Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 3. szám

Winnipeg, Man. 1975. január 17. Könyvismertetés egy fantasztikus magyar felfedezésről 1972-ben megjelent egy könyv német nyelven, amit 1973-ban angolra f ordították. Még mielőtt vége lenne az 1974. évnek, ismertetni szeretném a könyvnek azt a részét, amely bennünket, magyarokat köze­lebbről érdekel. Ari ól a világ­raszóló felfedezésről, amivei volt -honfitársunk, Móricz János lepte meg az emberiséget, E. ich von Baeniiken, The Gold of toe Gods (Az istenek aranya) ci­­mti könyv szerzője, igy e-mlí­­kezik meg könyvének első mon­datában: “'Számomra ez a szá­zaduk leghihetetlenebb 'és leg­fantasztikusabb eseménye”. Majd elmondja, hogy ka sze­mélyesen nem látta volna és nem fényképezte volna le a lá­tottakat, az egészet egy tudo­mányos színezetű, fantasztikus regénynek lehetne tekinteni. Pedig amit a szerző látott, az mind valóság. Mégis a külvilág mit sem tud azokról az ezer ki­lométeres hosszú földalatti a­­lagutakról, amelyek a délameri­kai Ecuador és Peru alatt hú­zódnák el kb. 150 méter mély­ségben s amelyekre volt hon­fitársunk egy véletlen folytán bukkant rá. Az ecuadori vad törzsek közt végzett kutató miunkát és azok néprajzát, nyelvét valamint nép hagyományait tanulmányozta. Móricz 3 évig, nem sízólt senki­nek semmit a felfedezéséről. Mint kutatóhoz és tudóshoz il­lik, titokban tartotta, mig több km. hosszúságú alagutat és földalatti termet alaposan át nem kutatott éis a 'bennük rejlő temérdek arany műtárgyról, va­lamint egyéb kincsről, továbbá egy fémlemezekből álló, eddig ismeretlen Írással írott könyv­tárról meg nem állapította, hogy egy évezredekkel ezelőtt letűnt, ismeretlen civilizáció nyomára buikikant, amelyről az emheriségnJelk eddig még csak sejtelme sem volt Biztos adatok birtokában 1968-ban kihallgatást, kért az ecuadori köztársasági elnöktől Velasco Ibarrától, de az elnök­nek nem volt ideje meghallgat­ni a tudós világ eme kóborló farkasának fantasztikus felfe­dezéséről szóló történetét. Előbb pár hónap múlva akarta fogad­ni a tudóst, később: azonban ar­ról értesítette 'Míóriczot, hogy csak 1969-ben ér rá. Ezt talán meg: lehet érteni, mert a négy­szer megválasztott és három­szor megbuktatott elnököt ép­pen 1968 júniusában választót - ták vissza. Az elkedvetlenedett Móricz visszavonult az alagútjaiba és 1969 július 21.-én, Dr. Gustavo Falcon! közjegyzőnél, mint “Juan Moriezi, honosított ar­gentin állampolgár, aki Ma­országon született . és aki ; 4361689 sz. útlevéllel rendelke­zik”, birtoklevelet helyezett el i az általa felfedezett aiagiutak­­| i'a, a könyvtárra és a több mil- I Hó értékű kultúráiig műkincs­re. A birtoklevél hivatkozói ar­ra, begy az ecuadori polgári törvénykönyv 665. paragrafusa, őt a kincsek jogos tulajdonosá­­! vá avatja. Mivel azonban a tár- I gyakat nem a saját tulajdoná­­| ban levő területen fedezte fel, ezért a 666. paragrafus az ál- I lamnak ellenőrzési jogot bizto­­j sit felettük, továbbra is meg­­| hagyván a tulajdonjogot a fel­fedezőnek. A felsorolt tárgyakból kettő ragadta meg a figyelmemet. Az egyiik egy kő amulet, ami K.e. I 9000-4000-ból származik, amin egy ember egy földgömbön áll. Honnan tudhatta a kőkorsizak­­beli ember, hogy a föld göm­bölyű, amikor ezt csak pár száz éve fedezte fel a civilizált világ? Vagy lehetséges, hogy mig, a civilizált világ a kőkorszakban élt, egy másik, ismeretlen nép mái1 ismerte a fémjgyártást és a mai modern kor több vívmá­nyát, tudományos felfedezését? A másik figyelemre1 méltó dolog a könyvtár fémlemezei, melyek számát Móricz kb. 3000-re becsüli. Vájjon milyen fém anyagiból 'készülhettek, hogy vékonyságuk és magas­ságuk ellenére nem hajlanak meg. A legtöbbjük 3 láb 2 hü­velyk magasságú és 1 láb 7 hü­velyk szélességű ek és csak alig pár milliméternyi a vastagsá­guk. Ennek ellenére függőlege­sen állnak egymás mellett, me­reven. Az 56 jelből álló ábc egy másik rejtély, amin majd éve­ken át törhetik a fejüket a tu­dósok, amíg megfejtik. Egy további rejtély az alag­utakban levő sugárzás, mely némely teremben oly erős, hogy Móricz, egy esetleges kataszt­rófa elkerülése miatt, nem en­gedte meg azokban a fényképe­zést. A könyv szerzője csak 1972. március 4.-én találkozott Móricczal, atfci nem szívesen áll szóba a betüvetőkkel. Daeni­­kfennek egyik közismert köny­vét, “Chariots of the Gods?” címmel megfilmesítették és ta­valy Kanadában a Shell olaj­­vállalat műsorán a T.V. be is mutatta. Móricz maga is olvas­ta a könyvet és ennek köszön­heti Daeniken, hogy a tudós fogadta őt és levitte az alag­­utakba meg egy néhány teiem. be. Amikor a vendége bolyon­gás közben tájékozódni akart éts elővette az aránytüjét, az felmondta a szolgálatot. A há­zigazda már régebben felismer­te a sugárzást, de nem tudott rá a látogatójának magyarázattal szolgálni, ügy véli, hogy en­nek kifürkészése a fizikusokra tartozik. Valószínű, hogy lennének vállalkozók, akik az aranytár­gyak, vagy egyéb kincsek New Yorkba szállítása esetén, haj­landók lennének milliókat ál­dozni a kutatásra, de ilyesmi­ről Móricz hallani sem akar. Az emberiség és a civilizáció ki­mondhatatlan kárt szenvedne, ha a leleteket a helyeikről el­mozdítanák. Egyébként az ecuadori kormány, .mely ellen­őrzési joggal bír fölöttük, nem igen engedné meg az elszállítá­sukat. Amennyiben akadnának ön­zetlen, tudósok és kutatók, kik­nek anyagi körülményeik meg­engedik a kutatás valamely á­­gáJba való bekapcsolódást, vagy valamilyen alapítványból, mint pl'. a Ford Foundation, stb., tudnának maguknak erre a cél­ra anyagi segélyt kieszközölni, azok forduljanak Móricz János ügyvédjéhez, a könyvben meg­adott címre: Gerardo Pena Matheus Doctor en Jurísprudenci a, Abogado 9 de O'ctubre 1’27 60. pisa Cassilla 67 Guayaquil — Ecuador. TŐKE LÁSZLÓ: A könyv, “The Gold of Gods”, ,T. M. Dent & Sons (Ca­nada) Ltd., Ontario, Canada ki­adásában jelent meg és még sok érdekességet tartalmaz, a­­miről e rövid ismertetésben nem tudtam beszámolná. Calgary, 1974. december 28. Hézsely Ferenc. Vegye a 416-ot Torontóba MENNYI TÉSZTÁT ESZ­NEK AZ OLASZOK? — A leg­újabb statisztika szerint az ola­szok ‘évente 11 millió mázsa tésztát fogyasztanak. Ez meg­felel 24-25 kilónak fejemlként, de Északitáióában alig éri el a fejenkénti 12 kallót. Délitáliában viszont közel 70 kiló az évi tésztát qgyasztás. * * * ÖTEZER MILLIÁRD A ME­ZŐGAZDASÁG ADÓSSÁGA. — Az, olasz mezlőlgazdasáig jelenle­gi adóssága 5000 milliárd. — Az 1960 évek elején az olasz me­zőgazdaság önellátó volt. Uj esztendő - uj feladat (Folytatás az első oldalról.) nak, hogy nem a véreskeaü Rá­­kosi-Ró.th rendszer leszárma­zottja, hanem egy 1956 utáni i.i lcább emberarcú, magyar szo­cializmus kialakítója. — A kül­földi magyarság jóindulatú kész «égének visszautasítása a Tör­ténelem előtt is az otthoni rendszer elfogultságának két­ségtelen bizonyítéka marad majd. Bizonyítéka annak, hogy a magyar nép érdekei védel­mében még a “magyairvéiü kommunistákkal’’ siin.cs együtt­működésre lehetőség, mert csak önző érdekeik lebegnek szemük előtt. — A külföldi ma­gyarságnak ez esetben, a foko­zott éberség ési elzárkózás nem­csak joga, hanem kötelessége is. (Több oldaltól fölvetett kér­dések és óhajok késztettek fen­tiek írására. Ugyaneifckor ezek­nek elegettéve, félreértések ki­küszöbölésére idézem magamra vonatkoztatva a Zsoltár őst: “Esztendőink napjai hetven. . . . vagy ha legföljebb nyolcvan esztendő és nagyobb részük J nyomorúság, fáradtság .. .” j Nem panasz ez, hanem nyomós érv amellett, hogy fiatalabb sorstársaim lépjenek most már sorompóba. Minden hozzászólás sürgős, hiszen a magyarság ügye 12. órájához érkeztünk!) Párizs, 1974-75 fordulóján. FEGYVERKEZNEK A RO­MAIAK. — Az óriási arányokat öltő bűnözési járvány védeke­zésre kényszeríti a rómaiakat. Majdnem mindenki zstíbben hordható, könnyen 'kezelhető lőfegyvereket vásárol. A fegy­ver kereskedők aranykora ér­kezett ©i. * 'K * A MŰKINCS MEGMENTI A KÓRHÁZAT? — A veronai kór­ház csődbejutott. 48 milliárd adóssága van1. Nem tudja többé fizetni sem. az alkalmazottait, sem pedig a kórház fenntartási költségeit. Ezért a kórház igaz­gatósága elhatározta, hogy el­adja a Mantegna által festett hármas oltárképét, ami jelen­leg letétben van a Szent Zeno Bazilikában. A kép, hely estibben a műkincs értéke felbecsülhe­tetlen. De a szakértők szerint 5-6 miilMrdt el lehet érte kérni­­— kérdés hogy ennyivel visaont meg lehet-© menteni a kórhá­zat? A GYERMEKRABLÓK ELÖL KÜLFÖLDRE KÜLDIK FIAI­KAT AZ OLASZOK. — Az u­tóbbi időben rendkivüli módón divatba jött a gyermetkrabiás Itáliában. Északitáliábain, Ró­mában és Délitáliában naponta történt gyermekraolás, vagy kísérlet a tehetősebb polgárok iskolás gyerekednek elrablásá­ra. — Miután hathatós védeke­zés nincs, a tehetősebb polgá­rok iskolásgyerekeiket Svájcba és Németországba küldik. * * * ITÁLIA ADÓSSÁGA, _ No­vember végén Itália ösezadó^ sága 13 ezer milliárd. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy Itá­lia minden lakója — kicsinyek. nagyok, öregek, beleértve — fejenként 225 ezer lilával tar­tozik külföldnek. — Az adfötág évi kamata 100 .milliárd. * * * NEMFIZETŐ A SZICÍLIAI KÉN. — Szicília 14 kén bánya ja nem jövedelmező: A tizennégy kéjülbányának 2881 bányásza és 443 tisztviselője van. -Ab évi ki­adás a tizennégy bányára 20 mill iáid. Viszont az évi kténter­­melés a tizennégy bányánál ősz szesem nem éri el az egymíihiár­­dot. Az állam- és közbiztonság egységes rendje PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK — Nézd. Velencéiből Írtak. A leány kíváncsian kapott a képeskártya után. A sápadt arcára halovány pir futott. Érezte, hogy a “szerelem” még eb­ből a jelentéktelen k s papírdarabból is kiárad. Mili halkan sóhajtott s letette Irma néni elé az asztalra a kártyát, mely Sansocino .csodálatos loggiettáját ábrázolta, előtte néhány odatévedt galambbal. Mili egy furcsa kérdést kockáztatott meg: — Irma néniéiki hol voltak nászút on? — Hol? Sehol! Mirevaló az a nászút? Költik a sok pénzt, futkosnak. Bújják a templomokat, meg a múzeumokat, ahelyett, hogy egymást néznék. — Talán nem is olyan nagy az a szerelem? — szólt fu­­iánkC'san Mill. Irina néni felkapta a fejét. — Micsoda? Mill tekintete elsiklott az Irma néni szeme elől. — Én nem akarok semmi rosszat mondani, de ... Irma néni hideg kérdéssel meresztette szemét a leányra: — Mit de? — Csak azt akarom mondani, hogy az a nagy szerelem ugyancsak nem látszott. Irma néni lev: esztette az ölébe a, soppolófára húzott ha­risnyát. — Ebben van valami ... Péter bezzeg másként visel­kedett! A vén leány mint a béka a legyet, kapta el a szót. — Péter bácsi? ő egészen más. Olyan férj nincs a föld kerekségén! Irma néni felfújódott. Szivén találta a dicséret. — Nem volt olyan elbizakodott. —- Pedig elbizakodott férfiből nem lehet jó férj, úgy-«? — Minden férfiből lehet jó férj, kivéve az olyan akaszfcó­­fáravalókat, mint Zsaikó Pali, az unokabátyád. Ezen aztán a tüzes vas se fog., bárha az én kezembe (került volna! — Isten mentse meg tőle, kedves Irma néni! Irma néni bólintott. — Igazad van. Péterrel semmi bajom nem volt. Olyan volt mindig, mint a vaj. Tudod, hogy ha bemegy Szegedre, mindig virággal jön haza, még ma is. Halpaprikásra szoktak a polgármesterrel bejárni. 14 — Egy pillanatig csend volt. Irma néni gyorsan tüzögette a szálakat a ‘harisnyába. Mill törte meg a csendet. — Nem vette észjre Irma néni, hogy a szobrász a rokono­kat is lenézte? Irma néni meghökkenve bámult a Milli szemébe. — Lenézte ? ----------------­— Hát szólt valakihez egy szót? Alig várta, hogy szaba­duljon tőlünk. — Valamit mondasz, kedves — meredt az Irma néni szeme a leányra. — Más is észrevette, Irma néni, —folytatta gyorsan a leány s pihegve beszélt. — Tudja, Irma néni, hogy én nem szoktam rosszat mondani senkire, de végre isi az édesapánk iualomtulajdonos volt, törvényhatósági bizottsági tag, tüzoltó- 1 óparancsnoki, hát .. . — Na és ő kicsoda? Szobrász. — Lobogott Irma néni, — Olyan nagy valami? Ha legalább sírköveket faragna! Nekem sosem tetszett ez a házasság. Szelíd szemrehányással szólt most a vén leány: — Gorzsát mégis odaígérte neki Irma néni. Irma néni dereka kiegyenesedett. — Mi közöd hozzá? Odaígértem! — Mi közöd hozzá? Odaígértem! — Bocsánat, Irma néni! — Tudtom én, hogy mit csinálok. A vén leány meggörnyedve felelte: — Hiszen nem szóltam semmit, csak .. . — Gorzsa még nem az övék! Majd, ha én akarom! Majd megnézem én azt a házasságot! ■Ebben a pillanatban lépett be a másik Cseháklány. Ez még soványabb volt. A két cselédleány a vasaló fölött össze­írsz ett si a tkeblük meg-megmozdult az elfojtott vihogástól. Betti a retiküljóből egy pici papírdarabot vett elő s oda nyújtotta Irma néninek. — Tessék. A mandarin-torta recep. Irma néni mosolyogva nyúlt a recept után. — Ülj le, kedves. Hol voltál? — Petőéknél. Pető Arankának is küldött kártyát Sárika Velencéből. Azt irta a kártyán, hogy a Márkus-templomban könnyezett. —- 15 — (Folytatás az első oldalról.) sadalomellenes bűncselekmény, a hivatott rendészeti szervek “különböző kényszerítő eszközö két” alkalmaznak, melyek a mi­nisztertanácsa. rendelet szeri.it a következők: testi kényszer, bilincs, gumibot, szolgálati ku­tya, fegyver. Ha valaki “ön­ként” nem tesz eleget a rendőr felszólításának, hogy engedel­meskedjék utasításainak, akkor “erőszakos kézrátételre, mint testi kényszerre és bilincs hasz­nálatára is sor kerülhet”. A tes­ti kényszer “megfogást, eltávo­lítást, elszállítást, stb. (?!) je­lent”. Gumibotot akkor hasz­nálhat a rendőr, ha megtámad­ják, vagy másként nem tud fel­oszlatni garázda, verekedő, vagy egyéb társaságot, csopor­tot. Szolgálati kutyát (vérebet) súlyos bűntett megelőzésére, súlyos bűntett elkövetőinek; kéz rekeritésére, vagy a rendőr el- I leni támadás elhárítására hasz- ! náihatnak. A fegyverhasznála- 1 tot az új rendelkezések szigo- ' ■man körülírják és kivételes e­­setekre korlátozzák: súlyos, közvetlen életveszély, vagy ha annak; elhárítása, megakadá­lyozása másként mem lehetsé­ges. De akkor is használható fegyver, ha az enyhébb kény­szerítő eszközök nem eredmé­nyesek. A közi end és közbiz­tonság érdekében a rendűi- kö­teles “szolgálatilag” fellépni; szolgálaton kívül akkor, lia nincs a közelben szolgálatot tel jesitő rendőr, vagy az bajiba ke­rült. Előállíthatok a “társadalom­ra veszélyes magatartást tanú­sító, a feltételes; szabadság sza­bályait megszegő, a közrendet megbontó, a gyanúsan viselke­dő, vagy egyéb jogsértést elkö­vető személyeik”. Előállítás e­­setén a rendiőlrhatóságiiiak négy órán belül döntenie kell, hogy az illetőt szabadon bocsájíja-e, vagy őrizetbe veszi, őrizetbevé­­telne sor kerülhet akkor is, ha a személyazonosságot másként nem lehet megállapítani. A rend őrség az előállítottakat huszon­négy órás Őrizetbe veheti, továb­bi sorsukról a népügyészség dönt. Felvonulási, gyülekezési en­gedélyek, személyi igazolvá­nyok, útlevélkiadás. A felvonu­lásokhoz, gyülekezésekhez, sportrendezvényekhez előzetes engedély kell, amit a rendezők, vagy rendezőszervek a helyi tanácsok szakigazgatásá osztá­lyaitól kérhetnek, s megadásuk esetén “láttamo zásra” be kell mutatni a rendőrségnek. A rend őrhatóságok ellátják a laikussá­got személyi igazolványokkal, ellenőrzik a lakéi ni bejelen tése­ket, kiállítják az útleveleket el­lenőrzik a külföldieket, dönte­nek tartózkodási engedélyeik ügyében, kiadják az erkölcsi bi­zonyítványokat. IAz uj jogsza­bályok pontosan felsorolják mindazokat a rendészeti ügye­ket, melyekben a rendőrható­ságok illetékesek, beleértve a fiatalkorúak “átmeneti gondo­zásba vételét”, a veszélyes ele­mek felügyelet alá helyezését és kitiltását. APRÓHIRDETFSE Egy számában kSzlés ára 91-26, három számban $3.00 SZIGORÚAN BLŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! MAGÁNOS, 66 éves, józanélctü, nem dohányzó nyugdíjas, vö t iparos keres egy szeretetve vágyó élettársat. Saját oottage-om van, itt kell élnem. El­vártak és szélhámosok ne Írjanak, Gsak fényképes levelekre válaszolok. “Jókedélyü” jeligére. 1-3 ÖZVEGY ASSZONY keres könnyebb munkát, hogy angolul tanulhasson, idősebb szeméi’/ gondját viselném. Leveleket “Regina” jeligére a Kiadó­­hivatalba kérem. 2-4 MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg. Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (kuli j-k t v b'r) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság Képes Nagy Naptárunk ($2.00) Sajtó Alap ....................................... Összesen: $ S 9 9 Név: Cim (utca, ház-szám, vagy Box): Város és tartomány:........................................................................ A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évr $12 félévre ^6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.—. s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents