Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-12 / 28. szám

Winnipeg, Man. A ZÖLD KÖNYV - KIEMELKEDŐ RÉSZLETEI (Folytatás) Kivándorlás és a népszaporulat enyhítése A világ nagyabb fejlődő or­szágai és azoknak vezetői nem tekinthetik) a kivándorlást, mint egyik módját, népesedési problémáik enyhítésére. Alkalmilag kifejezett kanadai vélemény szerint, egy terület­ben és erőforrásokban gazdag ország köteles közreműködni a globális népesedési problémák: megoldásában. Ez lehet egy di­cséretre méltó szimpátia kifeje­zés, de nem nyer támogatást azokban az országokban,, ahol legsúlyosabbak a népesedési problémák. Ez a nézet egyéb­ként sem volna alkalmazható, mint gyakorlatilag megvalósít­ható politika. A TUDÓSÍTÁS A szellemileg és technikailag képzett személyek kivándorlá­sa a fejlődő országokból a fej­lett országokba — amit népsze­rűén “tudóí&cisábitás”-nak hív­nak — tárgya volt beható ku­tatásnak és élénk vitának). A fejlődő országok többsége hang súlyozta az Egyesült Nemzetek Szövetségénél és máshol, hogy a magaiskiképzésü személyek kimenetelét ártalmasnak tekin­tik. Habár Kanada nemzeti érde­ke megkívánja, hogy a beván­dorlási program hangsúlyozza a szelektivitást, a kormány tel­jes tudatában van a fejlődő or­szágok aggodalmának a isizak­­képizett személyek elvesztése miatt. MENEKÜLTEK A második világháború utáni települők közül Kanadában, egy a tizlből menekült volt. A bevándorlási politikának ez a jellege jelentős köztámogatás­­ban részesül Kanadában. A bevándorlási politika érzé­keny pontja az, hogy kit tekint­senek alkalmasnak a menekült status elnyerésére. Minden eset ben szükséges határozottan megállapitanii, hogy veszélyez­tetve van-e aiz illető személy élete, vagy szabadsága ... és világos megkülönböztetést ten­ni az üldözéssel fenyegetett va­lódi menekült és a vándorló kö­zött, akit a származási országá­ban létező gazdasági nehézség, vagy a helyzettel való általános elégedetlenség késztetett a ka­nadai bevándorlás kérvényezé­­sére. Federáiis-tartományi Felelőségek (4. fejezet) Mindent összevéve, Kanada kormánya vállalja és gyakorol-, ja a felelőséget a döntésért, hogy az ország érdekének megfelelően, kit engedjenek be Kanadába ési kit utasítsanak el. Azonban vannak nagyon atkiv tartományi érdékek a kanadai bevándorlási politikával kap­csolatban, úgy a bevándorlók toborzásában külföldön, mint későbbi telepítésük és a közös­ségbe való integrálásuk sok szempontjából. A federális-tartomány'i szoro­sabb együttműködés elősegíte­né a jövő kanadai politikát az­által, hogy a bevándorlással megkönnyítené a regionális és < helyi munkakereslet kielégíté­sét, és ellátná a bevándorlókat szolgálatokkal', amelyek segíte­nék őket aíiKicümaizkodni a ka­nadai élethez. A Quebec tartomány által kezdeményezett programok fel­bátorítják a bevándorlót, hogy gazdaságilag és társadalmilag integrálja magiát a franeianyel­­vü közösségbe. Ennek követ­keztében egy különleges együtt működési megállápodás jött létre Ottawa és: Quebec között, amely nemcsak egy tartomány­nak a magánérdekeit világítja meg, hanem a nemzeti érdekek­kel kapcsolatos fontos követ­kezményeket iis. Az ottawai és tartományi kormányok közötti rendszeres megbeszélések ne legyenek