Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-24 / 34a. szám

SZTRÁJKOT KEZDTEK Á BELSŐ MUNKÁT VÉGZŐ POSTÁSOK Visszautasította Morocco és Mauritania követeléséi a Nemzetközi Bíróság HÁGA, Hollandia. — Az inter­national Court of Justice (A Leg felsőbb Nemzetközi Bíróság) az elmúlt héten hozta döntését a Szakara sivatag volt spanyol­gyarmat egy részéinek Morocco és Mauritania tulajdonjogi kér­vénye kérdésében. Az Egyesült Nemzetek parla­mentje kérte ki a bágai bíróság véleményét, amely szerint a bí­róság elismeri mindkét igényt­­tartó ország jogát a spanyolok által 1884-ben gyarmattá lett te | rületére. A két nyugat-afrikai ország uigyands követelése főleg a nomád lakosság beolvasztá­sát hangsúlyozza nem pedig a terület igyekszik kihangsúlyoz­ni. Spanyol kormány hajlandó átadni a mintegy 102,703 négy­­zetmérföldnyi területet 80,000 Lakosával. Morocco főleg a fősz farban gazdag északi felét akar ja, míg Mauritania a déli és nyugati részt óhajtaná. Megszakadtak a tárgyalások a kormánnyal Mackasey posiaügyi miniszter ultimátumot adott (UPW szakszervezetnek — Moisan főbíró $1.70 érabér emelést javasolt 30 hónapra, mig a szakszervezet $3.26-1 követel egy évi szerződéssel a jeleniegi $4.59 órabér teleti Szovjel-U.S. detente szerződést támadta a kínai külügyminiszter Helszinki: Moszkva és Bukarest győzelme, emigráció* reménykedések temetője OTTAWA, Ont. — Keddre vir radó reggel ,a 22,000 taggal ren- j delikező Canadian Union .of Pos- j tál Workers (CUPW) országos j sztrájkot kezdett, amely hetek­ig, sőt hónapokig is eltarthat, megbénítva az ország gazdasá­gi életét. Bryce Mackasey postaügyi miniszter kijelentette, hogy az * 1 2 3 egyeztető bizottság vezetője, J. Moisan, Quebec tartomány Leg felsőbb bíróság elnökle aki $1.70 dolláros órabér emelést javasolt mig a szákszervezeti vezetőik az eredetileg 71 százalékos küve­­tdljéeüfcet 51 százalékra csök­kentették és $3/2'6 dolláraos ó­­rabért követeltek a jelenlegi $4.59-es órabéren felül. Mr. Mackasey (kijelentette, hogy addig nem tárgyai a szak­szervezeti vezetőkkel, mig azok el nem fogadják a kormány u­­tolsó béremelési javaslatát. A postások sztrájkja megkez­dődött és ezzel főleg a kisüzleti vállalatokat sújtják legjobban, amelyek nem tudják megfizet­ni a költséges magánvállalatok nak a postai Iküldeimények kéz­­b esiiését. Á munkatörzs kérelme a Itt. Magyar "Az európai biztonsági és e­­gyüttmüködési értekezlet” zá­róokmányát augusztus 1-én a finn fővárosban 35 európai és amerikai állaim fejei, vagy mi­­n.i.ezteAelnöxeL mfcs,lr:taliiniazot­­tai irtaik alá, szentesítvén ezzel a jelenlegi , európai statusquot, a mostani tényleges határokat, egyben eltemetvén a hazafias emigrációk érthető felháboro­dására, elkeseredésére az ő ed­digi reménykedéseiket. A Szov­jetunió mindent megkapott, a­­mdt hosszú éveik óta követelt, a szabad Nyugat lényegében semmit, néhány általános frá­zisom kívül. Mindez a Nyugat katonai és gazdasági gyengülé­sét mutatja, az Egyesült Álla­mokat és Kanadát illetően pe­dig végtelenül naiv külpolitikát jelent. A kiét utóbbi hatalmas ország Izraelem kívül legfödlebb Hod'ézia és Délafrika négereivel tlJrődik, ultraillberális széplel­­kek örömére. Sajnos, a küJipolitilkai fejle­ményeket komoly figyelemmé! Dr. D. A. kísérő magyar emigránsok szá mára a helszinkiii szégyenletes aktus nemi meglepetés, igy az Amerikai Erdélyi Szövetség ve­zetőségének sem. Egyik vezető l;iy ur.k ,1 • V ír1 V pv. -» «<'i,‘i",-:,i Magyar Találkozó titkárságá­nak felkérésére ezeeikt irta: (L. A. X., Magyar Találkozó Kró­nikája, Cleveland, 1971. UiSA.) j “A magyar emigráció nagy része túlbecsüli minid a maga, I mind a egész emigráció befo­­j lyásoiái'i erejét, lehetőséjgét, ' mind anyaországunk, mind a kényszerbékék folytán elvesz­tett területek jövendő sorsát illetően. Napról-napra látnámk keli, hogy nemcsak a nagyha­talmak, de a veilünk általában rokonszemvet tápláló országok sem adnak s.emmit a magyar emigráció állásfoglalására, kí­vánságaira, Mindegyik ország, nép a sajátmaga érdekeivel fog ialkozilk, amit mi hiába neve­zünk rövidlátó önzésnek. Nem­zetünk és elszakított véreink jrt­­(Folytatás a 4. oldalon) i Kongresszushoz PEKING, Kina — Az elmúlt vasárnap Henry Kissinger U.S. külügyminiszter tiszteletére a­­dott banketten Ghao Kuan-hu a üdvlöjzlő beszédéiben élesen tá­madta a Szovjet és a UlS között létrejött deten© szerződést, a- Jétrejött detente szerződést, a­mely szerinte egy újabb világ­háborút készít elő. A kínai külügyminiszter hó­napok óta támadta az uj szov­jet terjeszkedést amerikai segít­séggé!! és a vasárnapi kirohanás Kissinger jelenlétében rámuta­tott az amerikai külpolitika tra giédiát elősegítő ballépésére. PÉCSI KORNÉL DR.; HÁBORÚ, VAGY BÉKE! Az idő sebes múlásával az események már lépést tartanak. Az események szédületes gyor­sulását a világnak az utóbbi év­tizedek alatt megváltozott ké­pe elegendőkép bizonyltja. Akár merre nézünk, mindenütt vala­mi új, valami más fogad. Sokat két ok miatt Óláig veszik ésizre, vagy nem akarják ezt észreven­ni. Egyrészt, mert túlságosan a változás lenyűgöző sodrában élnek, másrészt, mert nem ér­nék rá, vágy íiierl (inán I^tál-Pécsi Kornél dr. muntoatiörzse kiéri a MAGYAR TÁRSASÁG “Határozati javaslat a II. ÍVJ a­­gyár Kongresszus e|é" keltezés nélküli elaboratumával kapcso­latban az alábbiak b. megfon­tolását : 1. 1. Az emigráció meimizéthü, megnemialkovó része negyed­­százada folytatja küzdelmét és felvilágosító tevékenységét.__ Sajnálatosan elenyésző kiiviétel­­től eltekintve, túlnyomórészt magyar ínyelven. Igen ritkák az iaegennyeiivü kiadványok s még ritkábbak a pedig málha­­latiamul szükséges idegen szer­zőktől származó! (Daruváry remeikének angolnyelvü eltori­­tása igen elgondolkoztató! En­nek kapcsán szemet hunyhat­­ni-e azon siralmas tény felett, hogy akadnak emigrációnkban olyanok, akik júdáspénzért aka­dályozzák, vagy rontják az ál­dozatos és magyar jóhirnevet szolgáló tevékenység bitek t Ezért visszás pl. a napokban J a Hagy. VüágkongTesszuisának ’ Kovács I. meghívása (:ld. Pacts about Hungary c. tákojmá- j nyát!”)-, hogy másokat ne em-1 litsük.) Ezért kellene tehát sürgősen olyan sajtóalapot létrehozni, a­­jnely külföldi újságíróknak ju­talommal öjsztönző pályázatot hirdet meg, hogy problémáink ka, foglalkozzanak. 