Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-24 / 34a. szám

A munkatörzs kérelme a III. Magyar Kongresszushoz

NYELVÉSZKEDJÜNK

Winnipeg, IMan. 197-5. okt. 24.

r

ú

Tollas Tibor beszámoló

szavakkal! élénkítve, teljesen cjmcélúan ...

Sajnos, a fiatalságnak ilyen hajlamát táplálja az irodalom is. A NAGYVILÁG-bau néhány éve lezajlott trágárságvita inkább ösztönzést adott azoknak az Íróknak, akik meghökkentő szóhasználatokkal akartak modellnek, bátrak és — népszerűek lenni ...

A rádió és televízió ma meg úgy-ahogy őrzi a gátat e divat ellen, bár a film-, vagy színdarab-közvetítések drasztikus hűl lámái átcsapnak már rajta.”

A MAGYAR NEMZET nek ugyqnebben a számában egy hasonló tárgyú cikkében T. Lovas Rózsa pl. ezeket irta:

“Egy diákleányt kérdeztem meg. A felelet: ‘Klassz kultúreisámcsi volt.’ ”

Nem kétséges, hogy a nemzettestből kiszakadt, idegenben élő magyarok ajkán is egyre kopik, romlik, torzul a magyar nyelv, ami főként az idegen szavak és kifejezések keverésében nyilvánul meg. Hosszú évekkel ezelőtt Ne!\v Yorkiban a “János vitéz”-t adták elő, ahol Kukorica Jancsi pl. ezt mondja: “Súr, hogy szeretlek Iiuskám.” Egy öregamerikás magyar pedig többek között ezt mondta: “Kimentem a káréval Dzsani farmjára és. hoztam haza két busel picsiszt.”

Sajnos, eiz nemcsak itt és a viilájg különböző sarkaiban van így, hanem az elszakított területeken isi, ami még a csonkaországiaik nyelvének romlásánál is tragikusabb, mert előbb utóbb ínyelvcseréhez vezet.

Az élmondottak mindennél ékesebben bizonyítják, hogy milyen égető szükség van a nyelvművelő cikkekre, előadásiakra nemcsak az idegedben), hanem még otthon is, ahol a magyar nyelv azlért züllött és torzult el

A Winnipeg élő magyarság október 18.-án ünnepelte, a dicsőséges 1956-os Szabadságharc emlékét. A vendégszóncik Tollas Tibor volt, a Nemzetőr folyóirat láűgM-kü -szerkesztője.

Az est a helyi magyar templomi halijában lett meigiienidezve, a két magyar E|gyház és az Irodalmi Kör kö'zremüködésével. A műsor síziinvotnalát maga a vendégszóncik, — aki jóformán az egész világon szétszórt elmigrációt ismeri, mint — beszédéiben kihangsúlyozta.

Tollas Tibor ünnepi beszéde a remény szellemében szólott, a helyi -magyarokhoz. A történelem napjainkban -gyorsabban és kiszámitlhatatilanattbul f-orog, mint va-láha. A Szovjet belélet, ha le is van fojtva, de forrong és meglepetések lehetőségiével

terhe-s. Az irodalmi részében a műsornak az új verseskötetenek a témakörét és annak születési köriüliméinyert ismerhette. Több magyar irodalmi benőnket tett asztalum-kra, töbh-ek között a már világhírű “Gúlák Szigetcsoport” magyar fordítását.

Az ünnepély közönsége nagy lelkesedéssel fogadta Todas Tibor szavait és tapssal jutalmaz ba a helyi szereplőik müsorszámai-t. Hely szűke miatt neim- le- I hét minden résztvevőt felsorolni, de kérjük a közösség vezetőit, hogy csoportjuk szereplői felé tolmácsolják, úgy a Rendezőség,, mint Tollas Tibor elismerését.

Az est szép anyagi éis nagy erkölcsi sikerrel végződött.

Köszönet mindéin megjelentnek.

A Rendezőség.

Párizsi magyar fairek

Közli: Bakos Aladár

ennyire, mert az iskolák nyelvi, irodalmi és kultúr nivója is a mélypontra süllyedt.

De még nagyobb hiba, hogy az otthoni oéhbeli nyelvészek még mindig a “vogul gyökökön1” kuporogva, a minden vonatkozásban zsákutcába került finnugor elmélet alapján nyelviészkedlmek, jóllehet a tudó-1 mány többi ágai, mint a régészet, az antropológia, a néprajz, népművészet, zene, stb., már régen túlhaladta azt. (Lásd László Gyula munkáit.)

Így a makacsul fenntartott finnugor nyelvészet nemcsak elavult és tudománytalan, hanem azzal, hogy mindazokat a szavakat, amelyeket nem tud a finnugornak mondott nyelvek szavaival azonosítani, szláv, német, török, stb., amiket ezeknek a nyelveknek a szavaival sem tud azonosítani, ismeretlen eredetűnek mondja, destrnk tiv is. Destruktiv’, mert azzal,. hogy minden második magyar szót idegein eredetűnek ismeretlennek mondja, a magyarság nemzeti érzését, öntudatát és önbizalmát aláássa, megingatja az a trianoni, valamint a 45-ös nemzeti tragédiáktól lelkileg meg rendített magyarságban amiúgy is kifejlődött, beteges kisebbségi érzést még jobban elmélyíti és lerősditi. Mert hát milyen nép az,, amelyiknek még a nyelve is idegenektől összelopkodott zagyvalék?! Pedig hát az idegen nyelvészieknek szinte egyöntetű megállapítása szerint a viliág, legősibb és, egyetlen élő klasszikus nyelve a magyar.

Hogy ez mennyire igy van, a külföldi magyarok részére szerkesztett MAGYAR HÍREK idei Számaiban megjelenő “A magyar szó költészet” cimü nyelv| művelő sorozatban Szilágyi Ferenc — a unultévi számokban “A magyar szó regénye” cimü cikksorozatot, ami azóta könyv alakban is megjelent, its, ő irta

(Folytatás a 8. oldalon),

Just Zsiilgimond “Napló”-ját francia nyelvem a “La Nouivelle Revue Francais-e” legutóbbi -jzámácan tette közzé.

T- * r-Köisztl'er Artúr, a Zéró és a végtelen, -valamint több más hasonló tárgyú munka Íróija a Galman-Lévy kiadásában ujjabb könyvvel: “Facie au néant” címmel jelentkezik.

4= *

M-ende Tibor “De l’aide á la reeofaniaítiiom” c. müvét, amelyet a Sémii párizsi kiadó jelentetett m'eg, eddig már 11 nyelvre fordították le. — M-ende legújabb -müve, melynek ciime: L’At'tentative As-iatique” ugyanesák a Seuli ki'adáisiában jelenik meg egyidőlben az angol kiadással, melynek cime: The yellow Aitenn'atilve’’ leisz.

Jk 4=

Langlois D.: “Les dossiers de la justice francaise” c. müve malgyar fordításiban Budapest is kijuclj-u.

4= * 4=

Fónagy István i-s tagja a Presses Univers-iitaires de France égisze alatt megljelemő “La Lingui-stiquie” c. havilap szerkesztő bizottságának.

* * *

Kovács Eszter a jövő év tavaszán fellép a genfi Grand- Théátre-ban előadandó “Sietned” c. iszinlmüiben.

4= 4=

Gábor Dénes miagyar származású No'bel-dljjas fizikussal készített félórás beszélgetést közvetített a francia televízió. Gábor Dénes, a háromdimenziós fénykép feltalálója. A beszélgetés soráin Gábor bejelentette, hogy háromdimenziós film feltalálásán dolgozik.

* x *

Németh Gábor magyar bariton-énekes, Mlarjoirfe Venee amerikai néger énekesnővel osztozott a most Párizsiján megrendezett nemzetközi énekjverseiny harmadik diján.

* x *

Mlndszenty bíboros emlékezetére több párizsi magyar művész kiállítást rendezett a Katholikus Missió helyiségében, így Többek között kiállítottak: Antal András. Emmanuel, Gál Ferenc, Hutoay, Kabok Attila, Kádár József, Szabo-Doczi Éva, Gsathó Gyíöirgy és mások.

x * *

Kozma József zeneszerző özvegye, Lily, 84 éveiskorában elliíunyt a Cote d’Azur-i Velnceban, ahova férje halála után vonult vissza.

* x * v,

f, -•>

Gziffra György, az örök mozgásban lévő zongoraművész, az utóbbi hetek alatt sem tétlenkedett. Részt vett több francia zenei fesztiválon, majd Hollandiábaln és Olaszországiban adott töfc[b ér terlmészetszeirüleg igen jól, sikerűit hangverseny. Több alkalommal fia dirigálta az előadóművészit és a rendelkezésére adott zenekart»

* x X

Marosi Károly is szerepet kapott a Jean Kercbbromt rendezésében felvett Don Juan, vagy vagy A Manara rózsái c .fűmben.

(Folytatjuk)

»«■mi*ni" „ II«-'

MAJTHÉNYI GYÖRGY

— Az a legjobb őszülés és torokpenész ellen, — javasolja a doktor is. — De engedjétek, hadd mondjam már el azt a pikáns adomát.

— Totál plöm-plömök!

Váratlanul nyílt az ajtó, s félénken lépett be rajta egy hölgy. Csiri tüstént megismerte s odasúgott a rövidlátó Rózsinak: Ugorj, páciens!

Rózsi betessékelte a rendelőjébe a hölgyet, de azonnal visszajött és- Dúsnéhoz ment: Boicsáss meg, édesem, de- ezek a férfiak egészen megzavarták a rendet ... Gyere be a rendelőbe, késiz,seggel, segítek .. . Majd a-z a másik hölgy vár.

Dúsné -szabadkozott, Fló-rika az urához súgott: Látja, -itt egyik .páciens a másiknak adja a kilincset, nem úgy, mint nálunk . . .

— Ha volna bennem egy iz, amelyik csak a közelében is ’ szeretne tudni egy pácienst, menten kioperálnám, -— felelte viszsza. a doktor nevetve.

— Nem, édesem, már jól ér-zem magam: ... köztetek a hétéig is meggyógyul, — de meg mennem is kell, m-e-rt éjfélre se érünk haza, — món-dta Dúsné.

— Jaj, ,hát nem akarja meghallgatni? Egészen friss sütetü pedig, — kellette adomáját a doktor.

De Dúsné már nyugtalan volt Oltó miatt, ném akart semmiféle adomát meghallgatni, és csak úgy -sietve kezelt el az egész társaságtól.

— Majd máskor, Guszti bácsi . . . Ami késik, nem múlik, —1 mondta búcsúzva.

Lesietett a lépcsőn.

Ahogy a kocsi közelébe ért, fölcsillant,a szeme: Oltó már a himtólb-an ült és- várta.

— Régen vár? — kérdezte elhelyezkedés közben.

— Régén, - felelte mogorván Oltó.

— -Nem éreztem jói magam, — men-tegetődzött Dúsné — és fönt voltam-a doktorki-sasszonynál ... Ott beszélték, hogy magát ribizliborral búcsúztatták ...

— Engem? — csodálkozott el Oltó. — Ott ittak már dél óta' s:lármáztak, a szomszéd "Szobában meg ott fekszik a beteg. ..

— Hogy van?

— 28 -ARANYMÁLI ISI K ó

Gyere be a patikába ... az uram majd ad valamit . .. Vagy fölkisérlek Rózsihoz, itt van, pár lépésnyire ... De miféle koffer az a hintó-don?