kor I látozva a tényleges bevándorlá­si eljárást érintő kérdésiekre. A nemzeti alapelvek kialakítását a jövőben a szövetségi-tartomá­nyi megbeszélések alapján kel­tenie megjavítani. Ilyen módon a bevándorlást szélesebb alapo­kon lehetne irányítani, ami job­ban megfelelne azoknak a cé­loknak, amelyekben a beván­dorlás szerepe jelentős. A TÖRVÉNY (5. fejezet) A kormány által kezdemé­nyezett módosítása a bevándor­lási politikának főleg azt céloz­za, hogy ez a módosítás minél előbb egy új Bevándorlási Tör­vény elfogadásához vezessen. Az 1993-ben megszavazott je­lenlegi törvény szintén a század ©lejen elfogadott tői vényhozás­­nak volt az eredménye a jelen­legi törvény sok szempontból elkerülhetetlenül “idejétmúlt­nak” tűnik fel. A törvényen a­­lapuló kanadai bievándorlási po­litika módosításánál, bárom fontos kérdés érdemel figyel­met. (1) A törvény korszerűsítése, egyszerűsítése és konszolidá­­sa: A nyilvánvaló első feladat az volna, hogy a jelente gi Beván­dorlási Törvényből eltávolítsák a korszerűtlenségeket, beleért­ve az orvosi alapon való tilal­mak módosítását a jelenlegi or­vostudománynak megfelelően éis bevezetni hajlékonyságot a tjöjrvénybe úgy, hogy a beván­dorlási szabályiok lépést tartsa­nak a tudomány haladásával és a változó hazai és külföldi vi­szonyokkal. A Bevándorlási Felebbezési Tanács törvényhozását egyesí­teni lehetne az új Bevándorlási Törvény-nyél, miután a felébb e­­zé|si rendszer épsége és önálló­sága valóvá vált. Naigyon fontos a Bevándorlá­si törvényt úgy szövegezni, hogy könnyen érthető legyen érdekelt nagyszámú nép részé­re. (2) A Bevándorlási Törvény tartalma co a Törvény Szabály­zataiban közlendő tartalom egyensúlya; Nagyon előnyös volna, ha az új Bevándorlási Törvény arra szentelné magát, hogy egy ért­hető nyilatkozatot adjon a po­litika lényeges; alapelveiről — (ami most hiányzik) — és lé­tesíts en egy törvényes alapot, amelyre építeni lehetne, a szük­séges adminisztratív berende­zést. Bármilyen belátási hatás­kört nyújt a törvény a Munka­erő és Bevándorlási Miniszter­nek a kivételes esetek intézésé­re, a Szabályzatok nyújtsák a nélkülözhetetlen hajlékonysá­got, amelyet a bevándorlási el­járás lényege megkíván. (3) Az alapvető bevándorlás politikai célok kifejezése a Tör­vényben: A jelenlegi bevándorlási tör­vényhozás nem tartalmaz egy határozott célokról szóló ikije­­lentést. A törvény inkább a “ka­pus” szelepet játsza, amely ki­emeli az lejárásokat a nép kizá­rására, de elhallgatja befoga­dásuk indokait. Az uj Beván­dorlási Törvénynek ki kellene fejezni az általános nemzeti cé­lokat, amelyek szolgálnák a kanadaiak kívánságát a beván­dorlók és nembevándorlók be­fogadásával kapcsolatban. Törvényhozási módosítás a­­látámaszthatna egy hajlékony, méltányos és hatékony nemzeti bevándorlási politikát és nyújt­hatna megoldást különböző kérdésekre, amelyet a jelenlegi törvénybOízás nem nyújt. Pél­dául: — Az új törvényhozás kizárá­sára, amikor a sérelem sú­lyossága nem igazolja a de­portálás stig máit és követ­kezményeit; — A személyeik státusának vizsgálata folyamán engedé­lyezett “feltételes” Kanadá­ba való belépés más for­mája, bizonyos mértékben enyhítené a belépési pont bevándorlási tisztjeinek tér­ikét, amidőn kegyszer és mindenikiorra” szóló döntést kell hozzanak; — Mivel a kivizsgálási eljárás, melynek folyamán megha­tározzák a személy belépési, vagy települési kérvényét, deportálási rendellkiezést e­­reményezhet. Ez alkalom­mal szükséges ezeket az el­járásokat pártatlanul és tár­gyilagosan vezetni, tekintet­tel a személyi szabadságok­ra és jogokra, amiket a ka­nadai személyek élveznék a Polgári Jogok törvénye a­­latt. DALOLJUNK... BÚZA, BÚZA, TISZTA BÚZA KALÁSZ ... Búza, búza, tiszta búza kalász, Ez a világ csak engemet gyaláz, Veled együtt vetnek fel a szóba, Kis angyalom, nem tehetek róla. Búza szemét kinyomatja a ló, . Kis angyalom te vagy hozzám, való. E világnak hadd járjon a szája, Megélünk úgy mint az ég madárja. JÉMLtoti ÖkhflU­BÓL... SEMLEGES TERÜLETRE (1975) Elálimodtam magamat a fa­lum dombjaira, a Duna-Tisza közére . . . oda ... messzire ... ahol langy a levegő, dúsak a lombok . . . ahol csendesen foly­­dogál a patakok vize a édesen illatozik az akácfa virága, ahol a megöregedett kántor épiti új házát a domtetőn a templom mellé, hogy meglegyen a fészek ahonnan elhaljon a közeli te­metőbe. * 4= * Ö pedig — amikor megérez­te, hogy odaálmodom magiamat — elsírta magát. Merthogy ... nélküle álmodom oda maga­mat? S én ,aki nem vettem észre, hogy elsirta magát, építeni kezdtem az én házamat — a kántor háza mellé. Svédországban olcsóbb a fa, mint máshol, olcsóbb, mint a kontinensen, az emberek; egy­könnyen kidobják a hasizniált deszkát. Kicsit sérült, vagy van benne néhány szeg, már nem is kell. 'Selejt. Ki vele. A csónakkikötőkben, a mo­torcsónakok és vitorlások er­dejében, vagy a partokon bőven akad deszka. Télre 'bakokat csinálnak belőlük és a lecsi­szolt bőrét vesztett csónakok, azokon alusszák téli álmukat. Tavasz felé csak úgy dalolnak a motoros smirglizőtárcsák s száguldanak a fernisszás ecse­tek. Csónakok a vízre, szerszá­mok a ládába kerülnek, bakok szétveretnek. S ha nem álmod­nám, hogy a szétvert bakokat összeszedem házravalónak, bi­zony feltüzelnék őket április utolsó napjának estéjén, a ta­vasz megérkezésének ünneplé­sére gyújtandó hatalmas mág­lyákon, melyek melegénél éne­kel köszöntik azt, amit itt ta­vasznak hisznek. Énekelnek a svédek a hideg estében, mág­lyánál melengetik fázós kezei­ket. Szép szál deszkákat találok. Jónéhány méter hosszúak, öt hüvelyk szélesek és a vastag­ságukra se lehet panasz. Gya­lulatlanofc, deszkái eihérek. Majd nem szüzek. Egészségesek, mint a makk. Éppen csak el kell vinni őket. Nem szól érte a kutya se. Persze kellene ablak is, ab­lakráma, és én még azt se bá­nom, ha tizfajta ablak lesz is házamon; csak ott legyen a kántor háza mellett, a dombte­tőn, hogy lelássak a falura és a felette szálló porra, amit a hazaigyekvő tehéncsorda ver fel. Sokszor még, ablakot is lelhet kapni. Ingyen, Furcsa világ ez ... oly sokba kerül itt a ház­­fbontás, hogy néha inkád fel­gyújtják a házat bontás helyett. Nehéz hát az újsághirdetéseket. Döntést keresek. Szóval az ablakok is meglen­* lé xxlt, viKoL ^ un, ' mielőtt felgyújtják a bontásra j váró faházat. Igaz ... otthon téglából, vagy vályogból építik a házakat ... de miit tesz az? A fa meleg ... nekem ifaházam, lesz! S ihogy valami bolond fel ne "gyújtsa, rakok majd egy sor téglát köré- | je. Falat ugyan még nem rak­tam, de megtanulom majd azt is. Nem lehet az olyan nagy művészet. Ha az öreg kőműves már nem él elmehetek a faluvé­gi vályogvető cigányokihoz, meg mutatják a csinját-ibánját egy tízesért. Mert úgy g,omdolom ám én a dolgot — hiszen pénzem nincs sok — hogy lassan összegyűj­töm itt Svédországban az ott­honi Iházravalóö. * * * Ő pedig: — amikor megérez­te, hogy viss za álmodom maga­mat a kántor telke mellé -— elsirta magát. Merthogy. . . nél­küle vagyok ott? * * * De én ... én biztosátlb gyűj­töttem a házravalót. Violt már vagy háromnegyed köbméter deszkám. Igaz, hogy többféle fa volt, különböző mé­retűek, különböző vastagok, de egytől egyig egészséges, száraz deszkák voltak; s otthon — bi­zony — drága a fa. A faház pedi© biztos meleg lesz. Na­gyon is meleg. Szigetelőanyag is kellene, mietet úgy épitem majd a házat, ahogy a svédek építenek. Kí­vül fa, belül fa, ko zb ül a szi­getelés. Csakhogy szigetelőanyagot nem lelhet gyűjteni. Azt meg kell majd vennem, mert nem dobálja el senki sem. Nem az­ért, mintha nagyon drága len­ne, óh nem, hanem mert azt szabni lehet ollóval, vagy kés­sel is, ezért nem marad belőle felesleges. Ahova egyszer be­építették, az ott is marad. O- I lyan ez az anyag, mint a szi- j vacs. Össze lehet nyomni, de ] kiugrik, kitágul ismét. Könnyű, jóformán súlytalan. Egsy-két méter bosszú és félméter szé­les tábla alig nyom többet két­­három kilónál. Akár a pehely, j a szép sárgaszinü pehely. 'Sár­­! gára színezett üveggyapot, a­­! mire rájárnak a madarak, ha valaki kint hagyja, mert jó fé­szekaljnak. A kántor és. felesége pedig pedig bizonyára nézik majd, a­­rnikior otthon lerakódok. Vajh mi lehet az a puha, sár ga, köny­­nyüanyag? Mert olyat még nem látott pedig már sok ház­építést megért hosszú élete fo­lyamán, hisz kántor volt már akkor is, amikor én gyerek voltam. Magas széfpszál fiatal ember volt. még legény, ki büsz­kén lovagolt végig a falun fe­kete lován. Bizony ... úgy fogiorn építeni a házamat, mint a svédek. Kí­vül belül deszka lesz, középütt pedig a szigetelés. Jó vastag, meleget adó puha .sárga üveg­gyapot. A falumbéliek pedig jönnek majd megcsodálni a svéd házat, amit egy furcsa kü­lönc épít. Az a furcsa ember,-ft* tó anyaggal jött haza. Mert bi­zony úgy tervezem, hogy addig gyűjtök, amig a teljes Iházrava­­ló összegyűlik. Mindent össze­szedek, amire szükség lehet. Kilincseket, küszöböt, küszöbre való rézlemezt, ajtókat, padló­deszkát, tetőgerendát, minden elképzelhető. Gazdag nyugiati selejtet. Igen. A kántor háza mellett, a dombon, ahonnan a falura láthatóik, ott lesz majd a há­zam. Néhány nap múlva meg­­gyujtják itt a tavaszt köszöntő máglyákat, elnézek majd oda, akad ott egy-két használható deszka megint. Szép ház lesz belőlük. Kicsi lesz, az igaz, de a domlbon lesz. Esténként majd egy lócán ülök a ház előtt s lenézek a falura. Sokáig épit­­kezek majd, elhúzom az időt, hisz már biztosan öreg leszek, s hogy telijen az idő hát épitke­­zek. A völgyben pedig, a falu felett — látom — úszik az esti köd, s a lenyugodni készülő nap besüt a köd alatt a falu­ba. * * * Neki pedig már maszatos az arca a könnyektől. Nélküle ál­modom magamat haza? Hát vele mi lesz? * * * Télen meleg lesz a ház, nyá­ron pedig hűvös. Nagy ablako­kat kell szerezzek, hogy télen jól láthassam a szánkózó gye­rekeket. Nyáron pedig kitárom, majd az ablakokat, s hallgatom a hazatérő tehéncsorda ktolomp ját ... mint régen ... s talán még a harangi is megszólal . . . vacsorára hív . . megtjölti ér­ces és mégis lágy hangjával a völgyet .. * * * S velem mi lesz? Itthagysz egyedül? —éreztem meg a kar­ja .szorítását a mellemen. .Ránéztem s megláttam, hogy a haja az orcába hullott. Bar­na szemében könny fakadt, kis piros rózsaszája legöritiült. •Csak most vettem észre, hogy az ölemben ül, kapaszko­dik belém és nem reszt. * 5)5 * Hisz nem megyek én. Leg­alábbis még nem. Nem vagyok még elég öreg, meg aztán alig van még néhány deszkám a házhoz. A deszkatároláshoz is tö'bb helyre lenne szükségem. Igen . . . hova tegyek egy fél­­vagon deszkát? Tiz-húsz desz­ka még csak elfér falatnyi bé­relt telkemen, de nagyobb hal­mot mái nem rakhatok, mert panaszkodnának a szomszédok. Lim-Iiomot nem szabad tárolni, le kell takarni, hogy ne csúfít­sa a kilátást. A fuvar is nehéz dolog. Egy vagon bére bizonyára nagyon sok . .. talán megfizethetetlen. Mert lgalább egy vagonravaló kell vinem. Deszkát, ajtókat, szigetelőanyagot, kilincseket, csapot. * * * ■Csupa viz lett a kezem. Csiupa viz ... de honnan? Igen ... onnan ered a viz ... * Jjí * Megragadja a kezemet, mint­egy jellezve, hogy fogjam őt szo­rosabban, s ne menjek. Megcsó­kol, összemaszat'ol, csókol ..., hogy ne menjek. Marasztal, pe­dig én menni készülök ... oda­jár az eszem. Délnek jár ahol a magyarok élnek ... aho­vá tartozom'. Nem vagyok idevaló, láthatja azt bárki. Sötétbarna szemem, barna hajaim van, nem vagyok magas, mint a skandinávok, majdnem tömzsi a termetem. Hamar pap­rikás leszek, s gyorsan leloha­­dók. Gylorsan — talán túlheve­­sen — gondolkozók, nyiltan vi­selkedek, beszédes vagyok -— talán túl beszédes — nem kell hozzá siók, sí nevetek. Nem ve­tem meg a jó kosztot, zsíros is lehet. A jó bort kedvelem, s eszek jóizüen, mihelyst van rá alkalom. Kedvelem a zenét, az amolyan gyorsat, a fergetege­sét . .. hej, az anyád ... gyere babám ... ropjuk a táncot. Bú­sulni is tudok istenigazából, hullatom a könnyem télen, vagy nyáron. Amikor örvendek, sírva vigadok, is keresnék egy kocs­mát, ahova betérhetnék, hol vannak italok. Igen ... bizony ... igy volt ez egykor1 otthon. Két évtized azonnali nagy idő — már lelhig­­giadtam. A szemem még barna de a hajam itt-ott őszül már. i\em vagyok olyan paprikás ... itt nincs miért. Nyílt viselkedé­sem itt, mintha különös its len­ne. Máshoz vannak szokva. Bi­zonyára talán már én is begom­­iboióztam, akárcsak ők. Beszé­­! des vagyok még a szám is c,sak | hang nélkül jár. Örülni június l elején lesz okom, amikor végre levelet bontanak a fák. A jó kosztot változatlanul szeretem, de nagyon zsíros már nemi le­het. Olykor magam készítem, megtanultam ezt isu Magad u­­ram, ha nincsen szolgád — a legjobb ételem neve. Pedig ő is tud főzni. Készít püttipannát, ___vvxi. j hosszú vékony skandináv bék­­| szemű ételeket paprika nélkül. 1 De a fűszerekkel óvatosabban j bánok mán én is, A zenét most is kedveiem, de nem verem már' fel a port, nem koptatom a ci­­, pőmet. 'Nein állok be már bak­kecskének. A búsulásom se iga­zi már, lehet, hogy csak meg­adás a neve — amikor a sze­­mergiő esőbe; hópelyhek vegyül- i nek már szeptember végén — I declembeír dereka helyett. Köny­­nyem nem hullik, szemem szá­raz marad, mert nem birja lát­ni a könny fakadását. Könny nélkül vigadok hát sírva, s a kocsmát keresés helyett elkép­zelem. * Ö viszont síi hat ... neki le­het! Világosbarna a haja, világos­barna a szeme ... de milyen furcsán szól hozzám ... nem | értem azonnal. Hát igen ... igen ... már megint nem jutott eszembe ... svéd lány ... svéd nő az oldal­bordám, a szebbik feleim. * * * Az ölében ültök. Kinéz az ablakon, délnek, messze délnek. Házat épít valáhol messze. E-gyedül akar ott megöregedni? Messze délen, alhol forró a nyál1, ahol nem végtelen a tél, zsíros az étel és nem f ú úgy a szél. Szívesen mentem hozzá tá­volról jött magyar férfihez. Jól beszélte nyeivein, szinte meg is lepett. 4 elnöttkéht jött ide, új hazát keresett; bukdácsolt, tén fergett, kutatott, keresett. Vi­harok tépték, nők karjában fet­­rengett, gyermeket is nemzett. Gyökér nőtt alatta, terebélye­sedett, s ha nem is úgy gondol­ta, nem is úgy akarta, félig megérkezett. Félig megérke­zett. Régi gyökereit nem tud­ja eltépni, nekem kell locsolni, nekem kell ápolni. Holott én nem tudom, hogy ki volt Pető­fi, nem tudom hol fekszik Mo-r-VfOx-D fit’IITl ttxdoixi, iví Vkílt, s hol élt, s 'miért jött a Kár­pátmedencébe Árpád az “a­­pánk”. Nem tudok a hét vezér­lői, nálunk! nem estek bombák, s ha ég valami csupán azért teszi, mert meggyujtotta egy piromániás. Dánehidunk nincs, s nem lehet az alagútba betol­ni, Munkácsi Mihályról itt az­tán nem tud senki. A papiikás­­csirkéről, csak tőle tudtok, a­­nyám megpróbált egyszer főz­ni miután erről valami keveset megtudott. Nálunk otthon tör­tént ez mielőtt megkérte, a ke­zemet, s még; nem tudta talán, hogy szerelmes belém, de már jóizüen evett. A város szélén lakott, a te­mető háta rnegett egy apró kis faházban, ott látogattam meg­­először. Kis telkén néhány fa és bokor, puszta .. virágágyak, késő március volt. A teleki sar­kában kis deszkahalom, szépen összerakva, tavaszi máglyára— gondolom. Nem hitt a szemé­nek, amikor meglátott, szeré­nyen élt, mint akinél kevés az öröm — csak pislákolt. A, hó mái' tünedeze.tt, sütött a nap. A jó ég a megmondhatója .. . nem vette észre . .. szemébe tűzött talán a nap ... hegy svéd lány vagyok .. . hogy nem magyar? Barna a szemem — magyar mértékkel világosbarna — bar­na a hajam — magyar mérték­­kiéi az is világos — vidám va­gyok, karcsú, ahogy fiatal nő­höz illik; nem kékszemü, nem szőke, mert belém szorult a vallonok vére. Évszázadok előtt jöttek ide a franciák honából, innen az, hogy barna vagyok, itteni mértékkel barna igazá­ból. A deszkahalmazról lelátta a ponyvát a szél; most majd meglátom, hogy a messziről jött magyar mit beszél. De nem beszélt sokat, hamar cseleke­dett, tetszhettem neki, már jú­niusiban elvett. Azóta támloga­­tom, segítem tovább élni, letö­rölöm könnyét, nem hagyom búsulni. Nálunk nincs Kodály, nincs Bartók, itt mások voltak a nagy lantosok. Nekünk volt Belma­­nunk, a trubadúr, költő és dal­nok, van Birgit Nilsson, s van­nak sokan mások. Nincs Duna, nincs Margitsziget, de vannak fiatal kántoraink és Djurgár­! den a stockholmi margitsziget. I Szeretném, ha nagyabb »há­zat, új házat építene .. . ßko­­klosteren, ahol a Wrangiel kas­télyt nézhetném az ablakból, a­­hol apám halászott a hétvége­ken, amikor még kislány vol­tam. Ott nagy térségek vannak a házak között, akár a faluja fele is elférne két szomszédos ház között. A kastély mellett hatalmas fák vannak, s a te­metőben ismerés családok nyug szarnak. A nyarak melegek vol­tak ott, s; foltos tehenek vaka­róztak a fák törzsein. A hatal­mas kastély, ősi viking fegyve­rek tára, melynek híres-neves nemesei régóta a föld alatt pi­hennek. Ott .. . ott van a saükeíbb ha­zám. Ott építhetne házat. Ki­csinosítanám. Kékmintás gus­­távsbergi porcellántálak lenné­nek a falon, abból a* fajtától, amelyből minden karácsonyra egyetlen sorozatot készít csak a (gyár. Rózsaszínű függönyök engednék be majd a napfényt. Nyáron pedig pontosabban jú­nius huszonegy azaz Midsom­­mar ünnepe idején — amikor még este tízkor is fenn van a nap — alig alszunk majd, mert csak félhomály van éjjel, s az ember együtt “forog” a termé­szettel: keveset alszik. S nincs köd a faliu — mert falu nincs — felett. * * * Miért sírsz? ... ne sírj kis angyalom — mondtam, s letö­röltem könnyeit, szétfésültem haját az arcából; gügyögtem hozzá. * 5fc 5jí Egyedül aka,r házat ép itt ni messze délen Magyarországon? Itthagyna? Miért néz igy rám, miért gügyög? >)5 5)í * Csak sirt, sirdogált tovább. Minden ok nélkül kezdte él. S hiába kérdezem ... hiába ... úgyse válaszol ... ilyenek a nők ... néha sírniuk kell. Hogy vigasztalják őket ... Ihogy érez­zék, hogy szeretik őket? Maszatos lett az arca. Sze­meit pirosra dörgölte apró fehér ökleivel. Szép kis öklecskéi van­nak, fehérek, nőiesek .. . amo­lyan becézni valók ... s a ket­tős aranygyűrű kikiált az ujjai fehérjéből. Ilyen aprókezü asz­­szonyt még talán nem is ismer­tem. Nem talán, hanem biztos. Kis keze éli érne mutató és hü­­velyujjam között, s mikor simo­gatom jóformán hozzá se érek, mert olyan a bőre, mint a le­helet. A szive pedig túl érzé­keny. Lám alig negyedórát vol­tam el deszkáért és házat épi­­teniii máris sir. Pedig a deszkára szükség lesz .. . szükség (bizony ... erre ő nem gondol . .. hisz valahol kell majd lakni ... 5)5 5)5 * Mily gyorsan nő a szakálla. Talán, mert megváltozott az idő. iS mily nagyokat ugrik) az ádámcsutkája, mikor nyel. A fejemet az ölébe hajtva nem lá­tom a szemeit az előreugró ál­la miatt. Milyen jó, amikor a kezemet a mutató és a hüvelyk­(Folytatás a 7. oldalon) VALÓDI MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ KALOCSAI CSEMEGE PAPRIKA fontja $2.25 és szállítási költség. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁS­KRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONNA, STB. EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Elsőrangú ERŐS PAPRIKA fontja $2.50, 1/2 font $1.50 és szállítási költség. Kiváló minőségéi töretlen óhazai KAMILLA TEA fontja $3.85 és szállítási költség. Tiszta tojás TARHONYA legújabb magyarországi szállítmány FONTJA: $1.25 és szállítás. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents