Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-06 / 6. szám
DK. PÁLL GYÖRGY HALÁUL Az Amerikai Erdélyi Szövetsé get pótolhatatlan veszteség érte. JÓT5 november ,24.-én, nehány napi súlyos betegség után, meghalt 84. életévében, New Yorkban, dr. Páll György, a Szövetség egyik alapitója, legtevékenyebb tagja, a Transsylvania negyedévi tudósitó szerkesztője. Temetése november 29.-én volt a 354 Easit 87 St. alatti halottasház kápolnájából. Az Erdélyi Szövetség tagjai' és dr. Páll többi barátai nagy számtan vettek részt a beszentelési szertartáson. Ott volt a Columbia egyeterii közgazdasági tudományos, kutató osztályának, áhol dr. Páll mindvégig dolgozott, főnöke Thad P. Alton két volt munkatársával, Frank Bandorral és Gregor Lazarcikkel. Az imát Szlezák Imre atya, a Szent István templom h. plébánosa mondta és szentelte be a koporsót. Az Amerikai Erdélyi Szövetség részéről Teleki Béla búcsúzott dr. Pálitól a következő szavaim al: “összejöttünk, hogy búcsút vegyünk szeretett jó barátunktól, dr. Páll Györgytől, az Amerikai Erdélyi Szövetség leghűségesebb munkatársától. Izigvérig erdélyi volt, minden gondolata csak Erdély, az erdélyi magyarság sorsa volt. Otthon Is ezt .szolgálta, az első világháború után 1923-tól Temesváron, az Erdéllyel együtt Romáit ámoz csatolt Bánságban, mint a Bánsági Magyar Párt főtitkár a. Bszak-erdély visszacsatolása utá i 1940-tól az 1944-es össze o ml isdg az „Erdélyi Párt főtitkára volt és a kolozsvári központi irodát vezette. 1952- ben jött ide az Egyesült Államokba, Clevelandiba. Ő kezdeményezte ott az Amerikai Erdélyi Szövetség megalakítását. Következő éviben New Yorkba jött át és akkor az Amerikai Erdélyi Szövetség is áttette székhelyét, aminek dr. Páll Gjförgy leiive, főmozgatója volt. 1958-ban javasolta egy negyedévi tudósitó és tájékoztató kiadását, ami még ugyanabban az évben Transsylvania néven meg is indult és azóta is negyed évenként megjelenik. Ezt a tudósítót 'hallatlan szorgalommal és tudással úgyszólván egyedül szerkesztette. Erdélyi lapokból vette az erdélyi kulturális és közgazdasági hireket, halálozási tudósításokat és a rendeleteket. De figyelemmel kísérte ebből a szempontból a nyugati isajtó tekintélyes részét is, főleg a svájci, osztrák és németországi lapokat. Halála .pótolhatatlan veszteséget jelent az Erdélyi Szövetégnek. Dr. Páll György igazi erdé.yi magyar volt a szó legjobb érteimében : szívós, kitartó, önzetlen és szerény. A tudósitó igen nagy munkáját 17 éven át teljesen díjtalanul végezte, soha még a legkisebb költségtérítést sem fogadta el, sőt ő volt az, aki Szövetségünk javárá rendezett összejöveteleken mindig elsőnek járult hozzá a költségekhez. Hallatlan nagy történelmi, statisztikai és közgazdasági tudása volt. Utóbbi révén a Columbia egyetem egyik közgazdasági kutató-osztályán is dolgozott. Minden erdélyi hírét forrás megnevezéssel, hivatkozással irta. Reális ember volt, nem ábrándkergető. Nem szerette az oly sokak által hangoztatott üres jelszavakat, a hatás ked- j véért keltett hiú reményeket. Végtelen szerény ember volt, az Erdélyi '.Szövetségiben soha sokak által hangoztatott üres jelszavakat, a hatás kedvéért keltett hiú reményeket. Végtelen szerény ember volt, az Erdélyi Szövetségiben soha semmiféle tisztséget sem fogadott el, még a Transsylvanián sem tüntette fel, 'hogy ő a szerkesztője, teljesen önzetlenül dolgozott. Az emigráciös magyar szervezetek vezetőinek nagyrésze, akiknek fő gondja, hogy állandóan a magyar lapok hasábjain szerepeljenek, lehetőleg fényképekkel és mentői gyakrabban, akik ha egy beadványt beadnak valahova, azt már, mint eredményit tüntetik fel, annak ellenére, hogy semmi sem lesz belőle, sokat tanulhatnának példájából. Pedig Páll György nem szkep tikus, hanem hivő ember volt. Hitt a történelmi igazságban, hitt az erdélyi magyarok, elsősorban a székelyek kitartásában, túlélni akarásában. Ez adott neki erőt ahhoz, hogy olyan szívósan dolgozzon egy ügyért, az erdélyi magyarok nemzeti és emberi [jogainak visszaszerzéséért, amiről tudta, hogy ő ezt soha sem érheti meg. Adja az Isten, hogy ezt onnan föntről egyszer majd megláthassa. Az Ameriikai Erdélyi Szövetség nevében búcsúzom. Kedves Gyurka, Istenveled. Adjon Isten neked önzetlen munkádért méltó jutalmat és csöndes nyugodalmat.” (Transsy Ivánia.) Hoz-e változást az újesztendő! (Folytatás az elsőrőj) látók, akik az ilyen tapasztalatokkal rendelkező kubaiak bevetését jósolják Délamerikában. Érdekes, milyen kevés hírünk azokról a portugálokról, akik a “diktatúráról’’ a “demokráciába” megtért Portugáliába menekülhettek. Bizonyos, hogy a néhány éve Angolában állomásozott portugál katonaság fegyelme leromlásáról érkezett jelentések nem sok derűlátással tölthettek el Lisszabont. E- gyóbkén-t hasonló “demokratizáló” törekvésekről sokszorozódnak a hírek Csonkaeurópa hadseregeiben is! — A portugál összeomlás ezúttal talán mégis gondviseléssizerü figyelmeztetés lehet a spanyoloknál. ARCÁTLAN SUGALMAZÁSOK Sajái töriéne.fflUiíeí is meghamisítják a románok korát éljük. — A .Sors, vagy pontosabban fölötteseim kifürkészhetetlen rendelkezéséiből so Ihasem szolgáltam Madridiban. Hiába születtem hetediknek, akiknek állítólag! minden sikerül (?) Pedig sokszor vágytam oda! szorgalmasan tanulva akkor a szép spanyol nyelvet. No, de ez a múlté. A jelenben egy másik érdekes tünetre figyelmezziünk. Nevezetesen aria, hogyan kisérték Franco agóniáját a hírközlő szervek? Röviden két megállapítás: I. ízléstelenül. Szinte sürgették: haljon már meg! (Egy tudósító a nagy szurkolásba bele is halt.) 2. Legyen vége a rendnek! pardon! a diktatúrának. Jöjjön a fölfordulás iparidon! a “demokrácia” — Véletlen-e, hogy épp ezekben a válságos napokban jutott Marokkó eszébe követelni a spanyol-Szaharát? ... Az események olyan feltűnő időzítése ez, hogy lehetetlen nem gondolni “titkos erők” rendezésére. (Elfelejtettek gondolni arra, (hogy Algírt isi érdekli az ott lelhető potossaium s más értékes nyersanyag? Avagy talán mégis az volt a szándék, hogy a koncul vetett spanyol birtokroncson a két moszlim marakodjék!) A fenti 2. pontban említett Programm már unalmas ismétlése a napnál világosabbá tette, bogy olyan sugalmazott sugal-* mazásokkal állunk szemben, amelyek előírják Madridnak, hogyan válhat szalonképessé a demokráciáknak nevezett kacacáréban kecsegtetvén a Közös Piac áldásaival' is a spanyolokat. (Megfeledkeztek-e Washingtoniban azokról a támaszpontokról, amelyekre még az “enyhülés” ideijén is szüksége van spanyol földön?!) Hasonló közjáték tanúi lehettek azok, akiknek füle vala még a hallásra Csu En-lai haldoklása idején. Hangfogóval kezdődött, hasonlóan a hírhedt !_ suttogó propagandához. Maga | Ford elnök elnök elmaradhatatlan súgójával, Kissfegerrel is megpróbálta rávenni a kínaiakat amerikai-szovjet csa-csacsára az “enyhülés” érdekében. A meglehetősen szűkszavú jelentések a süketek párbeszédére vallanak. S ha már a Távolkeleten vagyunk, 'hasonló párbeszéd folyt a japánok és szovjeték között, amikor a még mai napig sem létrehozott Moszkva-Tokio békeszerződésről tárgyaltak. — Hát ilyen a béke 1945 óta! —Pillantást vetve a Közel- és Középkeletre, csaknem unalmas ismételnünk, hogy ott sem rózsásabb a 'helyzet. (Hogy miért éppen Libanonba vetették be titokzatos kezek mostanság a tüzcisóvát, azon — érdekes —, az Egyes. Nemzetek bókegalamjjai nem igen törték a fejüket.) Azután, ha az olyan nagyon ünnepelték az Egyiptomízrael ideiglenes, nyakatekert megegyezést, miért kellenek óit is kéksisakosok, no meg amerikai szakfiigyellők? Izraelt csak a UiíSA vétója mentette meg minősíthetetlen libanoni bombázása miatt, amikor a UN Biztonsági Tanács 15 tagjából 13 elmarasztalta. — A kavargás csak nőttön-nőtt az Izrael faji' politikáját elitélő UN-határozat nyomán. Az ugyanekkor tartott szavazások jelemzők az erőviszonyokban beállt változásra. 138 tagállam közül1 101 megszavazta, hogy a Palesztin Felszabadító Szervezet minden az Egyesült Nemzetek keretében, a középkeleti kérdés rendezésére irányuló tanácskozáson részt vegyen Tehát pl. Genlfben i>s! (98 foglalt állást 18-cal szemben s 27 tartózkodott a szavazástól, hogy a palesztineknek joguk van visszatérni otthonukba s visszavenni elkobzott vagyonukat. Az egész cionizmus-kérdésben feltünéstkeltő levelet intézett nov. 11.-én az American Jewish Alternatives to Zionism szervezet elnöke, E. Berger rabbi az Arab Államok Ligájának az Egyesült Nemzetekhez delegált állandó megfigyelőjéhez, A. Hilmyhez.) Akadtak, akik vérmes reményeket fűztek a Heísinká-ii egyezményhez. Nem ig.y a pápa, aki szükségesnek látta az abban foglaltak m egvalós it ás án ak sürgetését. Erre indíthatta a szovjet H-bomba atyjának, Andrei Sakharovnak kudarca, amikor a Nobel-dij átvételére sem engedte meg kiutazását a Kremli. Brezsnyev pedig a lengyel KP kongresszusán éles vádbeszédben oktatta ki a Nyugatot, különösen a USA-t a Helsinki-i egyezmény szovjet értelmezéséről. Keleten és Nyugaton tehát a helyzet változatlanul fölborulással fenyeget. Ami minket illet, soh’se feledjük, felelősek vagyunk mindnyájan sorsunk alakulásáért! Boston, 1976. januárjában. * * k (IMosonyi Á. megjegyzése: “A legutóbbi jelentések szerint a NATO 780,000 emberével! és 6,000 harckocsijává] a Varsói Szerződés 950,000 ember és harckocsija áll szemben, — A nyugatiak rovására fennálló különbség ipótlására volt hivatott 7,500 taktikai. A-lövedék, amit Kissinger 6,000-re javasol csökkenteni, ha a szovjet vi'szszavon 1,700 harckocsit.) Winnipeg, Man. 1976. február 6. 5 Béky püspök oszlóit Úrvacsorát a különböző felekezetek vezetőivel a Kongresszus megnyitásakor Január 19.-én ünnepélyes keretek között nyílt a Kongreszszás ülésszaka. A megnyitást urvacsorai Istentisztelet előzte meg a National Presbyterian Egyházban, ameiyen részt vett az Egyesült Államok elnöke', a kabinet tagjai, a legfelsőbb bíróság tagja, Szenátorok ég Congressmenek nagy számmal. Az urvacsorai szertartást a következő egyházak püspökei és moderátorai végeztek. Dr. William F. Keesecker United Presbyterian Church, Dr. Paul M. Edris Presbyterian Church in the U.S.A., Dr. Robert K. Nace United Church of Christ, Dr. Bert Van Soest Holland Reformed Church in America, Dr. Zoltán Béky Hungarian Reformed Church in America, Dr. Edward L. R. Elsőn a Szenátus káplánja és Dr. Louis H. Evans, Jr. Magyar szempontból jelentősége a megnyitó Istentiszteletnek, ihogy Béky püspök 4 alkalommal vett aktiv részt és 3 elnöknek osztott Úrvacsorát, Johnson, Nixon és Ford elnököknek. Istentisztelet után Ford elnök és a kabinet tagjai elbeszélgettek a szertartást végző egyháházi vezetőkkel. esedékes egy új naptár az 1976- os esztendőre. Látom —, lelki szemeimmel, hoigy akad olyan közöttetek, aki megcsóválja a fejét. Igen! Ezt komolyan gondoltam, hogy készítsetek egy naptárt. Még hozzá nem akármilyet, hanem ÖRÖKNAPTÁRJT. Mi az, hogy öröknaptár? Az, egy olyan naptár, melyet nem kell minden évben kicserélni, hanem, mint egy örökmozgó, elölről kezdődik évente minden. Ha elmondom hogyan készítsétek jobban megértitek. Akinek van lomfürész készlete, az előállíthatja faalfcatrésízekből, akinek csak egy ki-Dr. Gábor Áron kiváló iró, február 8.-án, vasárnap este 7 órai kezdettel előadást tart a wunmipegi r. kath. eígylház'község 365 Burnell St.-i kultúrtermében.— Minden magyart sízeretettel hiv és vár a Rendezőség. Ki vagyok és mii csinálok! (Spec, to OS from the Dept, of Consumer and Corporate Affaires.) — Az átlagos kanadai, csakúgy, mint a különböző cégek, adnak, vesznek ezerféle árut és szolgáltatást az üzleti életben, a “kanadai piacon”. Ennek a piacnak a helyes, zökkenésmentes irányítása, befolyásolása a Department of Consümer and Corporate Affairs feladata. A iminásztiérium a mindenki szempontjából helyes üzleti élet kialakulását szorgalmazza. Más minisztériumok csak a gaz dasági élet bizonyos részletére összpontosítják figyelmüket, ■ a fogyasztásügyi azonban a nagy egészre tekint. Nemcsak arra törekszik, hogy védelmezze a fogyasztót, hanem arra is, hogy minden érdekelt fél hasznára legyen. Mindenek előtt azt tartja szem előtt, hogy — mindenféle rejtett trükkökkel, félrevezetéssel, rossz gyártmányokkal ne lehessen becsapni a fogyasztót. Ebben a tekintetben fontos teendő, bogy minden fogyasztási cikken helyes légyen a tartalmat feltüntető címke, ne legyen azon félrevezető felírás. Gondoskodik ez a minisztárium arról is, hogy ne lehessen (vagy csak büntetés kockázatával lehessen') félrevezető (hirdetéseket záporozni az emberekre. Persze védeni kell találmányokat, “szerzői-jogokat”, terveket, védjegyeket. Gyakran előfordul, hogy a kanadai újbevándorlónak fogalma sincs, hogy hová fordulhat orvoslásért, tájékoztatásért, ha úgy gon dolja, hogy becsapták, félrevezették. (Nem is gondolják, hogy egészségüket, biztonságukat veszélyeztető cikkek ellen védelmük van, nem tudják, hogy mindenről a legalaposabb tájékozódásra van nemcsak joguk, banem lehetőségük is, nem kis mértékben a különböző fcormánylhatóságok, hivatalok jóvoltából. (Hogyan vigyáz az átlagember és a vállalatok, intézmények jogaira a minisztérium? Mindenek előtt azzal, hogy gondja van minden szempontból a már fennálló törvények megtartására. Ha netán úgy tapasztalja, hojgy a régi törvények nem elégségesek, megteszi a szükséges intézkedéseket, Ihogy új tör(Folytatás a 8. oldalon) A kommunista román kormány minden eszközzel igyekszik nemcsak Erdély magyar lakosságát elrománositással csökkenteni, de múltját is eltör ölni. A legdrasztikusatab intézkedés az 1974 őszén kiadott okmányb©szolgáltatási rendelet volt, amit azóta kiméietlenül végre is hajtottak. Ezt a óéit szolgálják az egyre-másra megjelenő történelmi munkák is, amikben a románokat, mint Erdély 'őslakosságát tüntetik fel és olyan történelmi szerepet igyekeznek részükre összeállítani, aminek semmiféle történelmi alapja sincsen. Különösen messze megy ebben Stefan Pascu, a kolozsvári egyetem réktora, aki német nyelven megjelent munkájában “Románia, ma” ezt szeretné elhitetni, hogy az 1559-ben Erdélyibe betört Vitéz Mihály valaehial (havasalföldi) vajda, aki osztrák császári segítséggel uralmát alig 2 évig tudta tartani, a két oláh vajdaságot és Erdélyt egyesítette és ezzel: 375 éve létrehozta Nagyromániát. A történelmi tények túl ismertek ahhoz, hogy itt részleteznünk kellene. Csak nehány idézetet szeretnénk, adni Pascu történeUemlhamisitásábál: « 375 évvel ezelőtt ősrégi vágya teljesedett be a románoknak. Ebben az esztendőben egyesült Erdély, 'Moldva és a Havasalföld Vitéz (Mihály jogara alatt.” “Vitéz Mihály nagy Romániát megteremtő működése akkor nyerte el koronáját, mikor a bátor fejedelem bevonult Gyulafehérvárra, ahol udvart tartott és onnan kormányozta a három földi ajzi területből egyesült nagy Romániát.” “Korszakalkotó munkáját konszolidálni kellett. Szociális és politikai reformokat hozott — a nemesség, ellen parasztlázadásokat hivott életre, s minden kiváló harcosnak birtokokat, várakat és kastélyokat adományozott. Vitéz Mihály és a Havasalföldről, áthozott tisztségviselői Gyulafehérvárról irányitották Erdély életét, kultúrát teremtettek és nemcsak Erdélyt virágoztatták fel, hanem Havasalföldet és Moldvát is.” A történelmi tény ezzel szemben az, hogy Vitéz Mihály rémuralmat teremtett Erdélyiben és ezrével ölette meg a magyarokat. Végül Básta, az osztrák császári fővezér is megsokalta és 1561-ben megölette. (Transsylvánia) MAJThÉNYI GYÖRGY XXV. A délutánja nehezen telt. Nyugtalanságát nem tudta leküzdeni. Bármihez fogott, csakhamar abbahagyta. Szeretett vtóna Dúsáéval beszélni, mégse ment (hozzá. A hullámzó érzések valóságos útvesztőket mostak a lelke mély tárnáiban: minduntalan másfelé tévedt. Maiinkén sajnálkozott, mély részvéttel ringatta emlékét magáiban, próbálta a személyét közelebbi hozj,előbb hozni magához, erőszakolta a képzeletét, hogy maga .előtt lássa a haját,, az arcát, a szemét, a kezét, hogy érezze gyerekes báját, kedvességét, de mindig csalt az lett a vége, hogy: be tég, klinika, Baross-utca — És képzelete Dúsnéhoz siklott. Mozdulatok, szavak, hangok jutottak az eszébe, amiket nem Is akart megjegyezni akkor, amikor elevenen értek volt hozzá. Most minden apróság, amely Dúsnéval függött össze, megnőtt jelentőségében . Megértette az asszony passzivitásában rejlő erőt is, megcsodálta okosságát, és- ahogy ősszel, a véghalmii plébánián, amikor az asszony érte jött, hogy magával vigye őt, a sorsát érezte meg Dúsáéban, most is eltelt ezzel a gondolattal. De most más volt a színe, az értelme mindennek, érzései nagy szárnyalással lebegtek, messzi horizontok ködlőttek feléje, a szabadság nagy boldogságát érezte ott, a távolban, és szomjas vággyal lihegett feléje. Már-már átadta magát tfeíjesen az álmodozásnak, amikor a Máünkóíhoz kötő gondolatok kavarogtak fel újra benne. Szinte bűnnek érezte, hogy amikor (Málinkó beteg., ő másra gondol. Túlozni igyekezett részvétét, szemrehányásokkal illette magát, és ilyeneket gondolt: Bizonyosan miattam lett beteg. Csúfság volt, gyalázat, hogy elkerültem ... Gyávaság! Ha nem vagyok olyan gyáva, minden a légiben lehetne ma is. Szegény lány, ki tudja, mennyit szenvedett ... És miattam! Nincs is több ilyen nyomorult fráter a világon! De menüéi keményebb szavakat használt, annál kevésbbé elégült ki. A lelke mélyén másik hangot' hallott: U-gyan ne erőlködj, Ham. Semmi 'szükség arra, hogy belehedeeld «ragad ebbe. Az igen valószínű, hogy talán másként történt volna sok minden, ha nem maradsz el, és az is bizonyos, hogy szomorú dolog ez a betegség. De meg keli tudni, hogy mi haja van. ARANYMÁLINkó szél el ne fújja. Dideregtek e az arcuk ülés-kékre fagyott a hidegben. — Miit csináltok itt? — kérdezte Oltó. A gyerekeik szégyellősen .mosolyogtak s az egyik nehezen mondta: ■— Olyan fafln szaga van! A fáikról karvastagságú hócsomókat rázott le a szél, puffanva hullottak ie s a porhó csakhamar betemette őket, meg a nádfödelefcrőil letört jégefeapókat is|, amelyek zizzoave repedtek le egyJegy erősebb szélróhamra. Böhusék portáján csönd volt, feltűnő csönd. Se az udvaron, se a tornácon, senki. Csak a konyhában talált embereket, ezek isi suttogva beszéltek, és Zuzka zokogó nyögése fojtottan szállt foil Úgy odavolt a fájdalomtól, hogy Oltó szavára nem is tudott válaszolni. Vigasztaló szavaikat mondott neki, aztáni az egyik öregasszonyhoz furduiul: — Mi van Gyúróval? Meghalt tálán? . — A pap van bent, — intett az ajtóra a véiuség. — A pap! — gondolta. — Hát akkor itt már mindent tudnak ,.. Nimqsi mát segíteni. Még álldogált egy darabig, .nétzte a jövő-menőket, hallgatta a pusmogásukat, de beiül valami nyugtalanság, dolgozott benne, nem tudott egyhelyben maradná. Kiment az utcára s egy fával megrakott parasztszán nyomában baktatott. — Mit kóstál az a fa? — szólt egy hang. Azt hitte, hogy hozzá szóltak sí fölnézett. Deitelbaum állt a boltajtóbam. A paraszt felelt .valamit neki s a szán továbbment. t— Tán többet kap érte ,a városiban, nebich! Alázatos szolgája .vagyok, tanár úti'. Mit teccik szőni hozzá, a paraszt máliyen, büszke lett, nem akarja eladni a fát. ügy is pénzzel fütünk, de ha a pénzt direkt a kályhába teszem, nem fői meg a sólet, — mondta szellemesen. Oltó megállt, Deitelbaum meg kapott az alkalmon s t ovább beszélt. — Hallom, azt a Boihuis Gyúrót is szépen .elintézték. Töccett habiam? Ilyen viszonyok. ' Oltó. bólogatott. Aztán eszébe jutott, amit tegnap hallott a városban és azt mondta: — 145 — — 148------ — —. » — — — — — — ÖTVEN ÉVE A MAGYARSAG SZOLGÁLATÁBAN ■ ALEX. A. KELEK LIMITED ! KELEN TRAVEL SERVICE jj 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9513. £ I IT A TÁft Forduljon bizalommal irodánkhoz. Ul A&AJs Utazások a világ minden részébe. ■„ ||# I» * Föképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat fl R R A ' Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax S ■* ** ** alapból levonható. TII7EY' Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. 8 UfcLÄi Föképviselet. -a § jű | ■ küldés Romániába. Igen gyors elintézés! Gyógyszerküidés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. Magy ror- i szági válóperek. ■ A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi S ügyeit! * _ • ■■!■■■ m
