Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-06 / 6. szám

Winnipeg, Man. 1976. február 6. ORVOSI TANÁCSADÓ Szeretet csak szereiéiből születiki Ha körülnézünk mai rohanó világainkban, sokszor szomo­rúan tapasztaljuk az emberek közötti kapcsolatok kihűlését, formaivá válását. Kevés az o­­lyan emJber. aki embertársával szemben szeretettel, megértés­sel, együttézéssel viseltetik. Az emberi kapcsolatok elihiriegülé­­se, részvétlensége mind a sze­­retet-hiányára vezethető vissza. Ez nemcsak hazai jelenség,, ha­nem, — sajnos, — világ jelen­eté gt. Ennek nehéz uiegadni egy­értelmű és átfogó megindoko­lását, magyarázatát. Bizonyára hozzájárul ehhez a fokozott é­­lettempó, a mindennapi hajsza, az érvényesülés, karrier után, valamint az állandóan növekvő igényességünk a mindig maga­sabb élets'zni'vonal elérése után. Mindennek azonban, meggyőző désem szerint az a legfőbb oka, hogy mái’ gyermekkorban ke­vesebb szeretetet kap az ember szüleitől, nevelőitől, mint az e­­lőző generációk. A mai szülő általában munkaviszonyban van, akár az apáról, akár az anyáról van szó. így a mai a­­nya kevesebbet törődik gyerme­kei szeretettel való felnevelésé­re, mint kellene. Hiába kap a­­nyai szabadságot, gondolatvilá­gában ott van a mindennapi é­­let ezernyi gondja-baja. A cse­csemő nevelésénél az lenne a kívánatos, hogy az anya száz százalékban csakis a gyermek­nek éljen. 'Mindez, sajnos, elég ritkán lelhet így. Az anyák egy­re nagyobb tömegei a szülés után sietnek vissza munkahe­lyükre., beadják a kicsiket a böb csóiöiékbe, óvodákba. Az anyák sokat adnak külse­jükre, szépítkezésükre és igye­keznek mielőbb leszoktatni ki­csinyeiket a szoptatásról, ami a legegészségesebb táplálkozási módszer ebben a korban, nem is beszélve arról, hogy a szop­tatás maga magában a legszo­rosabb érzelmi kapcsolatot je­lenti a gyermek és anya kö­zött. Már a szoptatások korai ab­bahagyása elvezet ahhoz az ér­zelmi töréshez, amely a régeb­bi generációiknál ismeretlen volt. A bölcsődébe adott gyer­mek az ottani nővérekben rit­kán talál anya-pótló és való­ban szeretetteljes egyénekre és ez a krónikus gyermekkori sze­­retetlhiány azzal bosszulja meg a későbbiekben magát, hogy az igy felnőtt gyeinek maga sem képes semmiféle szeretetnyi!­­vánitásra. Képletesen azt mond hatnánk, hogy csak az a kály­ha tud meleget sugározni, amit előzőleg bef ütöttünk. Csak az az ember tud szeretetet sugá­rozni maga körül felnőtt korá­ban, aki gyermekkorában sok­sok szeetetet kapott maga is. Az ember a szocializáció so­rán tamilja meg a társas együtt élés szabályait. A szocializáció — a fogamzástól a felnőtté vá­lásiig terjedő — egymásba il­leszkedő tapasztalásokból^ ta­nulásiból álló folyamat. Mások viselkedésének a megfigyelése, a szülők nyújtotta példák, a sa­ját magatartásiunkról, a társak­ról kapott visszajelentések, mó dositó hatással vannak a ne­velési folyamatra. így tanuljuk meg érzelmeinket kifejezni, megismerjük a tárgyakkal való bánási módokat, kialakítjuk gondolkodásainkat és elsajátit­­jtunik az emberek közötti .érint­kezés legfőbb segédeszközét, a beszédet. Ha a fejlődés az em berek között megy végbe, ak­kor a tipikus emberi viselkedés­mód nem tud kialakulni és hiá­ba vannak hangképző szerveink | a beszédeket magiunktól soha­­is-rm tudjuk megtanulni. Mind­az, amii csecsemőkorban, vagy a kisdedkorban kimarad, későb ben már egyáltalán, vagy csak kis mértékben pótolható. Mind­ennek alátámasztására a tudo­mány felhozhatja annak a mint egy ötven embernek a példáját, akik csecsemőkoruktól fogva, külöféle okok miatt, állatok kö­zött nevelkedtek fel. Ezek a gyermekek, ha testileg jól van­nak is kifejlődve, szellemileg csupán a nevelő állat (farkas, kutya, st'b.) nívóján rekedtek meg és egyiklük sem tanult meg magától egyetlen egy em­beri szót sem. Később az embe­rek közé kerülve sem tanultak meg beszélni. Jó eredménynek számított, ha tiz-ihiúsz egytagú szót elsajátítottak. Ugattak, morogtak, mely hangokat ne­velőiktől hallottak a vadonban. Jó eredménynek számított a hat és féléves kofáig vadonban nevelkedő Kamala esete, aki azután emberek közé kerülve, 120 szót tanult meg, A vadon nevelkelett gyerme­kekből tehát, sohasem válik tel­jes értékű ember, csak nagyon keveset, lassan és, nehézkesen tanulnak meg avlamit. Maga­tartásuk is csekély mértékben formálható. Többségük számá­ra megszokhatatlan az emberi környezet és korán, rendszerint gyemekkonban halnak meg. — Ahhoz, hogy milyen lesz az ember, szüksége van bizonyos örökölt tulajdonságokra és a nevelés során kapott pozitív, fejlesztő hatásokra. Az egész­lelki fejiődéstbiztositó emberi hatások egyúttal bioló­giai ingerei és serkentő ténye­zői a harmonikus idegrendsze­ri érésnek is. Tehát a valódi emberréváláshoz .speciális em­beri ingerekre is szükség van! E nevelési folyamatban kulcs fontosságú szerepe van az a­­nyának, aki biztonságot és vé­delmet ad az újszülöttnek, cse­csemőnek, kisdednek. E tényt állatkisérletkkeil is lehet bizo­nyítani, mint azt tették Harry és Margaret Harlow a Wiscon­sin egyetemi tanárai a rézusz majmok érzelmi és indulati éle­tiének tanulmányozásával, A kis majomcsemetéket ketrecek­be helyezték; úgy hogy láthat­ták egymást, de közvetlen testi kapcsolatba nem kerülhettek, s anyjuk sem volt jelen. A meg­figyelés alatt levő állatokon sa­játos zavarokat észleltek Közö­nyösen üldögéltek, vagy gépie­sen körbe-körbe jártak a ket­recben. Sokszor tölblb. órán át himbálták testüket és forgat­ták fejüket. Bőrüket ugyanazon a helyen isimíételten véresre va­karták. Ugyanilyen viselkedést figyelhetünk meg a sokáig kór­háziban levő csecsemőknél, vagy a bölcsődékben levő gyer­mekeknél:, akikkel a kezelő­­személyzet (nővérek, nevelők) nem foglalkoznak eleget és elég szeretettel. Ezt nevezzük hcspi­­talizációs jelenségnek, ami vég­eredményben szeretetthiány kö vetkeztében lép fel. Ha a ketrecünkben, levő maj­mokhoz közelített az ápoló, fé­lelmükben a fejüket a ketrec falába verték. Látjuk, hogy ilyen körülményeik között össze omlott a szabályos, fajra jel­lemző viselkedésük. Felnőve nem voltak képesek szexuális életre és nem voltaik képesek utóidpótlásra sem. Az anyátlan­­ság és a majomtársak testi kö­zelségének hiánya súlyosan ká­rosította fejlődésüket. A kísérletek folyamán a maj­mok ketrecére “szőranyát”, szőrösömét akasztottak. Megfi­gyelték, hogy a majmocskák a nap nagyobbik felét e szőrcso­­mólban kapaszkodva töltötték el. Ezzel a “valamibe” való be­­kapaszlkodással olyan bizton­ságérzetet kaptak a kis maj­mok, mintha csak valódi any­jukba kapaszkodnának. E ka­paszkodás! igényt megfigyel­hetjük a csecsemőknél is. A tes­testi közelség az anya és. gyer­meke között biztonságiérzetet ad a kicsinknek! A fennt említett kísérletek \ sieges Magyar Hanglemezek 8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb válasz­tékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Record Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (216) 561-5524. bizonyítják, hogy az anyába ka­paszkodás a főemlősök világá­ban csaknem fontosabb, mint az életfenntartás ösztöne! A kapaszkodás a kicsinek biztonságot és védelmet ad. Minél fiatalabb az illető, annál fontosabb számára az anya lé­tének, tapintásbeli érzése. Azok a majmok, akik anya nélkül nőttek föl nem tudnak igazi anyákká válni. Megszülték u­­gyan kicsinyeiket, de brutáli­san, kegyetlenül bántak velük, nJéttiányan egyáltalán nem tö­rődtek velük és hagyták volna őket elpusztulunk Sajnos ugyan ez szó szerint vonatkozik az emberi viszonyokra iis. Gondol­junk csak azokra a fiatal a­­nyákra, akik megszületésük után eldobják az újszülöttet, vagy meg ölük a legfhnutáliisabb, lelgkegyetlenebb módon. A bűn­tény kivizsgálásánál legtöbb esetiben kiderül, hogy az ilyen “anya” hasonló, kegyetlenséggel lett saját anyjától fogadva vi­lágra jötte kor és. ezért nem cso­da, hogy a fiatal-nő nem tudja szeretni saját gyermekét. Nem tud az szeretetet adni másnak, aki saját maga sohasem 'kapott szeretetet! A jellegzetes ápolási művele­teket végző anya, a társakhoz való bújás, az anyába kapasz­kodás, az ölelkezés és különfé­le más testi érintkezések ad­ják az úgynevezett szomato­­szenzoros ingereket, amelyek nélkülözhetetlenek az idegrend­szer normális éréséhez. A meg­kapaszkodás jelenségét a vilá­gion elsőnek egy magyar elme­­gyógyász, Hermann Imre irta le. még 1936-ban úgy állatok­nál (majmoknál), mint gyer­mekeknél. Rámutatott arra, hogy a kapaszkodás (anyábafo­­góidzás) az ember számára na­gyon fontos, mivel ennek segít­ségével fejlődik ki a legszoro­sabb érzelmi kapcsolat anya és gyermeke között. E kapaszko­dást szolgálják a minden egész­séges újszülöttben és csecse­mőben jelenlévő reflexek, mint az úgynevezett fogóreflex, ha a csecsemő kezéhez és talpához érünk, ujjait fogó mozgással bezárja, az “átkarolási” reflex ( a csecsemő párnájára ütve a két kezével ölelő mozdulatokat végez). További bizonyíték a csecsemő és kisded jellegzetes alvási helyzete. Két kádját- kö­nyökben beihajlitva tartja, mint­ha éppen meg akarna kapasz­kodni valamiben. A kisgyermek vonzódik természetszerűleg a szőrös holmik után (maci, ba­ba, kutyus, stb.) mivel ennek magához szorításában néha az anyát látja maga mellett. A jól­­tápláltság, anyai ölelés, gondos öltöztetés, pelenkázás, szopás, szeretetteljes etetés, mosdatás, anyai mosoly, a bői’ gyengéd silmoigatása, megpasik,olása, a szeretetteljes anyai hang, ének­lés, dudolás mind elengedhetet­len kelléke az anya és gyerme­ke közötti pozitív érzelmi kap­csolat kialakulásának. A cse­csemőnek elemi szükséglete az, hogy anyját mindig jelenlévő­­nek érezhesse. Ezen a két em­ber egységén alapul a későbbi gyengédségben kifejeződő min­den sze retetkapcsolat A magzat az anyai szivhan­­gokat ési a testi folyamatokból eredő másféle zörejeket a ter­hesség utolsó harmadában már képes érzékelni. Ha a siró új­szülöttnek olyan hangingeleket adnak, melyek utánozzák a szívritmus percenként 72-es tempóját, a csecsemő egy né­hány másodpercen belül meg­nyugszik. Japánban nemrég egy anya méMbeli hangijaitól készítettek hanglemezt. E le­mez lejátszása megnyugtatólag hat a siró csecsemőkre, mivel a felvett méhenbelüli hangok a csecsemőt a legbiztonságosabb élet helyzetére “emlékeztetik”. Végezetül annyit, hogy érde­mes az anyának, az apának és a nevelőknek sok és őszinte szeretetet adni az újszülöttek­nek, csecsemőknek ési kisde­deknek. E zsenge életkorban el­vetett és ápolt szeretet a ké­sőbbiekben nagy és dúslombo­­zatú fává terebélyesedik, amely gyönyörű és jóízű gyümölcsö­ket terem, melyből nem csak a szülőik és nevelők, hanem az egész társadalom ehet! Szeretni, örülni, ragaszkod­ni , együttérezni, felelőséget vál lalhi csak az tud felnőttkoriban, akit az anya vagy az anyát tel­jes mértékben pótolni törekvő nevelője elfogadott és szeretett. Szeressük egymást gyerekek, hisz a szeretet a legnagyobb kincs, amivel nem érhetnek lel a világ összes többi kincsei siem! MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. Emlékművek a québeci országutakon (Folytatás a 3. oldalról) havi juttatást rendelt neki és kihallgatáson fogadta. A törté­net, a franciák és irokiak közti háborúskodás egyik legismer­­bebbike, ismertté lett nemcsak a kanadai franciák, hanem a: angolok körében is. A szobrot Philippe Herbert készítette, 191!Uben. Ugyanaz a müvéisiz, aki a montreáli Place d’Armes-en álló Maisonneuve szobrot alkotta. Hallgassa a Winnipeg! Magyar Rádiót Magyar rádióa'dás minden szerdán este 22 óra 3D perctől 23 óráio- a CKJS 810-es hullám­­hosszán! Pártolja a magyar rá­dión hirdetőket! SZÍNIFÖLDI Ölön, 1973-BAN Dr. Nagykállói Nagy Gyű.a. (Svájc.) (Folytatás, MAJTHENYi GYÖRGY ARANYMÁLINK.Ó Na, és mit szól :i balkáni háborúhoz? — Messze van az Balkán. — Nana! Nálunk is mozgósítottak már egy. pár hadtes­tet. IMkig, megérem, hogy magát is viszik, Deitelbaúm úr. — ödcc! — tántorgott a zsidó. — Nicht erleben! — Az­tán megdörzsölte a kezét és invitáló mozdulattal mondta: Nem léceik bejönni? Régi emlékeik ágaskodtak föl benne. Akkor is Málinkó miatt gyötrődött, érte aggódott, vele volt tele a lelke. Most újra kezdje ? — Nem! — mondta dacosan, pedig ebben a hidegben szívesen fölhajtott volna egy kupicával. Enyhítésül hozzátette: Dolgom van. Útközben eszébe jutott Vugrios bácsi. Na, ma cserben­hagyta őt. És sietni kezdett, mintha csakugyan sürgős dolga volna. A gyerekeik még mindig ott ácsoiogtak, ahol a disznót ölték. Itt beszélt Guszti bácsival. Amott járt a szán,, amikor a doktor visszakiáltott rá . . . Belenézett a hófúvásba és már nem sietett. Dekát miért vitték 'Pestre? Beteg? Visszasanditott Dei­­telbaum boltja felé: Mégis csak inni kéne egyet, a fenébe is! Az ember jobban faluja akkor az ilyet. — De csak ott ma­radt. — És klinikára viszik? Ott talán több a nyugalma, jobb a levegője és finomabb; a kosztja? — Nem értette a dolgot. — És mikor vitték? Tegnap? Vagy két hét előtt? Miért vitték? Vért hányt talán megint? A béresiialkások mentén a baromfiudvar felé igyekezett. Azt hitte, ebben az időben ott találja Vugrics bácsit. A pajta mellett elimenive, mintha nyögést hallott volna. Megállt, bené­zett: eigy alak támaszkodott a deszkafáhiaik. — Ki az? ... Mi bajod? Gyere ki. Onídrej támolygott eléje, sápadt, lefogyott arccal, üve­ges tekintette. — Nem . .. semmi .. . csak úgy fáj nekem szegény Gyú­ró, — nyögte ijedten. — Ittál? . . . Ügyelj magadra s igy ne kerülj a pán Vug­rics elé. * . Ondrej a falapát után nyúlt, a mozdulata bizonytalan volt * a fdgai egymásra koccantak.- 14« — — Ha beteg vagy, jelentsd pán Vugricsnak és feküdj 1.. — Nee ... nem ... mindjárt menni fog a munka, mindjárt. Oltó a nyaka és a gallérja közé dugta az ujját. Nem tetszett nekil a dolog, Vugrios bácsi nem volt a baromlfiakná!. Tétován állt. Tűnődött. — Hogy is mondta csak? Boldog volna* ha megoszthatná velem a munkát? — és hirtelen Dús­áé alakja káprázott eléje. Mindenről megfeledkezett, pedig hi­deg volt s a hó csúnyán kaivaiigott. A kezére emlékezett, aho­gyan az arcát félretolta az este s az arcára, aira a mindig változó, csodálatos arcára. Nagy meleg futatta át, fölpáráit benne és elükkasxtotta, Behúnyta a szemét, arcát, a Ihó elé tárta a nyelvével kapkodta a hópelyheket.-— Persze, hogy ő akarja, ő és nem Vugriös bácsi, — gondolta fölíütötit képzelettel,, — hogy itt maradjak1 ... És én csak most értem meg. Azt hittem, gazdatisztet akar belőlem csinálni . . . Az úton valami szán szaladt, a csengők hangját a szél elkapkodta,, meglépte. Oltó már a lépcsőnél állt. amikor meg­hallotta a csengőszót. Egyszerre megtorpant: Málinkó jutott a: eszébe, a kórházi ágy, a betegek hosszú sora, a fertőtlenítő szerek, éles szaga, és az a szegény, vézna mell, amint köhög, köhög ... A szán most befordult az udvar: a s ott áll meg a lép­csőnél. Csendőrök ültek nenne, négyen. Lekászolódtak. Eggyikük Oltóihoz fordult. Hogy a gyil­kosság. ügyében jöttek. Igen, tudják, hogy a jegyző úr a me­gyeszékhelyen van, ezért is tudakozódnak először a kastélyban. Oltó elmondott nekik mindent, amit tudott, és megje­gyezte, hogy Babus Guro bizony a halálán van, az orvos úr véleménye szerint a delet is alig éri meg. Nehezen hiszi, hogy ki tudják hallgatni. Aztán út|ba%azitotta őket. A csendőrök még egymás közt beszélték meg valamit, aztán ketten a szánba ültek és kiihajtattak a faluiból, ketten meg Bolmiséklhoz indultak. Elszomorodott kedvvel ment a szobájába 147 -A libanoni határ felé a he­gyekben, 850 m. maigasan van Zefat városa, Tóbiás könyvé­nek írója élt ittien. Máté 5, 14 szerint: “a hegyi város, melyet nem lehet elrejteni” —- Ma is kellemes kiimája miatt üdülő hely és művészek városa, kacs­­karüngós hegyi utcáival, ele­gáns és stílusos régi házai, mo­dernizálton vidám és napsüté­ses életet adnák. A Jordán völgyében, észak­ra visz utunk, modern autó­utak ezek, melyet mindenhol találunk, éppen úgy jól meg­szervezett autóbusszoligálatai­­val, minden hely könnyen elér­hető. A Dán vidéke a Jordán forrása. Előtte még a nemzeti parkot járjuk be, ahol a hináros erdőben a patak csergedez, ha­lak ugrálnak, nádassal vegye­sen. Ez a legrégibb erdeje Iz­raelnek. Majd a banjas forrás­­vidéke, hol a sziklákból hirtelen fakadt viz kisebb tavat képez, sokan füirdenek is a tiszta víz­ben, régi római istenek szen­télye a falban faragott mélye­désekben: Felfelé kapaszko­dunk kanyargós autóúton a Go­lan fensikra, erődítményeket, kiégett tankokat szemlélünk meg, sok orosz készítmény ez. Masada kiürített arab faluiban vagyunk, katonái járőr az egyet len élet itten most, távolabb már többemeletes új zsidó kib­­buc telep épületei merednek. — Majd Kuneitra városa előtt va­gyunk, a fennsik szinte előttünk ajhol Damaskus felé ágazik az út, ahol Pál apostol meg­tért . .. Siria határa, a demar­­káeióis UNO vonala volt. A hegyek '* inkább telje­sen kopárnak mondhatók, teli aknával, sziklábunberekkel, me lyek bévé lie tétlen erődsort al­kották valamikor . .. Majd ismét elérjük a Gemezá­­reti tó túlsó végén a Jordán fo­lyót, ahol keresztelő János hi­vatott el, Máté 3, 11-12— Mái k, 1, 1-8 Lukács 3, 1-1’ s áliol Jé­zust is megkeresztelte Máté 3, 13-17 Márk 1, 9-11 Lukács 3, 21-22. Itten hagyja el a folyó ismét a tavat. A viz tiszta, kb. j- 15 m. széles meleg víziében für­deni élvezet, de mi csak ke­zünkkel élvezzük azt fejünk­re csepegtetve és keresztet vet­ve a szent vizet. A Jordán felső vidéke, a for­rásvidéke még, ahol Cesarea Rhilippi városa van, ahol Péter második nagy vallomását tette Máté 16, 13-20, Márk 8, 27-30. Lukács 9, 18-21 majd, a Her­­mon Hegye, ahol Mózessel, Éldástsal találkozott Urunk, az Átlényegüléskor, s itten gyó­gyította meg a holdkó-ros fiút, Máté 17, 1-8, Márk 9, 9-27, Lu­kács 9, 37-45. Nehéz szívvel! hagyjuk el e­­zen vidéket, mely oly sok fen­ségeset, de olyan sok harcot is jelentett mindig és mostan is hadiállapot színtere lett. JERUZSÁLEMBEN. Van földi és. menyei Jeruzsá­lem, s ebben páratlan az elne­vezése, mert még csak örök Rómát ismerünk e földünkön. — így e város nemcsak ilmma­­nlens, de transcend es életet i él. Nemcsak a zsidóknak, hite és történelme kapcsolódik itten egybe, de Jézussal nekük is mennyekig emeltetik fel. Ezért sehol sem éreztem még ezen kettőséget ilyen erősen, mint éppen itten, ahol többezer év történelme és hite sűrűsödik össze, hogy számukra a Meny­­nyeit is tapasztalhatóvá tegye, de egészen másként, mint Ró­mában érezzük ezen kettőssé­geit. Itten még több a múlt, s még tágasabb a Mennyei is! hegy valahogyan kifejezzem ezen sokrétűséget, e földön és talán ottan fenn is. Röviden felemlítem az ószö­vetség idejeit is ezért. Ki-, e. 17501 kiürül Ábrahám elindult Ur városából egy törzzsel Ka­naan földje felé, de Egyiptomba került el, s onnan a Hebron vi­dékére. — Jákob száz évvel ké­sőbben szintén Egyiptomba‘jut el, hol alkirály lett, ca. 1300-han Mózes kivezeti népét onnan a Sinai sivatagon át, Kanaánba azonban csak Józsua által ér­nek el, aki a 12 törzset eloszt­ja. 1030 cca., amikor Saul az első királyuk éL Utána Dávid lesz királyuk és Jeruzsálem, t el foglalja, a jebusoktól. Ekkor Jeruzsálem falai' még csak alig néhányszáz négyzet km. fog­lalnak magúikba (ma-4 négyzet km.). Salamon 650 ca. temp­lomot építtet, de halála után kettéválik Judea (Jeruzsálem főivárossal), míg. Izrael Sichern főhellyel élnek 722 cca. az As­­syrok, 586 Babylon, 538-ban a per zsák hódítják meg őket 332- ben Nagy Sándor vonul be és leöz Macedón1 tagállam, akiket a Seleucidek, és Ptolemajok di­nasztiája vált le, akik hellén ■ kultúrát visznek He (Zeustemp- í lom lesz Jeruzsálem), majd 167- ) ben a Makkábeiusok unaikod- í nak, zavarok, felkelések száza- > da után Kr. e. 63-ban Pompeus. bevontul Jeruzsálembe, ahol He­­rodes lesz helytartója ... Jézus már 12 éves korában járt itten szüleivel a Páska ün­nepén. Hogy majd későbben ta­nítványaival idejöjjön ismét az Utolsó Vacsora 'helyére. “Jeru­zsálem, aki megölök prófétá­dat”, ismét beteljesült. Az újvá­rosrészbe n szállnak ki, a Parla­ment előtt, az óriási hétág,u gyertyatartó előtt. A 200 tagú parlamentnek van 7 arab tagja. Majd a régi város falai előtt ál­lunk meg, ezeni részét a törö­kök építették a XVI. században, a Jaffa kapun lépünk be, s mintegy fordított sorrendben ár juk végig a húsvéti napok he­lyeit, a Feltámadottal immáron. A város négy egyforma rész­re osztottnak mondható ma is. » a keresztelj-, zsidó, araio és ör­mény. — A város ezen maga­sabb (730-790) méter rész, Észak-Nyugat, míg a másik két oldala a Helbron és Keidron völ­gye zárija le, határolja el ! ter­mészetesen. Ez régiilblb város­rész. A zsibongó üzlettel és', ki­rakattal •— teli utcákon szinte az egész világ a Kelet és Közel Kelet, Europa és a többi Kon­tinens feltalálható. A hazátok teli árukkal, kiváló és Ízléses minőséggel csalogatnak. Az ut­cák mind szükebbek lesznek, a tömeg is sűrűbb. Arabok és ör­mények többségben e negyed­ben, ez igen zavaró zsibvásári hangulatot kelt fel bennem, a­­kik inkább a Mennyeit keres­sük, vágyig jobban mondva az is igen érdekelne, ha tudnánk koncentrálni. De még:® sikerül, amikor megpillantjuk a tornyo­kat, a Szent Sir románkori be­járata előtt megtorpanunk. Je­ruzsálem városának ezen része ma a falakon beiül van, de a Kálvária-hegye, ahol ima a Szent Sirteanploma á l, valami­kor lakatlan, kite doinbszeiü e­­melkedés volt. Szinte nehéz visszakapzelnünk ezen • állapo­tát. De a nagy kupola ai.itt. (326-ban épült Konstantin csá­szár alatt, az első templom, fe­zen helyek felett, majd a ke­reszté ^hadjáratok alatt a mai formá ját kapta meg) mindez el­fér mostan. A bejáratnál mind­járt találjuk a Kenet-kövét, a­­hol testét Arimath.a. József gondjaiba vette, s a nagy kupo­la alatt 56 méter magasban, a romos freskók, az u.n. Ökume­ne szégyenére elhagyottan álla- - nak, a gondozatlan képek, mint ahogy az egész templomot csak kívülről renoválták nemrégen, de belül igen, ' elhagyottnak mondható. Az Ur sir ja se m tud­ja összehozná híveit már? De a főoltár felé haladunk, jobbol­dalt keskeny lépcsőkön, pár métert felfelé megyünk, hogy a golgotái kereszthez érjünk. Ma már csak az utolsó statiók kápolnái mondják^ hol is va­gyunk. Az utolsó és mégis ne­künk olyan örökké fiatalnak tűnő hely, a Kérész,t helye, me­lyet ma már csak egy ezüst lap mutat, az oltár, a kis ká­polna örökmécsesei hállványán világítanak reánk. — Onnan, a balkonról Lenézve a főhajó irányába és a Templom szenté­lyébe, éppen miséznek az or­­thodoxok, püspöke is jelen! Az ének ad, vigasztalást ezen pil­lanatokban; a zajos tömegben nehéz koncentrálni, de igyek­szünk mégis Lélekben az Úrral j lenni — A szent sir, a kupola alatti kis kápotoiaépüle .tel fe- I dett, melyben lépcsők visznek felfelé. Hátu’.só oltárnál szuka 1- i las pap imádkozik, csókolván a követ ... melynek hasadása ma (Folytatás a 7 ollalon)

Next

/
Thumbnails
Contents