2. A trianoni és super-triano­­ni küzdelem meddőségében fe­lelősség hárul szomszédnépeink emigrációdra is.. Ezt plniladel- • pillái felelőtlen, hazaáruló nyi'í latkozatokkal, szerződésekkel,' stb. nem lehet elérni, hanem : i csakis a magyarra jellemző gs- i rinices helytállással. — A Kár- I pátmedence áldott földje csak- I nem autardiiiára 'berendezkedő ; gazdasági közösség visczoáliti­­sára hirvija fel lakóit. 'Emmáik tu­datosítását elnnla-ztani tovább. már nem lehet! 3. A párizskörnyékl békék j (19120, 1917), Teherán. Yaltoo Potsdam, Genf, Helsinki mind, mind egy -egyre merészebben ' világkormányt teivezők céltv dates és. erőszakos lépései. Tér vük megvalósításában ma már ! olyan nagyhatalmi szferákná I tartanak, amelyekben kis-m.m-j ' zeteik sérelmeinek emlejgetése-— ! kétségtelen! — zavarólag hatJ Így a jelen világpolitikai elken- J zelése'kne': s azoktól irányit; ft médiáktól s lykolt közvélemény nek mind: n nemzeti célú törek » vés kiirtásra ítélt náci, fasiszta, reakciós Struccpolitika lenne .ez^í, ivpiji tipíomáse^pm:; , (a — Igaz, sIránko\unk azon, liogy “egyre-másra 'felszabadí­tanak' olyan népeket, amelyek az önálló állami létre még sem­­mikiép sem érettek . . . “De hi­szen etz, állítólag a haladás út­jára lépett népek kiaknázatlan, nyersanyagdús területek bírta­­ko.-uií — a fehér ember (főleg európai!) rovására elkövetett deko Ion izáció következtében. Érthető, ha a viLágboldogitók álláspontja szerint Középeurópa ama része, ahol Magyarország is fekszik, sokkalta csekélyebb gazdasági jelentősségigei bir, mint akármelyik afrikai zula, vagy délamerikai analfabéta ál­­lamoicska. Ebben a gyökeresen materialista-mierkan tilista rend - szerben a Kárpátmedence egyet len értéke stratégiai fontossá­ga (ez is mérsékelt arányok­ban! ...) (b — Mindezek megfontolása i után tagadható-e, hogy a Tria­non- és bolsevizninjs,elleni küz­­jlglf*ni különösen^,, aúUfisirl^i konferencia óta divatjáfm úttá, kellemetlenül, sőt! zavarólag ható mozgalom a befogadó or­szágok külpolitikájában is. (Ez lenne még, a legkisebb' baij ...) Látták azt is, hogy a magyar­ságot halá Ira-s o r vasztó bé k e dik­tátumokkal szembeni küzdel-( műnk nemzetközi gazdasági a­­iátámaisztása 'keservesen hiány­zik. Törekvéseink Sérelmeink orvoslására ilyen körülmények között rendkívül korlátoltak. — Ezért nem marad más elsődle­ges. feladatként, mint a magyar népállomány fennmaraciá án fáradozás, ami nem lehet többé elnagyolt, demagóg szólamok puffogtatása, hanem .hosszú­távra jólátgondolt, apró-, rész­letmunka tervezése és megva­lósítása. Hosszútávra, hiszen le­bet, hogy a jövő feladata lesz vetésűink aratáa . . . (Folytatás az 5. oldalon) Mindszenty egyik tőhóhérának bukása Isten malmai lassan, de biz­tosan őrölnek. Ezt a bölcsesé­­get igazolja a Rákosi-Rotíh-féle rémuralom egyik hírhedt ter­ror-legényének pályafutása is. Már . hatalmának tetőfokán ki­fejezésre juttattam, hogy a for­radalom ot is fel fogja falni. | Azóta — amint jóslatomnak di- 1 eSfőségií'S szabadságharcunk e- J löt csaknem négy évvel han-' got adtam (Északi Fény, 1953. j januári számában) — a törté-! nelem vihara talpnyaló társai­val együtt Dé'csi-Damwcb'i' Gyulát is elsöpörte. Vérengzé­seinek bizonyos részleteit ma már a legmegbízhatóbb forrás, és pedig főáldozatának, Mind­szenty hercegprímásnak reánk hagyott közlései alapjára is­merjük. Megdicsőült bíboro­sunk oniijékii ataliban ismétel­ten hivatkozik erre az ÁVÓ-s ezredesi rangban keigjyetlenke­­dó Bécsire, aki őt 1948. kará­­sonyának másodnapján sze­mélyesen letartóztatta és elő­zőleg a prlmási palota átkuta­­sát is vezette. Nemzetünk fe­lejthetetlen eg,y házfejedelme, vigasztalója és reménysége' 39 gyötrelmes éjjelen és nappalon ennek a hóhérvezérnek a kín­vallatásától szenvedett a leg­többet. Micsoda erőlködéssel! igye­keztek “katolikus” szinezetibe burkolni az egész kirakatpört. A kommunista jogszolgáltatás­­bábszinházában a sztálinista fő - rendezők olyan triumvirátus rángattak, amelynek tagjai ka­tolikus származásuk mellett még ifjúkori vallási buzgósá­­gukra is hivatkozhattak. Mind­három fiatal törtető jogász, a­­klk hátat fordítottak annak a társadalmi osztálynak, amely­hez szüleik tartoztak. (Érthető hát, hogy kapóra jött a 'szent­gotthárdi köteles, fiából lett po­litikai rendőrezredes, aki jó­részt katolikus köröknek kö­szönhette tanulmány ai síkéi es elvégzését. Két galiciáner főnö­ke, Rákosi-iRcth és az .egykori törpe szabó-legény, Péter-Aus­­piéz várakozáson felül meg le­hetett elégedve ifőkinzómest rl működésével. A “katolikus” lát­szatot a “népbiróság” kereté­ben annak elnöki, Ölti Vilmos volt hivatva biztosítani. Diák­köri kengreganista tagságával most a “vallásos bíró” ibenyo­­rnását kívánták kelteni a .hiszé­keny nyugati félrevezetésére. A harmadik főibáb, Alapi Gyula is katolikus nevelésének köszön­hette, hogy neki jutott a ma­gyar egyiházüldiölzés fővádlójá­nak . dicstelen szerepe. (Folytatás a4. oldalon) is megfigyelésüiki’e. — Az is igaz, hogy vannak tények, amik állandóknak mutatkoznak,. Fe­lületes megfigyelőt ezek köny­­nyen félrevezethetnek s hamar készek a lustaság,a csüggedés elfogadására, mondván: minden a régi, kár az erőfeszítésért! A Teheránban, jaltában, Pots­­damban tákolt rendezést, ime, most 'Helsinkiben mintegy szentesítették .. . Behatóbban vizsgálva a dol­gokat, tudomásul kell vennünk, hogy éppen az, ami Helsinki­ben történt, nem más, mint két­ségbeesett erőfeszítés az óra­mutató megállítására. Az óra­mutatót lehet megállítani, de az Idő kérlelhetetlen haladását s vele az események következe­tes rendjét nem lehet megálli­­tani! Legutóbbi elemzésemben azt is Írhattam volna, a papiros végtelen türelme elvisel 30 ezer szavas körmönfont fogadózást békéről, biztonságról, sb. az a­­lapjában véve 'mindenkitől ő­­szintén óhajtott “enyhülés” (détente) érdekében. — Az “enyhülés-’ áfiumára nyilvánt­­valóan Washingtonnak és Moszkvának van szüksége, mert mindkettő körül forróso­dik a levegő. A forró levegő képletes kifejezése azoknak a problémák» a k, amelyekkel mindkettő küzd. Pl. a UiSA-uak olajra, Moszkvának gabonára van,szüksége. A USA tudna ga­bonát, 'MoíZlcva olajat adni. Te­hát megint egymásra találnak. — Az olaj mégsem fog az ara­bok nyakán maradni, .hiszen Európának és J apámnak .szük­sége van rá. (Kérdés, hogy a francia államelnök, aki szintén a Szovjettől szeretne, ha igaz! olajat vásárolni, milyen ered­ménnyel fog visszatérni?) Olaj? Igen, ez a /még egy ideig néikülözhetetdien cikk kül­politikát irányító fontos ténye­ző marad. S az arabok? mind a már ‘felhalmozott fizetési esz- i közeik, mind a még rencklke­­! zésükre álló olajukkal pl. ,L j pj.iLiiái -Äs Kiuávw •‘üte'lo az ú.n. 3-ik világ, vagyis a szí­nesek élére állhatnak. Olajuk­kal: ennek kétségtelen vetély­­társa, az uránium és más nél- I külözhetetlen nyersanyagok ki­aknázását Afrikában kezükbe I vélhetik. Hogy a kulisszák mö­gött már is: milyen dulakodás I folyik téridegen érdekeltségek között és részéről e kincsek bir­toklásáért, arra még a kevéssé beavatottak is következtethet­nek az Afrikai egén gomolygó felhőkből cikázó villámíények­­ből (Biafra, Angola, Tanzia, Csad, stb.) I Ha ez a küzdelem a nyers- 1 anyagokért eiliméngesedik, ak­kor .valóban eg,y katasztrófálls III. világiháború elé nézhetünk mégr 200i0-,ilk: év előtt. — A ku­lisszák mögött folyó küzdelem mindenesetre odamutat, hegy még eddig nem látott változá­sok küszöbére lépett az embe­riség. Merre visz onnan útja? Ha hihetünk a Történelem pél­dáinak, amelyek szerint Európa a nyers barbárokat megszelídí­tette, akkor remélhetjük, hogy Európa e küldetésének teljesí­tését most is vállalva, meg,való­síthatja a humanizálását nem­csali a fehér ember, hanem a világ minden népe üdvére, ér­dekében. — Ilyen változást kell minden erőkkel most előmozdí­tanunk. Változást, amelyben mindenki csak nyertes lesz. Ha megfutamodtunk ilyen változás előmozditásától, aikkor elmu­lasztottuk az utolsó alkalmat megmenekülésünkre. Boston. 1975. okit. 8. Á párizsi Mikes Kelemen Kör évad-nyitója Non cs Gusztáv bátyámnak, -a magyar kultúra úttörőjének küldöm sok szeretettel és nagyrabecsüléssel ezen fényké­pet a Lindau-ban tartott orvos Nobeldijasok ezévi találko­zójáról (1975 június 23-27)mA képen az idősebb úr 'Prof. A. Butenandt Nobeldijas, ímeilette én Dr. Szirmai Endre ba­rátod és tisztelőd. (Dr. Szirmai Endre atomreaktor verse a 8. oldalon.) PÁRIZS. — Móizsi Ferenc költő szerepeltetésével indítot­ta meg a Mikes Kelemen Kör párizsi tagozata az ez évadi mü­­sorcikiusát. A liirteéen lebetege­dett Gaál Jenő helyett Fiain ! Ferenc nyitotta meg a népes összejövetelt, ismertetve a Mi­kes Kelemen Kör múlt évi mun­kásságát. M;(g e légedért séggel állapította meg, hogy Párizs magyarsága igyekszik kivenni részét minden kultúrális meg­mozdulásból. Utána Mózsi Fe­renc, Amerikából átrándult köl­tő tartotta un cg, előadását “Fia­talságunk otthon és az emigrá­cióban” címűméi. Szülnet után a Németország­ban élő M e de Tibor, a buda­pesti T bállá művész színház volt, lángjának fellépte váltott fel meig-imegújulő taipsvihárt. Az Az összejövetel' szinlhelye ezút­tal is a Katolifeus Misszió helyi­sége volt és a rendezés zavar­talan lefolyásáért Vai^assy La­jost Illeti elismerés. (b.a.) v . ' Ha minket is elfújla sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha főbb magyarja

Next

/
Thumbnails
Contents