Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-10-24 / 34a. szám
Winnipeg, Man. 1975. okt. 24. A ZÖLD KÖNYV - KIEMELKEDŐ RÉSZLETEI (Folytatás) ÖSSZEFOGLALÁS A folyamatos felmérésen alapuló bevezető tájékoztatás észszerű képet nyújt arról, hogy azoknak a bevándorlóknak legalább egy -csoportja, akik 1969- ben érkeztek meg, hogyan boldogultak az első ihárom évükben Kanadában. 'Fejlődésüket több területen kísérhetjük figyelemmel — gazdasági beilleszkedés, szociális alkalmazkodás és kivándorlás indítékai. Mielőtt össze,fogLálnánk a felmérés eredményeit, -magának a felmérésnek több vonásait kell ismertetni. Bár az első minta körülbelül 5,000 (ötezTer -bevándorlót foglal -magáiba, a fő tanulmány megállapításai annak a (2,037) bevándorlónak feleletein alapul, akik még hátra voltak a felmérésben és mind a négy kérdőivet kitöltötték, a teljes három évről. A beszámoló. mellőzte a legtöbb olyan feleletet, amit azok adtak, akik nem feleltek egy vagy több kérdőívre, azokat, akik -eltávoztak Kanadából a felmérés időszaka alatt, vagy Kanadán belül költözködtek és nem lehetett őket postán elérni. GAZDASÁGI BEILLESZKEDÉS A gazdasági, tényezőknek jelentős fontossága van a bevándorlók sikerében, vagy bukásában, amikor a kanadai, életformába beilleszkednek. Ezek közül a legifontosabbak az állásszerzés körüli tapasztalatok, j Az 1969-ben Kanadába jött. I 161,531 bevándorlónak fele -műn kaerőnek kinálko-zott. Független és ajánlott bevándorlók 05% és 26%-al szerepeltek az 1969-ben munkába lépők között. Független bevándorlók aazok, akiket a kilenc kiválasztási kategória alapján kaptak engedélyt a bevándorlásra, miután 100 pontból 50' -pontot -értek el. A kanadai -honosok ajánlott rokonait öt kiválasztott kategória alapján -engedtek be, valamint a -kanadai ajánlóval Való kapcsolatuk és az a jánló ál lampolgársága alapján. Egy átlagos bevándorlási évben, az ößszes, munkaerő tartalékhoz csatlakozott bevándorló 60% az önálló1 é-s 30% az, ajánlottak -csoportjába tartozik. A kanadai gazdassági viszonyok pangása idejében az ajánlott rokonok számaránya általában emelkedik. A felmérés megállapította, hogy a bevándorló 'munkavállalóknak csak körülbelül egynegyede rendelkezett előre biztosított állással. Azonban, másfél héttel érkezésük ideje után, az összes bevándorlónak 50%, aki végül is miunkába lépett, már dolgozni kezdett. A másik 50% szám-ára kissé nehezebb volt állást találni, az eredmény azt -mutatja, hogy a megérkezéstől számítva, a munkába állás átlagos idejé 4 hét volt. Elfoglaltságuk szerint, az uj dolgozók legnagyobb része, vezetői, értelmiségi, vagy -műszaki területre került, ezt követték az iparos, hivatalnoki és keresborlelmi állások. \ fai mérés bekövetkező 2 éve alatt, a bevándorlóknak foglalkozás sze finti eloszlása alapjában változatlan maradt. s A bevándorlók nagy része képes volt olyan munkakörben elhelyezkedni, amit bevándorlás előtt tervbevett. Specializált képzettséget igénylő -helyek hiánya Kanadában fontos oka volt, hogy ha nem sikerült a tervezett munkaterületein elhelyezkedni. Egyéb nehézségként -említettek, hogy választott mun katerül-etükön, hiányzott a -kanadai tapasztalatuk; nem sikerült elismertetni képzettségüket; nyelvi nehézségek (ibár ez, m-eigszünt problémát jelenteni legtöbbjük számára, a harmadik kanadai évvégén). Jelentős számban, -egyszerűen megváltoztatták elképzelésüket azzal kapcsolatban, hogy milyen munkát kíván végezni. A felmérési időszakiban, a bevándorló-minta, figyeleimreméltóan kitartott munkahelyén. Jelentős részük, kb. 47% nem változtatott állást -érkezésük után. A bevándorlók feleségeinek mintájáról szóló tájékoztatás azt mutatja, hogy többségük nem ment állásba eleinte, sem a 3. év végén nem volt alkalmazásban. Mégis, a dolgozó bevándorló feleségek általában túlhaladták a kanadai feleségeket. Sőt, a 3 éves időszakban, növekedő tendencia mutatkozott a bevándorlók feleségeinek -munkába állása terén, különösen Ontario, és Que-becben. Ezek a dolgozó feleségek négyötödének estében, a férj jövedelme 10,000 dollárnál kevesebb volt, érkezésük után három évvel. (Néhány 1969-es bevándorló részére a munkanélküliség prob léniát jelentett az első bárom évben. Ez, különösen, kanadai letelepedésük első 6 hónapjában volt probléma. Tájékozatlanságuk a kanadai munkaviszonyokkal és más akadályok, mint pl. a nyelvi nehézségek, együtt a kanadai -munkanélküliséggel, ebben az időszakban hátrányos helyzetbe jutatta őket a munkapiacon. A munkanélküliség, különösen magas volt a korai idősszakban, az ajánlott bevándorlók között és azok között, akik szaktudására nem volt kanadai igény. (Folytatjuk) KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtan ácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald s3<rok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 Dr. Csernohorszky Vilmos Amerikában A Nemzetőr kitűnő public stáját töibib amerikai város magyarsága meghívta a szabadságharc 19. évfordulójára. A körút rendezője Koosa Antal (10351. Kramer Ave., Detroit, Mich. 48204. USA.) Okt. 19.-én Detroitban d.u. 3 órakor a Szénit Kereszt templom dísztermében lép fel a helyi Szab. H. Szövetség rendezésében. Okt. 18.-án Pittsburgban, 25.-én Lansdale melletti Magyar Tanyán, 26.-án Chicagóban, nov. 2.-án New Brunswickban, 8.-án Bostonban és nov. 9--én Cievelandban. Kérjük fogadják őt első amerikai útján azzal a szeretettel, amit eddig munkája után kiérdemel. MIÉRT A csend, némaság s az Éj vesz körül! Csendben, némán, virasztok fény nélkül ... Virasztom az Éjt s ugyanúgy magamat, Valahonnan várom, hogy Hajnal hasadjon. Várok csendben, mint’ lesen levő vadász ... Várom! valaki int’, vagy nagyot kiált. Dörög az Ég! a villám cikáz ... Vagy megnyílik az Ég! s én’ hegyen valám. x • t Hegyen valám s a’ legmagasabbon, Hol a felhőket’ érinteni tudom! S amint kezeim kulcsolám, Isten! zsámolyát suhinthatám. S leborulnék a zsámolya előtt! Hogy könnyeim hullanak, mit sem érdekel! Kiáltanám Uram! Én teremtőm! Add vissza szabadságát, fajtánknak és nekünk! Hogy a Mihály. DALOLJUNK... ESIK, ESIK, ESIK ... Esik, esik, esik, Csók-eső esik, Az én ajakamnak Jaj de jól esik. Az eső, az eső Villámlással jár: A szemed galambom, Villámló sugár. Mennydörög, mennydörög A hátunk megett ... Szaladok, galambom, Jön az öreged. VALÓDI MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ KALOCSAI CSEMEGE PAPRIKA . fontja $2.25 és szállítási költség. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁSKRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONNA, STB. EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Elsőrangú ERŐS PAPRIKA fontja $2.50, 1/2 f°nt $1.50 és szállítási költség. Kiváló minőségű töretlen óhazai KAMILLA TEA fontja $3.85 és szállítási költség. Tiszta tojás TARHONYA legújabb magyarországi szállítmány FONTJA: $1.25 és szállítás. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. \ v>^ÓEHík$EÍEl I ( I. Az öregasszony türelmetlenül kopogóit a botjával. — (Erzsi, Erzsi'! Vedd fel a pamutomat. I A leány lustán nyúlt a gom-. ibiolyag után és a nagyanyja ölébe tette. Az öreg asszony keményen, egyenesen ült a karos székben, amelyből már évefeóta nem birt kimozdulni és a kötőtűk egyformán megszakítás nél j kül zörögtek a kezében, még , akkor is, ha kinézett a .nagy, j puszta udvarra. Erzsi nem is j emlékezett rá másként, hozzá- J tartozott ehhez a szobáihoz, mit , a többi Ibiutor, amiket sohasem mozdították el a helyükről. Bernit félhomály volt, hűvös mész- és állott fehérnemű-szag- | érzett. Ezt az egy szobát käme- j szelitek, mert télen mind ide húzódtak be, a többit már nem le- ; hetett fűteni. A vörös kastély j elnyúlt alacsony frontjával és kettős cserépfedelével nem volt •tölbíbé a legszebb kúria a kör' .nyéken, mióta a bérlő háza a dombon felépült; lehullott vakolata ott tapadt a vizes fali tövén és az egymásba nyíló nyolc szoba lassan, egyenkint mindig esihagyatottabbá lett. Sálét- 1 rom verte ki a virágokkal fes- ‘ tett falakat és egy pár törött lábú szék körül egerek futkostak. Csak a nagy ebédlő volt még barátságos,, azt magtárnak használták és egész évben benne maradt a gabona nyárias, erős, élettel teli szaga. Erzsi még emlékezett rá, mikor ott egész nap hosszú tért tett asztal állott és valamelyik öreg úr, egy Kopomay, vagy Csánky, neki is adott vörösbort a pohárból. Ö is Kopornay leány volt, a nagyanyja eleget figyelmeztette rá, ha mezítláb fukoisott a parasztgye,rekekkei és eltépett ruhával, bőgve került haza. Nem most már húsz éves volt, nem bujkált többé a szétesett szekerek, közt a kocsiszínben, lőcsök, szétmeredő kerékkülők. rozsdás vasipámfok, szálkás deszkák közül nem riogatta el a vén tyúkokat estefelé. Húsz éves, volt, anélkül,, hogy mást látott volna, mint ezt az állandó pusztulást, ami olyan természetes lassúsággal folyt tovább, hogy jóformán észre sem vette, éppen úgy mint a ( | nagyanyja, aki mündig ott ült1 i I az ablak mellett egyformán me-1 1 j révén, nem látszott észrevenni, | í ; nogy ,gazos,odik fel' az udvar, mióta nem járta kocsi. Pipacs 1 és lila bogáncs nyílott az orgo- j na sövény alatt, nagy bodza- í bokrok nőttek váratlanul itt is, 1 ott is, erős illatuktól részeg da- 1 razsak verődtek be nyitott ab- ] lakánál jött a nyár, a besötiéti- j tett szobában bágyasztó légy- < zümmögéssel, a csöndes hang- i ta,an esték, a csillagos éjsza- < kák; — aztán a széna- és, gabonáikat, az őszi tücskök szó- | moru cirp elése, a végtelenbe te- I rülő fekete est és éjszakák, kis lámpavilág, — hó, hideg nap- } I fény, a szalmafütés fojtó szaga, — aztán megint tavasz mikor*llőszörienetett alílakot nyit ni az első napsugárnak, az első | ■ | nieleg eső után ... Nagyanya1 ■ ! és unoka egyformán, időszámo-1 lásra nem gondolva, a változás I ■ i érzése nélkül élték végig. I Kopornay bejárt a városba , kártyázni, a veres kastélyról bei szélt és a bérlőt szidta: a felesége sohasem lépett ki a ház- 1 bői, szomorú, szótlian, öreg asz- | szony lett. Csak a nagyanya é- I les, hangja és botjának türel- li j nietlen kopogás kísérte az e-1 gyetlen Koponay-leány neveié- j I sét; aki úgy húsz éves lett és most már tenni kellett érte va- i lamit. j ■ Egy utolsó nehéz kölcsön és j elhatározták, hogy Erzsit télen j heviszik a városiba. Nagyanyja i sokat kezdett beszélni a saját j fiatalkoráról és különösen ar- s 1 ról, hogy hozta Korponay az esküvő után négylovas kocsin He- j vés,vármegyéből az Alföldre. De I Erzsinek már ez sem volt elég,■ regényeket kezdett olvasni és álmodozva várta a csodát. Hogy • a télen nem fogja látni a hepehupás udvar hódombjait és nem fog a lába alatt recsegni az olvadó pocsolyák felhólyagoso- 1 dott jege. Nem fogja hallani es- j ténikint a szomorú kutyaugatást 1 és a .csöndes éjszakák halk j zümmögését. Ősszel már aludni sem tudott az izgatottságtól, i Niéha felugrott az ágyból, az i aiblákhoz futott és kimere sztett j szemmel nézet a feketeségbe, hátha meglátna valamit, ami j történik, ami nemcsak úgy fo- j lyik egymásból lassan, álmosan. , megszakítás nélkül. • Félt és örült. Gyakrán nézett a tükörbe, kibontotta a haját, az arcára hárította és úgy érez; te, hogy friss széna-illata van, i ■ Levetette a ruhája derekát, ! ; hogy meglássa, milyen lesz ki- í > vágott ruhában. Azt találta, 1 hogy szép; de ki tudja milyenek- a többiek? A nagyanyja azt 5 mondta, hogy minden Korpo- i i nay leány szép volt.-1 ír. , ' A bodza must már olyan ma- gasra nőtt, hogy elnyomott min- den más bokrot az udvaron. Fe| hér virágainak nagy, felffordiy tott tányérjai közt Erzsi a korz hadt kerítésre könyökölt. Pa - n rasiztos, kék karton-ruhája kist sé beleakadt az ágakba, de ő e nem törődött vele. Fekete kenője alól a poros utat kémlelte, b< -éha ijedten fordult hátra, mint g ia hallgatóznék, aztán megint h lekidúlt a kerítésnek. Iá Várt valakit, aki ott jött a lj alu felől. Egy zömök, erős pa- tt asztemtoer közléledlett nagy las- d an, tempóé járással. Csak misor már a leány mellett volt, .... II soszont jó reggelt, még egy lé►ést tett, aztán megáit. Erz - i, lyugoidtan várt, hallgattak is ! 'gy darabig, de minden zavar ^ léikül. Az ember szólalt meg lébb. v: í8: — Bizony a jó öreg tekinte- ' a es asszony is elköltözött. ■ sí Erzsi lassan intett a fejével. ; ü — A kisasszony is egyedül n uaradt. | v — Én is. , , ! n y U gQícHsfiiu ,eHhaJ±g áttolt - iité“- j ó fiút. Az ember maga elé nézett, - íangyák mászkáltak a lába eőtt, a leány meg ott messze, sgy fehér csillogó bárányfelhőt j lárnult. — Hogy van a gyerek? —v cérdezte Erzsi. ű — Hát csak úgy, anya nélkül. u — Uj asszonyt kell hozni az d ísszel. j k Az emitter komolyan nézett s: iel. j n — Tán választott már? ) e Erzsi egy percre elkerülte az , ő amber tekintetét. C — Dolgos, jó asszony lenne r Jelőle, szereti is a gyereket, h lát nem is olyan, fiatal, hogy s bolondságokon járna az esze. b Erzsi ránézett. ő — Na, Isten áldja! h Az ember kezet adott. Mind- s cettőjük keze erőis, kérges volt b i munkától. E Erzsi lassan ment át az udvaron a régi cselédház felé. s Mióta az apja, anyja meghalt, r rém laktak többé a vörös kas- i: :ély.ban, nem volt itt már sem- k ni sem a Korponayaké. De a é ■eány már régen nem törődött b rele. Most is az járt az eszében, unit az az ember mcindott, tud- ^ :a, hogy őreá gondolt, mikor az '■ ^ uj asszonyról beszélt ... f Egyszerre megállt az ajtó e- j. lőtt. Mintha egy -bot száraz, türelmetlen kopogását hallaná ** onnan belülről. Hirtelen benyi- ~ bott. Persze, hogy üres, volt a szolba. De, napok óta hányszor hallotta azt a kopogást onnan : a karoisszék mellől -mintha a kiás,zott kéz nem feküdne már odakint a földiben. Milyen idegen igy ez a szoba! Nem is az | övé csak kegyelemből:. Ez a pár bu-tor jó lesz az új házba, a ka- | rosigzéket is, elviszi. Megint csak arra a beszélge- ; tét-e gondolt. Igaz, — jó aszszony lesz belőle, derék ember lesz az ura, szeretni fogják egymást.-Mégis, mégis fog valami tör- í télim, mint akkor télen, mikor a várósban lakott, vagy tiz esz-, temdővel ezelőtt. Istenem, hogy annyi ideje már! Akkor egy távoli unokatestvére, Korponay András udvarolt neki, — vagy csak képzelte, -hogy udvarolt, mit tudja már? Várt is rá egy ideig, die sohasem látta többet. Itt csak folyt-folyt az idő, pipacs, bogáncs, bodza virított, légy zümmögött a sötét szobáján, hangtalan esték széna- és 1 jajboaxaillattal tele, őszi tücskök : 1 rangja, fekete lesőséjszakák, J s lámpavilág, hó olvadó- pocso-1 yák, tavaszi esők jöttek-men- - >ek . . . egyformán fordult miniig mindlen. Most aztán egészen egyedül ' naraJdt. Erős,, asszonyos külsejű leány lett, dologhoz szokott, I 1 rallgatag, kicsit dacos. Hiány- ] íott a napjaiból, hogy nincs kiöl gondosgo-dnia és szívesen zárta az ős.zt, -hogy a .maga asz- I izonya legyen. Virágos udvart nkart, meg két tehenet és sokkok aprójószágot. Csak ha az ires karosiszékre nézett, ijedt ! neg egy kicsit, mintha liab-otta tolna, ihogy a -nagyanyja keményen kópiánt egyet a Ib-otjával ás öles, hangján felkiált: — Egy Korpo-nay-leány! in. !. i Korponay András, mint kép- j viselő lent járt a kerületében, mikor az egyik barátija tréfásan megmutatta neki az ősi csialá- : dikuriát, a veres kastélyt. A képviselőnek egyszerre csak e-1 szóbe jutott egy szép leány, aki- ! nek ő vagy huszonöt évvel ezelőtt udvarolt egy télen és azóta sohasem hallott többé róla. öregedő emberek szokása szerint kezdte késői érzelgés-ael kő- , r ül ve mii fiatalkori emlékeit, szeretett volna valami romanti- j kus helyzetiben felfedezni az őszülő ideált és kérdezősködni kezdett. A társaság semmit sem tudott róla, hanem egynéhány falusi asszony emlékezett Erzsire ás a Korponay névre. — Parasztassizony lett: — szörnyüköldött Korponay — sze rencs'étlen! — Most már a lelkiismerete is felszólalt, hogy csa- Lálbelivel ennyire nem törődött és maga indult a megjelölt házba. I Erzsi egyedül volt otthon és j kijött, amint pitvarajtót nyílni j hallotta. Mindjárt megismerte, j Korponay Andrással állott szem j ben, de meg se rezzent.. A kép- i viselő is megnézte, ez nem lé-, rét ő, gondolta meggyőződéssel. — Adjon Isten liugomasszony1 — mondta tréfásan. — Kit tetszik keresni? — Én bizony egy Korponay,eányt keresek. — Itt nem lakik Korponayleány — felelt az asszony vállat vonva. — Talán az ura tudna róla? — Az uram kint van a tagban. — Ejnye, pedig szerettem volna ... de talán maga is- meg tudná mondani, ki|hez ment Korponay Erzsi, aki a vereskastélyban lakott. Erzsi kiegyenesedett és szembe, nézett, „vele; valami rég elfelejtett büszkeség, valami idegen gőg volt a tekintetében. — Nem tudom. Én nem idevaló vagyok. Azzal megfordult, nyugodtan, finoman, hogy a széles, sokráncu szoknya meg se rezzent a Gsipőjéni. A férfi meglepetten nézett rá, s műkor az as-zszony egyenes, erős alakja még egyszer visszafordult az ajtónyiláslban, levette a kalapját. Érezte, íhog.y Korponay-leány előtt veszi le. \R. E. mi—>. .in-1» _ —i — —i — — — -Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR.RACSMÁNYBÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj cime: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. Magyar Hanglemezek 8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb választékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Record Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (215) 561-5524. BÜNUűYl iÜKiEiíÉÍ Mikor Pat Higgins a (Majestic-szálloda előcsarnokában Boh Darson, a hollywoodi moziszinész felé közeledett, csak I az volt a szándéka, hogy a világhíres művésztől autogramot kérjen. Bob Darson kényelmesen keresztbevetett lábakkal ült a karosiszékében és a telefonkagylót tartotta füléhez. “/Halló, ott Központi Bank.” Igenlő választ i kapott és folytatta: “Itt Bob I Darson, Majestic-szálloda. Egy- félóra múlva elküldöm önökhöz ■ titkáromat. Általam aláirt levél| lel fogja igazolni magát. Sprol- liinnak hívják. Fizessenek, kérém, neki nyolcpnyzer dollárt i számiam teríiére. Ismétlem: ■ nyolcvanezer dollárt SproUing , - titkáromnak. Jónapot.” Pat Higgins, aki egész: közel . j állott a filmszínészhez és végig- i (j hallgatta a beszélgetést, szuvdo. ; bogást kapott. Nyolcvanezer . dollár! * Ilyen összegről ő, a . Smith and Bros cég kis irodai , alkalmazottja nem is álmodha.; tott. Nyolcvanezer! Ez Miamit, Palm-Beach jelentette, sőt j Nizzát, Gannest, Velencét! És! j Betty? | . i Mikor Pat Higgins Bettyre > j gondolt, ínegdönthetetlenné j I vált elhatározása: neki kell fel- ’ ! vennie a nyolcvanezer dollárt a Központi Banktól és nem annak i | a Sprollingnak! — Bocsásson meg, hogy zavarom, Mr. Darson — szólalt' meg Higgins, — de az ön autó- ! j gramja az, mely igazán boldo- | gá tehetne engem! 'Szabad esedeznem! És Pat Higgimsi gyors mozdus lattal papírlapot és töltőtollat tartott a meglepett moziszinész orra elé. — Elvből nem adok autogramoj! — jelentette ki Bob Darson kurtán. De Hilggins nem tágított. ) — Nem tehetne ez egyszer ! kivételt, mélyen tisztelt művész l- ur? Az ön aláírása gazdaggá " tesz engem, Mr. Darson! | | A megtömjénezett férfi mo! solygott. j — Nos, nem bánom, a ön kedvéért — mondotta, kézbe vette a töltőtollat, ráfirkantotta nevét és a dátumot a papirosra, amelyen a Majestic-szálloda büszke cimnyomata pompázott. Pat boldog mosollyal vette át autogramját és mély meghajlással búcsúzott Bob Darsontól. Aztán, mint a villám, rohant a szálloda irószobájába. Rekord szerű gyorsasággal kopogták fürge újai, az első szabad iró| gépen, a következő szöveget a levélpapír felső részére: “Központi Bank, New York City Fizessenek ki titkáromnak, Mr. Sprollingnak, számlám terj hére 80,000 (nyolcvanezer dollárt. Tisztelettel Bob Darson.” A levélt gyorsan borítékba csúsztatta és gondosan leraj gasztotta. Aztán kirohant az utcára és egy taxinak intett, mely a túlsó oldalon; állott. — Akar tiz dollárt keresni? ' — kiáltotta a sofőr felé. — Eure! - íe.eite az széles mosollyal. — Jó, hát akkor segítsen-rozoga masinájával a Citybe. Tiz j perc múlva a Bioadwayn kell lennem. Pokoli tempóiban repült a kocsi. Egy keresztutcánál elgázolt volna egy rendőrt, ha az nem menekül gyors ugrásai a járdára. A sofför csak nevetett. Tizdollár ma nem csekély pisszeg, nem szabad elszalasztani. Pat Higgins izgatottan ült a kocsi mélyében. iSzeme állandóan karkötő óráján volt. öt hat, hét, nyolc, kilenc! Egyszerre!, visító fékezéssel, megállt az autó. v Higgins kidugta a fejét. Végl teleu kocái sör' | meg bele voltak préselve a ko| csitőmegbe, mint a keringek a : hordóiba. Káromkodva (hagyta ei j Higgins az autót. Odadobta a sofőrnek tiz dollárt és gyalog rohant a Broadway,n tovább. Egyre tekintet az órára. Húsz perc telt el, amióta megkapta Bob Darson äläiräiät. Egiy pár perc múlva már megérkezik a színész titkára a bankba! | Végre elérte az épületet .. ■ j Elsitett az óriás termetű néger portás előtt és az első emeleten leivő pénztárhelyiség felé vette ■ útját. Az ajtó, mellett lévő első ‘ ablaknál átadta levelét egy tiszt j viselőnek. | — Sprolling vagyok — mondotta Pat Higgins és igyekezett 1 rettenetes izgatottságát közö- 1 nyes arckifejezés mögé rejteni. — Egy percre kérem, foglaljon helyet — mondta a tisztvi| selő hivatalos hangon, egy pén! zesszekrényhez ment, melynél ,! két pénztáros ült. Pat Higgins idegesen harap| dálta alsó ajkát. Vájjon rájönnek-e a csalásra vagy kifizetik simán a nyolcvanezer dollárt| De hátiba közben megérkezett az igazi Sprolling? Őrületesen dobogott a szive,. Érezte, hogy ; , ezt az izgalmat már nem bírja ' soká. — Mister Sprolling - szólították most (hirtelen. Pat Higgins felugrott, szívverése majd 1 nem elállt, mikor most a pénz! tárablak felé ment, amely körül ' többen állottak. 1 j — Ön Mister Sprolling? — ' kérdezte egy tisztviselő, akit az 1 előlblb nem látott. — Igen — mondotta Higgins ' | olyan hangon, mely egész ide'1 gennek tetszett neki. Torka szá ' ráz volt, mint a sivatagi homok. ^ | A tisztviselő két mellette álló ’ úrhoz fordult: ' | — Tartőztossák le ezt az em-L bért! Pat Higgins1 felágaskodott. 7 De az a két úr már vaserővel ’ I ragadta meg a karjait és egy '1 szomszéd szobába vezette őt. — Ajánlom, hogy valljon I most mingyárt — mondotta az | egyik detektív Pat Higginsmek. ’ | — Cinkostársa, aki a Majestic i1 szállodában olyan szemtelenül - játszotta Bob Darsonnt, a filmz színészt és magát, mint titkár,, ’ ját küldte ide, már kimerítő i vallomást tett.
