Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-24 / 34. szám

Winnipeg, Man. 1975. okt. 17. A ZÖLD KÖNYV - KIEMELKEDŐ RÉSZLETEI (Folytatás) 24pt Három év Kanadáában A Zöld Könyv sorozat 4. fü­zete tartalmazza az első beszá­molót a bevándorlók gazdasági és szociális beilleszkedésének egyik áttekintéséről Kanadá­ban. Ennek az áttekintésnek az összefoglalását és megállapítá­sait, a következőkben körvona­lazzuk. BEVEZETÉS Kanada, elől halad azok a nemzetek 'között akiknek gaz­dasági szociális és kultúrális fejlődése a bevándorláson ke­resztül formálódott ki. Csak a háború utáni években, több mint 3.8 millió bevándorló ér­kezett ebbe az országba. Azonban, csak a közelmúltban végeztek feltartó munkát az újonnan jöttek beilleszkedésé­vel kapcsolatban — meddig tar­tott számukra amig munkát ta­láltak, eredeti szándékaik sze­­'rint elfoglaltságot találtak-e, milyen akadályokkal találtak szemben magukat, amig kép­zettségüket elismerték, mennyi volt keresetük, milyen volt be­­fogadtatásuk a közösségbe és, elégedettségük a kanadai élet különböző vonatkozásaival. Sok feltételezés alakult ki az évek során ezekben a pontokban, de kevésnek érvényességét, tették próbára. Az eredmény az volt, hogy a bevándorlóinak sablonos képe alakult ki és rosszul értet­ték meg a kanadai beilleszke­désnek valódi természetét és gyorsaságát. A több és jobb információnak szükségessége vezette a (Mun­kaerő és Bevándorlásügyi Mi­nisztériumot, hogy elhatározza, az 1969-1971 között Kanadába érkezett bevándorló csoportok gazdasági és társadalmi befoga­dásának módszeres, tanulmá­nyozását. Ezeket a bevándorló­kat megkérdezték bevándorlá­suk indító okairól és az első három évben, időnként, beillesz­kedésük körülményeiről. A ta­nulmánynak 3 fontos jellemző vonása volt: 1. Az összes, munkátvállaló be­vándorló jellemző mintáján alapult. Korábbi tanulmányok a bevándorlók beilleszkedésé­ről, a bevándorlók bizonyos csoportjára, gyakran az or­szág bizonyos részeire korlá­tozódott. 2. Ugyanazt az emjber csoportot követték három éven át meg­érkezésük idejétől kezdve. Ez alkalmas arra, hogy összeha­sonlító alapon ábrázolja be- 1 illeszkedésüket, mint állandó \ folyamatot. i 3. Kérdőíveket küldtek ki a ta­­j nulmánnyal egyidejűleg, egy j idejüleg, egy csoport kanadai lakosnak is, akiknek jellem­zővonásai hasonlók voltak a bevándorlókéhoz. így öissze­­hasonlitásokat lehetett tenni a bevándorlók és kanadaik között, olyan dolgokkal kap­csolatban, mint munkaválla­lás, munkanélküliség, jövede­lem és lakás. A teljes tanulmány három csoportot fog felölelni, akik 1969, 1970 és 1971-ben érkez­tek. , A jelen beszámoló “Három év Kanadában”, azokat az eredmé­nyeket tartalmazza, amelyeket az első csoport bevándorlóról állapítottak meg, azokról, akik 1969-ben érkeztek meg. A jö­vőben közük azokat az adato­kat, amelyeket az 1970 és 1971- ben érkezett Ibevándorlottak be­illeszkedésével kapcsolatban ha Lároznak meg. A folyamatban lévő és terve­zett tanulmányok ki fotgnak tér jeszkedni a bevándorlók beil­leszkedésére, bizonyos városi területeken, belföldi helyváltoz­tatásukra, a bevándorolt szak­emberek beilleszkedésére, a hi­vatalos nyelvek tudásának sze­repébe és a tanultsági és kul­turális tényezők hatására a be­illeszkedésben. A folyamatos felmérésen ala­puló tanulmányok eredményei már lehetővé tették, hogy a ka­nadai fogadtatás! szolgáltatá­son bizonyos javíttatásokat esz­közölhessenek. A tanulmány már rendelkezésre álló eredmé­­! nyei világossá teszik, hogy a : kanadai Munkaerő Központok­ban fokozott tanácsadó szol­gáltatást kell létrehozni és azt, hogy több nyelvtanfolya­mot kell biztosítani, különösen az ajánlott bevándorlóknak. A továbbiakban kiderült az is, hogy szükség van valamelyes igényre a bevándorlók szaktu­dása iránt, ez fontos előfeltéte­le a gyors és, sikeres letelepe­désinek és beilleszkedésnek. E tanulmányok letelepítési és ki­választási módszereinket fej­lesztették és javították is. A ta­nulmány tehát fontos eszköz lesz arra, hogy megállapítsuk, hogyan lehet legelőnyösebben Kanadába vonzani, kiválasztani és letelepedésben segíteni azo­kat, akik csatlakozni fognak hozzánk a jövőben. (Folytatjuk!) A Széchenyi Társaság nyugtázása NOVEMBERBEN JELENIK MEG: Dezséry András: VISSZATEKINTÉS Elbeszélések. $5.00 és 3 postaköltség. A kétszáz oldalas, puliafedefliü könyv megirendelihető a kővetkező címen A. DEZSÉRY, Post Box 1499. G.P.O., Adelaide, South Australia, 5001. Az elöjegyzők NE küldjenek pénzt a megrendeléssel, de pontos címét kérjük lehetőleg nyomtatott hetükkel. — — — — — Itt levágandó — — — — — EJléjegyzem a Visszatekintés cimü elbeszéléskötetett , (5.00 és a portóköltség)______példányban NÉV: CÍM: POSTCODE 1956 forradalom - szabadságharc (Folytatás az első oldalról) | nyában csak a maguinklbazárt 1 gondolatszabadsága maradt, sokezer ez is korlátozottan, vagy torzítottan a rendszer erő­­szokos propagandája folytán. Egyes magyarázatok csodál­koznak célkitűzéseinken. lE,z is jól van így. Elvégre sajátosan magyar gondolkodásmód ter­mékei visszahatásként a Ha­zánkba bevezetett elnyomásra, a pusztító kizsákmányolással szemben. Nem kellett s nem is lehetett a szomszédba mennünk ötletekért. A szabadság gondo­lat sok-sok megnyilatkozása mélyen gyökeres a magyar el­mékben s igy csak az találja meglepőnek újabb feltörését, aki nem ismeri történelmünket. Viszont mindezek ismeretében már nem lehet meglepő, ha az események során annyi tiszta, annyi becsületes szándékunk szabadságharcba torkollott. 1975. október 23. (Folytatás) A Alagyarságtudo mányi Tan- ^ szék Alapítványában 1973. au-1 gusztus 1 és 1975. április 30-aJ között az alábbi adományok ér-! keztek. (A zárójelben lévő ősz- 1 szeg a teljes megajánlást jelen­ti.) Kitchener- Waterloo — Ontario: Abos Béla $5; Bodnár Géza $10; Bogdán Gadjancky $1; Brown Judy Miss $2; Dr. Cser­halmi E. D. $400 (1500); Czeg­­lédi József $25; Darányi István $25; Dr. Dreisziger Nándor $167 (500); Dudó Walter $5; Eiger­­né, Margaret $8; Erdélyi Ferenc és Né. $100; Farkas Ernő $60; Ferencsics László $10; Galán­­tai Ambrus $40; Georgiew S. $10; Gombosné, Katalin $10; Gombos István $2; Gulmárné, Mária $10; Heiczereder H. $5; Horváth Imre $20; Jacsó János $10; Kákonyi László $100; Ka­tó liáné, Rozália $30; Kecske­méti Ferenc $20 : Kelemen Já­nos $2; Kiss J. Guelph $999 (4999); Koleszár István $10; Kovács István $2; Kovács Gyu­la $2; Kukk József $10; Leslie’s Repair Cent. $20; IMelló Marga­­reth Miss $6; Mészáros Lajos $10; Mezei József $3; Nagy Ist­ván $50; Nánási Rudolf $10; Németh Sándor $30; Mrs. Chirs Redmond $10; Sommerauer Já­nos $10; Strible Béla $10; Szi­lágyi Mihály $6; Tari Sándor $10; Telegdi P. András $5; Tol­vaj Fereinto $20; Tóth F. János $100; Varga László $50; Vég­vári L. $20 (100); Vizi Mihály $10; Veres Steve $10'; Tóth Margaret $5; Kitchener-Waterloo összesen: $2,495. Welland-Niagara — Ontarióból: Anonymouisi $4; Bánfi Géza $100; Barna Sándor Rév. $50; Bándy Bertalan $215; Bayer Ist­ván $10; Búson John $30; (Black Sándor $100; Bódis László $10; Bodóné $2; Bolkáuyi István $11; Climenhage L. M. $10; Csanádi C. $100; Czapáry Zol­tán C. $110; Club Hungária F. Ei. $700; Dávid Béla $10; Dávid S, $50; Dénes Gergely Fr. $10; Dulai Miihály $220 (500); Fe­jes László Rév. $50; Fogarasi István $160 (250); Fretz R. E. $10; Dr. (Füleki Tibor $10; Geor­ge F. $50; George Michael $100; Glennjy G. T. $20'; Hayduné, Margaret $25 (125); Dr. Healey Péter $5; HeUs-tab Edmund $200 (600); Hor­váth James $25; Horváth Béla Win. $300; Hung Self. Cult. Sty $100; Hungarian Ta­vern $100; Investor iSyn. Ltd. $200; Jakus László $210; Jakus Sándorné $10; Johamcsikné, Helen $25; Juhász Benjamin $50; (100); Kahler Fred $33; Kiss Ferenc $250 Körmendy Já­­nois, $100; Körmendy Margare­te $100; Kosztya Kálmán $30; Kovács, András $75; Kovács La­jos $50; Kovács Pál $10; Ku­­rucz Rudolf $25; Majoros Gás­pár $25; Máté Imre, James $10; Máté Jánois, $1205; Mesáros R.A. $10; Dr. Mewiha $5; Mézes Mik­lós $200 (300); Méller O. $25; Nagy Istvánná $50; Neichen­­bauer E.-né $25; Neuperger Imre $150; Noonan James Rév. $25; Dr. Qnmay József $20; Papp Árpád $10; Pasincky Wm. Ltd. $100; Palsinszky Bertalan $100; Péterfi S. $5; Pozsonyi W. $500; Réthy A. $15; Sándor Ferenc $20; Simon J. $50; ,Speck Mihály Mike $10; Suba György $75; Suga András $50; Szabó Ferenc $25; Szendrőy János $40; Szigeti Dezső $5; Szüch Béla $120; Tóth Imre $20; Tóth Gyula $100; Tóth Miklós $10; Turkóné, Irma $25 (125); Dr. Vándor Ferenc $300; Varga István $100'; (150); Végső A. $10; Végső Gábriel $20; Veres Gyula $100; MHBK. Prés. Ve­res $100; Yandó G. $15. Well.-Niag. Összesen $6365. i Windsor — Ontarióból: Bodnár József $10; Dolhai j ! Endre $5; Enigli Ferenc $60; | . Fehér János $25; Dr. Füzy Ka- I tarina $50; Kádár György Fr. j ’ $100; Dr. Kádár A. Zoltán $70; | j Kish-Fülöp K. Mrs. $10; Kropf I Nándor $100; Lázár I. $2; Lu­­j goisu V. $20; Majtényi László $15; iPallag A. $50; Dr. Papp Gábor $100; Rudak János $10; Seres M. $10; Seres F. $10; Warró Ferenc $25; Völgyessy Iván $20. Windsor Összesen: $692. Maritimes: N.S., N.B. és P.E.I. Tart. Fazekas Gyula $50; Harsá­­nyi F. L. $100; Dr. Jahlánczy j Alex. $(2i5; Dr. Watson Kirkcon­­neü $25; Dr. Kuun G. C. $10; Dr. Lajtai E. Z. $20; Mezei Mihály $100; Pader János $25; Dr. Roller Kálmán $50; Dr. Saxon J. D. $50; Szedő A. $20. Maritimes: Összesen: $475. Folytatjuk a Quebec körzet­ből küldött adományok Nyug­tázásával. Az adományokat csekken, vagy utalványon kérjük az a­­lábbi pimre küldeni: “HUNGARIAN STUDIES” 710-52 Ave. S. W. CALGARY, Alta. Canada T2V OB5 Tollas Tibor felolvasó-estje és az 56-os októberi ünnep Winnipegen (Mint két héttel ezelőtt jelen­tettük, Tollas Tibor 1975 októ­ber 18.-án este 8 órakor tartja felolvasó-estjét a Páduai Szt. Antal (magyar) plébánia, Bur­nell Str.-i templomának halijá­ban. Ezzel kapcsolatban tartják meg az 56-os szabadságharc em lékünnepét is. Mindenkit szere­tettel vár a Rendezőség. KÖZLEMÉNY A Montreali Magyar Szerve­zetek Szövetsége az 1975 évi tisztújító közgyűlését szeptem­ber hó 26.-án tartotta. Az új vezetőség tagjai a következők: Elnök: Egyed Attila, alelnök: Kardos József, titkár: Dr. Szat­mári Lóránt, pénztáros: Magyar Lajos, sajtóelőadó: Simon End­re, ellenőrök: Korda Sándor, Saly György. Simon Endre, sajtóelőadó. lülönös jelenségek a világpolitikában JUBILEUMI ÉV ALEX. A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1487 Mansfield Street, Montreal, Que. ,— Tel-: 842-9548. KÉRJE AZ IKKA ÚJ KARÁCSONYI ÁRJEGYZÉKÉTI 16 oldalon kitűnő összeállitásu csomagok, nászajándék, baby­­csomagok, műszaki cikkek, minden alkalomra ajándék. Gépko­csi, gáztűzhely és gázpalack, Select-Csemege csomagok. Rende­lések rrtár most feladhatók '‘Csak ünnep előtt” megjegyzéssel. TUZEX LEI COMTURIST ROMÁN CSOMAGOK GYÓGYSZERKÜLDÉSEK Hiteles fordítások, Nyilatkozatok, Magyarországi válóperek. Gyors, előzékeny kiszolgálás. Minden levélre aznap válaszolunk. (Folytatás az első oldalról) iiista rendszereket és a nyugati országokban is teret engedtek a Szovjetunióval rokonszenve­ző piszkos erőknek. Visszataszító és undorító volt látni, hogy a demokratikus ál­lamok ipari eljárások átadásá­val és hitelekkel támogatják a kommunista államokat miköz­ben azok1 internálótáborai telve j vannak azokkal, akik a demok­ráciáért harcolnak. A SZOVJET MAGATARTÁS MEGLEPŐ TÚLZÁSAI. Külön 'kell még .szólni arról, hogy a détent kezdetén a szov­jet kormány számos alkalom­mal hangoztatta, hogy együtt­működésük kelet és nyugat között csak “szilárd kormány­zatokkal’’ lehetséges. A válasz­tások állandó bizonytalanságot okoznak. A szovjet vezetők any­­nyira elszemtelenedtek, a dé­tente sikerén, hogy már a de­mokratikus államok diktatúrá­vá való átalakítását követelték. A nyugati társadalmak szovjet­­barát elemei felkapták az ötle­tet és terjesztették. Természe­tesen azt nem közölték milyen egy ilyen szilárd kormányzat a spicli rendszerével, internálótá­boraival, megfélemlített és éh­­hérért dolgozó rabszolgáival és élet-halál fölött rendelkező po­litikai rendőrségével. Valószínű a közvélemény meghamisításának lehetővé té­tele érdekében bevezették Ame­rikában a gépi szavazást. Ezzel olyan szavazási rendszert vezet­tek be, melyet széles tömegek nem ellenőrizhetnek. Ha ezek­nek a számolóberendezéseknek a személyzetét sikerül kommu­nista elemekből megszervezni a választások eredménye korlát­lanul hamisítható. így választá- 1 sok megtartása mellett is lehet “szilárd kormányzatokat’’ ha­talmon tartani. \ A POLITIKAI ÉLET ELTORZULÁSA. Hogy a keleti “szilárd kor­mányzatokkal” való együttmű­ködés milyen veszélyes eltorzu­lásokat okoz a Nixon kormány­zat esete mutatja Nixon a sza­badság szobor árnyékából in­dult szuperhatalmi együttmű­ködésnek nevezett kétes, politi­kai egyezségeket kötni egy nép nyomorgató terrorállam veze­tőivel. A szovjet kommunista párt központi bizottságához ha­sonló bandát kezdett szervezni j a kongresszus és a kormány fö­lé úgynevezett szakértőkből. Ezek mint a Watergate úgy is • bizonyítja a gengszterakciókat is megkezdték. Remélhetőleg a szuperhatalmi együttműködés más akciói is, kiderülnek. Sok­­! millió amerikai pusztult el az ; utóbbi években különös Ibeteg­­! ségekben és különös szeren­­j csétlenségeki következtében. A 1 gazdasági-helyzeti® sókat rom­lott, a détente politikusok gaz­dasági aknamunkája következ­tében. » Legutóbb már egészen meg­döbbentő kereskedelmi egyez­mények kötését tervezték, a szovjet-amerikai együttműkö­dés keretében amerikai pénzen és a Gulag internálótáborok foglyainak munkájával akartak földgáz feltárásokat és földgáz szolgáltató telepeket létesíteni Szibériában. NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK A SZOVJET TÖMBBEL A hatalom a Szovjetunióiban a párt és a politikai rendőrség kezében van. A szovjet állam­­hatalom, létrehozása sokmillió ember életébe került. A terror és a politikai gyilkosságok vég­rehajtói vannak e szervezetek­ben. Teljesen naiv dolog feltéte­lezni, jhogy e többmilliós tömeg egyénisége megváltozik egy-két vezető leváltásával, vagy halá­val. A szovjet államhatalmi szer­vek (a minisztériumok a tör­vényhozás, a hivatalok) bábjai a pártnak és a politikai rendőr­ségnek. Hogy az állami szer­vekkel kötött szerződéseket az állami szervek betartják az le­hetséges, de a pártnak és a po­litikai rendőrségnek van hatal­ma a szerződéseket megszegni. Az államapparátus tagjai akár párttagok, akár nem, nem mer­nek .egy kommunisták által szervezett szerződésszegést le­leplezni. A szovjettel kötött fegyverkorlátozási és biztonsá­gi szerződések értéke a nullá­val egyenlő. (Akárcsak a viet­nami fegyvérszüneti szerződé­sé.) A Szovjetunió diktatórikus jellege, bármikor lehetővé teszi a szerződések kijátszását. A Szovjetunió, azért köt biz­tonsági és fegyverkorlátozás i szerződéseket, mert egyrészt arra gondol, hogy a másik fél befogja tartani másrészt külön­böző katonai tudományos es ipari titkokhoz jut a tárgyalá­sok útján. Különösen, ha a nyu­gati tárgyalópartnerek szovjet­barát elemek és azon vannak, hogy ezt a lehetőséget a szov­­! jet kitudja használni a maga javára. iA TANULSÁG A diktatúrákat véül a dlktá­­j tor és támogatói, az absolut ki- 1 rályi hatalmat a király és hívei, 1 a demokráciákban a választók j feladata a választások útján, ; a megfelelő személyek megvá­­. lasztása az államvezetésbe és , az állami szervek tevékenységé­nek figyelemmel kisérése. Fele­lőtlen, alkalmatlan, vagy ellen­séges elemek bejutása az állam- 1 irányításba, az állam összeom­lását és. idegen hatalom alá ke­­rülésétj különleges történelmi helyzetekben a nép teljes pusz­tulását okozhatja. i. Bányai László. MAJTHÉNYI GYÖRGY urát llátja, amint a bányából csillében húzzák föl a holttestét . . . Hallgatni se szeretem, — Bizony, csúnya eset volt, — jegyezte' meg a nagybácsi. — Áá! Nem való ez nekem! Sajnálom éin is szegényt, de nekem tanulnom kell. Karácsony előtt le akarok vizsgázni..'. Ha meg kimegyek hozzá, mit tudom én .. . Nem tetszik nekem! Egyszer csak rájön a rapli, és megfojt álmomban . . . — Han . . . hm Ff ... pf ... pf ... A plébános nagyban pöfékelt. — Nekem se tetszett soha ez a Dúsáé ... Még aztán öz­vegy is, — jegyezte meg Juszti kisasszony, amig a reggeli edényt összeszedte. — Az újjal olyanok, mintha kis kígyók lennének, — tóid­ra Oltó, hogy a hangulatot megerősítse. - Tu'dja, Marci bácsi, ha csak ránézek is, már mintha a nyakamon érezném őket ... — Papperlapa! Már megint képzelődő! Gondolj inkább arra, ihogy télikabátod lenne, új cipőd, talán ruhád is ... Meg kéne próbálni, fiam. Ha nem megy — nem megy. Elvégre csak a halál ellen nincs orvosság, igazr-e? ... Én szívesen láblak, amig élek, de láthatod: itt magam vagyok a templom egere . . . Bizony, a Mükát is el kell adnom, ési ezzel se sokat lendítek maganion . . . pf . .. pf... pf ... Juszti kisasszony sóhajtott. Sanyi hirtelen az órára né­zett, aztán azt mondta: r— Tanítani kell mennem. Kezitcsókoliom. Sietett. Útközben egyre csóválgatta a fejet: nem tetszett neki a nagybácsi állásfoglalása. Az élet lüktető áramait, ame­lyek moist, a cél közelében, másfelé akarták lódítani mindenna­pos sodrából, úgy érezte magán, mint a közelgő vihar nyo­masztó atmoszféráját. Tehetetlenül morzsolgatta gondolatait: Ha reggeli előtt kimehetett volna Baranóra, a fürdőtelepre, hogy Málinkóval beszélhessen! Bár ugyan ő is biztatgatta, hogy fogadja el Dúsné ajánlatát ...• De az nem volt komoly. Nem olyan ő. És aztán rosszul is volt tegnap, szegény gyerek ... Talán csak nem veszélyes? Ó, hányán kigyógyulnak az effélé­ből, és Gusizti bácsi azt mondta, hogy a vér nem is a tüdejéből jött, ihanem valami ereeske pattant meg a gégéjében. De igaz-e ez? A doktorok nem szokták megmondani a valóságot ... Csak- 14 — ARANYMÁLINKÓ tanítania ne kellene most! De ez most minden. Négy délelőtt hetenkint Knyazoviczky ügyvédnél ... Ha ebéd után, mindjárt elindul, félháromra kint is lehet Málinkónál, talán kimegy ak­korra Kempelen bácsi is, és akkor vele is beszél, hiszen csak megérti a dolgot? És mit bizgatja most Marci bácsit is ezzel az állással? Az ügyvédéknél aztán más vágányba terelődtek a gon­dolatai1, és egész déJig nem volt egy szabad pillanata. Knyazo­viczky Palikát folyton foglalkoztatni kellett. Élénkeszü, folyton kérdezősködő fiúcska volt, akit béna lába kényszeritett a ma­gánúton való tanulásra. Mielőtt az algebrára tértek volna át, azt mondta — Apuka azt hallotta az este Kempelen bácsitól, hogy a tanár úr Dúséknál vállal kondíciót. Igaz ez, tanár úr? Oltó elképedt. Két ujját a gallérja és a nyaka közé dugta. Kínosan mosolygott. r— Nem bizonyos ... Szó van róla, de ... nem ... nem bizonyos . . . Kempelen bácsi úgy mondta, hogy már el is vál­laltam? ,— Úgy. De mi llesz akkor velem? Ki fog engem előkészí­teni? Onnan a tanár úr nemjöhet hozzánk négyszer hetenként, úgy-e? Oltó bólintott. — Drótkötélpályán, csillében könnyű volna az útat akár naponta is megtenni ... Palika ne'vetett, Oltó a szája szélét rágta. — Folytassuk, — mondta aztán komolyan, és elhesseget­ve zavaró gondolatait, tovább magyarázott. Amikor delet harangoztak, és; Oltó a kabátját magára vette, Palika újra megkérdezte: — Hát akkor megmondhatom a papának, hogy nem tet­szik Dúsékhoz menni? — Meg . .. különben a nagybátyámtól függ, ... De azt hiszem, minden a régiben marad, — tette hozzá bizonytalan­kodva Oltó. Az őszi nap ragyogóan sütött, be se gombolta a kabát­ját. A harangszó lágyan, (szélesen szállt a kisváros házai fölött a Garam völgyének kis falvai felé, a tiszta levegőben galam­bok röpködtek, béke, nyugalom ült mindenfelé. Időnként na­— 15 _ 4

Next

/
Thumbnails
Contents