Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 5. szám

na minket is eliúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja TÖBB MINT 11,600 C.N.R. ALKALMAZOTTAT BOCSAJTOTTAK EL Franciaországban tárgyal . Egyptom elnöke PARIS. — Anwar Sadat Egyptom köztársasági elnöke az elmúlt hétfőn Franciaország ba érkezett, ahol háromnapos tárgyalást folytatott Valery I Giscard d’Ért aing francia köz­­társasági elnökkel. Beavatott körök értesülése szerint, Sadat fegyvereket, Mi­- rage jet liarcigépeket és tanko­kat akar vásárolni a franciák­tól. Viszont a franciák — bár pénzre lenne szükségük, — elő­ször politikai téren próbálnak békés állapotot teremteni a Kö­­zelkeleten. Mindkét részről ígéretet tel­tek a tárgyalás folytatására. MOSZKVA f£l Folyik a tárgyalás a mozdonyvezetőkkel Egyes vonalakon munkába álltak a törvénytelenül sztrájkolok — Szerződés szerint májusban jár a béremelés, de a moz­donyvezetők jan. t-iői visszamenőleg követelik azt Glaj-lermeiő és vásárló orszá gok vezetői konferenciáznak MONTREAL. — A Canadian- National Railways vasuttarsa- j ság, a Brotherhood of Locomo- : tive Engineers szakszervezet ve • zetőinek tudtával, mintegy 3000 i mozdonyvezető abbahagyta a : munkát az elmúlt pénteken és | beteget jelentve, néhány távol- j sági kisebb vonalat kivéve, a fő- j útvonalon teljesen megszűnt a j , forgalom. j Fentá szakszervezetnek csak ! májusban járt volna le a szerző­dése a vasúttársasággal, de mi­­! vei .az azonos szerződéslsel ren­­; dlelbező szakszervezetek már ja | nuár 1.-től megkapták a fizetés | emelést, Így ők is ragaszkodnak | ahhoz. — Hétfőn egyes lielye­­j ken már szolgálatba léptek a DIÓSZEGHY TIBOR: mozdonyvezetők, de még k)b. 1.500 beteget jelentve, nem je­lent meg munkahelyén, A CN szószólója szerint Ma­nitoba északi részén s a préri sza kaszon már munkába álltak a mozdonyvezetők, tartva attól, hogy esetleges bíród végzés alap ján kártérítést kell fizet i iök a vasúttársaságnak. ALGIERS. — A világ legna­gyobb olajat szállító országai­nak megbízottai előzetes tárgya | lást folytattak az olaj-krizss megszüntetése érdekében. A US ugyanis egy közös kon feienciát szeretne összehozni a vásárló és szállító országok kő zött, hol megtárgyalnák a világ békét és gazdasági életét ve­lyeztető olajválságot. Algeria energiaügyi mir.fcizte­­re, •— Belaid Abdesi Salam — a. fenti ideiglenes konferencián felhívta az Organization of Pet roleum Exporting - Countries (OPEC) képviselőit, utasítsák vissza a US International Ener­gy Agency tervét, mert az az OPEC országok ellen irányul. Gyilasz Mozskva beavatkozástól fél Több francia lap közölte ol­vasóival a moszkvai közbizton­sági állapotokra jellemző követ­kézé hirt: Félnek a moszkvaiak . . a szovjet fővárosban már egy hó­napja keringenek kósza hir.k nagy számban előforduló gyil­kosságokról. Az elmúlt napok­ban öt hivatalos jelentés erő­sítette m-egi közvetve a hit va­lódiságát. Ezenkívül a szovjet V'jhób:'.!' szőkédéi eliénöoii szántén lehetett olvasni e -bűn­tényekre'], bár a jelentés -cáfol­ta azok megtörténtét. A dolog október elején kez­dődött. miklor Moszkvában mű­ködő nyugati újságírók meg­tudták, hogy egyes vái osrészek lakói nincsenek biztonságba.n, inert “nagyszámú niegisizökött rab garázdálkodik, megtámadja a járókelőket s elveszi tőlük igazolványaikat”. Október közepén egy Maszk - va közelében áthaladó rabszál­­litó vonatról szöktek meg á.li­­tólag a gonosztevőik miután tiz iő)rt lemészároltak. Ezekkel e­­gyütt mintegy száz -bűnöző ve­szélyezteti a moszkvai utcák biztonságát.. Ugyanakkor egyes moszkvaiak arról panaszkod­tak, hogy “szökött foglyok” a sötét utcákon egyediül járó nő­ket támadnak meg s a vár isi ligetekben szintén nőket gyi - feolnak meg. A hatóságok tagadtá k, hogy egyes bűnözőknek sikerült rieg szökniük, de a legfelsjőlbb szov­jet október 29.-én kitüntetett egy rendőrt, amiért az egy-két emberölésért felelős gonoszte­vőt Jetai (áztatott. Ez a hit a “Vecsemaja Moszkva” c. lap­ban látott napvilágot. A mik­éin* ói földi hirügynoksr gél hivatalosan közölte továb­­bá, hogy letartóztattok egy sző­ke fiatalembert, ki több nőt gyilkolt meg. Nem hivatalos források szerint ez a “szadista gyilkos” 11 izbein ölt meg nő­ket. November 3.-án a milícia e~ gyik tábornoka a televízió előtt is beismerte, hogy egy bűnöző október elején két személyt gyilkolt, meg, de a -nép köré­ben terjengő hírek szerint már a 15-dlilk áldozat is belehalt sé­rüléseibe. Karhatalmi megerő­sítés érkezett további Lenln­­grádból Moszkvába . . . Az épületek és ‘ lakó'blokkok külön Őrséget szerveztek sok­felé, kik a bejáratoknál állan­dó ügyeletes szjolgálatot telje­sítenek. Annyi biztos, hogy a Uj szókinccsel bőfvült a “hasz i nos idióták” (Lenini) politikai | szótára. A “kritikus demokra- I ták” kifejezéssel. Az “időszerű” í irodalom szélsőbal toliforgatói, a “közvéleményirányitók”, sőt Lilán magiul- a m -vélemény” (!?) “kritikus demokratáknak” nevezik — óvatosan — azokat a demonstráló, bozontos hajú “elégedetlenkedőket”, terror.s­­| tákat, bankrablókat, akiknek i politikai célkitűzései sokkal in­­| káb:b a demokrácia és minden | társadalmi rend totábs megdőli j Lésére, mint annak kritizálásá­­! ra irányulnak. Világméretű jelenség ez! É- legen szembeötlenek Franciaor­szágban ugyanúgy, mint Olasz­országban. a Német. Szövetsé­gi Köztársaságban, vagy Ang­liában. Amerika sem képez ki­vételit. Csak ott nem kritizál­nak ezek a “kritikus demokra­ták”, ahol a demokrácia kiiti­­zálására minden ok és alap meglehetne: a népi demokrá­ciákban! Mert tudat alatt érzik s lépten-nyonion látják, hogy Congresswoman VIRGINIA B. JENCKES, R.LP. 97 ÉVET ÉLT "MüIŐANGYALUNK" Az Egyesült Államok mépsü-i tette el 1920-ba.n férjét, akihez rüségi középpontja Indiana ál­lam; annak is Teere Haute ne­vű városa, melyet még: francia prémvadászok alapítottak. On­nan küldte múlt héten 4,2000 tag-ujságjánato országszerte a United Press a ránknézve szo­morú hirt: Je nők es Virginia, a menekült magyarok (hathatós pártfogója, a washingtoni kong l ess'zus 'három cikluson át ki­emelkedő, rendkívül agilis tag­ja, jobbéletre szend/erült. Ös telepes angolszász, protes­táns episkopális család sarja­ként, 1878-ban született. Apja, a szénbányákkal és farmokkal körülvett, számos iparral ren­delkező város egyik verető pol­gáraként a messze földön hires St. Maay of the Woods közép­iskolában neveltette leányát. Victoria azonban nem csupán kitűnő tanuló, hanem rendkívül házias, gyakorlatias tehetséget i * elárult. Karácsonyi és nyári szünidejét nem csupán a család Wabash folyómenti mintabirto­kán töltötte, hárem sorra láto­gatta a környékbeli bányákat, gyártelepeket, embertársai sor­sa iránti őszinte érdeklődésé.- ő! tévén tanúságot, amikor a bá­nyászok, munkások sorsa, é­­leUehetőségei iránt érdeklődött. Boldog házasélet után vesz­diákkori szerelem emlékei is fűzték. Virginia ekkor család­ja ügyeinek intézésién felül egy­re inkább belekapcsolód1.:tt a humanitáriánug mozgalmakba. Majd az indianai fi-'.k választó­kerület demokrata pártjának felkérésére 1932-ben, mint a középnyugat első női képvise­lőjelöltje indult közéleti pályá­ra. A depressziós években erős kommunista párt elnökét, Eu­gene Debs te.i relhautei moz­­donyfütőt léptették fel ellene; Mrs. Jenek es azonban óriási többséggel győzött, a munka­nélküliek tömegei is emlékez­vén, hogy már fiatal: korában is mennyire szivén viselte em­bertársai jólétét. washingtoni kongressar i A tagjaként fontos szerepet vitt a munkanélküliség csökkenté­sére javasolt kormányintézkedé sek törvényerőre emelése érde­kében. A szükségmunkákat lé­tesítő' Works Progress Admi­nistration, a szellemi munkáso­kat foglalkoztató Federal W.iit- I era’ Project, a fiatal legények- I ke! erdőtiszti‘.ás és hasonló kü­­! Ionban elhanyagolt teendőket ' fizetés ellenében végeztető Civi­­j lián Conservation Corps létesí­tésében oroszlánrésze volt. Nem ! kis mértékben ennek köszönhe­tő, hogy a kiét. világháború kö­zött a városok lakosságát nem fenyegették utonállók, az er szakosságok, gyilkosságok, ká­li itós zerhasz náiat pedig .ritka­! sá g számba mezt. : (Folytatás az 5. oldalon) ott nem babra megy a játék, ott nincs bolondoknak kijáró sza­badság, ott nagyon is komolyan veszik, -— legalábbis a szovjet őshazában, — a haza, a .haza- | árulás, a rendfelforg. -tásra irá-! nyúló cselekmé-i, h * fogaim áj,, seit mi több, egyoldalúan komo-, lyan! Ezzel az uj ideológiai kifeje • | zéssel a népbutitás és, népiéi- | revezetés égy uj szakaszához érkeztünk világszerte. Sikerült az emberi rend és társadalom ős-ellenségéről, a kommuniz­musról alkotott ijesztő, megdob i bentő s a népiélek és népfelfo­gás legmélyéig ható elkéípzelést elfogadhatóbb alakban prezen- ; ! tálni. Hiszen a “kritikus diemok | ráták” kifejezés alatt minden mást érthet a jóhiszemű, vagy sokszor már bárgyú közvéle­mény, csak aizt nem, ami való­jában az álcázat mögött húzó­dik: véreskezü anarchistákat, rendbontókat, minden meglévő el- és kipusztitását, anélkül, hogy bármi koncepcióval ren­delkeznének egy uj, az eddigi­nél szebb, emberit b rend megvalósítása, felépítés e ! érdekeben. | Ez az új kifejezés egyben Ör­­■ dögi tilalomfát is jelent. Mert ! ki merne egy nyugati demok­­! ráciában komolyan fellépni a 1 demokrácia “kapitalista kinö­véseit” kritizálókkal, a “kriti­kus demokratákkal” szem­beni? ! Csak a hidegháborús ka­landorok, az örök tegnapiak, a begyepesedett fasiszták, akik­nek “kiradirozása” az emle.i társadalomból minden “kriti­kus demokrata” s egyáltalán minden demokrata elsőrendű kötelességéhez tartozik. Egy új ideológiai félrevezetés partizámtevékenységéről van itt szó, a gondolat- ö- szólás­szabadság demokratikus lobo­gója alatt. Itt húzódnak meg a­­zok a szószátyár munkakerü­lők. akiknek nincs merszüte és jellemük a színvallásra! Akik nem mernek sem demokraták, sem kommunisták, sem pedig fasiszták lenni, hanem mind­egyikből egy kevés, mindegyik­­bői csak annyi, ami nem kény­szerít állásfoglalásra és felelő­­ségvállalásra! Ami a mások zse bén való 'here-életet lehetővé teszi, anélkül, hogy a humaniz­mus agyonbecézett szellemé­ben! bárki is felelősség,se vonhat ná, becsületes produktiv mun­kára kényszerithetné őket! S ezek az ideológiai koktail-kéve­­rők, ezek a terminológiákba bó­dult Ismus- ópium isták, minden államrendszerre nézve egyfor­mán veszélyesek: a ciemokrá­riákra ugyanúgy, mint a kom­munizmusra s annak minden formájára. Miért ezek az “élet­­művészek”, .ezek a test.', sz 1- lemi és erkölcsi korcsok, min­denütt, mi ndenre és mi üdénk­re veszélyt, pusztulást jelente­nek, aki és ami a természet1, vagy emberi rend és törvények alapján áll és tölti be elhiva­tottságát! Ezeket a “kritikus demokra­­(Folytatás a 4. oldalon, (DIE WELT, 1975. január 6.) — MiiLovan Gyilasz, ki mindig a leghevesebben és legszc v - délyesebbeiT bírálta a Szovjet keleteurópai hegemóniát célzó politikáját s Tito egyezkedéseit Moszkvával, most attól' fél, hogy Tito halála után — vagy, ha letűnne a politika szinpadá­­:ól — a Szovjetunió be lói,! a­­vatkozni Jugoszláviában, hogy ott a szocializmust “megment­se”. Ezt a véleményét egy olasz sajtóügynökség előtt fejtette ki — majd a hírközlő iroda a mi-i lánói “11 Giornale” c. lapban közölte a nyilatkozatot. /Gyilasz ezt mondta: “Szá­munkra a veszély nem a szov­jetbarát elemek részéről jöhet, hanem saját magunk belső e­­gyenetlensége felől, a nemzeti­ségek, az ideológiai és politikai viszályok oldaláról. Nem hi­szem, (hogy a Szovjetunió köz­vetlen katonai támadást íóg in­tézni ellenünk. Zűrzavar és szer vezetlenséig esetén azonban a­­zon a címen törhet majd be hozzánk, hogy a “szocializmust í megmentse”. — Nyugtalanság a jugoszláviai albán kisebbség körében Romlik a viszony Belgrád és Tirána között Rakétához ju.ottak a horvátek (Valeurs Actuelles, 1974. dec. 29.) — Bonnban nagy -nyugta- j lanság uralkodik, mert a n es- j saui amerikai hadianyagraktár- I ból eltűnt 94 harckocsik ellen alkalmazható .i akéta. A biztonsági szervek először a Baader-bandához közelálló a­­narchistákat gyanusitották a rakéták ellopásával, de később meggyőződtek róla. ihogy hor­­vát nacionalisták követték e' a lopást. Azt viszont múg nem tudjá':, hogy az elrabolt -a-ké-ták meg­érkeztek-e már Jugoszláviába, ahonnan a hóivá t földalati m z galom tevékenységének me g­erősödését jelentik. Prisztinálból, a délsizerbia i Kosovo tartomány fővárosából, — mely tartományban/ nagy tönbségLen kisebbségi albánok laknak a autonóm területnek számit — lassanként hírek ér Keznek Beigrádba s uj megvi iágitástba helyezik a nemrég súlyos bcirtönbünitftésre elítélt 5 albán tüntetővel kapcsolat s hivatalos jelentéseket az otta ui egyetemen történt tüntvtí­­sekről és zavargásról. Most ar­ról is- érkezett értesülés, hogy a mohamedán Bairam-ürwicj) alkalmából az új év k zdeté.i a prizstinai egyetemen albán nacionalista tüntetésekre ke­rült sor s azokban k’b. 400 em­ber, javarészt egyetemi hallga­tó, vett részt. Mivel a helyi biztonsági szervek főleg, benn­szülött akáiiol bóil állanak, s bennük a hatóé ág nem nagyon bízik meg. megerősítésül szerb inilicia-iagokat rendeltek ki ki Prisztinába a szerb Nis és Kragujevác városokból. Az e­­gyetem te nn inck falain olyan feliratok álltak, melyeik, lázadó kijelentéseket tartalmaztak, él­tettek Enver Hodtzsa albán párt vezért, sz dala a.cták Titót. Kar­deljt és Bakarics jugoszláv Ve­zetőket, valamint a kosevói tartomány Albániához történő visszacsatolását követelték. Belgrádhól kapott értesülé­­: se k szerint a már említett, j gyorsbirósági tárgyaláson “ál­­‘ lám- és népellenes tevékeny­ségért és nemzeti türelme:,!: n­­leuiség szitásáért” 3-tól 9 évig terjedő börtönbüntetésekre el­­, ifí lt öt albán fiataleml. er nem J a Bai/iam-ünnéppel kiatpcsolatos j tüntetések érteimiszerzőja volt, hanem “polgári intellektuell”. A tüntetések igazi felidézői -— iiu'lajdonképpen nem is albá­­j nők, hanem szerb és monte- i negrói soviniszta provokátorok | voltak, kik a prisztiniai albán diákokat tőrbe csalták. B.llgrá­­j di álbán diplomaták szinté í ; osztják ezt a véleményt. Miv 1 I azonban az aübán&ágnak kh. egyharmada jelenleg a ju/gizsz- i láv Kosovo tartományban él, ; különválasztva az albá 1 á l :m­­temlettől, az altón nemzed | öntudátnak idjőáiként meg.ny.l­­• vánuló fellán'goilá-ai súlyos t r i hét jelenítenek és rendszeresen ! rontják a viszonyt Belgrád é; Tirána között. Árpu: (Párizs) SÜRGŐS KÖZLEHINY A centenniális magyar ruha­vevőinek egy csoportja. — és népviselet bemutató részt­­(Beszámoló a 4. oldalon.) Mindszenty h !> ros emlék! a tai most érték el azt a mélyre i ható, á:üt' eile t. ami — a Iran cia posta hős .u sztrájkja nél­­| kül már novemberre vá lható - Ivóit. 'Mind n héten megjelel-I | nek róia b a óivo ók a kától - ! j taus sajtóién - v d'ké la.ickibr.n, I továbbá gyű:'"s ken emléke ne.-; \ aeg a hitvalló mártír Bíbor s ak egy rendőrállamban el:z n edett vér tanúságiáról: ö a ma­­yar Szolzsenyicin. — Végre >tt tartunk, hogy hamar-; san ejelent.hetjük, mikor érkezik ’árizsba Mindszenty bíboros. LA TABLE RONDE (Mindszenty emlékiratainak francia, kiadója.)

Next

/
Thumbnails
Contents