Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-07 / 10. szám

SORSUNK (Folytatás) A hatvannyolc as és a '.hatvan - kilences évben sok ígéretet kamtunk, de jóformán egyikük sem vált valóra. Igaz, hogy a Komáromi Magyar Területi sziniház» egy résziéből megalkult a kassai Thália színház, de ez nem sokat tud adni a magyar művelődésnek, mivel oly nivót­­lan és politikai tendenciájú da­rátokat tartalmaz' repertoárjuk, hogy ez az igényesebb nézőt elriasztja, az igénytelenebbet pedig még, jobban meglblutitja. Nem csoda, hogy a legtehetsé­gesebb itteni magyar színészek ('Sunyovszky Szilvia, Thirriig Viola) Magyarországion keresőik sikereiket, 'hanem az itteni ma­gyar színház csiupán a múzsák távollétiéiben vegetál. Az utóbbi években a nemzeti elnyomás abban is tükröződik, hogy amig. az azelőtti években legalább a fontosabb hirdetmények, az üz letek feliratai, a mozi és szín-' házplakátok feliratai kétnyel­vűéit voltak, jelenleg csakis a szlovák nyelvet szabad hasz­nálói. Azt is reméltük még nem­régen, hogy a magyarlakta te­rületeken a magyar nyelv is Lesz ismerve második hivatalos nyelvnek iSajnos tévedtünk. Erről azok a szlovákul, vagy csehül nem tudó magyarok/ be­szélhetnének sokat, akiknek a járáshivatalokiban, vagy más hivatalokban akad ügyes-bajos dolguk, és jóformán szóba sem akarnak velük állani a hivatal­nokok. Igaz, hogy az úevneve­­zett ‘Prágai tavasz” idején meg­élénkült a nemzetiségi élet. A valódi humanista demokrácia bizonyára magával hozta volna a magyar nemzetiség m agy óbb »szabadságát is. Igaz, hogy ab­ban az időben is értek bennün­ket támadások, de a légkö.re jellemző, hogy az őszinte 'han­gú sovinisszta támadásokra a hazai magyar- sajtó teljesen őszintén és cenzúranientesea válaszolhatott, mint például ez; egyik hatvannyolcas cikkemmel tettem. E cikk cime: “Vissza­dobom a labdát!” íme a icjk/k: “A iSmena ez évi ápr. 5.-i számálban jelent meg a jolsvai I. H. eszmefuttatása ezzel a címmel: Miért kell el­­magyarcsodniuk? (Oreco sa rnusia pomadarcit?) Ehhez sze­retnék egy pár' gondolatot fűzni, Bizonyos, hogy vannak olyan esetek, amikor a többnyire ma­gyarlakta falühla került szlová­kok arra vannak utalva, hogy megtanuljanak magyarul ás né­ha az is előfordulhat, hogy gyermekeiket csak. magyar is­kolába járathatják. H. konkrét eseteket is felhoz, amelyben egy néhány szlovák család ilyen helyzetét taglalja és siratja. En­gedje azonban meg kedves H., hogy ezen a helyen tegyem fel a kérdést, hogy mit szól ahhoz a helyzetihez, amely magyarlak­ta falvakban eléggé gyakori je­lenség, hogy tudniillik nincsen ott nemcsak magyar iskola, hanem óvoda sem? Mit szól például ahhoz a helyzethez, hogy Tiszacsernőben, ahol a lakta községben, mint Nagyba­­ri, csak azért szűnt meg létezni a magyar iskola, mert az ötve­nes években egy gyászosemié­­kü “vezető” megféleml.tet.e a lakosokat, hogy ki lesznek te­lepítve, Iha nem Írnak alá egy nyilatkozatot, amelyben csakis szlovák isskolát kérnek. Teljesen megszokott jelenség az, hogy a magyar falvakban is, ahol elegendő jelentkező van a szlovák iskolába, az rendesen működik és kötve hiszem azt, hogy a húsz éven át minden téren megfélemlített magyar­ság, bárhol is soviniszta le­gyen. Mit szól továbbá kedves H. ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok tizeizrei erőszakkal voltak kitelepítve a cseh határ­szélekre és további tizezerek hagyták el a dél-szlovákiai et­nikumot munkál keresve és kapva Klad'nó, Most és Ostrava bányáiban. Aliihoz nincsen hoz­záfűznivalója, hogy az Ősan­yában lakó húszezernyi ma­gyarnak nincsen egyetlenegy magyar iskolája? itt nem öl­hat családról van szó, hanem egész embertömegről, amely Lassan, de biztosan beleolvad a szláv környezetbe. E helyen kérdem. Miért kell ezeknek a drága tizezereknek elveszniük a magyarság számára? Én is kárhoztassam, a szláv soviniz­must? Nem, ez nagyon leegy­szerűsítené a helyzet elemzé­sét, amely sakkal (bonyolultabb, mint azt sokan gondolnák. Éppen úgy, mint a természet­ben is láthatjuk, hagy például egy folyónak a medre évről­­évre változtatja alakját, egyszer az egyik partból visz ei vala­mit a viz és hozzáteszi a má­sik partihoz, máskor meg for­dítva, igy van ez a társada­lomiban is. A kevert nemzetisé­gű területeken hasonló az a fo­lyamat, ha a környezet befolyá­sára egyesek és néha egész családok is átveszik a környe­zet uralkodó jellegeit. Ez ter­mészetes akkor, ha nagyon nagy az aránytalanság a ki­sebbség és az uralkodó nemzet között. Természetesen, hogy a kisebbségi népcsoport mindig hátrányosabb helyzetben van, mivel rendszerint az állam sem adja meg neki a teljesen azo­nos jogokat, mint az államal­kotó nemzetnek. Ez nagyon hátrányos helyzetbe hozza a nemzetiséget a nemzettel szem­ben. Nem szabad megengednü ik, hogy sajtónk primitív nyelvöl­­tögetéssekre adja magát és meg kell értenünk azokat a ténye­ket, amelyeket H. nem ért meg, vagy talán nem is akar megér­teni. Sajnos igazán realisztikus tény az, hogy a környezet kő nyörtelen hatással van minden­re és igy természesteseiii az em­berre is. Merem remélni, hogy lassan elmúlik az az idő, ami­kor egyáltalán megemlíthető lesz a sovinizmus fogalma. Engedd meg most kedves ol­vasó, hogy Hozzád szóljak egy pár szót! Tanuljunk sokat éj mindig. Tanuljunk meg a ve-Socher Kati, Köteles Borbála, Kondákkor Teréz, Hegedűs Susan, Szász Júlia, Vízvári Márta, Frigyes Tímea, Rédey Matilda, Konya Emese, Faragó Gabriella, Konka Éva, Mészáros Sandy, Krav­­janszki Erzsébet és Faragó Sylvia. Az M.C. a magyarság tisztelete jeléül átnyújtja szekfü csokrát j Mrs. J. PERRAULT-nak, a szenátus elnöke feleségének. Széchenyi Magyar Gála-Bál | Vancouverben (Kanadai, B.(.) A Széchenyi Társaság Van­couver! tagjai ez évben is meg­rendezték az immár hagyomá­nyossá való “Magyar Hála Bál”-ját január 25.-én, a Van­couver Hotel dísztermeiben. A Bál bizottság jó munkát vég­zett, mert úgy erköcsileg, mint anyagilag a bál igen jól sike­rült. Ez a bevétel ismét köze­lebb viszi a Széchenyi Társa­ságot nemes célkitűzésének el­éréséhez, amit a torontói Ma-Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR. RACSMÁNY BÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj cime: 203-504 Main St„ Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. Magyar Hanglemezek 8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK Legolcsóbban, légi gyobb vál-sz. tékh^n kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Record Shop 304R East 12^ St . C eveland Ohio 44120, U.S. Telefon: (216) 561-5524 gyár (egyetemi) Tanszék felál­lítása jelent. A diszelnöki emelvényen a Kanada Miniszterelnökének kép viseletében SENATOR RAY­MOND J. PERRAULT foglalt helyett Mrs. R. J. PERRAULT -tal. kinek egyénikedvessége és elegáns megjelenése őt a hálózó közönség hamarosan kedvencé­vé tette. A bál. műsorát — a szebibnél­­szebb diszmagiyar öltözetben vendégszereplő Vancouveri Ma­gyar Énekkar 45 tagú eggyüt­­tese nyitotta meg a kanadai és a magyar Himnuszokkal', amit a Rákóczi Induló előadása kö­vetet. (Ez egy zenei ritkaság volt, mert azt SCHADL TAMÁS vezénylő karmester irta át in­­dulóblól-énekkari darabbá.) SCHADL TAMÁS karmester, ki egyben zenetanár is, képes­ségeivel már sok dicsőséget szerzett a magás szintet elért énekkarának. Ezalatt az ének­­sziáni alatt JPOGÁTSÁS KATY az M.C., B. A. AXNESiS RjCMP officer kíséretében a diszemel­­vényihez lépett és Mrs. PER RAULT-nak egy nemzeti szí­neinkkel dfezitett szekfü-csok­­rot nyújtott át — kifejezve a magyarság tiszteletét. Ekkor kezdődött az “első ba­los leányok” (számszerint 14) bemutabokzása. Először folya­matosan s rendszeresen járul­tak a disz,emeiveny elé, hogy ott egy bájos mosoly kisiérete­­vel fenséges meghajlásukkal mutatkozzanak be. Kísérőik a magyar ifjúság szine-java és négy vendég RQMP tisztjelölt volt. A leányok mindegyike nemzeti szimü virágcsokrot tar- j tott kezében. Megható jelenet volt, a fényszóróik fényében felvonulni látni a magyar jövő reménységeit ■— az ifjúságun­kat. Reméljük, ugyan ilyen fényben, fog csillogni egyszer : a MAGYAR NEMZET JÖVÖ-je is, amit a szivünk mélyén félt­ve őrzünfc. A mái’ bemutatko­zott párok ezután tánchoz ren­deződtek s az utolsó párbeér­­kezése után a zene hangjaira bemutatták első táncukat. A minden vonatkozásban ketyes ■ és a zenével tökéletesen .össze­olvadt lejtő-, hajló és forgolódó pái ok tánca .oly szép képet mu­tatott, hogy a sok gyönyörködő j néző közül elsőnek a kormány ! képviselője figyelt fel, megdi­csérte a látottakat mondván: “Ilyen szépet még nem láttam!” Ezzel felengedtek az addig na­gyon lekötött figyelmek s vele a kedélyek szabad folyása. Az “M.C.” felkérésére a SENATES ELNÖKE lelépett az emelvény­ről és feleségével megnyitotta az általános táncot. A táncte­rem hamarosan megtelt s bol­dogan keringtek a zene dalia mára, majd rövid szünet után újra kezdték s igy elégültek ki a párok, bál- sok idiejük nem volt reá, mert a vacsora ideje is hamarosan eljött. Az elsőbálos leányok: Faragó Sylvia, Faragó Gabriella, Hege­dűs Zsuzsanna, Frigyes Tímea, Bandáikkor Teréz, Konka Éva, Kornya Emese, Köteles Borbá­la, Kravjanszky Erzsébet, Mé­száros Sandy, Rédey Matilda. Sacher Katalin, Szász Julia és Vízvári Márta váltak. Az első táncukat lelkes szorgalommal és biztos szaktudásával Mrs. Beatrix Hittricih tánctanárnő tanította be. Dicséretesen jó munkát végzett. Éjfél előtt az ünnepélyesen feldiszitet külön étteremben várta — a már fáradni kezdő táncosokat a jól kiérdemelt va- i csora. Miután a bálelnöke üd­vözölte a megjelenteket a sze­nátus Elnöke szólt. Megiköszön­­ve a meghívását, csodálatát fe­jezte ki a műsor változatossá­ga, művészies szép kivitelezése és a résztvevőik tökéletes — él­­zetet nyújtó —- szereplésüké:!. Kijelentette, hogy azok úján. amit látott, meg van győződve a Széchenyi Társaság célkitű­zését •— a Magyar Egyetemi Tanszék felállítását — biztosan el fogja érni. Megígérte — eb­hez a kormány teljes támoga tását fogja megszerezni. A va­csora befejeztével újra tánc.a perdültek a párok s nem volt megállás. Reggel fél 3 órakor a zene elhalkult és a hangú la cos s minden résztvevőjét kiclé-Winnipeg, Maii. , 1975. márc. 7. 3 gitő bál egy esztendőre bezárta termeit. Fogadják iklöszönetünket: a bál-elnöke: Dr. GULYÁS FE­RENC, az M.C.: POGÁTSÁS KATALIN, a bál-bizottság tag­jai, a rendezők gárdája, vala­kiknek együttes és sok lemon­dással járó fáradságos munkája és körültekintése hozta meg a báli sikerét. Érjen el a köszöne­­tünfk azokhoz az áldozatos tá­mogatóinkhoz is, akik bár aka­dályozva voltak az eljövetelben, mégis komoly anyagi támaszt i nyújtottak. Külön köszönet illeti a CaJga­­ry-ibami élő Széchenyi Társaság elnökét FÜLÖPP József Urat és kedves feleségét, akifc időt és fáradságot nem kímélve eljöt­tek ide a báli színvonalát emel­ni és a látottakról az elkövet­kezendő Közgyűlésem) fognak beszámolni. Zoltay Endre, Sz. T. Nyugat-kanadai társelnöke. Március 15.-i ünnepély Monlreálban A Mantreáli Magyar Egyha­zak és Egyesültetek Nagybiziott­­sága 1975 március hó 16.-án, Vasárnap délutuán 3.45 órai kezdettel, a Magyarok Nagy­asszonya Egyházközség. Kultúr ­termében (90 Quest, Rue Gui­zot Street west), hagyományá­hoz híven ezévben a harminc­­negyedük alkalommal rendezi 1845 MÁRCIUS TIZENÖT év­fordulójának emlékünnepét. Ünnepi beszédeit mond! DREI­­SZIGER NÁNDOR, a Royal Mi­litary College of Canada tanára. Az ünnepélyt megnyitja DET­­RE GYULA MHBK IMontreáli Csoportvezető, záróbeszédet mond BÍRÓ LÁSZLÓ a Pannó­nia Kör Képviselője. KÖZREMŰKÖDNEK: 23. sz. Szt. László Fiú Cserkészcsapat, 37. sz. iSzt Margit leány Cser­készcsapat, a Katolikus Magyar Iskola növendékei, a Reformá­tus. Magyar Iskola növendékei, Montreáli Gyöngyös Bokréta Együttes, A Kodály Társaság Gyeirmeknövemdékei, Biró Pál, tárogató és fuvola. Müsiin-be­mondó: De Thököly Ildikó. Minden Magyart szeretettel várunk! Kérjlülk tromf kársain­kat, hagy megjelenésükkel) já­ruljanak hozzá, az ünnepély méltó sikeréhez. KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ^ Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - COHTURIST Pénzktildemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYcGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KoZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. ;K KA, TUZEX. COMTUP.Isf, IBUSZ és C^DOK IITft FŐKÉPVISELŐJE. IMA LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI ■öW iroda INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. dolgozók) több, mint fele ma­gyarajkú, csakis szlovák óvo­dába és iskolába járhatnak a gyermekek és az iskola terüle­tén tiltva van a magyar szó használata! Helyesü-e a jolsvai eszmetfíuttatónő például azt, hogy egy olyan tisztán maigyar-Az 1956-os szabadságharc Isg­­megrá.óbb le rása. Szép, finom szere'mi történettel. Rsndelje meg bármelyik magyrr könyv­­kereskedésben, va y újságáru­­sitónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál, 210 Winnipeg. Man. lünk együtt lakó népek nyelvét, amikor erre szükség van, hi­szen a uégti közmondás is mond­ja, hogy annyi embert érünk, j ahány nyelven beszélünk! No ez nem jelenti azt, hogy váljunk janicsárokká, akik azután test­véreik legádázabb ellenségei. Becsüljük meg a saját anya­nyelvűnket is és neveljük) igyer-, mekeinket anyanyelvűnkön, a : melyért igazán nem kell szé- j gyenkezniük, hiszen oly remek- , müvek Íródtak vele, mint Ma- j dáoh Ember tragédiája és P:j j tőfi meg Ady versei. Ideje len- ( ne ezen a téren is eltüntetni az elmúlt évtizedek hibáit és el­távolítani a megfélemlítés fel­legét az olyan helyekről is, mint Nagybári, Tiszacsernő és a iá kóczi-múltú Bőrei. Végzetül köszönöm H.-nak rövid eszmefuttatását, mivel I másképpen nemigen született j volna meg ez a polémia. A “Tavasz” idején a CSE- j MAIDOK igyekezett minden legá lis eszközzel kivívni jogainkat. : E szervezet központi bizottsá a javaslatot is dolgozott ki egy j törvényjavaslatra, amelyből i- ! dézek egy néhány részletet. E javaslat megjelent az Uj Szót an 1968. március 15.-én. íme egy , néhány idézet: . . I. A nemze­tiségek kérdésének megoldá á- ! báni elért jelentős eredmények (Folytatás a 6. tl.asn) 392 A History of Hungary nized by the Hungarian statesmen in Vienna, too, Admiral Nicholas Horthy, energetically began the or­ganization, despite numerous handicaps, of a new na­tional army. Horthy was of old Hungarian Protestant stock, and had once been an adjutant of Francis Joseph. During the World War, he led his cruiser Novara through a series of successes with daring and skill. At the end of the World War, he was the last Admiral of the Austro-Hungarian fleet. Horthy’-s talents and manly character predestined him to become the hope and leader of the nation. In Budapest, where on August 3 the Rumanians fol­lowed the Reds, counter-revolutionaries, headed by Stephen Friedrich, a former adherent of Károlyi, had the Socialist government of Charles Peidl resign. The interests of Hungary’s neighbours, who influenced the Entente’s action, would have, been best served by a radical left-wing “Octobrist” government, unable to exert any strong national opposition. To this end, Julius Károlyi was replaced by Dezső Ábrahám, who was more of a radical. Horthy, heading his disciplined new' National Army, left Szeged for Transdanubia, and thence turned towards the centre of the country. The Entente Powers were represented in Budapest by an Inter-Allied Military Mission, dispatched by the Supreme Council to induce the Rumanians to an urgent withdrawal. The American member of this mission, straightforward General Harry Hill Bandholtz, U.S.A., gives in his Diary an indignant account of the lootings of defenceless Hungarian cities and open towns by the Hungary in the Wort.d War 389 victims to the Terror. The dictatorship of the prole­tariat in Hungary might more aptly be called the revolt of a mob composed of unassimilated, foreign, chiefly Galician elements. The leaders of the system knew that they could rely only on a small minority, the Lumpenproletariat, as against the middle class and the peasantry. Early in 1919, there were hardly a few thousand Communists active in Hungary. The power of Bolshevism, however, rested on its methods and not in the number of followers. In Hungary, the Red regime was maintained chiefly through the exercise of terrorism, openly approved by the heads of the Communist government. Instruments of this terror were the revolutionary forces, without legal procedure based on constituted codes, but with immediate carrying out of sentences by the Lenin Boys and other terror detachments. Whenever there showed signs of dissatisfaction in the country, the bloodthirsty Szamucily was soen on the spot with his armored “train of death” and pitilessly smothered in blood every movement, whether real or imaginary. There were several tragedies which can not even be called mere executions, hut murders executed amidst brutal tortures, invented by criminals and morbid fanatics. It was prob­able the darkest chapter of Hungary’s history when this “horrible slum of the revolution”, as a Social Democratic leader called Bolshevism, had in its hands power as well as the fate of suffering millions. Dissatisfaction was indeed general. Yet attempts at the overthrow of the Red rule, isolated and badly

Next

/
Thumbnails
Contents