Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 1. szám

6

1975. január 3. Winnipeg, Man.

ORVOSI IANaCSADO

Veszélyes a gyermekkori elhízás!

A magas életszínvonalú országokban és így minálunk is egyre gyakrabban találkozhatunk az elhízott, dundi gyerekek kel, akiknek kerek, holdvilág arcuk, mackójárásuk és lusta- j ságuk, amely ügyetlenséggel párosul, sok arcra mosolyt varázsol, pedig igazán uincs miért mosolyognunk, hiszen egv egészségtelen, sőt kóros jelenségről van szó. Tudni kell azt, hogy a gyermekkori ellhizási képezi az alapját a felnőttkori elhízások nagy részének és azon kívül, hogy a kövér gyerek ügyetlenül mozog, fáradékony, hamarább kifullad a megterheléseknél, sok betegség kiindulópontját képezi. Nem ritkák már gyermekkorban sem az ér és szívbetegségek, melyek alapját az elhizás képezi és bizonyos összefüggés van a kövérség, a lúdtal/p, a cukorbetegség, korán keletkező epe és vesekövek között is. Természetesen, kogy nem nyújt a nagy fenekű, lógó hasú, tokás és zsii párnáktól bedagadt szemű gyerek valóban esztétikus látványt és kövérségüknek' csak kevesen tudnak valóban örülni. Ezért fontos már a legkorábbi gyermekkorban minden eszközzel küzdeni1 a gyermekkori elhízás, kö\ őrség ellen.

Mik is valójában a gyermekkori elhizás valódi okai? Elsősorban a túltápláltság, ami a fejlett orzságokban úgyszólván hömegjelenségnek számit. lAmig a fejletlen afrikai, délamerikai és ázsiai országokban sok millió gyermek az éhezésnek esik áldozatá évről-évre, addig a mi környezetünkben, amint erre helyesen rámutatott az Egészségügyi Világszervezet helyes táplálkozással foglalkozó Jelentése, szaporodnak az egészségtelenül túltáplált gyermekek és felütöttek milliói. Minálunk már nem lehet találkozni az avita- } minózisok tüneteivel és az éh- I halál fogalma csakis történelmi jelentőségű, d'e annál több olyan betegséggel találkozunk, amit a túltápláltság rovására kell irmunk, mint az egyre szaporodó szív és érbetegségek. Nem ritkák a korai (gyermekkor szívinfarktusai, amelyek halállal végződnek már az első rohamnál, a korai gyermekkori érelmeszesedés, a gyermekkori cukorbaj, a magas vérnyomás, amelynek alapján halálos kimenetelű agyvérzések keletkezhetnek, az ortopédiai hibák, mint például a lúdtalp, az X lábak, stir. A korai gyermekkor epe és vesekövei is gyakran a kövérség következményei. A túltápláltság annyit jelent, 'hogy & gyermek többet fogyaszt, miint amire energ'a kiadásának és növekedésének szüksége van. Ezért már a legkorábbi

gyermekkortól arra kell ügyelni, hogy az ember csak annyit egyen, amennyi a jó egészség szempontjából szükséges.

A túltápláltság sokszor egész ■családok hibája és sokkal gyakrabban kövérek az olyan családok gyermekéi, amelyekben a szülők is “dagik”. Tehát elsősorban a szülőiknek kell e tér en példát statuálni és nekik is csak annyit kell enniük és inniuk, hogy testsúlyuk lehetőleg egészséges, normális legyen.

További oka a gyermekkori elhízásnak a testi mozgás, a játék és testnevelés hiánya. Itt ludas lehet a városi környezet, ahol a gyerekeknek nagyon kevés a mozgási terük, az iskola, amely elhanyagolja a testnevelést és a szülők, akik túlzott óvatosságból szinte vattában “nevelik” a 'gyereket és szinte minden mozgását megakadályozzák. Az ilyen gyerek hasán, combjain, mellein, nyakán és tarkóján vastag izsirpárniaréte ■ g)ék képződnek, elhízik, tunya, lomha és ügyetlen lesz. Ha a mozgáshiánnyal jó étvágy is párosul, akkor a helyzet nagyon kritikussá válhat és kifejlődik a hordóformájú, dongó “dagi” típus, akik gyermektársai, osztálytársai és sokszor a felnőttek is oktalanul kinevetnek és hozzájárulnak ezzel ahhoz, hogy a szerencsétlenül elhízottakban egy sokszor életreszóló kisebbségi érzés fejlődjön ki. További oka az elhízásnak lehet a hosszantartó á©yhoz-kötöttség, például balesetek, vagy súlyos betegségek esetében, egyes hormonális zavarok, mint például a nemi-mirigyek csökkent működése, vagy a hypofizis csőikként működése és esetleg a pajzsmirigy csökkent működése is. A kövér gyermek nemi érettsége lassabban következik be és nem ritka pubertás eltolódása a huszadik évig is. A kövér gyerek nemi szervei fejletlenek, a szőrzet csak renyhén és későn alakul ki, a kislányoknál nagyon fejletlenek a tejmirigyek. Lehet ugyan mellük, de ezt csak aiz itt lerakodott zsírréteg alkotja. Az első havi vérzésük sokszor csak a tizennyolcadik év után jelentkezik. A nemi szervek késői kialakulása együtt jár a szellemi fejletlenséggel. A köve'r gyerekek gyermetegek és egyéniségük felnőtté, komolyá válása sokáig várat magára.

Vannak olyan elmebajok is, amelyeknél tipikus a falánkság és az ezze] járó kövérség és így erre is gondolni kell, ha orvoshoz fordulunk túltápláit, kövér gyermekeinkkel.

Mit csinálhatunk a kövérség

ellen. Már a legkorábbi gyermekkorban jó, ha orvoshoz visszük az elhízott gyermeket, mivel így sok bajtól óvhatjuk meg szeretteinket. Az orvos pontos diétát fog előírni, amelyet nagyon jó, ha az egész család a magáévá fog tenni. Csak annyit egyen a gyerek, ami pótolja energiaveszteségeit a növekedésnél és az anyagcseréinél. Egy gramm ételt, sem ezen felül! Minél kevesebb édességet adjunk a kicsiknek és lehetőleg a zsiradékokat is 1 csak kis mennyiségben hasz-, náljuk. Az állati zsírok helyett i növényi olajat használjunk, fehér kenyér helyett inkább barna kenyeret és az italokat is lehetőleg minél kevesebb cukorral adjuk nekik. Frissítőiként a legjobb a cukornélküli ásvány viz, a vízvezetéki viz és a nem édesitett tej ivása. Sok zöldséget és gyümölcsöt adjunk a gyereknek, mivel azzal biztosítjuk vitamin és sósziikségletüket és nem terheljük meg szervezetüket felesleges kalóiákkal. Biztosítsunk a gyerekeknek minden nap elegendő mozgást és ne gátoljuk a benne levő természetes mozgási ösztönt. E törvényt jó lenne éppúgy a szülőknek, mint az iskolai nevelőknek is mindenek felett tisztelni. Hormonális zavarok esetében az orvos megfelelő hormonális kezelésit fog alkalmazni. Elmebetegség esetében elmegyógyászati kezelésre van szükség a megfelelői osz- 1 tályon.

I Nagy hangsúlyt kell fektetni az étkezési időközök pontos j betartására, vagyis a rendszerességre. A gyerek egyék leg- I alább ötször naponta és sohase tömje túl magát, még akkor s>em, ha néha igazán “farkaséhes”. Lehetőleg többet egyen reggel, amit egy gyengébb tízórai követ. Az, ebéd ma: adhat I a főtáplálkozás. Délután csak egy könnyéi uzsonna és' lefekvés előtt egy nagyon könnyű vacsora dukálna, ami nem terhelné meg a gyermek emésztőrendszerét. Lefekvés eülőitt jó a mozgás, vagy a fürdés. A gyermekkori kövérségnek nagyobb figyelmet kell szentelni, mint. azt eddig tettük, mivel az orvosi gyakorlat éppen úgy, mint a tudósok kutatásai a napnál világosabban bebizonyították, hogy a felnőttkori elhizás és a vele járó betegségek és az élet jelentős megrövidítése az esetek túlnyomó többségében öszszefügg a gyermekkori túltáplált Sággal, elhízással!

MUDr. Juhász István.

Mese a két virágvázáról

(Folytatás a 2. oldalról)

rot„ új mátkát hozott. Sokszorkánaik. iMás volt, új volt az új csokor illata, vágya. Csak mindig el kellett feledni Sakszoskának a régit,, hogy újra kezdje az ujjal a gyönyörteli perceket. Dehát ebbe nem oly szörnyű nehéz beletörődni. Úgyhogy Sokszoriké már nem is irigyelte annyira Egyszerűét.

Mert Egyszerűével sem ment minden rendén Bús Péternél. Bús Péter alig mozdult ki a szobájából. -Ott kuksolt egész nap a könyvei közt. Azokból akarta kihámozni az élet nagy kérdéseit, ahelyett, hogy a való világiban szeonlélgette volna. Valgy óraszámra elálmodozott pamlagján.

Egyszerűével sem törlődött többé, hogy hazahozta. Igaz hogy arra nem is volt szükség, hogy Egyszerűének is (kicserél- ! je naponta a csokrát. Hiszen ! hervadhatatlan volt és a 'hüsé- i ge a legnagyobb érdeme. Mert lassanként belepte a por szegény Eigyszerkét. Ési mátkájának kényes-fényes levelei és szirmai olyan szürkére váltak, akárcsak a sötét fürtök szoktak az évektől. Aztán azok az igézetes vallomások is kezdtek mái* egyhangúvá válni Egyszerűének,, amiket mátkája napnap mellett elsuttogott neki. Kezdett unatkozni ...

De mi ez?

Most veszem észre, hogy végleg balfenékbe süpped el ez a mese. Hát egyik sem volt boldog? Hát minek legyen jó vége, ha még a mesének nincs.

Elfeledtem előrebocsátani, mit gondoltaim ennél a mesénél. Azt, hogy ugyan olyan sok a mézes-mázas csevegés a szerelemről, hogy bizonyára sokakat ér csalódás a valóságban, akik felültek neki. Legyen hát imhol egy keserves eset is. hogy akiket elbúsit, találják a valót boldogabbnak.

HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK!

Hámory Várnagy Dalma:

SZENT GAMBRINUS KÖNYÖRÖGJ ÉRETTE!

Kinek ne volna emléke szent “Gambrinus”-hoz címzett árpalé fogyasztó helyiséggel kapcsa latosan? 'Mégis, azok, akik ott valaha, ha futólag is megfordultak, vagy minden Isten adta napon, csak alig néhány ismeri, ki is az a Gambrinus? Mert a sört fogyasztónak olyan közömbös az, hogy a “Háromlábú Kacsa”, avagy a “Zöld iLó”-hoz cimzett sorházban élvezd az árpalevet. Lényeges a minőség. Néha ugyan más is .. .

Nekem, pl. Gambrinus neve hozza vissza azt a boldog korszakot, amikor az első sör leomlott a torkomon, de Isten látja lelkemet igen rosszul esett. Egy korábbi esetre emlékeztetett az ize, amikor valakinél vendégségben voltam szüleimmel és kedvenc falatomról, a rántottcsirke szárnyába rejtett májról, a készítője elfelejtette az epét levágni. Mosolygó arccal nyeltem le a keserű falatokat, akárcsak a gödöllői “Gambrinus”-ban a kegyetlenül keserűnek tetsző italt, mely ráadásul még a fejembe is szállt. Azt a butitó mámort, amit az a minimális alkohol kiváltott belőlem, későbbi életemre * is nyomott hagyott, hogy elővigyázatosságra intsen minden szeszesitallal szemben.

Csitri lány voltam, amikor az első" u.n. Gamb'rinus küszöbét átléptem.

Apám, aki a gödöllői kir. nyaraló kápolnájában, nem hivatásosan, csak úgy, passzióból, adott alkalmakkor, de legtöbbször a nagymiséken készséggel orgonáit, egyik vasárnap on szólót énekeltetett velem. Mise után elfogott minket néhány tanár collegája:

— Óriási a lányod Miklós! Ezt meg kell ünnepelni. Szereti a sósperecet? A köménymagoskiflit? Sajtosstanglit? — Ostromoltak kérdésekkel egymás szavába csapva. Nem feleltem, csak néztem apámra, ő, rám.