— Ah, — nyögte Dúsné némi tettetéssel —, házitanitót viszek a gyerekeimnek .. . IMég ezt is, magámnak kell elintéznem ... Semmi segítségem sincs ...

— Hát Vugrics bácsi nem, ért volna rá?

Dúsné csak legyintett, iho-gy bizony ilyen a szegény özvegyasszony sorsa, magában áll, mint a villáms-ujtotta fa a me zőn. De hát gondoskodni kell a kicsikről, nem nőhetnek fel csakúgy, mint a fenyő a vadonban. Ő nem tud velük kellően, foglalkozni, hiszen mindig- fáradt, kimerült -csak a Jóisten tudja, hogy meddig; bírja még; ...

Csiri -megértőén -bólogatott s lassú lépésiben támogatta a nagyszálló felé. .-— No, és alkalmas valakit találtál?

— Istenem, mit lehet tudni! — sóhajtotta Dúsné. Mindenki ajánlotta, én nem ösmerem, nem is ösmerhetem ... Mindenesetre megpróbálom; s ha nem hát fel is út, le is út, nem igaz ? ... De úgytetsizik, nem nagyon törődik az illemmel . .. Most isi-csak úgy eszébe jutott, és itthagyott a kocsiban^ merthogy neki Kenipelenék'hez kell: mennie ... Azt hiszem, bele van koz-másodva abba a zörgő-csontú soványságba, pedig tudhatná, hogy -hamar elviszi a rossz tüdeje . •• . Dehát mi közöm az egészhez, nem igaz?

— Hát Sanyi? . . . Mégis? —- mondta meglepetten iCsiri.

Dúsné úgy tett, mintha nem hallotta volna jól.

— ISanyi? Hát igy hivják Oltó tanár urat? — s ezzel sok mindent akart jelezni.

,Csiri jólel-küen ráhagyta, hogy legyen hát ‘tanár úr” die azziért nem -kerülte el a figyelmét: mennyire megváltozott 'Stefi arca a beszélgetés alatt. Már nem- könnyezett. s a szenvedés nyomait eltörülte á büszkeség, hogyhát igenis, Oltó tanár úr most már az ő kezében van.

— Szegéiiy fiú. igazán ráfér, hogy kissé jobb dolga

legyen.

Dúsné érre is akart valamit felelni, de ekkor már a dokrorkásasszony előszobájában voltak. ;

— Van bent valaki? — k-édezte 'Csiri a szobalánytól: ■ •

— 25 —

(Folytatás az első oldalról) ' i

! 1

II. TERVEK? Már szó esett 1 idegem újságírók csatasorba ál- 11 látására sajtó-ösztöndíj l'ótesité- j t se szükségességéről. | 5

Belső körök pl. ennek isizor- ; ' gaiimazásán túl éppen olyan 11 pártokon felüli, független szerv, 1 * * miinf a MAGYAR TÁRSASÁG ” (“Találkozója^’) és az ÁRPÁD- : AKADÉMIA — meggyőződé- 1 sünk szerint — az a testület, amelynek égisze;, védnöksége 5 alatt <

1. Két-háromnapos értekez- (

letec hívhat ösisze. Keretében ( megfelelő föikészülbségü, küz- ] dőképes, és a probléma súlyát , átérziő szakemberek kis cső- ] portjai megtárgyalják f

a) a “kisebbségi kérdést” az - utódállamokban. A ismkcsaport i tagjai ez esetben a kérdést is- i merő politikusok, tanárok, volt ,] közigazgatási tisztviselők, új- i ságirók. (CsMNB, DFT stb.) 1 b.) Tanuilmányozzák a köz- 1 gazdasági és jogi kérdést alá-1 * i támasztó ányagi, jogi ,és ad- 1 miinisztrativ ügyeket; '

c) sajtó-emberek a hirkö>z‘lő 1 eszközök (újság, rádió, tv, stb.) I igénybevétele lehetőségeit;

d) szakembereik a statisztikai i

és közivéfeménykutatás meg- ' szervezését, föimiérendlő a külföldi magyarság lélekszámút, anyagi teherbírását. _ :

2. A szakcsoportok (5-6 sze- , inéiiy; egyikük elnök, a másik jegyzőkönyvezető) tanácskozása zárásaként a legértékesebb kiviteleZhetőneki vélt javasiato- j kát közgyűlésen ismertetik, amely — többségi szavazattal — ' elfogadásukra határozatot lioz j s megválasztja megvalósításuk- ! ra a végrehajtó szervezet. — E közgyűlésen mindenkinek szabadj hozzászólása -van. Az elfogadott javaslatok jegyzőkönyvije fcglalandók.

3. Kívánatos a társemiigrá- ' ciÓKkai való kapcsolatok elmé- j lyiitése és minden más etnikai

_ rfj.^Gal különösen a választ!

sok alkalmával; köizlös politikum K (blok k) kialakítása. Ez t nie in ■ hagyhatnák figyelmen kívül a B LJISA pártjai választások idején. B (a — Idetartozik európai B iszakreferer-sek) meghívása és B ílz ú.n. “Harmadik világ” (Tiers W Monde) felé kapcsolat kiépité- P se;

(b — sőt még -elszakított testvéreink hatásos védelmié-: ben akár a hazai kormányzat s még Moszkva támogatása le- j hetőségének megvizsgálása. j (Tudvalévő, Kádár a Kreml en- 1 gedélye nélkül nem említhette volna meg Helsinkiben a problémát!)

4. Kívánatos kérdőív szer- I

kesztélse, amivel — ismerve a J sajnálatos hanyagságot, nem- j törődömséget — személyesen j kellene fölkeresni a 'külföldi magyarság zömének tagjait. — j E kérdőív nem igénjyelye alá-. Írást, kb. a következő pontokat tartalmazhatná: / j

a) életkor, b) családi állapot (gyermekek v. unokák száma); c) a gyermekek (unokák) milyen nyelve(ike)t beszélnek? cl) hajlandó-e a magyar ügy támogatására? e) hogyan? (szellemi, anyagi, -vagy miimidkettő hozzájárulással?) f) álláspontja Trianonnal kapcsolatban g) j szükségesnek tartja-,e az, eísza- j kilőtt magyarság néipállounánya j megvédését? és hogyan? (pl. sajtópropaganda h) hol legyen a Trianon-eiieni küzdelem, lile- I tőleg a magyar népállomány ; megmentésére irányuló mozgalom súlyterülete ? Európa9 UíSA? Ezt a kérdést már most alapos mérlegelés tárgyává kell j tenni. — A beérkező válaszok ! nyomán, ha szükséges, módósitandó(k) a II. 2-ben elfogadott javaslat (ók).

111. Ilyen programúi kivitelezése kétségkívül anyagi feltételektől függ. E célból már régen egy pártokon és szervezeteiken, felül? álló MAGYAR ALAPra' lenne szükség. Vezetőségében csak politikailag elkötelezetlen, erkölcsileg feddhetetlen, anyagilag független, jellemszilárd honfitársak jöhetnék számitástia! ■■■''

Tudomásul kell veti ni, hogy amíg semleges országban elhelyezett, független, 'tőkeerős anyagi eszközökéi nem rendel-1 kezünk, addig minden ünnepé- j lyes, vagy akár erélyes tiltakozás fairahányt borsó, /gúnyt és nevetséget kiváltó papirpazarlás. —- Külföldi tömegekre (választó-póilgárokra!) kell hatni; ez csak nagy hírközlő szervek közvetítésével érhető el! Többet ér 60 kisember szervezete, mint egy elefántcsonttormyába elzárt egyetemi tanár. Világos, fentvázoltak nem vezetnek azonnal kézzelfogható eredmény-ék) re, de megindulás a Magyar Föltámadásihoz vezető úton. Miként a természettudomány az egyensúly felé törekvést figyelte meg az anyagi világban, ugyanígy szellemi téren: politikában is az egyensúly felé törekvést kell sdlettetnünk. j — Ez a munka bánul a külföldi j magyarság szine-javára 12 előtt j öt perccel! Korunkban nincs helye többé demagógiának, hanem tettekre van szükség. Fon- j toljuk meg végre, akarunk-e j tenni a magyarságnak a Kár- j pátme'den,céhen őt megillető he- i lye, szerepe biztosítására. Am,ed , dig nem teszünk meg minden áldozatira, de főleg anyagi hozzájárulásra erőfeszítésekét, mindaddig a Trianonok-elleni küzdelem gyakorlati eredmény nélküli, irreális álmodozás, gyülésezós, szósza porit ás lesz.

Merjünk remélni! merjünk j azt, hogy javaslataink nem; ta- j Iáinak süket fülekre, hanem | igaz, áldozatkész magyarokra, j akik átérzik e nemzetünkre j rendkívül veszélyes kor követelményeit.

IV. Az országunkat ímeigiqsotakitó, nemzetünket sorvasztó béke diktátumokhoz, “értekezle- I telkihez” még néhány nenizetkö- J zi jogi természetű megjegyzés:

1. A tiltakozás jogosultságára ijó példák Deicaasé, francia külügymlinister kijelentései: az Elszász-Lotharingiát elcsatoló 1871-i frankfurti (béke után;

a) “Egy nemzet nem vesztette becsületét, amikor megvertem* 1 * *, vagy torkának; szegezett j késsel aláír szerencsétlen békét, ! Azonban becstelenmé válliik, a- i mikor megszűnik tiltakozni, amikor beleegyzését adja tönkre tételéhez,’’ ;

b) “amíg az országot megmlentettil nem tudjuk, becsületét veszendőbe hagyni — beicste-! lensóg!” (Ez a revíziós azaz, revanclie-poli’tika maradt azután Párizs, oredoja. — Idézi Pakío-! logiue: Un toumaiit de I’ hólstoire, 1904-06, p. 141.)

c) “Egyetlen államnak sincs J joga bevezetni olyan szokáso- j kát, vagy olyan szerződéseket1

; alkotni, anneii'yék ellenkező a ! természetjc|ggal, vagy sértik az | emberek egyetemes jogait”

I (vagyis önrendeilkeziését!) (Calj vo: Ke droit internat. théorique j | et pratique. P. 1896. &e éd. vol.

1 ÜL 1663.)

j d) "‘Az élet nem stations és . a joggal' feláütoitt rend nem akadályozhatja meg veszély ; nélkül az életet, örökös béke nem jelent örökös mozduuatíanságot. Ez lehetetlen és nem is j érdemli meg, hogy az ember arra törekedjék”, — irta Paul Brandon, a Népszövetség jogi takácsának tagja “De Systeme juriidique de la S.d.N. pour la prevention de la guerre’’ (Géj névé-,Paris 1923) c. müvében '

I (221. 1.) ;

| , • j Boston és Québec,

j 1975. szept. 2:9.-én.

Pécsi )K. dr.

Csery C. iM. dr.

Kántor I. Cs.

Marits L.

Takáts IM. J. Ing.

j MOHAMED A KERESKEDŐ J

I

Az iskolában a tanító, a gyér- 1 mekeknek Mohamed é.,et.rőí mesél. A történetiből az viíiáglik ki, hogy Mohamed egyszerű kereskedőiből lett; prófétává.

í A legközelebbi órán iSamiufcáré kerül a sor a felelésnél:

— No, Samuka, /mondd, el, j

hogyan, mi okból lett Moha- I

miniből, az egyszerű kere&ke- j

(lőlkíl próféta? |

— Biztosan nagyon rosszul ment néki az üzli'ete - vágja ki a feleletet 'Samiika, hosszas

féjtörés útón.'

