Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-06 / 6. szám

A Volt Magyar Politikai Foglyok, Szövetsége akciója letartóztatott papokért A londoni központtal műkö­dő AMNESTY INTERNATIO­NAL nevű világszervezet tudva­levőleg hosszú évek óta fárado­zik azon, hogy a földkereksé­gen bárhol letartóztatott és jog­talanul fogvatartott politikai foglyokat kiszabadítsa, vagy legalábbis — sorsaikra irányít­va a közvélemény figyelmét — könnyítsen helyzetükön. Az AMNESTY INTERNATIONAL mindenkiért szót emel, aki csu­pán politikai, vajgy vallási meg­győződéséért, a lelkiismereti szabadság megsértésével tarta­nak 'börtönben és különleges fi­gyelemmel 'kíséri' a Vasfüggöny mögött, elsősorban a Szovjet­unióiban végbemenő eseménye­ket. A VOLT MAGYAR POLITI­KAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE, mely állandó, szoros kapcsola­tot tart ezzel a világszervezet­tel, ez év első napjaiban levelet küldött amerikai központjuk­nak. A levélben Helcz Tibor, a Szövetség elnöke felhívja az AMNESTY INTERNATIONAL fegyelmét két, Magyarországon fogvatartott katolikus lelki­­pásztor ügyére. Dr. Lénárd Ödön és Dr. Szigeti József lel­készeket hónapokkal ezelőtt “engedély nélküli hitoktatás” vádjával tartóztatták le és tart­ják őket azóta is börtönben. A levél megjegyzi, hogy mindkét katolikus pap már má­sodszor szenved rabságot a kommunista diktatúrában. A- mikor a koholt vádak alapján évekkel ezelőtt ráiju'kmért bör­tönbüntetés letöltése után sza­badultak, a hatóságok megtil­tották nekik, hogy hitoktatói tevékenységet folytassanak. En nek ellenére Dr. Lénárd Ödön és Dr. Szigeti József magánla­kásukon tartottak hittanórákat iskolásgyermekeknek, mig fel­jelentés folytán a rendőrség új­ra le nem tartóztatta őket. A VOLT MAGYAR POLITI­KAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE elnökének levele rámutat arra, hogy a magyar hatóságok eljá­rása szöges ellentétben áll a helsinki nyilatkozattal: a “de­tente1'’ ellenére a kommunista országokban kíméletlenül üldö­zik a vallást és elnyomják a lelkiismereti szabadságot. A le­vélben Helcz Tibor elnök tudo­mására hozza a világszervezet vezetőségének, hogy a VOLT MAGYAR POLITIKAI FOG­LYOK SZÖVETSÉGE 15)76 ja­nuárjában Dr. Lénárd és Dr. Szigeti római katolikus lelki­pásztorokat a “Hónap rabjai­nak” nyilvánította. Ez a világ- I szervezet Londonból meghirde­tett “PRISONER'S OF THE MONTH” című kampányának szellemében történt. Befejezésül kéri a levél, hogy a világszervezet forduljon a két elitéit ügyében a magyarorszá­gi kormányhoz és kövessen el mindent, hogy Dr. Lénárd Ödön és Dr. iSzigeti József vissza­nyerjék szabadságukat. S. GY. A BIBLIÁBÓL “Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legye­tek erősek. Minden dolgotok szeretetben menjen végbe. (Pál 2 lev. Korintliu-iak 16-13, 14.) OTTAWÁBÓL JELENTIK: Erősen bírálják a miniszterelnök kijelentését — JOHN BEST. — (Canadian Scene) — Nagy I zást” emelgetett a miniszterei-ORVOSI KUTATÁS MANITOBÁBAN F. S. MANOR (Canadian Scene) — Egy közelmúltban befejezett felvé­telből világosan kitűnik, hogy a manitobai orvosi fakultások aránylag sokkal több kutatási , alapot kapnak külföldről, mint más tartományok fakultásai. Dollárban kifejezve: minden manitobaira 4 dollár 8 cent jut ebből a külföldi pénzből. A manitobai orvosi fakultás­nak szerencséje volt, mert rend kiivül sok tehetséges, tudós kutató telepedett oda. Olyan emuerek, akik között világhírű szaktekintélyek is akadnak. Vannak közöttük született ka­nadaiak, de még többem a vi­lág különböző országaiból ke­rültek oda. A minit év decemberében A- merikából 500 ezer dollár érke­zett Dr. Rebben Cherniack munkájára, -a légzőszervi meg­betegedések kutatására. A -Manitoba Cancer Founda­­tion-nál kutatást Dr. L. G. Is­rael irányítja. Ez a munka o­­lyan nagy jelentőségű, hogy mind a kanadai kormány, mind pedig a National Cancer Insti­tute nagy összegeket ajánlott fel új épületek emelésére, ahol fizikusok, immunilógusok, rá­­dióterápisták, virológiuisok, pa­­tológusok, kiokéanikusok, sta­tisztikusok és más fontos tu­dományok művelői tevékeny­kedhetnének. Az ott végzett munka fokoza­tos eredményességéi e jellemző, hogy ma egy gyermek, akiinek “lymphoblastic leukémiája” vau amely — nem is olyan régen — szinte azonnali halált eredmé­nyezett, ima 30-40 százalékos reménye van arra, hogy öt esz­tendős munka után már annyi­ra mennek, hogy megmenthetik az ilyen gyermekek életét. Az immunológia é.én álló Dr. A. Se|hon tudományos hírnevé­re jellemző, hogy Németország­ba, Kínába, Angliába sőt még Indiáiba is állandóan meghívják orvosi kongresszusokra, hogy ismertesse eredményeit. A St. Boniface szivkutató in­tézetben dr. Morley Cohen és dr. Jaroslav Barvinsky olyan, technikát dolgozott ki műtéti beavatkozásra, hogy arra az egész amerikai kontinensen felfigyeltek. Ebben a vonatko­zásiban' vezető tudományos sze­mélyiségeknek számítanak. Az alig egy milliós lakosú, kemény időjárású tartomány­nak sikerült az, amit nagyváro­sok, majd azt mondhatnék vi­lágközpontok nem tudtak meg­csinálni; rengeteg sokatigérő, vagy imár eddig is nagyot telje­sített tudós telepedett le ott. Joggal büszkék erre a manito­­baiak és joggal örülnek ennek az ott lakók, hiszen a kutatások eredményeit — orvosaikon ke­resztül — szinte elsőiként hasz­nosíthatják. port vert fel a miniszterelnök karácsony táján adott televizjós nyilatkozata^ amelyben a gaz­dasági életbe való kormány­beavatkozás fokozódását he­lyezte kilátásba. Nyilatkozatá­ból azt olvasták ki, hogy a sza­bad vállalkozásra alapuló gaz­dasági rendszer végét jósolja. Kommentátorok, politikai ellen felek és a szakszervezetek ré­széről kemény bírálatok érték Truideaut. Még saját pártján belül iis akadt bírálója. (Egyik kelet-ontarioi kerület liberális szervezete levelet küldött or­szágszerte hasonló pártszerve­zeteknek, amelyben felszólítot­ta azokat, hogy foglaljanak ál­lást “a jelenlegi liberális filozó­fia ellen.” A levél megdöbbe­néssel és sajnálkozással kom­mentálja a miniszter elnök kije­lentéseit. A helyi szervezet elnö ke szerint Mr. Trudeau olyan nyilatkozatokat tett, amelyek súlyos csapást mérnek a liberá­lis politikai filozófia lényegére. A miniszterelnök nyilatkoza­taiban egyebek közt azt mon­dotta, bogy a közelmúltban, ér­vénybe léptetett ár- és biérkont­­roll törvény átalakíthatja a ka­nadaiak szokásait, értékítéletét és nagy hatással lesz intézmé­nyeikre. Sokan úgy vélik — mondotta —, (hogy a federális kormány ‘ egy kissé túlságo­san is kemény orvossággal, pró­bálja gyógyítani az inflációt.” Erről viszont másoknak az a véleménye, hogy a tiöínvény en­nél .sokkal több, valójában “messzemenő beavatkozás a giazdasági élet tényezőinek sza­bad megnyilvánulására!, miköz­ben közük a kanadaiakkal, hogy a régi piac-rendszer már nem tudja megállni a helyét.” Persze, a “szabad piac” rend­szer valójában már régen nem is olyan nagyon szabad és az ár- és bérkontrollhoz hasonló intézkedésekkel nem lehet az eddiginél szabadabbá tenni. — “Nem tehetjük tönkre a szak­­szervezeteket — mondotta Tru­deau — nem tehetjük tönkre a nagy vállalatokat sem. Úgy látszik, hogy inkább a kormány kontrollja alá szándékozik he­lyezni őket. Bgy másik nyilatkozatában a miniszterelnök azt mondotta: “meg kell változnia a kanadai emberek és intézmények maga­tartásának. ha' nem akarják, hogy, a kontrolltörvény az ere­detileg tervezettnél hosszabb ideig érvényben maradjon. — Újévi üzenetében is “alapvető (ársadalmi magatartás-válto­nők. Az újságok legtöbbje gyanak­vással fogadta a bizonytalan, kétértelmű kijelentéseket. So­kan megjegyezték, hogy az annyira bírált gazdasági rend­szer soha nem látott jólétet ho­zott az elmúlt 30 esztendőben a kanadaiaknak. Bírálta Tru­­deaut a Szakszervezeti Szövet­ség elnöke, mivel “orwili” láto­mást vetített elénk, — Alvin Hamilton, volt konzervatív född művelésügyi miniszter "* pedig országos választás kiírását sür­gette. — A SZÉCHENYI KAMPÁNY ÁLLÁSA A Széchenyi kampány célja a Torontói Egyletemen létesí­tendő Magyarságtudomán.yi tan szék alapítványának összehozá­sa. Ez nemcsak kanadai-ma­gyar, hanem egyetemes MA­GYAR érdek. A kampány nettó eredménye 1975 végével: ami 3 hét alatt újabb $ 114,800 $ 1,570-el emelkedett. Hozzászámítva a további megajánlásokat, valamint a há­rom év alatt kifizetett költse -| 116,370-re. gebet, a kampány állása 1976 január 24.-én: $ 203,000 Ebhez az összeghez mái' csak $ 85,000 szükséges, (hacsak megajánlásokkal is), hogy a C'é'lösszeg felét elérjük. Mihelyst a célösszeg felét elértük, a kampány tiszteletbeli elnöke, Hon. Pickersgil volt bevándor­lási miniszter személyesen fog­ja felkeresni Kanada miniszter­elnökét, hogy az alapítvány másik felét kiharcolja. Remél­jük, sikerülni fog. De ez első­sorban rajtunk, magyarokon, múlik. Az ALA'PITVÁNY-ra lehet öröik'hagyásokat is tenni. Az adományokat kérjük csek­ken, vagy utalványon, (de so­hasem készpénzben) az alábbi címre küldeni: Széchenyi Society, Inc. 71C-52 Ave. SW. Calgary, Alta., Canada T2V OB5 Emlékművek a québeci országutakon MARCUS VAN STEEN (Canadian Scene) — Az or- ] mékeket vitt a piacra. szág'utakon és közel hozzájuk sok érdekes emlékművet talál­hat a québeci utas. Az hívja fel erre a figyelmét, hogy jól lát­ható helyen olvashatja; “Lieu Historiquie” és láthat egy nyi­lat is, amely tanácsot ad a kö­vetendő irányra vonatkozólag. Ilyen a kis cSinos falu, aminek. Vercheres a neve a Szent Lő­rinc folyó partján, kb. 20 mér­­fö kinyire Monti báltól. Érdemes időt szakítani en­nek a meglátogatására. Jó álla partiban levő régi kőházai a fran­cia gyarmati időkre emlékez­tetnek. A Rue Mádeleime-n is talál az utas “Lieu Historiq.u'e” Rendkívül egyszerű asszony­nak van ábrázolva Madeleine de Vercheres, aki — néhány száz esztendővel ezelőtt — csak nem egyedül, visszaverte, az in­diánok támadását az apja farm­ja ellen. 1692. októberében történt mind ez. Madeleine édesapja katonai szolgálatot teljesített ; Quebec ben, édesanyja pedig, ; legtöbb farm munkásukkal, tér A leány két fiatalabb fivéré­vel és két katonával volt ott­hon. A katonákat egyébként a farm és a család védelmére rendelték ki. 'Miikor azonban megtudták,, hogy iroki indiánok közelednek, a katonák első gondja az volt, hogy puskapor­ral felrobbantsák a házat min­denestül együtt, mintsem az in­diánok fogságába essenek. Eb­be viszont Madeleine nem egye­zett bele>. Bár csak 14 éves volt. a védelem élére állott. Nyolc napig’ védte a kis őr­ség a meglehetősen erős, kőből, épült házat az indiánok ellen. Bár fogytán volt a vizük és é­­lelruiszerük, a lány legnagyobb aggodalma az volt, hogy min­denki el talál aludni a fáradság­tól. Mikorra, édesanyja kisére­­ben, megérkeztek a felmenté­sükre küldött katonák, a védők, a lánnyal együtt, összeestek és aludni kezdtek. A kislány bátorságát a ko­­mányzó, Marquis de Beauhar­­nois. azzal jutalmazta, hogy ^Folytatás a 6. oldalon) MmjTcéng György AZ OTTAWAI HOLLAND ÜZLET VERA FIDLER (Canadian Scene) — A “The Dutch Grocery and Import Store” Ottawában immáron 22 éve van a Veurtjes család tu­lajdonában. Egy saját háziban nyitott kis üzletből nőtte ki magát nagy vállalkozássá. 1974 előtt forgalma javarészét hol­landokkal 'bonyolította le, ma azonban már a vásárlók széles rétege pártfogolja. Az üzletlánc tulajdonosai hetenként kétszer látogatnak meg, vagy 200i Ot­tawa közelében élő vidéki hol­land családot. Johan Veurtjes, az eredeti tu­lajdonos, nyolc esztendővel ez­előtt (nyugdíjba ment, Pietre fia vette át az üzletet. Ok járjanak feleségével minden évben Hol­taiul iába. hogy körülnézzenek és új, érdekes, Kanadában vevőre számítható árúkat talál­janak. 'Mindent próbálnak be­szerezni, amit itteni holland vásárlóik kapná szeretnének az o .azából. Van az üzletekben egy egész sor holland ételkülönlegesség, a különféle Cukorkáktól, bon­bonoktól a sajtokig, csokoládé­­kiig, húsfajtákig, de vannak hol­land takarók, •bébiruhák, babák népviseletben, vannak rézáruk ás .porcelánok és ebhez 'hason­lók. I HA MEG VAN ELÉGE VE LAPUNKKAL M.N..J. E~ MÁSNAK... i A P, N SZ . VAN, — ÍRJON NEKÜNK! — 'Mondom, kár volt a fáradtságért. Operációvá', se le­hetett volna segíteni rajta. Jó, ha a delet ípegéri No, szervusz, sietek, mert .teinge; sóik a dolgom. Tegnap is tizenegy óra után Kermitem1 haza. — Nem. megy be a nagyságos asszonyhoz? — Lehetetlen. Kézit csókoltatom. A szán tovább csilingelt. Oltó szomorúan szegte le a fe­jét. — Hát akkor v)é)gie. Bohus Gyúrónak, — gondolta. No, maid Ondi ej; beáll a helyébe ... — iHö, Sanyii! — hallotta ekkor. Visszafordult. A doktor klábált rá. — Málinlkót tegnap Pestre vitték. Beteg. — hallotta a ; zélfúváson kér észtül. — Micsoda? — kérdezte, azt se tudva, hogy mit is'kér­dez. — Hgva? — Málilnkó . . . Bavross-utca ... Klinika — göprődtek hozzá a szavak. Csak bámult, bámult. Mint valami álomképet, úgy látta GüJzti bácsi visszazökkenő alakját s a csengők muzsikája szag­gatottan ért hozzá. Futni kezdett a szán után, de néhány lépés után ellankadt. Leejtett fejjél baktatott. Málinkó, Barros-utca, klinika, — kóválygott az agyában s ment, azt se tudta, hová, azt se tudta, miért. -Egyszerre ott találta magát a kastély fel­járója előtt. Joztó akkor kanyarodott oda a szánnal Dúsné pedug Lka nénit kiférte kifelé. > —- Boh.uiséktől jcin? — kérdezte Dúsné. — Ne-eim ... Guszti bácsival találkoztam. — Nem jön be- Mit mondott? — Vége . .. Hogy vége. Hogy nem lehet Gyúrón már segíteni. Hogy a delet se éri meg — és Lka néni cipőjére bá­mult, miMlha azon is azt látna: Barro'sis-utca, klinika. — Szörnyű! Szörnyű! — sopánkodott Ilak néni. — Na, l a tudtam volna, hogy Guszti itt van «a szánnal, inkább vele mentem volna. Búcsúzikodás következett. Utána Oltó kiment a kapun s újra, Bohusékihoiz Indult. Az egyik portán disznót öltak. nagy sürgés-forgás volt; a kerítés réséin gyerekek bámultak be. Egyiknek kendő volt a fején, akárha lány lett volna, a másiknak ócska szairmakalap a búbján, fehér madzaggal lekötve, hogy a — 141 - ............... Winnipeg, Man. 1976. február 6. 3 A politikai gengszierumus forrása Azok a politikusok, akik a a nyugati államok szervezeteibe bevannak épülve és a kommu­nista államoknak átjátszák a gabomafölösleget, az ipari titko­kat, akik üzletnek kereskedel­mi szerződéseknek nevezett csalásokkal nagy értékeket jut­tatnak át, akik a detente ürü­gyén bomlasztják a nyugati ál­lamok gazdasági és katonai eretiét értik a dolgukat. Hon­nan tanúiják, ki irányítja őket? Hol van a népbolonditás a bom­­lasiztás, az elnyomás tapaszta­latainak tárháza, ahonnan a szovjetbarát irányzatok politi­kusai a módszereket kapták? Ez a központ a Szovjetunióiban van. A szovjet vezetők gondol­kodásmódját jó) mutatja a kö­vetkező levél, melyet Lenin 1920-ban küldött Csileserin kül­ügyi népbiztosnak. Kivonat a levélből: “Évtizedes szzámfcivetettsé­­gem alatti megfigyelésem ered­ményeként, meg keil álkupita­­nom, hogy Nyugat-Európa és Amerika úgynevezett kultúrá­­lis vezetőrétegei egyszerűen képtelenek a jelenlegi politikai helyzetet és a tényleges erővi­szonyokat helyesen megítélni. Ez a vezetőréteg néma és süket (süketnéma) és velük szembe­ni magatartásunknak ezen az alapfeltételen kell nyugodnia. a. ) Hogy a süketnémákat megnyugtassuk (ifiktiven), ki kell jelentenünk ,hogy kormá­nyunk és kormányiszerveze­­' teáink másfelől pártunk, a Polit­büro és a Komintern között vá­lasztóvonal áll fenn. Az utób­bit különösen ki kell emelnünk ti. azt, hogy a Szovjetunióban különböző egymástól független politikai csoportosulások létez­nek. A “süketnémák” ezt elfog­ják hinni nekünk. b. ) Azt a kívánságunkat kell kifejezésre juttatnunk, hogy a­­milyen gyorsan lehet kapcsola­tokat szeretnénk felvenni a ka­pitalista országokkal, mégpedig a kelügyeik'be való beavatkozás abszolút kizárásává;. A “süket­­némák” ezt is elfogják hinni nekiütik. Oda lesznek tőle és ajtókat nyitnak számunkra. E- zeken az ajtókon át csempész­­szűk be hozzájuk a Komintern és a párt küldötteit, még pedig, mint diplomáciai, kultúrális és gazdasági képviselőinket. Igazat mondani burzsoá elő­ítélet. A hazugságot a kitűzött cél igazolja. A kapitalisták és kormányaik szemet fognak hunyni tevékenységünk felett. Ilymódon nemlcisak süketné­mák, hanem vakok is lesznek. Kölcsönöket bocsáljtianak ren- I delkezlésünkre, melyek segitsé­­! gévél támogatjuk az ő onszá­giaiKuan működő kommunista partosai. Szalditani fogják ne­­kuuK a nálunk hiányzó anya­got es a technikai tudást. Ők fogjak feiepiteni ilnadi iparun­kat, melyre a jövőben szüksé­­guiiK. lesz győzelmes támadá­­sonnkhoz ellátóink ellen. Más szavaKKal erőlködni fognak, hogy sajat pusztulásukat elő­­mezzen. (Lenin müven) Lenin a politikai gen|gsztenz­­mus magaistfoku példáját mutat­ja be e iieVéliel. Azt azonban nem említi, hogy a nyugati kor mányokat a nép választja. A közvéleménynek nyugaton dön­tő befolyása van. Nyilvánvaló, hogy egy kíméletlen diktatúra vezetőjének kellemetlen válasz­tásokról beszélni. Mit mond Lenin e levéllel ? Azt mondja, hogy a nyugati közvélemény süket és vak. Nyugaton ugyképzelik el, hogy a Szovjetúmó vezetőivel megál­lapodásokat leihet kötni. Adnak a jóhirükre, becsületükre, meg­bízhatóságukra. Neim tudják, hogy a kommunista diktatúrák vezetőrétegei elszánt gengszter bandák, akik milliókat fosztot­tak meg földjétől, pozíciójától, a szabad érvényesülés lehető­ségétől. Egy óriási rabszolgabi­rodalom kíméletlen, diktátorai, akik olyan megrémítve tartják tömegeiket, hdgy azok még sa­ját gyermekeik előtt ssm mer­nek nyíltan beszélni. A kommu­nista rendszer bukása félelme­tes veszély a kommunisták szá­mára. Irtózatos és beláthatatlan, kö­vetkezményekkel jár a nyugati közvélemény ostobasága. Né­hány televíziós jelenet és han­­dabandázás, niéhány szovjet zsoldban álló, vagy megzava­rodott politikus hangzatos írá­sai alapján olyan politikai erő­ket juttatnak hataiömra, akik nem azon tevékenykednek, hogy a kommunista terroráha­­mok népei felszabaduljanak ha­nem azon, hogy saját országaik is kommunista uralom alá ke­rüljenek. Ideje lenne, hogy a nyugati közvéleményt ne tud­ják rávenni arra, hogy saját pusztulása érdekében tevékeny­kedjen. Bányai László. KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Plaoe 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C OB9 Telefon: 943-6657 ARANYMÁLI N K ó — Hát persze. De Vugrics bácsi önmagára gondol, öreg ember már. Nem panaszkodik ugyan, de én tudom, hoigy sokat bajlódik a csúzával, és szeretne egy kis könnyítést. Sok a mun­kája, kivált tavasztól kezdve. Ott a major is a Sielinkán ... De ö nagyon megkedvelte magát, bízik magában. Én éppen csak mug említem, amit a vacsoránál mondott ... Gondolkozzék í ajta . . . 'Persze, nefelejtse a saját érdekeit, a pályáját . .. Dúsné egy papirosdarabot csavargatott s már huzamo­sabb ideje nem nézett fel. De a “pályája” szó valahogy igen különösen csendült'el az ajkáról, és megütötte Oltót. Minden gondolat elhagyta, furcsa, nehéz érzés hömpölygőit végig rajta, ési öeszeszoritotta a torkát. — Pályáját, — morzsáiigatta a szót magában s a vizsga csúfsága kínosan nyomta meg. Nem, erre nem volt jó gondolni. Dúsnéra nézett, lehajtott fejére, az élesen megteJIaiaó fényre a haján, a papirossal babráló kezére. — Most nem akar rám nézni, gondolta. — Mennyi jóság van benne! Megint kánál valamit, és mindig csőik adna, adua ... A csöndben .rejtelmes*, mély utakra siklott az érzése. Va­lami bizonyosság támadt benne, és a torka kiszáradt. Fölvette a poharat, majd letette megint s egy kenyérdarab után nyúlt. Aztán v giredve' itettejryelvével az ajkát. — 'Mondja, nagyságos asszony, — kérdezte fátyolozott bangót! — mikor tudta meg, hogy megbuktam a vizsgán? Az a«.-:.zony fölnézett rá. Egyenesen, nyíltan.- Mindjárt. A szavából. Abogy a gratulációmat fogadta... És azóta se Ire szélt, róla, — 'mondta halkan s az izgalomtól ok is ieli..gett a hangja. Most nagyon közel voltak egymáshoz érződben. Az ezy­­másiiránti jó ág csordultig nőtt bennünk. Az asszony úgy érezte, lia Gltó most megfogná, a kezét, sírva fakadna. Vagy elolvadna a hőjségitó”, amely az ereiben felgyűlt. Talán silkoltana is, el­ájulna ... Nem, nem voltak határozott gondolatai, elkép'.elései; de várt valamit, maga se tudta, mit, éa körmeit, a tényé e hú­sába vájta. Oltó meg csak ült keményen, egymásra préselte a : ajkát, és nem tudta: pillanatok teltek-e i|gy el, percék vagy még ossza! h- U i, de egyszerre hsaik meglágyult benne vaűacni, köny­­nyitő mozgalmassággal nőtt, áradt, maga se tudta, hogyan érezte magát, éri a szeméből kiszivárgott a könny. — 141 -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents