Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-14 / 11. szám

6 Winnipeg, Mail. 1975. mánc. 14. ORVOSI TANÁCSADÓ Ai étkezés és az öregedés közötti összefüggés az öregedésihez. A második el­méiét szerint, minden újszülött szervezetének a sejtjeiben nneg van agy higanyos biológiai idő­­zités, ami imái- eleve megszabja ennek, vagy anaialk a szervezet­nek életidejét és erre a tényre a külső tényezőknek qsate na­gyon kis mellé kihatása van. E nézet szerint, az egyes szervek, mirigyek működése, a puberi­­tás beállta, lefolyása és a fel­nőtt szervezett végső alakjá­nak kialakítása éppen igy egy előre megadott terv szerint bo­nyolódik le. Töblb mint valószínű, hogy e folyamatban a legnagyobb sze­rep az agykéregnek, valamint a hipofízisnek és epifManek jut. Mindez a folyamat szoros ösz­­szefüggésben van az anyagcse­re gyorsaságával, intenzitásá­val. A 'csehszlovák kutatók la boratóniumi viszonyok között bebizonyították, 'hogy a kötő­szöveti sejtek, az úgynevezett fibro'blasitok optimális viszo­nyok között is csak hatvanszor tudnak egymás után osztódni és azután elhalnak, alkalmaz­zunk bár életbentartásukra bár­miféle módszereket! így lehet ez valahogyan a sejtekkel az életben is és ezért á jelenlegi tudományos nézetek szerint, mindennek el kell halnia, ami született, vagyis életet kapott! Az orvostudomány esetleg, meg tudja hosszablbitani az életet és ez sem oly csekély feladat. Műi­nél öregebbek a sejtek, annál jobban gyengül regenerálási képességük, annál közelebb vannak a végleges elhaláshoz. A sejtek koraibibi elhalásához külső tényezők iis hozzájárul­hatnak, mint a rádiaktiv su­gárzás, a környezet szennye­ződése, alkohol, nikotin, a szén­hidrátokban és állati zsiradé­kokban bővelkedő táplálék és a rossz higiéniai viszonyok. A táplálékban elegendő fe­hérjének' kell lenni, mivel a táp­lálék fehérjeszegénysége lassít ja az anyagcserét, csökkenti az életfontosságú enzimek képzé­sét és csökkenti a pajzsmirigy működését. A tiszta levegőjű, erdős, hegyes vidékeken későb­bien áll be az öregedés, amit az ottani levegő nagyobb oxiigén­­taitallmával magyarázható nk. ami a test szöveteinek jobb oxidációs folyamatát eredmé­nyezi. A -helyes táplálkozásnak nem szabad soha elhízásihoz vezetni és csupán annyi kalórián ve­gyünk magunkhoz, amennyire a szervezetneik szüksége van. Pontos a vitaminok, fehérjék ásványi anyaig.dk. és a nyomele­mek jelenléte Is, valamint min­den mérgező tényező elhárítása környezetünkből. Tapasztalat­ból tudjuk, hogy az elhízott gyermek, vagy felnőtt .sóikkal hamarább betegszik meg, mivel ellenálLóképessége nagyon le van csökkentve és már nagyon korán jelentkezhet az érelme­­szedés cukorbetegség, maigas vérnyomás!, stb. Miivel az idő­seknél 'Lelassul az anyagcsere, nemjesalki a zsiradékokat, szén­hidrátokat, de a fehérjéket is1 le kell csökkenteni táplálkozá­sunkban. Az; öregeknek keve­sebb vizre és káliumra van szükségük, mivel máskülönben vizenyős daganatok keletkez­hetnek náluk. Az amúgy is le­gyengült idős szervezetet na­gyon .esztelen lenne mejhéz és nagy adagokba« ~.j. ~ A4. J? JL _ 1 n kel megterhelni Ezért helyes, ha naponta tőbbsiz,ö(r <és csakis könnyen emészthető, vitamin­­dús ételeket fogyasztanak. Az alkoholt és nikotént teljesen mellőzniük kell, miivel ezek szá­múikra igen súlyos mérgek. Természetesen, ha az idős embereknek a táplálkozással kapcsolatos bármiféle kérdé­sük, problémájuk lenne, teljes bizalommal fordulhatnak keze­lőorvosukhoz. MUDr. Juhász István, 07643, Tiszacsernő. Vitaest a new-yorki Magyar Házban karják redukálni Izraelt, de nem akapják megaemmiisiteni. Az arab inteilektuelek és la­pok balolidalisájga, politikusaik nagyrészének komolytalan vi­selkedése szintén hamis látsza­tokat kelt. Mindannyian az o­­rosz nótát fújják, de az épp úgy nem fejezi ki az arabotk mély vallásosságon alapuló megveté­sét a kommunizmussal szem­ben, mint ahogy az amerikai intellelktuelek degeneráltsága is félrievezető képet ad az ameri­kai nép gondolkodásáról. A politikai karikatúráknak ebbe a galérjá'ba tartozik, hogy az Izráei körüli bonyodalmak gúnyt űztek azokból, akik nem a Nyugat biztonsága, nemi az amerikai-orosz 'hatalmi egyen­súly szempontjából, hanem ki­zárólag faji alapon Ítélik meg a palesztinai fejleményeket, te­hát alkik vagy automatikusan dicsőítenek mindent, amit zsi­dók tesznek, vagy pedig eleve elitéinek mindent, amit zsidók tesznek. Ebből a szempontból érdemes emlékeztetni 1972 júniusára. Akkor történt, hogy Szadat Egyptombói a szó szoros értel­miében kidobta az oroszokat. Azóta ember lehet egyszerre oroszellenes és arabba,rát. Ezt megelőzően azonban hosszú éveken át, 1967-től 197'2-ig, Egyptom a szovjet - tábor integráns része volt. Azt hihetné az ember, hogy akik: a kommunizmus és az oroszok elől menekültek el hazulról, a­­zok mindenütt szembeáll'nak a szovjetpolitikával. Ennek elle­nére voltak1 köztük, akik érzel­mileg az akkor még orosz kan­tárra fogott Egyptom o,dalán voltaik, Ugyanilyen gúnyképet lehetett a liberálisoknál is megfigyelni. Izráeliti ugyanis az az, úgyneve­zett harmadik világ akarja le törölni a térképről, amely az oroszokkal dolgozik együtt a Nyugat ellen. Ezt a koalíciót pedig, csakúgy mint általában . a kommunista befolyást, a li­berálisok segítettek nagyra nö­veszteni. A történelem iróniája, hogy Izráei épp azoknak a konzerva­­‘ tiv erényeknek köszönheti ere jét, amiket a 'múlt század eleje óta a zsidó intellektuelek naigy­— t •_ / „ - U. nyok ápolásának, tekintélyek elfogadásának, katonai erények nek, nacionalizmusnak. Az is félrevezeti a távoli szemlélőt, hogy a középkeleti rivaldát két olyan dolog domi­nálja, ami nem lényeges: úgy­mint az arab-izraeli viszály és az olaj. A valóságban sokkal többről van szó. Nevezetesen arról, hogy az Amerika és 0- rioszország közt folyó mérkő­zésinek jelenleg a Középkelet a leg,fontosabb színtere. S lehet, hogy az ottani helyzet alakulá­sa ad majd túlsúlyt az egyik szuperhatalomnak a másikkal szemben. Az olajnak sem szabad túl nagy (jelentőséget tulajdonítani. Az Egyesült Államok első vé­delmi vonala Nyugateurópa s az arab olaj nélkül Nyugateu­­rótpa összeomlanák. Az tehát igaz, hogy okíjzárlattal az ara­bok Amerika torkára tehetik a kést. Azóta azonban,, hogy Wa­­' shington bejelentette, hogy olajzárlat esetén az olajmezők egy részét megszállná, az olaj­­zárlat veszélye többé, legalább is egyenlőre, nem fenyeget. Ha Amerika rá van utalva az arabok barátságára, annak nem az olaj a fő oka. Mea*t ha az arab területek nem. volná­nak gazdagok olajban, akkor is igaz lenne, hogy a Kötzépke­­let kulcspozíciót foglal el Euró­pa, Afrika s Ázsia között, é­­hogy egy tartós orosz-arab tömb alááshatja Amerika 'biz­tonságát. Ebből következik, hogy Iz­­xáelhől addig lehet haszna A- merikiának, amíg az arabok egyiüttmüködnek a Szov jetunió- I val, vagy pedig a vele való i szövetkezéssel fenyegethetik az ! amerikaiakat. Ha azonban az ■ arabok átállnak az Egyesült Ál­lamok oldalára, Iziáel többé í nem stratégiai előnyt, hanem j politikai tehertételt jelentene I Washington számára. Ezen a­­| lapul most Szadat politikája. (Folytatjuk) i U K i ü n n íruiyxatás a [5. Oldalról.) porodák, parancsra gjyilkol, ki- ■ noz. Az ilyen ember nem megy templomba, mivel azt valaki neki megtiltotta, nem men inogva!lani nemzeti, világnézeti ' ée politikai hozzátartozását, mivel nem gondolkodik és rend­szerint egy idegen akarat alap­ján jön mozgásba akár építő,! ákár romboló tevékenységében. Szeretem az embereket, de csakis a gondolkodókat, azo- i ákiknek igazán van szabad ! akaratuk és akik az emberte- j ' lenség viillág|ában is emberek | tudnak maradni, akik meg is | tudják vallani és védeni saját j énjüket, világnéizecüLet .és nem ! félnek megvallani nemzeti hoz­­j zátartozásukat stem, j Olyan- magyarokra van szűk- ’ ségünk, akik nem rejtik véka alá magyarságukat és megkö­vetelik az élet .minden te. én, ! hogy nemzetileg is egész éhtet élhessenek. Szeretem tehát azt az embert, kinek meg van a sa­ját emberi arculata, világnézete vallása és nemzeti öntudata, a maga tiszta humanizmusa, a­­mely valóiban Isten képmásává magasiztosit tekintik és eiz bi-1 zony nagyon szomorú jelenség. A ma embere csak a pillanat­nyi élvezeteiknek, a ‘icarpe diemnek” él. A robottáválás ve­szélye fenyegeti az emberisé­get. E helyen/ jut eszembe egy nemrég 'látott német fantasz­tikus film víziója, amelyben egy űrállomáson együtt dolgoznak a valódi tudósok a hozzájuk hajszálnyira hasonlító tudós ro­botokkal. Nincs, 'ez igjy a min­dennapi életben is? Az a gya­núm, hogy egyre töíbb gépem­ber él köztünk!, akik elözönlőt - ték a főidet. Az a veszély: fe­nyegetheti a hús vér embere­ket, akik saját gondolkodással rendelkeznek, hiogy aa:, elszapo­rodó robotok lefogják őket szá­mukkal tiporni. Magyar testvé­rem, gondolkozz, mivel csak igy mérheted fel a valóságot és csupán a gondolkodás segít Té­ged únrá lenni a sorsodon. A gondolkodás nem fényűzés, de ele ngedhetetlen életszükséglet amely nélkül nem lehet jele­nünk, de még kevés bőé jövőnk! Hadd fejezzem ezen eszme­futtatásomat Diószeghy Tibor “Ma hinni nehéz” című köte­­ményével; Tudom, hogy nehéz hinni máma és sokunknak nincs ma már hite, keringünk őszi levelekként egy holnap felé, —t a semmibe. Pedig szeretnénk újra hinni, ismét meglelni önmagunkat, s hitünk tüzében hitvallókként dicsérni fényed, büszke Holnap. De lesz-e még itt fény és élet a bolygó eszmék sűrűjében, lesz-e szivárvány ezer szinü az atomieihők-terheis égen? Tudom, hogy nehéz hinni máma, de hinni kell, mert ez az Élet! Hitetlen-gyáván magunk leszünk Jövőnk felett a végítélet! A Magyar Külügyi Társaság a new-yorki Magyar Házban Pátjhy [László elnöklésével vita­estét rendezett a középkeleti kérdésiről!. Az előadó dr. Prey András volt, aki nemi ég tért vissza többhetes középkeleti1 út­járól. Abból indult ki. hölgy a tör­ténelmi igény s a nemzetközi jog szempontjából az igazság Palesztinában az arabiok olda­lán van. De ha a joggal, igaz­sággal az egész világ össze­­eigyeztethetőnek tartotta Tria­nont és tartja azt, hogy Euró­pa fele szovjetgyarmat legyen, s Kassán csehek és, oroszok uralkodjanak-, akkor — nem is a megszállt, hanem a formailag is annektált területekről szólva — nehéz arra a kérdésre felel­ni, hogy miért van az orosznak több jogúik Ungvárhoz és Kö­­nigsberghez, mint a zsidónak •Haifához? A tények számbavételiéinél -— mondta Prey — mindenekelőtt néhány alapvető tévhitet keli eloszlatni. így például1 azt, hogy Izrael l>967-ben katonai érte lemben győzött, viszont a 73-as háborút katonaüag elveszítette. Ennek az ellenkezője igaz. 6 7-ben az izraeliek a háború legelején leborotválták az egyp tömi légiflottiák, ezek után könnyű volt az arab csapatokat szétkergetni. 73-ban azonban csak Amerika tartotta vissza az izráelieket attól, hogy Szuez városánál foglyul ejtsék az egyiptomi hadsereg zömét és hogy az előttük nyitva álló úton elmasirozzanak Alexand­ráéig lés Damaszfcuszig. Az arab-orosz viszonyt is ál­talában helytelenül Ítélik meg. Az arabok) addig barátkoznak Moszkvával, amíg Izráei ellen orosz fegyvereket kaphatnák. Ha Izráei megszűnik létezni, az arabok másnap hátat fordíta­nának a .szovjetnek. Ez,t az oro­szok is tudják. Ezért van szük­ségük Izraelre, mint mumusra az arabokkal szemben. Az oro­szok veget áló ál iáin ócskává a­,N e várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! Lajossy Sándor: HAJÓNK Nóé bárkája ringhatott igy egykor a nagy vizen; a természet csodáit itt látom én hiszem. Milyen furcsa gyönyörűség hajózni a tengert, hol az Alkotás nagysága legyőzi az embert ... KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtan ácsios. Suite 80/-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald eo rfW WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 4.02 A History of Hungary hérvár (Alba Julia), in which they declared the unifica­tion of all Rumanians in a single state. 1 hat part ol the resolution which promised “complete national liberty for all the peoples that inhabit Transylvania,” remained an empty phrase. Croatia, though ties of 800 years bound it to Hun­gary, was always an autonomous country and the deci­sion of the Croatian Sabor (Diet) declaring a union with Serbia, was accepted by the Hungarians. But the new Yugoslavia demanded also certain southern portions of Hungary proper where, in the so-called Voivodina, the different South Slav elements did not amount to more than 33 per cent of the population. The sincere wish of the population in question could have been best determined through plebiscite, to be held under fair conditions in the diffcicnt distiiets affected. This was what the Hungarians, confident in the victory of their cause, really wanted. Receiving the peace draft, Count Albert Apponvi, Hungary’s delegate, requested in a memorable address, “Intcrrogez les populations intíressées”, asking the Allies to consult those about whom they arc to decide as to their genuine desires. He also announced that Hungary was ready to comply with the verdict of any plebiscite held under just conditions. This most natural solution, how^vu, was not consented to by the new conquerors. Che ex­planation to this may be found in the fact that national feeling wbs not nearly so advanced among the minorities of Hungary as the peace conference was made to The Last Twenty Years believe”.1 Great numbers of non-Hungarians were un­willing to break with Hungary and would have been perfectly satisfied with a long-due modern version of Deák’s Nationality Bill, more radical changes being propagated only by a minor, yet loud group. The general plebiscite was prevented also by the fait accompli brought about by the military occupation of the territories in question, by the hastily reorganized Czech, Rumanian and Serbian armies. Lacking effective means, the Peace Conference was in no position to remake all that had happened, even had it so desired. Already at the beginning of the Peace Conference, President Wilson protested against the occupation by armed forces of such territories, “the rightful claim to which a Peace Conference is to be asked to determine”. He declared furthermore that “it will create a presump­tion that those who employ force doubt the justice and validity of their claims”. All three neighbours were, in fact, already before the Peace Treaty, in military con­trol of the territories which the)' wished to acquire for themselves. No Hungarian was allowed to take part in the nego­tiations preparatory to the peace. Hungary was invited in only after a decision was reached, following the hear­ing of the Czech, Rumanian and South Slav aspirations and then only for the purpose of accepting the ready­made conditions. The peace was not a negotiated, but a dictated, one. There was no willingness to listen to the Hungarian delegation's arguments. As proved by diaries ‘Macartney, op. cit. Conclusions. A1 utolsó sarj (Folytatás a 2. oldalról) várta, .hogy ottíhoL) legyen és kipihenje magát és elernyedje- j nek kissé túlfeszített idegei. Csakhamar oda is ért a bén-1 kocsi ama pompás palota elé, amelynek az első emeletét ő lakta. Világos, hideg, tiszta téli éj­­szajka volt. A holdvilág valami 1 kísérteties külsőt adott a tar gályáivá! az avemue Friedlandot szegélyező iáknak. Az utcán nem járt egy lélek sem, csen­des és kihalt volt minden, ame. - i|e csak a szem ellátott. Mtest havazni kezdett, hatal­mas hópelyhek szálliigió ztak a levegőiben és nesztelenül este á le a iföldrle. A herceg megnyomta a villa­­moscsengó gomlbját. Türeumet­­leniül várta, mikor jön már a j­tót ínyitni a portás. Hiába. Az előkelő urat nagyon felihe­­vdtette a játék és az ital. Azéit most egyszeire dideregni kéz dett. Akaratlanul is fel-alá jár­kált a palotának hatalmas ka­puja előtt. A bérkopsi már rlegen elhaj­tott, a herceg eigymagában á- Csorgott az utcán. Azaz mégis,em: egy koldus lépdegélt feléje és amikor oda­ért hozzá, megállt vele szem­közt, alamizsnára nyújtva ki a kezét. Hát hiszen Fárisbar , téli éjszakákon éppenséggel nem ritkaság, hogy az emlbert kol­­dlus állítja meg az utcán, mégis a herceg most módfölött meg­­borzadt. j — iMiit akar tőlem? — kér­dezte a herceg. Ám a koldus nem felelt, ha­nem mtezdulatlaimul állva ma­radt a helyén. A herceg most megint a ka­­puimélyedésibe vetette be magát és. a poutást szidva, megint be­­qsengetett. Amikor megfordult, megder­­medten látta, hogy most már két koldus áll ott és mindkét ten kezüket nyújtják feléje. Er­re aztán, vadul felnevetett a herceg lés nevetése nagyon kü­lönösen hangzott a csendes éj­szakában. Persze! Lázálom volt csupán, hallucináció. Az idegei az ólba ... A pezsgő. El kell űznie a 'témlátást. A kapu pedig csak nem akart kinyílni. Mi van a portással? Meghalt? REMÉNYI FERENC. Megdühodten csengetett, mi­közben homokán kitört a hideg verejték. Elakadt a szivve.ése. Ljpteket hallott mindenünnen; szétnézett. Koldusok özönlöttek fenéje mindenfelől, Valósságos áradat.. És mindnek, miLdnak vászonba volt bugyolálva a kar­ja és mindnek, piszkos volt a ke­ze és alamizsnát esdeklően nyuj bották feléje a kezüket vala­mennyien. Elfordult és felsikoltott. Oh, moist már körüligyürüzték a kol­dusok. Húsz, harminc, száz kol­dus;, tele volt velük az utca. Rongyosak voltaik, szánalma­sak,, kopottak és undorítók. És egyre közelebb, közelebb jöttek hozzá a kezük már ott motosz­kált az arca körül. Irtózatbal eltelten a herceg uekiu)g,rott a kapunak, hogy a vállával törje be. Hasztalan. Akkor' aztán reszketeg újja,:­­kial nyuiit belső zsebébe a pénzes tárcája után, kivette belőle a bankjegyeket ,és széjjelszór,a az üldölzői közé. Ami arany csak volt a zse­bében mind odadobta nekik, a meg engesztelésük végett. Ám a koldus légió nem nyúlt a pénz után és a kezüknek moz­dulata sem volt már kérő, bá­néin fenyegető. Közelebb mind közelebb jöttéik. Az orra alatt hadonásztak, A herceg felsikol­tott és lélekizet után kapkodott. Egyetlem rántással fel tépte a kabátja gombjait, aztán pedig arccal a kövezetre rogyott. A következő napokon Ma­­lours herceg,’hirtelen halála ivóit Párishan a közbeszéd tárgya. Másnap reggel egy halom a­­ra/ny és ezüstpiénz közepette ta­láltak rá a palotája kapuja e­­lőtt. A bankjegyeket a negyedik utcába is elsodorta a szél. Az orvos szerint sizivs,éLhü­­diés okozta a halált. Azonkívül kolnstatálták, hogy a csenge­­tyülhuzal, amely a kapuiból a portás páholyába vezet, elsza­kadt. Egyebet nem sikerült meg állapitani. Később, egy szomszédos ház­ban lakó úr, amikor az esetről beszélt, elmondta, hogy a Ma­­loiurs herceg halálának éjszaká­ján ő olyan zajt hallott az utc a ftelő], mintha sokszázan topog­va járnának a kövezeten, ő, a maga részéről arra magva áz­­za a dolgot, hogy az ezied ka­tona vonult el iés természet ;s n nem tulajdonított az üfiynck na gyoöb fontosságot A tudósok az utóbbi időkben egyre jobban 'kimutatták világ- j viszonylatban az étkezés és az egészség, illetve a betegségek I közötti egyenes összefüggése­iket. A helyes étkezési szokáso­kat már a legifjabb korban részt keíl venni, mivel már a gyermekkoriban való helytelen táplálkozás, felképpen a túltáp­­lálkozás, amelynél az étrend túlnyomóan szénhidrátokat és állati zsiradékokat tartalmaz, hajlamossá tesz a korai elhízás­hoz érelmeszedéshez, a korán jelentkező magas vérnyomás­hoz, ami végeredményben a szervezet korai öregedését és korábbi elhalálozását jelenti. Ebből nyilvánvaló, hogy egyélű) szolgálatokon kívül a gyermek­­klórtól alkalmazott helyes higié­niai körülmények lényegesen hozzájárulnak az élet meg­hosszabbításához és egészség e­­sebtbiá tétteléhez. A környezeti szennyeződés, a sok idegesítő külső hatás és a túltápláltság a veleszületett tényezőkkel együtt nagyon rossz hatással van az ember egészségére. Itt jut nagy sze­­rep'hez a gyümölcsökben és a zöldségben jelenlevő C vitamin, í amely nemcsak növeli a sze"- j vezett fertőzésekkel szembeni! eilenállöképességét, hanem csökkenti a szövetekben az úgy nevezett szabad cholesterol, fel­gyülemlését, ami nagyon gyor­san elősegíti az érelmesze­sedést. Sok öregkori vérszegénység­nek, főleg az idős nőknél, a be­tegség okát a táp tájék vashiá­nyában kereshetjük. A mész, a calcium nagyobb mértékű ki­választása a szervezetből a csontok •ritkábbá válásához ve- | zet, mig az ereik falán a mész­­lerakódás az öregeknél érelme­szesedést okoz. Az öregedésről elsősorban azt kelil tudná, hogy ez természetes, fiziológiás; jelenség, amely e­­iőbb, vágy utóbb minden em- ' bérnél bekövetkezik, ha elérik 1 azt a bizonya.-' öregkort', gyó­gyászati és táplálkozási beavat­kozásokkal tehát (csakis lassí­tani tudjuk az öregedési elvál­tozásokat, de nem .megállítani, megáim őket! Megfigyelhetjük, hogy az öregedésnél lassúbbo­­diik az anyagcsere, meggyorsul az agysektek elhalása és legyen gül ,az izomzat, vatamir.it las­­súbbodik a belső elválasztáséi mirigyek működése. Az örege­dés folyamatát tölbib élet teória magyarázza több-keveseblb si­kerrel. Az első elmélet azt mondja, hogy a sejtekben fel­gyülemlőnek az ugynevezet szabad radikálolk és ez vezet

Next

/
Thumbnails
Contents