Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-24 / 4. szám
4 Wi nip g. M n. 1975. január 24. .A Közös Magyar Küiügyi Bizottság levele Mindszenty bíboroshoz (Folytatás az első oldalról) inénye intézményeinkében, az Amerikáiban is csak magyar' colokra használható. Ennek az amerikai magyar Kirucsiőlnek a megtartásához, gyarapításához ié!s 'célszei ü felhasználásához kell, amint ezt annyiszor mondotta Eminenciád itteni kőrútján, a szentistváni négy nemzetalkotó és nemzetőrző intézmény: a magyar család, a magyar templom, a magyar iskola és a magyar temető. Az amerikai magyar Kincső nem maradhat term sokáig, ha azt nem őrzi a sokasodó magyar család, az enc'teijes magyar egyház, a nyel vében és szellemiéiben magyar iskola és a temetőiben nyugvó bevándorló elődeink hajgyományainak tisztelete. Ezt megértettük valamenyien, az amerikai magyar szülők, amerikai magyar lelkipásztorok, amerikai magyar tanítók! és tanulók és az amerikai magyar sírokhoz kötött íiak és leányok. A Mindszenty-intelmeket megértette a magyar család, a családfa a szőlő — az önkéntes meddő nem tekinthető családfőnek. A magyar családfő Amerikában túrija, hogy a magyar gyermek itt éppenuigy záloga a magyar nemzet megmaradásának és szebb jövőjének, mint az otthoni. Megértettük, hogy az itteni magyaiokat nemcsak isteni parancs kötelezi, hogy ne öljenek a csatádban, hanem a száműzöl tek között élő öntudat is, hogy szenibenállva az Istent tagadó diktatúrával, nem válhatunk tettestársaivá, miután megszabadultunk tőle. A magyar lelkipásztorok megértették, hogy ma újból olyan időket élünk, amikor nemcsak a templomokban kell munkálkodni, hanem a templomok falait védelmezve a templomot ormára is keli állni. Bíboros atyánk látta és mi átéljük: az amerikai világvárosokat forradalmi átalakulás rázza. Ez azonban sem a lelkipásztoroknak sem a híveknek ne jelentsen mentséglet, hanem fokozott kötelességeket. A magyar népet nem pusztította diktatúra Amerikában, ellenkezőleg szaporodott, gyarapodott. íMeg kell találni őket, vissza kell hozni őket, a templomfalakra kell állítani őket, amint őseink és nagy lelkipásztoraink tették, amikor a zord idők ezt követelték. Erninenciád minden alkalommal intett arra, hogy ennek a magyarvédelemnek egyik leghatásosabb formája a magyar iskola. Korunk tettekkel szólva bizonyítja (sokszor ibüncselekményekkéi'), ho,g|y amit a tanítás, az iskola nem kezdett meg, nem végzett he, vagy teljesen elmulasztott, azt majd a térítés újból kezdett munkájával lehet csak — nagynehezen — pótolni. Az emberi és igy a magyar egyenértékűség Krisztus tanításával kezdődik, ezért nincs és nem is lehet felebaráti demokrácia, vagy magyar testvériség Krisztus és tanítása nélkül. Krisztus tanításának pedig kell az iskola. A magyar Egyház mindig is felelősséget érzett a nemzetért, a népért. Vegyük ki a nemzet történelméből az Egyházat és vajmi kevés marad a nemzeti kultúrából. Éppen ezért a magyar: Egyház templomai nem adhatják ifel nemzeti kultúránkat, mert az tulajdonképpen Krisztus tanításainak ezredéves tovább-müvelése. És elmondhatatlan lesz annak a magyar nemzedéknek a vesztesége Amerikában, amelynek nem adták át ezt az ezredéves nemzeti és krisztusi örökséget. Mindezt megértettük, amikor magyar gócban, egyletben és gyülekezetben, de főként Egyházaink községeiben szólott Bíboros Atyánk a magyar iskoláról, amely itt, Amerikában megkettőzi a magyar gyermek 'kultúrális erejét és gazdagságát és a magyar nemzetnek megőrzi Krisztusban a felnövő magyar testvért. Ezért kötelessége az idegenben felnövő, vagy felnőtt, ott A Wianitoba MUSEUM OF MAN AND NATURE gyarapítani óhajtja a kanadai magyar vonatkozású szerszámok, műalkotások, tárgyak, stb., gyűjteményét az első magyar telepesek idejétől kezdve, kb. 1880-tól a mai bevándorlókig. Tipikus magyar ruha, vagy öltöny darabokat, szerszámokat, bútordarabokat, faragásokat, képeket, fényképeket, iratokat és bármilyen magyar vonatkozáisu tárgyakat, kézimunkákat, mint ajándékokat hálásan fogadunk. A mai magyar generációnak kötelessége, hogy a múlt értékét átmentse a jövőbe és azokat a következő nemzedéknek megőrizze. Ha ön, vagy ismerősei közül bárki e drága örökségei meg akarja őrizni, lépjen érintkezésbe velünk, Charles M. Sutyla Multi-Cuitural Collection Officer, (Manitoba Museum of Man and Nature 190 Rupert Ave., Winnipeg, Man. R3B ON2 Phone: (204)947-5606. 34.2 A History of Hungary of the dualistic system as well as of the predominance of Hungary in the Monarchy’s affairs. It seems probable that Francis Ferdinand wished to assure the future of the dynasty through radical plans which would have completely transformed the Monarchy. These plans underwent several changes. He was planning to overthrow the Dualism and to establish a Trialism, the third state being, according to the first conception, Bohemia, and, in the later versions, a Catholic Southern Slav state. But, at the same time, while emphasizing that he did not wish to have himself crowned king of Hungary, which would have meant adherence to the constitution and parliamentary forms of government, Francis Ferdinand simultaneously stated his intention of returning to the idea of Gesamtmonarchie, to the old absolutist idea of a unified Empire. He endeavored to place a unified, non-national army at the disposal of the dynasty. Suffering from an inferiority complex, he spoke of Hungary with unrestricted hatred, and wished that “another Haynau” would terrorize the country. Plans were made for the military occupation of Hungary as early as 1905. The Archduke openly sympathized with political leaders of the minorities, prompted by the naive expectation that they would renounce their own national dreams and support his plans for the establishment of an autocratic Frialism. In reality, their only common tie was hatred of the dualistic system; and the fanatical partisans of Southern Slav unity saw in Francis Ferdinand one of their outstanding enemies. gyarapodó fiáknak és leányok- y nak a magyar temetők tiszteié-j te is. Ea ao magyar apák j és anyák tiszteletét jelenti az annak az örökségnek, hagyománynak hűséges megtartását, amit tőlünk kaptak. Ennek a hűségnek és kötelességnek, senki sem tehet eleget egyediüt virágokkal. Biboros (Atyánk megtanított arra is, hogy történelmünk eaeresztendős figyelmeztetése: minden magyar nemzedéknek meg kell harcolnia a maga küzdelmét hagyományaink megtartásáéit. Ezt tanítják a magyar temetők, A magyar sírok Amerikában is magyar suhantok és a délek mely bennök él, halhatatlan kötelékkel fűzi össze azokkal, akiket az amerikai hantok alá temettünk. Tisztelnünk kiéli a magyar temetlőlhelyeket Amerikában, mert igy tiszteljük azokat, akik ott nyugosznak és mindazt, amit tőlük kaptunk. Nem tisztelhetjük ezeket a sirhantokat, ha nem tai tjük sokra azt, amit azok hagyományként ránk hagytak. Biboros Hercegprímás Atyánk! Ezek a tanitásiai csodálatos amerikai találkozásunkban valóban összefogtak bennünket és ebben a lelki egységben minden száműzött megszabadult keserveitől ési boldoggá lett. Tudjuk, hogy az emberi történelem különböző száműzetésednek válságos életében kevés száműzetésnek jutott ez osztályrészül. Ezt szeretnők megköszönni. Látogatásával és kőrútjával felidézett magyar erő ugyanis megmutatta a kétkedőknek is, hogy amikor1 imáinkban egyek vagyunk, akkor vagyunk hasznosan erősek. Bíboros Atyánk mondotta iki, amit magunkban annyiszor éreztünk, hogy a száműzetés nagy kísértés. Biboros Atyánk intett j azonban arra is, hogy az ima elűzi még a számüzöttek kísértését is: a csügigedé&t és a közlönyt. Ma már az egész világ látja, ha még nem is meri beismerni, igaz az, miért Eminenciád a modern vértaniuságot vállalta: a vlág szebb jövőjét csak) Krisztus békéje adhatja meg. Ezt a vértanuságot éppen ezért ma már az egész világ látja és köszöni is. Mi az amerikai magyarok köszönetét ugiy akarjuk kifejezni, hogy tanításait megfogadjuk, magunkénak valljuk. És azáltal, hogy a kísértő csügged ést a magunk köréből elűzzük. És igy hűségesen Biboros Atyánk intelmeihez és tanításaihoz, rendületlen hitvallói, munkásai, de apostolai is leszünk, annak a krisztusi békének, amelyet vértanuságával hirdetett és megvallott és amely egyedül hozhat méltó emberi és nemzeti jövőt a szabaddá váló magyar népnek és a világ minden más népének. Dr. Nagy György elnök, Gereben István titkár. Hogy látják Európában Romániái! (Folytatás az első oldalról) kultuszt’ és Ceausescu túlzóit iparosi tási terveit, teljesen eltűnt az élről. .. Ceausescu személyi uralmára mégis rávetődött az első árnyék. Eredetűéig úgy tervezte, hogy életfogytiglani főititkárrá választatja meg magát, erről azónban a saját ‘kívánságára’ lemondott .. . Bukarestben arról beszélnek, hogy vidéken máris felütötte fejét az ellenállás a ‘román nép szerelmetes fiának’ túlzott ambíciói ellen. Ha ezek a -hírek valódiak, akkor belpolitikai vonalon erős szigorítások várhatók. (Áll ez első sorban a magyarokra. Kallós Zoltán írót máris letartóztatták és vád alá helyezték, tízerző.) Annyi máris biztos, hogy Ceausescu, Románia korlátlan ura, a most megtartott román pártkongresszussal túljutott pályájának a tetőpontján.” (A kiemelést én eszközöltem.) * * * De talán, mindennél figyelemre méltóbbak azok a megállapítások, amelyek a milliós példányszámban megjelenő nyugatnémet DER SPIEGEL cimü hetilap dec. 2.-i számában írtak a román sovinizmusiról. Eb női idézzük az alábbiakat: “Mivel a román kommunisták fenyegetve érzik magukat, naconalizmusuk egyre kihivóbb. Az új román pártprogram ismét a dákókra vezeti v,saza a románok családfáját. Románia jövője az ország múltjába van beleágyazva — szögezi le a pártkongresszus új, könyv,nyi vastagságú programja ... A program értelmi szerzője természetesen nem más, mint Ceausescu, a párt és az állam feje ... Az általa kidolgozott ‘vonal’ 1990-ig, van ikitervezve, a románság múltja azonban, szerinte, a Krisztus előtti időkre nyúlik vissza. A tervezet a kommunista klasszikusokat: Marxot, E.i.gjelst, Lenint csak futólagosán említi, mert a román kommu' nista párt az ,őls? és ókori történelem legendás román hőseire van építve. Az első fejezetben mindjárt egy bizonyos: Burebistáról van szó, aki Ki . e. 1. században alapította volna meg a dákok országát. Az utóda, Decebal, azonban Trajánius1 császár római hódítóinak esett áldozatul. * A románok történelmi nagyjai a kommunista program szerint a szomszédos niagy birodalmak ellen harcolták, mint pl. az ozmánok, Habsburgok és a cárok ... Úgyhogy a románoknak ez a mai napig tartó, évszázados harca a külső ellenség ellen a román nép nemzeti jellegzetessége. Ilyen hazafias, történelmi múlttal, amint látjuk eddig még egyetlen kommunista part sem rendelkezett. A szomszédos szocialista államok a közelmúltban Var sóban megtartott találkozójukon éles formában feltették a kérdést, hogy mi szükség volt ekkora történelem-kotrásra. Corbu, a iScintein román pártujság főszerkesztője, i|gy válaszolt: Azt hiszem, hogy az olyan népek, melyek sosem szenvedtek idegen megszállástól, sőt maguk is résztvettefc mások elnyomásában, nehezen tudják megérteni a mi álláspontunkat. E patriotisztikus szerzemény atyja a román függetlenség kezesének tünteti fel magát 20 milliós országában, ahol a lakosságból 1.6 millió a magyar és 383.000 a német népi ség tagja ... Az uj román páitkiadványban sehol sincs szó a Szovjet KP vezető szerepéről, s a nagy orosz forradalmat is csak társjelenségként említi meg az irás, más hasonló, mint a kínai, német, magyar és török mozgalmak mellett ... A szovjet hadsereg győzelmeit szintén csak az európai népek fasisztaelienes nagy harcának egyik , mozzanatként ismerteti ... Október közepén Brezsnyev a Moldvai Szovjet Köztársaság-The Era of Dualism II 343 The openly avowed anti-Magyar attitude of influential Austrian quarters greatly magnified domestic political dissension in Hungary. Temporarily, however, the overthrow of the Liberal Party in 1905 provoked general enthusiasm. After a struggle of several decades, the Party of Independence, with Francis Kossuth, son of the former governor, at its head, had acquired leadership with 159 members in the House. However, Francis-Kossuth did not inherit his father’s intransigent nature, being peaceful ;and prone to accept compromises. He disliked filibustering and rowdiness in parliament and did not like an attitude of unmitigated obstruction. The Independence Party, Andrássy’s group, and the People’s Party, in the meantime concluded a so-called Coalition. Temporarily, the king appointed a cabinet consisting of officials headed by Géza Fejérváry, former war minister, who conducted negotiations with the political leaders. Faithful to its program and to the expectations of the public, the Coalition refused to take over government without securing national concessions for the Magyars in army matters, whereupon the king dissolved parliament. When, as a consequence, the Coalition parties began to organize opposition in the counties against the government, Minister of the Interior Kristóffy decided to send royal commissioners to the counties and at the same time put forth the question of universal suffrage with secret ballot. In the end, the Coalition could do nothing but undertake to form a government without any concessions and agree to prepare an elec-ba utazott, melynek nagy részét 1940-ben Hitler ajándékozta a Szovjetuniónak ... Brezsnyev kisinevi beszédében ostorozta a ‘tartomány nyomorúságos állapotát a régi román idők uen", :s annak a 'Szovjetunióhoz való csatolását ‘igazságos cselekedetnek’ minősítette... Egy magas rangú bukaresti pártalkalmazott igy nyüatkozott: 'Mióta feszültség tapasztal ható Moszkva és Bukarest között, az oroszok azon fáradoznak, hogy megfosszák Romániát nemzeti történelmétől s a moszkvai történészek a román államot 1920-ban papíron kitenyésztett szörnyszülöttnek nevezik.’ Ugyanakkor magyar területeket is csatoltak az új román államhoz. Egy idő óta egy magyar írókból álló csoport megkísérli Erdélynek Magyarországhoz való visszacsatolását ismét szőnyegre hozni. Ceauses cu azonban az erdély magyairokat nemcsak nemzeti és ideológiai téren akarja bekebelezni. Mert pl. a Bánátban nemrég megtartott közös magyar-román ünnepségen az 1849-ben kivégzett 13 magyar tábornokot egyszerűen a román történelem szabadsághőseinek köny vélték el ... Októberben pedig ... a ma is főleg magyar lakossággal rendelkező Kolozsvárt ősi-román névvel: Napoká-ra keresztelték át. Napoak volt ugyanis a neve a város dáciai ősinek ...” (A kiemeléseket én eszlközöltem. Egyben meg kell jegyeznem, hogy bár az elmúlt 50 iélv alatt vezető német lapban nem jelent meg ilyen éles bírálat a románokról, amit őszinte elismeréssel nyugtázunk, adatai mégsem mindig helytállóak, hogy csak a magyarság ottani létszámát említsem. -Nem is szólva a történelmi tévedésekről.) * * Hála Istennek ma már a többi népek fiai is kezdenek tisztán látni. így például egy arab természettudós, aki magyar felesége révén tud valamit Magyarországról, ezt mondta: “Az Erdéiyrevaló magyar igény egy évezredre támaszkodik. A román igény 59 évre. Egy elmúlt évezred erősebb, mint egy félszázados jelen ...” (Lásd a Magyar Élet dec. 14.-1 számában Frey A. cikikét.) * * * Sajnos, amig a fenti idézetek tanúsága szerint, az európai sajtó kezd ébredezini és világosan látni, addig a nyugati államok kormányai a várható búsás profit reményében egymással versengve sietnek a függetlenkeűés komédiáját jói megjátszó Románia gazdasági, ipari megsegítésére. Ennek ellenére Ceausescubói, ebből a balkáni politikai kalandorból és véresikezü 'kommunista diktátorból £, hatibjaikezes és az egész világra, de magára az Egyesült Államokra is, olyan végzetes “nixingeri” politika nélkül sohasem lett volna olyan “nagyfiú”. hogy nov. 25.-én nyíltan bemerte vallani —- 1990-ig meg akarja teremteni a homogén román nemzetet és a román nemzeti államot, ami egye..lő a román uralom alá kényszeritett 2 millió őslakos magyar és az 1918-ban önként Romániához csatlakozott erdélyi és bánáti németség 300 ezernyi maradványának a megsemmisítésével. Ez a tervszerű, .nyíltan bevallott, szörnyű népirtás most már nemcsak Nixon, hanem Ford elnök lelkiismeretét is terheli. Ugyanis Fond elnök első 'külpolitikai ténykedéseként elfogadta Ceausescu meghívását. Most pedig, az ő) jóváhagyásával Kissinger a nov.-i bukaresti látogatása alkalmával tető alá hozta a két állam között' kulturális egyezményt, amit dec. 14.-én Washingtonban alá is Írtak. (Most aztán a szabad földön élő magyarokon a sor, hogy minden módon (kihasználják az Európában fujdogáló kedvező szeleket és a “mindenható” sajtón keresztül rászorítsák a befogadó országok kormányait — áll ez első sorban az Egyesült Államokra —, hogy a gazdasági nehézségekkel küzíködiS Romániának, csak akkor nyújtsanak gazdasági, ipari és pénzügyi segítséget, ha visszaadják az uralmuk alá kényszer itett 2 millió magyar teljes nemzeti, vallási és kultúrális szabadságát. Csikménasági. A Manitoba Theatre Centre hírei A winnipeigi Manitoba Theatre Centre a:z 1975. évet Sandy Wilson operettjével, a “Tne Boy Friemd”-del kezdte. A .gördülékeny, látványos darab főszereplője a Winnipeg! születésű Evelyn Anderson, ki Madame Dubonnet-ot alakítja. Szerepeli még, Marilyn Boyle, Janis Dunrng, Robert E. Landar, Pamela MacDonald és Alan Davis Blanchette. A tíz tagú zenekar dirigense Victor Davis. Főrendező Alan Lund, a Char lottetown-i Festival művészi ig,azgatója. A darabot a The Royal Bank sponsorolja. Előadások január 10-től február 1.-ig. Jegyek a MTC pénztáránál válthatók, — Telefon: 942-6537. — # * * Edward Gilbert a MT.C főrendezője bejelentette, bogy a new yorki nagy siker miatt, e szezonban nem hozhatják az előre bejelentett EQOUS c. darabot, hanem helyette Peter Niónols “Forget-me-not Lane” c. darab ja kerül bemutatásra a MTC februári programjában, Feb r. 14-től 'Márc. 8-ig. Peter N.chols ismert angol színműíró, kinek egyik darabját “A day ín the death of Joe Egg,” múlt szezonba játszotta a MTC. Jegyek már január 27-től válthatók a MTC pénztáránál. — * * * t A MTC WAREHOUSE Theat reben február 7, 8, és 9.-én adják elő az “Almighty Voice” c. darabot, mely egy fiatal Cree indián életét tárja elénk. A darabot Clarke Rogers dirigálja, s négy tehetséges kanadai fiatal: Judith Elizabeth, Thomas Hauff, Hardee T. Lineham és Richard Moffat adja elő1. A társaság a Sask.-i Duck Lake-rő! indult ki, s nyugatkanadai túráén van. Előadások kezdete febr. 6.-án és 7.-én este 8 órakor, február 8.-án, szombaton d.u. 4 és este 8.30 órakor. Továb|bi felvilágosítás és jegyek előjegyzéséért hivja. a MTC jegypénztárát: 942-6537. — RÉGI MAGYAR KÖNYVEK ALKALMI ÁRON ELADOK: Vedelius Miklós: Szent Hillárius. 1* ordította Pánkóttai Ferenc sza* iomtai kálvinista pap, Várad 1650 4x6.5, 195 old. Mutató. Kéziratos toldással, diszitő dúcokkal, kötve, jó állapotban. Keresztyén Cateohismus, 215 oldal. Mutató. Hatvani I. prof. francia ’ törd.: Könyörgések, 72 old. Debretzen, 1752. Nyomatott Basel bei, 1760. 4x6.75”, metszetekkel, kötve! jó állapotban. Szent Heortokrates. Bőd Péter 1757-i kiad. új nyomata Véber S. által Posonyban, 1786-ban. 4.5x7’’, 187 old. és mutató. Metszetekkel, kötve, jó állapotban. Anekdoták, Béts, 1789. 4x6”, 280 old. és Mutató. Kötve, jó állapotban. Mindenes Gyűjtemény II. Nyomatott Wéber S. által Komáromban 1789-ben. 4.5x7”, 392 öld. Metszetekkel, kötve, jó állapotban. Magyar Törvények, kb. XVII. szban, kiadta Länderer (1734-), Pesten. 4x6”, 516 old. Mutató. Metszetekkel. Első 4 old. (hiányzik, másként jó állapotban. Minden-napi Ájtatos Gyakorlások, kb. XVIII. sz. 4x6.5”, 293 old. Mutató. Metszetekkel, kötve, jó állapot-, ban. Pázmány Péter; Imádságos Könyvének új kiadása Budán, 1812-ben. 4.25x7”, 473 old. és bevezető, Mutató. Metszetekkel, igen jó állapotban. Báró Pongrácz Ester: Arany Korona Imakonyv, XVIII. kiadás. Nyom. Trattnemél, Pesten, 1864-ben. 7.5x 9”, 473 old. és Bevezető, Mutató, 79 képpel, kötve, igen jó állapotban. P. Nagy Béla szerk.: Magyar Országház Diszalbum. 46 old, magyar-nómet-franeia szöveg. Divald Müintézet, Budapest, 1896-99. 18x 23” 40 F. Münyomat, 17 Szines Münyomat, Szines diszkötésben igen jó állapotban. Múzeumi ritkaság. Érdeklődök Írjanak: Amerikai Magyar Szemle, 5410 Kertli Rd. St. Louis, Mo. 68128, USA.
