Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-06 / 6. szám

A HÓDOK MUNKÁJA;

Hogyan élnek, dolgoznak és pusztulnak el ezek a szorgalmas eszes kis állatok? .

Amikor a tél iközoledtével a Belváros valamelyik utcáján az egyik elegáns, társaságbeli hölgy karcsú testén megjelenik az, első kaszton-, vagy másként biber-bunda, senki sem gondol rá, hogy milyen szorgalmas, okos, szinte zseniális kis állatok élete árán juthatott csak az illető hölgy ehhez a szücsmüremekhez.

A hód, — latinul Castor Biber, amiben a bundák elnevezése iö magyarázatát leli — a köztudatban valami kártékony, vizipatkány szerű állat gyanánt szerepel, amelynek semmi egyéb célja nincs, mint az, hogy a bundáját lenyúzzák.

Mindezekkel szemben azonban a valóság egészen más.

Mi európaiak ennek a különös1 kié állatnak az életét nem is igen ismerhetjük behatóan, me: t a hód valódi hazája Észak\ A n,erika, itt is inkább Kanada-i, része. Itt azonban annál - ’ an ismerik és él is mevez. . Canada első mérnökének, wvo- teljes joggal meg is érdeínetL,-Mert mielőtt *még az ember megkezdte volna úttörő munkáját ezen a vidéken a gyanmatoitás és a föld megmunkálása terén, ez a szorgalmas rágcsáló már régen munkában volt ás riási területeket tett gazdaságbiag, fei'haszná'.ihatóvá, sőt termékennyé. Nagy .földdarabokat tisztított' meg a fáktól, ezer, meg ezer folyót töltött fel úgy, hC'gy az ezek fenekén fekvő draga iszapot nem fenyegette többé az a veszedelem, hogy a viz beiesodorja a tengerbe. Az első telepesek buja termőföldet találtak itt, amelyen nyomban meg is kezdhették a gauona- és igyümölcstermelést, há,a annaljt a csatornázó és töltési mim kának, amelyet ez a szorgalmas kis mérnök végzett.

A hód tudvalévőén amphimium, azaz kétéltű álcát, ainJy éppen úgy él a vízben, mint a szárazon, ezért a szállását. is rendezett fávázhézagait ágak, gí ás homok töltik ki m.nd addig, amig az építmény kéthárom méter magás kupalát nem alkot. A bejárat a viz szilre alatt van, (hogy a jég és a hó a tél folyamán ne afcadályozliassa a szabad 'közlekedést, de Ibelül a folyosók eltérnek a függőleges iránytól, amiért is mindig szárazak és mehgek maradnak. A különös kis palota több1 emeletre oszlik, amelyek padlózatát ágak, gallyak borítják, hogy az állatok nőd vési bundájáról lecsurgó viz keresztül szivároghasson rajta és eltűnjön alatta. Ha egy f atal hód-pár új fészket akar alapítani úgy először is meglelő helyet keres ki ennek a fészeknek a számára, amikor pedig ez már megvan, akkor megfelelő faanyagot gyűjt a töltés és a ház felépítéséhez.

És ez az a pont, ahol a hódolt' munkája összekapcsolódik az emberével, persze anélkül, hogy ezek a furcsa 'kis állatok a legcsekélyebb sejtelemmel is bírnának a dologról.

Egy élesszemü és türelmes megfigyelőnek a tapasztalataiból tudjuk, hogy a hódok milyen nagy ügyességgel lát. ak hozzá ehhez a munkájukhoz. Gyakran látni öltét, amint kiá.i- ■ sák a földet a fa törzse körül, hqgy ráakadva annak az ő számukra legalkalmasabb helycre, minél több munkát takaríthassanak meg. Itt azután nekilátnak a rágásnak.

A fogaik olyan erősek és élesek, hogy egy nyolc-tiz centiméteres fatörzset néhány perc alatt át tudnak rágni. Ha a törzs nagyon vastag, akkor az állatok a munka idejére szövetségre lépnek egymással, akár a méhek, vagy a hangyák, sőt annyira intelLgensek, hogy őrszemet állítanak maguk közül, aki nadójeizeiet ad, ha a fa dőlni kezd. A jelzés úgy történik, hogy az őr a farkával hangosan belecsap a vízbe. Er a dolgozók nagy sietséggel elmenekülnek, amíg a fa végig nem zuhan a földön, természeteisen albban az irányban, amely k céljaiknak megfelel, mert ez is a legpontosabban kitervezik. E- zek után következik, az a munka, amelynek folyamán az ágakat megfelelő hosszúságúra

vágják, majd aiz egyes darabokat a szájukban tartva viszik át a folyón az építkezés helyére.

Ez az építkezés szó pedig itt egyáltalán nem nagyképűsködés, vagy tréfás najgyzolás, hanem teljesen megfelel a valóságnak.

A hódok ugyanis először töltést építenek, ami szinte kész mérnöki munka és a legprecízebb megtervezés alapján készül. Ezek a töltések azt a célt szolgálják, hogy a viz áramlása ne legyen túlerős az áriatok búvóhelyei körül, továbbá, hogy a víz, igy megiduizza&ztva, kellő magasságot érjen majd el az építmények folyosóiban. Ha aztán a töltési munkálatokat befejezték, rákerül a sor a tulajdonképpen való lakásra. Ilyenkor szakadatlanul ide-oda úsznak a kádöntött fa és az épitkezéjs; helye között, szájukban szállítva a fadarabokat és szinte hihetetlen, hogy mily rövid idő alatt képesek összehordani a ‘ kellő mennyiségű épületanyagot, amelyből cukorsüveg alakú tanyájukat összeróják. És a munka még akkor sincs befejezve, amikor a palota már készen áll, mert akkor meg a folyosókat kell telehordaniok élelemmel még a nyál- folyamán, mert 'ha a jég beborítja merev takarójával a folyókat és partokat, nem kereshetnek maguknak többé 'buja vízinövényeket, aláúszó gallyakat, amik pedig a kedvenc Csemegéik.

Mindezek után talán egészen érthető, ha a 'Canadian Pacific Railway, a kanadai pacific-vasút, ennek az országnak ez a legnagyszerűbb műszaki alkotása, mint a törhetetlen szorgalom és mérnöki tudás mintaképét, a ihódot festette bele a címerébe.

A hód tehát, mint szimbólum, elérte a neki kijáró meg(Folytatás a 8. oldalon)

SZENTFÖLDI ÚTON 1973-BAN

(Folytatás 6. oldalról) 1

is látható, a kereszttől nem távol a faiban.

(Kitámolyogunk, de lélekben frissebben ismét az utcai zajban, a világ zajában vagyunk. A Via Dolorosa útja ez, pár méter széles, macskaköves út a Világ Főútvonala. A statiok kápolnáikkal oldalt hivnak csendre. Az arab negyedben vagyunk, az az Omar Mosche nagy, óriás terén, melynek kék csempe kupolája messziről hiv, hires zarándoka a Mohamedán noknak, Mekka és Medina ntán jön. A rituális kútépülete, és a nagy üres térben körül, mint kápolna üregek, vagy sírok oszlopos bejáratait látni. A Mosclhé kiviül is ragyogó, a napfényben csillog, majd tovább az El Aksa Mosidhé, ahol régen a Templom lehetett, melyet többé nem épített fel senki. — Hamarosan a falon kívül vagyunk a Panaszfalnál. Lábunk alatt kb. 20 méterre a tér s nyüzsgő ünneplő rabbikkal, híveikkel. A faltfelé fordulva mormogják [ imáikat, kezükben könyvekkel.

! Ünnepi hangulat ez estefelé, hiszen 25 éves Izrael állama

mostan, ünnepi Istentisztelet kezdődik itten is. Az ó-negyedet hamarosan elhagyjuk és a Szemét-Kapun áta! távozunk ebből a 3000 éves városból, zsidók, arabok és keresztények fellegvárából. A falak óriási magassága 20-30 méter, a kövek sziklanagysága, a sivár jelen elhagyottsága tűnik fel. Innen rövid az út, a Gecsemáné kertbe, az Olajfák hegyoldalába, Jeruzsálemet, elzáró Josaphat völgy túloldalán., ahol már temető és pár templom és módúé (mecset) található csak, nem a zártvárosi zsivaj.

Pál apostol a Galaciaikhoz irott levelében emlékezik az ószövetségben is ismert felemelő képhez: a Mennyei Jeruzsálemhez az angyalok otthonába, a béke honába, a megtisztultak helyére, az újszövetségi gyülekezőkre, — utal, hogy János jelenéseivel megnyissa a gyémántból, topázból és tiszta drágakövekkel kirakott városnak kapuját, ahova eme Szent Világba, otthonra találjanak elhivatott szentjei, ezen Isten háza, mely nem is épület már, csak: Jeruzsálem, a fennkülit város”.

VÉN LAKATOS

IRTA: SCHÖPFLIN ALADÁR

Piriké kisasszony helyett az apját, az öreg lakatost találta a szobában a diák, mikor a szobába belépett. Nagy zavarba jött, nem tudta, mit szóljon, mit csináljon. A lakatos ilyenkor estefelé nem szokott soha odahaza lenni, munka után min dig elment a korcsmába, egy spriccerre és csak este kilenc óra tájban jött haza. Most pedig a műhely melletti szobában ült, mintha várt volna valakit.

— Mivel szolgálhatok, diák úr? — kérdezte fölállva az asztal mellől, azon a szolgálatkész hangon, amelyen megrendelőit szokta fogadni.

A jogász a zavarában egy kulcsot vett elő a zsebéből.

— Ennek a kulcsnak a párját szeretném megcsináltatni.

A lakatos kezébe vette a kulcsot lés figyelmesen nézegette.

— Jó kulcs, derék kis kulcsoooska — mondotta. — Én csináltam annak idején. A diák úr szobájának a kulcsa, úgye? Első emelet négyes szám.

— Igen — feleit a diák, felbátorodva á lakatos udvarias hangjától.

A lakatos, fekete szakállas, széles arca mosolyra ferdült. Nem volt kellemes ez a mosoly.

— Fiatal úrnak, persze, nem elég egy kulcs. Néha úgy esak,

Winnipeg, Man. 1976. február 6.

hogy oda kell adni valakinek. Jó barátnak,, jó barátnémak. hogy ki-bejár hasson a szobába. Hát majd csinálok párját most mindjárt.

Kivezette a diákot a műhelybe. Egy fiókban kotorászott össze-vissza, kikeresett egy kulcsot és összemérte a diák kulcával. — Ez jó lesz. Kicsit vastag, de majd lereszelünk róla.

Fölvette a fekete bőrkötényt és elkezdett a kulcson reszelni, faragni. A diák most rnunkaközlbenlátta, hogy milyen nagy ember. Hatalmas széles válla volt, hajlott a háta. Roppant kezei úgy markolták a szerszámot, mint valami nagy állat karmai. A műhely félhomályában mindenféle fantasztikus fújtatok, kalapácsok, üllők és más szerszámok között olyan volt mint egy mithológiai kovács. A diák nem találta megj nyuigtatónak.

I

Munka közben jólelküen nézett a diákra.

— A diák úr egy hónapja lakik itt?

— Igen.

— Szép szobája van. Ismerem'. A Máosekné rendes aszszony, jó dolga van nála a szobaárnak. Persze, még nem sokat ismer a házból. Nem is nagyon érdemes. Nem valami finom emberek.

Aztán mintha valami csöndes gúny keveredett volna a

7

A többkultúrájúság állandó

kormányprogram!

Hon. John Munro, a többkultúrájúság kérdéseivel megbízott miniszter az alábbi vezérelveket közli a kanadai kormány valamennyi hivatalával, ahol a többkultúrájúság problematikájával foglalkoznak, különös tekintettel az államtitkárság Többkultúráju Program irodájára és a szövetségi Kulturális Hivatalokra, amelyek ezt a kormánypolitikát megvalósítják.

AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG

A Többkultúrájú Program célja támogatni és fejleszteni valamennyi kanadai nemzetiségi csoport kulturális fejlődését, hogy minden csoport ápolhassa hagyományait, a kanadai összkultúra gazdagítására. Ezt a célt az alábbi tevékenységek szándékoznak elősegíteni:

NEMZETISÉGI CSOPORTOK KAPCSOLATAI

A Program a csoporjok rendelkezésére bocsátja valamennyi szervezési és tömegkomunikációs félszerelését állami és helyi szinten.

KANADAI SZELLEM

A Program igyekszik kiszélesíteni a kisebbségi csoportok kulturális szemléletkörét, továbbá arra törekszik, hogy az iparművészetek, a színház, a folk fesztiválok és az irodalom segítségével a különféle kanadai kultúrkörök közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék, megértsék egymást.

NEMZETISÉGI TANULMÁNYOK KANADÁBAN

A Canadian Ethnic Studies Advisory Committee programja a Kanada területén élő nemzetiségi csoportok tanulmányozását szorgalmazza. Ugyanez az Advisory Committee szervezi a különféle kanadai egyetemek idevágó előadásainak látogatását.

NEM HIVATALOS NYELVISKOLÁK

Anyagi lehetőséget nyújt a nyelviskolák fejlesztésé ez és azoknak didaktikai anyaggal való el átásához.

A TÖBBKULTÚRÁJÚ KÖZPONTOK PROGRAMJA

Segítséget nyújt a különféle műkedvelő csoportoknak a helyi t/öbbkultúrájú központok megteremtésében és működtetésében.

A BEVÁNDORLÓK INTEGRÁCIÓJA

A Program támogatja a különféle csoportokat, amelyek a bevándorlókat segitik abban, hogy minél zökkenömentesebben illeszkedjenek bele a kanadai társadalomba.

NEMZETI FILM BIZOTTSÁG

A National Film Board azzal járult eleddig hozzá a Többkultúrájú Programhoz, hogy mintegy óOO filmet készitfctt 19 különféle nyelven. Ezeket a filmeket a Nemzeti Film Bizottság az alábbi városokban díjmentesen kikölcsönzi: Vancouver, Winnipeg, Toronto, Montreal, Ottawa és Halifax.

EMBERTANI MUZEUM

Az ottawai National Museum of Man valamennyi kanadai nemzetiségi kultúra történekét feldolgozza. A múzeumnak gazdag tárgy-, hangszalag, videoszalag és filmtekercs gyűjteménye van. Különös érdeklődéssel kiséri a muzeum a nemzetiségi építészeteket, a lakberendezés, az élelmiszerek preindusztriális feldolgozási folyamatai az iparművészetek és a hagyományos mesemondás, a családi és társadalmi élet, az ünnepek és ritusok területeit. Kultúrális kiállítások és tanulmányi utazások elökészületbeh.

NYILVÁNOS ARCHÍVUMOK

A National Ethnic Archives feladata felkutatni és megőrizni a nemzetiségi kultúra mindennemű jelenségeit. Egy, a tárgykörben képzett kutatócsoport egyideje a nemzetiségi csoportok kultúrális szervezeteinek, társaságoknak és magánszemélyeknek a bevonásával gyűjti ezt a gazdag kultúrális örökséget.

NEMZETI KÖNYVTÁR

A National Library létrehozott egy többnyelvű könyvtárszoigálatot, amelynek célja a Kanadában beszélt nem hivatalos nyelveken Íródott könyvek vásárlása és az olvasóközönség szolgálatába állítása, kiszélesíteni ezúton a könyvtárak nem hivatalos nyelvű könyvállományát,

Az első 10 nem-hivatalos nyelven íródott könyvszállitmány 1975 márciásában indult el Ottawából. A tervek szerint évi 5 új nyelv felvételével 70 nyelvre bővül majd a sor.

VéleményéVel, vagy kérdéseivel forduljon írásban az alábbi címre:

Multiculturalism, P.O. Box 366,

Station A, Ottawa, Ontario K1N 8Z9

Hon. John Munro a Többkultúrájúság Problémájával megbízott miniszter.

Hon. John Munro L’hon John Munro Minister Responsible Minstre chargé for Multiculturalism du multiculturalísme

hangjába,, amint ezt kérdezte:

— De a Pirikét ismeri, a (leányomat?

— Ismerem — felelt a diák bizonytalanul.

— Ugye csinos leány? -— mondta a lakatos büszkén — az ilyen diákfélének jó a szeme, megismeri a csinos leányt mész sziről.

A diák már kezdte nagyon kívánni, hogy bár kész volna az a kulcs. A lakatos csak reszelt, faragott rajta tovább.

— Akkurátusán, kell ezt csinálni — mondta, mintha a diák Büngiető gondolatára felelne — mert különben nem pászol jól és csak hosszúság van vele.

Aztán megint ránézett a diákra, jóindulatú tekintettel-,. talán egy kis humorral is.

— De nemcsak csinos, leány a Piriké. Jó is, kedves is, szegény kis árva még tizennyolc éves sincs és már is elvégez mindent a házam körül,'tizenhat éves kora óta Mióta az anyja meghalt. ,büt, főz, tanárit, még most is. Láthatta milyen rendes odabent náilunk minden. Észre sem venni, hogy nincs assszony a háznál. Én szelíd, csöndes kis ártatlan árvám.

A diák csak bólintott, nem tndta mit szóljon.

— Persze azért baj, hogy nincs anyja, — folytatta a lakatos — sokat van egyedül a kiesi. Nincs társasága. Én hová vigyem? Hová menjen egyedül? Az ilyen fiatal leány aztan ül odahaza és néz ki az ablakon. És a jó Isten tudja miket gondol. Oiyan ábrándos lesz. Vigyázni kell rá. Hát én, hogy vigyázzak? Tetszik neki, ha csinos' fiatal emberek, úrfiak rávetik. a szemüket.

Csak úgy beszélt, mintha hangosan gondolkozna és közben figyelmesen vizsgálgatta a kulcsot.

— Kész az már mester — mondta a diák nyugtalanul.

— Ezt itt a nyelén még le kell csiszolni — fejelt a lakatos és csöndesen ránézett a diákra. Elkezdte szép simára, egyenletesre csiszold! a kulcs nyelet.

— Sima legyen* hogy ha valami ipuihakezü kisasszony forgatná a zárba, meg ne sértse ujjacskáját, ugye diák úr? Az én Pirikéin keze nem olyan puha és nem is kényes. De nem is kell, mert ő neki semmi dolga ezzel a kulccsal.

A diák zavarában egy istentelen nagy kalapácsot fogott meg, játszott tele, elnezdte emeigetni, de bizony nehezen ment. A lakatos megfogta a kalapácsot, könnyedén, szinte két ujjal fölemelte. Úgy állt a kezében, mintha valami játékszer, mintha nem is szerszám lett voiina, hanem az ujjak, ak a meghosszabbiuása. Közben tobeszélgetett.

— Bizony kéiem, nagy gond az ilyen csinos, fiatal leány. Nekem kell rá vigyázni, pedig az nem férfinak való; szegény feleségem, mikor már érezte a ha lálát, váltig siránkozott, hegy mi mész az ő Pirikéjével, ki fogja gondját viselni, hogy baja ne essék, ha a legények kerülgetni kezdik. Megvigasztaltam. Azt mondtam neki, majd megvédi ez a nagy kalapács.

Könnyű mozdulattal jó magasra emelte a kalapácsot és lecsapott vele az üllőre.

— Megmondtam én, hogy a- 1 ki rossz szándékkal nyúl a leányomhoz, annak a koponyája lesz az üllő .. .

Ezt nem fenyegetően mondta, csak csöndesen, szelíden, m>ég, mosolygott is hozzá, amint ránézett a diákra, aki egy kicsit hátrább hőkölt a kalapács ütése elől*.

— De hát erre úgyse kerül a sor. Majd csak akad valami tiszteséges fiatalember, (hozzá illő, aki elveszi feleségül. Valami jóravaló iparos ember. Mert Piriké arra való. Tiszteséges asszonynak való. Az is lesz.

Odaadta az új kulcsot a régivel együtt a diáknak.

— Aztán legyen szerencséin máskor is, ha lakatosmunkára

; lesz szüksége.

I Ezekben az utolsó szavakban I volt csak valami fenyegetés| féle. A diák zsebre tette a két I kulcsot és sietve elköszönt. A I kulcs összecsörrent a zsebében.

Ne várja fel fiivá sün katkiildie be előfizetését honfitárs mielöb' !