Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-10-24 / 34a. szám
Winnipeg, (Man. 1975. okt. 24. 3 Házban tart irodalmi estét, ne-1 lépésével. Bevezetőt mond Fá.v vés magyar előadóművészek fel j Ferenc. LAJOSSY SÁNDOR: Az "így rendeltetett" olvasása nyomán így volt. Ezt a címet adnám eninek a remekműnek, mert minden úgy történt ahogy Szitnyei Zoltán, a nagyiró megrajzolta. De, hogy “i-gy rendeltetett-” volna a magyarság jövője és hogy a több mint ezer esztendős Magyarország szétdarabolása sorsszerű volt, — tévedés volna állítani. Ha mégis kiölvetjük a történelem eseményeit, akkor megértjük, h-ogy az akkori viszonyok között, az osztrákokkal való vadházasságban Magyarország kormánya a kiskirályosdit játszó földbirtokosokkal és bürokratikus vezetőséggel nem állt hivatása magaslatán. Bokros teendőik között nem vett, vagy nem akart tudomást venni népi kisebbségeink államellemes mozgolódásáról. Amikor pedig kitört az első viilágháború, ez az egyveleg-népség, akiket elfelejtettünk magyairokká tenni, szembe- fordult az őket emberségesen befogadó magyarsággal és amíg a magyarság vérzett, ők tessók-lássék vettek részt többnyire veszélytelen beosztásban. S ahogy tehették, leszabotálták a háborút és csak az alkalomra vártak, hogy az őket felbujtó anyaországukkal egyesüljenek. Mindezt nem is nagyon titokban készítették elő és a háború befejezésének a kitolódása megérlelte az utódállamok megszületését. Szerencsésebbek már nem is lehettek, mikor érdekeik védelmében a félrevezetett Amerika és az újdonsült kommunista Szovjet felsorakozott mögöttük. Az okoskodó A- merika elméletileg járult hozzá az “új vüág” kialakulásához. (Folytatás a 6. oldalon) tubusa INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- éa hajójegyek részletre is ★ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés^ ( yJ f * garancialevelek m IKKA - TUZEX - COMTURIST Pénzküld&mények és vámmentes csomagok PÉNZ- £S GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 BÍoor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. MAJTHÉNYI GYÖRGY ARAN YMÁLI N K ó Oltó elborult s a dac fölbuzgott benne. — De hiszen most itt vagyunk, helyben! ... És én .be akarok menni! Az asszony hallgatott. A nagyszálló már alig száz lépésnyire volt, s ott a patika mellette. A cigány muzsikáját is hallani lehetett s a sétányról néhány kiváncsi a kocsi felé figyelt. — Akkor álljunk meg itt! ... Jozső: sztoj! — szólt a. kocsisra. — És siessen mielőbb vissza. Oltót bántotta a kemény hang, amely annyira ellentétben volt az asszony előbbeni viselkedéséve], és bántotta az is, hogy Dúsné a kocsiban marad. Elkeseredetten motyogta: Legjobb volna, ha a kofferemet is leemelném! Az asszony ránézett és einevette magát. — Ó, be érzékeny! ... Tanár úr, tanár úr! Beteg asszony vagyok, tőlem nem szakad semmit rossznéven vennie! ... Oltó illeni felelt erre. Mogorván bandukolt a vendéglő felé. Dúsné egy darálóig utána néizett, a szeme lassan elhomályosult a felszivárgó könnyektől. Kibontakozott a plédjéből s előkotorta zsebkendőjét. Legszívesebben azonnal tovább hajtott volna. Minek is engedte meg, hogy Oltó kiszálljon? Most elválthat itt talán egy álló óráig is, és mindenki csak őt nézi!.. . Istenem, most már ez mindig' igy- lesz? Hogy ki lesz szolgáltatva egy gyerek szeszélyeinek? De meg is mondja neki, csak visszajöjjön! . .. Hát nem érzi ez a fiú, hogy ez nem illett? Nem érzi, ihogy most már hozzá tartozik? ... És elvégre fizetést kap tőle, alkalmazotti Hogy meri az ilyen azt mondani, bogy “akarok”? No, majd leszoktatja erről! Fölháborodásában egészen nekibuzdult s már azt fantáziába. hogy akár valami ölbeii eibet, úgy dresszirozza majd Oltót. De a kényelmetlenség érzése csak nem tágított, feszélyezte, ihogy a járókelők mind megbámulják. Már ki akart lé; ni a hintából, amikor valaki megszólította. —• Te vagy az, Stefi? No, nézd, alig ösmertelek meg . . . Csiri volt, a patikusné. Dúsné kissé megkönnyebbült, de azért valami mentséggel akart előhozakodni, mert a szeme még köínnyes volt. — Megint elfogott a gyöngeség, — panaszolta —, igazán nem tudom . . . rosszul érzem magam ... Csiri le segítette a kocsiból és szíveskedett. — 24 — lüktetett, és -szeretett volna átnyúlni, hogy megfogja Ottó kezét, de tüstént megállította a vágyát, mintha asszonyi ösztöne további bölcsességeket súgott volna neki. A lovak egyenlőtlenül trappoltak. A rudas bizonyos időközben a kelleténél nagyobbat lépett bal hátsólábával, és ilyenkor patkója összeütközött elülső lábának patkójával. Ettől aztán meghölkkent, és idegesen felhányta a farát. A kocsis könynyedén megérintette az ostor nyelével, mintha meg akarná nyugtatni: Rúzsa, ne-e! — Minek ugrál annyit az a ló? — kérdezte Ottó s. a hangja olyan voét, mint a durcás gyereké, aki már békülni szeretne. A kocsi rin-gása, a rétekről és erdőből áradó jó levegő, valóban igen jól esett neki s már kissé röstelte is magát, amiért ilyen udvariatlanul hallgat a mérnökmé mellett. Az élet eddig nem nagyon kényeztette, és nem volt nagyigényü. Még a néi:kül,önzésekbe is elég könnyen beletörődött. De valahányszor kocsiban ült, mindig valamivel többnek érezte magát a gyalogjáróknál. Jó, nemes,, előkelő érzések hullámzottak a lelke felszínére, ábrándokat sugároztak magukból, és a fantáziája boldogító képekkel telt meg. Ilyenkor minden rossz érzés, ros'sz emlék kiesett belőle ... ' Dcszkaokiaías szekér vonult el mellettük, két sovány tehén elibefogva, a gazda maga se mert ráülni, a tehénkék mellett ballagott, rövid inge alatt kilátszott barna hasa. Megemelte kalapját: — Pán bah pornáháj! Csizmás menyecske jött kényesen, hátikassal szoknyái ütemesen ringtak; majd sarjával megrakott szekeret értek utói, a lovak szaglálődva horkantak, aztán: kat-kat-kat. — frissebben trappoltak. Jobbról, álból a dombok vonulata könyökbe törte s kitérésre kényszeritette a Garamot, mint valami bozontos üstök, ágaskodott a fák csoportja. Kis, elhanyagolt fürdő volt ott, amit Sanyi gyalogsétáiban, naponta érintett. Búcsúzó érzés huissant át rajta: mikor fogom megint látni? .. . Sóhajtott is, de a hintó más képek felé vitte. Balról távoli faluk fehérlettek a hegyek ölében, a- torony, mint ökölből a mutatóujj, az ég felé meredt. A hegyek koszorúját láthatatlanul emelkedő pára fogta egybe s mennél északabbra, nézett, annál kékebb s könnyedébb — 21 — V*' i lölte meg a konfeeiicia legfőbb érdemiéül. Makarios ciprusi elnök a törököket ítélte el ciprusi térhódításuk miatt. Ceauses'ou román államfő és pártfőnök ennek a konferenciának álladó szervezetét kiváta létrehozni, miigí Gerald Ford ÜSA! elnök a katonai és politikai ver- I sengés rendszabályozását ki- I vánta, de biztosította nyugat- I európai szövetségeseit, hogy azoknak az UiSA megbízható ! társa marad a jövőben is. Több i államfő és delegátus felszólalása után a záróbeszédet Casaroli érsek .vatikáni delegátus tartotta. Az illusztris szónok egyike i sem említette, vagy említhette, hogy a hozott határozatok az 1945 évi jaltaihoz hasonló, ú- i jabb szégyenletes kapitulációj val egyenértküek. A Nyugati ' Hatalmak ugyanis újból kapituláltak a koimmunista Imperielizmius előtt, újból magára hagy ták Közép-Európát, vele együtt Magyarországot, valamint a . számukra már “leirt” Kelet- Poroszországot, a Balti-államokat, Moldvát, Mongóliát és egy szavuk mem volt a megjcsonkitott vendéglátó Finn-ország érdekéiben. Figyelmen kívül hagyták, hogy a Szovjet-Unió 11 meg nem támadási szerződése közül a, múltban 10-et felborított és egyéb államközi megállapodásainak 75%-át nem szokta betartani. Nem lehet érkezésünk e dolgozat keretében a határozatok mindegyikével külőiig foglalkoznunk, de megállapítható, hogy azok az emberi társadalom úgyszólván összes megnyilvánulásait ellenőrizni óhajtják azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a tudomásukra jutó mindé,nnemü fejlődés erkölcsi és anyagi hasznát a főhatalmak a maguk javára fordíthassák. A konferenciái'ól kizárt Albánia szerint pedig lényegében a hideg-háború más eszközökkel való folytatásáról volt szó. Kínosan kerülték úgy a ha tározatok szövegezése során a diplomaták, mint azok jóváhagyásakor az államfők annak : megállapítását, hogy vájjon a i sérthetetlennek kijelentett ór|száhatárokat a népek akaratá; ból, vagy önkényeseii, illetve I ésszerűen, vagy a természeti a(Folytatás a 7. oldalon) 1 ....... »|rT<il|,l|im^ll0iiir>>t|||0r^lM0ln^n m A BIBLIÁBÓL “Az atyafiúi szeretet maradjon meg. A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ezáltal tudtokon kívül, angyalokat vendégeltek meg. Emlékezzetek meg a foglyokról, mint fogolytársak, a gyötrődőkről, mint akik magatok is testben vagytok.” (Zsid. 13:1-3.) M. I. A HELSINKI-! HATÁROZATOK Kereskedelem és általános határozatok. Elismerik a Résztvevő Államok a kereskedelmet, anint az együttműködés fontos tényezőjét és elhatározzák az áruforgalom1 növelésére irányuló, és legnagyobb tarifáiig kedvezményekre vonatkozó, a kereskedelem széles és sokoldalú lehetőségei kihasználására nézve szükséges módozatak megva lósitását. iM'egálapitják, a nemzetközi kereskedelem fejlesztését célzó pénzügyi és értékpiaci követelményeket és azok eilhári tandó akadályait, valamint jogaikat a saját belföldi piacaik védelmére. Szükségesnek vélik a kereskedelem fejlesztésére társulatok, szervezeteik és vállalatok létesítését. Kereskedelmi és gazdasági tájékoztatások, a Résztvevő Államok a legrövidebb időn belül nyilvánosságra fogják hozni a termelés, népi jövedelem és az államháztartásisal kapcsolatos statisztikájukat, valaanint a bel- és külkereskedelemi-e vonatkozó törvényeiket és rendeleteiket. A szolgáltatandó adatok osztályozva, az árúk minősége és mennyisége, eredete és rendeltetése szerint részletezendők. Ki kell terjedjenek az értesítések a gazdasági kilátásokra tervekre és programokra,, valamint az üzletemberek kapcsolatainak támogatási módjára. Kicserélendők az érdekelt külkereskedelmi cégiek organogram jai, címtárak és teleifonkönyvek. Ipari együttműködés szükségességét hangsúlyozva a Résztvevő Államok hasznosnak tekintik a korszerűsített üzemek. ben közös termelés bevezetését, nagy teljesítményű ipartelepek létesítését, műszaki értesülések, szabadalmak és engedmények kicserélését, közös kutató munka megindítását és vegyes vállalatok alapítását. iKivánatosnak tartják részletes ipari javaslatoknak előzetes költségirányzattal való bemutatását hogy a nagyobb telljesitőképes- i yff '♦éfc’aáfem azt kellőképen és röívid időn belül eJibiralhassa; súlyt helyeznek az ipari együttmüködés jogvédelmére, az egyes Résztvevő Államok sajátos gazdasági rendszerének a szerződésbeli kötelezettségek lebonyolítása során va.ó figyelembe vételére. —- “Harmadik kosár” — Emberi kapcsolatok. A Résztvevő Államok az egyének szabadabb mozgása érdekében következő könnyítéseket kívánják bevezetni: a. ) A családi kapcsolatok fenntartása érdekében az utazásokhoz szükséges okmányok akadálytalanabb kibocsájtását. b. ) Szétszakadt csáládok egyesítése céljából a “Vörös Kereszt” és “Vörös Félhold” intézmények, útján könnyített eljárások alkalmazásával történő lehetőségeket. c. ) Különböző államok polgárai közötti házasságkötések esetén az elszakadó személy háztartási’ felszerelését és egyéni javait magával fogja vihetni. A Résztvevő Államok erre nézve jóindulatú és felebaráti intézkedéseket foganatosítanak. d. ) Utazások személyes, vagy hivatásbeli okokból. Tervezik, a be- és kiutazási szabályzatok előírásainak mérséklését, az állaiaabiztonsági szempontok mindenkori fenntartásával, az úttlevél láttamozási költségek csökkentését és lehetővé fogják tenni az alkotmányokban elismert vallásos alakulatok és szervezetek egymással való államközi kapcsolatait. e. ) Az egyéni, vagy csoportos turizmus feltételeinek enyhítése. A turizmus fontosságának tudatában az utazásokkal kapcsolatos formalitásokat csökkenteni fogják. f. Ifjúsági találkozások. A OEtészt vevő Államok elősegíteni kívánják azokat az ifjúsági kapcsolatokat. -melyek a munka, kiképzés és tanulmányok érdekeit szolgálják; megjegyzések alapján nemzetközi síkon ifjúsági találkozókat, tanuló-cseréket; idegen-nyelvü tanfolyamokat kívánnak szervezni. g. A sport fejlesztése céljából különböző' sport-versenyek és egyéni mérkőzések lévén kívánatosak, azok rendezése, a szabályzatok nemzetközi megállapítása lesz kívánatos. h. ) A kapcsolatok fejlesztése céljából könnyítéseket fognak bevezetni a sajtónak, rádiónak, távolbalátásnak, mozgófényképszinházaknak és egyéb hírközlő szerveknek és e végett 1.) a szóbeli értesítések elősegítésére szakemberek előadásait, kerékasztal - konferenciákat, szemináriumokat és nyári tanfolyamok tartását fogják támogatni. 2.) a sajtóértesitések megkönnyítése céljából az időszakois folyóiratok és nyomtatványok államközi kicserélését kívánják és evéget e kiadmányok mennyiségének fokozatos növelését tervezik, hogy azok terjesztése fejleszthető, hogy a nyilvános és egyetemi könyvtárak olvasótermei és a turisták részére elegendő példányszám álljon rendelkezésre. 3.) A filmezett és sugárzott értesitéseknek a Résztvevő Államok közötti kicserélése az egyes államok életébe nyújt betekintést, ami a kölcsönös megéi'téshez fog vezetni. Együttműködés az információk terén. A nemzetközi sajtóügynökségek, rádió és televizióvállalatok, valamint az újságírók szervezetei lesznek hivatva rövid, vagy hosszú lejáratú meg állapcdások útján az együttműködés megvalósítására. Az újságírók munkafeltételeinek megjavítását fogja célozni az útlevél-láttamozásök nnegkönnyitése, többszöri ki- és beutazásukat téve lehetővé, a szükséghez képest ideiglenes letelepedésük engedélyezése, fény képek, filmek, hanglemezek, hangszalagok, rádió és televíziós: berendezéseiknek, mint hivatásuk teljesítéséihez szükséges eszközöknek szabad behozatala és kivitele lesz kivánanatos munkájuk ellátása érdekében. Végül ajánlják a hivatásukat betöltői sajtóképviselők ellen foganatosított büntető rendszabályoknak ügyük mindenkori végleges kivizsgálásáig való felfüggesztéeét. Fentié keen kívántunk némi fogalmat nyújtani az 1975 augusztus 1-éia Helsinkiben ünnepélyesen aláirt okmányról. Ezzel a politikai vezetők népeik jövőbeni együttműködésének vélték lerakni alapjait. Az 1815 évi, Európát újjászervező bécsi kongresszus után 160 évvel később, első ízben tartott csúcskonferenciának eredmény, it, vagy tévedéseit a tárgyilagos és pártatlan Történelem' fogja felfedni. Mégis nagy jelentőségű diplomáciai eseményt ma^ gyár szempontból is ki kell értékelnünk. A záró ülést Kekkonen finn köztársasági elnök nyitotta meg és Kurt Waldheim ,SNSZ- főtitkár részletes jelentése után. mint a Főhatalmak szerint ug., látszik legérdekeltebbekkel a nyugiat-német Schnaidt kancellárral és a kelet-német kommunista pártfőnökkel Hcnecker,rel íratták elsőkul alá az okaaaáaayt, majd a Szovjet-Unió képviselője Leoaiid Brezsnyev haaagoztatta, hogy ez a kongresszus “az értelem győzelmének minősült.” A lengyel kommunista pártfőnök Gierek Nyugat-Németországgal való viszonyuk reaidezését sürgette, a határok sérthetetlenséget hangsúlyozva, majd a csehszlovák Husak a kontineaas kollektív biztoaaságaát követelte. A magyar Kádár János a további katonai leszerelést sürgette és támogatta a világleszerelési koaaferene'a összehívására vonatkozó szór jet-javaslatot; persze nem beszélt aról, hogy Magyarország az összes Résztvevő Állaanok közül az egyetlen, mely tö b mint 30 év óta anég mindég viseli egy idegen nagyhal:-'kan katoaaai amegszálIásáiaak erkölcsi és anyagi terheit G s: ard D’Estang francia elaaök a hozott hattároaztokat a kettészakított Berlinre is kitejeszteaii kiváaita: a yugosiz’áv Tito szintén az országhatárok örökidőre való érvényességének kimondását j-> Tollas Tibor kanadai körútja Az 56-os szabadságharc 19. évfordulójára a Kanadai Szabadságharcos Szövetség és egyéb kanadai anagyar szervezetek, egyházak meghívták a Nemzetőr főiszerkesztőjét Kanadába. A körútat Magas István, a Szab. Harcos Világszövetség kanadai elnöke szervezi (401-4510 Valiant dr., Calgary, Alta., T3A 0X9). Első fellépése okt. 18.-án Winnipegben lesz a helyi kát. és ref. Egyházközség rendezésébeaa. Okt. 19.-én Edmontonban a helyi Szab. H. Szövetség vendége, 25.-én Calgaryban a Szab. H. Szövetség rendezte ünnepségen lép fel, másnap pedig öaaálló irodalmi [estet tart. Nov. 1-ére Vancou: verben a Magyar Társaskör hiv ! ta aaaeg, 2.-án pedig Victoriában j az ottani Társas Kör vendége. í j Nov. 9.-én Lethbridgien Máskai ! János mutatja be a közönség-1 j nek Tollas Tiboa*t, nov. 16-án j Minneapolisban, majd nov 23.I án /Montrealban délután 6 óra- j kor a Magyarok Nagyboldog-1 asszonya kát. templom dísztér- | m-ében a Pamaonia Kör Ifjúsági . Csoportja és az MHBK rende- j zésében tartja meg. beszámoló- í ját. Bevezetőt mond Dr. Somos Elemér a Bethlen Irodalmi és Baráti Kör alelnökié. Torontóban nov. 30.