Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-14 / 11. szám
6 Winnipeg, Mail. 1975. mánc. 14. ORVOSI TANÁCSADÓ Ai étkezés és az öregedés közötti összefüggés az öregedésihez. A második elméiét szerint, minden újszülött szervezetének a sejtjeiben nneg van agy higanyos biológiai időzités, ami imái- eleve megszabja ennek, vagy anaialk a szervezetnek életidejét és erre a tényre a külső tényezőknek qsate nagyon kis mellé kihatása van. E nézet szerint, az egyes szervek, mirigyek működése, a puberitás beállta, lefolyása és a felnőtt szervezett végső alakjának kialakítása éppen igy egy előre megadott terv szerint bonyolódik le. Töblb mint valószínű, hogy e folyamatban a legnagyobb szerep az agykéregnek, valamint a hipofízisnek és epifManek jut. Mindez a folyamat szoros öszszefüggésben van az anyagcsere gyorsaságával, intenzitásával. A 'csehszlovák kutatók la boratóniumi viszonyok között bebizonyították, 'hogy a kötőszöveti sejtek, az úgynevezett fibro'blasitok optimális viszonyok között is csak hatvanszor tudnak egymás után osztódni és azután elhalnak, alkalmazzunk bár életbentartásukra bármiféle módszereket! így lehet ez valahogyan a sejtekkel az életben is és ezért á jelenlegi tudományos nézetek szerint, mindennek el kell halnia, ami született, vagyis életet kapott! Az orvostudomány esetleg, meg tudja hosszablbitani az életet és ez sem oly csekély feladat. Műinél öregebbek a sejtek, annál jobban gyengül regenerálási képességük, annál közelebb vannak a végleges elhaláshoz. A sejtek koraibibi elhalásához külső tényezők iis hozzájárulhatnak, mint a rádiaktiv sugárzás, a környezet szennyeződése, alkohol, nikotin, a szénhidrátokban és állati zsiradékokban bővelkedő táplálék és a rossz higiéniai viszonyok. A táplálékban elegendő fehérjének' kell lenni, mivel a táplálék fehérjeszegénysége lassít ja az anyagcserét, csökkenti az életfontosságú enzimek képzését és csökkenti a pajzsmirigy működését. A tiszta levegőjű, erdős, hegyes vidékeken későbbien áll be az öregedés, amit az ottani levegő nagyobb oxiigéntaitallmával magyarázható nk. ami a test szöveteinek jobb oxidációs folyamatát eredményezi. A -helyes táplálkozásnak nem szabad soha elhízásihoz vezetni és csupán annyi kalórián vegyünk magunkhoz, amennyire a szervezetneik szüksége van. Pontos a vitaminok, fehérjék ásványi anyaig.dk. és a nyomelemek jelenléte Is, valamint minden mérgező tényező elhárítása környezetünkből. Tapasztalatból tudjuk, hogy az elhízott gyermek, vagy felnőtt .sóikkal hamarább betegszik meg, mivel ellenálLóképessége nagyon le van csökkentve és már nagyon korán jelentkezhet az érelmeszedés cukorbetegség, maigas vérnyomás!, stb. Miivel az időseknél 'Lelassul az anyagcsere, nemjesalki a zsiradékokat, szénhidrátokat, de a fehérjéket is1 le kell csökkenteni táplálkozásunkban. Az; öregeknek kevesebb vizre és káliumra van szükségük, mivel máskülönben vizenyős daganatok keletkezhetnek náluk. Az amúgy is legyengült idős szervezetet nagyon .esztelen lenne mejhéz és nagy adagokba« ~.j. ~ A4. J? JL _ 1 n kel megterhelni Ezért helyes, ha naponta tőbbsiz,ö(r <és csakis könnyen emészthető, vitamindús ételeket fogyasztanak. Az alkoholt és nikotént teljesen mellőzniük kell, miivel ezek számúikra igen súlyos mérgek. Természetesen, ha az idős embereknek a táplálkozással kapcsolatos bármiféle kérdésük, problémájuk lenne, teljes bizalommal fordulhatnak kezelőorvosukhoz. MUDr. Juhász István, 07643, Tiszacsernő. Vitaest a new-yorki Magyar Házban karják redukálni Izraelt, de nem akapják megaemmiisiteni. Az arab inteilektuelek és lapok balolidalisájga, politikusaik nagyrészének komolytalan viselkedése szintén hamis látszatokat kelt. Mindannyian az orosz nótát fújják, de az épp úgy nem fejezi ki az arabotk mély vallásosságon alapuló megvetését a kommunizmussal szemben, mint ahogy az amerikai intellelktuelek degeneráltsága is félrievezető képet ad az amerikai nép gondolkodásáról. A politikai karikatúráknak ebbe a galérjá'ba tartozik, hogy az Izráei körüli bonyodalmak gúnyt űztek azokból, akik nem a Nyugat biztonsága, nemi az amerikai-orosz 'hatalmi egyensúly szempontjából, hanem kizárólag faji alapon Ítélik meg a palesztinai fejleményeket, tehát alkik vagy automatikusan dicsőítenek mindent, amit zsidók tesznek, vagy pedig eleve elitéinek mindent, amit zsidók tesznek. Ebből a szempontból érdemes emlékeztetni 1972 júniusára. Akkor történt, hogy Szadat Egyptombói a szó szoros értelmiében kidobta az oroszokat. Azóta ember lehet egyszerre oroszellenes és arabba,rát. Ezt megelőzően azonban hosszú éveken át, 1967-től 197'2-ig, Egyptom a szovjet - tábor integráns része volt. Azt hihetné az ember, hogy akik: a kommunizmus és az oroszok elől menekültek el hazulról, azok mindenütt szembeáll'nak a szovjetpolitikával. Ennek ellenére voltak1 köztük, akik érzelmileg az akkor még orosz kantárra fogott Egyptom o,dalán voltaik, Ugyanilyen gúnyképet lehetett a liberálisoknál is megfigyelni. Izráeliti ugyanis az az, úgynevezett harmadik világ akarja le törölni a térképről, amely az oroszokkal dolgozik együtt a Nyugat ellen. Ezt a koalíciót pedig, csakúgy mint általában . a kommunista befolyást, a liberálisok segítettek nagyra növeszteni. A történelem iróniája, hogy Izráei épp azoknak a konzerva‘ tiv erényeknek köszönheti ere jét, amiket a 'múlt század eleje óta a zsidó intellektuelek naigy— t •_ / „ - U. nyok ápolásának, tekintélyek elfogadásának, katonai erények nek, nacionalizmusnak. Az is félrevezeti a távoli szemlélőt, hogy a középkeleti rivaldát két olyan dolog dominálja, ami nem lényeges: úgymint az arab-izraeli viszály és az olaj. A valóságban sokkal többről van szó. Nevezetesen arról, hogy az Amerika és 0- rioszország közt folyó mérkőzésinek jelenleg a Középkelet a leg,fontosabb színtere. S lehet, hogy az ottani helyzet alakulása ad majd túlsúlyt az egyik szuperhatalomnak a másikkal szemben. Az olajnak sem szabad túl nagy (jelentőséget tulajdonítani. Az Egyesült Államok első védelmi vonala Nyugateurópa s az arab olaj nélkül Nyugateurótpa összeomlanák. Az tehát igaz, hogy okíjzárlattal az arabok Amerika torkára tehetik a kést. Azóta azonban,, hogy Wa' shington bejelentette, hogy olajzárlat esetén az olajmezők egy részét megszállná, az olajzárlat veszélye többé, legalább is egyenlőre, nem fenyeget. Ha Amerika rá van utalva az arabok barátságára, annak nem az olaj a fő oka. Mea*t ha az arab területek nem. volnának gazdagok olajban, akkor is igaz lenne, hogy a Kötzépkelet kulcspozíciót foglal el Európa, Afrika s Ázsia között, éhogy egy tartós orosz-arab tömb alááshatja Amerika 'biztonságát. Ebből következik, hogy Izxáelhől addig lehet haszna A- merikiának, amíg az arabok egyiüttmüködnek a Szov jetunió- I val, vagy pedig a vele való i szövetkezéssel fenyegethetik az ! amerikaiakat. Ha azonban az ■ arabok átállnak az Egyesült Államok oldalára, Iziáel többé í nem stratégiai előnyt, hanem j politikai tehertételt jelentene I Washington számára. Ezen a| lapul most Szadat politikája. (Folytatjuk) i U K i ü n n íruiyxatás a [5. Oldalról.) porodák, parancsra gjyilkol, ki- ■ noz. Az ilyen ember nem megy templomba, mivel azt valaki neki megtiltotta, nem men inogva!lani nemzeti, világnézeti ' ée politikai hozzátartozását, mivel nem gondolkodik és rendszerint egy idegen akarat alapján jön mozgásba akár építő,! ákár romboló tevékenységében. Szeretem az embereket, de csakis a gondolkodókat, azo- i ákiknek igazán van szabad ! akaratuk és akik az emberte- j ' lenség viillág|ában is emberek | tudnak maradni, akik meg is | tudják vallani és védeni saját j énjüket, világnéizecüLet .és nem ! félnek megvallani nemzeti hozj zátartozásukat stem, j Olyan- magyarokra van szűk- ’ ségünk, akik nem rejtik véka alá magyarságukat és megkövetelik az élet .minden te. én, ! hogy nemzetileg is egész éhtet élhessenek. Szeretem tehát azt az embert, kinek meg van a saját emberi arculata, világnézete vallása és nemzeti öntudata, a maga tiszta humanizmusa, amely valóiban Isten képmásává magasiztosit tekintik és eiz bi-1 zony nagyon szomorú jelenség. A ma embere csak a pillanatnyi élvezeteiknek, a ‘icarpe diemnek” él. A robottáválás veszélye fenyegeti az emberiséget. E helyen/ jut eszembe egy nemrég 'látott német fantasztikus film víziója, amelyben egy űrállomáson együtt dolgoznak a valódi tudósok a hozzájuk hajszálnyira hasonlító tudós robotokkal. Nincs, 'ez igjy a mindennapi életben is? Az a gyanúm, hogy egyre töíbb gépember él köztünk!, akik elözönlőt - ték a főidet. Az a veszély: fenyegetheti a hús vér embereket, akik saját gondolkodással rendelkeznek, hiogy aa:, elszaporodó robotok lefogják őket számukkal tiporni. Magyar testvérem, gondolkozz, mivel csak igy mérheted fel a valóságot és csupán a gondolkodás segít Téged únrá lenni a sorsodon. A gondolkodás nem fényűzés, de ele ngedhetetlen életszükséglet amely nélkül nem lehet jelenünk, de még kevés bőé jövőnk! Hadd fejezzem ezen eszmefuttatásomat Diószeghy Tibor “Ma hinni nehéz” című köteményével; Tudom, hogy nehéz hinni máma és sokunknak nincs ma már hite, keringünk őszi levelekként egy holnap felé, —t a semmibe. Pedig szeretnénk újra hinni, ismét meglelni önmagunkat, s hitünk tüzében hitvallókként dicsérni fényed, büszke Holnap. De lesz-e még itt fény és élet a bolygó eszmék sűrűjében, lesz-e szivárvány ezer szinü az atomieihők-terheis égen? Tudom, hogy nehéz hinni máma, de hinni kell, mert ez az Élet! Hitetlen-gyáván magunk leszünk Jövőnk felett a végítélet! A Magyar Külügyi Társaság a new-yorki Magyar Házban Pátjhy [László elnöklésével vitaestét rendezett a középkeleti kérdésiről!. Az előadó dr. Prey András volt, aki nemi ég tért vissza többhetes középkeleti1 útjáról. Abból indult ki. hölgy a történelmi igény s a nemzetközi jog szempontjából az igazság Palesztinában az arabiok oldalán van. De ha a joggal, igazsággal az egész világ összeeigyeztethetőnek tartotta Trianont és tartja azt, hogy Európa fele szovjetgyarmat legyen, s Kassán csehek és, oroszok uralkodjanak-, akkor — nem is a megszállt, hanem a formailag is annektált területekről szólva — nehéz arra a kérdésre felelni, hogy miért van az orosznak több jogúik Ungvárhoz és Königsberghez, mint a zsidónak •Haifához? A tények számbavételiéinél -— mondta Prey — mindenekelőtt néhány alapvető tévhitet keli eloszlatni. így például1 azt, hogy Izrael l>967-ben katonai érte lemben győzött, viszont a 73-as háborút katonaüag elveszítette. Ennek az ellenkezője igaz. 6 7-ben az izraeliek a háború legelején leborotválták az egyp tömi légiflottiák, ezek után könnyű volt az arab csapatokat szétkergetni. 73-ban azonban csak Amerika tartotta vissza az izráelieket attól, hogy Szuez városánál foglyul ejtsék az egyiptomi hadsereg zömét és hogy az előttük nyitva álló úton elmasirozzanak Alexandráéig lés Damaszfcuszig. Az arab-orosz viszonyt is általában helytelenül Ítélik meg. Az arabok) addig barátkoznak Moszkvával, amíg Izráei ellen orosz fegyvereket kaphatnák. Ha Izráei megszűnik létezni, az arabok másnap hátat fordítanának a .szovjetnek. Ez,t az oroszok is tudják. Ezért van szükségük Izraelre, mint mumusra az arabokkal szemben. Az oroszok veget áló ál iáin ócskává a,N e várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! Lajossy Sándor: HAJÓNK Nóé bárkája ringhatott igy egykor a nagy vizen; a természet csodáit itt látom én hiszem. Milyen furcsa gyönyörűség hajózni a tengert, hol az Alkotás nagysága legyőzi az embert ... KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtan ácsios. Suite 80/-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald eo rfW WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 4.02 A History of Hungary hérvár (Alba Julia), in which they declared the unification of all Rumanians in a single state. 1 hat part ol the resolution which promised “complete national liberty for all the peoples that inhabit Transylvania,” remained an empty phrase. Croatia, though ties of 800 years bound it to Hungary, was always an autonomous country and the decision of the Croatian Sabor (Diet) declaring a union with Serbia, was accepted by the Hungarians. But the new Yugoslavia demanded also certain southern portions of Hungary proper where, in the so-called Voivodina, the different South Slav elements did not amount to more than 33 per cent of the population. The sincere wish of the population in question could have been best determined through plebiscite, to be held under fair conditions in the diffcicnt distiiets affected. This was what the Hungarians, confident in the victory of their cause, really wanted. Receiving the peace draft, Count Albert Apponvi, Hungary’s delegate, requested in a memorable address, “Intcrrogez les populations intíressées”, asking the Allies to consult those about whom they arc to decide as to their genuine desires. He also announced that Hungary was ready to comply with the verdict of any plebiscite held under just conditions. This most natural solution, how^vu, was not consented to by the new conquerors. Che explanation to this may be found in the fact that national feeling wbs not nearly so advanced among the minorities of Hungary as the peace conference was made to The Last Twenty Years believe”.1 Great numbers of non-Hungarians were unwilling to break with Hungary and would have been perfectly satisfied with a long-due modern version of Deák’s Nationality Bill, more radical changes being propagated only by a minor, yet loud group. The general plebiscite was prevented also by the fait accompli brought about by the military occupation of the territories in question, by the hastily reorganized Czech, Rumanian and Serbian armies. Lacking effective means, the Peace Conference was in no position to remake all that had happened, even had it so desired. Already at the beginning of the Peace Conference, President Wilson protested against the occupation by armed forces of such territories, “the rightful claim to which a Peace Conference is to be asked to determine”. He declared furthermore that “it will create a presumption that those who employ force doubt the justice and validity of their claims”. All three neighbours were, in fact, already before the Peace Treaty, in military control of the territories which the)' wished to acquire for themselves. No Hungarian was allowed to take part in the negotiations preparatory to the peace. Hungary was invited in only after a decision was reached, following the hearing of the Czech, Rumanian and South Slav aspirations and then only for the purpose of accepting the readymade conditions. The peace was not a negotiated, but a dictated, one. There was no willingness to listen to the Hungarian delegation's arguments. As proved by diaries ‘Macartney, op. cit. Conclusions. A1 utolsó sarj (Folytatás a 2. oldalról) várta, .hogy ottíhoL) legyen és kipihenje magát és elernyedje- j nek kissé túlfeszített idegei. Csakhamar oda is ért a bén-1 kocsi ama pompás palota elé, amelynek az első emeletét ő lakta. Világos, hideg, tiszta téli éjszajka volt. A holdvilág valami 1 kísérteties külsőt adott a tar gályáivá! az avemue Friedlandot szegélyező iáknak. Az utcán nem járt egy lélek sem, csendes és kihalt volt minden, ame. - i|e csak a szem ellátott. Mtest havazni kezdett, hatalmas hópelyhek szálliigió ztak a levegőiben és nesztelenül este á le a iföldrle. A herceg megnyomta a villamoscsengó gomlbját. Türeumetleniül várta, mikor jön már a jtót ínyitni a portás. Hiába. Az előkelő urat nagyon felihevdtette a játék és az ital. Azéit most egyszeire dideregni kéz dett. Akaratlanul is fel-alá járkált a palotának hatalmas kapuja előtt. A bérkopsi már rlegen elhajtott, a herceg eigymagában á- Csorgott az utcán. Azaz mégis,em: egy koldus lépdegélt feléje és amikor odaért hozzá, megállt vele szemközt, alamizsnára nyújtva ki a kezét. Hát hiszen Fárisbar , téli éjszakákon éppenséggel nem ritkaság, hogy az emlbert koldlus állítja meg az utcán, mégis a herceg most módfölött megborzadt. j — iMiit akar tőlem? — kérdezte a herceg. Ám a koldus nem felelt, hanem mtezdulatlaimul állva maradt a helyén. A herceg most megint a kapuimélyedésibe vetette be magát és. a poutást szidva, megint beqsengetett. Amikor megfordult, megdermedten látta, hogy most már két koldus áll ott és mindkét ten kezüket nyújtják feléje. Erre aztán, vadul felnevetett a herceg lés nevetése nagyon különösen hangzott a csendes éjszakában. Persze! Lázálom volt csupán, hallucináció. Az idegei az ólba ... A pezsgő. El kell űznie a 'témlátást. A kapu pedig csak nem akart kinyílni. Mi van a portással? Meghalt? REMÉNYI FERENC. Megdühodten csengetett, miközben homokán kitört a hideg verejték. Elakadt a szivve.ése. Ljpteket hallott mindenünnen; szétnézett. Koldusok özönlöttek fenéje mindenfelől, Valósságos áradat.. És mindnek, miLdnak vászonba volt bugyolálva a karja és mindnek, piszkos volt a keze és alamizsnát esdeklően nyuj bották feléje a kezüket valamennyien. Elfordult és felsikoltott. Oh, moist már körüligyürüzték a koldusok. Húsz, harminc, száz koldus;, tele volt velük az utca. Rongyosak voltaik, szánalmasak,, kopottak és undorítók. És egyre közelebb, közelebb jöttek hozzá a kezük már ott motoszkált az arca körül. Irtózatbal eltelten a herceg uekiu)g,rott a kapunak, hogy a vállával törje be. Hasztalan. Akkor' aztán reszketeg újja,:kial nyuiit belső zsebébe a pénzes tárcája után, kivette belőle a bankjegyeket ,és széjjelszór,a az üldölzői közé. Ami arany csak volt a zsebében mind odadobta nekik, a meg engesztelésük végett. Ám a koldus légió nem nyúlt a pénz után és a kezüknek mozdulata sem volt már kérő, bánéin fenyegető. Közelebb mind közelebb jöttéik. Az orra alatt hadonásztak, A herceg felsikoltott és lélekizet után kapkodott. Egyetlem rántással fel tépte a kabátja gombjait, aztán pedig arccal a kövezetre rogyott. A következő napokon Malours herceg,’hirtelen halála ivóit Párishan a közbeszéd tárgya. Másnap reggel egy halom ara/ny és ezüstpiénz közepette találtak rá a palotája kapuja előtt. A bankjegyeket a negyedik utcába is elsodorta a szél. Az orvos szerint sizivs,éLhüdiés okozta a halált. Azonkívül kolnstatálták, hogy a csengetyülhuzal, amely a kapuiból a portás páholyába vezet, elszakadt. Egyebet nem sikerült meg állapitani. Később, egy szomszédos házban lakó úr, amikor az esetről beszélt, elmondta, hogy a Maloiurs herceg halálának éjszakáján ő olyan zajt hallott az utc a ftelő], mintha sokszázan topogva járnának a kövezeten, ő, a maga részéről arra magva ázza a dolgot, hogy az ezied katona vonult el iés természet ;s n nem tulajdonított az üfiynck na gyoöb fontosságot A tudósok az utóbbi időkben egyre jobban 'kimutatták világ- j viszonylatban az étkezés és az egészség, illetve a betegségek I közötti egyenes összefüggéseiket. A helyes étkezési szokásokat már a legifjabb korban részt keíl venni, mivel már a gyermekkoriban való helytelen táplálkozás, felképpen a túltáplálkozás, amelynél az étrend túlnyomóan szénhidrátokat és állati zsiradékokat tartalmaz, hajlamossá tesz a korai elhízáshoz érelmeszedéshez, a korán jelentkező magas vérnyomáshoz, ami végeredményben a szervezet korai öregedését és korábbi elhalálozását jelenti. Ebből nyilvánvaló, hogy egyélű) szolgálatokon kívül a gyermekklórtól alkalmazott helyes higiéniai körülmények lényegesen hozzájárulnak az élet meghosszabbításához és egészség esebtbiá tétteléhez. A környezeti szennyeződés, a sok idegesítő külső hatás és a túltápláltság a veleszületett tényezőkkel együtt nagyon rossz hatással van az ember egészségére. Itt jut nagy szerep'hez a gyümölcsökben és a zöldségben jelenlevő C vitamin, í amely nemcsak növeli a sze"- j vezett fertőzésekkel szembeni! eilenállöképességét, hanem csökkenti a szövetekben az úgy nevezett szabad cholesterol, felgyülemlését, ami nagyon gyorsan elősegíti az érelmeszesedést. Sok öregkori vérszegénységnek, főleg az idős nőknél, a betegség okát a táp tájék vashiányában kereshetjük. A mész, a calcium nagyobb mértékű kiválasztása a szervezetből a csontok •ritkábbá válásához ve- | zet, mig az ereik falán a mészlerakódás az öregeknél érelmeszesedést okoz. Az öregedésről elsősorban azt kelil tudná, hogy ez természetes, fiziológiás; jelenség, amely eiőbb, vágy utóbb minden em- ' bérnél bekövetkezik, ha elérik 1 azt a bizonya.-' öregkort', gyógyászati és táplálkozási beavatkozásokkal tehát (csakis lassítani tudjuk az öregedési elváltozásokat, de nem .megállítani, megáim őket! Megfigyelhetjük, hogy az öregedésnél lassúbbodiik az anyagcsere, meggyorsul az agysektek elhalása és legyen gül ,az izomzat, vatamir.it lassúbbodik a belső elválasztáséi mirigyek működése. Az öregedés folyamatát tölbib élet teória magyarázza több-keveseblb sikerrel. Az első elmélet azt mondja, hogy a sejtekben felgyülemlőnek az ugynevezet szabad radikálolk és ez vezet