Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-14 / 11. szám

"A multikultúralizmus a kormány állandó politikája"

Hon. John Munro, mint felelős miniszter mindent átfogó utasításokkal irányítja az összes kanadai kormányszerveket a multikultúra ápolására. Különös felelősséggel a multikultúrális program végrehajtására, amellyel az Államtitkári Hivatal (Secretary of State) van meghízva.

Hon. John Munro

Az Államtitkári hivatalban (Secretary of State)

A multikultúral program tervezését támogatja és eiösegiti fejleszti minden kanadai csoport kívánságára, hogy az állandósított legyen és közreműködik szokásaik megtartásában új hazájukban Kanadában.

Megvalósításra a következő lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy a célt végrehajthassák:

Project Grants Program (A tervezet segélyezési programja)

Anyagi alapot és lehetőséget teremteni az önként vállalkozó csoportoknak, hogy segíthessék a multikultúrális tevékenységet.

Multicultural Centres Program (Multikultúrális Központi Program)

Az önként vállalkozó csoportoknak felszerelését biztosítani, hogy helyileg megszervezhessék a multikultúrális központot.

Canadian Identities Program (Kanadai Azonossági Program)

Megerősíteni a kisebbségi csoportoknak, azt a törekvését, amely megérteti a különbözőséget a kanadai kultúrával szemben és eloszlatja a tájékozatlanságot.

Canadian Ethnic Studies Advisory Committee

(Kanadai Idegennyelvü Tanulmányi ás Tanácsadó Bizottság)

Idegennyelvü tanácsadószerv alakult, arnely hivatva van tudományosan foglalkozni és kutatni, valamint fejleszteni a külföldről Kanadába látogató egyetemi tanárok előadásainak lehetőségét a kanadai egyetemeken.

Third Language Teaching Aids (Segítés, Harmadik Nyeiv Oktatására)

Anyagi alapot teremteni az oktatási anyag szükségleteire, amelyek a nye.vtanfolyamhoz szükségesek.

immigrant Integration Program (A Bevándorlók Beilleszkedési

Programja)

Támogatni a különböző csoportok mielőbbi beilleszkedését a kanadai társadalomba.

Ethnic Groups Liaison ,

(Nemzetiségi Csoportok összekötői)

Ez a program lehetővé teszi hivatásos szervek támogatását a szervezet csoportjaiban

valamint közösségében,, helyi szinten.

úgy országos, mint

in The National Film Board (Nemzeti Film Tanács)

A Nemzeti Film Tanács több mint 400 filmet gyártott 19 különböző nyelven. Mindezek díjmentesen megkaphatok a Nemzeti Film Tanács irodáiban, a következő városokban: Vancouver, Winnipeg, Toronto, Montreal, Ottawa és Halifax.

In The National Museum Of Man (Embertani Nemzeti Múzeum)

Az ottawai Embertani Nemzeti Múzeumban megtalálható az összes történelmi bizonyíték a kanadai nemzetiségi csoportok kulturális hagyományait illetően.

A múzeum gyűjteménye számos, hangszallag, televiziófilmszallag és film. Különös figyelmet érdemel az olyan anyag, mint a népi építészet, házieszközök és bútorok, házi és kéziipari eszközök élelmiszerek előállítására, háziipari müvek, hagyományos történetek a családi és a közösségi életben, ünnepségek és szertartások. Kultúrális kiállítások és utazási bemutatók ugyancsak előkészületben.

in The Public Archives (Köz és Nyilvános Levéltár)

A Nyilvános Levéltár “nemzetiségi” programja előírja és megtalálja annak lehetőségét, hogy a nemzetiségi kultúrális iratok épségben, maradjanak. Azokat semmiféle kár, vagy esetleges romlás ne érje.

A személyzet ezen a területen specialistákból áll, akik megkezdték ezeket az értékes és fontos okmányokat, iratokat, a különböző nemzetiségi kultúrális szervezeteken keresztül egyeztetni, hogy azok megmaradjanak, mint a mi örökségünk.

Sri The National Library (A Nemzeti Könyvtár)

A Nemzeti Könyvtár magáravállalta a TÖBb NYELVŰ BIBLIOGRÁFIA SZOLGÁLAT-áí. Az a cél, hogy megszerezzék azokat a könyveket, amelyek Kanadában nem a hivatalos nyelven jelentek meg, de ezek a könyvek megkaphatok legyenek a nyilvános könytárakon keresztül. Remélhető, hogy egy nagyobb menynyiség, amely tiz nyelven jelent meg szállításra kerülhet 1975 év elején. További öt nyelven megjelent könyv fokozatosan kerül leszállításra.

For further information contact the following offices, addressing all correspondence to:

THE DEPARTMENT OF THE SECRETARY OF STATE

St. John’s, Nfld. (also serving Labrador)

Sir Humphrey Gilbert Bldg., P.0.

E-5368, Duckworth St., A1C 5W2 (709) 722-6181 Halifax, N.S.

Citizenship Branch, Trade Mart Building, Ste. 405, Scotia Sq., B3K2VS (902) 426-2118 Moncton, N.B.

Central & Nova Scotia Trust Bldg.,

860 Main Street, 5th floor, E1C 8M1 (506) 858-2028- Montréal, P.Q.

1080 Beaver Hall Hill, Piece 2101,

H2Z 1S8. (514) 283-5689 Noranda, P.Q.

243 rue Murdoch, B.P. 395, J9X SA9 (819) 762-4512 Québec, P.Q.

100 Carre'd’Youville, Piece 730,

G1R 3P7. (418) 694-3831 Sherbrooke, P.Q.

Edifice Royal Trust, Piece 500,

25 rue Wellington nord, J1H 5Bi (819) 565-4772 Trois-Riviéres, P.Q.

550 Bonaventure, Piece 205-A B.P. 335, G9A 5G4. (819) 375-4846 Hamilton, Ont. ,

150 Main St. W., Room 504, L8P lHt (416) 523-2355 London, Ont.

395 Dundas St., 2nd floor, N6B 1V5 (519) 679-4335 Ottawa, Ont.

Room 306, 77 Metcalfe St., KIP 5L*

(613) 996-5977 Sudbury, Ont.

19 Lisgar St. S., Room 320, P3E 3L4 (705) 673-1121 Thunder Bay, Ont.

240 South Syndicate Ave., 2nd floor. Station "F”, P7E1C8. (807.) 623-5241 Timmins, Ont. ...

585 Algbnquin Blvd. E., Apt. 702,

P4N 7N6 (705) 264-8368 Toronto, Ont.

55 St.Clair Ave. E.. Room 810,

M4T 1M2. (416) 96C-6554 Winnipeg, Man. * _

Room 201 303 Main Street, R3C 3G7 (2041 985-3601

?»$Hamiiton’St, Room 1007, S4P 2C2 (306) 525-6155

Edmonton, Alta. A

(also serving N.W.T.)

Room 310. 9828 - 104th Ave.,

T5J 019 (403) 425-6730 M

Vancouver, B.C.

1525 W. 8th Ave., Room ^

207, V6J 1T5 M

(604) »4111 ▼

Belgrad isméi feléleszti a Macedóniával kapcsolatos területi vilál

(Folytatás az első oldalról)

Ez a “drasztikus sovinizmus és nacionalizmus-” — írja a Vjesznik c. Zágrábi lap, ékesen bizonyítják, hogy (Bulgária nem adta fel területi igényeit. A legfrissebb bulgár sajtóhírek és beszédek szerint, pedig nemcsak a Pirin-vidéken élő mintegy 180,000 macedónnak nem ad Bulgária autonómiát, hanem ezen túlmenően még a ma Jugoszláviához tartozó s ott autonom köztársasági státust élvező Macedonia lakosait is -bolgároknak vallja. A belgrádi “Kommuniszt” pártlap egy egésiz oldalnyi terjedelemben.' hivatkozik Dimitrov hires bulgár kommunista vezérre, ki 1934- ben jelentette ki, hogy “a macedón mozgalom legveszélyesebb ellenségei a bulgár imperializmus, a .bulgár monarchia s a bulgár fasizmus ügynökei”. Dimitrov akkor már a moszk- j vai komentern tagja volt s igy [ inkább Moszkva, mint Bulgária szócsövének tekinthető; ezért érthető, (hogy a Kommuniszt” szerint a “macedón felszabadulási mozgalom győzelmét” követelte

Nemzetközi szempontból meg Ítélve azonban miég jelentősebb ez a viszálykodás. Azt jelenti

ugyanis, hogy amint a régi rendszerben a bulgár cár, az orosz cárral háta mögött támasztott igényeket a szerb király ellen, úgy manapság szintén a Szovjetúnió áll -bulgár szövetségese mögött, 1971jben, mikor a szovjet-jugoszláv viszony megjavulni látszott, a buigár-jugoszláv nézeteltérés is háttérbe szorult. Utóbbi időben arról beszéltek, hogy Titomarsall látogatást ólhajt tenni Szófiában, ez azonban a jugoszláv sajtó Zsivkov és leánya elleni támadásai után a távoli jövő homályába merült. Belgrad és Moszkva viszonya pedig lényegesen romlott, miután Jugoszlávia a Szovjet ellen foglalt világosan állást az Európakonferencia tárgyában úgy Varsóban, mint Budapesten.

ÁRGUS — Párizs. 1

The Last Twenty Years

401

participation of those Slovaks who were sympathetic toward Hungary, or of the Hungarian and German inhabitants. The original text, which somehow was lost, is supposed to have contained (according to Slovak nationalists), not only Slovakia’s (i.e. Upper Hungary's) rights to autonomy within the future Czechoslovak state, but also its right to decide at the expiration of ten years, whether it wished to remain in union with the Czech state at all. This question had an important bearing in the 1928 trial of Professor Béla Tuka, who was sentenced to fifteen years’ imprisonment for demanding the fulfilment of this agreement.

In Sub-carpathian Ruthenia, the acquisition of which did not occur even to the Czechs for some time, the Ungvár (Uzhorod) meeting in November 1918 swore loyalty to the Hungarian government, which granted the province autonomy in the following month. In the meantime, however, Masaryk reached an agreement with the Ruthenes of the United States and, when 67 per cent of these voted for the Czech proposition, this also was presented as a uniform decision of the actual inhabitants of Sub-carpathian Ruthenia. Zatkovic, leader of America’s Ruthenes, later on became provisional governor of the province; but when he discovered that the Czechs had no intention of fulfilling their obligations as regards autonomy, he returned to the United States.

In the southeastern part of Hungary, demanded by Rumania, the nationalist Rumanian political leaders passed a resolution on December ist, 1918, at Gyulafe-Winnipeg, Man. 1975. máifc. 14.

5

DÉLVIDÉKI HÍREK

(DFT — Hírszolgálat.)

ARCHEOLÓGIA

Nagy Sándor tolláiból “Dombó” címmel az újvidéki Fórum ka adásában értékes archeológiái tanulmány jelent meg, mely a szerémségi Vuikorár (Valkóvár) közelében fekvő egykori magyar településnek, Dombó-nak archeológiái történetét ismerteti a (honfoglalás előtti évszázadoktól egészen a török hódoltság koráig, mi-kőris Domibó, mint) annyi más ősi

magyar település elpusztult. Tekintettel arra, hogy Dombó szarmata és avar emlékei ugyanabiból a forrásból származnak, mint a honfoglaló magyarságé, a magyar őstörténet iránt érdeklődő minden bizonnyal nagy érdeklődéssel fogják olvasni. Nagy Sándor archeológus e munkáját.

, (“A vajdasági föld vallomása” — “7 Nap” — 1974. 11. 8.)

Délvidéki magyar könyvkiadás

Csáky Sörös Piroska “A jugoszláviai magyar könyv 1975.- 1970” c. munkájában az 1945 utáni délvidéki magyar könyvkiadás bibliográfiáját állította össze. E hiíbliográfia nemcsak a délvidéki magyar iréfc szépirodalmi alkotásait sorolja fel, de a politikai jellegű (kiadványokat, szak- és tan-könyveket is. j A Délvidéken megjelent egyéb magyar írók ('klasszikusok) munkáin kivül a magyar nyelvüiforditásiok is megtalálhatók e bibliográfiában.

Egyidejűleg a Matica Srpska és a Vajdasági Kultúrkozösség

közös kiadásában megjelent “Knjizevnosti natódnosti Vojvodine 1945-1972” (A vajdasági nemzetiségek irodalma 1945- 1972) a Délvidék valamennyi nemzetiségének széprodalmi bibliigráfiáját adja. E könyvhöz B. Kovacek irt bevezetést, mig Bányai János a magyar, Jan Makan a délvidéki szlovák, Ion Bálán a (bánáti román és -Gyura Latyak a délvidéki iluszin irodalomról ad összefoglaló képet. A 'bibliográfia magyar anyagát Marija Csurie áhította össze. (“Két könyv a könyvről” — Kolozsi Tibor ismertetése a “7 Nap” 1974. 11. &.-i sz.-ban.)

Új hidak a Délvidéken

1974-ben három fontos új hidat adtak át a forgalomnak Délvidék területén.

Az első Palánka és Újlak (illotkl) -között Bács megyét és Szeiémséget költi össze. A második Drávaszoibolcs és Donji Mihojlac között Baranya csonka-magyarországi rés-ze és és ISzlavóaia közt állítja helyre az 1944 ősizén felrobbantott régi -bid helyén a forgalmat. A harmadik pedig Bezdán és Kiskőszeg között a Baranyai Hár íiomszög és Bácska közt teremti meg a közvetlen kapcsolatot.

Mindhárom hídnak mi-nd gazdasági, mind idegenforgalmi szempontból megvan a maga jelentősége. A palánkai hid a Duna-Tisza közét, a Drávaszabolcsi Ibid) pedig a Dunántúlt kívánja közelebb hozni az Adriához.

A hidak magyar szempontból is jelentősek, mert Szlavónia, és Baranya magyarságát közelebb hozzák a délvidéki magyarság tömbjéhez -s annak kultúrális központjaihoz. Zombor minden bizbnnyal nagyobb vonzerőt fog gyakorilni Baranya Duna menti magyar községeire, mint Eszék, Szlavónia központja. De .Szlavónia zömmel szórvány magyarsága a Drávaszabolcsi hídon át a dunántúl magyar tömbbel is kapcsolatba került, ami az elhorvátosodás folyamatát lelassíthatja.

Természetesen, mint az a kommunista államokban, szokás, e hidakat ás a kommunista propaganda jegyében adták át a forgalomnak.

igy a .palánkai hidat, melyet 1974 május 19.-én avattak fel “Május 25”-hidnak neveztek el Tito születésnapja s a jugoszlávia kommunista párt 10. pártkongresszusa tiszteletére. ([Magyar Szó, 1974. 5. 20.)

A drávaszabolcsi hidat, melyet 1974 Októberében adtak át a forgalomnak Magyar-ország és Jugoszlávia közti “barátság” kihangsúlyoz ásóra ‘Barátság hidjá”-nak neveztek. (A névadók ez alkalommal eltekintettek a-titól, hogy e “barátság” alátámasztása érdekében időkiözönkint szovjet és magyar csapatokat szoktak összevonni a jugoszláv határ közelében.) (Magyar Képes Újság — 1974. 11.-1.)

A bezdán — Kiskőiszegi hidat a szovjet és partizán alakulatok 1944 november 11.-i kiskőszegi partra szállása -harmincadik évfordulóján avatták fel s azt a pártváltás-ban résztvevő 51. partizán)hadosztályról nevezték el. (Magyar ;Szó, — 1974. 11. 10; Dunatáj 1974. 11. 13; Magyar Képes Újság — 1974. 12. 1.)

(Folytatás a 8. oldalon)

404 A History of Hungary

and documents, published since, no one thought of checking to any serious extent the correctness of data supplied by those who wished to document their claims against Hungary. It would be easy to produce a long list of characteristic episodes of such a. nature.

The head of the French sub-committee, fixing the new Rumanian boundaries, admitted that some 600,000 Hungarians (in reality about 1,700,000) were transferred with Transylvania to Rumania, but, as he pointed out. when United States Foreign Secretary Lansing expressed uneasiness, nothing could be done about this. By then, everyone believed the story of the Czechs and Slovaks being but two parts cf one and the same nation. But Eduard Bencs had to top this with reference to historic rights, according to which “Slovakia had at one time formed parts of a Czccho-Slovak state”, i.e., as against the fact that the territory in question had formed an integral part of Flungary, he revived the legend of Svatopluk’s Moravian Empire, which was already non-existent by the end of the ninth century A.D. At every instant Benes gave out a different figure about the number of Hungarians to be incorporated into the new Czecho-Slovak state along with the parts of the country he coveted. At last he spoke of 650,000, though there w'ere over one million involved. The annexation of the Northern Carpathians of Slovakia was demanded on nationality principles, while, in open contradiction to this, the southern, purely Hungarian districts, were to be acquired on economic grounds, on the basis that since the mountains alone would not be