Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-24 / 34. szám

Emigráns hang a budapesti televízióban: Húsz év óta igyekszik a Szovjet-Unió nemzetközi egyez-, menyekkel megerősíteni és iga- 1 zolni (Kelet- és Délkelet-Eürópá­­ban a második világháború ti­tán elért területgyarapodásait és a népek önrendelkezési jo- j gát semmibevevő (hióditásait. E szándéka leplezésére, a Gení-^i ben 22 hónapon át ülésezett j tárgyalásoknak “Európai Biz- | tonság és Együttműködés” *ci- j met és jelleget kölcsönöztek. Azok első szakaszában csupán a hadizsákmányok elidegenité-1 sének lehetőségét kívánták j megakadályozni, majd a leszere lés, — persze mások lefegyver­zése —, volt a cél és az ame­rikai csapatoknak Európából' való teljes kivonását javasolták, j Töbu> száz diplomata, és olya- j nők kik magukat ilyennek vé- , lik, éveken át alkudoztak a ha- j tározat szövegezése során min- , den Írásjelen, pontokon és vesz- j szőkön, amig a Keleti ,Nagyha-1 tálam az ideológiai és gazdasá- | gi sikon, néha titkon, máskor ; nagy zajt csapva, de mindenkor . saját akaratát érvényesítette. 1 Mivel a nyugati diplomaták, j tisztelet a kivételnek —, azt i tartják, hogy az “ember mindég | azt látja, amit akar látni”, ők ! pedig még másoknál is többet | látnak, a Szovjet felfogását ab- | ban látták megnyilvánulni, hogy az a “kapitalista és kom­munista rendszerek elkerülhe­tetlen összehajlása érdekében” nyitja meg kapuit a keleti ke­reskedelem számára, sőt köl­csönök folyósításától sem zár­kózik el. De megtévesztőleg hatottak a Genfiben, kezdett konferencia nyugati delegált­jaira az amerikai üzletébe s nagytőke Moszkva-i építkezé­sei, Ford Elnök javaslata arra nézve, hogy áz Északamerikai Kongresszus a Szovjetnek és a keleteurópai “szocialista’’ álla­moknak a legkedvezményesebb' tarifális előnyöket biztosítsa, a FIAT autógyár hatalmas gyár telep építkezése, USA-bankok fiókintézeteinek telepítése a Szovje-Unióiban, a Vatikán úgy­nevezett közeledési politikája és egyéb, nyugati engedmények. Ezekkel szemben azonban, a kommunista világösszeesküvés sojha egy pillanatig sem tért el kitűzött céljától és rendületle­nül követi azt az utat, mely a nyugati keresztény civilizáció és kultúra felszámolásához ve­zet. Ezen az úton egyik állomás volt Finnország fővárosa Hel­sinki; ahol a Szovjet a kezde­ményezést ismét és vitathatat­lanul magához ragadta. Végcél­ját ott még nem érte el és kény­telen volt néhány kétes értékű engedményt tenni, viszont ezt a Nyugat győzelmének csak a­­, aok a diplomaták tekinthetik, akik képtelenek megérteni a vi­lágforradalmárok gondolkodás módját. A Helsinkiben 1975 jú­liusának utolsó napjaiban befe­jezett konferenciát pedig “biz­tonságinak” és “együttműködé­sinek” elnevezni önmagában történelmi hamisítás. Kérdez­hetjük ugyanis, hogy miért biz­tonsági? Azért, mert a Szovjet rendelkezik a világ legnagyobb hadfelszerelési nehéz- és köny­­nyüiparával? Vagy azért, mert hadiflottája vetekszik az USA- éval? Mi szüksége van bizton­sága növelésére? Miféle “e­­gyütbmüködés” az, amikor a Szovjet-ipar durva kovácsmun­kája ellenében a 'Nyugat ma­­gasértékü finom-mechanikai készítményeket nyújt neki, a Nyugat 12 millió tonna gabonát szállít, hogy a Szovjet hadfel­szerelési ipari nyugodtan dol­gozhasson, a nyugati államok­ban a kommunista propaganda tág tere van, míg a “szocialis­ta” Keleten a gondolat- és saj­tószabadság