Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-11-07 / 36. szám

M. I. —

“GULAG szigetcsoportja

1918-1956"

Alexander Szolzsenyicin könyvének rövid ismertetése

Az e címen megjelent könyv Nyugat-Európálban történt kiadása volt az oka, hogy szerzőjét a Szovjet-Unióból kiutasították. Mint a mű előszavában olvasható, fájó szívvel bár, de éveken át azért késleltette köny ve megjelentetését, mert nagyobb elkötelezettséget érzett az élőkkel szentben, mint azokkal, akik a szovjet rabszolgatáborokban fájdalmasan már elpusztultak. Mivel azonban az állambiztonsági szerveknek sikerült elkobozni a mii egyes kéziratait, nem maradt részére más megoldás, mint nyilvánosságra hozni azt.

Ebben a könyviben nem szerepelnek képzelt személyek és cselekmények, a színhelyeket is valódi nevükön: jelöli meg, vagy ha azok csak a kezdőbetűkkel vanhak feltüntetve, úgy az az illetők nevének fel nem fedését célozza. Többek nevét a szerző meg sem említi, mert mint írja elfelejtette azokét. Hangsúlyozza azonban, hogy minden úgy történt ahogy leírta könyvében, melyet azoknak szánt, akik meghaltak anélkül, hogy beszélni tudtak volna, de akiktől bocsánatot kér, amiért nem irt meg mindent, amiért mindenre nem emlékezett, vagy nem okolt meg mindent.

De mi is, akik Szolzsenyicinnek e megrázó erejű müve legfontosabb, eddig fel nem fedett borzalmakat tárgyaló fejezeteit alábbiakban ismertetjük, azoknak a sok ezerre telhető magyar testvéreinknek, ártatlan asszonyoknak és férfiaknak az emlékezetét kívánjuk felidézni, akiket a bolsevista pribékek a második világiháború után hazánkból elhurcoltak és a “Munkatáborok Főigazgatósága” (o- i öszoi 1 lerövidítve GULAG) szigetes »portjában szétszórt munkát óborokban, helyesebben vesztőhelyeken kinszenvednek, éhenhaltak, vagy elpusztultak. Legyen áldott a névtelen, megkínzott magyar számüzöttek emléke, akár e “szigetek” egyik legnagyobbikán, illetve leg-hirhedtelobjén Kolyma-n véreztek el, vagy máshol.

A földrajzilag, szigetcsoportnak, de lélektanilag inkább árny ék világnak benépesitői, a

“zeks”-ek közé tartozott 11 évig a könyv írója is és élményei saját észleletein alapulnak. Ezek részben új fényt vetnek Vladimir Ilics ilianovra, vagyis Sztálinra, akivel a íNyugti világ sírásói: Roosewelt és 'Churchill szövetkeztek és akit “liibeiator’-aikkal, tankjaikkal és teljes hadi felszerelésükkel segítettek. A szerző Sztálinnál szem ben eddig soha nem támasztott drámai vádakat emel. Bizonyítja, hogy élete utolsó napjaiban az URSS zsidói ellen egy nagyméretű pogromot óhajtott indítani, melynek az összes zsidók Szibériába való száműzetésével kellett volna végződnie. De bizonyító adatokat közöl arra nézve is, hogy Sztálin fiatal korában egyik ágense volt a cári titkos rendőrségnek, az “ükrana”-nak.

A pogrommal kapcsolatos állításait a szerző az u.n. “orvosi összeesküvés” folyományaira alapítja. Sztálin azzal vádolta a Kreml orvosainak egyik csoportját, főleg a zsidó orvosokat, hogy több magasra ng;u szovjet főtisztviselőt meggyilkolni szán dékoltak és összeesküvést szerveztek, az USA és Anglia, valamint a zsidó “segítő alap” ügynökeivel és kémszei vezeteikkel együttműködve. Á moszkvai újságok meglepetést keltve- közölték 1953 január 13.-án, hogy j felfedezték ezt az összeeskü- I J vést. Ettől kezdve naponta jelentek meg a sajtóban olyan | cikkek, melyeknek az volt a,

1 célja, hogy felidézzék a szovjet- |

| niép méltatlankodását azok el| len a zsidók ellen, akik fontos |

, állásokat töltöttek Ibe a köz- '

I igazgatásban és akik bármely' formában nyilvánosan szerepel- j tek. Sokakat titokban letartóz- j tatták és Moszkvában rémhírek ' keringtek, miszerint egy új nagy mértékű “tisztogatás”

J kezdődik nemcsak a zsidók el- |

. len, hanem a Politbüro régi tag| jai ellen is, igy többek között Vyachosl'av Molotov, Anastas , Mikoyan és mások ellen; De Sztálin 1953 március 5.-én be- i követkeeztt halála ezeknek a terveknek véget vetett. Nlkita Krnscsev idejében azután elré- j mitő hi-rek terjedtek el Sztálin ; valódi szándékait illetőleg,. Ezé- ; két a rémhíreket főleg maga i Kr-uscsev és vele együtt több ' szovjet-hatalmasság terjesztet- 1 i te.

! Egyes változatok szerint I Sztálin nemcsak a legközelebbi ; munkatársait kívánta kivégez- I tetni, hanem az volt a terve, '

! hogy száműzze, vagy a szibériai j i kényszermunkatáborokba zá- ]

I rassa a ISzovjet-Unió egész há- '

| rom milliót kitevő zsidó lakos- : ságát. Hírek szerint halálát is j az okozta, hogy szívrohamot kapott egy izgalmas vitatkozás ; sprán, melyen több miunkatár- 1

i '

; sa ennek a tervnek ellene sze- i gült. Hitelt érdemlően állítja 1 Szolzsenyiciin, h-ogy Sztálin nyíl vános tömegkivégzést tervezett.

A “Vörös Téren” felakarta akasztatni a Kreml orvosait.

: Ugyanis a modern időkben ezen a téren már nem hajtottak végre nyilvános kivégzéseket“’ úgy, mint Rettenetes Iván- cár ide- | jében a XVII. században és ; Nagy Péter -cár alatt az 1700-as években szokásban volt. A Szent Basil Katedrális mellett a Kreml -egyik kapujánál még ma is látható a kivégzések he- I lye, egy kőiből készült koraiakat j emelvény. Az iró azt állítja, I hogy Sztálin a kivégzéseket Rettenetes Iván mintájára óhaj- j tóttá végrehajtani. A Pártfelelősek vezetésével a tömegeknek Moszkvát át kellett volna fésül- j niök zsidókat keresve. Elkép- : zelhető, hogy ez valóságos pogrom lett volna, de méreteiben 1 messze túlszárnyalta volna a cári uralom alatt valaha is ren- | dezetteket. A szerző szerint I minden 'jel azt bizonyítja, hogy j agy-két éjszaka vérfürdője után í Sztálin közbelépett volna és j hogy “megmentse”, a zsidókat J a zavargásoktól, elküldte volna : őket 'Szibériába a száműzetés- , be és kényszermunkatáborok- ! ba. |

Az iró másik vádja bizonyitá- i sá.a adatokat tár fel, melyek szei int igaz legyen az emigrált I régi bolsevista gárda tagjaiban még ma is élő “gyanú”, miszerint Sztálin a cári uralom megtorló gépezetének az okranan,ak volt •fiatal korában a tagja. Több oknyomozó igyekezett már megállapítani, hogy e vád- j nak van-e komoly alapja? Az j I Okrana régi irattárát több ízben átvizsgálták, úgy azt ami ; az URSS-iben, valamint azt ami I más országokban feltalálható, j A párisi Okrana-irattár volt a í legnagyobb és legfontosabb, ámely ma a kaliforniai Stanford- Egyetem őrizetében van és a haditudományokat, forradalmakat éts a -békét tanulmányozó Hoowei-intézet tulajdona. Az ' Okranara vonatkozó itt található okmányokban vannak hivatkozások Sztálinra, de egyik sem állítja kétséget kizáróan, hogy tagja lett volna ennek a rendőri szervnek. Azonban Szol zsenyicini hivatkozik az Okrana egyik volt tisztségviselőjére, aki a Kolyma-i kényszermunkatáboriban halt meg és aki neki halála előtt bevallotta, hogy 1917 februárjában a cári uralom ledöntése után sietve elégették a titkos politikai rendőrség irattárát, azzal a céllal, hogy megsemmisítsék azokat a Ibizonyitékokat, melyek egyes személyekre nézve, szégyenleteseknek látszottak.

A szerző azt hiszi, hogy ez Sztálinra is vonatkozott, mit alátámaszt az ő ismert csökönyössége, mellyel támadta mind azokat a kommunistákat, akik valaha is az Okr&nat kiszolgálták. Amint mondja ,ennek lélektani magyarázata az, hogy másokat mindég olyan bűnökkel vádolt, melyeket ő maga is elkövetett.

Tárgyalja könyvéiben a szer- ^ ző azt a meglepő jelenséget, hogy miért volt annyi “haza- j árulója” a Szovjetnek a máso- I dik világháborúban? Mivel magyarázható- a kémektől való rögeszmével határos félelmük? Ismerteti Andrei Wlassov gene- ; rális harcát orosz majd német oldalon, ez utóbbiak által való megaláztatását és végül az USA hadvezetése által a Szovjetnek való kiszolgáltatását. Leírja a tivoli Lienz mellett táborozott 90 ezer kozák tragédiáját, akiket családtagjaikkal együtt Churchill parancsára küldtek a bolsevisták vesztőhelyeire.

DABAS R. DR.;

MKOUTOX AUSZTRÁLIÁBÓL

A földkerekség ötödik kontinensét, Ausztráliát a századforduló előtt, mint a fegyencek szigetét ismerték. Ennek, a nem éppen megtisztelő névnek az eredetét az egykori brit igazságszolgáltatásnak köszönheti, amely ide taszította ki bűnözőit. Tulajdonképen a portugálok fedezték fel. A londoni korona számára Cook kapitány biztosította jóval később. Területe ‘82-szer akkora, mint Cs-onka-Magyarország, de lakossága csak 13 millió. Ebből 85% városlakó, miértis Ausztrália városi lakosságának aránya világviszonylatban első helyen áll. Az ország belseje, az Outback gyakorlatilag lakatlan.. A gépmadárból téglaszínűnek tűnő végtelen sivatagot csak a peremén szeli át a vaspálya, fehéren csillogó, nyílegyenes vonala, amely hosszúsága miatt egyedülálló a világon.

Kanadához hasonlóan a gazdasági és politikai súlypont Ausztráliában is a birodalom délkeleti részére esik. Azonosság mutatkozik abban is, hogy ott is két csaknem egyenlő nagyságú metropolis között épült fel az ország mesterséges fővárosa. Ugyanis Canberra, a szövetségi főváros, közelebb van a Montréal méreteinek meg felelő Sydneyliez, mint a Torontóval összevéthető Melibournehöz. A két legfontosabb iState -— akárcsak Québec és Ontario ■— Ausztráliában is a két metropolis körül alakult ki.

Winnipeg, iMan. 1975. nov. 7.

3

A fegyencek szigete és gyermekmunkások

(Folytatjuk)

A BIBLIÁBÓL

Azt mondja az UR: törvényemet az ő belsejükbe helyezem, és az ő szivükbe irom be, és Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek. És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismérjétek meg az

URat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, — azt mondja az UR, — mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről tölbbá meg nem emlékezem.”

(Jerm. 31:33-34.)

Magyar Hanglemezek

8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK

Legolcsóbban, legnagyobb vá asztékban kaphatók.

Kérje ingyenes lemezárj gyzékünket.

Szappanos Record Shop

3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (216) 561-5524.

A parlamentáris demokrácia hazájában, az igazságszolgáltatás el volt maradva. Egyáltalán nem volt humánusabb (sőt!) a magyarnál. Büntetőtörvényeik alig tettek különbséget emberölés és kenyérlopás között. Ezért igen sok személy ártatlanul szenvedett, akiknek cselekményét az egykori magyar büntetőjog csupán kihágásnak minősítette volna. Az angolszászokra ma is jellemző .profit-éhség szellemében a tulajdont jobban védték, mint az ember életét. A mindenható tőke uralma miatt még a múlt század folyamán i; ezrek sínylődtek az adósok börtönében, ami a bizonyos nyugatiak által “maradinak” rágalmazott hazánkban ismeretlen intézmény volt. A szabadságve, síztésre ítéltek száma egyre növekedett s férőhely hiányában hajóra rakták őket. Amerika, függetlenné válása után, többé nem fogadta be a brit börtönök fölöslsígét. Uj d-eportálá-si terepre volt szükségük. Választásuk az ausztrál-szigetre .esett. Az első ralhszállitmány 1788. január 2 .án kötött ki a mai Sydney öblében. E történeti esemény napját nemzeti ünneppé nyilvánították.

Anglia akkori lélekszámúhoz viszonyítva óriási tömeg az a

120,000 fegyenc, akiket 180l3 és 1854 között erre a büntető szigetre szállítottak. Egy tizedét az ausztrál Aicatraznak is nevezett négyemeletes tasmániai börtönben őrizték. Rémregénybe illő bánásmódban .részesültek. lm,© néhány pillanatkép. A Mnzásiok mellett mindennapos volt a botozás, a deresrehúzás. A “dumb cells” földalatti üregeiben a magánzárkások ,sínylődtek 30 fontos vasgolyóval a lábukon, félelmetes .sötétségben

és csendben. Az elviselhetetlen szenvedések elől1 sokan a halálba menekültek; vagy önkezükkel vetve véget életüknek, vagy azáltal, hogy ibörtöntársukat agyonverve, büntetésből felakasz tották őket. Az öncsonkítás sem volt ritka. Sorsuk az ókori rabszolgákénál is rosszab volt. Gyakran ekébe fogva szántottak, sőt a hírhedt tasmániai börtön közelében épült első 4.5 mérföldnyi vasútvonalon a mozdony vontató erejét is, a fegyencek izmai helyettesítették. A börtön-kápolna istentiszteletein csak álarcosán vehettek részt. A tiz és 18 év közötti fiúkat a közeli ,Holtak-szigetén tartották fogva. Ezen a két hold nyi apró szigeten 1800 szer-enj qsétlen teteme nyugszik, több! nyíre jeltelen sírban. Jellemző, hogy 1820-ban a fehér férfilakasiság háromnegyed részét fegyencek, vagy szabadlábra helyezettek képezték. Ez utóbbi csoporthoz tartoztak ama szerencsések, akiknek megkegyelmezve, 30 hold földet ado- i mányoztak.

! Felvetődik a kérdés: hogyan : volt mindez lehetséges az ern- 1 béri jogokat állítólag tisztelő 1 angoloknál? A helyes választ a képmutatásban kell keresnünk. Érdekes a felfogásuk változása. Mig a múltban mindent | elkövettek a szégyenfolt takar - gatására, addig mostanában | már bizonyos büszkeséggel em. legetik. Száz éve megjelent le- i xikoiniuk pl. a “convict” szót | egyszerűen kihagyta. Az “ex' convict” kifejezés helyett pedig j az “emancipist” szót alkui,maz-I ták.

I Nem csoda, hogy az agyonsa! nyargatott gye: ekek sorából is |elég sok bűnöző került ki, (éhségükben loptak, stb.), hiszen

a múlt század .első felének Angliájában kisfiúkat és kislányokat dolgoztattak éhbérért látástól vakulásig. Ma már elképzelni is nehéz, hogy 9-10 éves gyerekek reggel 6-tól este 8-ig robotoltak a gyárak egészségtelen műhelyeiben, a munkásság óriási többségét képezve. Heti hat napon át 12 fél órát izzadtak, Ha munka közben, estefelé az álmosság, erőt vett rajtuk, szíjakkal verték, vagy hideg vizzel öntözték, őket. Ilyen volt a müveit Britannia még a múlt században is,!

i

KAPITALISTA TÚLKAPÁSOK ÉS A BENNSZÜLÖTTEK IRTÁSA.

