Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-24 / 34a. szám

Winnipeg, IMan. 1975. okt. 24. Nindszenty egyik főhóhérjának bukása (Folytatás az első oldalról) Míndszenfy Pannónia iacrája Amilyen gyorsan röppent fel Décs'i vörös csillaga, épp olyan is ebességgel hanyatlott is vissza a feledés homályába. Századiunk legnagyobb magyarjának, IMind szentyruek vértanúsága késztet arra, hogy a múlt lomtárából ; eliöráncigáljam ezt az emiberi mivoltából kivetkőzött moszk­­vabéreinic janicsárt, aki a ma­gyar katolikus egyház fejének kínzásával “szerezte érdemeit.” ! Rákosiék vele próbálták kö­zömbösíteni azt a suttogó pro­pagandát, amely találóan álla­pította meg, hogy az ÁVÓ faj­­idegen klikk fellegvára. Décsi személyének mázával igyekez­tek kifelé “keresztény” látsza­tot kelteni. Elképesztő szakadék taton- j giott az esztergionii bíboros her- J cagprimás és az államhatalmat j jogtalanul bitorló moiszkoviták í politikai ezredese között. Pedig j életútjuk azonos vasi földön | kezdődött. A bíboros a kelle­metlen emlékű békekötéséről ismert Vasvár közelében, üldö­zője pedig a török fölötti győ­zelemre emlékeztető Szentgott­hárdion látta meg a napvilágot. Mindkét járási székhely ilionfog- I laláskori szállásterületen fék-1 szik. Szentgotthárdtól északra és délre az Őrségrként ismert. vidék határőréit még Árpád a-I pánk telepítette oda, ahol utó­daik ma is az ősmagyar Sze- j rekben élnek. Vasvár pedig a , Szent István alapította Vas vár­­! megye székhelye volt. E járá­sok magyarságát közel tiz év- j századon keresztül mély vallá- j sóssággal hatotta át az az egy­­ház, amelynek árpádkori plébá- 1 nia-templomai ma is uralják a Ráoa völgyét a ketlbedyi és vas­vári magaslaton. De az őriszent péteri és veleméri szentélyek falai is magyar imádság tanúi még ^azokból a; századokból, a­­dhkor a'nyilas tű vők szolgálták árpádházi királyainkat. A lelki és gazdasgi élet fellendítéséhez a szerzetesek is hozzájárultak. Gotthárdon már a XII. század­tól fogva a ciszterciták útmuta­tásával csapolták a szeszélyes Rába és Lapincts mocsarait,, Vas vár ott pedig a domonkosok lettek a nép “barátai”. Csupa j szent történelmi memento, a vasvári búcsújárók hires pan- j noniai virágos kertje. Ezt Mind-1 szenty Pannónia ßacraja, a-! melynek templomaihoz, bolos- j toraihoz, iskoláihoz, magyar népéihez nem szűnt meg ra-1 gaszkodni hosszú életén át. A vasiak is viszonozták ezt, ami­kor a nyugati végek falvai vi­rágos diadalkapukkal fogadták a Gotthárdra igyekvő herceg­­prímást, hogy az ottani hatal­mas apátsági ttemplomban szól­jon a zarándokok óriási töme­géhez 1947. májusában A KÖTÉLGYÁRTÓ DIÁKFIA A KOLOSTOR MINDENNAPOS VENDEGE Még! soha egyetlen korszak sem termelt ki annyi árulót, nép irtot, mint a bolseviamius. (Ez a vörös áfium nemcsak a szelle­mi, hanem az erkölcsi proletá­rokat is könnyen mételyezni. Ez utóbbiak táborához tartozik Décsi is, aki eredetileg a Dam­­weber névre hallgatott. Apja a kötélgyártók tisztes iparát űzte. Míg azonban az apa a kötele­ket a tehenek és borjak részére készítette, addig fia meggyötört magyar és bíborosok akasztá­sára szánta azokat. A trianoni habár,menti Szentgotthárdcin, a Des its-u teában német és ma­gyar nyelvű cégtábla (hirdette Julius Damweber műhelyét. Eb­ből a földszintes házból indult el Décsi-Damweber. Miután ap­ját korán elvesztette, anyja öz­vegyi jogon folytatta az ipart és bizony nem kis nehézséggel járt két fia nevelése és taníttatása. De az Egyház kinyújtotta segí­tő kezét. Az idősebbik fiú, Gyu­la vallásos gyereknek mutatko­zott. Elemista korától kezdve naponta ministrált a ciszterci­ták gyönyörű bárok templomá­ban és sok-sok éven át kapott a gotthárdi “várban”, — ahogy a patinás kolostort a környék lakói nevezik — ingyen kosz­tok" Joggal állíthatjuk tehát, hogy az Egyház kebelén nőtt fel, amellyel szemben aztán o­­lyan hálátlan lett. Igien, ő az egykori buzgó niinistráns nem­csak hátat fordított az Egyház­inak, hanem kérlelhetetlen ül­dözőjévé is vált. ö is azok kö­ze tartozott^ akik nem törődve a többség akaratával, lelketlen kegyetlenséggel pusztították a a hajdanában erdőt irtó, mocsa­rakat lecsapoló, szegényeket se­gítő, gyógyító és tanító szerze­teseket..' Décsi-Danifweber a vö­rös Anti-Krisztus készséges zsoldosa lett. A KÉPMUTATÓ JELES DIÁK, MlisiT TITKOS KOMMUNISTA Középiskoláit szülővároskája állami reálgimnáziumában vé­gezte jeles eredménnyel és tan­díjmentesen. Nem volt tehet­ségtelen diák, de évről-évre fontosabb szerepet kezdett ját­szani már diákéletében is a stréberség, a törtetés. Úgyhogy sokszor nem is az igazi tudást, MAJTHÉNYI GYÖRGY ARANYMÁLINKó volt megmozdíthatatlan, tömegük vonala, amely mögött, mintha felhők állanának a horizonton, a havasok fehérlettek. ' Fgyszerre zsivajgá.?. támadt a hintó kötrül: éneklő rimán­­kod'ás hallatszott s félig meztelen cigánypurdék tűntek föl, ver­sen j-tfutva a hintóval. (Elérték az első falu. A kocsis, megcserdi­­iett ostorát, a rajkók szétugrottak. A templomnál lekanyarodtak az országútról a Garam felé. Keskeny réten haladtak át, amelyen néhány tehén lege­lészett, aztán fölkaptattak a fahidra. Bozontos, fűzfák szegé­lyezték a folyót kétoldalt, a víz zölden és fehéren harsogott a mélyben, és< tajtékcsan ugrott föl a jégtörőknél. A tulsóparton másik falu feküdt. (Szegény, zsellér nép lakta. Innen csak macskaugrás volt a baranói állomás s azon­túl már meredeken vezetett föl az út a fürdőbe. Balról keskeny árokban futott le az elhasznált s a fölös, viz, amelynek lerakó­dása szivárványosira festette az agyagot s még itt is gőzőlgött. A lovak más, csak lépésiben mentek. A lombos fák közötti gya­logú ton fürdővendégek sétáltak. Vagy az állomásra menitek, vagy onnan jöttek. A sétálók színes ruhái, a dérosópte fák és .bokrok aranyos vagy piros levelei, a lombok kö'zül kikandikáló háztetők, mind békét ,és megnyugvást sugároztak magukból. Balról, a lankáson, kis. falusi temető nyúlt el. Aki niem járt még erre. nem is vette észre. Néhány tehén legelészett körü­lötte. A hintóbói olyan jó volt mindezt nézni. Sanyi kényelme­sem ült, pihent volt s akaratlanul is eszébe jutott., hogy gyalog­szerrel milyen izzadtan, fáradtan érkezett mindig Baranóra. És. amikor valami ösmerőst pillantott meg a sétálók között, boldo­gan, a gyerek feszelgésével emelte meg a kalapját. Dúsné hátrafordult a hintóbán. Innen egész széltébeni le­hetett látni a völgyet. Kissé északra nézett, kinyújtotta kanját és azt mondta: i. — Nézze, tanár úr ... Ott .. . Ott . . . — Mi az, kérem? -^ fordult hátra Oltó. — A bánya! Látja azt a magas kéményt? .... Ott . .. ige ni Oltó ránézett. Már rendesen ült, előre nézett; de nyugta­lanság, ült az arcán s hol egyik, hol másik kezéről húzogatta a kesztyűt. — Már kezdi! — gondolta magában Oltó, és nemsze­retem érzés, fogta el. — 22 — — Nézze, nagyságos asszonyom, — mondta összerán­colt homlokkal, — nem keresni, hanem kerülni kell azt, ami íelzakiatja. Nem kellett volna odanéznie ... — De, valami úgy húzza a szemem ... Gondolkozni próbált: (hogyan segíthetne? Mit mondjon? De (hiszen ő a gyerekek mellé szegődött s nemi az asszony orvosa! (Megesne bele, ha még az asszonyt is csicsijgatnia kéne! .. . Miiyen jó .volt eddig a hintáiban Csöndesen ült ... s most egyszerre ... Ni, milyen keserves arcot vág ... Az igaz, szép história, minek is keveredett bele, minek erőszakolták . . . S mi lesz, mi lehet még ebből! ... Legjobb volna leszállni s a koffert 'Máiikóiéklhoz beáliitani . .. — Tanár úr, — szólalt meg az asszony s a kocsis hátra nézett. — Azért ne kedvetlenedjék el . .. Lássa, már erőt tudok venni magamon ... ,Máskor úgy elfogott a sirás, ha ezek a képek megjelentek előttem ... Oltót meglepte a hangja lágysága. Ilyen csengőnek még nem hallotta. Kedves akart, lenni, és azt tanácsolta: — (Nem tartanó célszerűnek, ha a napokiban Pestre uta­zik, hogy valami ottani orvossal konzuláltatná magát? Dúsné arca megváltozott. Kissé lehajtotta a fejét, mintha restelkedne, és a szája köré gyönge mosoly settenkedett. Oltó úgy látta, hogy elpirult. — 0 ..>. Nem ... nem, —mondta akadozva. — Nem utazom Pestre ... — Nem? — árnult el Oltó. — Azt csak úgy mondtam, — suttogta az asszony. —: Csak úgy? . Bűnbánóan bólintott a fejével. —-. Valamit ki kellett találnom, hogy hassak magára . . . Ugy-e, nem haragszik? — s most Oltó felé hajolt, az arcába nézett, két szeme megnyílt s nagy ragyogással sütött rá. — Ugiye-e, nem? — Istenem, —: nyögte Oltó zavarodottan s nem tudta, mit gondoljon, Aztán, hogy szabaduljon: — Szeretnék Kempe­­lenéktől elbúcsúzni. . .. Ugy-e, megállunk a vendéglőnél? Az asszony tekintete egyszerre kiiiúnyt. Visszahúzódott az ülésébe, és kedvetlenül mondta.: — Igazán fölösleges ... Hiszen akármikor lejöhet tőlünk. — 23 — Meghall Mrs. Anna Elizabeth Szórádi Ezév szeptember 10.-én meg­halt a Vird'ém kórházban 82 é- Ves korában hosszú betegség után az előzőleg meghalt, Szó­­rádi Imre Elkhorn, Man. régi előfizetőnk hűséges felesége. Mrs. Szórádi a Sopron me­gyei Pali,-ban született. Leány kori neve Horváth Annus volt. Első férje Horváth József volt aki 1924.-heh, mig Mr. Szórádi 1968ban távozott el az élők so­rából1. Ugyancsak meghalt Ru­dolf fivére és Ethel és Róza nő­vérei és Harold nevű bébi fa. Gyászolják: Mihály Horváth fia Elhorn, Man.-ban és és Ja­mes Jr. Virden, Man.-ban to­vábbá Mrs. Peter Hoemsen ( An na) leány Elkhorniban és Mrs. Gary Lolly (Katalin) Winnipe­gen, hat fiú- és hat leány-uno­kája és hat dédunokája. Ft. Moo re végezte a gyászszertartást s holttestét az Ellkhorn temető­ben helyezték örök nyugalom­ra. ONTARIO MAGYAR HANGJÁT HALLGASSA! Az ONTARIól MAGYAROK legkedveltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát: Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óra ideje és adásaink napja, a tél: műsor­­idényre való tekintettel megváltozott. —- OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat minden szombaton este 10.GG-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán. . HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT. Rádió Stúdiónk felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta köz-, kedvelt kanadai munkatársa, MÄRFT M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136 Hallgassa Ontario Magyar Hangját HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK. FELVÉTELE: . Pin: 362-5136. " . Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja : Márfi M. Lóránt hanem a nagyképűséget és hi­­zelgést jutalmazták jóhiszemű tanárai, köztük hosszú éveken át egyik osztályfőnöke is. Ha tudta volna ez a jóindulatú tör- I 1 ténelemszakos tanár, hogy dé- j I delgetett csemetéje már giirmna- . j zista korában kommunista sejt­hez tartozott, akkor bizonyára nem csinált volna osztályelsőt • j belőle. Mert, — amint évek mul­­' tán mindannyiumik legnagyobb ' ámulatára kitudódott — íDécsi- í ' Damweber a nálánál tíz észtén- 1 dővel idősebb Siska László, (a­­kit egyébként diák-körökben kirívó ateista magatartása tett • I feltűnővé) befolyása révén lett titkos kommunista párttag. c Hosszú évtizedek távlatából > visszapillantva, most értem i meg, hogy miért is settenkedett!- mindig a diákok körül: ez a cseh |- származású gyári tisztviselő: • áldozatokat keresett. Mint oly :' gyakran az életben, a tanítvány ■ I ezúttal is “többre vitte”, mint >■ a mestere. ' A “REAKCIÓS” HORTHY­­! KORSZAK INGYENES 1 EGYETEMÉN j Érettségi után elhagyta a ko- j t lostor körül épült békés város- ! kát és a budapesti egyetem jogi | i karára iratkozott he. Itt megint az Egyházhoz simult, igénybe- i . véve annak minden, elérhető se­gélyforrását a különféle katoli­kus diákszervezeteken keresz­­, tül. Ekkor még) anyag) tárno­­. gatásra szorult, ezért külsőleg még nem szakított az Egyház­zal. Még nem tartotta alkalmas­nak az időt a teljes átállásra. A Foederatio Emericana Erkel- 5 utcai diákmenzáján étkezett díjtalanul, ismét egy szociális cisztercita pártfogását élvezve. . Ugyanis dr. Várkonyi Fidél, a . budapesti egyetemi és főisko­­„ lai hallgatók önzetlen apostola, sokezer szegíénysorsú fiú Fidél “atyja” volt a Mensa Adalber­­tina igazgatója. (Az összes | konyhai munkálatokat önzetlen 5 szerzetesnővéreik végezték, ter­mészetesen ellenszolgáltatás nélkül.) Az Alma Mater tanulmányait- is — hála a “reakciós’1 Horthy- i rendszernek.— tandíjmentesen, i teljesen ingyen folytathatta. Ház vételnél, vagy eladás­nál forduljon bizalommal magyar szakemberhez. • INGYENES TANÁCS­ADÁS • FELBECSÜLÉS • TELEKKÖLCSÖN BE­SZERZÉSE t r r ; GEBHARDT LÁSZLÓ _,j Tel: 837-7922 lakás j ' 786-8803 iroda WINNIPEG (REALTY & i APPRAISAL CO. 224 Sherbrook St. Winnipeg- Egyébként az egyetemi élet la- j i za fegyelme segítette malmára \ hajtani a vizet. Ott már nem a, ellenőrizték a vasárnapi mise­- I hallgatást, a gyónást. Nem is- j mutatkozott semmilyen isten­- tiszteleten, vallásos jellegi) meg- mozduláson. Ugyanúgy távcl­­a tartotta magát az Emericáná­­t tói, a márciusi f elvonulás o któl,- az egyetemi • Kongótól”, vagy b a manrézai díjtalan lelkigyakor­­;-1 latoktól. A vallás-erkölcsi szin­- i vonaltól eltávolodva, a földalat­- U áj.jattnellen.es kapcisolatait á­­n' polta és csak az anyagi elő­­t1 nyök kedvéért közelítette meg ,t ^ a szokásos segélyforrásokat. >• i ,l' KeN/ELMES polgári élet a i ÉS MOSoKONYHA t!ELLENÁLLÁS b. | Közben kitört a második vi­­i: ; lágháború és amig legjobbjaink y i a harctereken véreztek ihazá­­y 1 jukért, Décsi-Damweher, mint 11 marxista forradalmár a nemze­! ti ellenállás gyengítésén fára­­; dozva, kényelmes körülmények * között várta a keleti elvtársa- i kát, a nőgyaílázó, rabló vörös j hordát. Mert kenyerét az “el- i lenállás’’ idején is a m. tor. ál- I lám biztosította. A két háború 7'' közti “átkos” rendszer neki is * í polgári megélhetést nyújtott L | azzal a jól fizetett állással, a­­! melyet a Pénzintézeti Központ­nál betölthetett. 1945-ben aztán előjött a .mosókonyhák világá­­| bői és most már nyíltan1, mint ünnepelt őskommunista látta el 7 nemzetpusztitó tevékenységét. (Folytatjuk) Szeptember 18.-án múlt 20 éve, hogy Ft. GALAMBOS JÓ­ZSEF, Throop-i plébános; a “végvári pap” mise közben rosszul lett és még aznap este a Sdrantion-i korháziban vissza­adta nemes lelkét Teremtőjé­nek. Földi maradványait szept. 22.-én helyezték örök nyuga­­j lomra a Scranton-i temetőben | maroknyira zsugorodott hivei­­, nek és messzi vidékekről oda­­| zarándokolt barátainak tiezte­­! lőinek őszinte észvéte mellett. Ft. Galambos József 1901. ! jún. 23.-án született a Vas-me­gyei Karmon községiben. Közép­iskolai és teológiai tanulmá­­' uyait Szt. Márton szülőváros­­| ban, az ősi Szombathelyen vé- 1 gezte. Felszentelése után Köír-1 menden, Támfán és Sárvárott | kaplankodott, amikor is az a­­merikai püspökök kérésére ön­ként jelentkezett az Amerikába szakadt magyarok lelki gondo­zására. 1929-ben lépett Amerika föld­jére, ahol néhányhónapos Brid­geport-! káplántoodás után a Pennsylvania-i Throop-ba ne- I vezték ki plébánosnak. Közel 26 évig volt ennek az egyko­ron virágzó, de a szénbányák bezárása miatt fokozatosan el­néptelenedő magyar egyház­községinek a plébánosa. Fájó lélekkel kellett tapasztalnia, .. km in in W||,I»! ~ in i hogy minden igyekezete ellené­­j re., hogyan halkul el a magyar tempi.om 'harangjának szava, hogyan néptelenedik el a nyája és kopik el maradék híveinek ajkán a drága magyar szó. Ez a tragikus élmény fejlesztett ki benne a “végváriak” csak­­azértis helytálló, harcias szel­lemét; ez adja kezébe a tollat is, hogy az ólombetűk segítsé­gével erősítse fel a magyar ha­rangok halkuló szavát, a ked­vüket, éberségüket vesztett őrt­­áhók egyre rikuló “szólalj, szó­lalj virrasztó” kiáltását. írói pályája a Katolikus Ma­gyarok Vasárnapja hasábjain indult el. Hétről-hétre megjele­nő “Ahogy én látom ..Írá­saival írogatta, ébresztgette az elfáradt amerikás magyarok lassan kialvó nemzeti öntuda­tát, lelkiismeretét az ő egészen sajátos, a legtragikusabb, a ■! Legkomolyabb dolgokat is az | egyszerű magyar ember derűs j bölcsességével megenyhitő sti­­] tusában. Eme Írásai révén neve egyszerre ismertté vált egész , magyar-Amerikában. Bár élete végéig minden hé­ten megírta az “Ahogy én lá­tom ...” cikkeit, az nem elé­­' gitette. ki. Különösen azóta, üogy tapasztalnia kellett hová juttatta Magyarországot és sze­­rencsetlen népét az átkos roose­velti politika; micsoda leplezet­len kárörömmel szekundál a magyar betűkkel, de idegen szellőmben irt amerikai-ma­gyar sajtó a magyar anyák és lányok százezreinek megbeicste­­lenitéséhez, a nemzet szellemi elitjének irtásához, százezrek elhurcolásához.; micsoda lellen­­saenvvel, gyűlölettel fogadják a borzalmas nemzeti tragédiá­nak Amerika partjaira vetett áldozatait csak azért, mert ma­gyarok és harcolni mertek az istentelen, ázsiai pánszláv-tbol­­. sevizmus ellen. L Látta, hogy a keresztény : i nemzeti gondolat szolgálata, a • nemzeti érdekek védelme nem • i fér bele a heti egy cikk keret é­■ be. Lap után nézett tehát. így ■ lett 1952 végén az Európából ■ áttelepített “Minidszenty Népe” c. lap kiadója és főmunkatársa. • Az általa kiadott néhány szán -■ ban fektette le félreérthetetle­■ lenül és világosan elgondolásait magyarok összeifogásóra alkal­! masnak Ígérkező “Mindszenty ■ Népe” ©. lap mögött nem az e­­- gyetemes magyar érdekeket l szolgáló akarat, hanem .egy ki­■ csinyes politikai klikk húzódott meg. Ez a csalódás niem veszi kedvét, sőt további erőfeszítés­re sarkalja. 1953. ápr.-ban meg­indította MAG-YAR VÉGVÁRI néven a saját lapját a “Mind­­szety Népe”-ben már meghir­detett keresztény-magyar napi­lap előfutáraként. A lap szerkesztése, nyomása, postázása és a napilap mozga­lom megszervezésével járó ha­talmas, idegölő munka gyenge szervezetét két év alatt felőröl­te. Élete nagy célja, a keresz­tény-magyar napilap, sohasem valósult meg és a hűtlen sá­fárok még azt az erkölcsi és a­­nyagi tőkét is elherdálták, amit j ő hosszú évek keserves rniunká­­j jával öisszeigyüjtögetett. i A “végvári pap” Scranton-i | sírján 20 évvel ezelőtt meggyúj­tott emlékezés gyertyája lassan j csonkig ég és kialszik, hiszen a keresztény-magyar napilap nem valósult meg és a saját lapja, a Magyar Végvár is önök­re elhallgatott. Emberfeletti munkája, hősi életáldozata még sem volt hiábavaló. Hogy ma nagy Amerikában és szerte a világban vannak ke­resztény, magyar szellemben . irt lapok és az ideszakadt ma­gyarok a megkövezés és kikö­zösítés veszélye nélkül megvall­­hatják szóban és Írásban ke­resztény, magyar voltukat és | világnézetüket, az nagy résziben j neki köszönhető1. De saját éle­­! tével, áldozatos munkájával be- I bizonyította azt is, hogy olyan i magasztos eszméket, mintt Is­ten, Haza, Nemzet, csak az szol­gálhatja eredményesen és iga­zán, akinek múltja és jelene, teste és lelke mentes minden szennytől: és mocsoktól. Ft. Galambos Józsefnek, a “végvári papnak” sírján hiába hervad el a virág, hiába alszik ki az emlékezés gyertyája, ne­ve, emléke örökké élni fog ... ERIS a Magyar Végvár volt munkatársa. i HELYREIGAZÍTÁS Szeptember 12.-i számunk­ban közölt “Semleges ból ... semleges területre” cí­mű tárcánk írójának, Szüts Gá­bor neve sajnálatos tévedés foiy tán kimaradt és ezért a kitűnő, önzetlen munkatársunktól el­nézést kérünk. Szüts Gábor hon fitársunk a svédországi Stock­holmból küldi tudósításait .és novelláit. Jelenleg a müncheni Vagyunk kiadásában jelent meg “Egy kerék hiján” cimü | könyve, melyre rövidesen visz­­szatérlink. «—•«»»W. - __ _ __ Fi. Galambos József, a "végvári pap", halálának 20. évfordulójára Helszinki: Moszkva és Bukarest győzelme, emigrációi reménykedések (emelője üleni fegyveres fellépése segit Letne a jelenlegi helyzeten, a ni elképzelhető, de nem bizo­­lyois tehetőség. (Hruscsov ilye« nivel már fenyegette a rouiá Lóklat. (A nyugati országok ré izéről soha semmi körülményei cözt számunkra segítés ezen i >onton nem várható, ők tarjái magúkat a második világhábo ű után aláirt “'békeszerződé ekíhez” (Ezeket az USA is alá niia cs ratifikálta, amit a ma ;yar emigráció önáltatásul szi resen elfelejt.)” Sajnos, ezek a megállapitá ok ma is helytállóak. Ez azon >an nem jelenti azt, hogy a ha :afias emigráció ölhetett kézzé ílézze erdélyi véreink súlyo: Helyzetét: a jogos sérlekneket a após alátámasztással továbbrí s a világ, nyilvánossága elé kel unni, főleg a külföldi sajtó — dsősonban svájci, nyugatnémet >sztrák„ francia, angol, ameri vai lllapok, folyóiratok útján mert a kommunista rezsimé! írziékenyek, ha joggal támad ák őket. Transsylvania) (Folytatás az első oldalról) | vője nem tőlünk függ,, hanem a világtörténelmi fejlemények­től, amikor a magyar emigrá- j ció semmiféle befolyást sem képes gyakorolni, a múlt tör­ténelmi tanulságaiból sem okult, bekötött szemmel sok- j szór üres légvárakat épifc. A jobb egyetlen prak- [ tftous lehetősége a Szovjetunió j és Vörös-Kina közt előtbb-utóhb . feltétlenül bekövetkező feigyve- | rés leszámolás, nem ideológiai, hanem területi kérdések miatt. Hagy ez Imikor történik meg, j nem tudhatjuk, de valószínűleg egy nemzedék életén belül, ta­lán hamaiiablb is, ha Kínának! meglesz a kellő mennyiségű és | minőséjgü atombombája. Az idő, | a nép szaporodás neki dolgozik. A fanatizmus is. A valószínű eredmény az lesz, hogy a küz­dő felek egymást szörnyen le­­gyengitik. Ekkor felszabadul­nak a Szovjetunió jelenlegi csat ‘ lónállamai is. Előbb nem. Erdélyt illetően kizárólag a SzaVjetulniónak a mai Romania Believe if. Cancer can be beaten. Por further Information, I contact your local Cancer Unit. | CANADIAN CANCER SOCIETY i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents