Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-06 / 6. szám

4

Winnipeg. Man. 1976. február 6.

SZIRMAI ENDRE:

Újabb adalékok a Kalangyakorszak

történetéhez

— Bencz Boldizsár algíri leveleiből. —

“A gondolat sértetlen és szabad, halad időn át. mint a szél szalad, s a téren át, mint tenger dagad, s ami sötét: felfénylik élesen.”

(iSwimiburne: Egy esztendő

kínja. Weöres Sándor fordítása.)

\

Bencz Boldizsárról, a 'költőről és az elbeszélőről nem sokat Írtak. De bármennyi cikk/ foglalkozott volna is vele, aligha akadnánk pontosabb, találóbb jellemzésre, mint amilyent Bori Imre irodalomtörténetében olvashatunk róla. “Byronos egyénisége volt a harmüoas évek vajdasági magyar lírájának Bencz Boldizsár: az élet szélsőségeinek kiszolgáltatottja, nyugtalan vándora tájunknak, aki Algériát is megjárta, itthon sem találta helyét, s élete egy-egy időszakában az életnek mind jobö, mind bal oldalán feltűnt, valójában azonban sehol nem tudott megragadni, önemésztő szenvedélyek táplálták, s ezek a lázak elsősorban élete önkorét izzították és hevítették — világfájdalmas nyugtalanságok, az élethez való misztikus jog hirdetése lelkesítette, de érezte a vágyak és a valóság konkrét, a vidéki világ életéből fakadt ellentmondásait is. Alapjában véve romantikus lélek: aktivista láng a harmincas évek vajdasági magyar irodalmában, kinek lelki rokona tálán Berényi János volt.”

Bori Imire előtt csupán Majtényi Mihály foglalkozott Bencz Boldizsár alakjával Szikra és hamu c. visszaeml'ékezéseiben. Ő azonban inkább a költő emberi alakját idézte fel: nevével, szülővárosánál, kisebb testi hibája miatti fiákerozásainál, zengő (hangjánál és az algíri évekből származó “afrikai máz”-nál legalább annyit időzik, mint költészeténél. Nos, az apámhoz irt levelek ismeretében egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek. hogy Bemcz Boldizsár valóban Algírban irta a Bácskai stanzákat, hiszen levelei tele vannak hazája és szükébb pátriája iránti nosztalgiával.

Az elvágyódás, a nyugtalanság, a vándorlás visszatérő motívumai Bencz Boldizsár költészetének. Fénysáv a szélvészben c. versében (A Mi Irodalmunk, 1931. XII. 20.) egy kicsit önmagát írja le:

“Hitét csúfolta az ember, vinnyogva táncol, hajlong, jng jobbról-balra földtől az égig,

küzd a felgyűlt fénysáv dühöngő szélvészében a világnak,

mig valahol messzi firmamentum alatt piliogó Keletnek, a hajnal késik.”

Egy másik ebben az. időben

— szintén A Mi Irodalmunkban

— megjelent költeményében felbukkan a vándor alaíkja:

“Vándor áll az országúton, ki tudja, honnan indult?

Ki tudja, merre tart?

... és sírva zokogva bezuhan az útszéli kereszt tövébe.”

Osztályrész a viskó soron c. versében (A Mi Irodalmunk,

1931. XII. 20.) h tus ontó húrokat penget:

“Koldusbot, csámpás viskó falak,

nekem csak ez jutott ...”

De utalhatnánk itt még Mesélünk szörnyű meséket e. kölményére.

Bencz Boldizsárt 1931-ben ismertem meg. Apám magával vitt Újvidékre, ahol a Hábagban együtt ebédeltünk vele és Csuka Zoltánnak Irodalomról beszélgettek, figyeltem beszélgetésünket, de még inkább az embereket, akik óriásoknak tűn bek a szememben, hiszen még nem töltöttem be a kilencedik évemet. Csuka Zoltán — aki többször járt nálunk — ekkor már ismertem, ezúttal eléggé borotválatlan volt, de ez is jól állt neki. Bencz, Boldizsár roppant udvarias, de elkeseredett, folyton duzzogó és panaszkodó emlber benyomását keltette. Szembetűnő volt furcsa, kacsázó /járása, amit akkor gyógyíthatatlan betegség következményének tartottam — emiatt sajnáltam is—, pedig mai szemmel visszatekintve, alighanem 'veleszületett csiipőficama volt az oka sajátos mozgásának. Egykét évvel később én címeztem neki Algírba a Kalangyákat, nemegyszer többször ugyanazokat a számokat, mivel a folyóirat nem mindig jutott el a címzetthez. Később kínzó honvágya, betegsége, elkeseredettsége miatt szántam őt, is rá gondolva — vagy Kisbérire — mindig Kosztolányi sorai jutottak eszembe:

“Ha volna egy kevés remény, a lelketek megmenteném ...”

Erezhető, hogy írásaiban “ember beszél”, költő üzen Afrika meleg partijairól, Algírban irt munkái — levelei s —olykor sGjy<siJ.,ir;<ütkokra emlékeztetnék, egy nyugtalan, keserű, fiatalon megfáradt ember segélykiáltásainak, aki önmagát Ítélte száműzetésre mindaddig, mig nosztalgiája n&m lesz kibírhatatlan. Alig érkezett me/g egyik levele, nyomban követte a másik, amelyben arról panaszkodott, hogy apám nem válaszolt. Pedig a válaszok mindig idejében mentek, . gyakran ajánlva, de az út hosszú volt, olykor a lűélbaérés is (bizonytalan. Ez a magyarázata Kende Ferencihez irt levelének iis, amelyben arról panaszkodik, hogy apám nem válaszol leveleire. Apám közben kétszer is irt, de a levelek csak nagy késéssel jutottak el hozzá, de még te eljutottak, amit ez Bencz 1933. XI. ihó 16-i leveléből is kitűnik, amelyben már-már rajongással vegyes báiával köszöni meg apám “megnyugtató” — mert Bencz Boldizsárt szeretetéről és megbecsüléséről biztosító — sorait. És hogy ez a szeretet és megbecsülés — a Kendéhez irt panaszkodó levél ellenére — kölcsönös volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Bencz apámat kérte fed “minden iszeretetével és nagyrabecsülésével” arra, hogy írjon előszót tervezett verseskötétébez. A halál hatytyui, Mostoha délibáb, Honvágy Bácskai stanzák ... kerültek szóba cianadó versként, de a kötet — amelynek megjelenését a költő az 19i33-as évtől várta — a mai narpig sem jelent meg. Pedig jszétszórtan megjelent költeményeit újra olvasgatva, gyűjtögetve, úgy érzem, még ma is érdemes lenne kiadni Beneze Boldizsár válogatott költeményeit, valamennyi korszakának java termését, mivel ellentmondásaival együtt is markáns és jelentős alakja ő a két világháború közötti jugoszláviai magyar költészetnek.

Halálának helye és ideje máig sem tisztázott. Majtényi Mihály szerint “1949-ben halt meg valahol Magyarországon”. Magyar Sándor, egykori iskolatársam és orvoskolLégáni állítólag 1956-ban kezelte Beneze Boldizsárt egy dunántúli kórházban, ahol súlyos betegen feküdt a költő. Kisbéri Jánols — Kosztolányi felfedezettbe — tíz -hónappal /halála előtt Irt levelében nagyon valószínűnek tartja ezt a hirt, mert tudomása szerint maga Bencz Boldizsár terjesztette el azt a hírt, hogy Magyarországon halt meg 1949- ben, /holott a valóságban éppen jüoen az. évben ment ki külföldre — egyesi változatok szerint beállt az idegenlégióba, .iert vonzotta, visszahúzta Algír, a titokzatos és mesés Afrika. Még arról is, keringtek (hírek, hogy Vietnámba vetődött s ott tűnt el /örökre, ha 'Ugyan nem él még ma is, szorgalmasan róva (bácskai stanzáit. Ezek azonban feltevések, találgatások. Annyi bizonyos, hogy a költő — aki mostanában lenne 65 éves —-testi mivoltában meghalt embertársai számára.

HÍREK MAGYARORSZÁGRÓL

“Bármit tettél, ne bánkódj: tüske van A rózsán, ezüst forrásban iszap;

Nap s hold elé felhő és árny suhan S rút rák él a bimbó selyme alatt.

Mind tévedünk; én is, mert képbe zárom S igy oldozom Önkényed tetteit,

, S magam rontva vétkedet magyarázom S túlzott mentéssel túlzóm bűneid ... ’ Szabó Lőrinc forditása.(Folytatjuk)

Egy hazalátogató írja: /Egyre jobban terjed a gangsterizmu/s Magyarországon. A rákoskeresztúri temetőben sírkereszteket és sírköveket lopnak el. A temetőben (járó, a sirivilággal barátkozó, imádkozó, magányos nőket feltartóztatják, kirabolják, elveszik pénztárcájujukat és ékszereiket. Nem tanácsos későestig a temetőkben ma radni.

Rabol a kereskedelem minden vonalon. Fajra és nemre való tekintet nélkül. Először felhígítják az árút. Másodszor kevesebbet mérnek. Harmadszor pedig többet számolnak. Sok harmadik osztályú üzlet drágában adja az áruit, mint a második osztályú.

Barátommal egy másod osztályú vendéglőben ebédeltünk. Az étlapon bogrács /gulyást hirdettek csipetkével. Ez a vendéglő egy igebünös vendéglő volt. A vendéglő falán ott díszelgett egy ötágú csillag, ezzel a szöveggel. Kiváló üzem. Megkívántuk a bogrács /gulyást és hozattunk /belőle egy-egy adagot. Közei egy órrihosszat vártunk rá, amíg asztalunkra tették. A bogrács gulyás pontosan következő anyagokból állott. Négy szem pöikölithuis a pörköltből. Négy /szem főtt burgonya a köretnek szánt vízbe főtt burgonyából. Utánna a tál fel- Dimtve forró paprikás sós vízzel. Nem, -hogy csipetke nem volt benne, de még galuska sem volt. Egy volt: az, hogy ehetetlen sós és, forró volt.

Az EMIKE sörözőben egy korsó sör helyett, csak egy félkorsóval adnak. íppe-n, ihogy csak megkóstolhatja az, ember a sör izét a kimért mennyiségből. Ap-elláció nincs. Panaszkönyv ninle/s. Az elvtársak -segítenek egymásnak a nyílt lopásban. Ha valaki reklamálni mer, akkor az italmérő lotyó nő azt, hama- Szirmai Endre. 1 rosan elküldi egy melegebb ég-KANADAI LEGENDÁK

— MARCUS VAN STEEN

(A sorozat második része)

('Canadian Scene) — Szerte a világon, csaknem mindenütt, szerepel a népek legenda kincséiben a vizözönről szóló történet. Az északaimerikai indiánok) sem nélkülözik a hasonló “sztorikat”, a legszebb és egyik legiérdekcsebb legendájuk azon ban a “salish” törzstől származik. Ez a legenda a “nagy kanuról” szól.

Réigen, nagyon régen, még a fehér .emberek érkezése előtt, egyik tavasszal hirtelen dagadni kezdtek a vizek. Még, a hegyi patakocskák te szinte folyammá nőttek, a tengerek szintje

efmelkedni kezdett és egyre több és több föld került viz alá. Az emberek magasabb helyekre költöztek, végül is alig volt már helyük a begyek tetején.

Összeült a nagytanács ési úgy határozott, hogy lépéseket kell tenni az élőlények megmentésére, óriás kamuit kell építeni, amelybe majd beleférnek, ’ mikor már a hegytetőn sem lesz helyük.

Mikor a viz már a legmagasabb fák tetejét verte, szabadon engedték a kanut. Ide-oda sodorta a szél, vitte a viz, mígnem egyszer csak a gyermekek örömmel1 látták, hogy megállt

az eső és kisütött a Nap. Azt várták, hogy egyre -nagyobb lesz majd ismét a szárazföld és teljes erővel eveztek feléje, hiszen már -elegük volt a vízből.

Akik átélték szemcsésen az özönvizet, táborokat építettek a hegyoldalban, vetettek, hogy arathassanak és szép lassan ismét elszaporodtak. Az indiánok szerint a nagy kanu a Mount Baker volt, a Fraser folyó kenyonjában, ahol. látni vélnek egy szikla alakulást és azt állítják, hogy az a nagy kanu

me/zk/öK-ös-odott mása. —

Ne várja f elhivásunkatkiildje be előfizetését honfitárs mielőbb!

MAjThiENYI GYÖRGY

ARANYMaLINKo

Féirekapta a fejét, hogy az asszony meg ne lássa, de elkésett a mozdulattal. És mindjárt hallotta a Dúsné hangját: 'Na, life tanár úr! — s ez a pár s'zó az anya hang zengésével- vette magát a szivébe,, és erre valami túlzott csalódo-ttsággai önmagában*, azt mondta :

— Nem leszek én/ tanár soha!

— Dehogy nem! — talált iá a vigasztalá's hangjára Dúsné. — Három hónap, vagy egy félév múlva újra n-ekilm-egy s akkor sikerülni fog.-— Gondolja? — kérdezte Űtll'ó, és palástoló mozdulattal eltörölte könnyeit.

• — Bizonyosra veszem.

— Köszönöm . .. Kotetzönöm, hogy olyan jó, — mondta Oltó neki, és valami ösztönös rezdüléssé nyúlt az asszony keze után.

Ekkor- megreccíteent az ajtó mögöttük ,s nyílásában hálófőkötős' fej jelent meg.

— Stefikéin, te még itt vagy?

— Igen, Ilka néni. Parancsolsz, valamit? — s az ajtóhoz

ment.

— .Olyan nyugtalan) vagyok emiatt a csúf dolog miatt, nem tudok elaludni.

— Mindjárt jövök. Csak feküdj le, mindjárt jövök.

S az ajtó becsukódott

— .Bizony, késő van már, -— mondta Düte iné, és nem ült már vissza az asztalhoz, csak rakosgatott egyetmást

Oltó te felkelt; kezének imént föltámadt mozdulata tovább akart élni, étel meglüktetett benne a cirógatás édessége, amit Zuzfcától: hozott. De csak az as/szony szemébe nézett s tekintetében naigyon sok mindent látott, és a hangja már valami felkészülő vidámságot rejtegetett, amint igy szólt:

— Mondja, miért volt az, a “Hálistennek”, amikor megtudta, hogy Ilka néni lefeküdt? Nem szereti őt? Pedig olyan jó lélek ... Különben, holnap már el is utazik.

— fiát akkor niág.gyszer “Ihálietennek” — s az ő szája körié üst kiült egy kite mosolygás. Aztán magyarázni kezdte: — Hiszen, amióta itt van, még nem is beszélhettem a nagyságos asszonnyal.

— No, no, — és duruzsolóan csücsörítette a száját —

42

nem aß- volt olyan .nagyon szülkjsiége rám ... ÉS különbeni is mindig megtalálhatott.

— Igen áru, de csak Ilka nénivel- körítve.

— Jaj, die rossz nyelve- ván. No, jojca'kát! — és nyújtotta a kezét.

Oltó élkapta, és forró csókot nyomot a tenyerére, aztán olyan merészséggel, amely maga se várt magától, s a ruhája ujját qsókól'ta, aimire az asszony a másik keze tenyerét tolta a szája elé, és azzal nyomta félre a f-ejét.

— Nem szabad, nem szabad ... És engedje el különben Ilka néni nem alszik el s még Jioí-hap isi itt marad, — azzal behiussant az ajtón.

Oltó még sokáig nézett utána, mintha ott, az ajtó keretébeu, valami villamos 'kisugárzás maradt volna belőle, az illatából, a szépségéből, az asszonyiságábólL

XXIV.

Másnap nagyon későn ébredt. Bosszankodva kapkodta magára ruháját, selbbetHobhal megmosdott,, a szobájába kérte a kávét s már rohant isi Bohusékhoz. — Talán költötték s ő nem ébredt fel1? Vagy el se jött az orvos? Nem tudta elgondolni, hogy mi törtéhlhletett. A falu képe semmi változást nem mutatott, csak az idő vált szelesebbé tel a hó olykor valóságos fellegekben söprődött. Dúsnéra csak futólag, gondolt, mintha valami szépeit raktározott volna el magában, amit csak akikor alkart elővenni megint, amikor zavartalanul' gyönyörködhetik majd. benne. De az emlék édessége elkísérte s ahogy a hófúvásban ,be-behúnyta a szemét, az asszony arca föltünedezett előtte.

Szán csilingelt feléje. Ki lebet? S a házfal mellé állt. Uri- Szán -volt, Guszti bácsi ült benne. Intett neki, a doktor is- megismerte s a szán megállt.

— Bolhiusétkitól jön?

— Onnan. Kár volt ide kicsőditeni engem, — mondta mogorván, mert álm/os volt s a hideg idő se volt Ínyére.

— Küldtem a körorvosért is, — mentegetőzött Oltó. — Hogy van Babus?

Guteizti bácsi legyintett.

— 143 -hajlatra. Egy fröccs, az kettő deci h-orból és egy deci szódavízből au. Nem számit, bogy a pohár hiteles. A három decis pohárban, összesen két decilitert kap az illető borból és szódavízből együttesen.

'A -dolgozó magyar nép műbőrt iszik. Úgy /hívják, hogy asztali, kövidinka, kadarka. Annyira világos, annyira tiszta, hogy teljesen víz színe van. Csak is palackokban árulják a népi otthonok számára. A munkás ember már rizlinget sem ihat. Márkás jó magyar bort csak a rendszer haszonélvezői isznak. A népnek valódi kisüsti pálinkát sem lehet inni. Belefőzik az alját is. Ihatatlan.

Az osztálynélküli társadalomban a harmadik osztályú vendéglőket este 11 órakor 'becsukják, mert a felszabadított dolgozó népnek reggel korán dolgozni kell menni. A második és első osztályú vendéglők éjjel kettő és regg'el 5-ig vannak nyitva. Ide nem .tehetik be a lábukat a felszabadított nineste-I len -proletárok. Megkülönböztetett tisztelettel a bejárati ajtók állandóan zárva vannak. Aranysujtásos portás -őrzi a bejárati ajtót. Csak azokat engedi be, akik előre borravalót adnák neki. Ilyen a kommunista gazdálkodási politika.

A külföldről hazalátogató hazánkfiai, már a levegőben érzik a kommunista rabszolgaság keserű izét. Miig odahaza vannak, addig, állandóan félelemmel vannak telítve, anélkül, hogy bünjöi&ek 'lennének.. Csák akkor iélegzenek fel újra, amikor Bécsbe érkeznek vissza, vonattal, vagy repülőgéppel -Bécsiben már érzik, hogy milyen jó, milyen édes a szábadság tisztalevegője. 100 dollárért, 2,040 forintot adnalk. Annyira jó lett a magyar forint. Az otthoni nmes télén proletároknak, zsíros kenyérre, levesre és ikövidinkára telik belőle. A (boltvezetőik 'gyorsan meggazdagodnak. Autót és házat vesznek. Amit ellopnak azt a hasznot, nem adják be az állam kasszába. Bolondok lennének ..., hiszen ők is, elvtársak, ők is (kommunisták! ...

Egy Otthonjárt.

1 ,

Papp György magyar főpap élefe-halála

Az ontáriói magyar -gr. kath. egyházak főpapja, prelátusa, Papp György Hamilton városában meghalt. -Háromheti (betegsége után 1975 d-ec. 30.-án lezár ta szemeit és Jan. 2.-án helyezték öröknyugalo-mra.

E nagy tehetségű, önzetlen nemeslekü pásztor, ki nemcsak az Istennek, -hanem Ontárióban szétszórt magyarságnak is, fölajánlotta magát. Hitközségeket alapított, Hamiltonban megvalósult /székhelye. Továbbá működésibe hozta Welland, Courtland és Windsor városát. Föiélesztette magyarjait, többi városokban is valamint Brantfordot, Port Colibornet, -Osihowát, Delhit és Niagara Falls vidékeit. Fáradatlanul törte hittérítő munkájának útjait.

Az ő ciki munkája gyümölcsözte azt, hogy az egyházaknak a maroknyi magyarságát összetartsa. Visszavezérelje a gr. kath., valláshoz.

Papp György 1949 óta régi magyar becsülettel téritette a vándorolt magyarságot. Nyíltan merem mondani, hogy Ő volt az első kanadai magyar gr. kath. apostol. Az ő ékes hangja és szent szónoklata, behatolt minden keresztény szivébe. Reményem, hogy emléke marad-. Az én gyerekkori emlékem, mikor első kispapi miséjét, szülőfalum révaranyosi templomában végezte. Nagybátya Mosolygó Sándor helybeli lelkész és egy venid-égpap kíséretében.

Megható emlékei örökre velem maradnak. Majd mint Hajdudorogl lelkész, aztán m.nt kanonok lett. Bizonyult vágyai Rómához közelítette, Milánóba hol további theoiógiai értékekhez juthatott. Nemes lelke, Isten és ember szeretete, vezérelte onnan az itteni magyai Sághoz. Jó pásztor működését XXIII. János Pápa családkörü Prelátus címmel rulházta föl. Hamiltoni híveinek templomot építtetett. Önfeláldozó készséggel segédkezet az ácsmunkán, mintha szent Józsefnek foglalkozását sajátította volna el.

Megépítette a kultúrtermet, a Istenházát, és csak utoljára hagyta saját lakását. Szerény alázata igényelte azt úgy. Uj lakása csak rövid ideig szerzett örömöt részére. Itt hagyta buzgó híveit. Pölvitte keresztjét a Golgota hegyére és kiadta nemes leikét a Teremtő Atyának.

Ravatalán is, még arcán ült a bájos mosoly szinte ajka igy rebegte: Isten vétetek. Az Ur

áldása és kegyelme mindnyájatokra.

így vesztettük el jó lelkipásztorunkat. Istennek visszahangját úttörők m-écseret, a -magyarnép vigasztalását, s egyetlen ma gyár gr. kath. 'kanadai főpapját, 'és apostolát, örök emléke szivárogjon be minden keresztény szivébe.

Békében pihenje örök nyugodalmát, örök világosság fényezze menyei útját.

Deák Mihály.

Gondjai vannak autójával! _ írjon erre a dinre: Box 99, Oitawa-Hull

i(lSpec. to OS from the Dept, of Consumer and Corporate Affairs.) Elégedetlen vásárlók, fogyasztók ügyeivel a minisztérium egy külön hivatala foglalkozik. A fogyasztásügyi minisztériumnak ez az irodája gyakran nyújt közbenjárást akkor, amikor valakinek az autójával au-ad gondja.

Hon. André Gullet, miniszter, mostanában gyakran kapcsolatba lépett azokkal a gyárakkal, amelyek Kanadában eladják kocsijaikat. Féltei rólito ta valamennyit, hogy minél több információt bocsássanak rendelkezésére, hogy a hozzá érkező kérdésekre minél jobb válaszokat adhasson. “-Sziámitok arra, hogy hajlandók az autógyárak az együttműködésre, lehetővé teszik, (hogy az autótulajdonosok kétségeik tekintetében tisztán láthassanak.”

A helyzet ugyanis az, hogy az úgynevezett “garanciát” a gyárak és az autóüzletek nagyon gyakran egyénien értelmezik.

Ezt a tarthatatlan szokást szeretné megszüntetni a miniszter, különösen azután, hogy az Automobile Protection Association, egy függetletni montreali csoport, felhívta erre a figyelmét. Ennek a szervezetnek az elnöke, Mr. Edmunston elismerést kapott a minísztertől, mivel azok a problémák, amelyékre felhívta a figyelmet, tulajdonképpen országos jellegűek, tehát átfogó megoldást igényelnek.

Akinek az autó-garancia ügy gyei gondíja varr, írjon érré a címre: The Consumer, Box 99, Ottawa-Hub, KIN &P9.

Believeit.

Cancer can be beaten.

For further Information, I contact your local Cancer Unit. I CANADIAN CANCER SOCIETY i.

Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű

SÁFRÁNY

kapható Kereskedelmi Osztályunknál.

Levesek, mártások ízesítésére.

Ara csomagonként $1.50 szállítással

K.M.U. Kereskedelmi Osztálya

210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6.