-án d.u. 5 órakor a * (1849-ben lépett először a na' gyobb nyilvánosság elé “Harc a félszegség ellen'’ c. kis füzetével. — A nemzet akkor a honfoglalás ezredéves meg a világgal a közelgő századtordulója| ra készült. Mindkét esemény al■ kalmas volt felszínes ünneplések “vakulj magyar! ’ .görogtüzével elterelni a figyelmet a mélyben feszülő izgalmakról, Ma a fokozott agymosás korában még veszedelmesebb a figyelemelterelés. Pedig most is vannak egyre nyilvánvalóbb izgalmak s a ránkásitó mélységektől sokan szeretnének meg- I futamodni. Csak nem dühödten | elfordulnak .maguktól .is ... 1 Igaz-e ez az állítás? Prohászka j említett írásából vett alábbi sorok jó tükör mindenkinek. Csak bátran bele kell nézni; fölfedez ve a hibákat, még bátrabban kjavitásukhoz. Fr. A.) “A föld szomjas, ráleheli az égre forró, tikkadt leheletét, esőt akar. Az emberiség is szóm jas csak lóg rajta minden, nincs egészség®, miért? mert nincse! aaek egész emberek. A aaaagyar szó legjobban megbélyegezte a ‘fél’-t, amikor belőle féiszegséget csinált. A félembernek niaacs j egészségié«, hanem félszegsége. [A félember mindig félszeg eaaaj bér. iFélember az evangélkma ! szerint veleje lágy, szív«© kő. i Félember, kinek embertársára aiézve ujjai karmok, iha kesztyűben jár is. Ezek a nyoaaiorákok félemberek. Emberek meggyőződés, elvek nélkül, emberek hit, remény, szeretet nélkül. — Az emberek akár mint hazafiak, akár mint keresztények nem egész emberek. Elvek helyett, belátás helyett rút alkalmazkodás, csúszó-mászó meghunyászkodás foglal tért. Ezt okosságnak hívják. — Félnek, fázaaak az elszánt létektől, a meggyőződéstől s anooak külső megvallásától. Az tartják, ne menjen neki az ember a falnak s a sok bölcs- óvatoskodástól e- 1 gyet »sem lépnek. Azt rnond- I ják, ne legyen az ember vak: buzgó, ne legyen önfejű s ettől az «előrelátó mérséklettől befagy saját meggyőződésük. Azc | mondják, elég, ha az ember í magának jó, kifelé legyen Ilibe- i rális, hagyja leszedni a fejét s I tétessen helyébe egy üres álar| cot, melynek nincs veleje, de annál nagyobb« az orra és szája. Itt kisértenek aztán köztünk a fejletlen, hektikus jellemű emberek, akik se hús, se hal, akik félnek minden friss légáramlattól, amit tevékeny közélet és hitélet megindít, mindjárt fcöhécsehaek, félnek. Itt kísértenek azok a desperátusok, akik remélni, bízni, jobbat vár, ni már rég elfelejtettek ... — I Mindeai egyes egyén élete hele! vág a társadalaaai élet keretébe. Mindenkinek megvannak sajá. tos kötelezettségei, muaakakö- j 1 ae. Ha az ember elveit, néze-1 teit szélkakas módjára forgatj ja félember . . . szélkakas. Mit í ér a mélységes értelem, ha azt fenséges hit nem koronázza! meg! — Félemberek! Ilyen a hegyek, csúcsok helyett szeretik azt a szép lapályt, amelyből aztán láp lesz, ahol szépen brekegnek a békák! — Békét, atyafiságot, emberszeretet, s azt mind oly elaaidalitólag, hogy a keresztény atyafi aiieg sem érzi, hogy csipdCisi, szívja vérét s vérében erejét az a szúnyog. Sőt az oldalrugásaaak sean néz odá, oly békésen alszik, csak ha már tapossák, dögöaryözik, akkor ébred és látja nyomorult voltát. Hát féllemhernek ez a sorsa. Aki csak fél, az meg nem él. Ha élni akarsz, légy egész! Egész ember, egész keres zj tény!” (Az aláhúzások az eredetűből. A — jelzi a kivonatolást.) Prohászka az EGÉSZ emberért...