béklyókban sínylő­dik. Tudatában kellett legyen e­­zeknek az ellentmondásoknak a Helsinki-i határozatok aláírásá­ra oda sietett Ford USA-Elnök is, aki odautaztában Németor­szágban időzve inkább hajóki­rándulást tett a Rajnanfolyó legszebb szakaszán, mintsem hogy megtekintette volna Ber­­lin-várost még ma is kettésze­lő turisztikai látványosságot a “szégyenfalat”, nehogy Brezs­­nyev barátjával, a konferencia irányitójával, az “együttműkö­dést” illetőleg ellentétbe kerül­jön. Nyilvánvaló volt a nyuga­ti, — esetleg legjobb szándé­kú —, diplomaták tehetetlensé­ge a két világhatalmat képvi­selő Foi’d és Brezsnyev által előirt, és a záróülés elnökének megválasztott Casaroli érsek Vatikán-i delegátus záróbeszé­dével helyeselt áramlattal szem ben. Ezért fenntartással keli fogadnunk e konferenciával kapcsolatos hírközlő “diplomá­ciai” jelentéseket. Alábbiakban kivonatosan is­mertetjük, az ott kizárt Albá­nián kívül, 33 európai állam, valamint az USlA és Canada képviselői által alá-irt, — nép­­jogilag ugyan nem, de (hatalmi szóval kötelező, német szöveg­ből magyarra fordított ok­mányt. Az “Évszázad Kongresz­­~szusának” nevezett tanácskozá­sok határozatait “kosarakba” foglalták össze. Az ‘Első kosár’ címe: Biztonsági kérdések Eu­rópában”, és ez tíz “elvet”fog­­lal 'magában, az “Atlantic Cartha” és az Egyesült Nemze­tek Szövetségének (ENSz-nek) normáihoz alkalmazkodva. I. Feiségjogi egyenlőség és és az abban foglalt jogok. Eszerint a résztvevő Álla­mok elismerik egymás e­­gyenlő jogait, politikai füg­getlenségét, eltekintve po­litikai, szociális, gazdasági és kultúrális sajátos rend­szerüktől. Szerintük az. ál­lamok határai a népjoggal megegyezően békés eszkö­zökkel és megállapodások­kal megváltoztathatók. Jo­guk vau nemzetközi szer­vezetekhez csatlakozni, vagy nem csatlakozni. II. Tartózkodás a fenyegetés­től és az erőszak alkalma­zásától. A Résztvevő Álla­mok kölcsönös és nemzet­közi érintkezésük során j tartózkodni fognak íenye­! getések, vagy erőszak al­kalmazásától, melyek az ő területi sérthetetlenségük­kel, vagy politikai függet­lenségükkel vannak össze­függésben, vagy az ENSZ céljaival ellenkezik. III. Az országhatárok sérthe­tetlensége. A Résztvevő Ál­lamok jelenlegi határaikat, úgy mint az összes európai európai államokét sérthe­tetlennek jelentik ki és azok ellen sem most, sem a jövőben nem támadnak. Ennek megfelelően minden erre vonatkozó követtei­­ménytői1, vagy cselekmény­től tartózkodni fognak es egV másik Résztvevő Ál­lam területének egy részét vagy egészét nem fogják elfoglalni. IV. Az államok területi integri­tása. A Résztvevő Államok i az ENSZ alapokmányává ellentétes, az ő területi sért he tétlenségük ellen irá­nyuló fenyegető, vagy erő­­j szakos cselekményektől, úgyszintén katonai meg­szállástól, közvetlen, vagy ; közvetett területelsajátitás­tól tartózkodni fognak. Ily értelemben semmiféle meg­szállást," vagy elsajátítást nem fognak jogérvényes- I nek tekinteni. V. Vitás esetek békés rende­zés®. Törekedni fognak a vitás esetek gyors megr 1 dására, tárgyalások, vizs­gálatok, közvetítések, ösz­­szehasonlitások, döntések és jogi rendszabályok, vagy 'más békés eszközök útján A tárgyalások sikertelensé­ge esetén a vitázó felek tar tioznak továbbra is békés megoldást keresni. A többi Résztvevő Állam a nemzet­közi béke érdekében tar­tózkodni fog a (helyzetet sú­lyosbító intézkedésektől. , VI. Be nem avatkozás a belü­­gyekbe. A Résztvevő Álla­mok tartózkodni fognak minden olyan katonai, poli­tikai, gazdasági, vagy bár­mely más kényszerintézke­déstől, melyek azt céloznák hogy saját érdekeiknek alá i rendeljék egy független másik állam felségjogait akár közvetlen módon, a­­kár erőszakos terrorcselek­mények útján. VII. Az emberi és alap: zabad ságjogok tiszteletben tar Winnipeg, Man. 1975. okt. 17. 3 tül elmondhassa véleményét, el­mondhassa az igazat. Ezt a le­hetőséget visszautasítani s nem kihasználni, súlyos politikai hi­ba lett volna. A Volt Magyar Politikai Fog­lyok Szövetsége reméli, hogy szava — mely a nemzeti emig­ráció álláspontját tükrözi — e­­zén az úton eljut a magyar nép­hez és talán hozzájárni az ott­honi helyzet javulásához. Washington, D.G. 1975. szeptember 25.-én. NYILATKOZAT kérdésit: Stirling György véle­ménye szerint, mifc a még ma is tartó disszidálások okai? Stir­ling válasza igy hangzott: a rossz gazdasági viszonyok, a perspektivátlanság, a kétségbe­ejtő lakáshelyzet, de nem elha­nyagolható tényező az a talán csak tudatalatti szabadságvágy, mely minden ember, még a leg­­apolitikusabb menekült lelke mélyén ott él és arra készteti, hogy kitörjön a vasfüggöny el­zártságából. A továbbiakban hangsúlyozta 'Stirling, hogy a magyar kormány közönséges bűnözőkként ítéli el a disszidá­­lóikat, 'megszegvén ezzel az UNO-alapokmány Human Rights Chartá-ban lefektetett elveket, melyek szerint: “Hazá­ját bárkinek joga van elhagyni és oda vissza is térni.” Stirling György annak a véle­ményének adott (hangot, hogy ha a budapesti kormány változ­tatna ezen a gyakorlaton és ál­lampolgárai részére megadná a korlátlan utazás lehetőségét, az ország szakad elhagyásának és a szabad visszatérésnek a jogát, a disszidálok, a végleg távozók száma minimálisra csökkenne. Ez is az emberi szabadiságjogok egyike, melyek összességéért küzd az emigráció s 'melyeket a helsinki nyilatkozatot aláíró államok újra hangsúlyoztak, biztosítván azokat népeik szá­mára. A budapesti TV riporterének nem volt észrevétele, illetve csupán annyi megjegyzést tett, hogy fokozatosan ennek is el­jön majd az ideje. A menekültkérdés után a leg­különfélébb témák kerültek szó ba a kamera előtt., az aktuális politikai helyzettől az emigrá­ció életéig, melyen belül első­sorban a szabadföldi magyar­ság sajtójára vonatkozólag telt fel a TV-riporter kérdéseket. E- zekből meg lehetett állapítani, hogy tökéletes pontossággal is­meri az .összes emigráns újsá­got. Az amerikai magyarság éle­téről készített TV-müsor ideig­lenes címe: “Magyar sorsok, magyar karrierek Amerikában”. Bemutatására a tévék szerint k'b. ez év novemberében kerül majd sor. Bízunk áblbani, hogy a budapesti TV-ben minden ferdítés nélkül, az igazságnak megfelelően fogják visszaadni a Stirling György által mondot­takat. 'Ez is próbaköve lesz an­nak, hogy a kommunista IMa gyarorszájg komolyan veszi-e a helsinki nyilatkozatot? Mindent összevetve, ered­ményként, örvendetes fejlődés­ként kell elkönyvelnünk, hogy a magyar TV fennállása óta most először kaip valaki szót a szabadföldi magyar sajtó, ill. az emigrációé egyesületek kép­viselői közül, hogy ezen k ere sz­áz Egyesült Államok és Ma­gyarország kormányai közt fennálló kultúrális egyezmény alapján az elmúlt 'hónapban a 'budapesti TV-tői egy öttagú forgatócsoport járta az E- gyesült Államokat. Többhetes útjuk során számos magyarlak­ta várost meglátogattak és ott — nyilvánvalóan előre össze­állított névsor alapján — több magyart felkerestek, hogy ve­lük beszélgetést folytassanak, illetve interjút készítsenek a magyar televízió részére. A budapesti forgatócsoport utolsó amerikai állomás Wash­ington volt, ahol két napot — szeptember :23-át ési 24-ét — töltöttek a televíziósok. Első it­teni napjukon a Voice of Ame­rica magyar osztályának vezető jével készítettek interjút, a má­sodik napon — melynek dél­utánján a United States Infor­mation Agency (UiSIA) búcsú­­vacsorát adott a részükre — teleffonbejelentés után felkeres­ték Watergate Hotelben lévő hivatalában Stirling Györgyöt, Szövetségünk menekültügyi bi­zottságának elnökét. Stirling György — aki egy­ben Szövetségünk sajtótitkára is — kellő biztosítékok kiköté­sével, a Watergate Hotel ma­gyar igazgatójának jelenlété­ben, hajlandó volt a magyar TV riporterével, előre tisztázott, il­letve körvonalozott témákról, a kamera előtt beszélgetés foly­tatni. Az interjú során a TV-ripor­ter kérdéseket tett föl, melyek­re Stirling Gyögy válaszolt és kifejtette véleményét. Az első kérdések az olaszországi tájbo­rokban lévő magyar menekül­tekre vonatkoztak, legfőkép a caupai táborra, ahol a budapes­ti tévések az olasz kormány engedélyével már tavaly láto­gatást tettek és ismerték az ot­tani elszomorító állapotokat. Mint emlékezetes, capuai ta­pasztalataikról akkor TV-fil­­met készítettek, melyet a buda­pesti telVizió tavaly ősszel be is mutatott. Stirling György az interjú so­rán elmondta a magyar televí­zió nézőinek, hogy a magyar emigráció már ezt megelőzően, ezzel egyidejűleg és ezután is tett lépéseket a .menekültek helyzetének javításáért, melyek nyomán, a legutóbbi hónapok­ban Olaszországiból érkező leve­lek tanúsága szerint, sok te­kintetben javultak a táborvi­szonyok. Az amerikai szabad magyarság képviselője tavaly télen személyesen látogatta vé­gig az olaszországi menekült­­táborokat és interveniált az olasz hatóságoknál a magyar menekültek érdekében. Ez az akció konkrét eredményeket hozott. A televíziós riporter feltette a i «ni é—> mm — *__ - — — A nevemmel való esetleges Visszaélések megelőzése végett szükségesnek tartom a nyilvá­nos súg előtt (kijelenteni a követ­kezőket: A Magyar Szabadlságiiiarco j Világ szövetségből kiléptem ás minden ott viselt tisztségemről lemondtam. Ezt a döntésemet f. évi szeptember hó 13.-án — te­hát még az amerikai kontinen­tális szervezet szeptember 20.-Í Losi Angeles-i kongresszusa e­­liőtt — kelt levelemmel közöl­tem a Szövetség elnökségével. Erre az elhatározásra azért jutottam, mert meggyőződtem arról, hogy a Világszövetség hangadó vezetői közt vannak olyanok, akiknek nemhogy sem mi közük stales 56-hoz, de ne­vükkel egyenesen kompromit­tálják az ötvenhatos esizméket. Ilyen egyénekkel semmiféle közösséget nem vagyok hajlan­dó vállalni. Meg kell még állapítanom, hogy ezáltal a Magyar Szabad­ságharcos Világszövetség saját, 1958-ban elfogadott alapszabá­lyát is megsérti, mely világosan kimondja: “Rendes tag lehet miniden olyan személy, aki résztivett a forradalomban és a szabadságharchan, vagy más módon szerzett érdemeket — (nyilvánvalóan és magátóiérte­­tődően hazulról való elmenekü­­sie előtt) — a szabad, függet­len Magyarországért vívott fcüz deliem során.” (MSzHVSz. Alap­­! okmány, III. fejezet, 1. paragro­­! fus A. pontja.) j Washington, D.C. I 1975. szeptember 22.-én. Stirling György.. INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST • TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - COMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- r:S GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KöZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA. TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK főképviselője. LEGNAGYOBB H IVAT A LOS MAGYAR UT AZASI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Blcor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. MAJTHÉNYI GYÖRGY ARANYMÁLINKó gyokat lépett: szeretett volna már az ebédnél ülni, hogy túl esvén rajta, Malinkóbo'z indulhasson. A .szive nyugtalanul veit a gondolatai tépelődve keringtek az elmúlt napok eseményei körül, és olyaníéle bizonytalanságban vergődött, mintha ingo­­ványon járna. Aggódott Aranymálinkó betegsége miatt, és ag­gasztotta Dú’sné ügyesen taktikázó erőszakossága is. Magában mór régen elvégezte, hogy mihelyst leteszi a tanári vizsgát és állásihoz jut, feleségül kéri Aranymáiinkót. De addig is látni akarta a lányt, a .közeliében akart maradni, és ravaszkodva har­colt minden olyan kísérlet ellen, amely a lány közeléből el akarta őt távolítani. De most itt ez a Dúsné, (Semmi jót se várt tőle. Ellenséges hatalomnak érezte, amely ellen nem tudott vé­dekezni. Ahogy a sarkon befordul, váratlanul Kempelent találta magával szemben. A hosszú, langaléta ember mindjárt karon­­íögta őt. — Azt hittem, hogy Tamás bácsi kint van a .telepen, — mondta meglepetten. — Hogy van Málinkó?-— Semmi baj, semmi baj, — fellelte Kempelen örömtelje­sen, és. a jobbjára engedte Oltót, mert a másik fülére nagyot ballot. - Jó, hogy jössz, én is a plébániára igyekszem. Meg­vettem ugyanis a Milkát, meg. Azt hiszem, Márton bátyád se jár rosszul. Éppen a pénzt viszem neki, jó, hogy jössz . . . Oltó nem értette ugyan, hogy miért örül Kempelen any­­nyira az ő jöttének, de nem kérdezte az okát. Csak Aranymá­linkó állapotára volt kiváncsi. — Úgy megijedtem tegnap, — kezdte újra. - Hát jobb. n van, Málinkó igazán? Választ azonban nem kapott, niex-t ekkor értek a plébánia elé, és a kapu előtt megpillantotta. Dúsné kocsiját. A, szive is . lakadt egy pillanatra. — (Mi ez? — hebegte megrökönyödve. — Tamás bácsi tudott erről? Kempelen édesdeden mosolygott. — Milyen furcsa fiú is vagy te, barátocskám! Mindenki szeret téged, segíteni akar rajtad, és ez mintha nem is' tetszene neked . .. Két kicsi gyereket kell csak tanítanod Dúsnénál, két egészen kicsi gyereket, és lesz lakásod, ellátásod; fizetésed, — ’■arátócskám, olyan úr leszel, hogy csuda! ... Délután szabad — 16 — — Majd, ha tanár leszek, lesz kabátom is, - morogta sértődötten, és ki akart menni a szobából. De a nagybácsi megállította. — Megállj csak, Sanyi. Izé, mit is akartam mondani? ... Ja, persze! Az este beszéltem Kiempelennel, tudod, a tehén miatt, (lü.iat az nem tartozik rád .. . Sanyit a vendéglős neve hidegként .futotta át. Mindjárt, Malinkéra gondolt, és ezernyi gond tüskéje meredt elevenné be nhe. — A tehén miatt? -— hökkent meg Juszt! kisasszony. — Jaj, nem akar rám hallgatni a főúr? Safranek mégis csak jobb árat adna érte? — Safraneknek nem adom. Akkora nyomtatékesontokkal rakja meg mindig a mérleget, hogy a húst nem is látni, tőlük! — mondta határozottan Vidovicih. — Szóval, azt mondja Kem­pelen, hogy ize, Dúsné, állást kinált neked, és te nem akarod elfogadni. Hát, hogy is állunk ezzel a dologgal, fiam? Safrane­­ket pedig ne is, említse, kisasszony. Félkézkalmár az ynem mé­száros. Aztán, meg nem is esne jól a Milka húsát visszavásárol­ni tőle .. . Brrr! Node, maradjunk a tárgynál, fiam. Oltó izgatottan jár föl-alá a teremnek is beillő szobában, és. a cipője elkopott talpán át a deszkapadló minden bütyüét íölérezte. — Már megint ez, a Dúsné! — tépdeste magát, ési újjával a gallérja mögé nyúlt, mintha szűkülő hurkon akarna tágítani. — Hogy hozzá menjen, falura, az Isten háta mögé, és sohase láthassa Máltakót! És ha télen a hó bezárja őket a he­gyek közé, még hirt sehall'hasson róla! Ó, miért is hozta elébe a sors ezt a Dúsáét! Már egész nyáron ezt spekulálta folyton! Hogy magához csalogassa! Hát mit akar? Van más is, aki a gyerekeit taníthatná! Mért éppen hozzám köti magát? Most már ivempelen bácsit is mozgósította, meg az öreget is . . . 0 — Bolond az az: asszony, egészen bolond, - dünaylügte séta közben. — Mért? Mert téged akar -házitanitónak?-— Áá! . . . Idegbeteg, haltaiéinál .,. Mit tudom én, hogy mi baja! De nemi normális, na! — Honnan tudod? — Elmesélte az álmait. Mindig: a szerencsétlenül járt — 13 — M. I. A HELSINKI-I HAIAíOIaívK tása, ideértve a gondolat, > lelkiismereti, vallási, vagy I meggyőződésben szabadsá- j gokat. A Résztvevő Álla- i mok tiszteletben fogják j tartani ezeket a jogokat' faji, nemi, nyelvi, és vallá- I, si szempontokra való tekin 1. tét nélkül. A polgári, poll- ! tikai, gazdasági, szociális, j' kultúrális, vagy szabad j. fejlődésiét biztosító ténye­zők, a Résztvevő Államok elősegíteni és serkenteni fogják. Az egyén szabad­ságát és jOigait elismerik és tiszteletben tartják. Azok a Résztvevő Államok, me­lyek területén nemzeti ki­sebbségek élnek, azok jo­gait, a törvények előtti e­­gyenlőségétí és érdekeit vé­deni fogják. Elismerik, hogy az emberi és alapsza­badságjogok tiszteletben tartásának univerzális je­lentősége van és az a vi­lágibéke fenntartásának , lényeges tényezője, amiért ! is az ENSZ alapokmányé- i nak megfelelően fognak mindenkor eljárni. /III. A népek jogegyenlőségét' és önrendelkezési jogát a Résztvevő Államok az ■ ENSZ alapokmányoknak J megfelelően " tiszteletben j tartják. Ez alapon minden I államnak joga van arra, 1 hogy belső és külső politi­kai állagát, külföldi be­avatkozás nélkül, bármi­kor megváltoztassa és po­litikai, gazdasági, szociális és kultúrális fejlődését sa­ját ólhaja szerint kövesse. X. Az államok közötti együtt­működésre nézve a Részt­vevő Államok ugyancsak EINSZ alapokmánya értel­mében igyekezni fognak egymás szándékainak jobb ! megértése" utján népeik ja­vára gazdasági, műszaki,' szociális, 'kultúrális és em­­ibenbaráti sikon kiegyenlí­teni a különbségeket, me­lyek közöttük fennállanak és egymás között szoro­sabb kapcsolatokat fognak létesíteni. X. A népjogi elkötelezettségek ' hűen és hittel való teljesí­tése. Az általánosan elis­mert alapelvek és szabá­­(Folytatás a 7. oldalon) _ _ ............—»ni— I <—> ii^-i -* A BIBLIÁBÓL ' “Hallgasson meg téged az UR a szükség idején; oltalmaz­zon meg téged a Jákob Istené­nek neve. Küldjön néked seg t­­séget a szent helyről; és a Sionból támogasson téged. Cse­lekedjék veled szived szerint, és teljesítse minden szándéko­dat.” (Zsolt. 20:2-4 és 5.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents