Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-28 / 13. szám
ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja I KORMÁNY-RENDELETRE VÉGET VETNEK A RAKODÓK SZTRÁJKJÁNAK Sikertelen volt Kissinger béke-úlja a Középkeleten. WASHINGTON. — Henry Kissinger külügyminiszter az elmiuit vasárnap érkezett vissza középkeleti Htjáról, amikor az érdekelt egyiptomi és israeli vezetőkkel tárgyalt a béke lehetőségéről* Bár— mint mondotta — nem adja fel a felek közötti békekisénletet, de végeredményiben csak a Genfben tartandó konferencián dőlhet el a béke-, vagy háború kérdése. Israel nem akarja elfogadni Egyptom javaslatát és nem hajlandó visszavonulni az elfoglalt arab területekről. á budapesti televizióból "Fórum a Szovjetunióról” Február 13.-án, a harmincéves ünneplési sorozatban 'Magyarországon tartózkodó szovjet szakértők feleltek előre beadott kérdésekre. Hév Gyeljuszin Kina-kutató arra a kérdésre, hogy Kina támasztott-e területi követeléseket a Szovjetunióval szemben, ezt válaszolta: “Hivatalosan a kinai kormány, amennyiben én tudom, nem lépett fel területi követelésekkel. A megbeszéléseken, ine-yok , for, c.,„pán a határkő rre ke tó k ról és kijelölésről van szó”. Egy másik kérdésre azt válaszolta, hogy a “kinai hatóságok még mindig fogva tartják a szovjet helikopter személyzetét, mely kellemetlen meteorológiai viszonyok miatt Kina légterébe repült; a nemzetközi jog i. elemi előírásait sárba tiporva nem engedik, hogy pilótáink kapcsolatba lépjenek a szovjet konzulátussal, rendszeresen levelezzenek családtagjaikkal”. ! Andrej Kokosin “amerikanológus” Jackson szenátor mögé sorakoztatta a 'hadiipart, a cio-KÁDAS IMRE: Megindulnak a gabona-száliiimányok Record-idő alatt tárgyalták le a sztrájkolok visszautasítását a parlamentben és szenátusban - 11 nyugati kikötőben 4000 rakodó és raktári munkást törvénnyel ufasitoftak a munka felvételére nista köröket, az elavult nézetek képviselőit,és a hideglhábjnus politikusokat. iNyiikolaj Inozencev, az állami tervibizottság elnökhelyettese kifejtette hogy Magyai ország azért nem vehet részt a másfélméter átmérőjű orenburgi gázvezeték építésében, mely Európába szállítja a szovjet természetes/ gázt, mert “nincs tapasztalata ilyen munkában, ninicsenek rendkívül jól képzett szakemberei, akik ezt a munkát felelősen el tud'^ végez i hiszen 75 atmoszférája nyomással kell számolni”. Többen a szovjet ürteljesitményekről érdeklődtek, mások azt kérdezték milyenek a színházak, a mozik hány nyelven beszél Gromiko külügyminiszter, milyen a szovjet televízió és a divat, mibe kerül egy Zsiguli kocsi a Szovjetunióban; melyik jobb a grúz, vagy az örmény konyak? A száztíz perces “kellemes” programot a legnagyobb elragadtatással kommentálják a lapok; dicsérik a szovjet résztvevőket, hogy “kapásból” mily j pompásan válaszoltak. OTTAWA, Ont. — Az elmúlt hétvégén megegyezés létesült a a Public Service Alliance of Ca- j nada szakszervezet vezetői és , a kormány által kinevezett e- j gyeztető bizöttság között. Az úgynevezett “kék-gallérosok” i a vasárnap tartott szavazáskor nagy többségben visszautasitot j gyeztető bizottság között. De a z | tál kötött egyezményt és megtagadták a munka felvételét. Hétfőn, a rendkívüli minisztertanács határozatát a parlament rövid vita után elfogadta és a szenátus megerősítésésével, a “királyi szentesítés” u tán törvényerőre lépett határozat szerint, a nyugati tengerpar ton levő 11 kikötőben alkalmazott munkásokat utasították a munka felvételére. A törvény életbeléptetése után mintegy 40Í00 kikötő- és raktári alkalmazott — bár alaposan megkésve — megkezdte a kanadai gabona behajózását, amit a Canadian Wheat Board szerződésileg biztosított a külföldi megrendelők részére. — DICSZEGHY TIBOR: INGYENÜRKUSZ— KARNEVÁL Egyptom és Israel hadserege készen áll JERUSALEM. — A sikertelen amerikai béke kitéri etek után úgy Israel, mint Egyptom hadseregét készenlétbe helyezték, ami riadó-állapotot jelent esetleges meglepetésszerü támadás ellen. Ford US elnök kijelentette, hogy erősen csökkentik, vagy teljesen .beszüntetik Israel rész? re előirányzott hadianyag segítséget. Az elnök és kormánya elhatározását közölték Israel vezetőivel is. Agyonlőtték Saudi Arábia királyát RIYADH, Saudi Aráibia. — Lapzártakor érkezett jelentések közölték, hogy ,a világ olajban leggazdagabb országának királyát, Falsait, állítólag elmebeteg unokaöccse, a Próféta születésnapi ünnepségén agyonlőtte. Faisal UM)4-ben került a trón ra, mikor a családi tanács bátyját, King Saud ibn Abdul Azizt, — ki apja halála után örökölte a trónt .— jogaitól megfosztotta. (Az után csak a címet viselhette.) A merénylőt kórházba szállították és őrizetbe vették. — KÁNTOR I. CSABA: Ezzel a jelzővel lehetne ta,án i a legtalálóbban jellemezni azt a feneketlen felfordulást, melyet egy maroknyi anarchista, — “kritikus demokrata” — a nyugatnémet “jogállamiban” és demokráciában előidézett. Peter Lorenz berlini CDU- p öli ti kas elrablása és kiszabadulásának körülményei időközben bejárták a világot s .napokon át bőséges anyagot biztosítottak az írott és “képesített” sajtónak egyaránt. Napokon keresztül szóban, írásban és képekben tanúi lehettünk egy állam megalázásának, az állami tekintély megtiprásának s ezen keresztül a népakarat nevetségessé tételének is. A bűntények legközönségesebbje, az emberrablás, időköz - ben “sik-eies kimenetellel” zárult. Az elrabolt sértetlenül visszatért családjához, öt közveszélyes1 gyilkos és barikra' ló Arábia napja alatt üdül s kiszabadító bűntársaik — minden jel szerint — Berlin szovjet megszállási övezetén át szintén útban vannak hozzájuk. Minden normálisa: gondolkozó ember mindezt * után azt várná, hogy az államhatalom annyi arculcsapás után végre rádöbbenne feladatára és kötelességére a népközösség érdekében és védelmében, melyet -— mint jogállam — képvisel s lehetőségek után kiutat hasonló bűntények megakadályozása, vagy legalább!» érzékeny megtorlására. De nem így a s/zociá!libeiális kormány felelősei! Az Ő véleményük szerint egy “Jogállamon” és “demakratikus államrenden” belül az egyén életének előjoga van a közösség, a nép és az állammal szemben. Ez az álláspont azonban nem jelent sem többet, siem kevesebbet, mint hogy egy sereg foglalkozást és állampolgári kötelességet egyszerűen a falra kell akasztani abban a pillanatban, i amikor az egyén első sorban a saját s csak azután a közösség biztonságára gondol. Ki és milyen törvény kényszerítheti ilyen alapon pl. *?> ropd őrt és a katonát arra, hogy a közösség érdekében egyéni életét nap, mint nap kockáztassa?! Kétségtelen, minden foglalkozá-i ágnak megvan a maga kockázata s ez a kockázat annál nagyobb, minél “férfiasabb” hivatást választ valaki s minél magasabbra jutott a ranglista fokain. Ha tehát egy rendőrtől, katonától, autómtudóstól, vagy orvostól el lehet várni — a közösség /érdekében — hogy naponta kockáztasák a közösségért életüket, akkor a bársonyszékek birtokosaitól is elvárható annyi férfias gerincesség, hogy tekintélyes fizetésük és egyiébb kényelmük fejében részt (Folytatás az 5. oldalon) W. CHURCHILL (1874-1965) MAGYAR EVEZRLDEK (folytatás) Ha az Erdély szót olvassuk, akkor mindig a Bihar-hegységtől keletre, vagy a Meszeshegységtől délre, délkeletre elterülő hegyes, dombos tájat képzeljük magunk előtt. Az erdélyi térség latin nev-ü elnevezése az Árpádok későbbi korából származik, amikor is a királyi udvarok a vidéknek szabatosabb megnevezését akarták megtudni. Nyugatról, témát azt a királyi székhely felől nézve : Sylvánián-túMnak tai tóttá a hagyomány, vagyis attól a területtől, amely a Messaestő! északra a Berettyó, Karaszna és a Szamos völgyének dombos vidékén terül el, SZILVÁN név alatt s ezt a Biharban székelt Mén-Marót tartományaként ismerték. Nevét az odatelepedett magyarok adták még az ókorban, valószinüleg tö.zsnévből alakítva. A vidék neve igy maradt fenn az Árpádok koráig s aztán az eredélyi Szilvánon túlmenőknek maradt meg. Ezen az alapon a tájékozódás az maradt, hogy Erdély, a .Sz 1- vánon túli rész, latinul Transsyvánia elnevezést kapta. Voltak, akik azt is hangoztatták, hogy azért Transsylvánnia a név, mert túl van az erdő-vidéken, de ez csak kitalálás, m r hát az Alföldről közeledve e tájhoz, már Biharban nagy erdőségek voltak; sőt Szat,marba belenyúlva is kiterjedtek. Erdőségekkel volt akkor tele még mindenlakatlan hely, amely a Tiszántúl terült el és messze esett a Tisza árterületétől. Különben a Szilván név régi eredetére utal., hogy van mása az anatóliai magyar őslakosok telephelyén is, ahol az Olt-folyónk neve is folyó elnevezés, ahol Maros, Kalló, Kőszél, Magúra nevű hely és tájnevek vannak, mind magyar eredettel, az őslakosoktól mai adva meg. Hazánkban a Szilváu-nal hasonló képzésű helyneveink ezek: Ásvány-ráró, Bálvány, Ongovány, Radvány, iZovány, továbbá állvány, halvány, sovány szavaink | mind magyar szavak s rokon! alaknak. Nagyon valószínű, ■ hogy a Szilván szó szilfákra utal, legalábbis/ a szilfa erdők értelme rejlik benne. A magyarságra nézve, egyik tudós Th. Glock véleményét igy nyilvánítja: “A légi magyar írásokra vonatkozóan érdemes megállapítani, azoknak legnagyobb hasonlóságát az egyiptomival, tehát mindenképpen közvetlen érintkezésben é,s nem másod, — harmad kéziből átvet; módon. Város — és helynevek, mint Arad, Magiura és az Árpád név igazolják mind ezeket ... Az asszírok elűzték ezeknek a népeknek nagyiészét, akik E - répában kerestek új hazát magukat.” Megemlíti a szerző azt is — amit mi is. tudunk — h gv (Folytatás a 8. oldalon) Roosevelt és Churchill Sztálinisták közölt ... De más, szörnyű bűnöket is fel lehet Írni a lö0-os “demokraták i?s liberálisak” számlájára. A iSeuil kiadónál most jelent meg az angol Nicholas Bethell legújabb könyve “Az utolsó titok” cimmel. Hogy a benne felfedett titok valóban a legutolsó-e, abban szabad kémkedni; annyi azonban biztos, hogy a második világháború egyik legborzalmasabb tényével ismerteti meg az olvasót. i 1)45 februárjában hívták öszsze a Jaltai Konfe;enciát, milyen /Sztálini volt a mindent le hengerlő úr. Roosevelt már halálos bete g volt, pár hét m Ív i meg is halt. Churchill pedig szivarozó, pöffeszkedő aggastyánként szintén pályafutásának vé gélhez közeledett. A moszkvai; zsarnok azonban erejének teljén volt s tárgyaló feleit a jóságos “Józsi Bácsi” képében zsebrevágta. A haldbkló ame:ikai elnök Sztálinban a szabadság legvitézebb bajnokát lát r, Churchill pedig, — -ha tisztább pillanataiban el is fogta nénv | kétely -— semmi ellená llást sem tanúsított a vörös cárral szemben. Sztálin tehát minden célját elérte a jaltai konferencián, ezek között a legocsmányabb az volt, amiről “utolsó titokként” a fentidézett köny ír: a nyugati szövetségesek kötelezték magiukat a nyugaton elfogott, vagy megszállásuk alá került mintegy 2 millió orosz menekült, (hadifogoly, régi emi gráns, stb., kiadására. E hatalmas embertömegben mindenféle keveréket lehetett találni: Vlaszov-hadseregének tagjait, igazi szovjet hadifoglyokat, menekülteket iés 20-30 évvel korábban emigrált régi ol aszokat, majd pedig az osztrák alpokban letelepedett, s jugoszláv határ mellett megszorult kozákokat, kiket a németek hoztak magukkal, valamint a független hervát állam hadseregének katonáit. A Dráva túlsó partján állomásozott ugyanakkor már a szovjet hadsereg, s gyűjtötte a közlekedési eszközöket, hogy azokkal a kiadandó embertöme get Sztálin epedő karjai közé “hazavezesse” ... Roosevelt és Churchill szemrebbenés nélkül ajándékozták oda a szerencsétleneket Sztálinnak, ki szemmel láthatólag i fontosnak tartotta “visszaszerzésüket”. Ugyanakkor azonban a brit hadsereg számos tiszti? fel volt háborodva e hitvány eljárás fölött, — bár a parancsot , mégis végrehajtották. (Ember! télén parancsokat végrehajta i j csaik akkor »hűn, ha német katonákról van szó .. .) — Antha ! ny Eden angol gentleman, a régebbi Népszövetség kérlelhetetlen vádlója, ki- az olaszokat szigorúan bírálta az abessziniai hadjárat miatt, jeges cinizmussal i’gy jellemezte az angol-ame rikai szörnyűséges bünté vt: “A szovjet kormány által saját alattvalóikkal szemben főig an a tositandő eljárásokhoz semmi közünk sincs.” Ennél undori-Századunk vérzivataros eseményeinek majdani oknyomozó történetírói nem térhetnek ki annak megállapításától, hogy annyi iú.onv.c-d** * csatatereken és “hátországokban” kioltot: életért, milliók és milliók nyomorba, hazátianságlba döntéséért kik azok a “nagyok”, akik egyénileg — saját személyükben felelősek. Közülök az egyik — kétségtelenül — W. Churchill, akitek ugyan a Sors megadta azt a kiváltságot, hogy köteteken át. úgynevezett emlékezéseiben, próbálja magyarázni, menteget ni, amit tett és amit elmulasztott tenni. Pécsi Kornél bátyám biztatására nekifogtam a kü.politik i kiullisza titkai tanulmány ozásához: “nagyok” emlékiratai, mosakodásai olvasásához. (Min denkinek szakadatlanul ezt köti lelkére!) — Mivel hosszabb ideig Angliába sodort bús sorsom, érdeklődé-em, érthető, Churchill felé fordult. Bevallom, kusza emlékezései — bár Nobel-dijat kapott értük! — jócskán próbára tették türelmem s- ismertetésüktől fölmentve érzem magam. Gondolom, ezt a k. Olvasó örömmel vés a tudomásul. Mégis mulasztás lenne, ha már születésének 100-ik évfordulóján nem emlékeztünk meg róla, most elfelednénk halála 10-ik évfordulóját. — időszerűséget kölcsönöz soraimnak a világsajtót bejárt'és nem ki; k ■délyhullámzásokat kiváltó S r Richard Burtoi-féle nyilatkozat. Sir R. Burton a “brit o. oszlón” születés 1 0-ik é^orduló| iára forgatóét fim lesterepét i vállalva, lelki meretes -ziné z ként, gondosan tanulmányozta : az alakítandó hősére vona'ko-Még kapható 1975 Képes Natárunk. Ára: $2. zó irodalmat: életrajzokat, emlékezéseket. Ilyen előkészületek után Oliurchillről kialakult v lemé nyénok «a <* 0 < he« *dclt kifejezést: “Churchill gyáva, vérszomjas gyilkos volt, nem volt teljesen normális; Hitle:hez, Stalinhoz és Dzsingí-sz khánhoz hasonlítható! . . . Szerepem /kidolgozása közben rájöttem, mennyire gyűlölöm Churchillt s mindazt, amit személye jelent.” (Mentségül a sajtó hozzáteszi, hogy a neves szinész valószinüleg italos állapotban mondta e szavakat. Úgy látszik, ebben is utánozta hősét ; de hozzátehetjük a régi ró • mai mondást: Borban az igazság!) ■Megdöbbentő a kortárs ítélete? Hogyan hat azokra, akik Churchillnek Teleki Pál tragikus halálakor mondott szavaira emlékeznek? Horthy Miklós “Emlékirataim”-ban igy jegyezte föl azokat: A (béke-) tárgyalóasztalnál majd szabadon kel hagynunk egy széket Teleki Pál gr. számára. Ez az üres szék figyelmeztesse a jelenlévők t arra, hogy a magyar nemzetnek olyail miniszterelnöke vol , aki feláldozta magát az igazságéit, amelyért mi is haneclunk.” Horthy is kesei'üen jeg.zi meg aztán, hogy “az 1917- ben Párizsban tartott, úgynevezett békeértekezlete.:] ... senkisem emlékezett meg Teleki Pál önfeláldozásáról.” Arról sem, hogy a magyarság, bizony, az Igazságért küzdött! s hogy a “fölszabaditás” további ciszág csonkítást és rab- Magyarországot hozott! ÖRÜLT VAGY LÁNGELME? A “vagy” szócska jelentése, ha nem teszek eléje vesszőt, állítja, hogy a lángelme, akiről szó van, — őrült. A kérdőjel azt mutatja, hogy neon tudtam ezideig eldönteni: őrülttel, vagy lángelmével állunk-e szemben? —‘Sir R. Burton szerint nem iolt n-' nális ... —- Bizonyos, hogy minél tovább tanulmányozzuk “hősünket”, annál több ellentmondása halmozódik. Kár, hogy Churchill esetét Freu í nem elemezte olyan módon. mint tette kortársa, a század másik “nagy embere”, W drew Wilson esetében. (Ld. erről Csezy C. M. dr. jó ismert tértt a KANADAI MAGYAR : J V-( LAN 1972. május. 12. sz.-ha.n!) (Folytatás a 4 oldobn) (Folytatás a 4. oldalon) KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KiV/ NUNK OLVASÓINKNAK, HIRDETŐINKNEK É3 MUNKATÁRSAINKNAK! UGYANAKKOR KIVANNAK ÁLDOTT ÜNNTLÉST A MAGYARSÁGNAK övZZTLEN MUNKATARSA’NK IS!