Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-31 / 35. szám

Lefagyasztotta az árakat B.(. kormánya VICTORIA, B. C. — British Columbia New Dernocrata pár­ti 'kormánya október 24.-én ki­adott rendeletével január else­jéig lefagyasztotta az élelmiszer és más szükséges áruk és szol­gálatok árait. A federálisi kormány által be jelentett infláció-ellenes vezér­fonal alapján British Columlbia elsőnek szüntette meg az ár­emelésieket a tartományban. Da ve Barrett miniszterelnök sajtó konferenciáján közölte, hogy a kormányrendelet ezév végéig, helyesebben 1 !)?(i január 1-ig marad érvényben. A tartományi kormány meg­tiltja az élelmiszerek árainak e­­melését nagybani és kicsibeni vonalon, továbbá minden gyógy szer gyártmányok, nagyban és kicsiben — Energia forráso­kat, mint bázifütési olajat, ga­zolint, propane és természetes gázt és villanyerő szolgálatot, tartományon belüli vasúti teher és sízemély-szállitásokat. •— Tar tornány területén az élelmiszer és orvosságok teherautók szál­lítási tarifáját. Barrott miniszterelnök rámu tatott arra, hogy ezekre a szük­ség intézkedéseket azért hozták be:, mert a federális kormány ár- és profit ellenőrzési terve nem igazságos. A továbbiakban közölte azt is, bogy az alacsony jövedelmű személyekre való tekintettel e­­melni fogják a legalacsonyabb munkabért, továbbá pémzbelileg segítik az otthonok építkezését és. fenntartását a kormány ga­rantált jövedelmi programija ke­retében. Ugyanakkor a lakbére két is ellenőrzik ä köztisztvise­lők fizetését is szabályozzák. Levélváltások a multhét alatt Bryce Mackasey postaügyi miniszter elájult hivatalában - Hétvégi pihenés után kedden részivel! a tárgyalásukon - Két hét után munkanélküli segélyt kap 18,000 tétlen levélkikordó OTTAWA, Ont. — A Cana­dian ÍUnion of Postal Workers vezetői egy hetes sztrájk után tevéiben közölték a postaügyi miniszterrel, hogy hajlandók uj tárgyalások felvételére. A múlt hét végén négy levélváltás tör­tént a szakszervezeti vezetők és a postaügyi miniszter között, amelynek eredményeként ok­tóber 27.-én, hétfőn délután kö zel kétórai tárgyalás utáni be- j zárták a gyűlést. Bryce Mackasey postaügyi ' miniszter sokszor napi 20 órai. munka következtében össze-: esett hivatalában és orvosai ta- I nácsára a hétvégén montreali j lakásán pihent. A tárgyalások hétfői megsza- ; kitása után kedden 9 órakor a tárgyalások kedvezőtlen légkör ben ujira megindultak. A szak­­szervezet szabotázással vádolta a kormány bizottságát és nem hajlandók elfogadni Moisan fő­bíró egyeztető javaslatát. A postai küldemények elosz­tóinak sztrájkja miatt munka­­riélkül maradt 18,000 levélhordó kéthét után kaphat munkanél­küli segélyt. Parlament fog dönteni a halálos ítéletek végrehajtásában OTTAWA, Ont. — Warren Almand Solicitor General kije­lentette, hogy kilenc halálos i­­télet végrehajtása ügyéiben va­lószínűleg a jövő hónapban fog dönteni a parlament, amifcoris törvényileg fogják eltörölni a halálos ítéletek végrehajtását. Az 1967-ben hozott federális törvény alapján csak a rendő­röket és fogházőröket meggyil­koló bűnösöket fognak kivégez ni, ennek dacára eddig kilenc halálraítélt várta kivégzésü­ket. A parlameht határozata sze­rint 5 halálraítélt Ítéletét élet­fogytiglani börtönre változtatta miig másik 6 fellebbezése folya­matban van. Ijgy 3 három halál­ra ítélt maradt a kivégzendők listáján 'jövőév júliusáig •meg­hosszabbítva, mig a parlament I letárgyalja a meglevő törvény­­j ben meghatározott szakasz tel­­í jes eltörlését. Az ország rendőrsége és a , Royal Canadian Mounted Po- 1 lice egyesület a leghatározot,­­| tabban ellenzi a jelenlegi t ör­vény módosítását. Cincinnati Reds nyerte meg ál idei World Stbivr ödjiiokságoi Nagykiderjedesü őskori város romjaira bukkanlak lénia közelében Meggyilkolták a franciaországi török követel BOSTON, Mass. — 'Október 22.-én, este 4:3 arányban meg­verte a Boston Red Sox csapa­tot és ezzel megnyerte a világ­­bajnokságot. Á hetekig játékforduló 9. küzdelemben 3:3 döntetlen ará­nyú játék után újabb három for dűlőt kellett volna játszani, amikor. Tony Perez döntötte el a mérkőzést, amikor 35,295 fő­nyi néző 'közönség, valamint | több millió televíziót néző fo­­: gadta el a változatlan döntést. | Ezzel Cincinnati [Reds base­ball csapata lett a .világbajnok először 1940 óta. OTTAWÁBÓL JtLENTIK: Így kormányozzák az országot JOHN BEST (Sorozat — első közlemény.) A kanadai demokráciában a választás az egyik legalapve­tőbb intézmény. Döntően fon­tos, mert lehetővé teszi az em­bereknek, hogy képviselőket válasszanak, akik - az ország kormányzásához szükséges tör­vényeket hozzák. A központi, a federális kor­mány országos választás révén kerül élre még pedig úgy, hogy országgyűlési képviselőket vá­lasztunk és a kormány azok­ból alakul meg az erőviszonyok mértéke szerinte Alkotmányiunk előírja, hogy minden öt évben új parlamentet kell választani. Ezen kivül per­sze vannak tartományi és hely­­hatósági választások is. Az országos választáskor 264 képviselőt választunk. Beküld­­jük őket a parlamentbe, hogy választókerületüket képvisel­jék. “MP”-kémt emlegetjük ő­­ket, ami a “memlbeír of Parlia­ment” rövidítése. ■ A többséget szerzett párt ve­zetője lesz általában a minisz­terelnök, ő alakit kormányt, a­­mely azonban továbbra is fele­lős a parlamentnek. A törvény előírta, hogy tíz­évenként, felül kell vizsgálni és •— ha szükséges — 'módosítani kell a választó kerületeket. Ezt a munkát minden tartomány­ban létrehozott bizottságok vég zik. Az egyes federális választási kerültekben általában 50 ezer ember él. Magától értetődik, hogy a kerületek határát nem mindig lehet úgy meghúzni, hogy az ott lakók száma egy­forma legyen. Yukonban 12,000, Torontóban, a Yoi k-Bcarbo­­rough kerületben ugyanakkor 130,000 enVber él. Minden 18 életévét betöltött kanadai állampolgár rendelke­zik szavazati joggal. Aki a vá­lasztás napján el van foglalva, “előzetes” választáson szavaz­hat. Nagy általánosságban igaz az, hogy aki választó, az vá­lasztható is. Néhány kivétel: tartományi képviselők, Lírák, választási korrupcióért korát) ban elit éltek,, 'köztisztviselők és a hadsereg tagjai nem léphet­nek fel képviselő jelöltként. A jelöil'tségi alkalmasságban az anyagi helyzet nem játszik szerepet. A legtöbb jelöltet a pártok indítják. Valamennyit kerületünk szavazói értekezlete jelöli ki. Persze akadnak füg­getlenek is, akik nem tagjai egyik pártnak sem. Minden al­kalommal be kerül közülük né­hány a parlamentbe. A jelöltnek nem feltétlenül kell választási kerületében rezi­denciával rendelkezni. A felté­tel csak az, hogy a kerületben 25 elektor aláírását, ajánlását megszerezze. A jelöltnek 200 dollár óvadékot kell letennie. Ezt a pénzt visszakapja, ha megnyeri a választást, vagy legalábbis feleannyi szavazat esik rá, mint a győztesre. Az óvadék komolytalan jelöltek tá­voltartására szolgál. Politikai pártot az alakíthat, aki akar, mindenki a kedve szerinti párthoz csatlakozhat, saját választása szerint. Az or­szág történelmében eddig két párt, a hiaeráüs és a konzerva­tív párt játszott döritő szerepet. (Folytatás a 4. gidaion) A KY. Times 1975. okt. 6.-i számában -elm W- Browne “1,900-Year-Old City Unearthed in Yougoslavia -May Produce Data on the Buns” cimmel hosszabb cikkben számol be a nxa Jugoszláviához tartozó ,Zen­­tától (Senta) délre folyamatban lévő nagyarányú ásatásokról. Ez év júniusában Zentától délre néhány kilométerre, a Tisza mellett, a magyar és ro­mán határ közelében — ahon­nan, a cikk írója. szerint, nem messze húzódhatott a Nyugati és Keleti Római Birodalom ha­­tá.a Attila idejében (?!) — egy cukorrépa földön emberi cson­tokat, agyagedény cserepeket és egyéb tárgyakat találtak az ott létesítendő vízerőmű elő­munkálatai alkalmával. Az ásatásokkal a szabadkai múzeum igazgatóját, Dr. iSze­­kereis Lászlót bízták meg. Az eddigi ásatások során több ve­remlakást, falmairadványt, mag tárt ési egyéb építményt tártak fel. A további ásatásokból sok megupetést várnak, mert az eddigi jelek szerint ott mindegy 3 Km. hosiszú ősi település le­hetett. Szekeres szerint ez a te­lep egy|jen fontos átkelőhely volt — valószínűleg itt volt a török időkben elpusztult Rév- Kanizsa is —, amit minden bi­zonnyal a szarmaták építettek Kr. u. 1. század 20-as és 30-as éveiben. Szekeres még tovább megy és abban reménykedik, hogy itt megtalálja Attila sír­ját is, amit az egyik feltárt te­metkezési urna díszes felső tö­redékére alapit:. Eddig a meglehetősen terjen gőis és zava.os cikk rövid tar­talma. Az igaz, hogy a íómaiak Kr. u. 1. században a földművelő, állattenyésztő szarmata jazigo­­kat, akik kiváló katonák is vol­tak, telepítették be az Alföldre, hogy ezzen Pannóniát megvéd­jék a dákok betörései ellen, Az is igaz, hogy a hunok ha­lottaikat elégették és a hamva­kat urnában temették el. Ezt bizonyítja a törteli koronához hasonló felső dísszel ellátott hun temetkezési urna és az 192 0-as években feltárt szege d­­nagyszéksóstói hamvasztásos hun fejedelmi sír is, ahonnan, Móra Ferenc szerint, mielőtt a múzeum tudomást szerzett vol­na róla, talicskával vitték el az arany tárgyakat és mégis szép számmal maradt, amiket'a sze­gedi múzeumiban őriznek. A 1 szeged-nagyszéksóstrói líun fe­jedelmi sirt inkább lehetne At- 1 tila sírjának mondani, hiszen , ipriscos rethor leírása jobban illik erre a helyre, mint iZenta I környékére, s mégsem teszik. De baj van a zentai telep >kor- j meghatározásával is. Ugyanis, j ha azt a rómaiak által hetele- j pitett szarmata jazigok épitet- j ték volna ,s az miég Attila ide- | jében is létezett volna, akkor, arról a rómaiak Föltétlenül tud- ' tak volna, hiszen a Pannoniá- ' ból Dáciába vezető egyik keres­kedelmi útnak éppen itt lehetett J a tiszai átkelő helye. A római I feljegyzések azonban egysze-1 rüeu nem tudnak énről a 3 km. j hosszú tiszameiliéki telepről, a-1 mi azt jelénti, hogy az a ró- I maiak idejében nem létezett. 1 Vagy még nem létezett; volna? j A meglehetősen zavaros tu­dósítás egyes kitétele alapiján ez a telep megítélésem szerint sokkal régebbi. Még pedig Kr. e. 4. századból szárnrazhatik és a kimmérek alkotása lehet, akik kaukázusi állattenyésztő lovas népek voltak és pontosan olyan íjjal és úgy harcoltak, mint a hunok, avarok és magyarok. Ezzel kapcsolatban László Gyu­la “vértesszőlőstől Pusztasze­riig” icimü munkájában ezeket Írja: “A Kárpát-medence a korai vaskómban két nagy támadás érte: az urniasiros temetők né­péé nyugatról és a “kimméré­­ké” keletről ... A bronzkor vé­ge táján betelepedett illírek s a keleti területen élő Rákok né­péhez járul; a velük rokon urna­­siros népesség. Egyrészt a há­borús idők, másrészt a fokozó­dó osztálytagozódás gyorsítja a hatalmas várak építkezését. A Dunántúl nagy erődjei hegyek, dombok tetején vannak,, miig az Alföldön — például az úgyne­vezett Nagytatársánc — folyók­­ra, tavakra támaszkodó nagy sáncerődök épülnek. A legna­gyobb’ ezek közül a pécs-jakab­­hegyi. Több száz hold kiterje­désű területének falkoszorúja helyenként még; ma is 8-10 mé­ter magas, belsejében víztároló medence volt és — a felszíni nyomokból ítélve — sok épület. Az erdőbe vezető főút mentén mintegy 200, ma is jól látszó halomsír sorakozik. Ezek közül néhányat feltártak ... A nagy | halomsírokban gerendaváz is j vagy kőből rakott építmények- I Len helyezték el a halott ham­vait tartalmazó urnát ... Jtfve­zérek hatalma® sirhalmaiiban máglyára rakták a fegyver zetet, kocsit, lószerszámot is. A köz­­népi temetkezés, pedig nagy, sok száz siros urnatemetőkben történt . .. (93-4. o.) — Tehát itt minden valószínűség szerint egy ilyen kimmért telepről van szó. Akárhogy is van, nagy ká , hogy ebbe a nagyarányú ása­tásba nem vonták he Lás z ó Gyulát, a 'kárpátmedencei ré­gészeti ásatások és kutatások legnagyobb ismerőjét, mert hiá­ba tartozik Zenta immár 50 éve Jugoszláviához, az mégis szer­ves része a kárpátmedencének és az ott feltárt régészeti lele­tek mindegyike egyben a ma­gyarság őstörténetének is egy­­egy láncszeme. Ugyanis, az egy­re szaporodó régészeti leletek és egyéb dokumentumok újra értékelése (Lásd: Baráth Tibor; A magyar népek őstörténete, Dr. Nagy íSándor: A magyar nép kialakulásának története.) azt bizonyítják, hogy a Kárpát­­medemcélű'en már a bronzkortól kezdve szinte, megszakítás; nél­kül magyarnyelvű népek lak­­tak.'László Gyula ez év nyarán Budapesten megtartott (Finn­ugor Kongresszuson előadásá­ban már nemcsak a kettős /hon­foglalásról beszélt, hanem az “ősi magyarság”-i'ól hazánk mai területén — értsd alatta az egész Kárpátmedeneét — “őshonosak” voltak. Ezzel kap­csolatban a .Népszábadság töb­bek között ezeket irta: “Ez az elmélet a többi között azt a kérdést is, felveti, hogy a késői avarkori leletek vallóban az avaroktól, vagy pedig az or szág más területén elsőként, már előbb letelepedett ősi ma­gyarságtól származnak-e? Végül, isaljná attal kel' meg állapítani, hogy a N.Y. TIMLo cikke,, annak ellenére, hogy az ásatások vezetője. Dr. Szekeres László, magyar, a jelenlegi ha táron kivül egy árva szóval setrr említi a magyarokat. A végén még megértjük azt is, hogy ju­­goszlávck (?!) kijelentik — a­­kárfcsak a románnak nevez tt oláhok -—; ők a Kárpátmeden­ce őslakói. Pedig a szarmata jazigok késő utódai, a jász; k, ma is ott élnek, ahol 2000) év­vel ezelőtt éltek, és a magyar nemzettest szerves részei. (Folytatás a 4. oldalon) PARIS. — A francia főváros ; utcáján agyonlőtték: Ismael E- rez török követet és az autót vezető soffőrt. ) A rendőrség jelentése közölte az egyik szemtanú vallomását, dita sorozatos! lövést adott le a követ autójára a Sein folyón át vezető Bír Hakeirn hid előtt. Jkcvolt a második török k" vt^T.emi merénylet, ugyanis a előző szerdán három bandita agyonlőtte Danis Tnaligit köve­aki szerint két vagy három ban I tét Bélésben Dr. D. R. Miudszenly egyik főhohérjának bukása (Folytatás) Á Szovjet géppisztolyok védetnie alatt AVÓS fejvadász Elérkezettnek látta az időt I nősülésre. Burzsuj luxusú szol­gálati gépkocsijával vitette i magát iráztüznézőbe. Diákvá- i oskájának Eisenstein nevű ter­­ménykereskedőijénél várta Áron rózsája. Ezek a látogatások nem kis rettegéssel töltötték el a szomszédokat. Akkoriban már élet-halál úra Volt az ezredes elvtái s, akinek AVÓ-os kocsi­­vezeteje feszes tisztelgéssel nyitott ajtót. Kerülte mindenki, még .régekül ismerősei is, mert irgalmatlanul viselkedett. An­nak érzékeltetéséie, hogy meny nyire indokolt volt a tőié válj rettegés, álljon itt egy rövidne epizód. A már említett osztály­főnöké, (akinek jeles bizonyít­ványait köszönhette), az ösz­­szecmlás utáni hó nap ok na n, mint'volt kedvenc diákját nyu­godtan szólította meg az egyik dunántúli városiban. A helyett, hogy örült volna a viszontlátás­nak. uala.mának tudatában Úgy rárivalt a szerencsétlen ta-, nárra, hogy az legott továb.j rohant. “<lia nem takarodik el, azonnal le tartóz tatom’’ fenye­gette jótevőjét a 'hivatalává: visszaélő; elvetemült Décsi elv­­társ. MINISZTERI SZÉKÉBŐL BÖRTÖNBE Benősülése révén egyrészt ki- : fejezésre juttatta szakítását az- ; zal az osztállyal,/amelyből jöt:, másrészt járhatóbbá tette faj­­felekezeti vonalon az utat a Rá- j kosi-iRótlh-féle viör.öß ári sztok- j rácia felé. Ez a hatalmi törek­vés meghozta a kívánt ered­ményt. Csillaga egyre magasab­ban vörcsüöU a magyar szen­vedések egén. A Mindszenty­­pör keretében végzett ördögi munkáját 1950. nyarán igaz­ságügyi államtitkárrá való ki­nevezéssel jutalmazták, majd 195)2. novemberében, 33 éves korában, ‘ ‘igaz ságügyminis z t e r­­ré’’ lépett elő. Igaz, hogy jogot tanult, de a miniszteri (bársony­székéből irányított hódén - tör­vények végrehajtásához csak magyar-gyűlölet, nem pedig joigvégzettség kellett. Még so­ha olyan zsúfoltak nem voltak a börtöneik, mint azokban az, években. Még soha annyi városi és falusi kisembert nem hur­coltak el bírói ítélet nélkül kényszer munkára, internálőtá­­borba és Szibériába, mint a ret­tenet eme korszakában. 'Még bárom hónapig sein ma­radhatott a magaslaton, máris zuhant lefelé . . . Décsi-Damwe­­ber a kínzások nagymeste.e. a Börtönök vereskezü rabtartója, az akasztóía-törvény uimiszie­­re, végre maga is meg.sme.­­bette, legalábbis résziben, azt a szenvedést, amit eddig ártatlan magyarok ezreinek okozott. El­érte nz Isten igazságosztó keze. Végre odakerült, ahova való. Történt ugyanis, hogy össze­különbözve Péter-Auspitz Gá­borral, Rákosihoz ment panasz­kodni. Erre a Kreml .pesti hely­tartója mindkettőjüket rácsos mögé záratta. Nehogy kompro­mittálja saját rendszerét, a leg­nagyobb titokban tartóztatta le Pétert, annak feleséget és Dé­­csit 19-53. (januárjában. 9' évi szabadság —, 10 évi politikai jogvesztésre valamint vagyona, (Úgy látszik;, már túl sokat zab­láit össze) felének elkobzására Ítélte a legfelsőbb katonai bíró­sági Mindezt csak tcibib, mint egy év múlva hozták nyilvá­nosságra. Décsi 57-ben, Péter 58-La.n szabadult azokból a 'bör­tönökből, amelyeket elvtársuk, a várás hierarchia egyik ke­gyeltje, Rajit özvegye, ötévi zárka-tapasztalattal a háta mö­­(F. íytalás az 5. oldalon) Ha minket is elfúl a son zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja MEGKEZDŐDTEK A TÁRGYALÁSOK A KORMÁNY ÉS A UNIÓ KÖZÖTT »

Next

/
Thumbnails
Contents