Ma alig van otthon és itt kinn ilyan lap, folyóirat, amelyiknek ■endszeresen, vagy időköizöncént ne jelenne meg szak —, le leginkább népszerűsítő tanulmány, vagy cikk. De az ottíoni és kinti magyar rádióadásóknak is egyik legkedveltebb nüsorszáma. El lehet mondani, íogy “divatba jött’ a nyelvészíedés. És nem ok nélkül. Mert, sajnos, még sohasem volt olyan íagy szükség ezekre a népszerűsítő cikkekre és előadásokra, utat napjainkban.

1945 óta otthon úgy elromott az általánosan használt íiöznyelv, nemcsak a mindeníapi beszédben, hanem írásban s, és nemcsak a napi sajtóiban, pnem még az irodalmi és szakmunkákban is, hogy lassan á se lehet ismerni édes anyanyelvűnkre. A nagyvárosok külvárosaiban régen is használa;os volt az úgynevezett “jassz” lyelv, ami ma, ha másképpen s nevezik, általános lett az e- 5'ész oszáglban és a nép minlen rétegének beszédében. U- gyanakkor, a “koihoszositás,al” szétro/mbolt falusi élet következtében már majdnem teljesen és visszailioz,hatatlanul elünt nyelvünk ősi szókincsét, izólásrnondásait, szerkezeti sajátosságait és mességét őrző, .aiusi .njyelv; nem is szólva a Eelbecsülhetetlen nyelvi kiucse,cet őrző tájuyelvekről.

Ez,en túlmenően az otthoni nyelv szóikáncislében és beszédmódjában is ijesztően' megromlott. Ezt nem én állapítottam meg. A MAGYAR NEMZET 1975. jam. P2.-i számában megjelent “Érdes anyanyelvűnk” cimü cikkben Kovalovszky Miklós többek kiűzött ezelket Írja:

“Sajnos, nem sajtóhiba ez a fanyar szójáték. Bizony “csúnyán” beszélünk . .i.

Mostanában egy furcsa fordulatnak vagyunk tanúi: a finomnak, úriasnak, műveltnek tartott városi nyelv átvette a: régebben főként a falura jellemző nyers, kendőzetlen kifejezésmódot. szóhasznaHatot. És iigy a “csúnya beszéd” ,ma már szinte általános! falun és városon, munkások lés értelmiségiek, férfiak és nők, felnőttek éls gyerekek között. Villamoson, utcán, társaságiban szabadon röpködnek a vaskos szavak, ki- | fejezések ...

Leginkább elgondolkoztató, sőt megdöbbentő: a beszédbe!! durvaságnak az ifjúság körében való terjedése. Fiúk és 'lányok egymással is szabados szókimondással besizléiinek, ugyanollyan nyíltsággal, áhiögy szerelmi kapcsolatukat is zavartalanul a nyilvánosság elé tárják. . . a fiatalok szinte hivalkodva tüntetnek szabadszájóságukkal, elsorvadt szókincsüket zaftos

.!( Kíf.Kt Iff ÉV

I 50 1

8 ALEX: A. KELEN LIMITED I

I KELEN TRAVEL SERVICE I

1467 Mansfield Street, Montreal, Que. — Tel.: 842-9548.

I KÉRJE AZ iKKAÚJ KARÁCSONYI | I ÁRJEGYZÉKÉI! I

■ 16 oldalon kitűnő összeállítású csomagok, nászajándék, babycsomagok, műszaki cikkek, minden alkalomra ajándék. Gépkocsi, gáztűzhely és gázpalack, Select-csemege csomagok. Rendelések már most feladhatók ’'Csak Ünnep előtt” megjegyzéssel. |

B TUZEX LEI COMTURiST ROMÁN CSOMAGOK

G YÓGtSZERKULDÉSEK

Hiteles fordítások, Nyilatkozatok, Magyarországi válóperek.

|p Gyors, előzékeny kiszolgálás. Minden levélre aznap válaszolunk. ^