Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-24 / 34. szám

Winnipeg, Man. 1975. okt. 17. A MAGYAR GYERMEKEKNEK KANADÁBAN SZERKESZTI: HÁMORY! VÁRNAGY DALMA. Hpmory Várnagy Dalma: FOGADALOM Szüléink, azért dolgozlak, hogy minket felneveljenek, egykor majd velünk, haza menjenek. Ha felnövünk mi is bátor, tettre kész honfiak leszünk, az ellenséggel szemben védelem; a műveltségűnk lesz nekünk. Hi dessen, 1959. Hámory Várnagy Dalma: KIRÁNDULÓK DALA Kimegyünk az zöld erdőbe, tralalala - lalalala, vár minket egy öreg törpe, pettyes gomba a kalapja. Tralalala - lalalala, énekeljünk a madárral, ha búcsút int a napocska, induljunk majd vígan haza; tralalala - lalalala, Exersten 1965. Gyermeksioba az iskolában... A bú véti szünidő alatt a pe­­delus bácsi minden esztálylban nyitva hagyott egy felső abla­kot, hogy a (helyiségbe állan­­eóan friss levegő jusson, mely­­* e a gyerekeknek és a felnőt­teknek egyformán nagy (Szük­sége van az egészséges élethez. Az idei húsvét alatt szokatlan időjárás uralkodott egész Eu­rópában. Hol méteres hó, hol meg ragyogó napsütés, majd az esőtől a viharos szélig minden­­iéle formában váltogatta magát az időjárás arculata. A pedellus .bácsi, — dolga mj-m lévén a szünidő alatt — (e.utazott családijával rokonlá- Logatásra. Nem sok 'nyugalma volt. A szeszélyes időjárás nyug i lanitotta. Egyik nap már han­gosan morfondírozott: — Az északi oldalon be fog esni az eső. — Mit mondtál? — érdeklő­dött felesége, aki nem tudta nyomban felfogni férje gondo­latát. — Haza, az iskolára gondol­tam. Minden osztályban az e- i yik felső ablakot nyitva (hagy­tam a levegőcserére. — Ó, soh’se aggódj! Olyan magasan vannak az ablakok, hogy képtelenség, hiszen a tető mélyen lehajlik az épületre és az megvédi az efajta veszé’y­­t ól. — Igen bosszant a dolog! No, de igyekszem ezt a pár napot , lég gondtalanul eltölteni, ha : ikerül. Eltelt a vakáció. Amikor ha­zaértek első dolga, volt, hogy az osztályokat megvizsgálja, nem-e történt kár a nyitott ab­lakok miatt. Istennek hála mi­ben rendben volt. Másnap reggel megkezdődött a tanitás. Az egyik tanitó néni, amikor (bement az osztályába, mielőtt a nebulók megérkeztek volna, különös látványban részesüli. Egy riadt fecske suhant ki az ablakon, de olyan berögzött mozdulattal, pontosan veve az irányt, hogy a tanitó néninek szeme-,szája nyitva maradt a látványtól. — Jaj, de megijedtem! — mondta ki hangosan —, hogy megütöd magadat. - Ekkor még nem is sejtette, hogy az osztályának tclbb lakója is a­­kadt. A szünidő alatt érkezett vissza, a fecskepár, külföldi te­leléséről. Fészket akartak rak­ni. Helyet kerestek hozzá. A szabadban dermesztő hideg u­­ralkodott. Ahogy az ereszre bo­ruló eső csatorna szélén ülve tanácskoztak, fecske papa va­lahonnan meleget érzett káárám lani. Terepszemlét tartott. így bukkant rá; az osztály nyitott ablakára. Először, óvatosan be­kukucskált, majd szárnyával intett a feleségének és berepül­tek az osztályba, ahol kielégítő terepszemle után megkezdődött a fészekrakás, De nem akármi­lyen helyre ám! A nagy falitáb­la hajlásúban, ahol a szivacsot ep egyéb tisztítóeszközt tartja az osztály. Néhány nappal később, már olyan csinos kis. fészek ékese­det!, hogy ennél különbet még alig rakott fecskepár. Mikor idáig jutottak, fecske marna szépen helyet foglalt a pihésen puha fészek mélyén és letojta tojásait. Férje, ellátta őt, enni­­innivalóval, hogy sjent anyai kötelességének idején ne szén-Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló Írónő munkája. HOLDRAKÉTA című, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wienerstr. 45. Erdg. 3, T 6289 — West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6. Canada cimen. ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKK A utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBBAK a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVA BB! TJ A SZERETTEINEK Gimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-íg $1.— é3 $25-től felfelé $1.50 az IKKA kezelési költ­sége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. vedjen hiányt semmiben sem. Mert az anyák, nagy áldozatul, tesznek azért, hogy gyermekei­ket a világra segítsék. Már, csak néhány nap hiány­zóit a költés befejezéséhez, — amikor a tanitónéni felfedezte őket. Mit tehetett? Elment az igazgatóbácsihoz, s elmesélte mit látott. — Uj növendékeket kaptam! — kezdte elbeszélését. Az igazgató nagy állatbarát volt. Tréfálkozva mondta: —- Igaz, hogy elfelejtettek be­iratkozni, de megbocsátom! De lakni? Hát ilyen, még a pálya­futásom alatt nem esett meg, hogy a növendékek szüleikkel a helyszínen is lakjanak. Adnék nekik más helyet, de, ha elmoz­dítjuk onnan a fészket, az e­­gyenlő a halálos Ítélettel. — Mit tegyünk? — tépelőd­­tek mindketten egyszerre. A kérdést mégis megoldották. A szülői munkaközösség s az is­kola pedagógusai egyöntetűen úgy határoztak, hogy amíg a kicsinyek szárnyra nem kel­nek, a tanítást a szertárban végzik. Senkinek sem volt el­lenvetése. Bizony ez a helyiség nem a legrózsásaJbb megoldás volt, de ezzel a cselekedettel megmentettek egy aranyos fecskecsaládot az elpusztulás­tól. Ősz van. Ilyenkor elindulnak délnek. Meleget keresnek. De azt a nagy-nagy melegséget, melyet a jó emberek megértése folytán kaptak, a szeretet me­legét magukkal vitték és ha emberi szavakkal nem Is tud­nak köszönetét mondani, bizto­san egész életükben jó érzéssel gondolnak vissza az osztályban eltöltött napokra, ahol igaz em­berek szivével találkoztak. Mari, 1975. magyár mozi WINNIPEGEN Október 19.-én, vasárnap es­te 6 és 8 órakor, a PLANETÁ­RIUM alagsorában. Bemutatás­ra kerül a “TÓPARTI LÁTO­MÁS'’ című film, egy kísérő filmmel. A “TÓPARTI LÁTO­­■ MÁS” főszereplői Jávor Pál, Tolnai Klári, Simor Erzsi és | Makláry Zoltán. Lezárult a bicen­tennial ünnepségek első magyar nemzeti kiállítása (Folytatás az 5. oldalról) geles városának történekében sem volt. E sorok Írójának szer­kesztéséiben jelent meg egyide­jűleg egy képes BICENTEN­NIAL ALBUM, egyben felsorol­va annak a félezer magyar művésznek nevét és jelenlegi települési helyét világszerte, kik a Mü véss zö véts ég. munkás­­sában az országok különféle mu zeumaiban képviselik a magyar nevet. Felmerül a kérdés vájjon si­kerül-e még olyan várost és olyan múzeumot, vagy helyet találni a jövőben, hogy ezt a dicsőséges és sokoldalú bemu­tatkozást valaha is megismétel­je? Egyszer amerikait vendé­geltünk meg pezsgővel, borral és nem utolsó sorban ezüst tál­cán felszolgált — mintegy négy ezer szendwichel olyan körűimé nyék' között, mikor (belépődíjat szedni nem volt -— múzeumi szabályzat szerint —- szabad. Olyan segítséggel, mint a világ­hírű szakirója a szakácsmüvé­­szetnek, az astronaultck a tu­domány magaslatán álló étkez tetésének országos vendéglátá­sok mesterének Szathmáry La­josnak személyes megjelenésé­vel. A megiható nyitó-ünnepség után az első három hétiben 18,000 látogatót számoltak meg a rendőrkézben levő számláló­géppel. 120 művész és kiállító együttes munkája méltó beve­zetője volt Amerika 200 éves élvfordulójának, etnik csoport­jainak között magánvállalko­zásban, példaadásban is vezet­ve. Elgondolkoztató volt ez á szép indulás megnyitója mikor Szathmáry Lajos pillanatig meg állt e sorok írójával, könnyek­kel szemében. Csak ennyit mondott: “Ernő! Ha >mi megha­lunk, ki fogja ezt tovább csi­nálni?” Gyimesy Kásás Ernő. NÉMEH ERNŐ: MISKA Miska volt a falu szegénye, ágról-szakadt, az istenadta, ő volt a család szemefénye, hogy napvilágra hozta anyja. Nem született ő szolgaságra, havasok közt ringott bölcsője, szép szálfenyők vigyáztak rája, de a földet elvették tőle. Fát aprított, igy élt szegényen, hogyha ivott, hamar elázott, s mig kint aludt az árokszélen, reá csak az Isten vigyázott. /Megverték néha a legények, mikor a szoknyák1 után nézett, nagy fejét két csontos kezének támasztotta, s csak fütyörészett. Megváltozott a falu képe, szétszóródtunk városba, gyárba, vándorbotot vett a kezébe, neki se volt már maradása. Mikor a tél fagyoktól zendül gondolok rá is néha-néha, ahogy falunkon megy keresztül, s elnyeli a dombok karéja. EZ KANADA RUTH GORDON Az egyenlőség fogalma. Cím és rang A XIX. század politikai moz­galmainak fő célja volt, a sza­badság és az egyenlőség kiví­vása. Tudni kell azt, (hogy az euró­pai államokban az állam veze­tése, a társadalom egy rétegé­nek kiváltsága volt. Ezt a .tár­sadalmi réteget nemességnek nevezték. A nemesség öröklő­dött és ennek megvolt az oka. A legutóbbi időkig nem volt le­hetőség arra, hogy mindenki olyan fokú műveltséget szerez­zen, hogy hasznosan tudjon po­litikai kérdésekhez (hozzászólni. Iskola egyetem kevés volt/A ne­mesek maguk tanították gyer­mekeiket és adták át művelt­ségűket, politikai tapasztalatai­kat apáról fiúra. így létrejött egy vezető társadalmi réteg, mely katonáskodott, végezte a közigazgatási feladatokat részt vett a törvényhozásiban, a gaz­dasági élet szabályozásában. A íökhnüvesség, a polgárság rész­vétele az. államvezetéslben cse­kély volt. A könyvnyomtatás, az isko­lázottság, az ipari és mezőgaz­dasági termelés, bonyolultab­bá válása folytán széles töme­gek műveltségi foka emelke­dett és megjelent az igény a töb bi társadalmi réteg részében is, az államigazgatásiban való rész­vételre. Az egyenlőség és a szabadság elve azt jelenti, hogy jogilag minden ember egyenlő vagyis a törvények egyformán vonatkoznak mindenkire (Nincs kiváltságos réteg). Az egy ember, egy szavazat elv végeredményben biztosítja a jogi egyenlőséget, mert az állam rendjét tartalmazó al­kotmány és az állam életét sza­bályozó törvények létrehozásá­ban, minden ember egy szava­zattal vehet részt. Azonban a jogi egyenlőséget nieimszabaú összetéveszteni a társadalmi egyenlőséggel. A jo­gi egyenlőség azt jelenti, hogy minden embernek joga van el­vileg bármilyen pozícióra. Te­hát, a származás eleve nemzár­ja el bizonyos lehetőségektől. Joga van vagyonhoz, művelt­séghez, gondolatai közléséhez terjesztéséhez, a törekvéshez, pozíciók eléréséhez. A jogi e­­gyenlőség az Indulás lehetősé­gét jelenti, de nem az elérhető pozíciók egyenlőségét. Egy meg bizható személy nem lehet e­­gyenlő egy megbízhatatlannal, egy élősködő, egy szorgalmas emberrel, egy szakmáihoz értő, a hozzánemértővel. Egy gyenge fizikumú ember nem felel meg ott, ahol erő kell. Szorgalom műveltség, szakképzettség, fizi­kai erő, stb., szempontjából nem egyformák az emberek és igy nem egyforma pozíciókat érnek el. Gyakran előfordul, hogy sok alkalmas ember van egy-egy pozícióra és a szerencse dönti el kié lesz. A társadalomnak érdeke a jo­gi egyenlőség, mert az egész társadalomiból több alkalmas személy tud vezető pozíciókba jutni, mint egy szűk rétegből. A társadalomnak azonban nem érdeke a társadalmi egyen lőség, mert az emberek nem egyformák. Az ember természetében van az értékítélet ösztönös elisme­rése. Mikor valaki érdeklődik melyik a jó orvos, ki a megbíz­ható kereskedő és a jó iparos ösztönösen ismeri el, hogy az emberek között erkölcsi képes­ség és: képzettségbeli különbsé­gek vannak. Az ember természetében van a törekvés társadalmi elisme­résre. A társadalmi elismerés jele régen a rang és- a cím volt. Az 1945 előtti magyar társa­dalomban az állami és közalkal­mazottak részére címek adomá­nyozása jelentette a társadalmi elismerést. Nagyságos, méitó­­ságos cimek elérése egy hosszú élet szorgalmas és eredményes, munkáját jutalmazta. Míg a gaz dasági életben a gazdasági ve-1 zetőréteg munkájának eredmé­nyességét a vagyon jelezte, az állami alkalmazottakét a rang és a cím. Egy országban nyiltan felve- j tették a kérdést a közalkalma­] I zottaknak, mit választanának dinert, vagy pénzt. A nagy többség a társadalmi elismerést jelentő cimet választotta. • Ez a szellem előnyösebb a j társadalom számára, mint a je- i lenlegi anyagias szellem a tiszt­viselők körében. Amit a régi vi - lúgban egy ember végzett jól társadalmi elismerésre töreked­ve, azt most öten csinálják pénzért rosszul. A pénzt és "az ezzel megszerezhető élvezete­ket tekintve célnak megfeled­keznek az alapos és a tisztessé­ges munkáról. Az egyszerű fa­lusi értelmiség életét élő közsé­gi tisztviselők helyett nagyszá­mú alkalmazott tevékenykedik, j Autóznak turistáskodnak és fel­élik a pusztuló magyar falvak anyagi erejét. Pusztul a magyar falvak lakossága. A kollektivi­zálás, nevében végrehajtott os­toba változtatások elvették az élet anyagi lehetőségeit. Az a­­nya iméhéíben gyilkolták a ma­gyar magzatokat s az idős egész, életükben szorgalmasan dolgo­zó földművesek az öngyilkos­ságba menekülnek, a nyomor, a pusztulás, a fiatalság züllésé­nek látványa elől. A tönkretett ipar és mezőgazdaság termelése arra kell még, hogy adott eset­ben legyen szovjet tank legá­zolná a népet, ha a szabadság­ért, a jobb életért nyíltan fellép. A társadalmi elismerést je­lentő és nem öröklődő rangok és cimek az egész társadalom javát szolgálták. Megszünteté­sük csak kárt és bajit okozott. Ez a valóság. Bányai László. (Canadian .Scene) — Királyi jachtból sétahajó lett. A 87 láb hosszú jachtot 75 esztendővel ezelőtt építették a stvéd királyi család használatára. Atlanta a neve és Torontóban alkal­massá teszik arra, hogy turis­tákat vegyen fedélzetére és sé­tahajóként teljesítsen “szolgá­latot”. 1948-ban volt először Kanadában, mikor 42 esizt me­nekült érkezett rajta. Vala­mennyi a szovjet elnyomás előtt menekült Svédországba, hogy onnan jöjjenek aztán erre a kontinensre. Annak idején 61 napig tar­tott az út, amely helyenkint na­­gyonis viharos volt. Kicsin mú­lott. hogy az Atlanta nem süly­­lyedt el. Más bajokban sem volt hiány. Elfogyott az élelmiszer és; az utasok már a kenyérmor­zsáig is megtették, és, esővizet ittak. Végülis, Biermuda Közelé­ben, zátonyra futottak. Később, amikor már látszottak Nova, Scotia partjai, újabb vihar oko­zott ibajt. A menekülitek, oly sok megpróbáltatás, a szó Szoros értelmében viharos átkelés u­­tán a newbrunsiwicki Saint John-ban száltak partra, és el­adták a hajót K.C. Irving ottani üzleteíhbernek. Azóta több más tulajdonosa is volt, de egyik sem nagyon ragaszkodott hozzá, mígnem két torontói üzletember véletle­nül felfedezte a Karíb-tengeri vizeken. Amikor az Atlanta, az elmúlt nyáron, visszatért Kana­dába, a torontói kikötőbe 18-an várták azok közül, akik 27 esz­tendővel. ezelőtt, szegény me­nekültként átkeltek rajta az Atlanti-óceánon. * * * Az Egyesült Államok 200 éves évfordulója alkalmából a kül­földiek nagyon kedvező áron te leinthetik meg Amerikát. Kellő szervez munkával, ugyanis el­intézték, hogy olcsó jegyeket kapjanak külföldiek nemcsak az utazáshoz, hanem még az elszállásoláshoz, sőt élelmezés­hez is;. A Nemzeti Parkok meg­tekintéséért viszont fizetniük kell. De hát ez legyen a legna­gyobb haj. * * * Az 1976-os olimpiász megnyi­tó parádéja legalább egy óra hosszáig tart és a fiatal kana­daiak Közül, vagy kétezer Kl­inikus tánccal üdvözli majd az atlétákat. Azután mindenki kö rülveszi a stádium közepén az urnát, amelyhez megérkezik áz olimpiai Iáiig Görögországból, elektromos úton. Ezt követ öle g Müncheni polgármestere átadj: Drapeau, montreali polgár,mes­nek az olimpiai zászlót 75 fit­­tal tánca közepette. * * A “Muck-a-Muck” étterem Vancouverben talán az egyetl n nyugati-parti indián étterem e­­zeit a kontinensen. -iMuck-a- Muoh ennivalót jelent a csinuk indiánok nyelvén, de az étlapon sok más indián törzs kedvenc ételei is szerepelnek. Az indián pincérek lazacot, kacsát, pirí­tott mogyorót és. sok másféle ételt szolgálnak fel a jó salá­tákról nem is beszélve. Azok, akik nem. nagyon szeretik a ha­lat különlegesen elkészített ka­csa és, nyúl között válogathat­nak. Desszertnek a .különböző “berry” fajták állnak rendelke­zésre és fenyőteát ihat, aki a­­kar. Az élelmet fa,edényeken szolgáják fel, amelyeket bri­­tich columbiai indiánok Készí­tettek. He * * A torontói YWCA a Metro- i politan Board of Education-nal együttműködésben előadás so­rozatot rendez ezzel a címmel: ‘ ‘Főképpen asszonyoknak”. Lesz előadás “Orientation for Newcomers” ujkanadás asszo­nyok tájékoztatására. Ennek keretében, amint a nevéből is következik lesz egy kis angol nyelvű beszélgetés,, de főképpen arról lesz szó, hogy mi, hogyan szokás Kanadában. Az őszi idény október 6.-án Kezdődik Torontóiban. Részletes tájékoz­tatásért erre a cim,re írjanak: j tLieiyescbibén telefonáljanak ): I April Stanley, Community Re­­; lations Director, 961-8100. I * * * I I KÖNYVEKRŐL: | “Consumer Beware” by Ellen i Rosenian, New Press, paper­­; back $3.95. “Minden nap”, mondja Eilen Roseman; a Globe and Mail I fogyasztási ügyekkel foglalko­zó riportere “összeugró inget, i Veszélyes játékot, olyan tetőt, amelyen befolyik a viz- vásá­rolnak. Kontraktusokat írunk alá, amelyeket nem értünk, “el­­! sőrangu” .szőnyegeket vásáro­lunk, 12,000 mérföldet futott * kocsit veszünk és 350 deliárra redukált áron boldogan, 'szállu- 1 tatjuk le a mosógépet. i Eddig főképpen a kormány támadta a tisztességtelen üzlet­embereket, mert a becsapott fogyasztó nem nagyon tudta, hogy mitévő legyen. Pedig nem í árt ügyvédünkkel, lapokhoz irt I levelekkel fenyegetőzni, mert i gyakran hatásos.. Érdemes el\ j olvasni ezt a könyvet, mert a | fogyasztó ezerféle kérdésre kap j feleletet, tájékoztatást kap arra vonatkozólag, hogy mitévő le­­' gyen, ha becsapják és sérelme— I re orvosolást akar szerezni. I ísedes óceáni hírek (Folytatás az 5. oldalról) Női Csoportja pedig 8.-án ren­dezi. Megalakult a vancouveri Ma­gyar Sakkor. Vezetője Macská­­sy Előd nemzetközi sakkmester, többszörös kanadai bajnok. E- ső eseményként Macskásy mes­ter 20 táblás szimultánt játszott, a Kör tagjaival. Nemzetközi sikerrel dicseked­het a Csárdás Tánccsoport. Az j ugynevezet “Gaztoiwn’ -ban, né­pi ünnepélyen léptek fel és a­­rattak sok, megérdemelt tap­sot. ...ke. APRÓHIRDETÉSE Egy sgtnSNW MHil ár* «IM. Hárem oAmban SZIGORÚAN BLARE FIZETEM«« A román mezőgaz- I daság csődje ' (Folytatás az első oldalról) nelmi példaképe az 1600 körit: élt Vitéz Mihály agyonürnnepelt román vajda, aki többek közöd törvénnyel kötötte á paraszto­­• kát a földhöz “leg,atu.ra de glie” ; név alatt. Az égig magasztalt ! vajdának eme intézkedését u- 5 gyan elhallgatják a mai tan­­; Könyvek, de ezt még lehet majd i pótolni . . . Beküldte: Árgus — Párizs. AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! ELADÓ egy jól bevezetett péküzlet egy üdülőkhöz -eezető úton, élénk for­galmú városban -10 mérföldre Winni­pegtől. A tulajdonos nyugalomba akar. vonulni. Alacsony lefizetéssel eladja kevés kamatú morgage mellett. Jó,, felszerelés és épület, nagyon jó üzlet. Lakást olcsón bérbe adja. Hívta fel Ernie-t 1-268-1243 számon Okie Home í llak érv, Beausejour, Man. 31—5 MEGRENDELQ-IV KANADAI MAGYAR LJJSAG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (kül j k t v t>0) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ..................... $ .... Sajtó Alap .................................................%. . . . Összesen: $. . Név: .................................. ...................................................... I j Cim (utca, ház-szám, vagy Box): ....................................................... i > Város és tartomány: ........................................................................... A Kanadai Magyar Uj-ág előfizetési dija: ggy évre $12.— félévre $6.50, Kajnadán kivül $13.—, félévre $7. —.

Next

/
Thumbnails
Contents