Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-21 / 12. szám

W nnipeg, Man. 1975. xnárc. 21. SZÉPLAKI JÓZSEF: Magyar vonatkozású gyűjtőmé nyék a Minnesota Egyetemen (Folytatás) ^1 II. Á Wilson könyvtár magyar vonatkozású gyűjteménye PETROV FERDINAND: Gondolatok a winnipegi magyarok március IS.-i ünnepélye után A Wilson Könyvtár magyar. vonatkozású anyaga, úgy is! mondhatnánk, a védetten szü­leménye. Talán arról lehet szó, hogy évtizedeken keresztül az ! egyetemen dolgozó magyar származású tanárok hatása ész­lelhető, amelyről konkrét ada­taim nincsenek. Jelen pillanat­ban a beszerzési osztályon, fél napi beosztással egy szláv- és keletemóipai bibliográfus dolgo­zik szűk anyagi keretek között. A beszerzés csak általános ér­deklődésű munkákra terjed ki, mint például Mindszenty her­cegprímás most megjelent an­gol nyelvű munkája. A rendszeres gyűjtés hiányá­nak ellenére is 1200 kötetre te­hető a központi könyvtár ma­gyar vonatkozású anyaga. Ezt a gyűjteményt négy csoportra oszthatjuk: 1. A Hungarian és Hungary rendszók alatt kb. 800 kötet. 2. Az Austro-Hungarian Mo­narchy alatt kb. 110 kötet, amelyek főleg politikai és történelmi vonatkozásúak. 3. A magyar irodalommal fog­lalkozó könyvek száma kö­zeljár a 150-hez. Ezek kö­zött több magyar nyelvű. 4. 140 kötetre becsülöm a kü­­lönhc/zö témakörök szereplő anyagot. Ha közelebbről vizsgáljuk meg a gyűjteményt, figyelembe véve, hogy nem rendszerezett témakörű fejlesztésről van szó, az eredmény nem kedvezőtlen. Forrásúm anyaga meglepően jó, közel 50 bibliográfiai és refe­rence kiadvány található, mint például Apponyi Sándor Hun­­garica-ja. Bakó Elemér Guide to Hun­­g;arian Studies-ja, Szinnyei jó­­zsef Magyar Írók élete és. mun­kái, 1%3-1965A)an kiadott Be­nedek Marcell Magyar Irodalmi Lexikonja, Béky-Halász, Iván 56-os bibliográfiája. Petrik Gé­za Bibliographia Hungariká-ja, Magyar Nemzet Bibliográfia, Magyar könyvészet, Az Ország­­gyűlés Könyvtárának katalógu­sa, (5) stb., amelyek beszerzé­se az egyetem könyvtárszaká­­nak köszönhető. A történelmi anyag túlinyomórész az 1848-as és 1956-os forradalmakkal és a Trianon kérdésével foglalkozik. Ez természetes, (hiszen ez az a bárom esemény, amely a leg­erőteljesebben foglalkoztatta az amerikai közvéleményt, és a kiadványok tömege jelent meg a korabeli könyvpiacon. Az irodalmi részleg sokkal gyengébb, bár nagy magyar klasziikusok, mint Jókai, Mik­száth, Ady, stb. munkái megta­lálhatók. A folyóirat osztály a­­nyagáról nem lehet érdemlege­sen beszélni, az Argentínában kiadott Magyar Történelmi Szemlén kivül bét magyaror­szági általános folyóirat és a Magyar Tudományos Akadémia kb. 80 szaklapja jár. Érdekes­ségként viszont meg kell emlí­tenem, hogy a különleges gyűj­temények osztályán 11 (6) ma­gyarvonatkozású angol, latin, német és olasz miunkát tarta­nak nyilván. Témakörük: tör­ténelem, nyelvtan, kereskede­lem, utazás, és törvényhozás. A legkorábbi dátumot egy hat lapos német nyelvű pamflet képviseli, amelynek kiadási éve 1543. Kereskedelmi Osztály közleménye Most érkezett hir szerint, az óhazai IKKA jelenleg egy ka­nadai dollárért 20 forint és 63 fülért fizet ki; tehát az árjegy­zékben feltüntetett csomagok és műszaki cikkek árához ké­rünk még 6.4% felárat hozzá­számítani és rendelését úgy be­küldeni. Továbbá tüzelő (heating ma­terial) jelenleg az IKKA-nál nem kapható. K. M. U . Kereskedelmi Osztálya, /ma&i mm mm mm mmt m Újszerű és jó volt, hogy az idei március 15.-ének a rende­zői Györffy iZsuzsát, ezt az asz­­szonyt, feleséget, anyát, az iro­dalmi kör elnök-helyettesét bíz­ták meg a márciusi ünnepélyt szónokául. Ezen az ünnepélyen nem a nagy szavak, a tör­ténelmi események sora­koztak fel, hanem egy merőiben új és kevesek által emlegetett olyan igazságot hallottunk, a­­melynek hallatán valamennyien el kellett, hogy gondolkodjunk. Györffy Zsuzsa azt kérdezte szerényen, hogy a márciusi ese­ményeknek, de az egész ma­gyar történelemnek nem voltak női résztvevői? Röviden feleit is a kérdésre, és felsorakoztatta azokat a kiemelkedő női nagy­jait a magyar történelemnek, amelyek örökre beírták nevü­ket a nemzet történelmének lapjaira. Aztán némi nosztal- í giával ■ megállapítja, hogy mi­lyen jó is lenne, ha a felnöve­kedő fiataljaink megismerhet­nék a magyar történelem szá­mos Zrínyi Ilonáit, Dobó Kati­cáit, Lórántffy Zsuzsannáit, ha egy-egy TV-müsor helyett az édesanyák a magyar mese­­kincs szavai mellett ringatnák , álomba gyermekeiket. Ési hogy mennyire igaz, szív­hez szólóak voltak Györffy Zsu­zsa szavai, arra ékes bizonyi­­tékui válaszolt az alig tíz éves Przibiszlawszky László, az el­mondott két Petőfi versével, így verset mondani az emigrá­cióban született gyermeknek csak úgy lehetséges, ha az é­­desanyai szív, a szeretet mel­lett, az édes anyanyelvvel e­­gyetemben a magyar tudatot, az elődök iránti tiszteletet is ké­pes volt 'bele nevelni a gyerme­kében. Szerettem volna azt tudni, hogy Csutorás Julianna is az emigráció szülötte. így, és ilyen átéléssel verset mondani egy ilyen fiatal leánytól ritkán hall­hatunk. Tóth Józsefnél hangját csak ma volt szerencsém 'hallani. Ne­kem szerencsém volt és azok­nak, akik velem utt &j-ü­­nyörködhettek ennek az asz­­szonynak, gyönyörű hangjában, amelyet én képtelen vagyok úgy leírni, hogy képes lennék, annak igazi értékét megmutat­ni. Zongorán kitünően kísérte Aday Keres ztury Lajosné. A Református Egyház kis­gyermek táncosai olyan ara­nyosak, bájosak voltak, hogy azt itt egy pársoros dicsérettel elintézni nem lehet. Minden se­gítséget meg kell adni Ficere Rózsikénak ,aki hihetetlen a­­karaterővel párosult tudásával szinte lehetetlenre vállalkozott, aminek gyümölcse most kezd beérni. A Kapisiztián táncegyüttes dicsérete most is. helyénvaló. Ami a magyar táncban szépség, szilajság van, azt ezek a fiata­lok szinte természetesen colják. Vajon, hogy érezte ma­gát az a szülő, akinek a gyer­meke, nemhogy nem beszéli az édes anyanyelvűnket, de még azt sem tudja, hogy magyar. Vagy ezek a szülők nem voltak jelen? Pedig kár, hogy nem vol­tak ott, mert ha ott lettek vol­na, talán megmozdult volna bennük a lelkiismeret vádoló szava és megértették volna azt, amely főként Ihozzájok szó t Domokos Sándoron keresztül, “egy gondolat a szabadságról”. Riasztó hírek Erdélyből (Folytatás az első oldalról) Ceausesou, ez a véreskezü hatalmi hóbortban szenvedő, Sztálint is megszégyenítő kom­munista diktátor, a magyarság tervszerű irtása után most már a magyar múlt gyökereit is ki akarja irtani Erdélyből, hogy megvalósíthassa a románok légi álmát Erdély tejjes romanizálását. Ezért változtatta Kolozsvár nevét is Chij-Napocá-ra. Csak itt egy kicsit melléfogtak, mert Napoca a legősibb szumir ne­vek egyike. Ha tehát továbbra is római leszármazottaknak tartják magukat, akkor Kolozs­vár nevét nem Napoea-ra, ha­nem Claudipolis-ra kellett vol­na változtatniok, márcsak azért is, mert a rómaiak 1851 évvel ezelőtt Napoca-t Claudipoüs néven emelték “volonia” rang­ra. Ugyanakkor az otthoni “la­káj” rendszer nem hogy nem emel szót az idegen uralom a­­lá kényszeritett magyar milliók védelmében, hanem minden al­kalmat megragad, hogy az ott­honiakkal elhitesse milyen szé­pen virágzik és fejlődik az el­szakított területeken a magyar kultúra és irodalom. így pl. az otthon megjelenő ÉLET és I­­RODALOM c. lap cikkeiből meg tudjuk, hogy a román TV 1974. január óta — ind és mond — 'hetenként egyszer két és fél órás magyarnyelvű műsort su­gároz, hogy a bukaresti ELŐRE ic. napilap “1975-öt Könyvnap­­tára” 130 ezer példányban je­lent meg, hogy a bukaresti KRITEIRION az elmúlt 5 év a­­latt 521 magyar könyvet adott ki 1 millió 400' ezer példányiban, hogy a KRITERIO N lófejes könyvei az erdélyi könyvesbol­tokban percek alatt elfogynak és így tovább. De az otthoni lapok bértoll­­nokai azt már nem írják meg, hogy a román TV magyar adá­saiban majdnem kizárólag ro­mán, kommunista propagandát í sugároz, hogy Romániában ma gyár könyveket csak a külföl­diek szemkitörlésére adnak ki és azoknak csak egy jelenték­telen kis százaléka kerül a ma­gyar olvasók kefébe, nasonlóan kis százaléka megy külföldre valutáért a zömét pedig, meg­bízható erdélyi forrás szerint, azonnal bezúzzák. És mindez Amerika és a töb­bi nyugati állam hallgatólagos beleegyezésével és hathatós a­­nyagi támogatásával történik. Csak nem rég adta hírül a New York TIMES, hogy aláírásra ké­szen áll az amerikai-román gazdasági szerződés amelyik­nek értelmében Románia meg­kapja a “most favored nation” statust, ha minden korlátozás nélkül engedélyezi a kivándor­lást. Ezt a cikkelyt a N.Y. TI­MES jellemző módón “Hunga­rian Amendment”-nek titulálta. És Románia engedélyezni fog­ja a zsidóknak, németeknek, de még a magyaroknak is a kiván­dorlást. És a mindenükből ki­fosztott, reményüket vesztett, tizedrangu állampolgárrá degra 1 dált magyarok — első sorban j a nemzeti és családi hagyomá­nyokat őrző öregek, meg a “nem kívánatos” egyedek — tömegesen fognak kivándorol­ni. Hogy aztán ez nemzeti szem pontból milyen végzetes lesz nem kell külön kifejteni. (Szóval Amerika nemcsak hogy nem akadályozza meg a romániai “magyar kisebbség” tervszerű kiirtását, hanem' e­­gyenesen elősegíti azt ... A VIRRASZTÓ hírszolgálata. János valiasteleie Jézus Iránt SZABOLCSKA MIHÁLY — 1862 — Én Szentem, én áldott Egyetlenem: Neked élned kell, győzedelmesen! Hiszek jövődben szent harmadnapodban, Bár Sírba tettek; Isten ott is ott van. S ha megvert és megpróbált is kegyetlen, Tudom, még felmagasztal ... — Én hiszek benned rendületlen! Ott voltam a Geesemánén Veled, Láttam halálos gyötrődésedet. Hallottam Judás csókja csattanását, A vad poroszlók mély álmélkodását, Hogy fegyver nélkül is bíztál ügyedben ... Féltettelek nagyon bár: De hittem benned rendületlen! Álltam a főpap udvarán Veled, S átéltem mind a szörnyűségeket, Sorsod, mikor Péter is megtagadhat, És Pilátusok, mikor cserbenhagytak ... A kézmosást a tárgyalóteremben, Az ordító zsidókat ... De hittem benned rendületlen! Majd mikor megcsufolt a csőcselék, S nem volt, ki rájuk szólna, hogy elég! Mikor ruháidra kockát vetettek, Náddal-verését büszke, szent fejednek, —i Az ostor most is itt csattog szivemben, — Láttalak meggy alázva: De hittem benned rendületlen! S jaj, láttalak a Golgoták hegyén, Pribékjeid vértől-vörös kezén, Latrok között, tövissel koronázva, Arcul pökdösve, poklokig alázva. Sirattalak, de kétségbe nem estem, S szent holnapodra várván: — Én hittem benned rendületlen! ... Én Szentem, én áldott Egyetlenem: Neked élned kell, győzedelmesen! — Hiszek jövődben, szent harmadnapodban, Bár sírba tettek: Isten ott is ott van! S ha, megvert és megpróbált is kegyetlen: Tudom, még felmagasztal ... — Én hiszek benned rendületlen! MEGHALT-E AZ ÚR JÉZUS A KERESZTEN! A BIBLIÁBÓL “Mert, ha valaki szégyel en­gem és az én beszédeimet e pa­rázna és bíinös nemzetség kö­zött, az embernek Fia is szé­­gyelni fogja azt, mikor eljő az ! ő Atyja dicsőségében a szent | angyalokkal. Márik 8:38. (Folytatás az első oldalról.) uak kifejtésére. Közülük állja­nak itt sz. Péter szavai a jeru­­zsálemi főtanács előtt: “A-tyáink Istene föltámasztotta Jé­zust akit ti a keresztfára fe­szítve meggyilkioltatok. Isten jobbja Fejedelemmé és Üdvözi­­tővé emelte őt, hogy megtérít­se Izraelit és megbocsássa bü­­nit.” (Ap. Cselekedetei 5:30-31) Ennél tömörebben és félre­érthetetlenül aligha lehet vála­szolni a kételkedőknek. Minek folytassam hát: meghalt-e, fel­támadt-e Krisztus? st'b. A 2) pontban említettekre megint az Apostoliok Cselekede­teiből van a válaszom: “... őt választottam (vagyis Saul- Pált!), hogy nevemet hirdesse a pogány ok, királyok és Iziael fiai előtti” (9:15.) Az Ur nem Hágához hiv legyen pogány, zsidó, király, vagy sziegény. — Szent Péter? íme, amit Cezá­­reában, Kornéliusz házában mondott: “Tudjátok mennyire tilos zsidó embernek (tehát ne­ki), hogy idegenhez csatlakoz­zék, vagy vele érintkezzék. Ne­kem azonban Isten tudomásom­ra hozta, hogy egy ember sem nevezhető közönségesnek, vagy tisztátalannak.” (Ap. Cseleke­detei lz:12:8.) Egyébként se szeri, se szá­ma azoknak a panaszoknak a­­melyek sz. Pál nehézségeiről szólnak, mind az Ap. Cseleke­deteiben, mint .sz. Pál levelei­ben. — Tévedés tehát azt állí­tani, '.hogy sz. Pál “pudaizálta a krisztusi tanokat”. A tulajdon képeni első zsinaton a mózesi törvények kiküszöbölésén sz. Péterrel egyetértésben fárado­zott. Az Ap. Csel. 15. része csak nem egészében ezt tárgyalja! (Igen figyelemreméltó erre még sz. Pál újabb látogatása Je ruzsálemben, amit akkor mon­dott neki a gyülekezet (Ap. Cse lekedei 21:20-25.) — De a leg­fontosabb sz. Pálnak a Galiaták­­hoz irt levele 2. része, ahol a sz. Péterrel lefolyt vitát ezzel a mondattal zárja: “Ha ugyan­is a (mózesi) törvény által tör­ténik a megigazulás, Krisztus hiába halt meg.” Végül tisztázzuk a Babylon - kérdést, ami egyszersmind felel sz. Péter állítólagos “pártosi” tartózkodására illetőleg ottani apostolkodására vonatkozó kér­désre. — Minden hivatott Szent irás magyarázó Babylon alatt az ókori Rómát érti már csak azért is mert a Jelenések Köny­vében a Babylon eltörlésére vo­natkozó látomást magyarázó angyal nyütan megmondja, hogy ‘a‘ hét fej hét 'hegyet je­lent ...” (Jel. 17:9.) Minden­ki értette, hogy a hét halomra épült Rómáról van szó, — hogy annak eukölcstelenségét és ke­resztényüldözését ostorozza lá­tomásaiban .sz. János. (Érdekes adat még erre az, amit a meg­kívánó magyar orientalista Ft. Kmoskó Mihálytól tudunk, hogy a Krisztus utáni II. szá­zadban a Talmud is Rómát Ba­by Ionnak nevezi. Ld. tie: Patrol cyr. Párizs, 1907,11.1056-1237 1.) Szent Péten apostoli útjaira csak a szent hagyomány nyo­mán következtethetünk, de ab­ban sem az Eufrátesz, sem az egyiptomi Baby Ion mi (mert éti is volt ilyen nevű település!) — nincs említés;. Általában is az a benyomás, hogy az első apos­tolok tevékenysége inkább a Földközi-tengerrel szomszédos területeiket vette súlyképzés­­szerüen célba. Cézáréi Eusebius (kb. 267-340.), akinek az első egyháztörténetet köszönhetjük, említi hogy sz. Tamás a “ha­gyomány szerint” Parthiaban, sz. András Scytihiában, sz. Já­nos Ázsiában, ami alatt termé­szetesen Kis-Ázsiát kell érteni és sz. Péter “Pontusban, Galá­­iciában, Bithyniában, Kappado­­ciában és Ázsiában” működött, majd Rómába ment. (Lib.lII.) ’Hogy apokrif iratok tehát ko­holmányok milyen ,éis mennyi badarságot tartalmaznak, azt a föhtiek után — gondolom — teljesen fölösleges tagláilnom. 406 A History of Hungary and was denied an opportunity to present the maps and memoranda prepared by their experts, among them by the young geographer Count Paul Teleki, and to submit their views to the conference. Apponyi, in his proposal to plebiscite referred to above, also warned the Great Powers not to build the new order on coercion. Yet the Hungarian delegation, in spite of all solemn protests, was forced to sign the settlement, in the Grand Trianon Palace, Versailles, on June 4, 1920, without being given a hearing or a chance to debate it. The only break in the clouds, and one to which Hungarians attached over-zealous hopes for a time, was the letter of Premier Millerand of France, dated May 5, 1920, in which he, speaking for the Peace Conference, de­clared that if the Delimitations Commissions found that the Treaty anywhere “created an injustice which it would be to the general interest to remove”, they might report to the Council of the League, which would offer its services for an amicable rectification. However, no serious result of this letter ever materialized. Simi­larly great hopes were attached by the Hungarians to Article 19 of the League Covenant stating that the As­sembly may recommend the revision of certain treaties. In practice, however, the application in Carpathian Europe of Article 19, which would have met, in case of Hungary, determined opposition on the part of the three Succession States, has never been attempted. As far as the Treaty of Trianon and its consequences are concerned, the reader is referred to the English historian C. A. Macartney’s Hungary and Her Suc-The Last Twenty Years 407 cessors (Oxford 1937), a detailed work, considered to be fundamental on this topic in English. The author is one of the few who have made on the spot a thorough study of conditions among the nationalities in Car­pathian Europe. He does not shut his eyes to the faults of either party, neither does he follow the illusions of some English historians of the preceding decades, illu­sions about “good” and “bad” peoples in East-Central Europe.1 The Treaty of Trianon was, beyond doubt, the most severe of all post-War treaties. Historic Hungary, in­cluding Croatia, had a territory of 125,600 square miles, of which she lost 89,700 square miles, i.e., 71.4 per cent. Of her population of 20,886,487, 63.5 per cent was detached. Hungary was deprived of 61.4 per cent of her arable land, 88 per cent of her timber, 62.1 per cent of her railroads, 64.5 per cent of her hard-surfaced roads, 83.1 per cent of her pig-iron output, 55.7 per cent of her industrial plants, 67 per cent of her credit and banking institutions and her entire gold, silver, copper and salt deposits. If one discounts Croatia, which stood only in a federal relation, though in one of eight hundred years duration, with other lands of the Holy Crown, Hungary proper was reduced to one-third (32.9 per cent) of her pre-War area, with a little over two-fifths (41.7 per cent) of her population. The inhabitants of dismem­bered Hungary numbered 7,614,000 on a territory of Quotations to be found on the following pages with refcience to this subject are from Macartney’s op. cit. HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Kereskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások ízesítésére. Ára csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. I £0 ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN VOYAGE KELEN TRAVEL ALEX. A. KELEN LIMITED 1^67 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. / ||TÉ^4#‘1 Forduljon bizalommal irodánkhoz. Úti tervek a y | §\g, Ail■ déli szigetekre és Floridába. Hotel rezerválások. ■ Fóképviselet. Naponta küldjük a rendeléseket Ilin A* Budapestre. Minden támogatás az Income Tax-ból I Iliim levonható. Gor.dos és pontos kiszolgálás. LEI: küldése Romániába. Igen gyors 'zés. TUZEX: Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. Gyógyszerküldés, közjegyzőség, fordítások, végrendeletek.

Next

/
Thumbnails
Contents