Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-09-12 / 28. szám
A kéz háborúja az agy ellen (SZEMBEN A SZINDIKÁLIZMUSSAL) A naptár 1974 április 19.-ét mutatott. Péntek volt — szerencsétlen nap ... Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi: az észá Lamer Lkai liberál-kapitalizmus ‘ 'kizsákmányolt proletárja” fölkelt az ébresztőóra csöngetésére és miunkaheilyére ment. A gyár bejáratánál — ahol a munkakártyákat bélyegezzük — 'hatalmas csődület fogadta, amelynek köziepén az üzemvezető folytatott nem éppen nyugodt és bizalmas eszmecserét valami miatt megkergült, felháborodott munkásaival. A levegőt valami szörnyű izgalom tette elektromossá és a portugál, olasz angol és francia szavak bábeli zavaból csak annyit lehetett 'kivenni, hogy az éjszaka folyamán a gyár vezetősége rendőrséget küldött néhány munkás lakására, s a házkutatások során kjb. 4,000 yard textil anyagot találtak, mint a gyár tulajdonát. A tolvajok éh bűnpártoló társaik felháborodása óriási .., (Miután átvergődtem a tumultuson és nagy nehezen lebélyegeztem a munkakártyámat, cseh. nemzetiségű segédemmel fölmentem a munkahelyemre, átöltöztem, felkötöttem a kötényt és éppen munkához akartam látni, amikor vagy harminc latin származású munkatársam “NO WORK!” kiáltással és szörnyen felhevült állapotban elárasztotta a deparümentemiet, leszakították a kötényemet), leoltották a lámpát és fizikailag a munkahelyem elhagyásara kényszeritettek. 'Helyzetemet az anigcl nyelv igy fejezi ki: “under attack”... A földszinten — ahová lekényszeritettek — ismét bábeli hangzavar fogadott. Ekkor tudtam meg, hogy miről van szó: kicört a sztrájk! Nem fizetésemelésért, hanem csak puszta szolidaritásból a tolvajok iránt ... — Majd a szakszervezet elintézi! — mondogatták a bennfentesek. — A szakszervezet képviselője rövidesen megérkezik ... A 'C.N.T.U. névre hallgató, hírhedt szakszervezetről van szó, amelynek vezetősége nemrégiben börjönben ült és amelynek ideológiai tarsolyában a québeci szeparatizmus a judeomarxizmussal keveredik. E keverék neve: SZ1ND1KALilZMUS. Hogy mi a szindikálzmms lényege, annak meghatározásához nem kell visszatekintenünk Európára; nem kell se Goebbels, se Hitler, se Mussolini doktrínáiból idéznünk; maradjunk csak itt, Észak-Amerikában és lapozzuk fel L. Stottard. a világhírű amerikai társadalom-filozófus ‘‘Lázadás a civilizáció ellen” című könyvének “A Lázadás Alaphulláma” cimü fejezetét, amelyben írva találjuk a köve'tikezőket: Az emberiséig történelmében az első eset, ahol megtaláljuk az “Underman” (szellemileg a legalacsonyabb1 fokon álló embertömeigi tagja) versenyképes filozófiáját és annak a hatalmas lázadásnak bevezetését, amít az orosz bolsevizmus a civilizáció ellen a valóságban megkezdett. ^ Ha a szindikálizmust csupán i gazdasági szempontból vizsgáljuk, igazi jelentősége nem tűnik fel. A szindikálizmus neve a francia “syndicat” szóból ered, megfelel az angol “tradesunion” kifejezésnek. Ebben az értelemben annyit jelent, hogy a termelés eszközeit az állami, vágy magántulajdonból át kell venni a szervezett munkások hatalmába. Gazdaságilag tehát a szindikájlzmus a marxizmus és az államszocializmus kereszteződése. Az államot meg kell semmisíteni, helyét azonban nem az anarchia, hanem a szakszervezetek szövetsége foglalja el. Ha a szindilklállzmust ebből | az elvont gazdasági szempontból nézzük, nem látunk benne semmi meglepő újdonságot. Csak ha alaposabban megvizsgáljuk azt az szellemet, ami a szindikálizmust eltölti, azt az általános filozófiát, amellyel az életiet szemléli; azt a módot, aj hogyan célját el akarja érni, i csak akkor értjük meg, hogy kárhozatos újítással állunk szemben. A szindikálizmusnak ezt a filozófiáját nevezik ma bolsevizmusnak. Az orosz forradalom előtt a neve szindilkiálizmus volt, de a bolbevizruus és a szindikálizmus lényegiében egy és ugyanaz! Szovjet-Oroszoinszág a valóságban semmi újat nem talált fel, csupán megvalósítja mindazt, amit mások évek óta hirdetttek és olyan módosításokat tesz, amelyek maguktól szoktak adódni, amikor elméleteket gyakorlatba visznek át. Lázadás! — Ez a lényege a szindikálizmusnak. Lázadás ■* nemcsak a moder n társadalom- I rrral szemben, hanem éppen úgy a másféle ;szociaLizmusolx (keresztényszocializmus, nemzeti• szocializmus) ellen is. És a lá; zadás időpontját jól választották meg. Ez az új társadalmi i lázadás, amely egy nemzedék óta készülődik és Oroszországban indult meg, nemcsak a tár‘ sadalmi rendszernek üzente meg a háborút, nemcsak civi!zációnk ellem vonult hadba, hanem ez a kéz háborúja az agy e|ien! Szerinte- a világ polgárait székében és hosszában ki kell irtani, intézményeikkel és gondolataikkal együtt. Sok az el| Ítélt osztály, mert ide kell számítani mindenféle felsőbb és I kiöizép-rétegiet, a vidéki földrnü! velő lakosságot, sőt a szaklkép! zett munkásságot is. Egyszóval | mindenkit, kivéve azokat, akik 1 csupán gyámoltalan kezükkel doülgoznak. Ezeket pedig csak í az néhány kiválogatott (szak- i szervezeti vezető) egészíti ki, j akik. a dolgozók javára filozó! fáinak. Erre azért van szükség, mert ezek az osztályok oly reménytelenül kapitalisták és po* 1 gárok, hogy ha ki nem irtják j őket, már születésükkor megj fertőznék az alvilág sarjadzó j civilizációját. I Egyszersmindenkorra fel kell | tehát ismernünk;, hogy a szindikiálizmusból kefejlődött bolisevizmus nem különleges Orosz jelenség, hanem csupán orosz igazolása annak a 'mozgalomnak, amely már az első világháború előtt kiformálta a maga filozófiáját és megfertőzte az egész világot ... * * * ! Stottard fentidézett könyve i az első világháború után, a ! 30-as 'években, angol nyelven, Amerikában jelent meg és. a szerző éleslátását az események véresen igazolják. A -C.N.T.U. eddigi sikereinek csúcspontját a bevezetőben leírt gyári incidens után nem egészetn két héttel: május elsején érte -el, amikor egy Labiexge nevű vezetőjének -előadását több, mint 30,000 ember hallgatta végig és tapsolta meg Montreal egyik legszebb parkjában. Az előadás témája 'természetesen az árak emelkedése volt, amely nintís -összhangban a munkabérek emelkedésével. Ez — sajnos! — igaz és cáfolhatatlan! És ennék az igazságnak köszönhető jaz, hogy az ■ idei május 1-i szindikálista ün- i nepélyt méltán nevelhetjük az !' első lépcsőfoknak Kanada bol■ seviz-álása felé. A lavina elindult. Kérdés, I hogy meg lehet-e méig állítani? II A jelenlegi rendszer, a Uberál| demokrácia erre- képtelen. Hiszen a liberalizmus nem más, mint a bolsevizmus melegágya. De nem volna-e éppen a legfőbb ideje annak, hogy a szunyadó kanadai nemzeti 'érők • — ákár egymással összedolg/ozva, akár egymástól függetlenül — végre dinamikusabb akcióba lépjenek és bebizonyítsák a saját fejükkel gondolkozni nem tudó munkás tömegek felé hogy a szocializmust meg lehet valósítani a marxista filozófia nélkül is: nemzeti alapon és az osztály harc mellőzésével? Nem volna-e éppen ideje, hoigy mi magyar emigránsok — együttdolgozva a társ emigrációk tagjaival — abilki a bolsevizmus poklából kerültünk idegenbe, legyőzve sovóni hajlamainkat és egymás iránti ellenszevünket, felsorakozzunk a kanadai nemzeti erők támogatására, hölgy azok mennél hamarabb megvalósíthassák a kommunizmus egyetlen- hatásos ellenszerét: a valódi szocializmust, amelynek gyakorlati formáját mi magyarok ‘ ‘hivatásrendisé gne-k” ismerjük; a kanadai nyelven pedig korporatiz-must jelent? ! A bűnözés alapvető okai N.U. (i-olytatás az első oldalról) ési szépet lehessen alkotni. Ez a csavargó banda olyan lesz az életben is, amilyen az iskolában. Felelőtlen, (garázdálkodó, műveletlen, torz ízlésű és ostoba. Ez a lelki beállítottság a legfőbb oka a bűnözésnek. A bűnözés másik jelentős oka az, hogy a választópolgárok a Szovjettel együttműködést hirdető politikusbkat választanak. A politikai vezetőkörök barátkozása a gengszter államok vezetőivel megféliemliti a rendőröket, ügyészeket és azok nem mernek a bűnözők ellen eljárni', attól félve, hogy azok hatalomra jutva, basszút állnak. Ugyanakkor a bűnöző elemek kedvet kapnak az állami apparátusiba -való beépülésre, mert lratáslosobiban tudnak különféle gengszterákciókat ke verni, vagy ahogy mostanában mondják: építeni a szocializmust és a kommunizmust. Régen a vallás legfőbb feladata volt az erkölcsi nevelés, az emberi együttélésre való egyéniség kialakítása. Manapság Winnipeg, Man. 197&. szept. 12. LAJOSSY SÁNDOR: r ú a katolikus egyházból eltávolították Szt. Györgyöt. Nyílt felhívása volt ez az egyházba beépült alvilági erőknek arra, hogy a vallási eszközeit tisztátalan, népibolonditó eszmék terjesztésére használják fel. A felsorolt problémák azok, melyeknek józan megoldása csökkenti, vagy megszünteti a bűnözést. A halálbüntetés bevezetésével egy újabb visszaélés lehetősége adódik. A pszichológia terén sióik a csalási, de tény az, hogy a gyanúsított személy kihaii-gatása folyamán meg lehet állapítani, hogy a bűntettet elkövette-e, vagy nem. Az a tény, hogy a börtönbe jutott személyről meg lehet ál- i lapítani, hogy bünös-e, vagy ' nem akadályozza a bírósági J visszaéléseket. A halálbüntetés bevezetése lehetőséget ad ártatlan emberék meggyilkolására. A kivégzett ember már nem kellemetlenttedik per-ujrafelvételiel, bűnözési, jogi szakértők nem tudják kihallgatni. Egy per lefolytatásának idejére hangulatkeltéssel, félrevezetéssel ki lelhet alakítani olyan hangulatot, mely halálos Ítélet hozását és végrehajtását lehetővé teszi. Különösen veszélyes a halálbüntetés a kommunista országokban, ahol a belügyi szervek és a ibiróságok a legveszélyesebb igengszterbandák. A rendőrségi szakértelemmel szervezett bűncselekmények, helyzetszervezések, bizonyítékok lehetővé teszik, hogy a rendszer számára nemkívánatos 'elemeket meggyilkolják és a gyilkosságért szintén nemkívánatos elemeket vonjanak felelőségre. i Magyarországon évente 15- 20 embert gyilkolnak meg a bií ósági szervek. Mondhatjuk, majdnem mind különleges mód szerekkel megzavart, vagy ár-1 tatlan ember, akinek elitélé-1 séhez a körülményeket előre megszervezték. Az 1975-ös év első iklét hónapjában Magyarországon 6 akasztás Veit, köztük egy 23 éves fiatal. Magyarországon újságokban felszólásokban sokan követelik a halálbüntetés megszüntetését, s a rendszer erről hallani sem akar. A halott már nem beszél. Nem állapítható meg bűnös volt-e vagy nem. Ha bűnös. volt, nem tudja a cselekmény ikörülményeit elmondani. Nem állapítható meg, hogy eszköz volt-e különleges módszereket alkalmazó bűnözők kezében. Ezért a halálbüntetés fontos azoknak, akik a birói hatalommal 'együttműködve követnek el visszaéléseket. Bányai László.; Az új gyakorlat csődöt! mondott Angliában • •• Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb lerísa. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vagy újságárusitónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál, 210 Winnipeg, Man. DIÓSZEGHY TIBOR: MEGKÉSETT LEVÉL Megkésett levelet hozott a posta, hosszú utat járt, festett kis lapot, álmos hazánkat, virágzó fákat, sivó porrá vált messzi tegnapot. A fák hősében lányok cikáznak, hajuk fonottan, mint körhinta leng, s a zárt zsaluk, mint álmodó vasárnap szunnyadva őrzik a szinné nőtt jelent. Sárga az utca, mintha a napfény tüzes subáját rádobta volna s kihalt, mint messze odafent az ég, annak sincs gyapjas felhő-lakója. Megkésett levelet hozott a posta, hosszú útat járt, festett kis lapot, kezetek nyomát öreg Szülőim s egy haza nyíló zsalus ablakot ... — Bevezették nálunk a védőszemüveg használatát. Mindazok, akik: a igjépek mellett dolgoznak, vagy azok között forgolódnak, egy otromlba-nagy “rohamszemüveget” kell, hogy viseljenek . .. Ez az országos rendelet. Ezután az osztály fele úgy nézett ki, mint a rohamosztag, mely új világrész felfedezésére indul a világűrbe. A dolgozók elkedvetlenedve fogadták. Máshol talán üdvös lehet, de sehogyan nem értették, hogy az addig jól bevált biztonsági intézkedések mellett, miért nyomorították, meg őket egy ilyen elcsúfító kellékkel? Kényszeredetten csatolták fel, vagy hozzá sem nyúltak. Egyesek, köztük a juniion új vezetője feltűnő buzgóisálgigai járt-kelt közölttünk és arra agitált, hogy viseljük, hiszen saját érdekünkben kaptuk ... A szerelő zöld munkaruhába bújt és eltakart f élarcával úgy büszkélkedett, hogy mindenki illásisa, mennyire a jó ügy mellett van. (Természetesen azt elhallgatta, hogy őt csak akkor látjuk, ha javítani kell a gépeiket, különben tesz-vesz, vagy regényt olvas szobájában). Jómagam követtem a többség példáját. Amikor ellenőriztem a gépeket), tüntetőén viseltem a maskarát, utána azonban szemüvegem fölé helyeztem. Voltak akik nyakúkban hordták. Az idősebbek közül csak egy-kettő szenvedte át védőszemüveggel a napot. Este — mintha csak összebeszéltünk volna —, egyszerre fejeztük be a munkát egy órával előbb, mint máskor. Három színes dolgozón kiviil nem maradt senki az osztályom A vezető, amikor elvonulásul! ■ kát látta, szótlanul nézett utánunk. (Másnap senki nem kérdez t meg tőlünk, 'hogy miért néni dolgoztunk? Egyszer csak azt láttam, hogy az egyik őrt g szakember az osztályvezető fejére helyezte a védőszemüveget, aki néhány perc múlva e! sietett közülünk. Most már legtöbben magú . elé tették a szemüveget dobozá vaí. Minden maradt a régiben. Mint mindig, most is csak szül; ség esetén használjuk. Példái: . ha kémiai anyagokkal dóig - zunk, védőszemüvegeit) viselünk Általános üzemvizit esetén sze műnkre hellyezzük, hogy Iá - isák, tudjuk, hogy mi a rend - let? Mi aztán betartjulk. Tőlem azt kérdezte meg vezetőink, hogy hol tartom a szem üvegemet? A tokjában, — feleltem, mire. ő megjegyzés nélkül tovább ment. Mert, országos rendelkezés től lévén szó, valakinek; jó űzi volt ... Nyilván mindenütt b - tartják a rendeletet. Már meg sem kérdezem milyen időket élünk? Gépiesen nyúlok minden reggel a védőszemüveg után. Jó FELELET — Te meg tudod állapítani Rózsi arcán, hogy mikor baz. - dik? — Hogyne. Amint kinyitja a száját és beszélni kezd. AZ ATYAFIAK PÁSZTOR JÓZSEF piUantott. Észrevette, hogy vele szemben, de kissé távolabb az ura ül. Az arcát láng verte ki, azután hirtelen elsápadt. Csobánc z tiszteletteljesen, szomorúan és nagyon komolyan felé hajolt. Az étterem forgott vele, szédülést érzett. A szemét lehúnya s azt hitte, hogy elájul. A másik pillanatban felpattan és futott fel. a szpbájába. Csobáncz lehorgasztotta a fejét. Maga elé susogta fájdalmosan: — Othagyta a virágot. Nézte az üres asztalt. Ott állt előtte a párolgó leves, de a kanalat a kezébe sem vette. — Levest nem tetszik parancsolni? Csobáncz felrezzent s zavartan rehegbe: — Nem . . . Elviheti. Azután észrevette, hogy egy Ihotel-boy lép be az éttermibe, Sárika asztalához megy, a rózsabkrétát kiemeli a vázából és gyorsan kimegy vele. Csobáncznak melegség futott a szive köré. A pincér a fülébe súgta: • i — Hozhatom a húst, nagyságos uram? Csobáncz zavartan válaszolt. — Hozza. Megebédelt. Fizetett. Egy névjegyet vett elő és átadta a főpimcérniek. — Küldje fel a névjegyemet a sízázhuszonhetesbe. A főpincér meghajolt. Telefonált az első emeletre. Pár perc múlva a hotelszolga1 lépett be az étterembe, a főpinoér odaadta neki a névegyet s néhány szót váltott vele. Csobáncz izgatottan nézte az ajtót. A szive hevesen vert. Az ajtó nyílt. Csobáncz lélekzetét elfojtva figyelt. A hoteligazgató lépett he s komolyan körülnézett az étteremben, Csobáncz remegve várt. Az ajtó újra nyílt. A telefionosfiú lépett íbfe s valakit keresett az étteremben. Véjgre jött a szolga. Kereste a főpincért, de ez a terem túlsó sarkában volt elfoglalva. Csobáncz feliugrott s a szolga felé sietett. Felindulva kérdezte. — Mit mondott a százhuszonhetes? — Nem fogadhatja a nagyságos urat. Fáj a feje. Csobáncz ütést érzett a mellén. Fordult vele egyet a terem. .- 164 -Sárika elkapta az anyja két kezét. A szemébe nézett és a pillantása rásiklott az Irma néni arcára. — Igen, ha gazdag leszek. Ha a nyakamba szakadna valami amerikai nagybácsi vagyona. — Hát az urad annyira szereti a pénzt? Sárika elpirult. —Nem. De én szeretem a függetlenséget. Igen! Hogy ne mindig, csak kapjak, hanem én is adjak. Akkor talán még lehetne erről szó, de nem ... Bolondokat beszélek. Irma néni elgondolkodva szólalt meg: — Pedig van benne valami ... Én is azért voltam ú a házban, mert a kezemben volt a kasszakulcs. A két karja a Sárika nyakába hullott, az arca az arcához simult. Sárika fulladozott Irma néni karjai között. A kára fon és borszesz szagától majd elszédült, de most tűrni kellett A sioxsdöntő pillanat elérkezett. ‘Megcsókolta Irma néni arcát jobbról, balról. Aztán a kezét. Irma néni szeme megcsillant. — Mindig szerettelek, kedves! Sárika pirulva, szégyenlősen mosolygott. — Mondok valamit — lölelgette Irma néni, — de ez a tán igazán az akaratom- Holnap rádiratom Gorzsát, de ... D az irtást csak akkor adom át, ha az uradhoz visszamégy. — Még meggondolom. Péter bácsi dugta be fejét az ajtón, ravasz m|osollyal. — Megjöttem, mucusom! Irma nnéni arca szélesre derült. — Péter! — kiáltotta. Péter 'bácsi lassan az ágy felé sompolygott. Irma néni rákiáltott: — Hajolj felém! Szagoljalak meg! Péter1 bácsi olyan, arcot vágott, mint a tettenért gyerek. — Bocsásd meg, szivem, azt a két decit, amit az e,st megittam. Akkor isi rádgondoltam. Irma néni arca most megszelídült. (Megfogta a Péter bácsi kezét. — Gazember! —- mondta gyengéden. És mintha minden feloldódott, kién,gesztelődött ■ volna benne, a kezét Péter bácsi szája elé tartva mondta.-p 161 — ■| aáfL Secretariat. Secretary Sr d'État of State KANADAI ÁLLAMPOLGÁR ÖN! VAN BIZONYÍTÉKA! Vagy: — Kanadai születési bizonyítvány vagy — iTCon,odrai Á lln.mpnlaárció ra-> OUrnállVa Felvilágosításért lépjen érintkezésbe: COURT OF CANADIAN CITIZENSHIP '200-303 Main 'Street Winnipeg, Manitoba R3C 3G7 TELEFON: 985-379(2 I ÖTVEN ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! [ ALEX. A. KELEN LIMITED ■ KELEN TRAVEL SERVICE t 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. |, I II J A*» if Forduljon bizalommal irodánkhoz. U I Aji Utazások a világ minden részébe. II Ulf > Főképviselet. NaponUa küldjük a megbízásokat K I KKfl' Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax B B I It HM ■ alapból levonható. « TII7 CVi Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. m H IUlla. FőkéPviseiet. B| Eli küldés Romániába. Igen gyors elintézés! _ LEI. Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyaroriszági válóperek. ® A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi ® L ügyeit! ■ mmmmmmmmmmmm
