Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-24 / 4. szám
na minkéi is eliúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek :ou több nucyarja CHOU EN-LAI SZitiNT A VILÁGHÁBORÚ BIZTOSRA VEHETŐ 40 millió lojást adott el a (EMÁ OTTAWA, Ont. — A Canadian Egg Marketing Agency. (CHMA) szószólója kijrlentstle hogy a töfabmillió tojás-fölösleget sikerült csaknem teljes egészében eladni, illetőleg biztos helyen tárolni. Harold Crossmann, Stoughton Sask.-i bizottsági tag, különbözöl mezőgazdasági érdekeltségekkel folytatott, másfélnapi tárgyalás eredményeként kijelentette, hogy a még meglévő fölösleget is, mely 15 millióval nő hetenkint, sikerül elhelyezni, úgy, hogy a hét végére nem lesz tojás-fölösleg Kanadában. Újra megerősifeilék«minisztereinökségéi Az Egyesült Államok és a Szovjet közötti érdekellentétek újabb háborúra vezethetnek - Kina s a U.S. viszonya bizonyos mértékben javulást mutat CSEHSZLOVÁKÉ: A csehek és a szlovákok között tartós és áilandó^az — összeférhetetlenség DER SPIEGEL 1&75 január 6. —Benes cseh államelnök -egyik bizalmas munkatársa naplót vezetett, melyből kitűnik, hogy Benes Sztálinnak biztosítékokat nyújtott arra nézve, hogy Csehszlovákiát a szovjet érdekövezetbe utalják. A csehszlovák kancellária vezetője mindig mindenhol jelen volt. Jarowiir Sniutuy ezt 'a hivatalt akkor vette át, mikor 1935Jben Benes, az akkori csehszlovák külügyminiszter az államalapitó Tamas iMasaryk utódja lett. Ekkor nevezte ki Benes politikai irodájának — a kancelláriának — főnökévé az addig Varsóiban nagykövetként működött Smutnyt. Ettől kezdve Smutny történelmi tanú lett mindarra, amit Benes -mondott, sőt néha arra is, amit gondolt. Smutny -ugyanis rendszeresen naplót vezetett. Miután 1940-ben a németek bevonultak Prágába, Smiutny Benest londoni száműzetésébe követte s -részt vett Ben esnek Churchillel, Roosevelttel és Sztálinnal folytatott tárgyalásain. 1945-4)611 Benessel együtt ő is visszatért Prágába s a másodszor is beiktatott csehszlovák államelnök mellett maradt egészen annak lemondásáig, 1948-ig. Ez idő alatt állandóan adatokat és okiratokat gyűjtött, feljegyezte főnökének minden sakkhu zását s ellenfeleinek minden intrikáját. A “Spiegef” megállapítása szerint azonban Smutny iratainak javarésze elkallódott. Mikor a kommunisták 1949-tben Csehszlovákiában is átvették a hatalmat, Smutny ismét Londoniba emigrált s magánlevéltárának egy részét is oda Vitte. 1966-ban, a cseh kommunista rendszer a Prágában maradt iratokból terjedelmes részleteket adott közzé (a két évvel korábban meghalt ßmutnyi özvegyének megkérdezése .nélkül). Smutny naplójában főnökét “korunk legnagyobb Machiavellijének” nevezte'. Benesnefc ugyanis siker ült .Smutny véleménye szerint a nyugati köztudatból a következői ténye- ' két kiiktatnia: — 1939-ben a cseih hadsereg a -bevonuló németekkel szemben semmiféle ellenállást sem tanúsított, — Szlovákia Hitler oldalán háborút viselt. — “Mi csehek itthon számtalan kollatooránst adtunk a németeknek s nagyiparunk Németország legnagyobb és leg-! szorgalmasabb hadianya gszálbtója volt.” i Sok más leleplezés is nyilvánosságra került, mikor Smutny felesége 1971-ben a londoni t TOKYO. — A japán rádió közölte január 13.-án Chou Enlai kínai miniszterelnöknek a negyedik National People’s Congresszuson elmondott beszédét. — A különben hosszabb ideje betegeskedő s kórházban levő Chou En-Jait, újból megerősítették miniszterelnöki áldásában. Chou En-lai rámutatott beszédében arra., hogy a Kína és Egyesült Államok közötti viszony bizonyos mértékben javult, -—nem nem hallgatta el, hogy Kínának minden békére hajlamos országgal szövetségre kell lépni és magát erősitenie kell. Hangoztatta továbbá, hogy a nagyhatalmak elnyomó s a kis országokat kihasználó politikája nemzetközi vonalon újabb világháborúra vezethet. Ezért az dlmperialista, gyarmatosító erőszak ellen össze kell fogni minden békére vágyó országnak. Hosszú beszéde során kijelentette, hogy az Egyesült Államok s a Szovjet közötti érdekellentétek miatt, biztosra ve héttől egy újabb háború kitörése, mely előbb-utóbb világégést okozhat. — kancellária iratait New Yorkba szállíttatta.- A Columibiaegyetemeu működő Mastny profeszszor ezek között egy világtörténelmi fontosságú okmányt is talált: Smutny feljegyzéseit arról a megbeszélésről, ami 1943- ban Benes, Sztálin és Molotov közlött Moszkvában zajlott le. E feljegyzéseket egyelőre :*JT, turgor nyelven adták ki “Keletem'ópai Történleti Évkönyvek” címen (az eredeti szöveg a párizsi cseh emigráns1 folyóiratban, a Svedectvi-ben jelent meg) s eszerint a nemkommunista Benes a Kremlben kifejezetten, nyíltan és egyoldalúan a szovjet politikai vonalra állt át. A szovjetkoirmány álláspontját is: megkérdezte Molotov külügyminisztertől, hogy diplomáciai képviselőinek olyan utasítást adhasson, “hogy azok az alapvető problémáknál mindig a Szovjetunió képviselőivel teljes egyetértésben -beszéljenek és lépjenek síkra”. Benes sízovjetorosz tárgyaló feleit még arra is fel'biztatta, hogy Csehszlovákia belpalit. kajába beleavatkozzanak. Azt ajánlotta, hogy a Szovjet nyomást gyakoroljon az eljövendő cseh kormányra, hogy 6, né v, n nevezett szlovák kollaboráls, felakasztasson. Benes így nyilatkozott a szlovákokról: “Egész Szlovákia egyetlen klánt alkot. A tótok ügyesen gondoskodnak magukról: az egyik testvér Londonban., a másik Szlovákiában.” Még a keményleltoü Molotov is megütközött e kijelentéseken. “Nehezen lehetne megérteni — válaszolta mosolyogva Molotov,— hogy mi a szlovákokat ugyanolyan bánásmódban részesítsük, mint a németeket és a magyarokat.” DEPESEHE. 1974 dec. 20. — A prágai rendszer azt áll itj i, | hogy Csehszlovákiában lezárult a “normalizáció folyamata”, a lakosság által részben tudatosan, részben nem szándékos: n folytatott szabotázsok mérete az utóbbi időben viszont erősen emelkedett. Ugyancsak megfigyelhető, hogy az álamszövetségen belül ismét nagyobb a feszültség a csehek és a szlovákok között. Mindenekelőtt megerősödött a szlovákellenes hangulat Csehországba.r,, hol sok cseh nyíltam kimondja , hogy a párt és az állam életében a szlovákok kerültek túlsúlyba. Husak pártvezért és szlovák munkatársait azzal vádolják, hogy őket terheli a legnagyobb felelősség Csehszlovákiának Moszkva által történt bekebelezéséért. Árgus — Párizs, i A Közös Magyar Külügyi Bizottság levele Mindszenty bíboroshoz Makarios csillapította le a lázongó görög cyprusiakat NICOSIA. — Cyprus szigetének görög kormányzás alatt álló részén má,r napok óta k.sebb-nagyobb lázadások folytak, különösen az angol konzulátus és az amerikai követség ellen, — amiért megengedték, hogy az itteni angol bázisról 8000 cypirusi török menekültet repülőgépen Törökországba szállítsanak. A görög tüntető tömeg erősen megrongálta az angol és az amerikai követség épületét — A rendőrség ugyan szétvert* a tüntetőket, de azok újra gyülekeztek. —r Végülás Makarios püspök egy kőfal tetejéről szóit a tömeghez, majd személyesen a (görög követség elé vezette őket, s onnan az erkélyről beszélve, kérte a lakosságot, kerüljék el a további tüntetéseket és kíméljék meg a követsiégi épületeket, mert ezzel nem használnak az ügynek. — Hogy látják Európában Romániát! A Közös Magyar Külügyi Bizottság őszi ülésén hozott egyhangú határozatában köszöneltel adózott azért a hitbeli gyarapodásért és nemzeti, lelki egy ségári,* amelyet* Mmds&enty József bíboros; hercegprímás, eztergomi érsek adott északamerikal látogatásával és kőrútjával az ittélő magyarságnak'. A Közös Külügyi Bizottság. Dr. NAGY Györgyöt, a Közös Külügyi Bizottság elnökét, a Kanadai Magyarok Szövetsége elnökét, aki a gyűlést vezette, bízta meg a határozat közlésével. Dr. NAGY György a bíboros hercegprimáshoiz a következő levelet intézte: “Bíboros Hercegprímás Atyánk! Amikor a Közös Magyar Külügyi Bizottság köszönetét akar mondani Emineneiádnak azért a hitbeli gyarapodásért é nemzeti, lelki .egységért, amelyet nekünk száműzött magyaroknak adott északamerikai látogatásával és kőrútjával, rá kell mutatnunk arra, hogy ezt nemcsak az amerikai magyarok nevében, tehát nemcsak a magyar egyházak, egyletek és magánosok nevében tesszük, hanem általában a kanadai é* egyesültállamokbeli híveik névében is. Tény az, hogy még volt ilyen megrendítő alkalom, amikor ilyen csodálatos módon jutott volna kifejezésre az a megbecsülés és egyetértés, amelyet az új világ társadalma érez az amerikai magyarság iránt, a magyar nemzet, a szabadságharcok népe iránt. És ezt Eminenciád világraszóló küzdelme váltotta ki a lélek és a szellem szabadságáért. A zsúfolt katedtálisok, kis m,:.- j gyár templomok, a sza.adté. i! tömegek a hitnek olyan eggy forrasztó, magasztos hevület : árasztották, amely a világ ma nehéz napjaiban nemcsak n künk magyaroknak, Iranern mindenkinek reménységet, bizakodást ó.j e.őaödést adott. Először tehát a. ért mondunk köszönetét, lioey Krisztusnak i ez a magyar táborozása Ameri-; kában történhetett. Az eddi i j elképzelhetetlen egységben ősz-[ szereglő amerikai és kanad ti j magyar tömegek bizonyságot tettek arról, hogy Bíboros^ A- i tyánk ál a 1 hi. dete-tt hitbeli1 megújulás és nemzeti, lelki egy -! ség lehet a magyar reménykedés, bizakodás és .erősödés biztosítéka. De amikor jelenlétének hatása alatt képesek voltunk kifejezni, hogy az északamerikai magyarság milyen erőteljes tényezője lett a magyar létnek és jövendőnek, rádöbbentett bennünket arra is, hogy ez egyben aágiy felelősségünk is. Ha mi. amerikai magyarok Ily fen c '"iTjCS tényezője vagyunk nemzeti sorsunknak, él kell fogadjuk: nem visel egyetlen száműzött csoport sem olyan lelki, szellemi és bizonyosan történelmi felelőssé-RÖVID, DE FONTOS HÍR A “Minute” 1975. január 8.-i kiadásában közötte: MARTY BÍBOROS, (PÁRIZS ÉRSEKE), MÁRCIUSBAN ÚJBÓL MEGHÍVJA MINDSZENTY BÍBOROST PÁRIZSBA. (Illetékes helyen megerő. itették a fenti hirt. A Kardinális utazásának pontos időpontja később lesz ismeretes.) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Betegségemből felgyógyulva ezúton mondok köszönetét mind azoknak, akik kórházban meglátogattak, levélben, vagy telefonon jókívánságaikat kifejezték. Nemes Gusztáv, szerkesztő. get, mint az amerikai magyar; ság. i Eminenciád 'beszédeiben, beszélgetéseiben, tanácsaiban és figyelmeztetéseiben intett a.ra, hogy Észak-Amerikában ma a magyar nemzetnek, a magyar egyházaknak és így a magyar jövőnek nagy erkölcsi, szellemi kincstára él és világzik. Magyar nemzedékek szívós, nehéz munkája hordta ezt össze. Kezd ték a régi amerikás magyar bevándorlók, megalapozták ezt a maguk szorgalmával, építő munkájával és tehetségével. Az utánuk következő bevándorlók sokféle történelmi rétegei, nagy tömegükben a második világháború utáni és a szabadságharcos emigráció mind hozta é,s adta a maga kulturális haladottságának! szellemi tudásának és erkölcsi bátorságának, elsősorban szab a d ságs z e r et e tőnek megmentett kincseit és így növelték szakadatlanul az amerikai magyar kincsestárat. Ezt az erkölcsi és szellemi, de nem kis mértékben anyagi kin csestárat jól kell kezelni, ez a mi felelősségünk. Megértettük Eminenciád intését, mert ez lehet az a csodálatos Kincső, amelyről a ránk törő vészt oly jól látó nagy magyar mesemondó álmodott és amely ma a vasfüggönnyel elzárt, a szabad világtól elszigetelt, az új gyarmatosítással kifosztott és kimerített magyar nép jövőjét segítheti fellendíteni a Kárpátok medencéjében. Megértettük intését: ami magyar munka ered(Folytatás a 4. oldalon.,, Növelték az öregségi nyugdijat (Canadian Scene) — IM&rc LaLalonde közegészségügyi miniszter közölte, hogy 1975 januárjával felemelik az öregségi juttatást, a biztosított kiegészítést és a Canadapension-t. Old Age Security — Guaranteed Income Supplement. Az új havi járandóság egyedülállóknak az öregségi juttatásból és a Guaranteed Income Supplement-ből most 204.27. Nyugdíjas házaspár, ha má mind a kettőnek jár a nyuij/hj, $389.7C-et kap havonta. Az Old Age Security $l:20.06-ra em • kedik $117.02-ről. A maximális Guaranteed Income Supplement — egy személy esetén — vagy olyan nős embernél, aki még felesége után nem kap juttatást, a régi $82.08 helye.tt $84.21-re emelkedik. Ha nyugdíj jogosult házaspárról va . szó, az eddigi havi $72,89 helyett $74.79 lesz a járandóság mind a kettő! számára. így alakul ki az egy főié eső jövedelem személyenkint $194.8 j-ben. azaz a kettőnek együttvéve $389.70-ben. A 'havi $109.60-as öregség! juttatás összege — 1975 ja nuártól — 121.— dókára eme - kedik. A kiigazított Old Age Security nyugdíj és; a Canada Pension Plan most együttvéve eléri a $241.06-ot, mind azokban az esetekben, amikor a múlt esztendőben az éi intettnek rnaximura volt jogosultsága. Az utóbbi hónapokban az európai lapokban több olyan cikk jelent meg, amelyek arra engednek következtetni, hogy végre megtört a nagyszerűen megszenvezeti és kiépített “kisantant” propaganda varázsa és az, európai újságírók kezdenek ébredezni. ( Ha kissé kesső-n is, kezdik észrevenni és a saját bőrükön érezni, hogy I. világháborút lezáró békében az Osztrák-Magyar Monarchia, közelebbről az egész Káiipátmedencét kitölte, évezredes Magyarország feldarabolásával és az utódállamok életrehivásával nemcsak Magyarország, hanem Európa sírját is megásták ... Erre az eszmélésre érdekes módon a nyugati kormányok “elsőszámú kedvence”, a “függetíenkedő*” Románia kommunista pártjának nov. 25.-én megtartott XI. Kongresszusa és az előtte lejátszódó események szolgáltattak alkalmat. Ezekből a cikkekből idézek egy csokorra valót a magyar, lapokban jól ismert ÁRGUS fordításában. * * A nagytekintélyű svájci DIE WELTWOCHE nov. 13.-Í száma ban Peter Millard “Ceausescu csíny tevései — Románia Moszk va engedetlen kölyke, vagy udvari bolondja?” 'címmel: többek közlött ezeket irta: “Románia látszólagos függetlenségét Ceausescu olyan merev belső vonalvezetéssel vásádolja meg, mely a legsötétebb sztálini időket idézi fel; a “nagy vezért” személyi kultusz veszi körül, az ország mégis de facto továbbra is Moszkváiéi függ. Az is világos, hogy bár Ceausescu nem mindig Moizkva kedve szerint cselekszik de, Moszkva ellen sohasem tesz semmit. Politikai elkalandozásait pontosabban megvizsgálva, úgy tűnik, hogy egyszerű pojáca — a Kremlből mozgatott bábu. Egy tapasztalt, idős nyugat' diplomata szerint: ‘A középkorban is csak az udvari bolondok gúnyolhatták ki büntetlenül uralkodójiuka.t’ ... A Kreml két égkivül nem bízik benne, de nem azért, mert önállóan cselekszik, hanem égészen más okokból: mint azt a.z oroszoknál gyakran lehet tapasztalni, i:racionális és történelmi meggondolásokból. E .nézet szerint a románok nem szlávok, hanem a római .gonosztevők utódai, akiket a birodalom a zord Kárpá okon tóira, a rovaroktól fertőzött Duna torkilatvidékére ízámüzött. Másrészt arra is emlékeznek még, hogy a második világháborúban a román katonák Hitler szövetségeseiként nagy elszántsággal harcoltak. A Szovjet vezetőik azt súg dossák egymás között, hogy Ceausescu csak a 4»rtönl*en isméiké (lett meg a kommunista eszmékkel — a börtönbe viszont nem aaért került, mert a “burzsoázia ellen harcolt”, hanem egészen másért: fiatal betörőkből álló csoportnak volt* a vezére, kikkel a 30-as évek elején a romám főváros terjedelmes parkjaiban idős hölgyeket támadott meg és. fosztott ki. ' A: Szovjetnek Ceausescu külpolitikai irányzata fölött érzett í csalódottsága részben színlelt, részben valót ... dte mindinkább! azt a román kívánságot helytelenítik, hogy szervezze.; át a Varsói Paktumot. Ceausescu eddg mem volt haj landó résztvenni a keleti blokk hadgyakorlatain, még sajat területén sem. A Szovjetunió iránt érzett félelme és bizJmatí lansága olyan politikai maga- J tartásra indította, hogy egyes j külföldi megfigyelők szerint, | ‘néha már önmaga sem érti s i- 1 ját politikáját”, i Nyugaton ezt a cikk-cakkor ! vonalvezetést gyakran ‘ru|.al[ másságnak’ nevezik. . . Meddig álmodhat még Ceausescu ... a kommunizmus felé | vezető ‘külön útjáról’? Csak ad dig, mig a Kreml urai őt hasznosnak tekintik a Baíkánon éa Kina felé történő átláthatatlan sakkhúzásaik szempontjából. A mai román rendszer látszó lagos stabilitása egyelőre nyugtatólag hat egyes jugoszláv ve- I zetők idegeire és port hint a j nyugati utazók- és megfigyelőit ! szemébe. | A Romániával való üzletelés éppen ezért virágzásnak indult: Amerikaiak, nyugatnémetek, svájciak, osztrákok, franciák és olasziok egymással versengenek á íomán gazdaság vezetőinek kegyeiért. A termelésről és kere&kedelemräl közzétett és foly ! tomos növekedést hirdető ada! tok azt a csalóika képet fest.k j Románia jólétéről, mintha ott ! igazi prosperitás lenne... ” (A ! kiemeléseket én eszközöltem.) j A Bázelben megjelenő!. NA; TIONAL-ZEITUNG bukaresti j tudósítója, november 30.-' s ;á j mában “Ceausescu túljutott a ; csúcson” című cikkében ezeket Írja: “Az igen nagy népsze. rségne körvendő korábbi rámán miniszteri lnök, Maurer, ki mindig mérsékelni igyekezett az egyre jobban növekvő ‘személyi (Folytatás a 4. oldalon)
