Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-09-12 / 28. szám
Winnipeg, Man. 1975, szept. 12. Mindszenly vasi magyar (Folytatás az első oldalról) Petőfi-családot ismerő kebelLarlát költő, Arany János véleményét: “Petőfi atyja felföldi kiejtéssel, die jól beszélt magyarul, anyja nem mindig ejtette tisztán a magyar szót, de folyvást beszélte.’’ Józan gondolkodású nemzeti-testvér cink sem a múltban, sem a jelenben, — nagyon helyesen — nem csináltak sem ebből, sem az egerszegi plébános névmagyarosításából “értékmérő” kérdést. Származási szempontból nem lehet egy napon emlegetni az amerikai Scliönfeld-Sclilesiuger-Kissingerekkel, akik nemoxfordi anyanyelvűk ellenére is első- vagy másodgenerációs újoneai lettelki a washingtoni közéletnek. Végül szemben (Mind. szenty, csak Berzsenyi nyelvét j értő szüleivel együtt, épp olyan magyar tőből eredt, mint az őt támadó tiidyk, vagy nagyferencek. iMég a moszkoviták vésztörvényszéke; is elöljáróban vádolta nemesi származásával. Kovács nevezetű édesanyjának, a zalai Zii/inyi-családdnl rokon ősei már a vasvári békét megelőző évben, (1663), az apai elődök pedik 1733-ban lettek — nemesség adományozásával — a magyar nemzet teljes jogú tagjaivá. Legitimista érzelmeinek sincs semmi köze származásához, mint ahogy nem vonatkoztatható a székelységre sem Mikes János, az udvarhelyi plébánoisiból lett szombathelyi püspök, 'kiiii'áLypárti magatartása. (Folytatjuk) DR, KOVÁCS ISTVÁN: III A Karaván 75" a Torontói Magyar Ház kimagasló kullúrsikere AMERIKA ... AMERIKA (Folytatás az első oldalról) Washingtonban a Mo-s-z-kva-liüséghez ... Mások úgy vélték, az Európától “fölszabadított” gyarmatok nemcsak jó nyersanyagforrás, hanem még jobb piac is leiret. Ámde ezekben az újdonsült államokban úgy jártak, ahogy Goethe bűvészinasa: a fölszabadított szellemek, ime, rosszaknak, veszedelmeseknek bizonyultak, mert már megmérgezte azokat Moszkva. Jött kát a pillanat, amikor védelemre kellett berendezkedni. ‘Sok-sckmillió, billió dollárba került ez a különös mozgósítás, amely Koreától Délkeletázsiáig, ideértve a volt holland gyarmatokat is, sőt a csonka Európa lerohanására kész iSzov jet fékezésére a Földközi-tenger térségéiben és csonka Eu; - Pa .több államában támaszpontokat biztosítani. Az ezeken egyre sűrűben megjelenő “Gi go home!” felirásókl nem maradták hatástalanok a hatánországiban sem, ahol ugyancsak a demokrácia nevében egyes nemzetiséig! csoportok, különösen a négerek, olyan követelésekkel léptek föl, amelyek igén nehéz helyzetibe hozták a “fehér” UlSA-t mind bel-, mind külpölittikai síkon. De különösen az A-titkok kiszolgáltatása után az egyensúlyozottnak vélt helyzet teljesen ’megváltozott. Olyan versenyfutás indult meg mindkét oldalon az állítólagos egyensúly visszaállításáért, amelynél igiyilkosabbat a Töntémelem nem ismer. Furcsa üiíbolyigó-csodák százai keringenek ma az emberiség feje fölött s voltaképpen senkisem t|udja, melyik milyen halált hordoz? (Csak célzok a legújabban fölbukkant hinre, a mely szerint a USA és az UítStí a meteorológiai hadviselés kiküszöböléséről tárgyal ...) S most visszatérve amerikai utamiriól, közölhetem a k. Olvasóval, hogy egyre többen siratják a Watergate-’botrány” áldozatlát. iSzerintük Nixon Kissinger enyhihüiésd “politikájának lett áldozata, de ezzel Kissinger is bukott ember. Nixon ragaszkodott Hanoival szemben az erélyes föllépésre,, mert az nem tartotta be a Kissingerácsolta párizsi egyezményt). — De én azt hiszem, hogy az FBI közlése, amely -szerint a Szovjetnek évek éta kémkedő egyéneket tartóztatott le, végleg pontot tesz Kissinger csalárd játékára. 1975. június. 29. A több mint kétmilliós Torontó nemcsak a kanadai ku!.turáliis életnek. -Ontanának, hanem a legalább 164 kanadai nemzetiség legtöbbjének is a fővárosa. A magyaroknak is. Leon Kosisar újságíró kezdeményezésére ez év nyarán Torontóiban hetedszer rendezték meg a nemzetiségiek az immár hagyományossá vált évi kultúrába kiállításukat. Helyesebben a nemzetiségek “városai” rendezték ezt. Az idén 56 “város” pályázott az első helyért. Rendszerint szlávok nyerik, ukránok, ők egyedül 6 városisai szerepeltek. Összehasonlítva más városok kiállitásával és bemutatóival büszkeséggel mondhatjuk: nem vallottunk szégyent ... Talán nincs messze az idő, amikor majd mi is elsők lehetünk a nemzetiségek e nemesi versenyében. Egyelőre azonban elégedjünk meg azzal, hogy a magyar ifjúság képviselői két alkalommal nyerték meg a Miss Caravan versenyt. Bizonyítva, a közismert! tényt, hogy a magyar nők a világ legszebbjei között vannak a rangsorban. Kanadában is. Bodnár Barbara pár évvel ezelőtt és most, 1975-hen Fekete Ágnes magyar lányok nyerték meg a (MISS CARAVAN ELSŐ HELYÉT . . . 4 * * A Caravan ’75-ön résztvevők 5 dollárért válthatták meg az “útlevelet”, mely feljogosította őket, hogy a világjváros különböző helyiéin található etnik kiállításokat végiglátogassák (busz vitte őket az egyik helyről a másikra); elgyönyörködjenek a különböző kultúrák bemutatásában : élvezhessék e-MEGJELENT az Aurora Könyvek sorozatában Illyés Elemér ERDÉLY VÁLTOZÁSA Mit os z és valóság cimü 360 oldalas könyve. A második világháború óta ez az eilisö összefoglaló munka a romániai magyarság sorskérdéseiről. ,Az -együttélés lehetőségei: hogyan alakult a magyar kisebbség jogi helyzete az elmúlt harnritne év alatt? Népesedési gondok: szaporodik, vagy fogy-e a romániai magyarság? Milyen a magyar népszaporodás arányszáma Erdélyben? Kétszer negyedszázados iskolaügy: a .magyar nyelvű oktatás buktatói, az alsó-, közép- és felsőfokú iskolahálózat fokozatos szétrombolása, felszámolása. Közművelődés — iskolán Ki vilii nép-nevelés. ,A színjátszás sorsfordulói. Az Írott magyar sajtó térvesztése, a magyar nyelvű könyvkiadás gondjai, a magyar sajtó korlátái. Tudományosság és műhely: magyar tudományos élet román nyelven, magyar helyett, a magyar nemzeti történelem kiiktatása. Ezeken az égető kérdéseken üdvül, a romániai magyar élet szinte minden megnyilvánulásáról hirt kap az olvasó ebben 360 oldalas könyvben, melyet a romániai magyarság enciklopédiájának is lehetne nevezni. Ára vászonkötésben DÓM 32.—, a Kanadai (Magyar Újság előfizetőinek kedvezményesen D(M 24.—, vagy 10.— US—dollár. Megrendelhető: Aurora Könyvek, 8-Mündhen 90, Oentlinwelg 4, Germany. i gyes “városok” sajátságos éte- I leit, italait, zene, ének, tánc és j egyéb kulturális látványossáj g ai t . . . De leigf őfcé pen a közö n- 1 séget. A torontói Magyar Kultúrj központ “Budapest” néven .rendezte meg. Tiz nap alatt csaknem húszezer volt a látogató! Legközelebb sokkal többen jönnék, mert eddig a régi College St.-i Magyar Házihoz vol-tiak szokva és sokan nem tudtak a hatszor nagyobb: és impozáns új Magyar Házról (840. St. Clair Ave., W.) Joó Sándor “polgármester” fogadta a látogatókat, akik közül említsük meg Robert 'András ma-gyarszánmazásu kanadai munkaügyi és bevándorlási miniszter. Valamint Vitkowsky László, Fáy Ödön, valamint a Magyar Kultúrközpont elnöksége, Endes -László elnökkel az élén. 4 sH k A legnagyobb teremben, az Árpád tememben népviseleti ruhába öltözött csinos magyar lányok -szolgáltak ki. A Magyar Ház Női Csoportja mézeskalácsszivelket és egyéb magyar édességeket árusított. A Király Ferencné vezetése alatt készített kitűnő magyar ételeknek és a -magyarországi boroknak láthatóan nagy sikere volt. A Dudás-nép,zenekar csárdásokat, hallgatólkát és .egyéb müveket játszott. A Kodály Együttes énekkara Kodály és Bartók darabokat adott elő, valamint népdalokat. A Kodály Tánccsoport magyar néptáncokkal szerepelt. Kampfmann Oszkár kuruc és egyéb, dalokat tapogatózott. A Pannónia Vivóklub kardvivási bemutatót rendezett. Valamennyien a leg,többet' és a lejgßzeibbet igyekeztek nyújtani. Valóban nagy élvezet volt e müsorszámokat látni, hallani. * * * Nagy meglepetés volt a páratlanul gazdag festmény- és kiépkiállitás. A II. és III. emeleti termekben elhelyezett képeket, a Művészeti Bizottság válogatta ki, bemutatásra. A következő m-üvészeink szerepeltek: Boszi-n Endre képei újszehüelk,, egyéniek. Budai János modem absztraktjai. Budai László négy tájképet állított ki (az otttariói Colünigwoodi környéket ábrázolják). Csákány Gátkor “szabadonfutó” ;ilajzmiüvész, illusztrátor, grafikus: 3 képié. Temperákat is készít. Gál László festőművész modern képei olasizhatásuak. Kay Lajos festőművész klaszszikus képed, tájképeik éa portpék a legkiválólbibaJki közül1 valók. Kovács Bolond festményei és modern karcolatai kitűnőek. Koronk-nay Imre Hári János gphieiuje igazi nagy művészi tehetséget bizonyít. Két kisebb olajifestiiiénye is sikeres volt. Pál János festményei, Pifkó Tivadar, Szilvássy László, Gzirfusz .Sándor és Damasoly Gyula valamint Szecskó Ilona, modern képei minden dicséreteit megérdemelnek. Rendkívül érdekes volt és alaposan kidomborhott a magyar történelmi kiállítás. Kovács Attila munkája. Egymás után mutatta be a magyar történelemmel változó határainkat, a Dunamedence térképeit. Jó magyarázatokkal ellátott fényképmásolatok, festmények, ábrák igen jó magyarságszolgálatot képeztek. Érdekes volt a sumér és a magyar oroszlán összehasonlítás — a Magyarországon talált szittyajeletek. — Az Erdélyben talált Tatár Táblák, melyek alioigy a felírást -olvashattuk: “may be 100 yeais older than the oldest examples of writing in Mesopotamia”. A népvándorlás korabeli leletek a 4-8 századiból: fényképfelvételek a különböző népek á.tal használt ékszerekről. Egy másik teremben a VI. századiból availkori emlékeket láttunk. Feszti Árpád: Magyarok bejövetele c. körképének fényképét és az 1896-ban, a honfoglalás ezeréves ünnepére készült Honfoglalás c. festmény másolatát (festve) i Az őstörténeti kiállítás után utalás volt történelmünk egyegy -döntőbb eseményére. 184S- 49 így volt ábrázolva: “Demonstration for Human Rights;, Freedom and Independence, — turned for the . fight for Freedom — and -some victorious days — but ended in tragedy — and we were1 left alone. Utalás volt 1956-ra. * * * Egy másik teremben Budapestről kitűnő anigplnyelvü tájékoztatók hívták fel a figyelmet a főváros rendkivüli -szépségeire. Valamint gyönyörű képek a fővárosról éis Magyarországról. Néprajzi térképeik tájékoztattak a magyarságról -és a turáni népekről, valamint a szomszédállamokban élő magyarok számáról. Arról is, hogy, Kanadában hol mennyi magyar él. E szerint 1971-ben összesen 131,890, vagyis mi vagyunk sorrendben a .tizedik. * * * A következő teremben “Famous Hungarians” kiállításon a MAGYAR MÚLT és JELEN kiváló tudásait, szabadsághőseit, NöbeL-dijasait mutatta be., valamint' a magyar származású | kanadai szövetségi minisztert:: Köbért Andrást is. Láthattuk! a magyar ifjúság részvételét a világ olimpiai játékokon. Ezek szerint mindmáig; 101 aranyérmet — í. helyezést, 88 ezüshbérmet — n. helyezést és 10)0 bronzérmet — III. helyezést értünk el. A fent) említett történelmi, néprajzi, turisztikai békés versenyében., ési sportkiállitás megrendezése Kovács Ottó érdeme. * * * A kalocsai szobában butooskemenőét, gyönyörű kézimunkákat, magyaros tányérokat lábunk a Szamos Marika virágdíszei által festett falakon. Aztán kalocsai hutátokat: ágyat, párnákkal, szőnyegekkel és a “bölcsőben igazi élő magyar babával;, Itt az Írás emlékeztet, ho,gy ez a Magyar Alap Magyar szobája. Itt találunk egy nagyon édes jelenetét az egész kiállításnak. Öreg ember nem vén ember. A művészek legalább is lélekben nagyon sokáig megőrzik a fia- j taiságiot és talán lélekben fia- j talon is halnak meg, mégha túl j vannak a 80-ou is. Ezt a tételt támasztja alá a három ilyen j öreg, de mégis fiatal művész- j nek (valamennyi közelebb a 80-lhoz, mint a 70-hez) a kiál- ! litásra húz,gólkodása: Horváth István kézi faragó ! művész képeket és díszeket, Fekete János: mérnök őspaJóc mintájú ágyat és sámlit, id. Halász Bála iparművész intarziákat állított ki, mindegyik a sajátját. A kalocsai szoba kiállításának a megrendezésében a <tenkivül tehetséges Szamos Marikán kívül Boninay Katalin vett részt. Mindketten a magyar ifjúság méltó képviselői. * k * Az egyik másodikemeleti tereimben herendi porc e liánokat látunk, valóságos tokaji borpin-1 oe mását (képien) magyan ke- I zimunkákat, tányérokat, sző- i nyegeket, bútorokat, tulipános Ládát, párnákat hortobágyi szűröket. ! ! Leskowsky Irma gyönyörű aranyozott díszítésű 16. és 17. századbeli előkelő magyar csip- | kerulhában, fekete pruszlikban fogadja a látogatókat. A terem megrendezése is: az | ő érdeme. A ruha értéke, amit j viselt kb. 500 dollár. * * * A matyószobát Vitkovszky Gizella vezetésével rendezték be. ő is ciyap gyöinyörü rucában fogadja az érkezőket, mint Szamos Marika, Leskowsky Irma, vágy Fáy Ferencné. A fa- j Ion itt is az elmaradhatatlan, de a matyóvidéken használt festett, kidiszitett tányérok. Népművészeti matyó babák, mályvák, gyönyörű kézimunkák, bútorok. Az egyik teremben azokat a magyarokat látjuk, illetve azok neveit, akik a világ filmművészetében játszottak rendkívüli szerepet. Akár, mints nagyiparo,sok, rendezők, vagy főszereplők. | Egy másik felírás a magyaroknak a világ zenekultúrája-! ban játszott és mai is játszó! rendkívül előkelő szerepére hiv ’ fel. Akár, mint zeneszerzők, a- [ kár mint előadó művészek, vagy | karnagyok. ^ ^ Az emigrációban megjelent könyveken kívül magyar klaszszikus: irók éis a leigujahbaktól | is látunk könyveket a könyvvé- j sáron. Micsoda választéki! Szép ! számmal jelenték meg Kanadaban is magyar könyvek. Ugyanitt Korőbnay Imre slide bemutatása vonja fel a figyelmet: a magyar parasztról. A terem másik helyén bronz tányérokat, dcimbormiiiveket és emléktárgyakat árulnak. * * * Egy teljesen külön terem szolgál a torontói Kodály Együt tes 15 éves magyar kultúrszolgálatána'k, növekedésének, eredményeinek a bemutatására, ők a dalt, a zenét, a táncot: a magyar néplélek legnagyszerűbb megnyilvánulásait arra használják fel, hogy az ifjúságunkat igyekezzenek ezáltal Is megtartani magyarságlukba n. A gondos vezetőség nem mulasztotta el a bejárathoz közel, a márványfalu előcsarnokban elhelyezni a torontói Magyar Kultúr Központ elszámolását. Ezek szerint a hatalmas helyiség aránylag olcsó vételá: a 650,000 dolláron kívül1 további PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK marad s-záz|h-armiincné-gy. Jól jegyezd meg. A leány elkapta a kulcsot az Irma né-nii kezéből s rohant kifelé. Ebiben a pillanatban lépett be az ajtón Sárika, meg Dobosiné. Sárika megállt egy pillanatra az ajtóban, Dobosiné az ágy felé közeledett s megcsókolta Irmát. — Mondják, hogy rosszul vagy? Irma néni fájdalmasan forgatta a szemét. — Csodálkozol rajta? Képzeld, ma reggel sem jött haza. Elkezdett szipogni, azután a szemét törölge-tte és Sárika felé intett. — Hát miért nem jössz közelebb, drágám? Csak nem haragszol? Sárika vállatvo-nt és csendesen mondta: •— Nem haragszom. Néhány lépést közeledett s megállt az ágy előtt. Dobosiné szólalt meg: — Sárika elutazik. El akar köszönni tőled. Irma néni felült az ágyon és Dobosin-é szemébe nézett.-— Igazítsd meg, lelkem, a párnámat. Beszélgetni akarok egy kicsit veletek. Olyan szerencsétlen vagyok. Egy pici csend után szólalt meg Dobosiné: — (Majd hazajön Péter. Nyakaskodik egy kicsit, mulatnák egyet és hazajönnek. így szokott ez lenni. Irma néni riadt pillantással nézett iSárikára. — Hová utazol, drágám? Sárika szelíd tartózkodással válaszolt: — Megyek vissza Pestre. — Jól teszed. Menj vissza az -uradhoz. Sári-ka- szeme csodálkozva meredt Irma nénire. — Az uramíhoz? Irma néni tanácsolja ezt? Inna néni sirós tekintettel nézett rá. — Hát én. A szemében e;gy ki-si fény lobbant fel. — No, gyere már közelebb hozzám. Add ide a kezed. Kérlek, ne haragudj rám. Én egy nagyion boldogtalan, beteg nő vágyóik/, kedvesem-. — 1-58 — Sárika e-llkomolyodott, de -nem tudott részvét-eljes arcot vágni. Hűvösen mondta: —. Hiszen m-ég tegnap egészen más véleményen volt Irma néni1. — Igen. Az tegnap volt. Akkor is a te javadat akartain. Azt hittem, hogy az urad és közted- már vége mindennek. Hát lesak ezért gondoltam-, hogy Karancsi kitűnő félj lenne. Sárika maga elé meredt. Egyszerre Irma n-éni újra pityeregni kezdett is a szemét törölgetve siránibozta: — Eddig úgy éltünk, mint a -galambok és most egyszerre vége. Azt mondta, hogy lakást tart Szegeden. — Nem fogja megtenni, — szólt Döbosiné. — Dehogy nem-. -Ott van vele az a betyár Pali. — Az, is; hazajön. — Gondolod, hogy igy lesz? — így-Irma néni a mellére nyomta á kezét. — Ha megérném. Egy kicsit szigorú voltam mindig vele... Csendesen sirdogált, aztán iSárikára nézett hosszan. — Jó ember a te urad isi. Sárilka csodálkozva pillantott az Irma néni arcába. — Jó ember? Hiszen I-rma néninek sohasem tetszett. — Azt merni mondhatnám. Azért, mert megmondtam a véleményemet? Okosabbat mégsem tehetnél, mintha visszamennél hozzá. .... Sárika megemelte a fejét. — Nem. Felutazom Pestre, beszélek egy ügyvéddel s az majd mindent elintéz. — Elválsz? t — Igen. — Te szerencsétlen! Úgy akarsz ténferegni a világban, férfi nélkül? — Nem ténferegni, csak élni: Valamit majd tanulok és dolgozom. — No ez éppen neked való! — Sokezer nő él igy. — És mind boldogtalan,! — Találkoztam boldogoikkal is.- 159 -4 200.000 dollárba kerültek a berendezések, a javulások s az új tető elkészítéséhez, Vagyis a 850.000 dollár teljes költségből még kifizetetlen 323,000 dollár. A vezetőségi Krónika címen egy képes havonta megjelenő lapban tájékoztatja a magyarságot minden, fontosabb kultúrális eseményről és a Magyar Ház életéről. Ebből azt látjiuk, hogy bizony nagyon sokan vannak elég. tehetős magyarok Torontóban, vagy a környéken,, akik még nem járultak hozzá ehhez a legfontosabb magyar kultúriiitézménythez. Sokan olyanok is vannak, akik a magyarokból élnek hivatásos személyek, magyarnyelvű újságok szerkesztői és kiadói és még sem “áldoznak”. A másik érdekes jelenség, hoigy több tehetősebb magyaron kivül főleg a kevésbé tehetősek áldozatkészek. Reméljük, hölgy sokan, akik “kimaradtak”, még ez évben belhozzák az elmaradást. Olyanokat is lehetett látni a ' Magyar Házban, akik ellene Írtak illetve a felajánlott összefcet később visszavonták. ■ Ezek is kitünően szórakoztak a Karavánon. * * * A szépségkirálynő választáskor egy bizottság választja ki az illető “város” részére a szépségkirálynőt. Ugyanakkor’ két udvarhölgyet is választanak. Á- hogy már említettük a magyar szépségikirálynő, a Miss Budapest” Fekete Ági lett. Uavarhölgyei: Czernkovich Vivien és Berta Veronika voltak. Vagyis a 2. és 3. helyezettek A választás előtt a jelöltek magyar Írásbelit tettek. A megadott kérdésekre felelve. Aztán a fellépés és még számos egyéb körülmény jött figyelembe a kiválasztásnál. Mind három olyan szép lány, hogy nem lehetett könnyű a döntés. Összegezve a látottakat: különös dicséret illeti meg mindazokat, az említetteken kivül, akik resztvettek az 1975, évi Karaván tíznapos kiállítás megrendezésén, illetve munkájukkal szolgálták az összmagyarság érdekeit. Számos magyarjátszott kiemelkedő szerepet, akik nevét lehetetlen %gy rövid karaván látogatás után összefoglalni. Kb. háromszáz magyar vett részt a munkában. Ez a a majgyar kiállítás azt is, mutatta, hogy évről-évre szebb, szervezettebb, alaposabb és széleskorüihb. Lassan be kell kapcsolja, át kell fogja az egész magyar kultúréletünket. Joó Sándor “polgármester’ (A Karaván Budapest városnál), a legközelebbi kiállításon a kanadai magyarok történetéletét és Kanada haladásához hozzájáruiásiuíkat is szeretné bemu tattatni. Ezen és a látottakon kivül célszerű lenne a világ; magyarságának a hozzájárulást ismertetni, a világi népei kultúrájának művészetének, irodalmának, zenéjének, tudományának, technikájának, sportjának kincstárához. | Ebibe a programba be lehetne j kapcsolni nemcsupán az elsza! kitört területek (szomszédáila- i molk) magyarságának, de a ! szétszóratásban (a világ krülön- I bűző részein élő) magyarságnak ezirányu eredményeit is. Ez nagy munka. ! Már most meig kellene a bizottságokat szervezni, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a | téjékoztatásdk, anyagok, és j minden egyéb szükségesnek a ! világ sok tájáról való beszerzésére. Ezután külön teremben lehetne bemutatni a herendi, zsolnai, budapesti, és más magyar p o r cellángyárak termékeit. A magyar szobrászat, irodalom, zeneművészet, képzőművészet technika, tudomány bemutatása, sokkal részletesebben rendezendő meg. (Ez azon■ tan sempiit nem von le a rendkívül gyorsan és alaposan ösz- I szeállitotti 75 évi karavánon a | rendezők önzetlen tevékenységiéből, kik minden dicséretet megérdemelnek. Ez a legközelebbi kiáüitás legfontosabb célja, hogy iskola legyen magyarságtudományiból a Kanadában élő magyar ifjúságiunk számára. Mutassa meg országi-világnak, hogy kik vagyunk, mit allkottunk, hogy fejezzük ki magunkat sajátos magyar módunkon, mennyiben külömibö: zünk és —- mit érünk .. .