— Irány a Gambrinusba! — adta ki az utasítást és nekem fogalmam sem volt róla mi is lehet az. Honnan tudhattam,, hogy a szagosmise után a göMEGRENDELEM

SZOLZSENYICIN. “GULAG SZIGETCSOPORT” cimü könyvét magyarul $10-t személyi csekken mellékelek.

Cim: .

(Kérjük olvashatóan, nyomtatott betűkkel kitölteni. A megrendelő szelvényt kérjük kivágni és személyi csekkel borítékolni. A kedvezményes ár csak az e I ő re fizetőkre vonatkozik. Kanadai olvasóink a könyv kanadai kizárólagos terjesztőjénél: Tímár András bajtársunknál rendelhetik meg a

“Gulag szigetcsoport”-ot. Cim: Tímár András, 215 Hillhurst Blvd., Toronto 12, Ontario.— Kanadán kivül “Nemzetőr"-re kiállított 10-$-os személyi csekket kérjük a kiadónak elküldeni: Nemzetőr, 8. München 34. Postfach 70, W.-Germany.)

döllői urak ott találkoznak. Édesanyámmal a kismiséket látogattuk!, az első nagymise ez volt az életemben, sok új élménnyel, emlékkel.

Ezen a napon figyeltem meg, hogy a férfiak különféle bajuszt hordanak. A mellényeik is eltérőek, brokát, selyem, vagy a hitvesi szeretet névjegyét viselő him z ésekkel ékített, ékszernek is beillő' gombokkal, arany óaalánccal és kétfedelű zsebórával, de hány meg hány féle kivitelben. Némelyik láncon figurális, vagy apró állatok Zsuzsái díszelegtek. A keményített galléroktól iritált nyakukat valamennyien úgy forgattak, mint ha állandóan jobbxa-balra tekintgetnének, ahol szabadulást keresnek a kényelmetlen divattól. Mindannyian sétabotot hordtak, melyek foggantyuja az ezüst kacsától a halfarku nőig jó szórakozást adott a megfi-. gyelésre. Abban az időben, sétabot nélkül, talán szentségtörés lett volna kimozdulni vala-I

■ hová. Csak esős időben, vagy a temetéseken jelentek meg férfiak esernyővel. Némelyük zwickert, vagy monoklit viselt, melynek semmi köze sem volt a látási zavarokhoz. Függetlenül a ruha színétől, szinte egyöntetűen; szürke szarvasbőr keztyüt viseltek.

Ezen, az emlékezetes vasárnapon, nem is egy Gambrinusban voltunk. — Ilyen talán sohasem is volt Gödöllőn, — hanem csak a Ferenc József téri HÉV. megálló restijében. Hogy honnan eredt a neve: Gambrinus, ezt még máig sem tudom. A helyiségek bérlője, úgy emlékszem egy B.-listás főjegyző volt, ő szoktatta oda az urakat a különszobába, melynek bejáratára a gimnáziumi rajztanár, még cégért is festett Gambrinus képével. Aki ennek a helyiségnek az asztalánál helyet1 foglalt, az felért egy casmói tagsággal. Járás és1 szolgabi.ák, ügyvédek, tanárok, nyáridőben amikor a Horthy család ott

! nyaralt a királyi kastélyban; a

1 fiai és azok barátai, katonatisztekkel és egyéb udvar, t.sztséget viselőkkel. De a törzsvendégek a helybeliek maradtak mégis.

Későbbi időkben, amikor már kerthelyiség is készült, — amit nagyképűen, a Gambrinus-tagok, terrasznak hívtak, kiültek a balzsamos gödöllői levegőire.

Sok-sok évtized távlatában, az előítéletek gáncsa nélkül visszagondolva, még ma is az az érzésem, hogy én voltam az első kislány, aki átléptem ennek a férfiak mulatságára szolgáló helyiségnek a küszöbét. Lure abból következtetek, hogy a cselekmény idején édesanyám igen megnéheztelt édesapámnak ezért a kezdeményezéséért, amit később, már maga is természetesnek vett, hiszen az elsőt követte a többi és néhány hónap múlva, a szagosmise látogatói számára elengedhetetlen esemény volt a “Gambrinus”-ba zónázni, perecek, sóskiflik, illatos tepertőspogácsák társaságban, ahol az urak a hölgyek örömére csak a legnemesebb szivarokkal nehezítették a légkört. Ettől fogva abbamardt az alsózás is és egyesek bánatára, csak szalonképes viccek kerültek terítékre. A Persler — szálló és a Ferenc József-téri megálló közötti, közismert kou zó, lassan elnéptelenedett é& csak a férjnélküli mamák csodálta tták leánykáik szépségét, annak hiányában legújabb ruhakölteményét a majdnem céltalan vasárnap délelőtti-ingázással.

Ez a rövid visszaemlékezés Dr. Helmut Arntz bonni nyelvtudós cikkének olvasásakor 'került emlékezetem felszínére, aki most közhírré tette, hogy az évszázadokon át, a sörfőz déli által tisztelt szent Gambrinus sohasem létezett, személye hamisított annak, akiről, legalább is Németországban min den gyermek tudta, hogy kicsoda.

Dr. Helmut Arntz hivatkozik Amnius, egy olasz, még a középkorba vissza vezethető munkájára, melyben meghamisított történeteket közölt. Többek közt a német vezér Marsust, Gambriviusnak titulálja. Hogy az egyébként kitűnő autor, miért nevezi a Tacitus által német származású Marsust Gambriviusnak, azt az ég sem -tudja most már kinyomozni. Kétségtelen, hogy a sör “atyjáról” Gambrinusiról kf. verziók vannak. Egy 16-ik századbeli tudós: Burkart Waldis így magyarázza Gambrivius szerepét a sör körül: — Gambrinus a Borkészítést közvetlenül Isistől a napistennőtől tanulta. De ez is már inkább csak legenda. Ki törődik szomjas gégével ilyenféle kérdésekkel? Naigyobb gond az pl. Magyarországon, hogy hol van sör, hol nincs, akárcsak a mesében.

Hamburg és a sörlelkü München között közlekedő Intercity szerelvény Gambrinus névre lett keresztelve. Ez a név igen illik rá. Az azonban értiietetlen miért kellett dr. Heímm Arntznak, jóhangzásu tudós nevét illetve munkásságát segédmunkási teendővel felcserélni, hogy a Gambrinus nevet nyert vasutijármü oldalát tollával kapargassa? Gambrinus szép. büszke vonat, országszerte, sőt azon túl i« már jól ismert. A tudós legendának minősiti Gambrinust. No és Loreley? Pedig ilyen nevű szerelvény is akad, de eddig — hála Istennek! — senkinek sem jutott még az eszébe, legalább is én nem tudók róla1, hogy bárki is le akarta volna a szikláról tasztan , mert jogtalanul testálták nevét egy gyorsvonatra.

Professzor dr. Arntz — gondolom —, talán azért nincsen jólábon a sörivókkal, illetve az árpalé készítőkkel, mivel elnöke a “Bor Történelmi Társaságinak. A sörfőzők és az államvasutak tétlenül várják a fejleményeket és mivel egyebet nem tehetnek, litániát mondának ír. Arntzért, melyben az ismétlő sorok igy hangzanak: Szent Gambrinus könyörgj érette!

322 A History of Hungary

the manufacture of agricultural as well as of other machinery.1

All these brought a natural change in the social structure as well. Gradually the number of industrial employees grew, though it could never reach the number of agricultural laborers. The organization of industrial workers was not aided by the government either, and so they established their own trade unions, adopting the Marxian platform of the Austrian Social Democrats in 1890. Membership in the Hungarian unions did not pass the 100,000 mark until after the turn of the century.

But a change of greater significance was brought about by Jewry gaining ground in unprecedented proportions. Jewry had played an important part in capitalism everywhere in Europe. The position of Hungary and of all Carpathian Europe was different, however, because of the large number of Orthodox Jews who were newcomers from Russia’s Southwest. Owing to their foreign tongue, the Yiddish-German jargon, their heterogeneous mode of living, their contrasting habits and especially their different outlook of life, they constituted a distinct nationality and presented a problem of assimilation. Within two centuries, their proportion to the rest of the population rose from 0.5 per cent to 5 per cent. In 1785, there were only 75,000

The reputation of the Hungarian electrical industry, recognized to *-rr,e extent in South American countries, dates back to this era. Kálmán Kandó, manager of the Ganz Electric Works, was the first to utilize high tension electricity as railroad energy. Contracting first for the electrificat'on of mountain railroads in Italy, he initialed an ever increasing export of Hungarian electrical and railroad supplies.

The Era of Dualism II 323

Jews in Hungary; in 1840, their number was already 241,000, i.c. it had trebled within 50 years. In 1870, they numbered 350,000; in 1900, 835,000; and before the First World War, almost 1,000,000. This enormous increase was the outcome of a steady flow of immigration from the East, partly from Galicia and Russia and partly from Rumania.

Wherever feudalism continued to exist for a longer time, commerce easily slipped into Jewish hands. I11 pre-1848 Hungary, for instance, Jews made it a point to set up their grain and wheat business in rural centers, near large estates. The generation of 1848 considered it only natural that these Jews be emancipated; but already Széchenyi and then Deák urged the closing down of the eastern frontiers. Some of the Hungarian Jews played an important part, some as publicists, both in the era of 1848 and among the émigrés. It would have been in the interest of this assimilated class that the influx of their foreign ghetto co-religionists be stopped. Hungary was, however, altogether too liberal in this matter; the eastern gates of the country were left wide open and Hungary’s economic prosperity attracted new masses of orthodox Jewry from its primitive surroundings beyond the Carpathians. Their first generation settled in the northeastern counties of Hungary; the second and third moved to the cities, preferably to Budapest; the fourth generation in many cases migrated further west to other countries. In this procedure, Hungary mostly lost the assimilated European-type educated Jewish element, and received

1 Amagyar egynaz neiyzete nemet mcgviíágiiasoau

(roiytatas a 3. oldalról)

A mult év december 28.-án a lengyel kormány az egykori német vidékeken székelő 7 püspököt arra kényszeritette, hogy tőgyen hüségesküt a lengye: népköztársaságra és annak Istent nem ismerő törvényeké. E lépés jogalapjául, egy 1956-ban hozott sztálini korszakból származó rendelet szolgált.

S bár Casaroli és OLszowszki a látogatás előtt, alatt és után egymást agyontömjénezték köl csönösen hízelgő szép s .avakkal, ez az első hivatalos vatikáni látogatás lengyel földön sem a Szentszéknek, sem a lengyel katolikusoknak nem hozott eredményt. A kudarcról egyébként egy katolikus hírügynökség is beszámol, mikor közzéteszi Casorolinak a pápához intézett egyik bizalmas feljegyzését, melyben beismeri, hogy ... a vallásoktatás terén Gierek “teljességgel hajthriatlan maradt”.

Gasaroli látogatása után négy hónappal egy újabb inté' kedrs is bebizonyította, hogy a 1 ngyel rendszer semmi engedményt sem óhajt tenni a katolikus egyháznak: a vaysói egyházügyi hivatal kormánybiztosát, Aleksander Skarzynnskit túlságosan liberálisnak bélyegezték meg és júniusban a merev és kérlelhetetlen Kazimierz Kakol-lal leváltották.

Casaroli felhalmozódó kudarcai azonban könnyen oda vezethetnek, hogy elveszíti külügyi államtitkári beosztását. A Vatikániban már folyik is az aknamunka a szintér mögött s Casar oli éllenfelei számára egy olasz püspöki széket szeretnének adományoztatni s Benelli bíboros helyébe Luigi Poggi érseket és jelenleg különleges megbízatásokkal ellátott apostok nunciust kívánják ültetni. Benelli és Wysznszky azt vetik Casaroli szemére, hogy a kommunista államok csalogatásainak nem tud ellenállni s túl gyorsan tesz engedményeket minden ellenszolgáltatás nélkül.

Casaroli e két ellenfele különböző vádakkal ideti az állam titkári: Wyszynszky attól tart, hogy a Vatikán a lengye^ kommunista kormánnyal a lengye! püspöki kar tudtán kivül és akarata ellenére akar egyezkedni, mig Benelli bíborosnak az a kifogása, hogy Casaroli a kommunista tanokat veszélyteleneknek igyekszik feltüntetni.