Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-10 / 2. szám
Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennel soha több magyarja FELOLDOTTÁK Á VASÚTI TEHERSZÁLLÍTÁS ZÁRLATÁT Emelik a manitobai Autopac insurance árát is WINNIPEG. — Az elmúlt pénteken 'Bili Uruski, Manitoba tartomány Public Insurance minisztere bejelentette, hogy a Tartomány március 1-től eme li az Autopac Insurance (autóbiztosítás) diját. Az emelés 14- 19.5% lesiz, s az egész évre kitér jesztett különféle emelések határa eléri a 24%-ot. Ugyanakikor gallononként 2-cent adót vetnek ki a gasolinm, s a vezetői igazolvány okért $5.00-nal többet kell fizetni a folyamodónak. Magánbiztosítók szakértőinek véleménye szerint, az áremelés az év végéig eléri a 30 százalékot is. Mr. Uruski szerint az áremelés az évi kib. 9.2 millió dollár rá fizetés megtérítését célozza. — A kiszabadult politikai foglyok nehéz helyzete A szabad világ magyar jainak segítségét kérik. Az élelmiszerek, építőanyagok vileldija emelkedik - A vasul-bizoltság 10-157°-« emelést engedélyez — Belföldi vonalon emelkedik a gabona, hús- és épiiőanyagok ára — 8 tartomány, beleértve a 3 préri-larlományí 60 napos halasztási kér HATALOM-VÁLTÁS A SZOVJETBEN! (SZMT) — Megbízható személyektől, megbízható közvetítéssel több levél érkezett az elmúlt hetekben a Magyar Bizottság közipontjába, melyek a kiszabadult politikai foglyok kálváriájáról számolnak be Magyarországon. Igazságtalanul hosszú büntetésre Ítélt magyarok * 1 «rendszerint megöregedetten, vagy megtörtén kerülnek ki a börtönből, rokont, barátot alig találnak már, segítséget senkitől sem [remélhetnek. Régi állásukba, ha az egyáltalán megvan még, nem veszik őket viszsza korukra iési megromlott egészségülkre való tekintettel. Uj alkalmaztatásoktól is idegenkednek, mert “csak terhet jelentenének” a vállalatnak, a munkaadónak, ahogy közlik velük. Nyugdijat nem kapnak, mert nem tudják (kimutatni a szükséges, munkában eltöltött időit. Ezek a szerencsétlen volt politikai foglyok alkalmi munkákból és szükrefogott alkalmi segélyekből tengetik életüket, s véginségüfcben most a külföldi magyarsághoz fordulnak. Nem anyagi támogiatást kérnek, erkölcsi támogatást leméinek, hassanak oda a külföldi magyar szervezetek nemzetközi összeköttetéseikkel, hogy a magyarországi kommunista kor7 mányzat tegye jóvá a velük szemben elkövetett igazságtalanságokat megfelelő anyagi kárpótlással. A kiszabadui t én nyomorgó politikai foglyok emberi jogaik elismerését követelik, s ebben várják a szabad világ magyarjainak, elsősorban volt börtön társaknak, segítséget. OTTAWA. — Az élelmiszerek és építési anyagpk ára az új-esztendőben emelkedni fog, mert a Canadian Transport Commission elhatározta, hogy a két éve érvényben levő teherszállítási zárlatot feloldja. — A Bizottság határozata 10-15 százalékos áremelést engedélyez a vasúttól saságlöknak, azonnali hatállyal, amely a tavasz folya-PÉCSl KORNÉL: mán minden valószínűség sze- j rint emelkedik. A tartományok, i a három préri-tartomány vezetésével, a zárlat feloldására 60- napi halasztást kértek, hogy a vasúttársaságokkal tárgyalhassanak. A vasúttársaságok eredetileg 25% emelést kértek, de a Bizottság ezt megtagadta, — mondván — bár az jogos lenne, de nagyon sok embert érint. A 60-napi halasztás a vasúttársaságok szerint $17-20 millió dollár veszteséget jelentene. A szakértők véleménye azoniban az, hogy ezt a veszteséget hamar behozná a ONR és OP az emelés után. Mint mondják, nincs okuk a siránkozásra, mert az elmúlt két esztendei alatt a kormány kb. $150 millió segélyt fizetett ki kárpótlásul a két vasúttársaságnak. — UJ ESZTENDŐ—UJ FELADAT MOSZKViA. — A hétvégi jelentések arról számoltak be, hogy a Szovjetunió ‘cárja’: Lejnid Brezhnev, leukémiával (fehérvérűség) kórházi kezelésre szorul. Keleti szakértők a hírt kétkedéssel fogadták, mondván, lehetséges, hogy nem Brezhnev betegsége, haniem ellenségeinek előretörése mielőbbi változást jelenthet a szovjet vezetésben. A Szovjetben ugyanis “tabu” a vezetők egészségi állapota, arról senki sem tudhat. — Egy azonban biztos, hogy a párt bürokratái, a katonaság és rendőrség több hatalmat nyer a következő' váltásnál. — A budapesti kormány isméi nem tartja a szavát Ősi városi tártak fel az oroszok Turkméniában A N.Y. Times dec. 8.-i számában a PRAVDA nyomán beszámol arról, hogy a szovjet régészek Turkméniában, Köpet Wagii közeiéiben egy ősi város maradványait tárták fel. amely- [ hiek korát Kr.e. 3. évezred vé gére teszik. Az épületek falai jól kivehe- j tők és közöttük megtalálták a város ikörülkeritett vallási köz- I pontját is a lépcsőzetes, négyszintű toronnyal (Zigurat?), a-i milyet eddig csak Mezcpotá-! miáhan tártaik fel. A romok között számos bronz szerszámot, használati tárgyat és tevék által vontatott, négykerekű ,saekér-ma: adványokat találtak. Bizonyítható az is, hogy rendelkeztek bizonyos Írásjel rendszerrel, amilyen a korai szumir írás is volt. Ez a rövid kis hír magyar | szempontból sokkal jelentő-1 selbb, mint ahogy az első pillanatra látszik. Az 1870-es években Érdékben, Tordos közelében, Torma Zsófia által feltárt leletek pl. pontosan abból az időből származnak, mint a Káspi és Arai tó vidékén most feltárt turkméniai őkváros romjai. A tordosi leletek írásjelei, de különösen az 1961 Tatárlakán (Tordostól ÉK.-re 18 km.-re) feltárt agyagtáblák jelei, akárcsak a .mostani turkméniai leleletea jelei, teljesen egyeznek a korai szurnir Írásjelekkel. Az 1960-as évek végén a Velencei tó mellett, iSukoró falunál feltárt őstelep még ezeknél is ősibb és leletein ugyanilyen írásjelek láthatók. Ezektől függetlenül az egész Kárpátmedenice tele van étből és még ősibe koriról származó feltárásokkal, amelyeknek leletein hasonló irá-jelek láthatók (Lásd: Torma Zs.: Sumer nyomok Erdélyben, Kához N.: Agyag istenek.) De ebből a korból származó leletek közé. tartozik a Budakalászon feltárt kis négykerekű agyagtkocsi is (Kr.e. 2100 körül), amelyik a legelső európai ábrázolása a kocsinak. Ennek a káipátmedencei ősnépnek az emléke nemcsak ezekben a leleteikben maradt fenn, hanem a Kárpátmeuence földrajzi neveiben is, mint pl.: Istar-Duna. Maros, Szamos, Teures, Béga • • • Kárpát, Hargita, Máramaios . . . Arad, Nap-ka, Pozsony, Kassa, Eger, stb., a melyeknek érteim® csakis a szu mir nyelvvel fejthető meg. (Lásd: Bobula L: A Sumer Magyar rokonság kérdése, Telekiné Kovács Zs.: A magyar földrajzi nevek sumir és akkád eredete — Aluta az “olt” folyo neve, Padáayi V.: A Szúrni. - Magyar nyelv ... stb.) C ar mint érdekességet említem meg, hogy Turkménia ina is használatos helynevei között ilyenek vannak: Csasikent, Csat, Halacs, Kara-Kala, Ka rag z Szálát, stb. A Kopet-Dag-tó: délre pedig ott van a Túrán ne vü város. Ha ezekhez még hozzáveszszüik, hogy a kárpátuleúeneel ősnép éppúgy napimádó volt, minit a Káspi és Arai tó vidé kén, Mezopotámiában és Ki Ázsiában ugyanakkor élő. m .gas kultúrájú, vá osokat épi(Folytatás a 8. oldalon) Átlépve az új esztendő küszöbén, mindnyájan valami megkönnyebbülést eláruló sóhajjal 'búcsúzaink az ó-esztendőtői. A sóhajban benne van a hivő! embernek a hálaadása a Gondviselő feliéi; köszönjük, Uram, hogy átvészeltük 1974-et ... De ki tagadhatja, hogy indokolt borzongással néz mindenki a jövő felé. hiszen a múlt, a közelmúlt megoldatlan bonyodalmak tömegét hagyta reánk. Súlyuk kis és nagy nemzetekre, gazdagra és szegényre egyaránt nehezedik. — Érthető, ha j mindenki első sorban az infláí cióra, azaz a pénz értéktedeme- i désére gondol. Igen kevesen arra, hogy ellentétben az anyagelvi, materialista felfogással szemben, tehát akár Marx, akár Keynes tanítja végzetszerüségét, — nincsen elértéktelenedés anyagi téren erkölcsi értékek lerombolása nélkül. Az anyagi romlást mindig megelőzi az erkölcsi-szellemi értékek fölhigitása és megsemmisítése. így keletkezik miiufjA az anya-, gi javaikon féktelen kapkodás, igazságtalan elosztásuk és pazarlásuk, ami mind politikai, mind társadalmi feszültségek forrása — immár világviszonylatban. Nincs ország, nincs nép, ahonnan ne hallanánk a panasz, kétségbeesés 'jajszavát. S itt áll e szörnyű kavargásban egyrészt a legelemibb jogaitól is megfosztott Nemzet szétdarabolva a II. Trianonnal, másrészt a szélrózsa minden irányába szétszórt külföldi magyarság. Ez utóbbinak akármelyik emigráció csoportjába tartozzék, lehet-e közömbös a Kárpátoktól övezett térségben maradt zömnek a sorsa? E sorok írója, jóllehet elegendő oka lennie kishitűségre, abban megrendithetetlen, hogy ennek a közel hárommilliónyi külföldi magyarságnak a maga létfenntartásán túl, nemességet kölcsönző rendeltetése a szorult helyzetben lévő zömöt mindenkor, .mindenben, minden lehetővel segíteni. — A kicsiny lélekszámú, a jomkippuri háború óta elszegényedett Izraelért példamutatóan mindent megtesz a hozzánk hasonlóan, az öt földrészre szétszórt zsidóság. Állítható: megmutatják, nincs lehetetlenség — csak tehetetlenség. Mindeddig, úgy látszik, csak az utóbbi téren, a tehetetlenségben voltunk nagyok. — Széchenyi hasonló kétségbeejtő viszonyok között mégis azt mondta: hiszi, a magyar nem volt, .hanem le z! — A “lesz” a jövőbe mutat. A magyar jövő feltételeit kutat va, ismétlem: ha valóság érzék-i kel közelitünk feléjük, sok csalódástól kíméljük meg magunkat. — A magyarság jövője at(Folytatás a 4. oldalon.) DIE WELT 1974. nov. 28. —Ijjas József érsek, a magyar püspöki kar elnöke által október 11.-én a római püspöki zsinaton tett kijelentést, miszerint Magyarországion a vallásoktatást ki/bővithetik, a magyar kormány eddig nem erősítette meg. Ez a megállapodás, az léfrsek saját szavai stzierint a közte és a budapesti kormány között lefolytatott tárgyalások ’eredménye volt, d “azonnál hatályba lépett”. Ijjas Rómáiban úgy nyilatkozott, hogy az eddig csak templomokban, szentbeszéd keretében adott vallástanltást ezentúl az iskolások számára heti kétórás iskolai oktatás alakijában bővíthetik ki. Egyházi körökből származó híreik szerint eddig nemcsak a megegyezés végrehajtása feltételeleit nem tették közzé, hanem azokban, a falvakban, ahol még a vallásoktatást részben az iskolai tanítás keretében folytatták, a szülőkre erős hatósági kényszert gyakorolnak újból, hogy azok gyermekeiket ne engedjék résztvenni a vallásoktatáson. (ÁRGUS) Megélénkült a politikai tevékenység: A XI. pártkongresszus előkészítése Ülésezett a központi bizottság és az országgyűlés. (SZMT) — Az év végével nemhogy lecsendesedett volna, ellenkezőleg, jelentősen felfoóo' zódott a politikai tevékenység, j aminek oka egyrészt a világ-I gazdasági válság hatása a ma, gyár népgazdaságra, másrészt ; a XI. pártkongresszus előkészítése. Erzsébet királynő és Fülöp herceg ka ac'ai portréja Kormányunk új hivatalos portrét fogadott el a •' i’rílyl házaspárról. Ezt Cavotik készítette Toro 'tóban akkor, amikor a királyi pác, a múlt év augusztusai? an ta tett Commonwealth értékértét alkalmából, Kama’'ián járt. A központi bizottság december 5.-én ülést tartott, melyen Németli Károly gazdasági titkár referált, ami megerősíti aat a találgatást, hogy ő lesz Kádár utóda. A páit szive hevesen dobog az elmélyülő világgazdasági válság láttán, ami egyesekben a tőkés rend összeomlásának vízióját keltette, ugyanakkor gazdasági érdekeik józanságot diktálnak. iMagyaroiszág külkereskedelme egyharmadát a Nyugattal bonyolítja le. A világpiacon lényegében minden megdrágult, éppen ezért magasabb import árakat kell fizetni, az export á: emelkedése viszont lassúbb és mérsékeltebb, különösen a mezőgazdasági termékeké, melyek a magyar külkereskedelmi bevétel legjelentőísebb tételét alkotják. A K.B. úgy döntött, hogy jobban ki keli 'használni a belső tartalékokat és a termelési kapacitást, fokozni kell a te.melékenységet, takarékoskodni a nyersanyaggal, iparcikkekkel és élelemmel. Közreadták a K.B. irányelveit a XI. pártkongresszusra, ! melyet előreláthatólag korata■ vasszal rendeznek meg. Az ■ irányelvekből, mint negatív fo! tóból, pontosan kivehető, hogy I mi a haj az országgal, a “szot cializmust” építő társadafom! mai. Az egyifc nyitómé ndat ! mindjárt elárulja, hogy a sok.rt i emlegetett “demokrácia” csak | papíron és frázisokban létezik: ! a X. pártkongresszus óta “érj vényesült a párt, a munkásosztály vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, á munkás-parasztsízövetség”. A dokumentum szerint az aktiv keresők 58 száz dóka “munkás”, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka érj telin iségi alkalmazott, 3 száza! léika “önálló kisáru termelő”: (Folytatás a 4. oldalon) Art’n Cavoukian (vagy Cavouk) örmény származású, T ko •dg'-a.n született. 1915-ben és 195S óta él Kanadában. Az els3 volt azok között, akik színes fényképe két készít: t ek és már sok megbízatást kapott kanadai és külföldi személyiségek portréja elkészítésére.
