Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-12 / 28. szám

ROZANICH IVÁN: Ciprusi lombok - nyugati poíiiika Miért yan szükség végrendeletre! nálatban lesznek, mert az A- fe-gyverek bevetésétől mindkét fél tartózkodik nagyon is koc­kázatos mivolt.uk miatt. — Ez az oka annak is, hogy a máskor .— és annyiszor — atómihalállal fenyegetőző Szovjet most, ami­kor Makarios egy ízben már se­gítséget kért, nem sietett azon­nal erőit fölvonultatni, sőt az ilyenkor szokásos kiardcsörteté­­se is elmaradt. A tét ugyan csábitó, de annyira kockázatos, hogy a háborús, kalandot nem éri meg. (Marad inkább a “bé­kés” megoldás, abban a remény ben, hogy a nyugati éberség a­­dott pillanatban való szünetelé­se lehetővé teszi a szigetország megkaparimtását akár közve­tett -— ciprusi népkormány —, akár pedig közvetlen: orosz megszállás útján. És akkor Nyugat átkozhatja a percet, a­­melyben önállóságot adott Cip­rusnak. magyar szabadság védelmében ? De lira valaki megkockáztatná, minit tette Bang Jansen, a be­csületes dán diplomata, annak részére mindig akad golyó, mé­reg, vagy gyünk Moszkva fegy­vertárában. Ciprus nem nagyságával, vagy éppen gazdagságával csá­bítja a világkommunizmjust, ha­nem hadászati fekvése fontos­ságával. A Bulgáriába bármikor felvonultatható szovjet eu.ők egy esetleges szovjet-török össze­csapáskor a Cipruson feltléte­­zetten létező támaszponttal olyan harapófogót alkotnának, amelyek a siker minden remé­nyével gyakorolhatnának nyo­mást a török hadseregre. Mert az elkövetkezendő háborúban a régi fegyvernemek még hasz-A Szabad Világi Magyarok Világkongresszusának torontói határozata 1975. Vili. 24.-én (Az alábbi irás 1964-ben je-. lent meg a CARIGBI UJSÁG-ban j szerkesztőjétől, aki a magyar | újságírás egyik legrégibb jeles munkása.— Meglepő megfigye­lései értékét növeli az, hogy ináig sem vesztettek időszerű­ségükből. — Nyugaton Ihat a helyzet változatlan! . . . P.K.dr.) Kinek ne jutna eszébe a fen­ti cím olvasásakor Petőfi egyik verseskötetének elme: “Ciprus­­lombok Etelka sírjára”. Sajnos, a hasonlat temetői gondolato­kat ébreszt az emberben, de ezek a lombok nem Ciprus sír­jára, hanem a nyugati politika ciprusi sírjára illenek. Mert Gö­rögország (bejelentette, az At­lanti iSzerződés céljait szolgáló katonáit visszavonja, minthogy esetleg szembe kiéli szállnia tö­rök fegyveres támadással! A tragédia ebben az, hogy Török- | ország is tagja az Atlanti 'Szö­vetségnek s most a kiét szövet­séges állam ádáz gyűlölettel szemléli egymást és lesi az al-; kaimat, hogy egymás torkának | ugorjék — a Szovjet legőszin- I téhb és legigazabib örömére. “Divide et impera” — kelts viszályt és parancsolj nekik, hangzott a régi Rómában a mindenkor bevált tétel s nap­jainkban szemünk előtt meg­újult, mint már annyiszor a történelem folyamán ez az ál­lam- és hatalompolitikai böl­csesség. Igaz, előbb Ciprust fel­osztották, méghozzá a nyuga­tiak, görög és: török részre; és ezzel, ki tudja, milyen vihar j mag’váti vetették el a Földközi- i tenger keleti medenicéjébeln. A I kisebb megosztást követte az- i tán a nagyobb: a Nyugat védel- ! mi gerincét képező Atlanti Sző- j vétség két állama néz egymás- j sál állig fegyverkezve farkas- > szemet. Moszkva pedig, dlöírzsö- J Li a kezét s várja, hogy mikor [ mérgesedik el annyira a (hely- | zet, hogy érdemes lesz legalább | is “önkénteseket” meneszteni a 1 ciprusi szabadság “megvédésé­re". (Egyiptom felől nem fenye­geti ugyan nagy veszély Maka­rios szép fehér szaikállát, mert alig hihető, hogy Izrael tétlen nézőé a köizelkeleti sakktábla reánézve túlveszélyes lóugrá-! sát, de más a helyzet a Szov­jet szempontjából. Hihető, hogy egy esetleges 1 “megvédés” esetén az UiRSS nem nagyon sietne Ciprust át- j adni a görögöknek, hanem o­­lyan “népi kormányt” segítene hatalomra, amely Ciprusból is \ “szocialista” államot teremtene,1 ameliynek legelső teendője! az lenne, hogy a baráti szovjet csapatokat további maradásra kérné, amit, ismerve Moszkva kegyes szivét, az oroszok nem volnának képesek megtagadni. — Hát ez az, amitől Görögor­szág is fél, mert tudja jól, hogy az 'esetleges szovjet segítség: egyenlő volna Ciprusnak: Gö­rögország számára biztos és teljes elvesztésével. Hogy a gö­rögök Maka ri őst korábbi b allé­péséért a polkiol fenekére kíván­ják, ez kétségtelen. (Mert ha a törökök netán el is foglalják Ciprust, lehet remélni a tőlük való visszaszerzésben, de Moszk va nem engedi el egykönnyen a szerzett zsákmányt s amellett olyan erő nyerne polgárjogot, amit a hajdanvaló keserű ma­gyar népihumor így fejezett ki: “fogtam töröikiött, de nem' e­­reszt”. Valószinüleg ezt Nyugat is, de meg a törökök is jól meg­fontolták s inkább mindenre készek, csakbofgy Makarios hi­vó szózata el ne hangozzék, így állván a dolgok), Makarios tovább fenyegetőzik, mert jól tudja, hogyha tőle nem is, de a szovjet beavatkozástól ellen­ségei és barátai egyaránt fél­nek :s a kérdés csupán az, hogy melyik nagyobb’ mértékben. . . ? 'Moszkva, mint mindig, ezút­tal sem kockáztat semmit. De minek is kockáztatna? — Amit eddig a kommuniz­mus területben nyert háború nélkül, csupán a háború rémé­nek felidézésével érte el. (P.K. aláhúzása!) Biztosra ment min­denütt, még Magyarországon is 1956-ban, hiszen tudta, hogy az EINSz-i’oen lassan majd elalusz­nak a főik eveit hullámok s pár esztendő elteltével, amikor a szabadságharcosok sírjai felett behorpad a bánit; nem kell még az elítélő szavazásoktól sem tar tani. A világ kereke tovább fo­rog é;s, ki kockáztatná meg a legcsekélyebbet is az eltiport Mindenki halandó s ezé t senkisem áltassa magát azzal, hogy az ő ideje még nem érke­zett el. Előlbih, vagy utóbb 'min­denkire sor kerül. A természet törvényei alól nines kivétel. Ar­ra is gondolni kell, hogy a mai rohanó világban, halálos bal­eset bárkit érhet. Tanácsos te­hát idejében végrendeletről gondoskodni, ami csak bölcs e­­lőrelátás és semmiesetre sem jelenti még, hogy vége már az életnek. Sajnos, ismételten előfordul, ■hogy valaki végrendelet nélkül hagyja itt ezt árnyékvilágot, ugyanakkor — közeli rokonok hiányában — vérszerinti örökö­sei sincsenek. Ezek vagyona — akár kevés:, akár sok .— ahe­lyett, hogy a magyarság javát szolgálná, annak az államnak a birtokába jut, amelynek úgyis van bőven. Csak nemrégiben történt', (hogy egy kaliforniai magyar másfélmillió dollárja ily módion szállt az áliámra. Pe­dig váltig foigadkozott életében, hogy magyar kulttúrális célok­ra fogja azt hagyni, s mégis végrendelet nélkül halt meg. Micsoda jóvátehetetlen hanyag ság és mulasztás! Elsősorban tehát azok igye­kezzenek érvényes végrendele­tet szerkeszteni, akik egyedül­állók és nincsen (közeli roko­nuk. Ne legyenek haláluk után is “szívtelenek, irigyek”. Embe­ri gyengeségüknél fogva túlsá­gosan magukra pazaroltak, vagy fukarkodtak., de földi éle­tük után erre már nem lesznek “rászorulva”, a túlvilágra árva fillért sem vihetnek magúkkal. Csupán csekély jóindulat, némi előrelátás kell ahhoz, hogy föl­di javainknak ne idegenek, ha­nem annak a nemzetnék ifjú­sága, jövője, sorsa lássa hasz­nát, amelyből vétettünk. Megiható és megdöfabentő, hogy a Széchenyi Társaság ki­mutatása szerint1 néhai Kubicza Kázmiér ezredes (Kanadáiban egyszerű fizikai munkás) 410 dollárt hagyományozott vég­­rendeletileg a Magyarságitudo­­hiányi Tanszék létesítésén©«. Kér dezem, miért csak a (kisembe­rek szivében él az áldozatkész­ség, akik életükben is szerény órabérükből adakoztak egyház­nak és mindenkinek. Ha a mi­nimális órabérért dolgozók szá­zasokat képesek adományozni, a jól kereső orvosok, ügyvédek, sikeres üzletemberek részéről az aránynak ezresekben kellene kifejezésre jutnia. Vajh, hol a­­kad egy Széchenyihez fogható mecénás széles e földkereksé­gen? ügy látszik, még mindig a plebejusoknak, a plebs mise­­iának kell viselniük a “(közter­heket”, mint egykoron Petőfi idejében, akinek első versköte­Winnipeg, Man. 3 NYILATKOZAT | Az, Amerikai Magyar Szövet- . í ség igazgatósága megdöbbenés I sei vette tudomásul, hogy Char- I les Elemér tb. alelnlök és Stel­­j kovits Albert igiazató megjelent I a washingtoni magyar követség 1975. április 3.-d fogadásán, melyen Magyarország szovjet megszállásának 30. évfordulóját pezsgős bankett keretében ün­nepelték annak a kormány­­rendszernek! képviselői, akik a­­l latt 1945 óta a magyarság száz­ezreit gyilkolták meg, vagy hurcolták el. Mindketten a Wil­liam Penn Fraternal Associa­tion főtisztviselői. Az Amerikai Magyar (Szövet­ség igazgatósága 1975. május , 3.-án az alapszabály erről szóló | rendelkezése, az 1967. évi phi­­j ladelphiai gyűlés és az 1974. ( novemberi közgyűlés Ihatároza­­| tainak alapján nevezetteket t ! magatartásuk igazolására szó- I litotta fel. j I Miivel az Amerikai Magyar, | Szövetség, a felszólításra a mai; Különös aggodalmát fejezte ki a Világkongresszus azzal kapcsolatban, hogy a magyar kommunista rendszer által- min den évben április 4.-én, Ma­gyarország; szovjet megszállá­sának évfordulóján rendezett fogadáson, egyes szakad világi szervezetek képviselői isi megje­lentek, mint legutóbb Washing­tonban, ahol a William Penn napig érdemleges.' választ nem kapott, nevezettek szövetségi tisztségét megszűntnek nyilvá­nítja, és őiket az Amerikai Ma­gyar Szövetség igazgatósága tagjai sorából törli. Ugyanakkor megállapítja az Amerikai1 Magyar Szövetség i­­gazgatósága, hogy fennti ha­tározat nem vonatkozik a Wil­liam Penn Fraternal Associa­tion intézményére és sok tíz­ezer áldozatos amerikai magyar tagjára, akik továbbra is meg­alkuvás nélkül küzdenek a Szovjetunió általi a magyar népre kényszeritett elnyomó kommunista rendszer ellen. Az Igazgatóság nevében Pásztor László, s.k. az Igazgatóság elnöke. HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK. ...HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! Testvér Segítő Egyesület veze­tői követték el ezt az áruló lé­pést. A Világkongresszus a legéle­sebben elítéli az ilyen maga­tartást és megállapítja, hogy az ilyen magyarok önmagukat zárják ki a szabad világi ma­gyar közösségből. Nagy Görgy, s.k. szervező titkár. ASSZONY-POLITIKUSOK MARCUS VAN STEEN te egy derék mesterember ado­mánya következtében jelenhe­tett meg nyomtatásiban. * * * Kanadában a magánjog tar­tományonként változik, minél fogva rövid cikk keretében csak néhány általános érvényű gya­korlati tanácsra szoritkoizha­­tonn. Bizonyos alaki kellékek fi­gyelembevételével (nyomtatott Will Form is .kapható ) bárki ir­hát végiendeletlet. Elvben nagy­szerűen hangzik ez, mégis óva­tosságra van szükség. Figye­lembe veendők a nyelvi nehéz­ségek, valamint az, hogy a törvénynek sok ága-boga van. Ajánlatos tehát közjegyzőhöz, vagy ügyvédhez fordulni. A díj­szabás tartományonként, váro­sonként változik, miértis egy­szerű testamentum esetében 15-50 dolláros költséggel kell számolni. Kívánatos előre meg­tudakolni a honorárium össze­gét, ami függ a végrendelet terjedelméből. Mindazonáltal ne sajnáljunk két-három tízest ott, ahol esetleg ezresek forognak kockán. Egy-két napi kerese­tünk feláldozásával elkerülhet­jük, hogy hosszú évek szorgos munkásságának gyümölcse e­­bek harmineadjára jussom. Szinte 'természetes, hogy a végrendelet érvényessége nem függ, az időtől. Ha formailag ki­fogástalan, mindegy, hogy öt vagy öttven éves az okmány. Minthogy bizonyos dolgok még a végrendelkező életében meg­változhatnak, a már meglevő végrendelet módosítást, kiegé­szítést, vagy megsemmisítést igényel. Legtöbb esetben csu­pán kisebb változtatásról van szó, ami az ú.n. Codicil (tolda J beiktatásával jut kifejezésre magán az eredeti okiraton. Erősítsük a száműzetés cél­kitűzését azáltal is, hogy a ma­gyarság vallás-erkölcsi, műve­lődési és nemaetlmentő intéz­ményeiről is megemlékezünk végrendeletünkben. Mindenne­mű támogatásra méltók egy­házközségeink, iskoláink (mint a Magyar Gimnázium Német­országban), a Magyarságtudo­­rnányi Tanszék Alapítványa ('Széchenyi Társasság, Calga­ry),a magyarnyelvű keresztény lapkiadók, cserkészetünk. Mindiszeinty, a legszegényebb magyar hercegprimiáo, életie u­­tolsó sajtó-értekezletén a venéz Caracasban megígérte, (de már nem teljesíthette), hogy felhí­vást fog intézni a magyar tár­sadalomihoz a magyar kultúra és sajtó érdiekében, hogy “az örökös nélkül maradt, vagy méltó örököst nem találó ma­gyarok hagyják vagyonukat, vagy annak egy részét ilyen cé­lokra.” Ősrégi. Ez a (három asszony jelenleg a “legfényesebb csillag” a 'ka­nadai politika egén. Mindegyik viszonylag fiatal, mindegyik kész és képes is arra, h-ogy, a következő egy-két évtizedben a kanadai közélet előmozdításán fáradozzék. A bibliából “Mi a hit? — Bizodalom ab­ban, hogy valamely remélt do­log valósággá lesz és kétségte­len bizonyosság valamely do­logról, amelyet az ember nem lát. Ez által a hit által kaptak Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. Hit által értjük meg, hogy a mindenséget Isten sza­vával teremtette akként, hogy a láthatatlanból jött létre a lát­ható.” (Zsi'd. 11:1-3.) INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ^ Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - (OMTURIST PénzktiIdámények és vámmentes csomagok PÉNZ- £S GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. — Mindenről le akarsz mondani? — Nem ... De ha nem tudok boldogítani egy férfit, árit szeretem ... — Honnét tudod, hogy nem tudod boldogítani? Sárika a szempillája alól pislantott az Irma néni arcába. — Hát az is vagy. Ha igazán nagystílű nő volnál, akkor nem engedted volna, hogy az urad elszaladjon tőled. — Hát . . . Honnét tudom .. . Megmondta Berta néni, hogy én egy kis nyárspolgárnő vagyok — Én szaladtam el tőle. — Hát ez meg éppen butaság volt! Sárika pirulva vágta vfesza: — De hiszen mindenki 'kritizálta. Be akarták Lizonyitani, hogy nem való a mii famíliánkhoz. — Ki mondta ezt? — Hát hogy ki mondta? Irma néni is haragudott rá, hogy imásfortna volt. — Én? Hát szóltam én egy szót? >— Bocsánat, Innia néni . .. — Nekem semmi kifogáslom nem volt ellene. — És a két Csehák-lány? — Ezek buták! — Mégis nekik ígérte tegnap Gorzsát Irma néni'! — Azt még meggondolom. Sárika felállt. Kiegyenesedett. Az asztalról felemelte a kis, kézitáskáját. Belül remegett, de uralkodni akart magán. — Csak nem akarsz már elmenni? — kérdezte Irma néni. — A délutáni gyorssal utazom. — És visszamégy a hotelbe? — Egyelőre . . . És, ha nem akarná tovább Irma néni fizetni? Irma néni sírás pillantást -vetett rá. — Mit beszélsz lelkem, aranyom. Odaadnám neked az egész világot, ha boldoggá tehetnélek. Sárika ©Imélá^ott. Maga elé susogta: — Én már voltam 'boldog, de nem hagyták .. . Az anyja hevesen magához szorította Sárikát. — Igaza van Irmának. Visszamehetnél az uradhoz.- 160 — Mikor (Sárika az édesanyjával az ajtó elé ért, Irma néni a Csehák-lányok felé fordult: — Tiétek lesz Gorzsa! Mikor az ajtó becsukódott Sárikáék után, felállt a kis sovány, nefeleljtstszemü Zsarkóné. Most is szelíden, szomorúan mosolygott, mint minidig'. A feje olyan volt, mint Giotto egy angyalfeje, csak valami fáradság szoimorkodott rajta. — Hát te isi «négy, Anci! — ikiálította felé Irma néni:. — Csak nem szaladsz a lump urad után? Zsarkóné lesütötte a szemét és félénk, bágyadt hangon szólt: — Nem. -Csak hazamegyek ... Megvetem az ágyát, mert hátha reggelre hazajön. Kezet csókolt (Irma néninek. Ő volt az, aki soha semmit sem kapott, sem az élettől, sem az emberektől. De ,néha bol­dogabb volt, miint a többi. Ha az nra, egy-egy gyegéd pillana­tában a kezét megfogta, vagy az lödébe ültette, puhán magához szorította s a fénylő szemét a szemébe mélyesztve mondta: — Te! Napsugaram! Miikor repülsz el az égbe? Ilyenkor úgy érezte, hiogy ráéresizkedik a holdogságos. ég. Az ura szemébe mosolygott s szivdobogva rebegte: — faég nem . . . Várok . .. XXYT. Irma néni szobájában e-rő® kámferszag áradt szerteszét. A kámforos borszesiz minden elképzelhető szenvedést enyhített, még talán a boldogtalan szerelmet its.. Az egyik cseléd bedugta az ajtón a fejét. — Nagyságos asszony, tíz tojás kellene. Irma néni nagyokat nyögve fordította a leány felé a fejét. — Tíz tojás? Hát mihez kell az a tiz tojás? — Hát a tortához. Irma néni kotorászott az éjjeli szekrényen heverő kul­csok között. Egyet felvett közülük s odanyujtotta a leány felé1. — Tudod,, (hány tojás van a kamrában? — Nem én, Irma néni tekintete élesen felvillant. — Mert én tudom. (Száznegyvennégy. Ha tizet elveszel, — 157 — . j (Canadian Scene.) — Amikor .! Rosemary Brown a közelmúlt­­. j ban megpróbálkozott azzal, . j hogy az újdemokraták élére ke­­. rüljön, ez csak egyik jele veit , - annak, hogy az asszonyok, ép- L ' pen a Nőik Nemzetközi Éve . idején — “eget kérnek mag.uk­­. nak”. Három szavazásra volt . szükség, ahhoz, hogy az egyéb­­; kénit népszerű Ed Broadúent , győzelmet! tudjon aratni a párt- i u Vehető választó .ktonif er e ne iá n. . • | Rosemary, 45 évvel ezelőtt, I- Jamaikán született. Nagyanyja j : az ottani egyik párt alapítója ;J_volU Az ‘‘unoka” 19 éves korá­­;1 ban jött Kanadába, a montreáli I -1 MdGill egyetemre. Ezt követő- |- leg B.C.-be menit, hogy — tár-i sadaiiciniut'udományból — anes- 3! terfokozatot: szerezzen niagá­,' nak. 1' J. S. Woodswortlh és IM. J. t Ooldwell nyomában járó férni-! 1 násta és 'Szocialista. Tartomá- j 1 nyában, British Columbiában,1 1 úgy tekintenek rá, mint Barrett ( • minisztereLnök és kormánya “lelkiismeretére”. .Sok tekiintet­’ ben hasonlít Ágnes McBhailra,- Kanada első női képviselőjére, aki annak idején, 1932-ben 5 Woodswortlh oldalán a Coope­rative Commonwealth Federa­tion, az Ujdemokrata Párt előd­je megalapítója volt. Sokan úgy vélik, hoigy a iklon­­zervativ párt, amely a tavasz­­szal1 tartja majd pártvezető vá- i lasztó kongiesszusát, szintén t talál asszony jelöltet, még pe­dig talán éppen Flora Mac­­’ ; Donakl-ban, ebiben a kJtünő . asszonyban, akinek meg is vannak az ambíciói. Flora Mac­­j. Donald 1972-ben ke|rült először a parlamentbe, mint Kingston j és a szigetek! képviselője. Ezt megelőzőleg, hosszú ideig, részt vett a konzervatív párt szerve­­zői munkájában. 1 Flora MacDonald 1926-ban 3 született és ambíciói tetőpont-; _ ján van. Mint ellenzéki képvi­­_ selő már bebizonyította, hogy j j rendkívül jól tud beszélni,, na- j > gyón tájékozott és jól érti a ka- 1 nadaiak társadalmi és gazdasá-; „ gi gondjait. Még, túlságosan ko-! rai volna azt mondani, hogy | 1 jelölteti magát a pártvezetői | ^ tisztségre, de soiklan egyenesen remélik, hogy indul. ! Egy másik asszony, aki szin- | . tén 1972-ben került először a s páriáiméntbe, Jeanne Sauvé, a j z québeci Ahunstic liberális kép­­. viselője. Volt miniszter felesége r és most maga is tagja a kor- í j many, tudományos^ és techno­­(- .Lógja ügyi miniszter. 5 A Saskatchewan! Frudhiom­­r me-ban, 1922-ben született. T i­- nulmányait egy ottawai zárdá- i ban kezdte és egyik párizsi e­­t gye temen fejezte (ke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents