Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-10-31 / 35. szám
4 Winnipeg, (Man. 1975. okt. 31. KÖNYVESPOLC Visszavonhatatlanul itt az ősz. Felhősen hűvösre változott az időjárás, s alig van nap, hogy ne .esne az eső. iA leveleik is kopogva hullanak le a fáról és az a gyönyörű tájkép, amit a legnagyobb1 piktor a természet festett — egyre szürkül, egyre rongyolódik —, nagyokat ihaiap le belőle á mindent elpusztító idő. A meleg szobában ülök könyv vei a kezeimben ez az igazi jó szórakozás, mert felfrissül az emlékezetem és a könyvekből átrakom magamba azt a soksok ismertet, amit hiányolok. Minnéii öregedte lesz az ember annál jobban érzi, hogy milyen a tudása. Olvasás köziben rájön arra, hogy mennyire ráfér a tanulás, ismereteinek, a bővítése. Hogy mi minden van a világon, amiről fogalma sincs. Most, hogy Pesten voltam a nyáron több könyvet elhoztam magammal. Az érdekesebbekről pár sorban beszámolok: Illés Endre “Örvények” között c. ko/nyvében novellákat gyűjtött össze, illés oszlopos tagja a magyar irodalomnak a Szépirodalmi Könyvkiadó vezérigazgatója, aki valóban kitünően, élvezetes és szórakoztató az írása. Vágó Márta József Attiláról irt könyvet. A kötet dokumentum értékű, mert közli benne József Attilának hozzá irt leveleit. Visszaemlékező egykorú krónika, személyesen átélt irodalomtörténet és a könyv, mintahogy Pesten mondják egy kor éis égy költészet regénye. József Attilának nagy szerelme 'volt Vágó Márta. Egyik versében ezt írja “Egy jómódú Hányt szerettem, osztálya élragadta tőlem”. Vágó Márta őszintén szerette József Attilát, de még sem eléggé, mert nem ment hozzá feleségül, de talán jobb is ez igy, mert a szerelem hamar elmúlik ügy meg legalább egy értékálló könyv maradt utána. Fejes Endre “'Szerelemről bolond éjszakán” 'a könyvében arról ir, hogy három suhanó Nyugatra szökik tisztára kalandvágyból. Az író nyomom követi őket s megállapítja, hogy a Ihárom fiú lehetőségei itt az idegenben igen szűkre szabottak, mert irtóznak a rendszeres munkától, tehát mimes lehetőségük arra, hogy beilleszkedjenek a polgári életibe/. Három elesett figura szerelemmel, torzulásokkal, ahogy ez már lenni szokott. Zelk Zoltán: “‘Ahogy a kötéltámeosok”. Zelk Zoltán az isimért költő évek óta beteg, ebben a verses kötetben elsiratja az elveszített feleségét, megidézi új szerelmét, gyermekkori álmait és a nagy pályatársak alakjait. Gáspár Margit; “Isteni szikra”. A nagy Írónő igazgatója volt a Városi Színháznak a Magyar iSziníháznak és a Fővárosi Operettszínházinak, majd tanított a Színművészeti Főiskolán. 1946-ban nagy sikert aratott az Uj Isten Thébában c. szatirikus komédiájával. Azóta több színdarabot és könyvet irt. Ebiben a könyvében egy zseniális francia színész Tálma alakja elevenedik meg a nagy francia forradalom korából. Déry Tibor: “A Félfülü”. Déry Tibor túl a 80. óvén még, minidig ir. A félfülü témája abból keletkezett, hogy egy amerikai milliomos unokája egy átmulatott ójszákán Ihazaigyekszik. Az utón elfogják az emberrablók, akik hatalmas váltságdíjat kérnek a milliomostói, azt gondolva, liogy a gazdag ember nem engedi megölni az unokáját. A zsarolás írem volt olyan silma, mert a •milliomos gyanakodott, hogy Ihátiha már meg is ölték az unokáját, mire azok levágták a fiú fülét és elküldték neki bizonyítékul. Boldizsár'Iván; a “Szárnyasló”. Boldizsár Iván nem örvend valami nagy közkedveltségnek Limilgrációs körökben. Itt úgy van elkönyvelve, mint a rendszer nagy követe. Véletlenül most nem rólunk, emigrámsokíótl ir, hanem az irás és színjáték címen új és merész színházi kisérletekről beszél éhben az új könyvében. Lajta Kálmán: “Budai tüzek”. Aki szeret foglalkozni a múlt történelmével az bizonyára szívesen olvassa Lajta Kálmán regényét, amelyben a XIV. század első éveit eleveníti meg az utolsó Árpádházi kiír áiy (halála után (kirobbanó trónviszályt. Szép versek 19/74. Időről-időre szélp versek címen költeményeket adnak ki odahaza. Ebben a könyviben is benne vannak az összes számottevő költők. Illyés Gyulától Weörös Sándorig. Elekes Lajos: A történelem felfogása korunk polgári tudományában. Az ismert akadémikus könyve nagyon izgalmas és aktuális problémát dolgoz fel: a polgári történeti gondolkodás kialakulását és fejlődését a kezdettől napjainkig. Nadányi Zoltán: “Kőimenet” Füst (Milán szerint -Nadáni Zoltán olyan kivételes tehetsége volt a költészethez, amilyen csak ritkán adódik. Valóban Nadányi a szelíd ábrándozó hangok, finom árnyalatok, gyöngéd szerelmi vágyak (költője volt. Körkép 1975. 23 mai magyar elbeszélés szerepel ebben a könyviben, 23 magyar iró, köztük a nevezetesebbek: Illés Endre, Karinthy Ferenc, Örkény István, Gaigóczi Erzsébet, Csutka István, és Szakonyi Károly. Nemeskürty István: “önfia vágta sébét”. Ezt is lőhetne cifül adni, hogy krónika Dózsa György tetteiről, vagy ez történt Mohács után. Nemeskürty István szerint könyve annak az agyonhallgatott korszaknak a tüiténete, amelyben számtalan lehetőség (kínálkozott volna, hogy megszabaduljon legnagyobb ellenségünktől a töröktől. Rácz Endre: “Leningrad és környékét’’ vette lencsevégre és megállapítja, hogy Leningrad különös helyet foglal el az orosz városok között. Központjának meghatározása jóformán egyetlen ember, a tetterős és energikus I. Péter cár müve. Két (könyvet kel még megemlíteni Örkény Istvántól a “Vérrokonokat”. A kiváló szindarábiró egyfelivonásos darabjait közli ebben a kötetben. Kántor Zsuzsa pedig Kanibáliok c. ifjúsági regényt irt; szórakoztató, élményes olvasmány, i (Székely) Kisjókai Erzsébet műfordításai Rainer Maria Rilke: JEREMIÁS Mint zsenge búza, lágy voltam, gyenge, ám te, Haragvó, igy kívántad szelíd szivemet, felgerjesztve forrjon, mint szive oroszlánnak. Mivé formáltad számat át, mikor ifjú voltam, majdnem gyerek: sebbé vált: most belőle vész sikoly, Ínséges évek folynak, vérzenek. Uj borzalomról zengtem naponta, Telhetetlen, amit tervezel, nincs ki némitson, számat befogja; láss hozzá, mint csendesíted el, de kik szétütnek, mást lerombolva, majd véget érnek bús elveszetten,, s rájuk zúdul végzet, pusztulás: romok alatt ott a rettenetben hangomat még egyszer halljam újra, mely nem volt más, csak feljajdulás. Jacques Benoit PETŐFI Nagykiterjetíésii őskori város romjaira bukkantak Zenta közelében (Folytatás az első oldalról) Ez a cikk újabb bizonyíték arra is, hogy a magyarellenes ; I “kisantant” propaganda még 1 ma is létezik és destu uál, amit., j sajnos, a mai otthoni rendszer - ! is nagyban elősegít és támogat, j ; ’ l Csikmenasági. Szabadság volt a lelke Költői álom' — De mint hős valóra tudta váltani. Ki álmodozott, mialatt leáldozott a nap, Uj holnapért harcba szállt lelkesen. Nincs fény s szabadság Vértelen. (Canadian Scene) — Mikor már lehuüottak a levelek és a kanadaiak készülődni kezdenek a télre, Torontóban megkezdődik a világ legnagyobb mezőgazdasági vására és kiállítása. A Royal Agricultural Winter Fair, amit röviden csak “Royar-ként emlegetnek, egy félszázada kerül megrendezésre a Kiállítási Parkiban. Gyökerei persze sokkal régebbre, az Európában sok évszázada divó vidéki vásárok idejére nyúlnak vissza. Az idén a Royal november 14 és 2i2' között lesz, a wellingtoni herceg nyitja meg. Nehéz dolgunk volna, > ha próbálnánk még egy valamire hivatkozni, ami annyira tipikusan kanadai jellegű, mint a Royal. A lovasbemutató mindig pom pás, érdekes, nagy lovasoki találkozója. Érthető, hogy nemzetközi elismerésben van része. Az idén itt lesz a lengyel lovasválogatott, hogy összemérje erejét a kanadaiakkal, amerikaiakkal és egy auigiusztráliai indulóval. A kanadaiak jó esélyekkel indulnak, hiszen nem is olyan régen járták meg a pánamerikai versenyeiket. A virágbemutató, amelyet szintén hagyományosan, minden esztendőiben megtartanak, szebb és nagyobb lesz az idén, mint valaha. “International Christmas” lesz a jelszava és a látogatók ezúttal abban gyögyörködihetnek, hogy nyolc országban imilyen virágdíszeket használnak karácsonykor. A bemutató melletti jégpályán korcsolyázók országuk nemzeti viseletét mutatják be. Újra látható lesz az idén a “Food Town Canada”. A búzán, mint oiy sok különböző élelmiszer alapanyagán lesz a hangsúly. Kisorsolnak egy ’mikrohullámú sütőt, lesz főzőbemutató, lesznek filmek, trópusi halak, autók, lesz nemzetközi fénykép-bemutató és “falragasz-verseny”. Minid ezeken felül persze a hangulat lesz a legfontosabb és persze az állatok, virágok, növények “versenye”, annak eldöntése, hogy termelte, ki nevelte a legszebbet, le/g(jobbat. Már nincs túlságosan! sok idő hátra. Nemsokára érkeznek majd a vonatok az oiiszág minden részéből azokkal a termékekkel, amelyek bemutatásra kerülnek. Aztán eljön a vásár megnyitása ideje, amikor, — legalább néhány napra — Toronto, a nagyváros Kanada és a világ mezőgazdasági központjává lesz. H. Marsman SIRHANT Ez a sírja, ifjú hársfák tövében, elporladt már keze és szelíd szeme. Hogy ráakadnak, kik szerették régen és ráismernek, ezt hinnünk kellene? Mull és jelen, öregek és fiatalok egy háromszéki faluban Jaques Benoit: 1849 - 1867 Árulás Mikor szabadság tündökölt: Gránit mely összetört S ellenség megtaposta. Gyásztól komor, Mint sürü éjszaka A Haza ... Volt-e, ki el nem Árult, hősök, Mikor a jövendőtök A kiegyezést hozta már? Ne ■várja fel hívásún katkilldje be előfizetését honfitárs mielőbb! MAJTHÉNYI GYÖRGY ARANYMÁLINKó torral, mérges hangon huritottak az állatokra, oldalba lökték őket, és minduntalan káromkodtak, hogy ezzel is jelezzék munkájuk komolyságát és felnőtt voltukat. A sovány, poros legelő egyik végében disznókonda legelészett, távolabb libái alkák jártak sziszegve, gágogva. Az út poraiban vedlő tyúkok homokozták magúkat, a portál: között kacsák hömpölyögtek s ha kutya ugrott feléjük, veszett csárniálással menekültek. A mohkiverte., zsúpos háztetőkön,, a nádíedleiekiben verebek tanyáztak, és ilyenkor, mintha egésznapi dolgaikat (beszélnék meg, nagy zsinatolást csaptak. Az iskolások kövekkel vadásztak rájuk. A rikító színűre festett ablakközökben olsak ritka helyen búsongott néhány virágcsertép, az udvarokat, ahol a szekér nem vágta fel a földet, csalán, dudiva, üröm verte föl!. Az asszonyok tojással, túróval, vajjal, baromfival kereskedtek. Kedden; és pénteken volt hetivásár Véghaiomban. Áruig lehetett, mezítláb gyalogoltak le a városba, és csak fagy idején húzták föl csizmájukat. A vásznat akánhányan maguk szőtték s a legelő füvén terítették ki fehérítésre. Ingvállukat, prusztlikjukat színes pamutokkal hímezték ki. A fiatal lányok izmosak, szépek voltak, ragyogó fogakkal nevettek a világba. Akárhány bízvást ülhetett volna modellt Madonmaképhez. De férjbezmenetelük után hamar vénültek. Egy-két gyerek után már megsárgult az arcuk színe, megránoosodtak s a hamincéves menyecskék könnyen nézte negyvennek az ember. Némelyik rákapott a pálinkára is s ettől még hamarább fonnyadt. A férfiak idősebbje varkocsba fonva viselte a haját; fiatalabbját a katonaságnál szoktatták a rendszeres nyiratkozásh-oz. Arcukát borotválták. Nyakszirtjükön, Isten tudja hogyan, hosszú, mély ráncok keletkeztek. Legtöbbje sovány, szikár volt, kövéret ritkán lehetett köztük találni. (Rövid ingben, amely a hasukat szabadon hagyta, és ráncos gatyában jártak, javarésze bocskort viselt még télen is. Kőiből, téglából csak a templom, a parókia, a rektor és a jegyző- háza épült, a parasztok fenyő•gierendákból! rótták össze házaikat s kivüMbelül kitapasztották. Ilyen volt Skropa falu, nem sokkal különb, a többi tót fadlunál, amely a hegyek között tengette életét, csak annyiban, hogy az uraság; birtoka sok embert foglalkoztatott, és ha hoszszúra nyúlt a téli s egyik-másik portán korábban köszöntött — 30 — be a szükség,, blzaloimonal fordulhattak szói ultságuklban pán Vugricshoz, nem volt keményszívű. Tavasszal, vagy nyáron, aztán ledolgozták az adósságukat. Másutt a téli ínséget bizony kihasználták az uzsorások ... Amikor a hintó a mélyútról föltért a teknőte, amelyben a falu feküdt, Dúsné azt mondta: — No, mindjárt otthon is vagyunk! — Oltó szorgalmasan nyújtogatta előre a nyakát. De nem sokat látott. A (hintó körül egész sereg kutya ugrált és ugatott. Némelyik akkora volt, mint egy kis borjú s rekedt hangja úgy szakadt föl, mintha a tüdejét is ki akarná adni dühében, Már-már attól tartott, hoigy valamelyik beugrik a kocsiba és hirtelen befordította térdét, annyira, hogy Dúsné lábába ütközött. Az asszony fölkacagott. — Ezt már meg kell szoknia tanár úr ... A hintót és a nadrágos embert mindig megugatják. — Hát akkor mindig a szobában kell lebzselni? — dörrnögte Oltó, és igen keserves gondolatai támadtak. Rozsé füstje szállt a levegőben, majd meg a vajnak átható ■szagát lehetett érezni. Oltón nem sokáig szimatolhatott: a hintó •csakhamar begördült a tornác lépcső följárója elé, és mii, e ki'kászolódott, Piriké és Idácska hangja már ott csilingelt körülöttte. T- Elhoztam nektek a tanár urat! — (hajladozott a csöppségekhez Dúsné, és alig tudott az ölelésükből kibontakozni. — Rendben van a tanár úr szobája? — fordult a cselédekhez, akik már le is emelték a koffert a bakról. — Hát csak oda vigyétek! Két szép, fiatal parasztlány (Cipelte a vén jószágot. Oltó zavarba jött a láttúkra, és másfelé nézett, mintha nem j® az övéi volna a koffer. Dúsné a kislányait intette, hogy most már komoly idők -következnek s a tanár úrnak szót kell fogadniuk. Oltó zavartan fordult a kicsikihez: — Tudnak-e már olvasni? — A nagybetűket tudom, — felelte készségesen Piriké. — A bácsi majd! megtanít a többire? -Igen? — Nem bácsi, hanem tanár úr! — vetette közbe Dúsné. — Amikor én kicsi voltam, — kezdte Oltó. — Milyen kicsi? Ilyen)? — vágott a szavába Piriké, és kezével jelezte a magasságot, amely a nyakáig ért. — 31 — Papolcon az onotvai határban beszélgetünk Nagy Albert és Kelemen Bálint téesz-tagok'kal, mindketten 67 évesek. Jobban mondva ők beszélgetnek, magunknak csak jegyeznünk kell, amit mondanak a munkájukról, az életükről. Mint várható volt, először az árvízre panaszkodnak. K. B.: Amott, Papolc és Kőrös között, ahol vonulnak he a hegyek a kovásznál síkra, Páké felé, mind meggyűlt a viz, mintha Mamaián lennénk. Arrafelé már régebb is. volt úgy, hogy a kombájnt bánom traktor húzta ki a búzából, ló nem tudott a csomóhoz férni, ment felhengeredett; ökröket hoztunk. A-csajban le- kellett kaszálni a kávét (cikória), mert a víztől kipusztult. N. A.: Ha megkímél a viz, jön egyéb átok: a medve, vaddisznó. A medve úgy jött a méhekhez, -mintha parancsolva lett volna. Jött ima Ferihez, holnap Bálinthoz, felöleli, elviszi, földhöz csapja a kaptárt. A vaddisznók terméskor bemennek Barátosig, olyan nyomukban a határ, mint csapatok -után háborúkor. K. B.: Van más istenverésünk is: tessék nézni, a 'búzában azt a zöld francit: csipke, a legátk-osabb gyom, úgy nő, mintha édesgyermeke lenne a földnek, a búza meg csak mostohája. A gépészeket külön jutalmazni kellene, hogy a gyomot, a legveszélyesebbet csomóba hordják, elégessék. Több Lenne a kenyér, igy a mezőt meg lehetne fékezni a gyomtól, nekünk öregeknek pedig nem fájna a szivünk a sok kár láttán. N. A.: El is mondhatnánk csakugyan, mert -mi alapítottuk a téeszt, Torja után mi voltunk a második Kovászna megyéiben. Elmondhatnánk bár, milyen az ember? Talán kikacagnak, talán azt mondják, okoskodunk . .. Ezt is ki kell még nőni... — Vagy fel kell még nőni a demokrácia adta lehetőségek szintjéhez falun is. N. A.: ... De van egyéb baj is, amiért nem a téesz okolható. Itt vannak a fiatalok. Csak a -miniszoknya, a luxus érdekli őket. Már kávéházon jár az eszük, hogy falura is. kéne, legyen, ahol keresztbe tegyék a lábukat, és szívják a cigarettát. Ha szólunk, még azt mondják, el kell törölni a különbséget falu és város, között. — De- azért dolgoznak ők is... K. B.: Miért, mi nyaralótáborban ültünk tavasztól őszig? Én tízéves koromban már marhákat őriztem egész nyáron, hogy legyen ünneplő ruhám. Igaz, hogy 13-an voltunk testvérek. Azután apám beadott az itteni fűrésztelepre. Mikor jött a mester a cirkulához, bátyám két fosznit tett a lábam alá, hogy magasabbnak tűnjek és felnőtt-fizetést adjanak. Innen apáin 'beadott inasnak Zágonba, a kovácshoz. IM-inden reggel I három gyemnek cipőjét pucol! tam, délután mosogattam. Este ] egy korty kávét és falat k-enye] rét adtak vacsorára, hogy mi- I kor lefeküdtem: a szél járta az üres gyomromat. Eljutottam oda, hogy már nem bírtam az éhséget, mintha száz farkas lett volna bennem. Egy este, amikor a mesterék elaludtak, kiosontam az ebédlőn, nekiiramodtam a Csák hegy erdejének 1 toronyiránt Papolcra, hogy a .farkas nem ért volna utói. A- nyám, mikor meglátott, már tudta, mi lehet a bajom, tette elém a kását; olyan hasat raktam -mintha állapotos lettem volna, -s mentem is vissza, át az erdőn Zágon'ba. így éltem há- I rom évig, ez volt az én pionirj táborozásom. Sokszor jut e' szembe, még olyankor1 is., amikor ülök otthon a kényelemben esténként, s nézem a televíziót. Az este is úgy- tiz óra tájban valami nők járták a csacsacsát, • (hát kérem olyan derekuk volt, ! mint a darázsnak, megérdemel- i nének tiz munkaegységet, o| lyan szépen tán-cpi-tak. j N. A.: Szóval van jó is hossz is biőven a mi -67 évünk megett, ez nem vitás. Ami rossz volt, az elmúlt, ez is biztos ... K. B.: Amig megy a munka, nincs baj, az idő telik. -De már érzem, hogy estefelé nehezebben mozog a kapa a kezemben, mint reggel ... N. A.: Igen, ha este tízkor még darázson jár az eszed . .. Barabás István. (EL6RE.) I. Ottawából jelentik: ! (Folytatás az első oldalról) 1 Más -párt még, sohasem veit kor- mányon.-Ugyanakkor más pártok sike| résén szerepeltek tartományi választásokon. Az -utóbbi években — tartományi szinten — sikeresek voltak a szocialista úljdemokraták és a Szociális Hitelpárt is. Persze mindegyik beküld néhány tucat, többnyire inkább csak néhány képviselőt a föderális parlamentibe is. Az 1974 júliusában tartott választáson indultak a kommunisták is, de egy mandátumot sem tudtak szerezni. Ha a kormányon levő párt elveszti a választást, azonnal lemond a miniszterelnök és kormánya és egyben indítványozza a (főkormányzónak, hogy a győztes pártot kérje fel az új kormány megalakitására. H8 ■■■■■■■■■■■! Bsfí J[/Bliei/iHI ÉV I. 50 I I ALEX. A. KELEN LIMITED 1 I KELEN TRAVEL SERVICE 1 1467 Mansfield Street, Montreal, Que. — Tel.: 842-9548. I KÉRJE AZ IKKA ÚJ KARÁCSONYI | I ÁRJEGYZÉKÉI! B ■ 16 oldalon kitűnő összeállítású csomagok, nászajándék, baby- n csomagok, műszaki cikkek, minden alkalomra ajándék. Gépko- j||J ■ esi, gáztűzhely és gázpalack, Select-csemege csomagok. Rendslések már most feladihatók ''Csak ünnep előtt” megjegyzéssel. c||j mm TUZEX LEI COMTURIST ROMÁN CSOMAGOK GYÓGYSZERKÜLDÉSEK TM ‘ Hiteles fordítások, Nyilatkozatok, Magyarországi válóperek. ■i 'November 14.-én kezdődik "Royal 75."
