Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-21 / 12. szám
W nnipeg, Man. 1975. xnárc. 21. SZÉPLAKI JÓZSEF: Magyar vonatkozású gyűjtőmé nyék a Minnesota Egyetemen (Folytatás) ^1 II. Á Wilson könyvtár magyar vonatkozású gyűjteménye PETROV FERDINAND: Gondolatok a winnipegi magyarok március IS.-i ünnepélye után A Wilson Könyvtár magyar. vonatkozású anyaga, úgy is! mondhatnánk, a védetten szüleménye. Talán arról lehet szó, hogy évtizedeken keresztül az ! egyetemen dolgozó magyar származású tanárok hatása észlelhető, amelyről konkrét adataim nincsenek. Jelen pillanatban a beszerzési osztályon, fél napi beosztással egy szláv- és keletemóipai bibliográfus dolgozik szűk anyagi keretek között. A beszerzés csak általános érdeklődésű munkákra terjed ki, mint például Mindszenty hercegprímás most megjelent angol nyelvű munkája. A rendszeres gyűjtés hiányának ellenére is 1200 kötetre tehető a központi könyvtár magyar vonatkozású anyaga. Ezt a gyűjteményt négy csoportra oszthatjuk: 1. A Hungarian és Hungary rendszók alatt kb. 800 kötet. 2. Az Austro-Hungarian Monarchy alatt kb. 110 kötet, amelyek főleg politikai és történelmi vonatkozásúak. 3. A magyar irodalommal foglalkozó könyvek száma közeljár a 150-hez. Ezek között több magyar nyelvű. 4. 140 kötetre becsülöm a különhc/zö témakörök szereplő anyagot. Ha közelebbről vizsgáljuk meg a gyűjteményt, figyelembe véve, hogy nem rendszerezett témakörű fejlesztésről van szó, az eredmény nem kedvezőtlen. Forrásúm anyaga meglepően jó, közel 50 bibliográfiai és reference kiadvány található, mint például Apponyi Sándor Hungarica-ja. Bakó Elemér Guide to Hung;arian Studies-ja, Szinnyei józsef Magyar Írók élete és. munkái, 1%3-1965A)an kiadott Benedek Marcell Magyar Irodalmi Lexikonja, Béky-Halász, Iván 56-os bibliográfiája. Petrik Géza Bibliographia Hungariká-ja, Magyar Nemzet Bibliográfia, Magyar könyvészet, Az Országgyűlés Könyvtárának katalógusa, (5) stb., amelyek beszerzése az egyetem könyvtárszakának köszönhető. A történelmi anyag túlinyomórész az 1848-as és 1956-os forradalmakkal és a Trianon kérdésével foglalkozik. Ez természetes, (hiszen ez az a bárom esemény, amely a legerőteljesebben foglalkoztatta az amerikai közvéleményt, és a kiadványok tömege jelent meg a korabeli könyvpiacon. Az irodalmi részleg sokkal gyengébb, bár nagy magyar klasziikusok, mint Jókai, Mikszáth, Ady, stb. munkái megtalálhatók. A folyóirat osztály anyagáról nem lehet érdemlegesen beszélni, az Argentínában kiadott Magyar Történelmi Szemlén kivül bét magyarországi általános folyóirat és a Magyar Tudományos Akadémia kb. 80 szaklapja jár. Érdekességként viszont meg kell említenem, hogy a különleges gyűjtemények osztályán 11 (6) magyarvonatkozású angol, latin, német és olasz miunkát tartanak nyilván. Témakörük: történelem, nyelvtan, kereskedelem, utazás, és törvényhozás. A legkorábbi dátumot egy hat lapos német nyelvű pamflet képviseli, amelynek kiadási éve 1543. Kereskedelmi Osztály közleménye Most érkezett hir szerint, az óhazai IKKA jelenleg egy kanadai dollárért 20 forint és 63 fülért fizet ki; tehát az árjegyzékben feltüntetett csomagok és műszaki cikkek árához kérünk még 6.4% felárat hozzászámítani és rendelését úgy beküldeni. Továbbá tüzelő (heating material) jelenleg az IKKA-nál nem kapható. K. M. U . Kereskedelmi Osztálya, /ma&i mm mm mm mmt m Újszerű és jó volt, hogy az idei március 15.-ének a rendezői Györffy iZsuzsát, ezt az aszszonyt, feleséget, anyát, az irodalmi kör elnök-helyettesét bízták meg a márciusi ünnepélyt szónokául. Ezen az ünnepélyen nem a nagy szavak, a történelmi események sorakoztak fel, hanem egy merőiben új és kevesek által emlegetett olyan igazságot hallottunk, amelynek hallatán valamennyien el kellett, hogy gondolkodjunk. Györffy Zsuzsa azt kérdezte szerényen, hogy a márciusi eseményeknek, de az egész magyar történelemnek nem voltak női résztvevői? Röviden feleit is a kérdésre, és felsorakoztatta azokat a kiemelkedő női nagyjait a magyar történelemnek, amelyek örökre beírták nevüket a nemzet történelmének lapjaira. Aztán némi nosztal- í giával ■ megállapítja, hogy milyen jó is lenne, ha a felnövekedő fiataljaink megismerhetnék a magyar történelem számos Zrínyi Ilonáit, Dobó Katicáit, Lórántffy Zsuzsannáit, ha egy-egy TV-müsor helyett az édesanyák a magyar mesekincs szavai mellett ringatnák , álomba gyermekeiket. Ési hogy mennyire igaz, szívhez szólóak voltak Györffy Zsuzsa szavai, arra ékes bizonyitékui válaszolt az alig tíz éves Przibiszlawszky László, az elmondott két Petőfi versével, így verset mondani az emigrációban született gyermeknek csak úgy lehetséges, ha az édesanyai szív, a szeretet mellett, az édes anyanyelvvel egyetemben a magyar tudatot, az elődök iránti tiszteletet is képes volt 'bele nevelni a gyermekében. Szerettem volna azt tudni, hogy Csutorás Julianna is az emigráció szülötte. így, és ilyen átéléssel verset mondani egy ilyen fiatal leánytól ritkán hallhatunk. Tóth Józsefnél hangját csak ma volt szerencsém 'hallani. Nekem szerencsém volt és azoknak, akik velem utt &j-ünyörködhettek ennek az aszszonynak, gyönyörű hangjában, amelyet én képtelen vagyok úgy leírni, hogy képes lennék, annak igazi értékét megmutatni. Zongorán kitünően kísérte Aday Keres ztury Lajosné. A Református Egyház kisgyermek táncosai olyan aranyosak, bájosak voltak, hogy azt itt egy pársoros dicsérettel elintézni nem lehet. Minden segítséget meg kell adni Ficere Rózsikénak ,aki hihetetlen akaraterővel párosult tudásával szinte lehetetlenre vállalkozott, aminek gyümölcse most kezd beérni. A Kapisiztián táncegyüttes dicsérete most is. helyénvaló. Ami a magyar táncban szépség, szilajság van, azt ezek a fiatalok szinte természetesen colják. Vajon, hogy érezte magát az a szülő, akinek a gyermeke, nemhogy nem beszéli az édes anyanyelvűnket, de még azt sem tudja, hogy magyar. Vagy ezek a szülők nem voltak jelen? Pedig kár, hogy nem voltak ott, mert ha ott lettek volna, talán megmozdult volna bennük a lelkiismeret vádoló szava és megértették volna azt, amely főként Ihozzájok szó t Domokos Sándoron keresztül, “egy gondolat a szabadságról”. Riasztó hírek Erdélyből (Folytatás az első oldalról) Ceausesou, ez a véreskezü hatalmi hóbortban szenvedő, Sztálint is megszégyenítő kommunista diktátor, a magyarság tervszerű irtása után most már a magyar múlt gyökereit is ki akarja irtani Erdélyből, hogy megvalósíthassa a románok légi álmát Erdély tejjes romanizálását. Ezért változtatta Kolozsvár nevét is Chij-Napocá-ra. Csak itt egy kicsit melléfogtak, mert Napoca a legősibb szumir nevek egyike. Ha tehát továbbra is római leszármazottaknak tartják magukat, akkor Kolozsvár nevét nem Napoea-ra, hanem Claudipolis-ra kellett volna változtatniok, márcsak azért is, mert a rómaiak 1851 évvel ezelőtt Napoca-t Claudipoüs néven emelték “volonia” rangra. Ugyanakkor az otthoni “lakáj” rendszer nem hogy nem emel szót az idegen uralom alá kényszeritett magyar milliók védelmében, hanem minden alkalmat megragad, hogy az otthoniakkal elhitesse milyen szépen virágzik és fejlődik az elszakított területeken a magyar kultúra és irodalom. így pl. az otthon megjelenő ÉLET és IRODALOM c. lap cikkeiből meg tudjuk, hogy a román TV 1974. január óta — ind és mond — 'hetenként egyszer két és fél órás magyarnyelvű műsort sugároz, hogy a bukaresti ELŐRE ic. napilap “1975-öt Könyvnaptára” 130 ezer példányban jelent meg, hogy a bukaresti KRITEIRION az elmúlt 5 év alatt 521 magyar könyvet adott ki 1 millió 400' ezer példányiban, hogy a KRITERIO N lófejes könyvei az erdélyi könyvesboltokban percek alatt elfogynak és így tovább. De az otthoni lapok bértollnokai azt már nem írják meg, hogy a román TV magyar adásaiban majdnem kizárólag román, kommunista propagandát í sugároz, hogy Romániában ma gyár könyveket csak a külföldiek szemkitörlésére adnak ki és azoknak csak egy jelentéktelen kis százaléka kerül a magyar olvasók kefébe, nasonlóan kis százaléka megy külföldre valutáért a zömét pedig, megbízható erdélyi forrás szerint, azonnal bezúzzák. És mindez Amerika és a többi nyugati állam hallgatólagos beleegyezésével és hathatós anyagi támogatásával történik. Csak nem rég adta hírül a New York TIMES, hogy aláírásra készen áll az amerikai-román gazdasági szerződés amelyiknek értelmében Románia megkapja a “most favored nation” statust, ha minden korlátozás nélkül engedélyezi a kivándorlást. Ezt a cikkelyt a N.Y. TIMES jellemző módón “Hungarian Amendment”-nek titulálta. És Románia engedélyezni fogja a zsidóknak, németeknek, de még a magyaroknak is a kivándorlást. És a mindenükből kifosztott, reményüket vesztett, tizedrangu állampolgárrá degra 1 dált magyarok — első sorban j a nemzeti és családi hagyományokat őrző öregek, meg a “nem kívánatos” egyedek — tömegesen fognak kivándorolni. Hogy aztán ez nemzeti szem pontból milyen végzetes lesz nem kell külön kifejteni. (Szóval Amerika nemcsak hogy nem akadályozza meg a romániai “magyar kisebbség” tervszerű kiirtását, hanem' egyenesen elősegíti azt ... A VIRRASZTÓ hírszolgálata. János valiasteleie Jézus Iránt SZABOLCSKA MIHÁLY — 1862 — Én Szentem, én áldott Egyetlenem: Neked élned kell, győzedelmesen! Hiszek jövődben szent harmadnapodban, Bár Sírba tettek; Isten ott is ott van. S ha megvert és megpróbált is kegyetlen, Tudom, még felmagasztal ... — Én hiszek benned rendületlen! Ott voltam a Geesemánén Veled, Láttam halálos gyötrődésedet. Hallottam Judás csókja csattanását, A vad poroszlók mély álmélkodását, Hogy fegyver nélkül is bíztál ügyedben ... Féltettelek nagyon bár: De hittem benned rendületlen! Álltam a főpap udvarán Veled, S átéltem mind a szörnyűségeket, Sorsod, mikor Péter is megtagadhat, És Pilátusok, mikor cserbenhagytak ... A kézmosást a tárgyalóteremben, Az ordító zsidókat ... De hittem benned rendületlen! Majd mikor megcsufolt a csőcselék, S nem volt, ki rájuk szólna, hogy elég! Mikor ruháidra kockát vetettek, Náddal-verését büszke, szent fejednek, —i Az ostor most is itt csattog szivemben, — Láttalak meggy alázva: De hittem benned rendületlen! S jaj, láttalak a Golgoták hegyén, Pribékjeid vértől-vörös kezén, Latrok között, tövissel koronázva, Arcul pökdösve, poklokig alázva. Sirattalak, de kétségbe nem estem, S szent holnapodra várván: — Én hittem benned rendületlen! ... Én Szentem, én áldott Egyetlenem: Neked élned kell, győzedelmesen! — Hiszek jövődben, szent harmadnapodban, Bár sírba tettek: Isten ott is ott van! S ha, megvert és megpróbált is kegyetlen: Tudom, még felmagasztal ... — Én hiszek benned rendületlen! MEGHALT-E AZ ÚR JÉZUS A KERESZTEN! A BIBLIÁBÓL “Mert, ha valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bíinös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ! ő Atyja dicsőségében a szent | angyalokkal. Márik 8:38. (Folytatás az első oldalról.) uak kifejtésére. Közülük álljanak itt sz. Péter szavai a jeruzsálemi főtanács előtt: “A-tyáink Istene föltámasztotta Jézust akit ti a keresztfára feszítve meggyilkioltatok. Isten jobbja Fejedelemmé és Üdvözitővé emelte őt, hogy megtérítse Izraelit és megbocsássa bünit.” (Ap. Cselekedetei 5:30-31) Ennél tömörebben és félreérthetetlenül aligha lehet válaszolni a kételkedőknek. Minek folytassam hát: meghalt-e, feltámadt-e Krisztus? st'b. A 2) pontban említettekre megint az Apostoliok Cselekedeteiből van a válaszom: “... őt választottam (vagyis Saul- Pált!), hogy nevemet hirdesse a pogány ok, királyok és Iziael fiai előtti” (9:15.) Az Ur nem Hágához hiv legyen pogány, zsidó, király, vagy sziegény. — Szent Péter? íme, amit Cezáreában, Kornéliusz házában mondott: “Tudjátok mennyire tilos zsidó embernek (tehát neki), hogy idegenhez csatlakozzék, vagy vele érintkezzék. Nekem azonban Isten tudomásomra hozta, hogy egy ember sem nevezhető közönségesnek, vagy tisztátalannak.” (Ap. Cselekedetei lz:12:8.) Egyébként se szeri, se száma azoknak a panaszoknak amelyek sz. Pál nehézségeiről szólnak, mind az Ap. Cselekedeteiben, mint .sz. Pál leveleiben. — Tévedés tehát azt állítani, '.hogy sz. Pál “pudaizálta a krisztusi tanokat”. A tulajdon képeni első zsinaton a mózesi törvények kiküszöbölésén sz. Péterrel egyetértésben fáradozott. Az Ap. Csel. 15. része csak nem egészében ezt tárgyalja! (Igen figyelemreméltó erre még sz. Pál újabb látogatása Je ruzsálemben, amit akkor mondott neki a gyülekezet (Ap. Cse lekedei 21:20-25.) — De a legfontosabb sz. Pálnak a Galiatákhoz irt levele 2. része, ahol a sz. Péterrel lefolyt vitát ezzel a mondattal zárja: “Ha ugyanis a (mózesi) törvény által történik a megigazulás, Krisztus hiába halt meg.” Végül tisztázzuk a Babylon - kérdést, ami egyszersmind felel sz. Péter állítólagos “pártosi” tartózkodására illetőleg ottani apostolkodására vonatkozó kérdésre. — Minden hivatott Szent irás magyarázó Babylon alatt az ókori Rómát érti már csak azért is mert a Jelenések Könyvében a Babylon eltörlésére vonatkozó látomást magyarázó angyal nyütan megmondja, hogy ‘a‘ hét fej hét 'hegyet jelent ...” (Jel. 17:9.) Mindenki értette, hogy a hét halomra épült Rómáról van szó, — hogy annak eukölcstelenségét és keresztényüldözését ostorozza látomásaiban .sz. János. (Érdekes adat még erre az, amit a megkívánó magyar orientalista Ft. Kmoskó Mihálytól tudunk, hogy a Krisztus utáni II. században a Talmud is Rómát Baby Ionnak nevezi. Ld. tie: Patrol cyr. Párizs, 1907,11.1056-1237 1.) Szent Péten apostoli útjaira csak a szent hagyomány nyomán következtethetünk, de abban sem az Eufrátesz, sem az egyiptomi Baby Ion mi (mert éti is volt ilyen nevű település!) — nincs említés;. Általában is az a benyomás, hogy az első apostolok tevékenysége inkább a Földközi-tengerrel szomszédos területeiket vette súlyképzésszerüen célba. Cézáréi Eusebius (kb. 267-340.), akinek az első egyháztörténetet köszönhetjük, említi hogy sz. Tamás a “hagyomány szerint” Parthiaban, sz. András Scytihiában, sz. János Ázsiában, ami alatt természetesen Kis-Ázsiát kell érteni és sz. Péter “Pontusban, Galáiciában, Bithyniában, Kappadociában és Ázsiában” működött, majd Rómába ment. (Lib.lII.) ’Hogy apokrif iratok tehát koholmányok milyen ,éis mennyi badarságot tartalmaznak, azt a föhtiek után — gondolom — teljesen fölösleges tagláilnom. 406 A History of Hungary and was denied an opportunity to present the maps and memoranda prepared by their experts, among them by the young geographer Count Paul Teleki, and to submit their views to the conference. Apponyi, in his proposal to plebiscite referred to above, also warned the Great Powers not to build the new order on coercion. Yet the Hungarian delegation, in spite of all solemn protests, was forced to sign the settlement, in the Grand Trianon Palace, Versailles, on June 4, 1920, without being given a hearing or a chance to debate it. The only break in the clouds, and one to which Hungarians attached over-zealous hopes for a time, was the letter of Premier Millerand of France, dated May 5, 1920, in which he, speaking for the Peace Conference, declared that if the Delimitations Commissions found that the Treaty anywhere “created an injustice which it would be to the general interest to remove”, they might report to the Council of the League, which would offer its services for an amicable rectification. However, no serious result of this letter ever materialized. Similarly great hopes were attached by the Hungarians to Article 19 of the League Covenant stating that the Assembly may recommend the revision of certain treaties. In practice, however, the application in Carpathian Europe of Article 19, which would have met, in case of Hungary, determined opposition on the part of the three Succession States, has never been attempted. As far as the Treaty of Trianon and its consequences are concerned, the reader is referred to the English historian C. A. Macartney’s Hungary and Her Suc-The Last Twenty Years 407 cessors (Oxford 1937), a detailed work, considered to be fundamental on this topic in English. The author is one of the few who have made on the spot a thorough study of conditions among the nationalities in Carpathian Europe. He does not shut his eyes to the faults of either party, neither does he follow the illusions of some English historians of the preceding decades, illusions about “good” and “bad” peoples in East-Central Europe.1 The Treaty of Trianon was, beyond doubt, the most severe of all post-War treaties. Historic Hungary, including Croatia, had a territory of 125,600 square miles, of which she lost 89,700 square miles, i.e., 71.4 per cent. Of her population of 20,886,487, 63.5 per cent was detached. Hungary was deprived of 61.4 per cent of her arable land, 88 per cent of her timber, 62.1 per cent of her railroads, 64.5 per cent of her hard-surfaced roads, 83.1 per cent of her pig-iron output, 55.7 per cent of her industrial plants, 67 per cent of her credit and banking institutions and her entire gold, silver, copper and salt deposits. If one discounts Croatia, which stood only in a federal relation, though in one of eight hundred years duration, with other lands of the Holy Crown, Hungary proper was reduced to one-third (32.9 per cent) of her pre-War area, with a little over two-fifths (41.7 per cent) of her population. The inhabitants of dismembered Hungary numbered 7,614,000 on a territory of Quotations to be found on the following pages with refcience to this subject are from Macartney’s op. cit. HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Kereskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások ízesítésére. Ára csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. I £0 ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN VOYAGE KELEN TRAVEL ALEX. A. KELEN LIMITED 1^67 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. / ||TÉ^4#‘1 Forduljon bizalommal irodánkhoz. Úti tervek a y | §\g, Ail■ déli szigetekre és Floridába. Hotel rezerválások. ■ Fóképviselet. Naponta küldjük a rendeléseket Ilin A* Budapestre. Minden támogatás az Income Tax-ból I Iliim levonható. Gor.dos és pontos kiszolgálás. LEI: küldése Romániába. Igen gyors 'zés. TUZEX: Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. Gyógyszerküldés, közjegyzőség, fordítások, végrendeletek.
