita.” A második alternatíva elfo­gadása azzal járna, hogy meg | kellene kétszerezni a jielenegi j termőföld területet. 40 -millió | holdon legelőt kellene teremte­­| ni 7 millió 700 ezerről 100 mil­­! Móra kellene fokozni a marha, j 6.5 millióról 40 millióra a dis .­­nóállomány számát. Jelenlegi 780,000-es juih állományú nkat legalább 20 millióra kiéli fel­emelni. Természetesen megf le 1 lő arányban kell fokozni feldol­­| goizó üzenteink kapacitását is. A program Canadian Inter­­hationa!1 Food Bank létrelhozá- I savai kezdődhetne, amely akár AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORBA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKK A utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBIZHATÓBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (21G Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-től felfelé $1.50 az IKKA kezelési költ­sége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. JoTANÁCS “Kedves Szerkesztőségi Hu­­.Sizonkét évvel, ezelőtt férjem az­zal ment el otthonról!, hogy le­szalad egy kis ecetért, amit a feijessalátára akartunk önteni. Azóta nem tért vissza. Mit te­gyek?” A szerkesztőség válasza: — Csepegtessen eitromlevet a salátára. NÉMETHY CSALÁD szeretne kap­csolatot teremteni Kecskeméti Lász­lóval és Lenke feleségével, akik Olaszországból 1973 márc. 6 és 10 kö­zött érkeztek Kanadába. Értesítést kérnek e.z alábbi cimre: Némethy József, 302 Laken Heath, corner. High and Lily Ave. 2001 Johannes­burg, Bore-a, South Afrika. — MEGRENDELŐ-IY KANADAI MA GY AR U J S A G 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldj k t v bb) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $ Sajtó Alap .............................................$ - • • Összesen: $ Név: Cim (utca, ház-szám, vagy Box):........................................... Város és tartomány: ...... .................................................... félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.— A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: sgy évre $12.­Believeit. Cancer can be beaten. For further Information, I contact your local Cancer Unit. | CANADIAN CANCER SOCIETY i. LEGÚJABB MAGYAR KÖNYVEK, új­ságok, hanglemezek, 8 Track Tapek, ajándéktárgyak, kézimunkák, kerá­miák, importált tésztafélék, magyar paprika, íháztartási cikkek, darálók, mérlegek, stb., állandóan kaphatók. ! IKKA küldeményeik Magyarországra, ! TÚZEX Csehszlovák iába, lei Romá­­| niába küldését vállaljuk. Címünk: i Hungarian & International Book | Store. 545 Sargent Ave.. Winnipeg 2, Man., Canada. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents