Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 4. szám

KANADAI jíANjZIIKA MAGYAR ÍZEMMEL II. (Folytatás) Ax 19'71-es népszámlálás sze­rint Kailua da összlakossága 21,568,310. Ebből a nemzetisé­gek száma a franciákkal együtt 11,944,00, tehát nagyobb, mint a brit származásúaké. A fran­ciákat leszámítva 5,764,000 a nemzetiségek száma, vagyis több mint az összlakosság: egy­negyede. Még szembetűnőbb ez az arány, ha visszamegyünk századunk elejéire. Az 1901-beli 57 százalékról a brit származó- i súak csoportja 44.6 százalékra ! csökkent 1971-ben. Ugyanak- \ kor az európai származásúak 8.5 százalékról 23 százalékra emelkedtek. Térbeli megoszlás szerint a brit elem a három préritarto- i mányban a legalkalmasabb, és-! pedig átlagosan 43.2%. Viszont a többi, főiként’ európai nemze- j tiséjg (az angolok, franciák, a j bennszülött indiánok és eszki- j mók nélkül) számaránya 47 százalékot tesz ki. Tartomá­nyok szerint részletezve, a brit származásúak aránya Sáskát-' cbevvanban mindössze 40%,' mig a szomszédos Manitoba I tartományban 41.9%. Az euró-j pai csoportok közül első helyen a németek, a másodikon azi uk­ránok, harmadikon a skandiná­vok állanak a préritartomá­­nyokban. Ezért pl. Saskatche­wan lakosságának egyötede német, a manitobaiak: közel 12 százaléka ukrán származású. A németek országos számaránya 6.1% (1,317,000)., az ukránoké 2.7% (580,000). WINNIPEG KANADA LEGNAGYOBB NEMZETISÉGI VÁROSA. A közölt adatokból kitűnik, hogy a három préri-tartoinány lakosságának csaknem felét az európai bevándoroltak, illetve azok leszármazottjai képezik. A préri-városokban az arány né­hány százalékkal az angolok javára billen. A Nyugat felé igyekvő egykori bevándorlók Winnipegen, a prélri kapuján keresztül vonultak céljuk felé. iSokan közülük: nem is mentek tovább, hanem az erős ütem­ben fejlődő városban vállaltak munkát. így lett Winnipeg a nemzetiségek városa, amit a városi elmer la-tin jelszava is kifejezésre juttat: Unum cum Virtute Multorurn. A félmilliós nagyváros polgárainak mind­össze 45 százaléka vallja magát brit származásúnak. 11.3% uk­rán, 10.5% német, további 20% egyéb európai eredetű. A németek valamennyi többi pré­ri-városban a leg jele ntlclsebb ki­sebbségi csoportot alkotják, és­pedig a következő számarány­ban: Regina 20%, Saskatoon 14.7%, Edmonton 12.3%, Cal­gary 11.4%. Winnipeg 3,860 főnyi ma­gyarsága mennyiségi szem­pontból természetesen nem ver­senyezhetik az ukránokkal, vagy németekkel. De minőségi súlya messze meghaladja szám­arányát. Értékmérőként első­sorban azt a csaknem 600 kö­tetnyi magyarnyelvű könyv­­gyűjteményt veszem alapul, a­­mi a városi közkönyvtárban áll ara érdeklődők rendelkezésére. Hálásak lehetünk a könyvtár vezetőségének, hogy gondosko­dik a magyarság szellemi igé­­ínyeinek kielégítéséről, örvende­tes, hogy időről-időre újabb müvekkel bővül. Viszont kár, hogy a jelenlegi hazai könyv­piac egyes kötetei silány irodal­mi és kétes kultúráiig értéket képeznek. Nem volna szabad ezekre közpénzt pazarolni. He­lyettük inkább a nemcsak szín­vonalasabb, hanem az idegen­ben, élő magyarság igényeinek is megfelelőbb kanadai és e­­gyélb szabad-földi magyar iió, költő, tudós könyveit, kellene beszerezni. Hiszen emigrációs könyvkiadásunk már olyan gaz­dag és változatos, hogy az e­­giyetemee magyarság jelentős szellemi közkincsének tek.ntae­­tő. Jóindulatú kritikáméit el­nézést kérve, nem mulasztha­tom el megemlíteni, hogy a két­­szerte is nagyobb magyar koló­niával rendelkező1 Vancouver egyébként pompás ultra-mo­dern városi könyvtárában nincs állandó magyar részleg. A to­rontói közkönyvtártól kölcsön­zött néhány magyar kötet csak csepp a tengerben. Vájjon miért nem kérik, követelik az ottani magyarok az őket is megillető magyarnyelvű gyűjteményt? Jóllehet a Winnipeg! ukránok csak pár ezerrel haladják meg a város németségének számát, fölényük sokkalta kirívóbb. Úgy látszik, a németek csak statisztikai számadat formájá­ban nagyok, de a mindennapi életben távolról sem vehetők annyira észre, mint az ukrá­nok. Eltekintve attól, hogy a várost hosszú idő óta sikeresen vezető polgármester is közülük való, a nyitott szemmel járó­kelő léptan-nyomon ukrán vo­natkozással taláikozhatik. Néz­zük például a kuitúrépülete.ket. A város kellős közepén, egyko­ri előkelő 'banképületben széfkel a kanadai 'ukránok Nemzeti Bi­zottmánya. Pár utcával odébb többemeletes kultúrközpontjuk áll á közönség rendelkezésére. Népi állaguknak megőrzését nagyban elősegíti a város egy és ugyanazon negyedébe való tömörülésük. Vallási és kultú­rálj® szempontból egyaránt nagyszerű összetartó ez® ez a a magukkal hozott közösségi tudat. Már messziről feltűnik hagymakupolás görögkeleti szé kesegyházuk a Main Street é­­szaki szakaszán. 22 egyházköz­ségük (16 igör. katolikus és 6 gör. keleti) arra vall, hogy a városi egyik jól megszervezett közösségéről van szó. És meny­nyi a jellegzetes keleti szláv név, ami Csernovicra, vagy 'Farnapóira emlékezteti a kele­ti térségek ismerőit. Nemcsak a dolgozó tömegek soraiban a­­kadúnk reájuk, hanem a köz­hivatalok előkelő szobáiban is. A manitobai parlament előtt hat miniszteri parkolóhely tu­lajdonosának keleti szláv neve ékesedik a tartományi min. el­nök valamint két kartársának német neve mellett. Ilyen hal­latlan politikai sikerek láttán nem is volna, csoda, ha >Sev­­csenko szelleme mosolyt vará­zsolna a közelben terpeszkedő ércmás ábrázatára. Az 1974-ben. századik évét ünneplő Winnipeg egykori ro­hamos fejlődését a Canadian Pacific vasútnak is köszönheti. Jobb időket látott, hatalmas pá­lyaudvara elárvultán néz a jö­vőbe, benne már alig; van élet, mozgás. Az; egyik vasárnap dél­után télies csendjét csak a szol­gálatot teljesítői vasúti rendű: léptei, meg valami féltucatnyi idős atyafi ukrán povedálása törte meg. Ide húzódtak be meghányni-vetni letűnt évek eseményeit őseik nyelvéi, szé­gyenkezés nélkül. Amiig a szá­mottevő német kisebbség az an­golokkal versenyezve, főként! dollár-szerzéssel van elfoglalva, addig az ukránok a szlávok erő­­szaktossálgával,, minden erejük bevetésével, népisé/gük fenntar­tásán és emelésén fáradoznak. Közel hatszázezernyi csoport­juk a Ieghaicosabb európai ki­sebbség Kanadában. Egyetlen kínálkozó alkalmat sem mu­lasztanak el létezésük bird t - sére. Milyen leleményes fogás­sal igyekeznek ifjúságukat, meg (Nyerni! “'I ám Ukrainian.” jcl­­szÓA'al ellátott sport-ingük — mint az ukrán élniakarás és, cselekvő színvallás jelképe — nemcsak a mellék —, hanem a főutcák kirakataiban is csalo­gatja a vevőket. Arra a kezdés­re, hogy van-e értelme ennek a túlzott nacionalizmusnak, csak igennel válaszolhatunk. Ha a kanadai franciáknak van joguk védekezni a tizedrendü ameri­kai kultúra olvasztókemencéje ellen, miért ne tehetné ugyan­azt a többi nemzetiség is? * * * Ismertetésem elején statisz­tikai adatokkal bizonyítottam, hogy a kanadai magyarság, az utóbbi öt éVtized alatt elérte Szeged lélekszámát. A két óceán között húzódó hatezer kilóméter hosszúságú területen., bizony eléggé szétszórtan él­nek, mintegy kétharmad részük városokban. Azt is látunk, hogy Kanada lakosságának több mint egynegyede sem nem an­gol, sem nem francia. Ezt a bi­zonyos harmadik törzset van hivatva képviselni a szövetségi kormány által ólietrehivott Ca­nadian Consultative Council of Multiculturalism, amelynek — jogos büszkeségünkr e <■— a má­sodgenerációs Köteleis Gyula winnipegi ügyvéd az elnöke. Már óriási sikerként könyvel hető el eme szervezet puszta létrejötte is, mert megtörte a jeget éjs lehetővé teszi, hogy hivatalost kereteken belül is küzdjünk nyelvünk és kultú­ránk fen n maradásáért. Dabas Rezső dr. MEGHÍVÓ Nyelvében él a nemzet! KULTUREST ÉS FILM­­BEMUTATÓ. A Mikes Kelemen — Kör (München, 1959) a párizsi Ma­gyar Katolikus Misszió helyisé­gében (42, rue Alibiéit Thomas PARIS (X°) — Métro: Répub­­lique, vagy Jacques Bomisem geant), 1975 február 8.-án este 6 órai kezdettel ELŐADÓ ESTET RENREZ. E rendezvényre t. címet és kedves ismerőseit szeretettel meghívjuk. LAJOSSY SÁNDOR: Büszke vagyok a Kanadai Magyar Újságra! MŰSOR; 1) Megnyitó beszéd (Gaál Jenő). 2) A magyarországi harcok 30- éves évfordulója alkalmából KOZMA Ferenc vk. őrnagy (Belgium) “A magyar ka­tona a második világhábo­rúban” címmel előadást tart. Szünet (Buffet és könyvvá­sárlás). 3) Filmbemutató: ‘‘A zenélő malom” c. magyar film ve­títése, (főszereplők: Sze­lecz-ky Zita, Vaszaiy Piri, Csortos Gyula). Belépődíj nincs, — MÜSOR­­MEGVÁLTÁS személyenként 8 Frs. Kisgyermekes családok fi­gyelmébe: az előadás alatt a gyermekekre egy kedves ■nővér­­fog felügyelni. Páiizs, 1975. január 8.-án. A RENDEZŐSÉG.' Lehetetlen meg nem szsóllal­­noni! A Kanadai Magyar Újság (Winnipeg, Manitoba) két em­­beröltlőhyi — 50 esztendő — idő alatt annyira kiemelkedő munkát végzett az emigrációs­­ési óhazai magyarság érdeké­ben, mely egészem egyedülálló ‘ ‘huj d osásu nk’5 tön ténetébe n. Ezért fel kell hívnunk a nagy exil-ban élő' magyarok Ügyei­mét erre az Istentől gazdagom megáldott munkára! Egyszerűen úgy érzem, hogy szép magyar kötelességet tel­jesítek, amikor most ezt te­szem. (Személy szerint abban a sze­­rerencsés helyzetben vagyok, hogy sok emigráns lapunk küz­delmes történetét ismerem. A magam esetében is tudom, hogy mit jelent idegenben élő magya­roknak újságot és könyvet ad­ni a kezébe. Vagy csak írni is számunkra? Mert, nemcsak merőiben más 'körülmények kö­zött készülnek el sajtótermé­keink, hanem minden magyart szinte fel kell ‘‘fedezni” és együvé tartozásunk tudatára ébresztve, megtartani őket ma­gyarságmentő munkánk érde­kében. A Kanadai Magyar Újság a szó legteljesebb értelmében ki­tünően teljesítette ezt a hálát­lan feladatot. Első sorban az új élet nehézségeivel küzdő honfi­társainkat károlta fel sokféle formában (mint tanácsadás, munkalehetőlség keresése, in­gyen ujságsízoligálat az újonnan érkezőknek, .stb.), majd szám­talan esetiben, gyűjtést rende­zett az óhazaiak megsegítésére, mint legutóbb az 56-os esemé­nyekkel adódó magyarság ér­dekében sikeresen fáradoztak. Úgyszólván sohasem fogytak ki a jóindulat és a segítés szolgá­latából. !S ennek a világlapnak (irói gárdáját tekintve az öt világ­részben élnek és írják 'beszá­molóikat) jelenlegi szerkesztő­je, v. Nemes Gusztáv, nem fő­­tiisiztelendő-, vagy nagytisztele­­tü űr. Mégcsak nem is “.hivatá­sos” szerkesztő. Sokkal több mindkettőinél: polihisztor egyé­niség, alki az “Egy félévszázad alatt” cimü visszateklntesiébtn elmondotta, hogy mint seprege­­tő kezdte az — újságszerkesz­tést. Az eredmény kézzelfogha­tó. A hihetetlenség határát su­­roló, zsúfoltan gazdag élet gyü­mölcseként, hetenként jelenik meg a nagytér jedelmü és nagy­példányszámú Kanadai Magyar Újság, amely az .olvasó minden igényét kielégíti. Az újsággal való kapcsola­tom a nagylap belső munkatár­sa, Hámory Várnagy Dalma in­dítványozására kezdődött. Egy másik brilliáns név! Nem is le­het máskép. Éppen ezért, én na­gyon büszke vagyok a Kanadai Magyar Újságra, hogy — Dal­mára hallgatva — munkatársa lehetek a meteszí Angliából. A verseket és egyéib gyűjtemé­nyes munkákat leszámítva, az 1972 és 1974-es évek között 71 slzámban közel száz cikkem lá­tott napvilágot. Mit mondhatok ezekután? Is­ten nagyon áldja meg v. Nemes Gusztáv szerkesztő és munka­társai további munkáját, hogy el ne némuljon az a magyar szócső, mely az egyetemes ma­gyarság igazságáért és fennma­radásáért küzd! Winnipeg. Man. 1975. január 24. 3 SZÉCHÉNYI KAMPÁNY A Széchenyi Társaság 15. számú kampány-riportjából vészük az alábbiakat. A Magyarságtudományi Ala­pítványra 1974 végéig a követ- I kezű ös,szegek érkeztek be: Adományok 1973-ban............... Adományok 1974-ben............ Trust Fund adomány 1974-re . Kamat ........................................ $ $ 6,841.17 92,830.39 1,085.97 1,927.11 Összesen Ehhez hozzávéve az írásiban adott, kereken '(Megajánlást, a kampány eredménye 1974. dec. 31-i|g $ 102,684.64 $ 50,000.00 $152,684.64 A múlt (év folyamán elhunyt Dr. Kardos Talbot Béla és vi­téz Szaikonyl István volt repü­lő századosi értékes magán­könyvtárukat a Széchenyi Tár­saságon keresztül a Magyar Tanszékre hagyományozták. Vitézek és Szi. László lovagok találkozója A clevelandi Magyar Találko­zó keretében a Vitézi Rend és a Szt. László Társaság és Rend lovagjai országos lovagi ülésre gyűltek össze. A bevezető ima után, amit Főt. Dr. Béky Zoltán püspök, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke és az Ameri­kai Református Egyesület elnö­ke mondott, vitéz NAGY KOR­NAPTÁR­RENDELŐINKHEZ! Naptárunkat technikai ne­hézségek és betegségek következtében előrelátha­tólag csak februárban tud­juk megjelentetni. Kérjük addig rendelőink szives tü­relmét. Köszönettel: K M.U. Szerkesztősége. INTÉZZEN MINDENT EGY KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BÉCS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ■jf Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vizumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - (OMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA i INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. NÉL a Vitézi Rend USA törzs­kapitánya üdvözölte a, megje­lenteket. Az üdvözlés után ra­gyogó szinies vetített képekben újraéltük Mind-zenty József hercegprimásumk, főpásztorurüí clevelandi látogatásának csodá­latos napjait, hallottuk fiatalos, érces hangját hangszalagon. Az előadás visszaidéizte az á­­lomnak tűnő időt, mikor á ma­gyarok egyek, nagyok és cse­lekedni vágyók voltak. A kö­zönség percekig ünnepelte a hercegprímást és az előadás ér­demes megteremtőjét: Simon­sits Attilát és barátait. A vetí­tést összeáltitotatta és\ .'bemu­tatta az Egyetemi Társaság if­júsága, Oszlányi Róbert pro­fesszor vezetésével. Ezután került a sor a hiva­talos üléstre, melyen kanadai lovagok is résztvettek. Az ülést vitéz Baranchi Tamáska Endre sízéktartó és USA székkapitány iyitotta meg. A széktartó felol­vasta vitéz kisibaraaki ' Farkas Ferenc vezds. a Vitézek Főka­pitánya és a íSzt. László Társa­ság és Rend kormányzója üd­vözlői levelét, mely további hű munkára biztatja a vitézeket és a Rend lovagjait Isten, a Haza és embertársaink szolgálatá­ban. Majd ismertették a jövő évre tervezett tennivalókat. Vé­gül vitéz Szathmáry Károly a kanadai lovagok és vitézek ne­vében köszöntötte a megjelen­teket. Felemelő érzés vojt az a tudat, hogy a szellem él, lobog és a megjelent fiatalok számit biztosítást igér a jövőre! (Hajó!) a bibliából; ■III ■■ I ■ 111111 ......... ■— ■■■■inni ■■mi »n. I “... Ha valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életet én érettem, megtalálja azt.” í (Máté 16:25.) 344 A History of Hungary The Era of Dualism II 341 Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Keteskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások Ízesítésére. Ara csomagonként $1.50 száliitással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 21C Sheríjrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. torai reform bill. That is to say, no matter how radically they adhered to the program of 1848, they were com­pelled, on shouldering government responsibilities, to accept 1867 and unwillingly continue the policies of the Liberal Party so vehemently attacked by them not long before. The political rule of the Coalition was unquestionably disappointing. During four years, under the premier­ship of Alexander Wckcrlc (1906-1910), they could not apply the teachings of their great model, Louis Kossuth, either in foreign policy or in the nationality question. It was in this period that Apponyi had the educational law of 1907 passed. Julius Andrássy, Jr. submitted his electoral reform bill in 1908, in which he suggested a plurality system, which was to give two or three votes to more highly educated men. His system was to be a golden mean between the pre­vious franchise and universal suffrage, from which the followers of Francis Ferdinand so hopefully expected the strengthening of the influence of the minorities. It became evident during the debate over the bill that the very parties of which the Coalition consisted did not represent a homogeneous unit. The democratic faction of the Independence Party under Julius Justh refused to endorse the government’s electoral bill and declared, besides, that a separate Hungarian national bank had to be established. This declaration* set Francis Kossuth against his own party. Wekerle resigned, whereupon the king appointed first Khun-Hédcrváry and then László Lukács to head a new government. many, making research into the life and circumstances of those peoples whom they might some day count on as allies. Since the Magyars were a leading people in the Monarchy and thus within the system of the Ger­man alliance, the French gradually turned to the anti- Magvar factors, favoring Slavic and later Rumanian endeavors. Rumanian and other propaganda shrewdly exploited the vague sympathy shown in Western coun­tries for the smaller and weaker peoples. It publicized and repeated complaints, real and fictitious, of the mi­norities, denounced Magyar laws and regulations, pre­senting their case as if it were that of Innocence against W ickedness. In fact, the struggle was not for minority rights but, naturally, for national aspirations, for the establishment of .a new and intolerant nationalistic regime. Those influential English and French political writers and historians, like R. W. Seton-Whitson, who turned against the Magyars, were originally for equal justice, but finally they came to see the errors of one side only, having simplified the whole problem as a mythical struggle between Good and Evil. They did not realize that nationalism fought nationalism 'and that the younger, more greedy nationalism utilized ready-made minority complaints to its own advantage, with the cool intent of carrying out its own sacred and .' elfish national aspirations. Several minority leaders were in close touch with Archduke Francis Ferdinand, heir to the Austro-Hön­­garian throne, whose wife, Sophie Chotck, was a Czéch countess. He was widely known as an avowed enemy I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents