Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-14 / 7. szám

SORSUNK kiodót, amelyik többet igéit, vagy adott nekik. Tették ezt ajkkor is, ha ezzel a haza rom­lázát okozták. Egyaránt szol­gáltak Szapolyainak, vagy Fer­­diinándnak, vagy akár a török Szolimánnak is. E közben a ha­za pusztult, a nép elszegénye­dett ég Lázadozott. Az ilyen ál­datlan helyzetben éithető a pa­rasztok Dózsa által vezetett lá­zadása is, amelyet iSzapolyai oly kegyetlenül vert le. Az ilyen rendezetlen viszonyok között a török tovább terjeszkedett és csellel elfoglalta magát Budát is. Közben európaszeite és így hazánkban is, egyre jobban ter­jedt az új református vallás, melynek fő oka a katolikus papság züUöttsége volt. E va.Ia­si villongások további áldozato­kat kívántak az amúgy is sokat szenvedett nemzettől és lehe­tetlenné tették a keresztények összefogását a török veszede­lem ellen. Az ilyen viszonyok tették le­hetővé, hogy a törölte az ország nagy részét egy másfél század­ra uralmába kényszerítse. Ma­gyarország ebben az időben ál­landóan vérzett, de végered­ményben neki köszönhető, 'hogy sikerült felfogni a török lavinát a Nyugat elől. Csupán I. Lápot alatt sikerült a törököt kiűz­ni hazánkból és egyesíteni a darabokra szadalt, ország­­got. A szegénység és a vallási .elnyomatás azonban felkelést eredményezett a Habsibur gok ellen. (Thököly, II. Rákóczi Fe­renc). Igaz, hogy a Szatmári béke (1711), a nemzet és az uralkodóház között létrehozta a kiengesztelődést, de egyúttal megerősítette a Habsburgok .helyzetét több, mint két évszá­zadra Szt. István .trónján. A nép szegénysége és a nemzetet ért sérelmek jó táptalajt biztosítot­tak a reformációnak. A nagy | nyugtalanság és elégedetlenség | végezetül elvezettek az 1848-as I forradalomhoz. A magyarok i megelégelték az idegen uralmat ’ és Kossuth Lajos személyéiben . magyar vezért választottak 1 maguknak. Többek között le­­! rázták .magukról a jobbágysá­got és így az ország a széles pa rasizti tömegek valódi 'hazájává lett. A valódi szabadság remé­nyiéiben életüket és vérüket h szívesen áldozták a magyar tö­megek, a gyűlölt idegenekkel szemben. Az osztrákok egyedül nem bírtak a magyar forrada­lommal és ezért az oroszokat liívták be, ellenünk. Ez egyik nagy szégyene az osztrák poli­tikának. amely csak ily barbár úton tudta letörni a magyar szabadságharcot. A Nyugat ab­ban az időben is tétlenül nézte letiprásunkat éppen úgy, mint I a tatárjárás 'és a törökdúlás ; idején. A forradalom után az osztrákok végérvényesen be a­­karták olvasztani hazánkat í császárságba, 1867-hen 1. Fe­renc József megko; onáztatásá­val megszületett a kiegyezés amely végre szabadabb magyar életet biztosított az Osztrák- Magyar Monarchia keretében Egyre erősödik a nemzeti szel­lem, fejlődik nemzeti kultú­ránk, építészetünk, szobrásza tünk, festészetünk, b odalmunl és zenekultúránk. Már-már úgj látszott, hogy egy boldogabb éí gazdagabb 'Magyarország var kialakulóban és akkor, mini villám a derült égből, kitört a első világháború. “Istenért, ha­záért és császárért!” jelszóvá vígan meneteltek a magyarod százezrei a halálba. Az alig lá­badozó ország hamar elvérzett A frontokról gyászjelentések rokkantak és felforgató politi­kai eszmék jöttek haza. 'Sajnos megint csak a magyarok fizet­tek a legdrágábban e háborús kiruccanásért. Az igazat megr vallva, sem Istenért, sem a ha­záért nem harcoltunk, csupán ! a császárért, vagyis megint csu­­: pán idegen érdekekért. Nagycr : drágán fizettünk meg ezé1 | Trianonban, ahol hazánkat (Folytatás) A nemzeti szellemet össz­­hangzásba hozta a keresztény­séggel és- tekintélyes helyet szerzett a magyar államnak a nemzetközi életben. Utóda Kál­mán és III. Béla sikeresen óv­ták meg az ország független­ségét. A XIII. században a tatá: járás feldúlta az országot, de a bailbár mongol hadaik' fenn­akadtak hazánkon és a Nyugat megint megmenekült a pusz­tulástól. A magyarok nagy a­­nyagi és véráldozattal fizették meg ittlétünk szörnyű adóját. Az ország nagy része teljesen elnéptelenedett. IV. Béla vissza­térve a ibujdosásból kénytelen volt újrakezdeni az országépi­­tést. Az elnéptelenedett ország­részekbe, németeket és szlávo­­kat telepített, amivel akaratla­nul is lazává tette hazánkban a nemzetiségi viszonyokat. A jövőben még a behozott és e­­gyenlő jogokra emelt nemze­tiségek sok bajt okoznak a ma­gyaroknak. Sajnos MI. Andás­­sal kihalt az Ánpádlház és az1 idegenszármazású trónkövete­lők versengése feldúlta az or­szág amúgy sem szilárd nyu­galmát. Az Anjoukat (I. Károly, Nagy Lajos), a Habsburg V. László, majd a lengyel Ulászló követte. Eléggé szomorú ez a helyzet a magyar történelemre. Igaz;, (hogy az, Anjouk .nagy ki­rályok voltak, akiknek az ural­kodása alatt Magyarország nagy és erős volt, de mégiscsak idegenek voltak a haza urai. Csupán Hunyadi Mátyás szemé­lyében kapott az ország való­tlan magyar uralkodót, aki fé­nyesen bebizonyította, hogy a magyar is tud bölcsen és igaz­ságosan uralkodni. Mátyás, ki­rálynak köszönhető az ország új felvirágoztatása, a művésze­tek, irodalom és a tudományok pezsgő élete. (Humanizmus, Accademia Istrapolitana, Corvi­nák, stb.) Utána következtek a gyenge Jagellók, akik alatt elszegényedett az ország és le­gyengült az államhatalom. Ha­zánk ilyen körülmények között nem volt képes ellentállni a tö - j rök terjeszkedésnek. A Móllá-1 esi vészben (1526) elveszett a i nemesség szine-java 11. Lajos királyai együtt. Ezután a nem­zet két részre szakadt: Szapo­­lyai János pártjára és a Habs­burg Ferdinánd pártjára. E tá­borok torzsalkodása önző cél­jaikért a teljes pusztulás szélé­re vezették az országot. E kor legkiemelkedőbb személyisége MartinuzzHFráter György, aki délszláv eredete létére, szívvel és lélekkel magyar érzelmű volt, és valóban csodálatos éleslátás­ról tett tanúbizonyságot, mint Szapolyai János legjobb és leg­őszintébb tanácsosa. Fráter György tapasztalatai és láng- j esze, amint Jókai írja rámutat­tak arra, ‘hogy “... ez a kicsiny ország (Erdély), mintegy ter­­mészetadta erősség, hivatva van arra, hogy egész Magyar­­ország űjjáteremtője legyen. Földje gazdag, szirtje gazdag, de leggazdagabb népein öo lel­kűiét«. Hazaszerető szivek, kardhoz és munkás zerszámok­­hoz egyformán szokott kezek. Tanult, miveit nemesurak, szol­gaságot nem ismerő székelyek és szás-zok. Ez a pálos barát, a korszellemet háromszáz évvel megelőzve irá a napokban Fer­dinánd királynak, (hogy hívja össze a magyar országgyűlést, és szabadítsa fel a jobbágya é­­pet.” E rövid jellemzésből is láthat­juk, hogy milyen nagy ember volt Martinuzzi és legalább olyan magyar lélek volt benne délszláv eredete ellenére, mint később Petőfiben, vagy P.o­­íhászkában. Ez a szomorú idő­szak tanúbizonyságát adta an­nak, hogy a magyarok mást nem tudnak, mint egymást pusztítani és a valódi nemzeti ! egység gondolatára még nem érettek. Önző céljaikért zsol- j dósként szolgálták azt az ural- j NYILATKOZAT Az Erdélyi Bizottság (Cleve­land) és az Amerikai Erdélyi Szövetség (New York) évek óta kapcsolatot tartottak és tarta­nak ma is egymással, valamint a világ más tájain, Európában, Ausztráliában és Dél-Amei iká­­bani működő erdélyi szerveze­tekkel, vagy csoportokkal. Ily módon a lehetséges, együttmű­ködés megvolt és ma is fenn­áll. Újabban délamerikai és au szt rábai kezdeménye,.lök egy for­mális erdélyi világszervezet gondolatát vetették fel és en­nek megalakítását nemrég, az emigráns sajtóban közhiné is tették. Egy ilyen csúcsszerve­­zet megjalakitása csak akkor válhat az egység javára, és csak akkor teremhet jó gyümölcsöt a nemes óéi érdekéiben, ha azt alapos, tárgyalás előzi meg és konsemzus alapján történik, és nem1 úgy, hogy a kezdeménye­zők autokratikusán szervezked­nek, más .nézeteket figyelembe sem vesznek s még a szerve­zet tisztségviselőinek kijelö­léséivel is a már évek óta mű­ködő szervezeteiket, elsősorban az USA-ibelieket, kész helyzet elé akarják állítani ... Eltekintve attól, hogy nagyok a távolságiok s így az együttes tanácskozások lehetősége nincs meg, a befogadó országikban nagyon eltérőek a viszonyok, tehát a feladatok is és ezért a világ szervezkedés gyakorlati jelentősége erősen íkétséges, ez az új világszövetség az erdélyi szervezetek eddigi áldásos ossz hangiját és együttműködését is veszélyezteti. Az Egyesült Államokban, a­­hoü az Amerikai Erdélyi Szö­vetség, és az Erdélyi Bizottság évek óta működnek, a tervezett világszövetség állandó titkársá­got akar felállítani, ami a meg­lévő két szervezet mellett ak­kor is felesleges volna, ha az erdélyi kérdésnek egy specia­listája lenne erre a tisztségre kiszemelve. A titkárság tagszerzési cam­paign elindításával máris abba az irányba halad, hogy az USA- ban egy harmadik erdélyi szer­vezetté válva, az egység jelsza­vával valójában az egységes er­délyi emigráció szétesését okoz­hatja. Ezért az Erdélyi Bizottság és az Amerikai Erdélyi Szövetség a tervezett új alakulatban nem vesz részt, de eddigi együttmű­ködését az erdélyi szervezetek­kel továbbra is; fenn kívánja tartani és megfelelő időkben tartandó közös megbeszélések­től ne mzárkózik el. Az Amerikai Erdélyi Szövet­ség határozata és meg,bízása, a­­lapján: Teleki Béla elnök s.k. Sándor István, ügyvezető elnök s.k. Az Erdélyi Bizottság határo­zata és megbízása alapján;: Lőte Lajos elnök s.k. Balló István alelnök s.k. * ií <^iiiiir~ii .^............... Winnipeg M n. 1975. febr. 14. 3 eladó ez a kabát ... BIZONYTALAN A BÚZAPIAC F. S. MANOR Dalolták? Cipészinasok nye­­kergettéite, fütyülték únos-únta­­lan ezt a “tőrelmetszett” slá­gert a 30-as években és fertőz­ték a magyar falú fiatalságát is. 'S még mi minden, volt ak­kor is eladó!? Persze, már ak­kor is mindennek volt ára .... aztán jött 1945 és vele a “föl­­szabadiuliás”: nemzeti értékeink és érdekeink nagy kiárusítása Rákos'i-Rótjhék börzéjén. Igen, azokban az időkben sok min­den nagyon-nagyon olcsó lett: becsület, az emberélet ... A bu­dapesti Teleki-téren pedig oda­veszett a volt magyar vezető réteg és középosztály keserve­sen1 megtakarított vagyonkájá­nak, utolsó roncsa, kabátja is. Most azonban olyan kabátról lesz szó, amely magára vonhat­ta az egész világ figyelmét, — hála egy szemfüles tudósító­nak, aki ezt hja: “Leonid Brzsnyev, a szovjet KP főtit­kára, olyan feltűnően csodálta meg Vladivosztotóban a USIA el­nökének, Gerald Fordnak “Al­paka” télikabátját, hogy a ven­dég megígérte vendéglátójának, hogy Washingtonba visszatér­tekor egy ilyen kabáttal majd megajándékozza. Midőn Brzsnyev búcsuzáskor ismét az elnök télikabátját mé­regette, ez utóbbi spontán leve­tette azt és a szovjet KP főtit­kárja vállára akasztotta. Majd a protokollhoz nem méltó futó­lépésben fölrohant az elnöki repülőgépének oldalához tá­masztott lépcsőkön. Ford ke­gyetlenül didergett a szibériai fagyos hidegben..” Ez a különös ajándékozás sok honfitársamban, miként magamban is, igen rossz emlé­keket kavar föl, felidézve 1945- 46 telét, amikor a “krisztusar­­dú” szovjet katonák éjszaka vetkőztettek minket. Jó lett vol­na, ha ezek a “davaj”-ajándé­­kozások csak a kabátnál vég­ződték! volna ..., ó nem! gyak­ran még az alsórruiha is ráment! Mr. Ford esetében ez a ka­bát igazán csak egy kis csekély­ség ahhoz viszonyítva, amit a UISA már idáig) nyakló nélkül odaajándékozott a Szovjetnek! Annál inkább meglepőbb, hogy Brzsnyev ennyire meg tudott feledkezni “szocialista öntuda­táról’’ és elfogadta egy kapita­lista állam eLnök'étől használt télikabátját. — Lehet, hogy a fentirt eset is részben hozzá­járult a szovjet KP főtitkár ti­tokzatos betegségéhez ... Marits L. Nemcsak az olaj, hanem a búza világpiaci ára is megdrá­gult. Ez gondot okoz azokban az országokban, amelyek bevi­telre szorulnak. Kanadában gyenge volt a termés, export megrendelés eln­két nem tudtuk kielégíteni tel­jes mértékben és Amerikában rs csak 1 milliárd 800 millió bushel termett. Amerikában nem volt jó a kukorica termés sem. Hat milliárd bushel helyett csak öt milliárd bushel termett. A kanadai Prérin kib. 100 mil­lió bushellel kevesebbet taka­rítottak be a vártnál, a tavalyi termésnek megfelelő mennyi­ségnél és a minőség sem jó. Az elmúlt termelési évben- '27.4 sízázaléklk/al csökkent expor­tunk mennyisége és aligha lesz sokkal jobb az idei termelési év sem. A búzára legjobban rászoruló országoknak nincs elég pénzük. Kína és a Szovjetünk) ugyan rendelkezik pénzzel, de nem kap annyit, amennyit szeretne. Az olajárak miatt felszaladtak a termelési költségek és az ol­csón, vagy ingyen adott búza mennyisége is természetesen limitált, nem elég a szegény or­szágoknak. Jóllehet áz ameri­kaiak milliárd és milliárd dollár majdnem maradéktalanul sike­rült a nagyhatalmaknak el­tüntetniük a .föld szméről. A holtfáradt ország testét, mint valami dögkeselyűk, szállták meg az utódállamok és még a háború főbünöse, Asztria is ka­pott egy jókora koncot a Fertő tó vidékén. Az új Magyarország össze­zsugorodott a volt Haza (kellős közepére. Es mindez megtör­ténhetett a Nyugat teljes jóvá­hagyásával és segédletével, ő, de igazságtalan is tud lenni a történelem és milyen szeren­csétlen a magyar! Az országban a vesztes háború után siralmas helyzet uralkodott. Sok hadi­fogságból hazatérő toatona nem találta otthonát, családját, de még hazáját sem. Hagy idézzem tanúként Fábry Zoltánt, aki sa­ját maga is átélte e szomorú na­pokat s a tragédiát ily szavak­kal érzékelteti a “Foglyok a sí­nek között” című másában. “.. . Elindult. Hatévi örömre gyűj­tött szenvedéssel megindultak a fogságból. Fekete, barna szőrkucsmálkiban, megmair adt kék sapkákban, lerongyolódott, spárgával összekötött ruhában egyre jöttek. Hat évvel ezelőtt Erdélyből indultak el, magyar dallal, székely bátorsággal. Most szomorú, hajlott vállú fog­lyok, a kassai állomáson vár­ják a vonatot, mely elviszi őket Erdélybe, Háromszékbe — ha­za ... Hová? Mint aki a sínek közé esett.. . A két sin között zsebre du­gott kézzel áll a fogoly. Úgy ér­zem, hogy ő most nem tud moz­dulni. A két vas előre-hátra mellette fut el,— valahová mész sze mennek, messze érnek. De ő megállt. Dacos feje a kék. égre rajzolódik. Lelkét, szivét, egész testét megmarkolta, televájkál­­ta valami most kapott érzés — és minden levágódik a szomorú földre. Lezuhant, keze, vére a földön vonagilott. Én úgy érez- j tem — ő pedig mereven állt. j Ő, még sírni sem tud. Rá egy­szerre szakadt le minden, egy­szerre kapta a sok felgyülem- 1 lett könnyet — egy perc alatt j a végtelent, a bánatot, a szo­morúságot nem bkja fellélegez­ni. Az elfut, visszatér, ismét ke­resztülszúrja, átvérzi, a sine­­^Folytatás a 6. oldalon) A BIBLIÁBÓL KÖTELES H-GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 80/-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 értékűt küldtek Indiának, még- I sem tudtak segíteni az élelmi­szer helyzeten. Az emberek, az amerikai segély ellenére, tovább éheznek, nem kis részben a kor­rupció és főképpen a rossz el­osztási rendszer miatt. ' Úgy látszik, az az egyetlen! I megoldást, ha a rászoruló or­szágok élelmiszer önellátásra rendelkeznek be. Kanada vevői, még a tehetős vevői is erre tö­rekszenek. Anglia (és kapcsolt részei) a folyó termelési évben I már 600 millió bushel termést, vártak, ezen felül 350 miil e hu­siiéit Kanadától vásároltak. Valószínű, hogy az Európai Kö­zös Piaié többi országai is az élelmiszertermelés fokozására törekszenek. Résziben ezért, részben pedu a magas árak miatt, könnyen előfordulhat, hogy Kanada el­veszíti régi vevői egy részét. A kommunista országokra nem lehet pontosan építeni, mert az ő vásárolásaik attól függnek, hogy hogyan sikerül náluk a termés és más megfontolások­­í tói. Nem lehetetlen, hogy a ka nadai termelőknek nemsokára i export-szubvencióra lesz szűk- | ségük, ha el akarják adni húzá-! jukat külföldi országoknak o ; lyan áron, amit azok menen-1 ge hihetnek maguknak. 363 A History of Hungary Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Ktieskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások ízesítésére Ára csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. dress to the American Congress on December 4, 1917: “Wc do not wish in any way to impair or rearrange the Austro-Hungarian Empire . . . We only desire to see that their affairs arc left in their own hands in all mat­ters, great or small”. Premier Lloyd George of Great Britain stated in the House of Commons on January 5, 1918, that the break-up of Austria-Hungary was no part of their war aim, yet peace may be insured only through “a genuine self-government on true democratic princi­ples”. Of President Wilson's Fourteen Points, dated Jan­uary 8, 1918, Number 10 is explicit in its statement that “the peoples of Austria-Hungary, whose place among the nations we wish to sec safeguarded and assured, should be accorded the freest opportunity of autono­mous development”. Contrary to this general principle were the nationalist aspirations which the Czechs, Serbs and Rumanians tried to formulate in such a manner that they could be included among the objectives of the war. These plans were worked on since the beginning of the war. At first the Czechs endeavored to establish, under a Russian dynasty, a Bohemian Kingdom, including the northern territories of Hungary. This Czech state would have bordered on Tsarist Russia. According to one of the memoranda submitted to the Allied and Associated Powers, “Russia’s wishes and plans” were going to be of “determining influence”.1 Later, when Russia’s luck faded on the battlefields 'The Slavonic Review, London, 1925, pp: 619-20.-—R. W. Seton- Watson, President Masaryk, Contemporary Review, 1930, p. 286. INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ^ Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - COMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMTUP.IST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. Hungary in the World War I 365 probable that internal order and stability could be main­tained. At the end of April, 1917, the king instructed Tisza to make a generous extension of electoral rights; but the Premier, unwilling to undertake such a momen­tous change, handed in his resignation on May 22nd, leaving immediately for the battlefront as a colonel of the Hussar reserve. His departure from the post in which he first protested against the war, and then, when it started, against unrestricted methods of butchery, while doing his best for the organization of nationo' de­fense,—could not pass without consequence. Tisza's successor, the young Morris Esterházy, could stand the terrible strain of the Premier’s duties only for a short time, though his efforts were unhampered by the majority party of Tisza. As early as the spring of 1917. a so-called “Democratic Bloc for Electoral Rights'' was formed from several groups of the opposi­tion. In it were the group of William Vazsonyi, the peace-favoring radicals of Oscar Jászi and the Inde­pendence Party of Count Michael Károlyi. Jászi and his friends believed that the Rumanian and other aspira­tions could be appeased by minority concessions and by the formation of an “Eastern Switzerland”: Károlvi’s followers, on the other hand, advocated gradual separa­tion from Austria, personal union as against Dualism, and took seriously the idea that with the accentuation of democratic principles, the political sympathies of the Allied Poyvers might be gained. Esterházy was followed, without any change in plat­form, by the aged Wekerlc. The latter, like most of his “Add vissza nékem a te sza­­baditásodnak örömét, és enge­delmesség leikével támogass engem.” (Zsolt. 55:23.)

Next

/
Thumbnails
Contents