Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 5. szám

Winnipeg, Man. 1975. január 31. 5 A mullikullura ápolása a kormány állandó politikája!" A kanadai kormány multikultúrális politikájában a Nemzeti Könyvtár többnyelvű könyvszolgálata — mint a legújabb könyvtári szolgálat — felajánlja szolgálatait az összes nemzetiségi kulturális cso­portoknak, azok tagjainak Kanada egész területén. CÉLKIVITELEZÉSEK: A könyvtári szolgálat célja, megszerezni kivár lasztani ésí lajstromozni (katalogizálni) azokat a könyveket, amelyek nem angol, vagy francia nyelven jelentek, vagy jelennek meg, hogy azok a kanadai könyvtári hálózaton keresztül kaphatók legyenek. A könyvek kiválasztásánál feltétlenül figyelem­be veszik, hogy azok témája tartalma útleírá­sok gyermekmesék, ételreceptek), kertészeti útmutatások és néprajzi tárgynak legyenek. Elsőrendű fontosságai a gyermekkönyveknél a származási nyelv, hogy az oktatásnál megőrizze eredetiségét. PROGRAM: A könyveik kiadásában, kölcsönzésében a tarto­mányi és kerületi központok intézkednek. Mintegy 50 könyvet számtaniak a központi elosztóhelyekre, ahonnan azután a tartományi és kerületi köny vtárak gondoskodnak a köny­vek szétosztásáról a helyi szükségleteknek megfelelően. A szolgálat 1975 elején kezdődik egyelőre tíz különböző nyelven: Finn, kínai, holland, német, lengyel, olasz, portugál, spanyol, svéd’ és ukrán nyelveken (kerülnek könyvek kiadásra. További nyelveken megjelenő könyvek minden évben kaphatók lesznek a keresletnek megfelelően. A könyvszolgálat mindent megtesz, hogy kielégítse a nemzetiségi kiuitúráiis közös­ségek szükségleteit ezen oktató könyvek szolgáltatásával. j Ez a tájékoztatás alapvető bizonyítéka a szolgálatnak. További tájékoztatást kaphat a könyvsizoigálattól, vagy w elgondolásait közölheti a tervvel f kapcsolatban. Kérjük Írjon f a könvetkező címre: a► Mőzsi Ferenc modern költészete. A ‘KÉPZELET KERTJEI­BEN” című verseskönyv Ízelí­tőt ad a Jövő) század új költé­szetéiről'. Szeatzője, egy fiatal Titán, alig huszonhét éves, aki miár is forradalmositja az ólombetűket és az eddig irodalmilag hasz­nált szótagos sorok, míves rí­mek, nagy- és kis betűk he­lyett, gondolatát felcseréh rim­­teien sorokra, szabad stílusú versformára, — a szabadság, teljes birtokában. . Viharként betör és ráncba szedi a mai úgynevezett “mo­dem” költészetnek sivatagban élő, gyükértelen kaktuszait is. Költészete égyedül-álló. Ver­seiben elmondott szavai mélyek és igazak. S ezen nem csak olvasói, de költőtársai is el kell gondolkozzanak. Szóösszetételéit a maga e- j gyéni stílusában alkotja. Az e- ' lőtte senki által nem használt meghatározások megdöbben- ■ tőén bámulatba ejtik kortár­sait. . Szertelenségével a csatát megnyerte, mint szilaj hegyi­­patak az erdő mélységes csend­jét. Ezt ma még sokan értik. Nyelvezete, mondattani szer- '■ kesztése, a szavak összetételé­ben sokak előtt még ismeret­len. Petőfi, Arany és Vörösmar­ty, majd az oltárnak következő nagynevű költőink versformái­hoz szokott hozzá századunk, — ezért tűnik még idegenszerü verseiéinek a “MóZSr’-féle új irodalmi forma. Egy azonban bizonyos, és azt, el kell ismerni, hogy e for­radalmasítás után, a Mózsi Fe­renc által elindított úton, a mai modern költészet új korszaká­hoz ért. Meat ezután el kell húlljanak az istentelenek! és er­kölcsi mocsárban fetrengők, a lélek nélküli szavakkal! MÓZSI FERENCET senkinek nem kellett felfedezni! ö jött, mint élő szikra, Istenben vetett j hittel és a jövő század reme-; * * * A “KÉPZELET KERTJEI­BEN’’ cimii könyv megrendel­hető a költő cimén : M*>ZSI FE­RENC, 344. Monte Vista Ave., apt. 10. Oakland, California, 94611 U.S.A. és dr. Fabó Lász­ló, 22. Hancock St. San Fian­­oisco, California, 94114, UjS.A. Valamint a Kanadai Magyar Újságnál. Ára púiba kötésben $5.—, vászon kötésben $10.— dollár. 356 A History of Hungary as well as by the discipline and excellent equipment of the German army itself. The first danger arose with the attack by Russia, whose northern armies were stopped by Hindenburg in East Prussia. On the south, the Russian “steamroller” was halted in December 1914, at Limanova and finally settled on the natural barriers of the Carpathians, de­fended by the masses of nameless Magyar peasants. In the meantime the fortress of Przemysl, in the evacuated Austrian province of Galicia, manned by 100,000 men, mostly Hungarians, finally had to surrender to the Rus­sians after a long siege that exhausted all supplies. Early in May 1915, the armies of the Central Powers under General von Mackensen launched a successful offensive and broke through the Russian line at Gorlice, thus relieving the Hungarian frontier from Russian pressure. Warsaw, capital of Russian Poland was captured, an event which prompted the suggestion of Andrássy, on behalf of Hungary, that an independent Poland be created which could join the Monarchy as a third state. Tisza, a devotee of Dualism, did not consider the plan feasible in this form and, anyway, the Germans had their own plans for the occupied territory. On the southern front, the first attacks in 1914, led by the Czech general Potiorek and the Austrian Frank, known for their useless sacrifice of troops, were com­plete failures. In the fall of 19.15, Bulgaria, too, joined the Central Powers with the stipulation that an ener­getic offensive against the Serbs be begun. The large­­scale Austro-Hungarian campaign under General von A “LITVÁNIÁN DAY” RÉSZTVEVŐI WINNIPEGEN. ÜLÖK balról-jobbra: Mr. V. Januska és Mr. M. Januska __ Father Kolbis — Missionair Tadarawska, Mrs. Tamasaitis, Missionair Balkunnas, Mrs. Snikeris és Mr. Snikeris__ÁLLÓK: Mr. Joe Demeracka és Father j. Bertasus, President of the 20th Litvánián Day 1974. Az ünnepély a Malborough Hotelben volt. 97 évei élt "menlőangyaiunk" (Folytatás az első oldalról) Demokrata létére Congress­­woman Jenckes Roosewelt el­nökkel is szembetalálta magát, amikor a Fehér Ház külpoliti­kai előnyöket remélve “szalon­képessé” tette a kommuniz­must. A bátor képviselőnő cikk­sorozatát, nagy napilapok tu­catjaiban olvashatta Amerika •népe. Sokan emlékeznek ma is, hogy különösen a felsőoktatás, a vezető állásokra képző egye­temek és főiskolák baloldali megmételyezésével fogja a nem zetközi kommunizmus aláásni az Egyesült Államok jövőjét, A- mitiőfli Virginia Jenckes 4J évvel ezelőtt óvta az Újvilágot — íme bekövetkezett ... Miután a félmilliós lélekszá­mú indianai 6-ik választókerü­letet három cikluson át képvi­selte, C o ngiressw o man Jenckes ! csak látszólag vonult vissza. A politikától igen, de az ember­­baráti tevékenységtől koránt­sem. A fővárosi Vöröskereszt Központ önkénteseként folytat­ta áldásios tevékenységét; éve­ken át irányította a vér-ado­mányok gyűjtési akcióját és felbecsülhetetlen azoknak a száma, akiknek életét megmen­tette. A második világháború (hajótöröttjeiről, aJhol csak te­hette, különös előszeretettel gondoskodott. Sohasem azt te­kintette, hogy ki melyik olda­lon harcolt, hanem (hogyan és miként lehet a sorsán enyhíte­ni. Amikor puerto-ricói terroris­ták sortüzet adtak a Capitol­­ban ülésező képviselőkre, töb­beket kritikusan megsebesítve, Congresswoman Jencft.es tobo­rozta a Véradományozókat. El­sőnek ‘ ‘ mentőángy álunk” Wa­shingtonban élő magyar bará­tai, a nemrég elhunyt Kardos Talbot Béla, Dr. Wagner Fe­renc történész és. e sorok írója nyitották meg az életmentők hosszú sorát Ily módon foly­! tathatta munkásságát a nem­zetünk érdekében oly sokat : tett Alvin Bentley michigani ! képviselő, aki az amerikai dip­­; lomáciában teljesített azelőtt ■ szolgálatot és a háború utáni években Budapesten, mint a­­merikai konzul, segített szám­talan honfitársunkon. A halál torkából többszörös vérátöm­­lesiztíéssel visszarántott ameri­kai honatyák: azóta is élharco­sai a magyar ügynek. A Virginia Jenckes felkarol',a magyar menekültek ma is imá­ba foglalják nevét. Mert nem csupán a Vasfüggönyön innen, száz veszedelemmel szemben szabadföldre jutás volt a mene­kültek gondja, hanem a tábo­rokból további újéletkezdés is bonyolult nemzetközi bürokrá­ciába ütközött. A protestáns képviselőnő azonban katolikus paptanárok részére is lehetővé tette a bevándorlást, ihogy hiva­tásukat tovább folytathassák. 1956-ban, akkor még közei 80 esztendős (kora dacára sze­mélyesen kereste fel Ibcldog emlékű Rozsály Ferenc piarista hlázfönökkel a Capitolban azo­kat a szenátorokat ésl kong­­ressmeneket1, akiktől a vacillá­­ió koi’mány tehetetlenségének ellensúlyozása volt remélhető. Ha több mint 10 nap állott vol­na rendelkezésre, a magyarság washingtoni “mentcángyalá­­nak” közbenjárása, bizonyára eredménnyel járhatott volna. Közülünk utoljára Dr. Irányi A. László piarista provinciális kereste fel ezt a rendkívül mü­veit, hallatlan energiájú és min­ien nemes célt oly lelkesen tá­mogató amerikai Nagyasz­­szomyt, akinek sírja felé szál! sok) feledhetetlen élményünk, megannyi könnyes gondolatunk a Wabash River menti temető­be. Ápolja valamennyiünk élő virágkoszoru gyanánt e nemes­­lelkű matróna emlékét! Báchkai Béla. Hungary in the World War 353 formed of this either. He did not regard further diplo­matic negotiations impossible even after the ultimatum. There was no longer a chance to stop the fast-moving events. Russia, which considered Serbia an advanced base for its imperialistic plans, mobilized. One fateful step led to the next. The First World War broke out. There have been numberless arguments about the re­sponsibility for the war; and the problem is too com­plex to be sufficiently explained on the basis of single factors and by the attitude of single personages. It can be definitely established, however, that, in the light of available documents, it is impossible to brand Hun­gary’s prime minister, who opposed to the limit every step that could lead to a general conflict, as “one of the great fomenters of the Great War.”1 This charge was, perhaps, credible during the World War, for Tisza did not resign in the crucial hour, did not leave his post and did not defend his actions. When the war that he did not want broke out, he courageously undertook also the new difficulties and responsibilities. “In my heart, every war means misery, devastation, and the suffering of innocent women and children”, he wrote to one of his relatives. “It embitters my life that I have tasks, in the manage­ment of such a monstrous conflict. . . . My conscience is clear, however. Already the noose, with which they would have strangled us at a favorable moment, unless we cut it now, had been thrown around our neck. We could not do otherwise. But it agonized me that we had to do as we did”. 3R. W. Seton-Watson in the Contemporary Review, March 1918. á Nemzeti Könyviár (The National Library of Canada) is résztvesz a multikulturális programban. DR. ÁGOSTON EDE: ÚJ KORSZAKUNK KÜSZÖBÉN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents