Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-28 / 9. szám
8 »•IM Winnipeg, Man. 1975. febr. 28. HÁMGRY VÁRNAGY DALMA: HÁROM PÁR VIR5TLÍ, MUSTÁR NÉLKÜL (Megtörtént eset.) (Folytatás!) A vendégfogadó előtt néhány, autó ázott gazdátlanul. A kutyát nyugtalanság fogta el. — Szűkülni kezdett, majd az ajtóból kisrohant és az úttest ellenkező oldadáln álló kocsik között eltűnt. — Weiszúr! Weis zűr! — kiáltották utána ketten is. Hiába. Takácsaié: visszalépett és a kutya után indult. — Hagyja csak asszonyom azt az ebet, majd én visszahozom. Menjen inkább mielőbb fedél alá és rendeljen valamit gyorsan, — ajánlotta fel Ka sten és az eb nyomába indult. — Weiszúr! Weiszúr! — hívogatta (hasztalan fehér urat, aldinék a szűkülése nyomán mégis. elérte azt a helyet, hová a kutya szinte fejvesztve igyekezett. — A teremjburádat! Prédába teszed a más tulajdonát? — korholta az ebet, amint nyomába ért, oda, ahol hihetetlen szór gálomimal kapargálta két első lábával a vadonat újnak tetsző kocsi csomagtartóját, — közben hangosan szagolgatta érdeklődése láthatatlan alanyát. •— Na! Gyerünk! — szólította fel újra, de elüben. a pillanatban tekintete találkozott a hűséges állatéval, amelyben annyi volt egy segélytkérő lény bői, melynél többet Szávákkal sem lehetne kifejezni. Karsten pár méterrel eltávolodott a kocsitól. Rendszámát ellenőrizte, mert a kutya viselkedése felébresztette benne ihivatásérzetét. Weiszúr még hevessebb ostromot indított, a csomagtartó el- szállva — fordult a vend égi ősien. Valósággal őrjöngött. Kars- höz. ten most már hagyta^ A kocsiki, — Igen, kére“! Három szo-Jólápoltsága iránti érzése s az a bám foglalt, — 'közölte a tuTakácsné csak most va.Iotta be férjének fia mesének tartott elbeszélését. Az apa rettentő haragra gerjedve vádolta aszsízonyát és az előző esti jelenetet pergette vissza emlékezeté- ' bén, amikor a fiúcska féifiasan a szeméibe nézett és ibesszéini akart vele a látottakról. Védel- j met keresett félelméhez. Ez bántotta Karstent isu hogy a gyermek áldozata lett az akaratán kívüli létrejött tamusko- ! dás miatt. Hiszen ki is hangsú- 1 lyozta, hoigjy az ember észrevet- ' te őt. Tehát nyilván érdeke | volt, hogy a tanúját elhallgat- | tassa. A tberesü akciót éjszakára se | szüntették be. A környék rendőr állományát más kerületekből j megerősítették. Ezalatt a szóm- i széd járásban ujább rendőri eset foglalkoztatta a közvéleményt. Töjbbszáz munkás órabérével útnak indult tisztviselő, mielőtt autójával elérte volna j az épitőmunkások munkaterü- i letét, nyoma veszett. A kocsit ugyain megtalálták, dte egészen ellentétes irányban, de a pénz és a tisztviselő eltűntek. Karsten leírása alapján — ahogyan azt Andris elmesélte neki, — egy külön csoport a szürkeerdő mocsaras oldalához ment terepszemlére. Néhány órai munlka után került elő a plasztik zsákba zárt borzalmas lelet. A rulhátlan holttesten ki- j vül semmit sem találtak,, igy I csák azt derült ki, hogy a kis gimnazista mégsem, fantáziáit. De hol a fin? És ki az áldozat, aki korban nem illett össze a , munkabérrel eltűnt személyével. Andris anyja árnyékként követte Karstent, aki lelkiismeretíurdalástól gyötörve, nem is ellenkezett a másik kétségbe - esettel. Mindketten —- befelé — fogadkoztak, hogy mindent elhisznek Andriskák ezután, icsalk épségben rátaláljanak. Azon pedig nem győztek csodálkozni, hogy az utolsó krimit hogyan J lehetett ennyibe lékopirozni egy 'TV adás után. Keserves idő járás, uralta üem csak ezt a vidéket, de az egész Európát ezekben a napokban. Karsten és Takácsné a lelet helyiéiből nem messze álló vendégfogadóba tértek, hogy egy forró teával enyíhitség az idő viszontagságát. Weiszúr behúzott tarokkal, ésatalkos bundájában akár az árnyék, mindenhol a nyomukban kullogott. kár, melyet az állat körmeivel az autó zománcában tett, semmivé töTpült újabb gondolatai mellett. A vendégfogadó felé rohant. Az étiteremben tartózkodtak legtöbben, összesen igy is ctsalk vagy húszán. — Kinek a tulajdonát képezi az úttest túlsói oldalán á.ló fekete-tetős fehér (Merzedes? — harsogta vészt jósló an, a terem közepére állva, majd bemondta a kolcisi rendszámát is. Egy pillaniüig halálos csend uralkodott, majd itt-ott mozgolódni kezdtek. Egy nő beleejtette a tányérba az 'evőeszközét, pedig — mint később kiderült — semmi oka sem volt az idegeskedésre. Egy fiatal férfi felállt és a W.C. irányába indult. — A helyiséget senki sem liagyhatja el! — Nekem nincsen jármüvem. Csak... — Üljön vissza kérem! Nem szeretek ismételgetni. — A sűrítésből több ember beszivárgott. A vendéglős észrevette a helyzetet és mivel tudott a rendőrség környékbeli műin ká járói, gyakorlott kézzel bezárta a kivezető ajtókat, de “ég a kaszszát is biztonságba helyezte. — Takáesné a meglepetéstől, mint akit odaszögeztek, a kiszolgáló pult mellett állt, ezer gondolattól hemzsegő aggyal. Nem az a volt a fő gondolata, hogy meg van a tettes, hanem hogy Andrissal mi lehet? Alig pár méter választotta el a rendőrfelügyelőtől, mégis képtelen volt áthidalni a távolságot. Karsten még. két ízben felszólította a jelenlevőket, de eredménytelenül. — Van magánál valaki meg-ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBBAK A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1— és $25-tő! felfelé $1.50 az IKKA kezelési költsége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. lajdoniois készségesen és az emeleti feljáró lépcsőjére pillantott, hol abban a pillái) atban egy tagbaszakadt, aprószemü, lapátfülü, nagy orrú, szélesareu alak döngette lefelé lépteit. Karsten megvárta, míg leér. .— Kérem az autója kulcsát! — parancsolta. Az ismeretlen ismerős még jobban (behunyta malaeszeanét léjs. minden ellenkérdési inélkül, nadrágja balzsebéből elővette a kérdéses tárgyat. Karsten viszonzásul megáján dékozta a vendéget egy karpereccel. Olyan tökéletesen rá.llet Andris leírása, hogy a legjobb fénykép sem mutathatott volna többet róla. A helyiségben tartózkodók között hangos beszéd indult el. — Csendet kérek! — nómltotta el a jelenlevőket Karsten, majd valakit felhívott telefonon. Néhány percbe telt csiupá.i mig a közelben levő rendőrségi embereket alarmirozták. Mig a segítség megérkezett, Karsten suttogva 'közölte Takácsnéval felfedezését 'és nyugalma megőrzésére kérte. A többi már úgy pergett le, olyan magától értetődően, mint ahogy a piszkos munkás kézmosás követi. Amikor a csomagtartó fedele felkattant, 'Weiszúr felugrott gazdácská ja eszméletlen testé| hez és nyöszörögve kért segítséget, melyet hamarosan meg iläi kapott a kábult, bekötött szájú fiúcska. Andris, amikor magához tért. kijelentette, hogy a világ aurádén kincséért se menne detektív pályára, de még Károly bácsi pozíciója sem kéne neki.. Inkább bíró lesz, aki az emberi társadalomra káros egyéneket a rájuk kirótt méltó büntetéssel igyekszik a tisztességes emberek sorába visszaszerezni. — Másik gondolata: éhségérzetének csillapítása volt. — Mit ennél, drága kis fiam? — Virstlit, tormával és xniustáiral! — És maga? r— kérdezte Takácsné Karstent, — aki az izgalmaktól fáradtan esett egy székre, — mit kér? — Én? Illetve mi? öt pár virstlit! Kettő tormával-mustár ral, 'három párat pedig csak úgy, minden nélkül. A munkatársamnak! — közölte örömmel és megsimogatta Weiszúr fejét. Valahol a világban, 1961-ben. í\ e várja fel hívású nkatküldje be előfizetését KÖNYVESPOLC Tél, hideg, sár, hó, eső, fagy, unalom, szobafogság és könyvek. pontosan azokra a változatos ’ tájakra vezetett el, amelyeket már bejártam. Karinthy Ferenc pontos lélekrajazal (hol fanyar, hol játékos humorral, 'kegyetlen irói elemzéssel mutatja be a fordulatos töniténetek során hőseit és a világot, amelyben élnek. Külön élvezetet és élményt jelentett újbjól találkozni Radnóti Miklóssal. Most adták ki “Összes verseit és műfordításait”. El kell olvasni benne a háború éveiben született remek verseit, mert Radnóti irt egészen az agyoniövetéséig. Az Ő munkái szervesen és tudatosan épülnek bele, a magyar irodalom remekei közé. Balázs Anna “Éjjel” ie. regényében -mintahogy vallja, azt akarta elérni, hogy a imái fiatalok előtt is elevenen álljana; a múltban szereplő emberek, akik csak' úgy mint a maiak szemettek, gyűlöltek, örültek és | kétségbe estek. Emberek volj taki Egyik legszebb helyét foglalja el könyvtáromnak a Világirodalom legszebb drámái c. kétkötetes munka. Mit mondjon el az ember ezékről ismertetést? Hiszen a dráma kló, már mind klasszikusai a világirodalomnak. Hogy csak egy pár- nevet említsek. Aiszkhülosz, Szofhloikiész, A- risztofihanész, Lope De Vega, Shakespeare, Moléere. És bogy kik a fordítók: Arany János, Babits Mihály, Gáspár Endre, Mészöly Dezső, Mészöly Pál, Németh László, Somlyó György és Tóth Árpád. Őket igazán nem kell bemutatni, róluk minden magyar 'olvasónak csak a lehető legjobb a véleménye . . . (Székely) 1972 óta 150 érdeklődő kapott kiképzést a rádiózás technikájára vonatkozólag. Ezek lát ják el az állomáson a munkát “part-time alapon.] Valamién ívnyien a Radio-McGill keretéiben dolgoztak, hogy tapasztalatokat szerezzenek. Az állomás engedélye napi 10 órás sugárzást tesz lehetővé, jóllehet időnikimt előfordul, hogy csak három, vagy hatórás adások vamnaik. A hallgatóik számát 2Ő0 eze - re becsülik. További tájékoztatás.-: kapha ttó ezen a telefonszáanom: 813- 8686. Ilyenkor érezzük, hogy a múltból felmerül egy név, e,gy abc, amihez már is Ihozzátapad a megfiatalító emlékezés. Ezeket az emlékezéseket újítja meg bennünk a Iküinyv. A legjobb barát. Mert átpdátálja belénk a gondolatait, igy lesznek a tegnapi dolgokból az író emlékezésein, keresztül maiakká a vágyak, a szenvedélyek, felfrissül az emberi természet s ezért csak hálásak lehetünk a könyveknek. Hogy mit is olvastam legutóbb, könnyű felelni rá. Hiszen éjjeliszekrényem felett a polcokon ott sorakoznak legújabb barátaim. Először Szerb Antal említem ‘‘Utas és holdvilág” tó. könyvét, a nagy író és esztéta utolsó munkája volt. Szellemes játék racionális és in*-racionális, misz tikius jelemekkel, helyzetekkel, eseményeikkel. A násziutas férj megszökik a feleségétől ess az elvesztett ifjúságának a keresésére indul. Szép helyeken jár Olaszországban. Hamarosan azoníban tudomásul kell vennie, hogy a kamaszkor! álmoknak mindörökre vége, elmúlt az ifjúság, erre mit cfeinólhat mást, visszatért a polgári életlbie. Petrovácz István “Tavasz Óbudán” e. könyvében, az akkori világot eleveníti' meg, mikor még nem bontották le a tabánt s Ő ott élt az öreg: Varsa utcán vályogból épült viskói, beázó házai kölzött. Aki elolvassa ezt az érdekes, színes regényt, lebilincselő választ kap a gyerek szemében jelentéktelennek tűnő, de valójában nagyon is érthető problémákról. Karinthy Ferenc a “Végtelen szőnyeg” c. regénye olvasása közben kellemes zsibasztó érzések ölelgettek körül, mert Radio (enlre-Ville Montrealban LINDA DIEBEL (Canadian Scene)— A Rádió. Centre Vilié Montreal új rádió állomása, amely rendkívül jói fogható. Nagyon jól lehet hallani észak-déli irányban a St. Lawienoetől Van Hor.ie-ig, kelet-nyugati irányban a Mont Royal-tpi a Lafontaine Park-ig. 1972-ben kezdte működésiét a Local Initiatives Program keretében. Kis stúdiói a St. Lawrence Boulevard-oni vannak egy ruhagyár fölött. Angol, francia, görög, portugál és spanyol nye-lv-___________ ___ 'i'.társ mielőbb! vei sugárzó. Az adások G5 százaléka francia, 10 százaléka an goi, a többi időt pedig az emutett nyelveken adott műsorokkal tölti ki. Az adóállomás, október 21.-én kapta meg a működési engedélyt, az adások múlt év decemberiéiben kezdődtek. Úgy állították azokat össze, hogy kifejezésre juttassák a város, nyelvi összetételét. A program szerkesztői tekintetbe veszik azt is, hogy az említett ki)se|’:ib-nagyobb nemzetiségek igényei milyenek. Az állomás a CINQ iFM, 99.3 alatt jelentkezik. Kereskedelmi hirdetéseiket nem szabad közölnie, bárt az nem tilos, hogy bizonyos üzleteknek propagan dát csináljon,, ha a szövegben árukat nem említ. A péilda kedvéért érdemes megemlíteni, hogy egy hentes hirdetheti az adasson üzletét, dicsérheti az ott adott kiszolgálást, de nem emliheti az általa árúit ihúsfajták gyártóját. Abban a körzetiben, ajhol a Rádió GINQ, nagyon sok kis üzlet ven. Ezek olcsóbb árakat tudnak ajánlaná, mint a belvá rosibau levő hasonló üzletek, Ez persze nem közömbös az újkanadások számára, akiket — ezen túinrenőleg — az is nagyon érdekel, hogy hol kaphatnak Európában 'megszokott árukat. PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK Mert ezt az egyet minden férfi megszokja. Sárika Irma néni elé tette a levest. — Parancsoljon, Irma néni. — Jaj de sokat mertél ki nekem'. 'Nem eszem én. De azért bekanalazta, a ragout-levest. Csámcsogva ette a zúzát, máját. — Nem magad főzöl? — kérdezte Sárikát Irma néni. — Most még nem, mert elfoglalt a lakás. — Azután sem fogb — szólt Csobáncz s kivett a tányérjára egy öorjúszeletet. — Spárga? — kotorászott az Irma néni kanala a kötözésben. — Zöld beeső? Nem drága ez, Sárika? Sárika nem felelt, de Csobáncz folytatta: — Azt akarom, hogy amikor a műteremből kijövök, finomság és szépség várjon. A mi munkánk sokszor nyers, piszkos . . . Nem akaróin, bogy a Sár ika hajában megérezzem a konyúiaszagot. —- Azért én törődök a konyhával, de nagyon jó szakácsném van. Parancsoljon még, Irma néni, ebből a szeletből. Pirított burgonyát is. — Ezt vajjal főztétek? Micsoda pazarlás. Hamarosan tönkre fogtok menni? Miből is éltek ti? Sárika belenézett a Csobáncz szemébe, mintha tőle kérdezte volna, hogy miből is élnek. Csobáncz a tányérjába mosolygott. — Hát valamiből csak élünk. — Gézának nagy állami rendelése van. Irma néni pillája felszaladt. — Úgy? De néha van, néha nincs. Jó lenne egy kicsit takaaó koskodni. — Nem pazarolunk. Irma néni szeme megvillant. — Mert én könnyelműnek nem adom a gorzsai birtokot. Sárika mosolyogva tolta Irma néni elé' a tálat. — Vegyen még, egy szeletet. Spárgát is. Irma néni dühösen vett és evett. A szeme viliámlott, miközben a hatalmas falatok eltűntek a torkán. — Ejnye! Hát egy szavatok sincs! Tudjátok mit ér az a. Gorzsa? A kastély, meg a négyszáz hold. Kortyantott vagy hárat a pohárból és izgalommal folytatta, Csobáncz felé pillantva. — 88 — — Magának is jobb lesz,, ha azt mondhatja, hogy gazdagasszony a felesége. Csobáncz a felesége kezére eresztette a kezét s gyengéd hangon mondta. — Hiszen gazdag asszony .. . Iima néni felütötte a fejét. — Micsoda? Csobáncz [bólintott. — Igen. Csupa arany a szive. — ó! — kiáltott fel Irma néni. — A felhőkben röpdös a szobrász úr. A földre fog pottyanni. Akkor jó lenne máj i a nyavalyás kis Gorzsa. Sárika szelíd kéréssel nézett bele az Irma néni szemébe.-— Hagyjuk most Gorzsát, kedves Irma néni. No, itt van a friss almáspite. Parancsoljon. ' Irma n/éni eltolta maga elől, a tálat és ridegen mondta: — Nem eszem. Sárika szeme rámeredt. — De, Irma néni'! Ez dühösen rázta a fejét. — Nem kell! Sárika megíhökkenve nézett rá: — Nem rossz ez, Irma néni! — Elhiszem. Nem kell! — De miért,, kedves Irma néni? — Egy falatot sem .eszem! Sárika elszontyolodva nézett Irma nénire. — Ez nagyon Iránt engem, Irma néni. — összebeszéltetek ellenem! Sárika Csobánczra nézett. — Mi? Irma néni eröskjödött. — Amíg benn voltam a fürdőszobában. .Azért, hogy é;i máz öreg asszony vagyok? Azért mert mi vidékiek vagyunk! Mert nyárspolgárok vagyunk'! Csobáncz felkacagott. — Hát ezért? Nem lehet mindenki arisztokrata, vagy művész! — Nem iis akarok! — paprikázott Irma néni. — Az én őseim is voltak valakik. Nem verekedtek és nem jártak a felle— 39 — Szokatlan hangok (Folytatás a 4. oldalról) nül rajta, *— mint ahogy kijutott a Sportkör előző vezetőjének is, amúgy jó alaposan. Egyszóval és summázva: Win nipegen az elmúlt esztendők- J ben semmi, de semmi nem ment j jól, illetve nem úgy ment, ahogy kellett volna. Dühöngött a korrupció, tobzódott a sógorság-koanaság gyakorlata ... A záporozó vádakkal teletűzdelt ágálást nem lehetett mególlita ni többé. Minden volt a két egyházi vezető, csak léppen jó fiú nem. — Nem zavarta ágáiésában az sem, hogy egy-két jelenlevő honfitársnő fizikálisán rosszúl lett, mint ahogy süket fülekre talált az elnök ülést berekiesizteni akaró felszólítása is. Persze, a vádak, méltánytalanságok zuhatagszerü felsorolása nem lett volna teljes értékű (gondolom, igy hitte a felszó laűtó), ;ha ezt ikét karjának vádolva mutogató gesztifeulálásával alá nem támasztja. Az ér- I viek ilyenformán előadott 'áradatát hallva, bennem is megállt, az ütő. Lél'egEetvételnyi időhöz jutva, egy szóval leszögezve álláspontomat, zúgófejjel és háborgó gyomorral otthagytam a csatateret. i * * * Konklúzióként még- annyit, egyszer és mindenkorra meg kell akadályozni a jövőben, hogy az Irodalmi Kör, hacsak egy ízben iis, fóruma lehessen bármiféle adminisztrációs, vagy bizottság alapító kérdés átbeszé léslének, megvitatásának. Bízva e reményem megváló - súlásában, joggal hiszem, hogy i Irodalmi Körünk a továbbiak- I ban — minit eddig is — a Mú; zsa otthona lesz, akinek mi mélységesen tisztelő, nálás hódolói vagyunk. Bégai Károly. APRÓHIRDETÉSE Egy számában közlés ára $1.25, három számban $3.00 SZIGORÚAN E'LÖRE FIZETENDŐ AZ ARSZABAS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! HÁZASSÁG, vagy BARÁTSÁG összehozatala ügyében fordulton irodánkhoz legyen ön is bo’dog valakivel, mért van egyedül, Írjon, vaiy telefonáljon min«5! előbb, telefon: 1)21-6161. Box 771 Sta. A. Toronto. MEfiRENDELd-lV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében inditsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $ .... Képes Nagy Naptárunk ($2.00) . $ ... ' Sajtó Alap ........... ............................ $........... ! Összesen: Név: ............................................... Cim (utca. ház-szám, vagy Box): Város és tartomány:................... A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: ;;gy évr $12.— félévre $6.50, Kanadán Vivül $13.—, félévre $7.—.
