Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-28 / 9. szám

8 »•IM Winnipeg, Man. 1975. febr. 28. HÁMGRY VÁRNAGY DALMA: HÁROM PÁR VIR5TLÍ, MUSTÁR NÉLKÜL (Megtörtént eset.) (Folytatás!) A vendégfogadó előtt néhány, autó ázott gazdátlanul. A ku­tyát nyugtalanság fogta el. — Szűkülni kezdett, majd az ajtó­ból kisrohant és az úttest ellen­kező oldadáln álló kocsik között eltűnt. — Weiszúr! Weis zűr! — kiál­tották utána ketten is. Hiába. Takácsaié: visszalépett és a kutya után indult. — Hagyja csak asszonyom azt az ebet, majd én visszaho­zom. Menjen inkább mielőbb fe­dél alá és rendeljen valamit gyorsan, — ajánlotta fel Ka s­­ten és az eb nyomába indult. — Weiszúr! Weiszúr! — hí­vogatta (hasztalan fehér urat, a­­ldinék a szűkülése nyomán még­is. elérte azt a helyet, hová a kutya szinte fejvesztve igyeke­zett. — A teremjburádat! Prédába teszed a más tulajdonát? — korholta az ebet, amint nyomá­ba ért, oda, ahol hihetetlen szór gálomimal kapargálta két első lábával a vadonat újnak tetsző kocsi csomagtartóját, — köz­ben hangosan szagolgatta ér­deklődése láthatatlan alanyát. •— Na! Gyerünk! — szólí­totta fel újra, de elüben. a pil­lanatban tekintete találkozott a hűséges állatéval, amelyben annyi volt egy segélytkérő lény bői, melynél többet Szávákkal sem lehetne kifejezni. Karsten pár méterrel eltávolodott a ko­csitól. Rendszámát ellenőrizte, mert a kutya viselkedése feléb­resztette benne ihivatásérzetét. Weiszúr még hevessebb ostro­mot indított, a csomagtartó el- szállva — fordult a vend égi ős­ien. Valósággal őrjöngött. Kars- höz. ten most már hagyta^ A kocsiki, — Igen, kére“! Három szo-Jólápoltsága iránti érzése s az a bám foglalt, — 'közölte a tu­Takácsné csak most va.Iotta be férjének fia mesének tartott elbeszélését. Az apa rettentő haragra gerjedve vádolta asz­­sízonyát és az előző esti jelene­tet pergette vissza emlékezeté- ' bén, amikor a fiúcska féifiasan a szeméibe nézett és ibesszéini a­­kart vele a látottakról. Védel- j met keresett félelméhez. Ez bántotta Karstent isu hogy a gyermek áldozata lett az aka­ratán kívüli létrejött tamusko- ! dás miatt. Hiszen ki is hangsú- 1 lyozta, hoigjy az ember észrevet- ' te őt. Tehát nyilván érdeke | volt, hogy a tanúját elhallgat- | tassa. A tberesü akciót éjszakára se | szüntették be. A környék rend­­őr állományát más kerületekből j megerősítették. Ezalatt a szóm- i széd járásban ujább rendőri e­­set foglalkoztatta a közvéle­ményt. Töjbbszáz munkás óra­bérével útnak indult tisztviselő, mielőtt autójával elérte volna j az épitőmunkások munkaterü- i letét, nyoma veszett. A kocsit ugyain megtalálták, dte egészen ellentétes irányban, de a pénz és a tisztviselő eltűntek. Karsten leírása alapján — a­­hogyan azt Andris elmesélte neki, — egy külön csoport a szürkeerdő mocsaras oldalához ment terepszemlére. Néhány ó­­rai munlka után került elő a plasztik zsákba zárt borzalmas lelet. A rulhátlan holttesten ki- j vül semmit sem találtak,, igy I csák azt derült ki, hogy a kis gimnazista mégsem, fantáziáit. De hol a fin? És ki az áldozat, aki korban nem illett össze a , munkabérrel eltűnt személyé­vel. Andris anyja árnyékként kö­vette Karstent, aki lelkiismeret­­íurdalástól gyötörve, nem is ellenkezett a másik kétségbe - esettel. Mindketten —- befelé — fogadkoztak, hogy mindent el­­hisznek Andriskák ezután, icsalk épségben rátaláljanak. Azon pedig nem győztek csodálkozni, hogy az utolsó krimit hogyan J lehetett ennyibe lékopirozni egy 'TV adás után. Keserves idő járás, uralta üem csak ezt a vidéket, de az egész Európát ezekben a napokban. Karsten és Takácsné a lelet helyiéiből nem messze álló ven­dégfogadóba tértek, hogy egy forró teával enyíhitség az idő viszontagságát. Weiszúr behú­zott tarokkal, ésatalkos bundá­jában akár az árnyék, minden­hol a nyomukban kullogott. kár, melyet az állat körmeivel az autó zománcában tett, sem­mivé töTpült újabb gondolatai mellett. A vendégfogadó felé rohant. Az étiteremben tartóz­kodtak legtöbben, összesen igy is ctsalk vagy húszán. — Kinek a tulajdonát képezi az úttest túlsói oldalán á.ló fe­kete-tetős fehér (Merzedes? — harsogta vészt jósló an, a terem közepére állva, majd bemondta a kolcisi rendszámát is. Egy pillaniüig halálos csend uralkodott, majd itt-ott mozgo­lódni kezdtek. Egy nő beleej­tette a tányérba az 'evőeszkö­zét, pedig — mint később ki­derült — semmi oka sem volt az idegeskedésre. Egy fiatal férfi felállt és a W.C. irányába indult. — A helyiséget senki sem liagyhatja el! — Nekem nincsen jármüvem. Csak... — Üljön vissza kérem! Nem szeretek ismételgetni. — A sűrí­tésből több ember beszivárgott. A vendéglős észrevette a hely­zetet és mivel tudott a rendőr­ség környékbeli műin ká járói, gyakorlott kézzel bezárta a ki­vezető ajtókat, de “ég a kasz­­szát is biztonságba helyezte. — Takáesné a meglepetéstől, mint akit odaszögeztek, a kiszolgáló pult mellett állt, ezer gondolat­tól hemzsegő aggyal. Nem az a volt a fő gondolata, hogy meg van a tettes, hanem hogy And­rissal mi lehet? Alig pár méter választotta el a rendőrfelügye­­lőtől, mégis képtelen volt áthi­dalni a távolságot. Karsten még. két ízben fel­szólította a jelenlevőket, de e­­redménytelenül. — Van magánál valaki meg-ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBBAK A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1— és $25-tő! felfelé $1.50 az IKKA kezelési költ­sége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. lajdoniois készségesen és az e­­meleti feljáró lépcsőjére pillan­tott, hol abban a pillái) atban egy tagbaszakadt, aprószemü, lapátfülü, nagy orrú, szélesareu alak döngette lefelé lépteit. Karsten megvárta, míg leér. .— Kérem az autója kulcsát! — parancsolta. Az ismeretlen ismerős még jobban (behunyta malaeszeanét léjs. minden ellenkérdési inélkül, nadrágja balzsebéből elővette a kérdéses tárgyat. Karsten viszonzásul megáján dékozta a vendéget egy karpe­reccel. Olyan tökéletesen rá.l­­let Andris leírása, hogy a leg­jobb fénykép sem mutathatott volna többet róla. A helyiségben tartózkodók között hangos be­széd indult el. — Csendet kérek! — nóml­­totta el a jelenlevőket Karsten, majd valakit felhívott telefo­non. Néhány percbe telt csiupá.i mig a közelben levő rendőrségi embereket alarmirozták. Mig a segítség megérkezett, Karsten suttogva 'közölte Ta­­kácsnéval felfedezését 'és nyu­galma megőrzésére kérte. A többi már úgy pergett le, olyan magától értetődően, mint ahogy a piszkos munkás kéz­mosás követi. Amikor a csomagtartó fede­le felkattant, 'Weiszúr felugrott gazdácská ja eszméletlen testé­­| hez és nyöszörögve kért segít­séget, melyet hamarosan meg iläi kapott a kábult, bekötött szá­jú fiúcska. Andris, amikor magához tért. kijelentette, hogy a világ aurá­dén kincséért se menne detek­tív pályára, de még Károly bá­csi pozíciója sem kéne neki.. Inkább bíró lesz, aki az emberi társadalomra káros egyéneket a rájuk kirótt méltó büntetés­sel igyekszik a tisztességes emberek sorába visszaszerezni. — Másik gondolata: éhségér­zetének csillapítása volt. — Mit ennél, drága kis fiam? — Virstlit, tormával és xnius­­táiral! — És maga? r— kérdezte Ta­­kácsné Karstent, — aki az iz­galmaktól fáradtan esett egy székre, — mit kér? — Én? Illetve mi? öt pár virstlit! Kettő tormával-mustár ral, 'három párat pedig csak úgy, minden nélkül. A munka­társamnak! — közölte öröm­mel és megsimogatta Weiszúr fejét. Valahol a világban, 1961-ben. í\ e várja fel hívású nkat­­küldje be előfizetését KÖNYVESPOLC Tél, hideg, sár, hó, eső, fagy, unalom, szobafogság és könyvek. pontosan azokra a változatos ’ tájakra vezetett el, amelyeket már bejártam. Karinthy Ferenc pontos lélekrajazal (hol fanyar, hol játékos humorral, 'kegyet­len irói elemzéssel mutatja be a fordulatos töniténetek során hőseit és a világot, amelyben élnek. Külön élvezetet és élményt jelentett újbjól találkozni Rad­nóti Miklóssal. Most adták ki “Összes verseit és műfordítá­sait”. El kell olvasni benne a háború éveiben született remek verseit, mert Radnóti irt egé­szen az agyoniövetéséig. Az Ő munkái szervesen és tudatosan épülnek bele, a magyar iroda­lom remekei közé. Balázs Anna “Éjjel” ie. regé­nyében -mintahogy vallja, azt akarta elérni, hogy a imái fia­talok előtt is elevenen álljana; a múltban szereplő emberek, a­­kik csak' úgy mint a maiak szemettek, gyűlöltek, örültek és | kétségbe estek. Emberek vol­­j taki Egyik legszebb helyét foglal­ja el könyvtáromnak a Világ­­irodalom legszebb drámái c. kétkötetes munka. Mit mondjon el az ember e­­zékről ismertetést? Hiszen a dráma kló, már mind klassziku­sai a világirodalomnak. Hogy csak egy pár- nevet említsek. Aiszkhülosz, Szofhloikiész, A- risztofihanész, Lope De Vega, Shakespeare, Moléere. És bogy kik a fordítók: Arany János, Babits Mihály, Gáspár Endre, Mészöly Dezső, Mészöly Pál, Németh László, Somlyó György és Tóth Árpád. Őket igazán nem kell bemutat­ni, róluk minden magyar 'olva­sónak csak a lehető legjobb a véleménye . . . (Székely) 1972 óta 150 érdeklődő ka­pott kiképzést a rádiózás tech­nikájára vonatkozólag. Ezek lát ják el az állomáson a munkát “part-time alapon.] Valamién ív­nyien a Radio-McGill keretéiben dolgoztak, hogy tapasztalato­kat szerezzenek. Az állomás en­gedélye napi 10 órás sugárzást tesz lehetővé, jóllehet időnikimt előfordul, hogy csak három, vagy hatórás adások vamnaik. A hallgatóik számát 2Ő0 eze - re becsülik. További tájékoztatás.-: kapha ttó ezen a telefonszáanom: 813- 8686. Ilyenkor érezzük, hogy a múltból felmerül egy név, e,gy abc, amihez már is Ihozzátapad a megfiatalító emlékezés. Eze­ket az emlékezéseket újítja meg bennünk a Iküinyv. A legjobb ba­rát. Mert átpdátálja belénk a gondolatait, igy lesznek a teg­napi dolgokból az író emléke­zésein, keresztül maiakká a vá­gyak, a szenvedélyek, felfrissül az emberi természet s ezért csak hálásak lehetünk a köny­veknek. Hogy mit is olvastam leg­utóbb, könnyű felelni rá. Hi­szen éjjeliszekrényem felett a polcokon ott sorakoznak leg­újabb barátaim. Először Szerb Antal említem ‘‘Utas és holdvilág” tó. könyvét, a nagy író és esztéta utolsó munkája volt. Szellemes játék racionális és in*-racionális, misz tikius jelemekkel, helyzetekkel, eseményeikkel. A násziutas férj megszökik a feleségétől ess az elvesztett ifjúságának a keresé­sére indul. Szép helyeken jár Olaszországban. Hamarosan a­­zoníban tudomásul kell vennie, hogy a kamaszkor! álmoknak mindörökre vége, elmúlt az if­júság, erre mit cfeinólhat mást, visszatért a polgári életlbie. Petrovácz István “Tavasz Óbudán” e. könyvében, az ak­kori világot eleveníti' meg, mi­kor még nem bontották le a tabánt s Ő ott élt az öreg: Var­sa utcán vályogból épült viskói, beázó házai kölzött. Aki elol­vassa ezt az érdekes, színes re­gényt, lebilincselő választ kap a gyerek szemében jelenték­telennek tűnő, de valójában na­gyon is érthető problémákról. Karinthy Ferenc a “Végtelen szőnyeg” c. regénye olvasása közben kellemes zsibasztó ér­zések ölelgettek körül, mert Radio (enlre-Ville Montrealban LINDA DIEBEL (Canadian Scene)— A Rádió. Centre Vilié Montreal új rádió állomása, amely rendkívül jói fogható. Nagyon jól lehet hal­lani észak-déli irányban a St. Lawienoetől Van Hor.ie-ig, ke­let-nyugati irányban a Mont Royal-tpi a Lafontaine Park-ig. 1972-ben kezdte működésiét a Local Initiatives Program ke­retében. Kis stúdiói a St. Lawrence Boulevard-oni vannak egy ruha­gyár fölött. Angol, francia, gö­rög, portugál és spanyol nye-lv­­-___________ ___ 'i'.társ mielőbb! vei sugárzó. Az adások G5 szá­zaléka francia, 10 százaléka an goi, a többi időt pedig az emu­­tett nyelveken adott műsorok­kal tölti ki. Az adóállomás, október 21.-én kapta meg a működési enge­délyt, az adások múlt év decem­beriéiben kezdődtek. Úgy állítot­ták azokat össze, hogy kifeje­zésre juttassák a város, nyelvi összetételét. A program szer­kesztői tekintetbe veszik azt is, hogy az említett ki)se|’:ib-na­­gyobb nemzetiségek igényei mi­lyenek. Az állomás a CINQ iFM, 99.3 alatt jelentkezik. Kereske­delmi hirdetéseiket nem szabad közölnie, bárt az nem tilos, hogy bizonyos üzleteknek propagan dát csináljon,, ha a szövegben árukat nem említ. A péilda ked­véért érdemes megemlíteni, hogy egy hentes hirdetheti az adasson üzletét, dicsérheti az ott adott kiszolgálást, de nem emliheti az általa árúit ihúsfaj­­ták gyártóját. Abban a körzetiben, ajhol a Rádió GINQ, nagyon sok kis üzlet ven. Ezek olcsóbb árakat tudnak ajánlaná, mint a belvá rosibau levő hasonló üzletek, Ez persze nem közömbös az újka­­nadások számára, akiket — e­­zen túinrenőleg — az is nagyon érdekel, hogy hol kaphatnak Európában 'megszokott árukat. PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK Mert ezt az egyet minden férfi megszokja. Sárika Irma néni elé tette a levest. — Parancsoljon, Irma néni. — Jaj de sokat mertél ki nekem'. 'Nem eszem én. De azért bekanalazta, a ragout-levest. Csámcsogva ette a zúzát, máját. — Nem magad főzöl? — kérdezte Sárikát Irma néni. — Most még nem, mert elfoglalt a lakás. — Azután sem fogb — szólt Csobáncz s kivett a tányér­jára egy öorjúszeletet. — Spárga? — kotorászott az Irma néni kanala a kötö­zésben. — Zöld beeső? Nem drága ez, Sárika? Sárika nem felelt, de Csobáncz folytatta: — Azt akarom, hogy amikor a műteremből kijövök, fi­nomság és szépség várjon. A mi munkánk sokszor nyers, pisz­kos . . . Nem akaróin, bogy a Sár ika hajában megérezzem a konyúiaszagot. —- Azért én törődök a konyhával, de nagyon jó szakács­­ném van. Parancsoljon még, Irma néni, ebből a szeletből. Pirí­tott burgonyát is. — Ezt vajjal főztétek? Micsoda pazarlás. Hamarosan tönkre fogtok menni? Miből is éltek ti? Sárika belenézett a Csobáncz szemébe, mintha tőle kér­dezte volna, hogy miből is élnek. Csobáncz a tányérjába mosolygott. — Hát valamiből csak élünk. — Gézának nagy állami rendelése van. Irma néni pillája felszaladt. — Úgy? De néha van, néha nincs. Jó lenne egy kicsit takaaó koskodni. — Nem pazarolunk. Irma néni szeme megvillant. — Mert én könnyelműnek nem adom a gorzsai birtokot. Sárika mosolyogva tolta Irma néni elé' a tálat. — Vegyen még, egy szeletet. Spárgát is. Irma néni dühösen vett és evett. A szeme viliámlott, mi­közben a hatalmas falatok eltűntek a torkán. — Ejnye! Hát egy szavatok sincs! Tudjátok mit ér az a. Gorzsa? A kastély, meg a négyszáz hold. Kortyantott vagy hárat a pohárból és izgalommal foly­tatta, Csobáncz felé pillantva. — 88 — — Magának is jobb lesz,, ha azt mondhatja, hogy gazdag­­asszony a felesége. Csobáncz a felesége kezére eresztette a kezét s gyengéd hangon mondta. — Hiszen gazdag asszony .. . Iima néni felütötte a fejét. — Micsoda? Csobáncz [bólintott. — Igen. Csupa arany a szive. — ó! — kiáltott fel Irma néni. — A felhőkben röpdös a szobrász úr. A földre fog pottyanni. Akkor jó lenne máj i a nyavalyás kis Gorzsa. Sárika szelíd kéréssel nézett bele az Irma néni szemébe.-— Hagyjuk most Gorzsát, kedves Irma néni. No, itt van a friss almáspite. Parancsoljon. ' Irma n/éni eltolta maga elől, a tálat és ridegen mondta: — Nem eszem. Sárika szeme rámeredt. — De, Irma néni'! Ez dühösen rázta a fejét. — Nem kell! Sárika megíhökkenve nézett rá: — Nem rossz ez, Irma néni! — Elhiszem. Nem kell! — De miért,, kedves Irma néni? — Egy falatot sem .eszem! Sárika elszontyolodva nézett Irma nénire. — Ez nagyon Iránt engem, Irma néni. — összebeszéltetek ellenem! Sárika Csobánczra nézett. — Mi? Irma néni eröskjödött. — Amíg benn voltam a fürdőszobában. .Azért, hogy é;i máz öreg asszony vagyok? Azért mert mi vidékiek vagyunk! Mert nyárspolgárok vagyunk'! Csobáncz felkacagott. — Hát ezért? Nem lehet mindenki arisztokrata, vagy művész! — Nem iis akarok! — paprikázott Irma néni. — Az én őseim is voltak valakik. Nem verekedtek és nem jártak a felle­— 39 — Szokatlan hangok (Folytatás a 4. oldalról) nül rajta, *— mint ahogy kiju­tott a Sportkör előző vezetőjé­nek is, amúgy jó alaposan. Egyszóval és summázva: Win nipegen az elmúlt esztendők- J ben semmi, de semmi nem ment j jól, illetve nem úgy ment, a­­hogy kellett volna. Dühöngött a korrupció, tobzódott a sógor­­ság-koanaság gyakorlata ... A záporozó vádakkal teletűzdelt ágálást nem lehetett mególlita ni többé. Minden volt a két egy­házi vezető, csak léppen jó fiú nem. — Nem zavarta ágáiésá­­ban az sem, hogy egy-két jelen­levő honfitársnő fizikálisán rosszúl lett, mint ahogy süket fülekre talált az elnök ülést be­­rekiesizteni akaró felszólítása is. Persze, a vádak, méltányta­lanságok zuhatagszerü felsoro­lása nem lett volna teljes érté­kű (gondolom, igy hitte a felszó laűtó), ;ha ezt ikét karjának vá­dolva mutogató gesztifeulálásá­­val alá nem támasztja. Az ér- I viek ilyenformán előadott 'ára­datát hallva, bennem is megállt, az ütő. Lél'egEetvételnyi időhöz jutva, egy szóval leszögezve ál­láspontomat, zúgófejjel és há­borgó gyomorral otthagytam a csatateret. i * * * Konklúzióként még- annyit, egyszer és mindenkorra meg kell akadályozni a jövőben, hogy az Irodalmi Kör, hacsak egy ízben iis, fóruma lehessen bármiféle adminisztrációs, vagy bizottság alapító kérdés átbeszé léslének, megvitatásának. Bízva e reményem megváló - súlásában, joggal hiszem, hogy i Irodalmi Körünk a továbbiak- I ban — minit eddig is — a Mú­­; zsa otthona lesz, akinek mi mélységesen tisztelő, nálás hó­dolói vagyunk. Bégai Károly. APRÓHIRDETÉSE Egy számában közlés ára $1.25, három számban $3.00 SZIGORÚAN E'LÖRE FIZETENDŐ AZ ARSZABAS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! HÁZASSÁG, vagy BARÁTSÁG össze­hozatala ügyében fordulton irodánk­hoz legyen ön is bo’dog valakivel, mért van egyedül, Írjon, vaiy telefo­náljon min«5! előbb, telefon: 1)21-6161. Box 771 Sta. A. Toronto. MEfiRENDELd-lV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében inditsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $ .... Képes Nagy Naptárunk ($2.00) . $ ... ' Sajtó Alap ........... ............................ $........... ! Összesen: Név: ............................................... Cim (utca. ház-szám, vagy Box): Város és tartomány:................... A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: ;;gy évr $12.— félévre $6.50, Kanadán Vivül $13.—, félévre $7.—.

Next

/
Thumbnails
Contents