Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-06 / 6. szám
Winnipeg, Man. 1976. február 6. ORVOSI TANÁCSADÓ Szeretet csak szereiéiből születiki Ha körülnézünk mai rohanó világainkban, sokszor szomorúan tapasztaljuk az emberek közötti kapcsolatok kihűlését, formaivá válását. Kevés az olyan emJber. aki embertársával szemben szeretettel, megértéssel, együttézéssel viseltetik. Az emberi kapcsolatok elihiriegülése, részvétlensége mind a szeretet-hiányára vezethető vissza. Ez nemcsak hazai jelenség,, hanem, — sajnos, — világ jeleneté gt. Ennek nehéz uiegadni egyértelmű és átfogó megindokolását, magyarázatát. Bizonyára hozzájárul ehhez a fokozott élettempó, a mindennapi hajsza, az érvényesülés, karrier után, valamint az állandóan növekvő igényességünk a mindig magasabb élets'zni'vonal elérése után. Mindennek azonban, meggyőző désem szerint az a legfőbb oka, hogy mái’ gyermekkorban kevesebb szeretetet kap az ember szüleitől, nevelőitől, mint az előző generációk. A mai szülő általában munkaviszonyban van, akár az apáról, akár az anyáról van szó. így a mai anya kevesebbet törődik gyermekei szeretettel való felnevelésére, mint kellene. Hiába kap anyai szabadságot, gondolatvilágában ott van a mindennapi élet ezernyi gondja-baja. A csecsemő nevelésénél az lenne a kívánatos, hogy az anya száz százalékban csakis a gyermeknek éljen. 'Mindez, sajnos, elég ritkán lelhet így. Az anyák egyre nagyobb tömegei a szülés után sietnek vissza munkahelyükre., beadják a kicsiket a böb csóiöiékbe, óvodákba. Az anyák sokat adnak külsejükre, szépítkezésükre és igyekeznek mielőbb leszoktatni kicsinyeiket a szoptatásról, ami a legegészségesebb táplálkozási módszer ebben a korban, nem is beszélve arról, hogy a szoptatás maga magában a legszorosabb érzelmi kapcsolatot jelenti a gyermek és anya között. Már a szoptatások korai abbahagyása elvezet ahhoz az érzelmi töréshez, amely a régebbi generációiknál ismeretlen volt. A bölcsődébe adott gyermek az ottani nővérekben ritkán talál anya-pótló és valóban szeretetteljes egyénekre és ez a krónikus gyermekkori szeretetlhiány azzal bosszulja meg a későbbiekben magát, hogy az igy felnőtt gyeinek maga sem képes semmiféle szeretetnyi!vánitásra. Képletesen azt mond hatnánk, hogy csak az a kályha tud meleget sugározni, amit előzőleg bef ütöttünk. Csak az az ember tud szeretetet sugározni maga körül felnőtt korában, aki gyermekkorában soksok szeetetet kapott maga is. Az ember a szocializáció során tamilja meg a társas együtt élés szabályait. A szocializáció — a fogamzástól a felnőtté válásiig terjedő — egymásba illeszkedő tapasztalásokból^ tanulásiból álló folyamat. Mások viselkedésének a megfigyelése, a szülők nyújtotta példák, a saját magatartásiunkról, a társakról kapott visszajelentések, mó dositó hatással vannak a nevelési folyamatra. így tanuljuk meg érzelmeinket kifejezni, megismerjük a tárgyakkal való bánási módokat, kialakítjuk gondolkodásainkat és elsajátitjtunik az emberek közötti .érintkezés legfőbb segédeszközét, a beszédet. Ha a fejlődés az em berek között megy végbe, akkor a tipikus emberi viselkedésmód nem tud kialakulni és hiába vannak hangképző szerveink | a beszédeket magiunktól sohais-rm tudjuk megtanulni. Mindaz, amii csecsemőkorban, vagy a kisdedkorban kimarad, későb ben már egyáltalán, vagy csak kis mértékben pótolható. Mindennek alátámasztására a tudomány felhozhatja annak a mint egy ötven embernek a példáját, akik csecsemőkoruktól fogva, külöféle okok miatt, állatok között nevelkedtek fel. Ezek a gyermekek, ha testileg jól vannak is kifejlődve, szellemileg csupán a nevelő állat (farkas, kutya, st'b.) nívóján rekedtek meg és egyiklük sem tanult meg magától egyetlen egy emberi szót sem. Később az emberek közé kerülve sem tanultak meg beszélni. Jó eredménynek számított, ha tiz-ihiúsz egytagú szót elsajátítottak. Ugattak, morogtak, mely hangokat nevelőiktől hallottak a vadonban. Jó eredménynek számított a hat és féléves kofáig vadonban nevelkedő Kamala esete, aki azután emberek közé kerülve, 120 szót tanult meg, A vadon nevelkelett gyermekekből tehát, sohasem válik teljes értékű ember, csak nagyon keveset, lassan és, nehézkesen tanulnak meg avlamit. Magatartásuk is csekély mértékben formálható. Többségük számára megszokhatatlan az emberi környezet és korán, rendszerint gyemekkonban halnak meg. — Ahhoz, hogy milyen lesz az ember, szüksége van bizonyos örökölt tulajdonságokra és a nevelés során kapott pozitív, fejlesztő hatásokra. Az egészlelki fejiődéstbiztositó emberi hatások egyúttal biológiai ingerei és serkentő tényezői a harmonikus idegrendszeri érésnek is. Tehát a valódi emberréváláshoz .speciális emberi ingerekre is szükség van! E nevelési folyamatban kulcs fontosságú szerepe van az anyának, aki biztonságot és védelmet ad az újszülöttnek, csecsemőnek, kisdednek. E tényt állatkisérletkkeil is lehet bizonyítani, mint azt tették Harry és Margaret Harlow a Wisconsin egyetemi tanárai a rézusz majmok érzelmi és indulati életiének tanulmányozásával, A kis majomcsemetéket ketrecekbe helyezték; úgy hogy láthatták egymást, de közvetlen testi kapcsolatba nem kerülhettek, s anyjuk sem volt jelen. A megfigyelés alatt levő állatokon sajátos zavarokat észleltek Közönyösen üldögéltek, vagy gépiesen körbe-körbe jártak a ketrecben. Sokszor tölblb. órán át himbálták testüket és forgatták fejüket. Bőrüket ugyanazon a helyen isimíételten véresre vakarták. Ugyanilyen viselkedést figyelhetünk meg a sokáig kórháziban levő csecsemőknél, vagy a bölcsődékben levő gyermekeknél:, akikkel a kezelőszemélyzet (nővérek, nevelők) nem foglalkoznak eleget és elég szeretettel. Ezt nevezzük hcspitalizációs jelenségnek, ami végeredményben szeretetthiány kö vetkeztében lép fel. Ha a ketrecünkben, levő majmokhoz közelített az ápoló, félelmükben a fejüket a ketrec falába verték. Látjuk, hogy ilyen körülményeik között össze omlott a szabályos, fajra jellemző viselkedésük. Felnőve nem voltak képesek szexuális életre és nem voltaik képesek utóidpótlásra sem. Az anyátlanság és a majomtársak testi közelségének hiánya súlyosan károsította fejlődésüket. A kísérletek folyamán a majmok ketrecére “szőranyát”, szőrösömét akasztottak. Megfigyelték, hogy a majmocskák a nap nagyobbik felét e szőrcsomólban kapaszkodva töltötték el. Ezzel a “valamibe” való bekapaszlkodással olyan biztonságérzetet kaptak a kis majmok, mintha csak valódi anyjukba kapaszkodnának. E kapaszkodás! igényt megfigyelhetjük a csecsemőknél is. A testesti közelség az anya és. gyermeke között biztonságiérzetet ad a kicsinknek! A fennt említett kísérletek \ sieges Magyar Hanglemezek 8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb választékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Record Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (216) 561-5524. bizonyítják, hogy az anyába kapaszkodás a főemlősök világában csaknem fontosabb, mint az életfenntartás ösztöne! A kapaszkodás a kicsinek biztonságot és védelmet ad. Minél fiatalabb az illető, annál fontosabb számára az anya létének, tapintásbeli érzése. Azok a majmok, akik anya nélkül nőttek föl nem tudnak igazi anyákká válni. Megszülték ugyan kicsinyeiket, de brutálisan, kegyetlenül bántak velük, nJéttiányan egyáltalán nem törődtek velük és hagyták volna őket elpusztulunk Sajnos ugyan ez szó szerint vonatkozik az emberi viszonyokra iis. Gondoljunk csak azokra a fiatal anyákra, akik megszületésük után eldobják az újszülöttet, vagy meg ölük a legfhnutáliisabb, lelgkegyetlenebb módon. A bűntény kivizsgálásánál legtöbb esetiben kiderül, hogy az ilyen “anya” hasonló, kegyetlenséggel lett saját anyjától fogadva világra jötte kor és. ezért nem csoda, hogy a fiatal-nő nem tudja szeretni saját gyermekét. Nem tud az szeretetet adni másnak, aki saját maga sohasem 'kapott szeretetet! A jellegzetes ápolási műveleteket végző anya, a társakhoz való bújás, az anyába kapaszkodás, az ölelkezés és különféle más testi érintkezések adják az úgynevezett szomatoszenzoros ingereket, amelyek nélkülözhetetlenek az idegrendszer normális éréséhez. A megkapaszkodás jelenségét a világion elsőnek egy magyar elmegyógyász, Hermann Imre irta le. még 1936-ban úgy állatoknál (majmoknál), mint gyermekeknél. Rámutatott arra, hogy a kapaszkodás (anyábafogóidzás) az ember számára nagyon fontos, mivel ennek segítségével fejlődik ki a legszorosabb érzelmi kapcsolat anya és gyermeke között. E kapaszkodást szolgálják a minden egészséges újszülöttben és csecsemőben jelenlévő reflexek, mint az úgynevezett fogóreflex, ha a csecsemő kezéhez és talpához érünk, ujjait fogó mozgással bezárja, az “átkarolási” reflex ( a csecsemő párnájára ütve a két kezével ölelő mozdulatokat végez). További bizonyíték a csecsemő és kisded jellegzetes alvási helyzete. Két kádját- könyökben beihajlitva tartja, mintha éppen meg akarna kapaszkodni valamiben. A kisgyermek vonzódik természetszerűleg a szőrös holmik után (maci, baba, kutyus, stb.) mivel ennek magához szorításában néha az anyát látja maga mellett. A jóltápláltság, anyai ölelés, gondos öltöztetés, pelenkázás, szopás, szeretetteljes etetés, mosdatás, anyai mosoly, a bői’ gyengéd silmoigatása, megpasik,olása, a szeretetteljes anyai hang, éneklés, dudolás mind elengedhetetlen kelléke az anya és gyermeke közötti pozitív érzelmi kapcsolat kialakulásának. A csecsemőnek elemi szükséglete az, hogy anyját mindig jelenlévőnek érezhesse. Ezen a két ember egységén alapul a későbbi gyengédségben kifejeződő minden sze retetkapcsolat A magzat az anyai szivhangokat ési a testi folyamatokból eredő másféle zörejeket a terhesség utolsó harmadában már képes érzékelni. Ha a siró újszülöttnek olyan hangingeleket adnak, melyek utánozzák a szívritmus percenként 72-es tempóját, a csecsemő egy néhány másodpercen belül megnyugszik. Japánban nemrég egy anya méMbeli hangijaitól készítettek hanglemezt. E lemez lejátszása megnyugtatólag hat a siró csecsemőkre, mivel a felvett méhenbelüli hangok a csecsemőt a legbiztonságosabb élet helyzetére “emlékeztetik”. Végezetül annyit, hogy érdemes az anyának, az apának és a nevelőknek sok és őszinte szeretetet adni az újszülötteknek, csecsemőknek ési kisdedeknek. E zsenge életkorban elvetett és ápolt szeretet a későbbiekben nagy és dúslombozatú fává terebélyesedik, amely gyönyörű és jóízű gyümölcsöket terem, melyből nem csak a szülőik és nevelők, hanem az egész társadalom ehet! Szeretni, örülni, ragaszkodni , együttérezni, felelőséget vál lalhi csak az tud felnőttkoriban, akit az anya vagy az anyát teljes mértékben pótolni törekvő nevelője elfogadott és szeretett. Szeressük egymást gyerekek, hisz a szeretet a legnagyobb kincs, amivel nem érhetnek lel a világ összes többi kincsei siem! MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. Emlékművek a québeci országutakon (Folytatás a 3. oldalról) havi juttatást rendelt neki és kihallgatáson fogadta. A történet, a franciák és irokiak közti háborúskodás egyik legismerbebbike, ismertté lett nemcsak a kanadai franciák, hanem a: angolok körében is. A szobrot Philippe Herbert készítette, 191!Uben. Ugyanaz a müvéisiz, aki a montreáli Place d’Armes-en álló Maisonneuve szobrot alkotta. Hallgassa a Winnipeg! Magyar Rádiót Magyar rádióa'dás minden szerdán este 22 óra 3D perctől 23 óráio- a CKJS 810-es hullámhosszán! Pártolja a magyar rádión hirdetőket! SZÍNIFÖLDI Ölön, 1973-BAN Dr. Nagykállói Nagy Gyű.a. (Svájc.) (Folytatás, MAJTHENYi GYÖRGY ARANYMÁLINK.Ó Na, és mit szól :i balkáni háborúhoz? — Messze van az Balkán. — Nana! Nálunk is mozgósítottak már egy. pár hadtestet. IMkig, megérem, hogy magát is viszik, Deitelbaúm úr. — ödcc! — tántorgott a zsidó. — Nicht erleben! — Aztán megdörzsölte a kezét és invitáló mozdulattal mondta: Nem léceik bejönni? Régi emlékeik ágaskodtak föl benne. Akkor is Málinkó miatt gyötrődött, érte aggódott, vele volt tele a lelke. Most újra kezdje ? — Nem! — mondta dacosan, pedig ebben a hidegben szívesen fölhajtott volna egy kupicával. Enyhítésül hozzátette: Dolgom van. Útközben eszébe jutott Vugrios bácsi. Na, ma cserbenhagyta őt. És sietni kezdett, mintha csakugyan sürgős dolga volna. A gyerekeik még mindig ott ácsoiogtak, ahol a disznót ölték. Itt beszélt Guszti bácsival. Amott járt a szán,, amikor a doktor visszakiáltott rá . . . Belenézett a hófúvásba és már nem sietett. Dekát miért vitték 'Pestre? Beteg? Visszasanditott Deitelbaum boltja felé: Mégis csak inni kéne egyet, a fenébe is! Az ember jobban faluja akkor az ilyet. — De csak ott maradt. — És klinikára viszik? Ott talán több a nyugalma, jobb a levegője és finomabb; a kosztja? — Nem értette a dolgot. — És mikor vitték? Tegnap? Vagy két hét előtt? Miért vitték? Vért hányt talán megint? A béresiialkások mentén a baromfiudvar felé igyekezett. Azt hitte, ebben az időben ott találja Vugrics bácsit. A pajta mellett elimenive, mintha nyögést hallott volna. Megállt, benézett: eigy alak támaszkodott a deszkafáhiaik. — Ki az? ... Mi bajod? Gyere ki. Onídrej támolygott eléje, sápadt, lefogyott arccal, üveges tekintette. — Nem . .. semmi .. . csak úgy fáj nekem szegény Gyúró, — nyögte ijedten. — Ittál? . . . Ügyelj magadra s igy ne kerülj a pán Vugrics elé. * . Ondrej a falapát után nyúlt, a mozdulata bizonytalan volt * a fdgai egymásra koccantak.- 14« — — Ha beteg vagy, jelentsd pán Vugricsnak és feküdj 1.. — Nee ... nem ... mindjárt menni fog a munka, mindjárt. Oltó a nyaka és a gallérja közé dugta az ujját. Nem tetszett nekil a dolog, Vugrios bácsi nem volt a baromlfiakná!. Tétován állt. Tűnődött. — Hogy is mondta csak? Boldog volna* ha megoszthatná velem a munkát? — és hirtelen Dúsáé alakja káprázott eléje. Mindenről megfeledkezett, pedig hideg volt s a hó csúnyán kaivaiigott. A kezére emlékezett, ahogyan az arcát félretolta az este s az arcára, aira a mindig változó, csodálatos arcára. Nagy meleg futatta át, fölpáráit benne és elükkasxtotta, Behúnyta a szemét, arcát, a Ihó elé tárta a nyelvével kapkodta a hópelyheket.-— Persze, hogy ő akarja, ő és nem Vugriös bácsi, — gondolta fölíütötit képzelettel,, — hogy itt maradjak1 ... És én csak most értem meg. Azt hittem, gazdatisztet akar belőlem csinálni . . . Az úton valami szán szaladt, a csengők hangját a szél elkapkodta,, meglépte. Oltó már a lépcsőnél állt. amikor meghallotta a csengőszót. Egyszerre megtorpant: Málinkó jutott a: eszébe, a kórházi ágy, a betegek hosszú sora, a fertőtlenítő szerek, éles szaga, és az a szegény, vézna mell, amint köhög, köhög ... A szán most befordult az udvar: a s ott áll meg a lépcsőnél. Csendőrök ültek nenne, négyen. Lekászolódtak. Eggyikük Oltóihoz fordult. Hogy a gyilkosság. ügyében jöttek. Igen, tudják, hogy a jegyző úr a megyeszékhelyen van, ezért is tudakozódnak először a kastélyban. Oltó elmondott nekik mindent, amit tudott, és megjegyezte, hogy Babus Guro bizony a halálán van, az orvos úr véleménye szerint a delet is alig éri meg. Nehezen hiszi, hogy ki tudják hallgatni. Aztán út|ba%azitotta őket. A csendőrök még egymás közt beszélték meg valamit, aztán ketten a szánba ültek és kiihajtattak a faluiból, ketten meg Bolmiséklhoz indultak. Elszomorodott kedvvel ment a szobájába 147 -A libanoni határ felé a hegyekben, 850 m. maigasan van Zefat városa, Tóbiás könyvének írója élt ittien. Máté 5, 14 szerint: “a hegyi város, melyet nem lehet elrejteni” —- Ma is kellemes kiimája miatt üdülő hely és művészek városa, kacskarüngós hegyi utcáival, elegáns és stílusos régi házai, modernizálton vidám és napsütéses életet adnák. A Jordán völgyében, északra visz utunk, modern autóutak ezek, melyet mindenhol találunk, éppen úgy jól megszervezett autóbusszoligálataival, minden hely könnyen elérhető. A Dán vidéke a Jordán forrása. Előtte még a nemzeti parkot járjuk be, ahol a hináros erdőben a patak csergedez, halak ugrálnak, nádassal vegyesen. Ez a legrégibb erdeje Izraelnek. Majd a banjas forrásvidéke, hol a sziklákból hirtelen fakadt viz kisebb tavat képez, sokan füirdenek is a tiszta vízben, régi római istenek szentélye a falban faragott mélyedésekben: Felfelé kapaszkodunk kanyargós autóúton a Golan fensikra, erődítményeket, kiégett tankokat szemlélünk meg, sok orosz készítmény ez. Masada kiürített arab faluiban vagyunk, katonái járőr az egyet len élet itten most, távolabb már többemeletes új zsidó kibbuc telep épületei merednek. — Majd Kuneitra városa előtt vagyunk, a fennsik szinte előttünk ajhol Damaskus felé ágazik az út, ahol Pál apostol megtért . .. Siria határa, a demarkáeióis UNO vonala volt. A hegyek '* inkább teljesen kopárnak mondhatók, teli aknával, sziklábunberekkel, me lyek bévé lie tétlen erődsort alkották valamikor . .. Majd ismét elérjük a Gemezáreti tó túlsó végén a Jordán folyót, ahol keresztelő János hivatott el, Máté 3, 11-12— Mái k, 1, 1-8 Lukács 3, 1-1’ s áliol Jézust is megkeresztelte Máté 3, 13-17 Márk 1, 9-11 Lukács 3, 21-22. Itten hagyja el a folyó ismét a tavat. A viz tiszta, kb. j- 15 m. széles meleg víziében fürdeni élvezet, de mi csak kezünkkel élvezzük azt fejünkre csepegtetve és keresztet vetve a szent vizet. A Jordán felső vidéke, a forrásvidéke még, ahol Cesarea Rhilippi városa van, ahol Péter második nagy vallomását tette Máté 16, 13-20, Márk 8, 27-30. Lukács 9, 18-21 majd, a Hermon Hegye, ahol Mózessel, Éldástsal találkozott Urunk, az Átlényegüléskor, s itten gyógyította meg a holdkó-ros fiút, Máté 17, 1-8, Márk 9, 9-27, Lukács 9, 37-45. Nehéz szívvel! hagyjuk el ezen vidéket, mely oly sok fenségeset, de olyan sok harcot is jelentett mindig és mostan is hadiállapot színtere lett. JERUZSÁLEMBEN. Van földi és. menyei Jeruzsálem, s ebben páratlan az elnevezése, mert még csak örök Rómát ismerünk e földünkön. — így e város nemcsak ilmmanlens, de transcend es életet i él. Nemcsak a zsidóknak, hite és történelme kapcsolódik itten egybe, de Jézussal nekük is mennyekig emeltetik fel. Ezért sehol sem éreztem még ezen kettőséget ilyen erősen, mint éppen itten, ahol többezer év történelme és hite sűrűsödik össze, hogy számukra a Menynyeit is tapasztalhatóvá tegye, de egészen másként, mint Rómában érezzük ezen kettősségeit. Itten még több a múlt, s még tágasabb a Mennyei is! hegy valahogyan kifejezzem ezen sokrétűséget, e földön és talán ottan fenn is. Röviden felemlítem az ószövetség idejeit is ezért. Ki-, e. 17501 kiürül Ábrahám elindult Ur városából egy törzzsel Kanaan földje felé, de Egyiptomba került el, s onnan a Hebron vidékére. — Jákob száz évvel későbben szintén Egyiptomba‘jut el, hol alkirály lett, ca. 1300-han Mózes kivezeti népét onnan a Sinai sivatagon át, Kanaánba azonban csak Józsua által érnek el, aki a 12 törzset elosztja. 1030 cca., amikor Saul az első királyuk éL Utána Dávid lesz királyuk és Jeruzsálem, t el foglalja, a jebusoktól. Ekkor Jeruzsálem falai' még csak alig néhányszáz négyzet km. foglalnak magúikba (ma-4 négyzet km.). Salamon 650 ca. templomot építtet, de halála után kettéválik Judea (Jeruzsálem főivárossal), míg. Izrael Sichern főhellyel élnek 722 cca. az Assyrok, 586 Babylon, 538-ban a per zsák hódítják meg őket 332- ben Nagy Sándor vonul be és leöz Macedón1 tagállam, akiket a Seleucidek, és Ptolemajok dinasztiája vált le, akik hellén ■ kultúrát visznek He (Zeustemp- í lom lesz Jeruzsálem), majd 167- ) ben a Makkábeiusok unaikod- í nak, zavarok, felkelések száza- > da után Kr. e. 63-ban Pompeus. bevontul Jeruzsálembe, ahol Herodes lesz helytartója ... Jézus már 12 éves korában járt itten szüleivel a Páska ünnepén. Hogy majd későbben tanítványaival idejöjjön ismét az Utolsó Vacsora 'helyére. “Jeruzsálem, aki megölök prófétádat”, ismét beteljesült. Az újvárosrészbe n szállnak ki, a Parlament előtt, az óriási hétág,u gyertyatartó előtt. A 200 tagú parlamentnek van 7 arab tagja. Majd a régi város falai előtt állunk meg, ezeni részét a törökök építették a XVI. században, a Jaffa kapun lépünk be, s mintegy fordított sorrendben ár juk végig a húsvéti napok helyeit, a Feltámadottal immáron. A város négy egyforma részre osztottnak mondható ma is. » a keresztelj-, zsidó, araio és örmény. — A város ezen magasabb (730-790) méter rész, Észak-Nyugat, míg a másik két oldala a Helbron és Keidron völgye zárija le, határolja el ! természetesen. Ez régiilblb városrész. A zsibongó üzlettel és', kirakattal •— teli utcákon szinte az egész világ a Kelet és Közel Kelet, Europa és a többi Kontinens feltalálható. A hazátok teli árukkal, kiváló és Ízléses minőséggel csalogatnak. Az utcák mind szükebbek lesznek, a tömeg is sűrűbb. Arabok és örmények többségben e negyedben, ez igen zavaró zsibvásári hangulatot kelt fel bennem, akik inkább a Mennyeit keressük, vágyig jobban mondva az is igen érdekelne, ha tudnánk koncentrálni. De még:® sikerül, amikor megpillantjuk a tornyokat, a Szent Sir románkori bejárata előtt megtorpanunk. Jeruzsálem városának ezen része ma a falakon beiül van, de a Kálvária-hegye, ahol ima a Szent Sirteanploma á l, valamikor lakatlan, kite doinbszeiü emelkedés volt. Szinte nehéz visszakapzelnünk ezen • állapotát. De a nagy kupola ai.itt. (326-ban épült Konstantin császár alatt, az első templom, fezen helyek felett, majd a kereszté ^hadjáratok alatt a mai formá ját kapta meg) mindez elfér mostan. A bejáratnál mindjárt találjuk a Kenet-kövét, ahol testét Arimath.a. József gondjaiba vette, s a nagy kupola alatt 56 méter magasban, a romos freskók, az u.n. Ökumene szégyenére elhagyottan álla- - nak, a gondozatlan képek, mint ahogy az egész templomot csak kívülről renoválták nemrégen, de belül igen, ' elhagyottnak mondható. Az Ur sir ja se m tudja összehozná híveit már? De a főoltár felé haladunk, jobboldalt keskeny lépcsőkön, pár métert felfelé megyünk, hogy a golgotái kereszthez érjünk. Ma már csak az utolsó statiók kápolnái mondják^ hol is vagyunk. Az utolsó és mégis nekünk olyan örökké fiatalnak tűnő hely, a Kérész,t helye, melyet ma már csak egy ezüst lap mutat, az oltár, a kis kápolna örökmécsesei hállványán világítanak reánk. — Onnan, a balkonról Lenézve a főhajó irányába és a Templom szentélyébe, éppen miséznek az orthodoxok, püspöke is jelen! Az ének ad, vigasztalást ezen pillanatokban; a zajos tömegben nehéz koncentrálni, de igyekszünk mégis Lélekben az Úrral j lenni — A szent sir, a kupola alatti kis kápotoiaépüle .tel fe- I dett, melyben lépcsők visznek felfelé. Hátu’.só oltárnál szuka 1- i las pap imádkozik, csókolván a követ ... melynek hasadása ma (Folytatás a 7 ollalon)