Az angol kapitalista életforma árnyoldalainak széles skálája honosait meg a XIX. század Ausztráliájában is. Kisgyerekekkel dolgoztattak, akiknek helye az iskolában lett volna. De ki törődött ezzel? Következésképen a széles néprétegek műveltsége sokkal alacsonyabb volt, mint a roszindiulatúan elmarasztalt akkori magyar birodalomban. A gyerek,munkásoknak még ma is olyan jelentős

szerepük van Ausztráliában, mint sehol másutt a fehérek világában. Csak pillantsunk be hírlapjaik Boys & Girls rovatába! A legtöbb Supermarket pénztárosi munkakörét 14-16 éves gyere klán yok látják el.

Az emberek oly hamar felej- I tenek és oly szívesen hajlandók elhallgatni a gyarmatosító nagyhatalmak bűneit. Ragadjunk ki csak egyet a sóik közül. 1954-ben, az egyik telep aranyásói tiltakoztak a túlmagas bányadijak ellen. A válasz a brit katonaság sortüze volt, 25 halottal, 30 sebesülttel! Igv bánt el a kapitalista gyarmathatóság a rendbontókkal. Ezen ! tömeggyilkosságokat elkövetők | honfitársai (pl. Seton-Watson I alias iSeotus Viator) ugyanakkor nekünk magyaroknak bűnül róják fel a karhatalom sokkal indokoltabb igénybevételét, sokkal kisebb számú áldozattal.

I Nemcsak a fegyencmult, hanem a világhódító angolok gőgje és anyagelvüsége is rányomta bélyegét az ausztrál-szigetre. Kegyetlenkedésük a börtön falain kívül is ügyiszólván korlát(Folytatás a 7. oldalor)

üi&tm

INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN

KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT

KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK

TORONTO - BECS - TORONTO

és EURÓPA összes országaiba

valamint

BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST

^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron - ^ Repülő- és hajójegyek részletre is

^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés,

cjaranciaievelek

IKKA - TUZEX - C0MTURIST

Pénzküldemények és vámmentes csomagok

PÉNZ- eS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb.

IKKA. TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE.

LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZASI IRODA

IP

INTERNATIONAL

AGENCY TRAVEL SERVICE

DIVISION OF INTRAGSERV LTD.

549 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131.

MAJTHÉNYI GYÖRGY

ARANYMÁLINKó

Spanyoihontól Importált kitűnő minőségű

SÁFRÁNY

kapható Keieskedelmi Osztályunknál.

Levesek, mártások ízesítéséi e.

Ara csomagonként $1.50 szállítással

K.M.U.Kereskedelmi Osztálya

210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6.

Málinkó arcára, kezére. Eszébe jutott, mint kapta el egysze.. Málilnlkió kezét, és (csókolta, csókolta az apró pettyeiket itt is egy! ... És Málinkó meggörbült háttal húzta volna vissza a kezét, csakhogy ő népi- engedte. Belekapaszkodott hát szabad baljával a hajába, tépászta, rázta: te bolond! Te bolond! — és; kacagott gyöngyösen trilláziva, hogy még a madarak is meigk igyeit’ék a. nevetését ... És amikor elengedte és fölnézett a lányra, úgy állt ott a szabadiban, a zöld' iomíbok között, hogy a naip glóriát sugárzott arányos haja köré. — Aranymálinkó! . . . Aranyimálimvó! — reibegte..

Befúrta 'fejét a párnáiba. Úgy tele lett a szive a régi képekkel, hogy sírni tudott volna. Hogy erőt vegyen magán, fölült, imintlha kiszállana az ágyból, az áblakra nézett, a szürkén gcimiolygó, imélyenjáró felhőikre, amelyekből végtelen szátokkal ínuiilit, hullt az eső s mintha nem akarná a valóságot elhinni, -még, egyre az eiélhb látott napfényes erdei képbe 'kapaszkodó.t.

Tavasz, te szerelem idénye, !

Jöttöd mily bánatos nekem!

Mily felhullámzó érzeménybe Szorul lel sóvár kebelem!

Arcomra rebbenő fuvalmad Elűzi tőlem a nyugalmat.

És mintha fenyegetne (vész,

Kedélyem, szivem oly nehéz!

Nem tudta tovább mondaná): hatalmas tüsszentés fogta el. Hármat akkorát tüsszentett, h-ogy a füle is megcsendült bele. Nyomban a paplan alá húzta a lábat: csak nem fáztam meg. De ekkor már kopogtak is az ajtaján;.

— Ki az? Mi tetszik? — kérdezte némi zavarral.

— Behozhatom a reggeli? — érdeklődött Anka,

— Hát hány óra van?

•— Tiz. Már el is muilá.

— Mennyi? Tiz'óra? Hát mért nem költött feli korábban? .. . Nem, ne hozza be a reggelit, majd gyorsan felöltözöm

élőit).

Mintha valahai szörnyű mulasztást követett volna ©1, úgy sietett. Egyszerre kiesett agyából Málinkó képe, megfeledkezett

— 40 —

Vugrics ibácsi odakoccantotta .poharát Oltóéhoz és megr oiajozta a torkát. Oltó is ivott. Dúsné azonban megrázta a fejét: nem.

— Szóval, — folytatta az öreg, — az alezredes beszélt valamit a 'kocsimárosisa/l, aztán csöndes köszöntéssel letelepedett a bátyjával együtt a parasztok közé. Nemsokára hoz a kocsrná- TOS két csaját, ég bennük a rum. A tótok figyelmesen nézték a kiét vadászt, aztán az egyik csak elkiálja magát: Nézd csak, megissza a tüzet! — Hanem akkor bámultak el csak igazán, amikor az alezredes orrán, száján lángot fújt. Tudja, milyen babonás nép ez, hát rögtön azt mondja valamelyik fickó: ördög ez, barátaim! — és összeborzong. Erre aztán azt felelte az a.ezre-des: Dehogy is! Mi csak az üirdög cimborái vagyunk, —- s hogy ezt kimondja, a szomszédja pálinkásüvegében felforrt a pálinka ós kifutott. Persze, a szomszéd fölállt és némi iszonyodással tágult a közeléből, de egy másik fickó azt kiáltja kihívóan: Semmi ez, leráti! A vásárban olyan komédiást is láttam, aki késeket nyelt és annyi papírszalagot húzott ki a szájából, rogy három kaslkáiba se 'fért volna . . . Erre, persze, megbátorodiott megint a szomszéd, az alispán meg hunyorított egyet, ltoig.y: no, pajtás, most vágd ki a rezet, mert csúfságban 'maradunk1! ... Az alezrejdes meg a zsabéb'en szöszimlcitölt, egyik töltényét bontogatta féllkiézzel, aztán a tenyerébe ömlő puskaport nagyügyesen meggyujtotta az, öngyújtóval, és felloíbbanó k z. t úgy lökte az asztal föllé, hogy seinfci se tudta, honnan tört elá a láng és a füst. A tótok szemimelláthatólag, megrenciü...tek, a hetyke, legény azonban, azt mondta: No, a pukka, az o-ztán durran is! ...

— No, ettg a méreg az alezredest, amiért igy befagyott a tudományával, de ekkor a báttyja a segítségére! jött. Kivett a zsebéiből eigy bankót, az: asztalra tette és azt mondta a favágóknak: Hát nem alkrjátok elhinni, hölgy az ördög cddnfborái vagyunk? Nem? ... No, akkor én most leszedem itt. előttetek a fejem bonét, űe úgy, hogy egyetlen csöpp vér se fog, látszani. Ezt, bráti csalk az alvilági szellemiek segítségéivel lehet megcsinálni . . . Vigyázzatok; hát magatokra ... És lia közülatelk valaki utánam csinálja, neki adom, ezt a bankót. — Azzal fölkelt a pádról, szigorú, szúrós szemét végigjártatta a parasztokon, aztán hirtelen mozdulattal lekapta a fejéi ől a — parókáját.

— 37

i