Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-21 / 8. szám

Wiunipeg, Man. 1975. febr. 21. ORVOSI TANACSADO A gyomor- és a bélfekélyesek diétája A modern idők leggyakoribb betegségei közé tartozik a úgy­nevezett fékéivbekagség, mely­nek keretei közé számítjuk a gyomorfekélyt (ulcus ventricu- H) és a nyombélfekélyt (luctis buibi duaodeni). A ci/viL'zált vi­lág egyik legelterjedtebb beteg­ségéről van szó, amelynek lét- [ re jöttében nagy szerepe van az öröklött bajiamon kívül a leg­különfélébb külső tényezőknek. Ezek köziül meg kell említeni a rendszertelen alvást az olyan egyéneknél, akik turnusos mun kabeosztásban dolgoznak, mint pl. a vasutasok, az éjjeli szol­gálatba beosztott egészségügyi személyzet ési a három műszak - ban dolgozó üzemek dolgozói általában. A fékélybetegiség létrejötté­ben nagy szerepe van az állan­dó idegfeszültségnek, az ideges kedésnek és a szervezetre való izgató szereknek, mint pl. a do­hányzás, alkohol izmus, a fotrró és túlihideg, vagy erősen fűsze­rezett,, osipős ételek fogyasztá­sa. Mivel a modern élet egyre gyorsalbb ritmusú, egyre lükte­tőbb és bajszosabb, egyre gyak rabban találkozunk a gyomor- és nyombélifekéllyel, amely e­­gyes foglalkozási ágaknál, mint pl. a vasúitasoknál, már-már foglalkozási, profeszionäli® be­tegségnek számit világszerte. - Tudjuk tehát, hogy a fekiéliybe­­tegsé|g létrejöttében a legkomo­lyabb kórokozó szerepe, a rend­szertelenségnek van. Ha a szer­vezetre károsan ható rendszer­telenségek és másfajta kóros külső hatások kombinálódnák, minit pl. a huzamosabb ideig tartó rendszertelen alvás, a pi­henés hiánya, rendszertelenség az .étkezésben, a huzamosabb i~ deig tartó száraz koszt haszná­lata, a nikotinizmus, alkoholiz­mus és az izgató fűszerfélék, valamint a túl gyorsan,, rágás nélküli 'falás, a nagyon forró, a­­vagy nagyon hideg ételeik fo­gyasztása, akkor nagyon nagy a fekélytoeltegség kialakulásá­nak a veszélye. Ez a veszély még nagyobb az olyan emberek neél, kiknek családjában az ősök nél már előfordult gyomor-, vagy ibáifefcély, mivel ebben az esetben feltételezhető a fami­liáris hereditaria, vagyis a csa­ládi öröklődés, mely a fekély­­betegség kialakulásában elégg.­­nagy szeredet játszik. A betegséget igyekezzünk rendszeres élettel, rendezett vi­szonyokkal minden áron elke­rülni. Ezédt szenteljünk eléggé nagy figyelmet a rendszeres táplálkozásnak, alvásnak és pi­henésnek. Lehetőleg, kerüljük az idegeskedést, a haragot és a mérgelődést, vagyis ahogyan ma mondani szoktuk, az úgy­nevezett sztresses helyzeteket. Abban az esetben, ha már kiala kult a fekéilylbetegség, még, ko­molyabban kell venni a helyze­tet és szigorúan rendezni kell a zilált életviszonyainkat a fen­ti tanácsok szerint és ezeken kívül nagy figyelmet kall szen­telni a gyógyszerek pontos használatának, valamint min­denekelőtt a szakszerű és orvo­sunk által élőin;- fekély-ellenes diétának. Mivel a megfelelő diéta na­gyon fontos tényezője a fekély­­betegség kezelésének, e kérdés­nek itt egy kissé nagyobb he­lyet adok. Mindenekelőtt azon kell igyekeznie a betegnek, hogy naponta minél többször, de csak kis mennyiséget egyen. Ezzel megkönnyitjük a beteg gyomor s belek működését és e szervek falai sohasem feszül­nek túlságosan szét, ami nagy fajdal maikhoz vezetne. Ezért nem tanácsos a felfújó ételek fogyasztása sem, mint amilye­nek a száraz hüvelyesek, ká­poszta, kelkáposzta, baamake­­nyéír és a héjas friss gyümöl­csök. A zöldségfélékből csak a salátát, sárgarépát, spenótot, zöldborsót, fiatal karfiolt, ibur­­gonyát s paradicsomát enged­jük fogyasztani. Az ugorka nehéz emészthe­tősége miatt szigorúan tilos! Csakis fehér kenyeret, kiflit, vagy zsemlét ehet a beteg. A- jánlatos, hogy egy kissé száraz, lehetőleg másnapos legyen a péksütemény. Nem ajánlatosak a kelt s zsiros tészták, a kréme­­sek, csokoládéval bevont süte­mények. A húsokból csakis a sovány és frissen vágott barom fi, nyúl, hal, borjú és marha­hús ajánlatos. Legjobb párolt, vagy főtt állapotban fogyaszta­ni, vagy esetleg friss vajon gyor­san átsütni. A zsiradékból lehe­tőleg a könnyen emészthető növényi olajákat használjuk, vagy a friss vajat. A többi álla­ti zsiradék nein ajánlatos. Fűszerezni csak petrezse­lyemlevéllel, ejtrom- és narancs hajjal, métélőhagymával, kö­ménymaggal és kaporral sza­bad. A csípős fűszerek szigo­rúan tilosak! Szigorúan tilos a dohányzás, szeszesitalok, feke­tekávé és erős orosz, továbbá a csokoládé és kakaó fogyasz­tása, mivel ezek mind izgstó­­lag hatnak a beteg gyomor- és bélfalra! Tojást csak lágyan, vagy é­­telbe keverve használjunk. Na­gyon jó a teje© ételek, az aludt­tej, az édestej, a joghurt, túró, vaj, sovány és fűszerfélén saj­tók fogyasztása, de nem ajáa­­latos a sós, nehéz sajtok evé­­sie. A gyüinöleJsöt legjobü kom­pót formájában, vagy gyümölcs lé formájában fogyasztani. — Friss állapotban csak a reszelt alma, cseresznye, narancs, ba­nán és őszibarakc fogyasztha­tó. Tésztafélét használhatunk a levesbe. A lényéig, az„ hogy so­hase tömjük halálra magun­kat, együnk! hatszór, siőt akár tízszer is naponta, lehetőleg mindig ugyanazon időpontban s az ételek megrágásának szen­teljünk elegendő időt és figyel­met. Bármiféle problémánk me­rül fel a diéta helyességét ille­tően, .forduljunk bizalommal ke zelő orvosunkhoz, aki bizonyá­ra szivesen szolgál szakszerű tanácsaival.— MUDr. Juhász István. A Bostoni Magyar Iskola-Alap újabb akciója SORSUNK (Folytatás a 3. oldalról) szerübb embereknél. Jelenleg nem is kell hamisítani a nem­zetiségi statisztikát, amely sze­rint 19'56,-ban Szlovákiában mintegy fél-miiMió magyar élt és e szám az 1973-as statisz­tikában, mintegy 400,000-re csökkent. Úgy látsszik, hogy mint kiseibjbség, halálra va­gyunk ítélve! Ha ilyen ütemben fogu.nik ‘pusztulni, akkor a sa­ját geriuctelenségünlki és (jani­­csársága által megoldjuk az utódállam ok nemzetiségi prob­lematikáját egyszerűen úgy, hogy egy pár évtizeden belül nyomtalanul felszívódunk a környező idegen nemzetek ten­gerében. Mit csináljunk? Kihez forduljunk segítség ért? Talán a magyarországi kormányhoz? Fölösleges. Az ottani kormány nem törődik velünk, mivel “nem avatkozhat” egy más or­szág beüjgyeibe még akkor sem. ha a magyar millióik élete, vagy halála a tét. iSajnos a pánszlávizmus ki­rafinált fogásai minden segít­séget megkapnak a szomszédos szuperhatalomtól. Az interna­­cion a! izmus álarca alatt na gy erővel folyik mindenfelé a szlá­­vositás. A Nyugat azonban na­gyon nagy hibát követ el akkor, amikor nem akarja látni egy te­hetséges, nem szláv nép lassú és tervszerű pusztítását. Egy erős és nagy Magyarország még valamik or jól jöhetne ta­lán a Nyugat számára, mint vé­dőpajzs a Irataim as keleti szláv tömjbíbel szemben! Eme bizo­nyára rá fog jönni a Nyugat, csak félő, hogy akkor már ké­ső lesz! Sajnos, a második világhá­ború óta nem rendelkezünk ob­­jéktivnek mondható statiszti­kákkal, amelyek a szlovenszkói magyarság helyzetét tudomá­nyos pontossággal és elfcigad­ható hitelességgel taglalnák. Ezért munkámban különféle új­ságcikkekre, hivatalos statiszti­kákra és nem utolsó sorban a saját tapasztalatomra vagyok utalva. Említettem már, hogy a há­ború után jelentős magyar-ül­dözés volt mináüunlk. Az 1945, 1946 és 1947. évben «ok tíz­ezer magyart telepitettek át ma gyarországra, vagy a cseh ha­tárvidékre, ahonnét több millió németet telepítettek Németor­szágba. A marlravagonokban szállított és mindenüktől ki­fosztott magyarokat a rendel­tetési helyükön sorakoztatták és a ‘cseh gazdák úgy mustrál­ták őket, mint rabszolgákat a hajdani rabszolgapiacokon. Még szerencse, hogy itt azért a családok együtt inat adhattok. Ezekben az években gyakori kép volt, hogy a szlovákok meg verték, vagy leköpdösték azt, aki hangosan mert magyaru. megszólalni Nem felejthetjük el azt sem, amikor Kassa ut- i cáin a kopaszra nyírt magyar kislányoknak erőszakkal kellett, “korizózniiuk” nyakukban a megszégyenítő táblával, ame­lyen ez állt: “Disznó magyar vagyok!” E táblát aztán a szlo­vákok leköpdösték. Ki felejthetné el azt, hogy ezekben az években olyan is megtöiítsénih etett, hogy a 'Dóin falából kirobbantották a II. Rá­kóczi Ferenc kriptája felett lé­vő sírfeliratot, amely latin nyelven volt írva és. a Mihály kápolna melletti első világhábo­rús Hősölk felirat nélküli .talap­zatát is nyomtalanul eltávolí­tották. ,Sajnos, minderre nem szólhattunk semmit, mivel mindannyian háborús bűnös-1 nek voltunk nyilvánítva és nem j volt sem sajtónk, sem rádió-! adásunk. Ebben a rettenetes j elnyomatásban csak a templom ! volt az a hely, ahol magyarul j lehetett imádni az Istent, ahol magyarul énekelhettünk, ma­gyar szentbeszédet hallhattunk és magyarul sírhattuk el miéi- j üetetlen bánatunkat. Ezt sem szabad elfelejteni, hogy az egy- i ház volt az einfoeitelenség idő­szakában az egyedüli intéz­mény, amely embernek ismerte el a magyart is. Az egyház va­lóban igen áldásos munkát vég­zett és végez nemzeti kisebb­ségünk lelkületének megmen- i tése terén. Ezért lenne nagyon fontos a számunkra, hogy a magyar vidék magyar papokat j kapjon. Sajnos, a tervszerű el- j nyomó politika e téren is kimu- j tatta foga fehéijét. A helyze- | tét egy kis összehasonlítással le | Uet illusztrálni. Amíg az 1933- | 34. iskolaévben a szlovenszkói j róni. (kát. papnevélőintézetek- | ben 100 szlovák és 17 magyar papnövendék volt az első év­folyamban, addig 1973-ban a 61 újmisés közül csupán 4 volt i a magyar. Vagyis sok magyar | plébánia szlovák papot kap, ha i csak «ean marad betöltetlen,! mivel nincsenek magyar pap- j jaink. (Folytatjuk) nányi tanítani kezdett Magyar - országon, a 11 éves Scnwaib Mikíós lett első tanítványa. “A- nélkül, hogy íbárki bemutatott volna — meséli SöhwaDb — egy szerűen megjelentem Dalmányi házában és kértem, hogy elő­­játs'zhassak neki. ő mosolygott és mondta, hogy üljek1 a zon­gorához. Miiuítán meghallgatott, tanítványának fogadott s négy éven át foglalkozott velem. Az órákért egyetlen fillért nem fo­gadott el. Vasárnaponként min­déig, teára voltunk hivatalosak házába... Valószínűleg na­gyobb! hatást gyakorolt életem­re, mint saját szüleim.” A fiatal zongorista első kon­certjét 16 éves korában adta. Dohnányi E-dur zongoraverse­nyét játszotta a Budapesti Fil­­harmónikusokikad, a komponis­ta vezényeletiéveL Később Ko­dály Zoltánnál és Weiner Leó­nál is tanult. Csakhamar a kül­föld is föffigyeüt a fiatal tehet­ségre. Meghívásokat kap Lon­doniba, Berlinbe, Skandináviá­ba, Amsterdamba; majd liosz­­szabb időt tölt Párizsiban, ahol kiváló Liszt .és Debussy tolmá­csolásáért ünnepük. 1941-ben jön Amerikába1 és a new-yorki Town Hall-han mutatkozik be; majd a Carnegie Half, a bosto­ni Symphony Hall és Jordan Hali1 a pálya legfontosabb állo­másai. Számos zenekarral lép fel, köztük a Boston Sympho­ny Orchestra-vaü, Munch ve­zényletével. 39 hangversenyt készít vele a 'televízió, melyet eg,ész Amerikában és Európá­ban bemutatnak. A Golden Crest és Academy lemezválla­lat készít fölv ételt játékár ód .__ 1947 óta a bostoni New Eng­land Conservatory tanára, majd mint Artist in Residence műkö ­dik a Northeastern Universityn. Scjhiwalb Miklós évente több hangversenyt ad Bostonban, kü lönös figyelmet szentelve a ma­gyar zenének és nagy mesteré­neik, Dohnányi Ei nőnek. A Bostoni Magyar IsfcoJa- Aliap ezzel a lemezzel 'kettős céllt szolgál: Dclhhnáuyi és a magyar zene hírnevét terjeszti és az anyagi hasznot a magyar ifjúság nevelésére fordítja. A lemez megvásárlója is ezt a két célt támogatja ési ezen felül ma­radandó magyar zenei élményt szerez magának, vagy amerikai ismerőseinek. A lemez ára $4.95, valamint 50 cent csomagolási .és posta­költség. Három, vagy több le­mez ára $3.95 és 25 cent posta­költség lemezenként. Megren­delhető a következő címen: Hungarian School Fund in Boston, P.OBox 6 0 2. — NORWOOD, Mass. 02062,US. vagy a magyar könyvkereske­­dé seikben. — Emlékezés Kemál Pasára (Folytatás a 2. oldalról) akinek igazán le voltam köte­lezve. Hát ez nagyon fájt - - tette hozzá, — és nem tudtam megérteni, hogy miért kerülsz. Atltói fogva naponta meglá­togattam őket Sok kellemes es­tét töltöttem el nálíuik s Ő me­sélte el nekem az egyik vidám estén a most következő törté­netet. Kemál Attatürk, a modern Törökország megalapítója, az első 'háború után lépett a itör­­ténelem porondjára. Reformjai uj, modern kort nyitottak meg s abba beletartozott a hadsereg modernizálása is. Lótenyészt-s­­re adott parancsot, s a lovakat Magyarországról importálta. Kihez is fordulhatott volna, jobb helyre, mint Európa leghí­resebb iovasnemzet éhez. Nyak­ra-főre vásárolta a telivéréket, félvéreket és a magyar ihuszár­­ság mintájára kezdte Ö is lóra ültetni a katonáit. A lovak mel lé szakértőket is kért Magyar­­országról és ilyen minőségben kerültem én, mint fiatal őrnagy Törökországba. Minket, magyarokat, nagyon szeretett. Én nemcsak hivatalos minőség,emiben, mint országos láfelügyelő voltam nála, hanem barátjaként éltem Vele, egy fe­dél alatt. Nap, mint nap együtt vacso­ráztunk és hivatalos voltam a dándóira is. Veszedelmesen i­­vott. 'Egyformán bírta a könnyű és nehéz italokat. És ha berú­gott, eszeveszetten /tombolt. — Neki mindent elnézett a nép s mindent megbocsájtott. Szerte­len volt evésben, ivásban s a földi gyönyörök élvezetéiből is kivette a részét. Hölgyek légió­ja versengett kegyeiért. Neki, minden rendű s rangú asszony megfelelt. Légyen az lovarnő, táncosnő, született úrnláma. — vagy diplomata felesége. Ha szép volt, ha kívánatos, bővérű és kacér, nem tudott eílentáll­­ni Kemál ostromának. Nagyon mohón élvezte az életet, talán “Hungarian Music in Ameri­ca — A Tribute to Dohnányi” címmel hanglemezt adott ki a Bostoni Magyar Iskola-Alap, a­­mellyel Dohnányi Ernőnek kí­ván emléket állítani. Schwalb Miklós zongoraművész, Doh­nányi hires tanítványa, a RU­­RlAíLIA HUlNGARICA-t és há­rom KONCERTETÜD-öt lemez r© játszóit és a lemez .eladásá­ból befolyó hasznot az ameri­kai magyar ifjúság nevelésére ajánlotta fel. Dohnányi Ernő a magyar ze ■ ne egyik kimagasló, világhírű alakja, korának egyik legna­gyobb zongoraművésze — aká c,sak ko'rtársa és barátja, Bar­tók Béla, — amerikai földben nyugszik. A sors Bartókén ál jóval hosszúbb élettel ajándé­kozta meg, de amerikai évei a- Latt ugyanúgy megtagadta tő­le a sikert és elismerést, mint Bartók Bélától. Bartókot a meg nemértés, Dohnányit dühös vá­daskodás vette körül Ameriká­ban. S ibár a vádak hazugság­nak bizonyultak és a rágalma­zók elmerültek a feledés homá­lyában, Dohnányi zenéjének ja­vát mégsem 'halljuk. A lemezen hallható zeneda­rabokat ma sem magyarorszá­gi, se külföldi lemezen nem kap hatók. A RURAL HUNGARilCA (Op.32a) magyar népdalok fel­dolgozása, Dohnányi egyéni stí­lusában. “A mai napig a ma­gyar népdal legsikerültebb szin­tézisé a késcTomantikus har­mónia- és érzelemvilággal” — Írja Vázsonyi Bálint, Dolmány, legfiatalabb, Londonban élő ta­nítványa és életrajzírója. “... A sorozat jelentős ese­ménye a hangszer magyar iro­dalmának; Bartók egészen más stilu&u népdalfeldolgozásai mel lett, kincstárunk felső szintjén foglal helyet. A magyar táj szépsége és színei kelnek élet­re. . . ” A (lemezen még három KON­­ORRTETÜD-öt hallunk (Op. 28; No 4-6). Ezeket Dohnányi még 1916-ban komponálta és mindegyik “egy-eg.y speciális technika problémával foglalko­zik, de Chopin és Liszt nyom­dokain haladva. — nyilvános e • lőadás célját szolgálja. Szép­ség tekintetében a 5. számú E- dur etűd a legmegkapóbb; ma­ga Dohnányi inkább, ezt játszót ta gyakran és Szívesen. A Cap ritociio címen is közismert f-moll darab a világhírű virtuózok ked vendévé vált.” A sztereó hanglemez kitü­nően sikerült művészileg és technikailag egyaránt. iSchwalb Miklós zongorajátékával .művé ­szete legjavát adta s a lemez minősége eléri a legjobb már­kák színvonalát. Boritóját Doh­nányi ‘Schwalb Miklósnak dedi­kált fényképe díszíti. 'SCHWALB MIKLÓS Doh irá­nyi müveinek egyik legavatot­tabb tolmácsoló ja. Mikor Dói­—n. m —m » r~i r~i r t azért, mert érezte, nem .sokára 1 él. i Különösen kedvelte a magyar | nőket. Ez a te in p era r n en tu m, ez ; a láz, ez a merészség, a csókok I vé r forraló (tüze csak magyar nőtől kapható — mondotta. Két magyar hölgyről tudok, mindkett végzetes hatássa. voct Kemál Attatürkre. Az egyikből iiires-neves színésznő lett Ame­­, rókában, a másik haláláig első asszonya volt a palotának. — Kemál Attatürk nagyon ' furcsa ember volt, — folytatta i tovább Bélái bátyánk. A képvi­­■ sekknek Ö diktálta felszólalá­siakat, s ha valaki a parlament­ben nem az ő szájaiké sze.int mondta fel a leckét, vagy kor­rigálni mert© a beszédet, fel­ugrott a helyéről, felrohant a szónoki emelvényre s a kisebb hibákért csak durva szavakkal ostorozta a képviselőt, amely­ben ilyen jelzők fői dúltak eb: maga hülye három, állat, osito- i ba. — De ha az illető nagyobb I hibát követett el, akkor műkö­désbe került a kezében tartott I kutyakobbács is és mindenna­pos volt a nyilvánosság előtt i lead-bit pofon is. A honatyák í rettegtek Tőle. ' —Többször megkérdeztem ! Kemár lAttatürköt, hogy miért vetemedik tettlegessé;re ? Ilyen kor hahotában tölilt írd, s azt j felelte, hogy neki ez a nevelé­si módszere. A verés és a lego­­r.ombitájsi nem idegen a török I múlt lelkivilágából s áld gyors | eredményt akar elérni, annak ' kezében kell tartani a kutya- I korbácsot is. Egy új világ megteremtésé­­| nél, mint mondogatják, minden I eszköz megfelelő, ha azít az e­­j redményt igazolja. S ki tudja, • hogy a mai válságos helyzetiben '• nem lenne-e jó alkalmazni a ' törökök immár bevált módsze­rét? ! Kemál Attatürk 35 éve ha­lott, s most erre az évforduló­ra felújítottam Vele kapcsola­tosan ezeket a kis emlékeimet.... 37« A History of Hungary Hungary in the World War 379 The position of the Károlyi government was difficult indeed. Hungary was on the side of the vanquished and, consequently, the attitude of the nationalities, compris­ing 45.5 per cent of the population, became uncertain. The public at first saw the last desperate opportunity in Károlyi's policy, especially so under the influence of the wishful statements of the new government's ad­herents. According to the latter-, the Entente fought “feudal Hungary only, and would not consider a paci­­list Hungary, democratized with revolutionary speed, as an enemy. They contended that it was even possible to switch over in the last minute to the Allied Powers, fur­thermore, that through the creation of an “Eastern Switzerland” excessive Rumanian and other nationalis­tic aspirations might be shelved. Several of the revolutionary leaders really believed in their own suppositions. “We had confidence”, wrote Minister for iSational Minorities Jászi, “in the demo­cratic and pacifist quality of public opinion in the En­tente States and especially in the policy of President Wilson. We were convinced that the conquering Allies would show the utmost good-will to her (Hungary’s) pacifist and anti-militarist government”.1 First of all they endeavored to get rid of Austria and the Habsburg dy­nasty. On the day following his taking the oath of office, Károlyi requested King Charles IV to free him of the oath, and he swo’-e a new allegiance to the National Council. In his declaration at Eckartsau, dated Novem-O. Jászi, Rei>o!vt:on and Counter-Revolution in Hungary. London, 1924, PP- 30, 40, 56. ber 13, the King withdrew from handling state affairs. On November 16, 1918, the Hungarian Republic was declared. Though this moment evoked rejoicing, be­cause with it Hungary regained her long-sought total independence, this was soon to be followed by bitter and complete disillusionment. The Károlyi government, in order to obtain leniency and good-will, acted, so to speak, according to the wishes and interests of the victorious enemy. Though the En­tente Powers had no secret pacts relative to Hungary (the one with Italy touched only Austria, while the one with Rumania became void with that country’s sepa­rate peace), nevertheless it was evident that the Allied Powers accepted Czech and other aspirations in gen­eral. The reply to the Monarchy’s offer, received on October 18, 1918, from President Wilson, asserted the acknowledgment of the Czechoslovak National Council by the United States a de facto belligerent government, and it likewise asserted the righteousness of South Slav “nationalistic aspirations”. It further stated that these movements “shall be the judges of what action on the part of the Austro-Hungarian government will satisfy their aspirations”.1 Under such circumstances, it would have been the most important duty and interest of Hungary to have her borders, until final settlement, safeguarded with those intact troops she was able to recall from the fron­tiers in accordance with the Armistice signed at Padua. The interests of the Czechs, Serbs and Rumanians, on 3H. Temperley, op. cit., Vol. i, pp. 452-3. VALÓDI MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ KALOCSAI CSEMEGE PAPRIKA fontja $2.25 és szállítási költség. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁS­KRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONNA. STB. EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Kiváló minőségű töretlen óhazai KAMILLA TEA fontja $3.85 és száilitási költség. Tiszta tojás TARHONYA legujabb magyarországi szállítmány fontja: $1.- és szállítási költség. L M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street. Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. f

Next

/
Thumbnails
Contents